Monday, September 20, 2010

Kassai városi könyvek, 1394–1737: Práce Archivu mesta Košic, zv. 3. / 518–549. o. (34_536. oldal)

Levéltári Híradó, 7. (1957)
   Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám • KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK • Halaga, R. Ondrej: Kassai városi könyvek, 1394–1737: Práce Archivu mesta Košic, zv. 3. / 518–549. o. (34_536. oldal)   



Az 4489—1528. évi városi könyvben a 187. fólión tiltakozás található isuper Kóschyczky Ja-nus* az 4504. esztendőnél. - Az 4546~28-AS évek mákulatóriuraában a 25v. fólión a névsorban 4522. esztendőben Franciscus Cassoviensis-t olvasunk. A fenteralitett könyvben egy évvel később (4523) a 387v. fólión már Franciscus Cascher-nek irják. - Ssemmelláthatólag ugyanarról a családról van itt szo, csali a neve van lefordítva. Melyik fordítást kell tehát a név eredeti hangzásának tekinteni? Kosicky (4504). Cassoviensis (4522), Kascher (4523) vagy Kassay (4553)? . 
A kérdés megoldásában az nyújt segitséget, hogy a kassai városi könyvekben milyen mértékben használták ezt vagy azt a nyelvet 
A latin nyelv, mint a folyó irodalom nyelve, csak a név nem eredeti voltára, ellatinosodá-sára nyújthat bizonyítékot. A német nyelv a városban könyvszabály volt. A könyvekbe történő bejegyzések előtt ugyanis egész tételeket élnémetesitettek. Az eredetiségre vonatkozólag tehát ez nem lehet bizonyíték. Álnevekben a magyar alaknak, mint honi formának a használata különösen mindjárt a Zápolyai uralom (4533-4552) alatti erőszakos magyarositás után, kétségét ébreszt a Cassay alak eredetiségéi, illetőleg. Hiszen az irnok részéről a féllel szemben az akkori társadalom szemében udvariassági tény lett volna, ha nevét a műveltség nyelvéről (a latin nyelvről) vagy a városi nyelvről (a német nyelvről) vagy pedig a honi nyelvből (a magyar nyelvből; a iaiakon kívüli egyszerűbb nép nyelvére (a szlovák nyelvre) forditottá volna le? Éppen azért, mivel a legnehezebben a szlovák nyelv törte át magát a kassai városi könyvekbe, sőt a feudalizmus idején sohasem juthatott el odáig, hogy bennük egyenértékű funkciót tölthessen be, a név eredeti voltában láthatjuk a legmegnyugtatóbb bizonyítékot. 

7. A kassai városi könyvek kialakulása és tárgy szerinti csoportosítása 
A tisztázott városi könyvek, miként az elmondottakból is következik, kialakulásuk szempontjából három csoportba oszthatók: 
a) A bírósági bejegyzések (Acta ludiciaria) és a bíróságon kivüli vagyis tanácsi bejegyzések (Nóta extra iucicium, iudicium consjlii) könyvei. 
b) A városi nagy könyvek (Liber civitatis maior). 
A városi protokollumok (protocollum sessionum magistratualium). 
Az elveszett városi könyvek nagy része (4404, 4406, i424, és az 4394. évi könyvet megelőző feltételezett könyv) valószínűleg az «a.» tipusu könyvek csoportjába tartozott 
Miként a bíróság és a közigazgatás mákulatóriumjai, éppen ugy a gazdasági igazgatás regiszterei is elsősorban a hivatal belső segédletei is voltak. De használták őket a hivatali és bírósági bizonyítási eljárások során is. Való igaz azonban az is, hogy a városi nagy könyvbe történt bejegyzésre, vagy pedig a városi oklevél bizonyságtételére mindig mint biztosabb garanciára tekintettek. 
Minden városi hivatal vezetőjének elszámolási registeri kellett vezetnie és az egészévi elszámolással a tanács elé terjesztenie. A nagyobb hivatalok (kamara, cassa contributionalis) a ma-kulatóriumok mellett tisztázatot is készítettek, s közülük egyeseket éppen olyan gonddal és reprezentatív módon köttettek be, mint az un. városi nagy könyveket 
k 406 
... A taxatorokról már a legrégibb könyvekben, de az ujabbakban is olvashatunk. J>cheutzlich 
leltára a XVI. század elején 4420-tól 4504-ig terjedőleg feljegyzi a városi számvevőség regisztereit összefüggő sorozatukban. 
A fennmaradt városi regiszterek csoportjai azonban csak a későbbi évekkel kezdődnek, és hozzá még hézagosan. Annyira hézagosak, hogy helyesebbnek véltük, ha együtt hagyjuk a csoportban a makulatóriumokat és tisztázat okát 

536 

No comments:

Post a Comment