Saturday, October 9, 2010

KASSAI ISTVAN

http://epa.oszk.hu/00900/00979/00307/pdf/009.pdf






Gergely lovasezredének az összeírásai II/l. 
Hatházy Gergely serege (1.) (MOL G 5. TSZL fol. 104-106.) 
Az Hatházi Gergely Uram maga seregének Lajtroma 
Fő Kapitány: 1 
Hatházi Gergely 




Hét szolga, tizen négy ló Balog János 
ló 3 
Ladányi Pál 
ló 4 
Mészáros István 
ló 4 
Mészáros Mihály 
Kassai István 
ló 1 
Szabó János 
ló 1 
Nagy István 
ló 2 
Sas István 
ló 3 
Végh György 
ló 2 
Kis János 
ló 2 
Sós Ferencz 
ló 2 
Hasas Mihók 
ló 1 



Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye (Gyulai katalógusok 12. Gyula, 2007)
121.   54. oldal
... 15- én be is mutatta Kassai István és Lukács Péter brácsaművész. ...
... István és Lukács Péter brácsaművész. Kassai nem sokkal ezután talált rá ...
... dologra szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét. Kassai István 1995- ös tanulmánya szerint ...
122.   59. oldal
... hogy kézirata elveszett. Most viszont Kassai István szerint előkerült, s a ...
123.   92. oldal
... Zeneműtárában. 191 Irattár 72/ 1990.: Kassai 1990. június 29- i levele. ...
124.   93. oldal
... 199 Sziklavári 66.: Több esetben Kassai megállapításai adtak támpontot az ő ...
... április 5- én tartották. 205 Kassai 1993. 122. 206 Scherer 7.: ...
... meg Erkel Ferencet a betűvetésre. Kassai 1993.129.: 21x25 cm méretű, nyomtatott ...
... egyetlen Brassai- kottaautográf nincs! 207 Kassai 1993. 123.: A kotta ceruzás ...
... vannak benne, melyek utólagos beszúrások; Kassai 1995. 56- 57.: A Duo ...
... testvérek pesti hangversenyén zajlott le; Kassai 1991. 324- 325. és Kassai ...
125.   94. oldal
... Kassai 1995.61.: Erinnerung an H. W. ...
... az egész darabot áthúzta. 210 Kassai 1992. 298- 300. és Kassai ...
... Kassai 1995. 61- 62. 211 Kassai 1992.303.: A múzeumban őrzött dupla ...
... három erőteljes tintakereszttel áthúzta. 212 Kassai 1992. 303.; Németh 1984. 54. ...
... 303.; Németh 1984. 54. 213 Kassai 1995.75.: Fermate zum Mozart'schen d- ...
... Sziklavári CD 136- 137. 214 Kassai 1995. 73. 215 Kassai 1995.74 - ...
... 1995.74 - 75.; Irattár 19/ 1998.: Kassai István levele szerint a kézirat ...
... 125. 216 Szász 111. 217 Kassai 1995. 75.; D. Nagy 16. ...
... 75.; D. Nagy 16. 218 Kassai 1995. 55- 75: Ezek a ...
... 127- 128. 224 Adattár 1219.: Kassai István 1993. május 14- i ...
... 1984. 204. 229 Adattár 1219.: Kassai István 1993. április 20- i ...
126.   95. oldal
... 240 Sziklavári 52.; Adattár 1219.: Kassai István 1993. április 20- i ...
127.   97. oldal
... és 71. 279 Adattár 1219.: Kassai István 1993. április 20- i ...
128.   98. oldal
... 63. és 72.; Adattár 1219.: Kassai István 1993. április 22- i ...
... Himnusz. Einlage" 309 Adattár 1219.: Kassai István 1993. április 22- i ...
... 127- 133. 317 Adattár 1219.: Kassai István 1993. április 20- i ...
... Hubay Jenő édesapja. Adattár 1219.: Kassai István 1993. április 20- i ...
129.   160. oldal
... zeneszerzőm: Erkel Ferenc. Bp., 1973. Kassai 1991. = Kassai István: Adatok Erkel ...
... In.: Magyar Zene 1991/ 3. Kassai 1992. = Kassai István: Adatok Erkel ...
... In.: Magyar Zene 1992/ 3. Kassai 1993. = Kassai István: Adatok az ...
... In.: Magyar Zene 1993/ 3. Kassai 1995. = Kassai István: Erkel Ferenc ..







GULYÁS József, 1932.b. - (Ford.) Pataki tanárok emléke kortársaik verseiben. (Szikszai Balázs, Beregszászi Péter, Albinus Péter, Kassai Császár György versei) SRL. XVII. 27. 140, 29. 148, 31. 156. 



KASSAY Ferenc, 1955. - A földművesszövetkezeti tagok közös erejével új bolt épül Kácsárdon. Émo, nov. 13. 8. 
KASSAI József, 1833. - Származtató, s' gyökerésző Magyar diák szó 
könyv, 1-5. Pest, 1833-1836. (Sok hegyaljai néprajzi, népnyelvi adattal. Kéziratban maradt 6. kötetét GÁLDI László adta ki, 1963. Bp.) 
KASSAI József; 1905. - Szókönyvének kéziratban maradt részéről. Magyar Nyelv. 223-226. (Sok hegyaljai tájszóval) 
KASSAY Zsolt, 1942. - Tállya kincsei. Új Idők, júl. 25. 108. (A plébániatemplom szobrairól) 

Janó Ákos: Sárospatak és vidéke helytörténeti, néprajzi irodalma. (Documentatio Borsodiensis 7. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1987)
157.   I. RÉSZ. BETŰRENDES MUTATÓ (62. oldal)
... reformációja. Bp. ( Perényi Péternek a kassai városi levéltárban őrzött 1530. évi ...
158.   I. RÉSZ. BETŰRENDES MUTATÓ (69. oldal)
... Balázs, Beregszászi Péter, Albinus Péter, Kassai Császár György versei) SRL. XVII. ...
159.   I. RÉSZ. BETŰRENDES MUTATÓ (94. oldal)
... 25. 12. 9. ( Sárospatak, plébániatemplom) KASSAI Aladár, 1936. - Kazinczy Ferenc. SZATHMARY ...
160.   I. RÉSZ. BETŰRENDES MUTATÓ (95. oldal)
... Kácsárdon. Émo, nov. 13. 8. KASSAI József, 1833. - Származtató, s' gyökerésző ...
... László adta ki, 1963. Bp.) KASSAI József; 1905. - Szókönyvének kéziratban maradt ...
161.   I. RÉSZ. BETŰRENDES MUTATÓ (96. oldal)
... Ferenc szabadságharcának gazdasági megvilágítása. A Kassai Kazinczy Kör• Évkönyve, 19011904. Kassa ...
162.   I. RÉSZ. BETŰRENDES MUTATÓ (124. oldal)
... Az erdőbényei tanács levele a kassai tanácshoz templomépítés ügyében ( 1602) . Magyar ...
163.   II. RÉSZ. SZAKMUTATÓ (191. oldal)
... Jacob, 1790. Bessenyei György, 1779. Kassai József, 1833. Margitay- Forster, 1834. ...
... István, 1860. Péter Mihály, 1895. Kassai József, 1905. Radácsi György, 1906. ...
164.   II. RÉSZ. SZAKMUTATÓ (194. oldal)
... 1888. Rácz Lajos, 1931. b. Kassai Aladár, 1936. g. Kazinczy Ferenc ...
165.   II. RÉSZ. SZAKMUTATÓ (198. oldal)
... Földművesszövetkezet Csendes Pál, 1954. Kassai Ferenc, 1955. Berecz József, 1970. ...
166.   II. RÉSZ. SZAKMUTATÓ (218. oldal)
... Dániel, 1983. VT. NÉPRAJZ Általános Kassai József, 1833. Hunfalvy János, 1884- ...
... 1884- 86. Geöcze Sarolta, 1896. Kassai József, 1905. Relkovic Néda, 1923. ...
167.   II. RÉSZ. SZAKMUTATÓ (225. oldal)
... b. Berecz Károly, 1902. a. Kassai József, 1905. Szalay B., 1907. ...
168.   II. RÉSZ. SZAKMUTATÓ (226. oldal)
... Kassai József, 1033. H. Kiss Géza, ...
... H. Kiss Géza, 1915. a. Kassai, 1905. H. Kiss Géza, 1915. ...
Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)
191.   15. oldal
... mely később vámhelyként szerepelt — a kassai út mellett, Komlóshoz közel kereshető. ...
192.   61. oldal
... 1563- ban egy Jakab nevű kassai mester is épített a várban. ...
193.   62. oldal
... 26. Jakab mesterre: Kemény L.: Kassai építőmesterek: In: Magyar Mérnök és ...
194.   145. oldal
... háromnegyed, azaz 3 3/ 4 kassai köböl tavaszi búza, egy darab ...
Paládi-Kovács Attila: A Barkóság és népe (Borsodi Kismonográfiák 15. Miskolc, 1982)
196.   5. oldal
... barkó népnév legkorábbi írásos említése KASSAI József 1833- ban kiadott Származtató, ' ...
197.   16. oldal
... került be a barkó szó KASSAI szótárába, s fél század elegendő ...
198.   17. oldal
... s csaknem azonos volt a kassai félköböllel ( 41,5 liter). A 19. ...



Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)
264.   72. oldal
... A budapesti Népszínházban ismerkedett meg Kassai Vidorral, akihez 1869 tavaszán feleségül ...
... 30 évvel később így emlékezik: „ Kassai Vidor a tragikus fejű komikus. ...
... hogy a legbecsületesebb ember." 6 Kassai szerezte a kolozsvári szerződést, ahová ...
... egyik idevonatkozó részét: „ Nemhiába jártam Kassai után. Amint megérkeztünk Kolozsvárra, kiöntött ...
265.   84. oldal
... Az Emlékezések c. írásában férjéhez, Kassai Vidorhoz fűződő egykori, kb. harminc ...
266.   88. oldal
... Pestre költözéssel. 1875- ben férjéhez, Kassai Vidorhoz írott levelében így védekezik: „ ...
267.   196. oldal
... jó kapcsolatokat építettünk ki a kassai kerületi múzeummal és több szomszédos .



KUBINYI ANDRÁS 

ban egyetért a várossal. A város sérelmeit 9 pontra osztva közli az uralkodóval. Ezek közül nem helyesli a Fánchy Borbála törvénytelen adóztatásának folytatását. Egyetért a várossal, hogy az itt élő nemesek is vegyenek részt a török adó fizetésében. Javasolják a várhoz történő darabontszolgálat eltörlését, és az arnóthi földesúri tisztek felszólítását a jogtalan vámszedés megszüntetésére. El kell törölni a szüret idején szedett pecsétpénzt, nem szabad engedni, hogy a szüretről jövőktől a vár darabontjai bort vegyenek el, és a bortized szedésénél is szabályosan kell eljárni. Ezekben a pontokban tehát a kamara is megszüntetni javasolja Fánchy Borbála visszaéléseit. Viszont más pontokban Miskolc kérését nem fogadja el. A város határában álló malom és szőlők visszaadását nem helyesli. Ezeket Balassáné eladományozta. Noha az adomány érvényét a kamara sem ismeri el, megállapítja, hogy a malom háramlás címén a várra szállt vissza, a szőlők pedig egy oltárigazgatóság javadalmához tartoztak, tehát ezeknek és nem a városnak kell visszaadni. A vár bormérési joga ellen is panaszt emelt a város, hiszen ez sértette a zömében szőlőtermelő lakosság érdekeit. Bár a kamara elismeri a város jogait, mégis, mivel ez a vár egyik jelentős jövedelme, az eddigi szokás mellett marad, azzal azonban, hogy évente egy ideig biztosítani kellene a polgárok szabad bormérési jogát is. Panaszt emeltek a különféle iparosok is. A mészárosok kérték a Balassa által behozott új mérték kisebbítését. Itt a kamara annak megvizsgálását javasolja, hogy nem volt-e az új mérték mégis ésszerű. A vargák, szabók és kovácsok a vár számára szolgáltatott ingyen munkák megszüntetését kérték. Ezt a kérdést Pozsony is igazságosnak tartotta, sőt crudelitasnak, kegyetlenségnek bélyegezte az eddigi rendszert. Miskolc zsellérlakossága a királyi biztosok előtt a Balassa idején behozott jogtalan robotterhek ellen tiltakozott. Bár a kamara is elismerte ezek jogtalanságát, mégis a zsellérek cenzusmentességére (földesúri adó) hivatkozva, a robotteher részbeni fenntartását javasolja. 
Igen sok egyéni sérelem merült fel Fánchyék ellen. Izkora Márton, Miskolc bírája,4 Balázs deák, Teyfeles Gergely, Kovács Domokos, Bak János, Bontha Máté, Wy Pál, Köss Ferenc, Lazlo Albert,










, Seraphin Kristóf és Gombos Pál a földesuraság által elrablott ingóságok és pénzek megtérítését kiérik. JÉrdekes, hogy a két utóbbi egyébként a földesúr szolgálatában állva, tőle bőkezű juttatásokban részesült, sőt, nyilván annak közbenjárására, nemességet is kapott. Izkora, Balázs deákkal, Teyfelessel és az itt nem szereplő Wyncze Mártonnal azért szenvedett az úrnőtől, mert mint városi bíró és esküdtek, a város panaszait eljuttatták a királyhoz. A kamara ezekben az ügyekben nem javasolja a kártérítést, szerinte a károsultaknak a Balassa- és a Fánchy-családon kellene igazukat keresnie. Ennek nyilván nem sok eredménye lett. Pedig olyan is volt köztük, mint Köss Ferenc, akinek nemcsak három hordó borát rabolta el Fánchy asszony, hanem fiát is börtönbe vetette, ahol meg is halt. A kamara szerint Balassáné a „kegyetlenségéért az Isten úr előtt fog számot adni", tehát intézkedésre szükség nincs, a bor ügyében pedig forduljon az örökösökhöz. 
Más volt a helyzet akkor, ha a földesúr valakinek ingatlan vagyonát vette el. Fánchy asszony elvette a Thalpas-fivéreknek testvérüktől, Miklós paptól örökölt szőlőjét és Forgách Simonnak adományozta. Ugyancsak szőlőt, továbbá malmot vagy telket vett el Balogh Boldizsár és Kereztesi Syle István árváitól, Korosmas Andrástól és Lázló Mátyástól. Ezekben az esetekben a kamara a pa-


A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 3. (1963)
   KUBINYI András: Miskolci jobbágykérvények 1563-ból (71. oldal)







MISKOLCI JOBBÁGY KÉRVÉNYEK 1563-BÖI. 

71 

Részlet Miskolc város panaszából. 1563. 

nász kivizsgálását javasolja, azzal, ha a vád igaz, adják vissza az ingatlant. Olchváry Ferenc csabai birtokán Balassa Ferenc malmot épített a Hej őre, és most a birtokos a malom tulajdonjogát kérte. A kamara itt is kivizsgálást javasol, azzal azonban, hogy az ügy aktáit a királyhoz terjesszék fel. Miskolci Szőcs András és Kassai Farkas Boldizsár ügyét is meg kell vizsgálni. Ők azt panaszolták, hogy néhai György deák miskolci bíró a város szükségletére fordíttatta gyámjukkal az édesapjuktól maradt pénzt. 
A földesurak a hű szolgálatokat meg is jutalmazták, azonban a birtokos változás a Balassa-szolgák kiváltságainak értékét megrendítette, és ezért sorra kérvényezték a királytól azok megerősítését. Kis Bálintot pl., aki saját költségén hússal látta el a. diósgyőri várat, Balassa adómentessé tette. Ebben az esetben a kamiara sem ellenzi a mentességét, ha Kis továbbra is ellátja a várat. Barbel Péter adómentes telket kapott Balassától, most pedig panaszolja, hogy el akarják tőle perelni. A pozsonyi kormányszék szerint az ügyet ki kell vizsgálni, és a telket vissza kell adni a jogos tulajdonosnak, ha az nem ő, ő viszont mindenképpen veszítse el mentességét. így járt Szabó János deák is. 1562-ben Fánchy Borbála magyar oklevélben az Ember György és Bontha Máté háza közt fekvő miskolci házát, és a Bábonyi Bércen és a Szent György hegyen fekvő szőlőit felmenti a földesúri szolgáltatások, alól, továbbá a Holt Sajóközben egy rétet is ajándékozott neki. Kérvénye ellenére mind a mentességét, mind pedig az ajándékba kapott rétet elveszti most. A diósgyőri vár őrsége, amelyet a király átvett szolgálatába, magyar nyelvű levélben kéri elmaradt fizetése meg



KUBINYI ANDRÁS 

térítését. A kamara a Fánchy-örökösökhöz utasítja őket. Elvesztette mentességét Szakács Márton, Balassa egykori szakácsa is. Külön érdekességre tarthat számot a diósgyőri várnagyok kérvénye. Őket is megtartotta a király szolgálatában. Eddigi jövedelmeik megtartását kérték, és ezek részletezéséből kitűnik, hogy ezek tulajdonképpen azonosak azokkal a törvénytelen jövedelmekkel, amelyek megszüntetését a város kérte. A pozsonyi hatóság ezek eltörlését már a város kérvénye esetében javasolta, és így most természetesen elveti a várnagyok kérését. Mindössze annyit javasol, hogy a várnagyok természetbeni, jogtalan járandóságok helyett rendes fizetést kapjanak. Meg kell még említenünk a miskolci nemesek kérését. A török elől menekült Chykohazy János és Pelini Mihály a kamara szerint azért nem tarthat igényt a nemesi adómentességre, mert nem nemesi telken élnek. Ugyanez a helyzet a két nemesített Fánchy-tisztviselővel, Gombos Pállal és Seraphin Kristóffal. Kivételt képeznek Sera-phin azon ingatlanai, amelyekre maga a király és nem a volt földesúr adott a nemesítéskor mentességet, de az is csak addig, míg ő, vagy örökösei birtokolják. Ha eladnák, a birtok újra adókötelessé válik. 
Ezek a kérvények elég jó keresztmetszetet nyújtanak a Balassa—Fánchy gazdálkodásról. A zálogbirtokosok földesúri tisztjeik fizetését és saját jövedelmeiket is a miskolciak kárára növelték, velük gazdasági és személyi vonalon jobbágyokként bántak. Különösen súlyosan estek latba a szőlő termeléséből élő városnál a bortermeléssel kapcsolatos sérelmek. Egy azonban elgondolkoztató. A sérelmek közt egy olyan pont sem szerepel, amely a városi önkormányzat megsértését bizonyítaná. Igaz, hogy csorbát szenvedett a városi joghatóság a szőlőtermeléssel kapcsolatos ügyekben, hasonlóképpen a háramlási joga (azaz az örökösök nélkül elhunytak java a városra száll), sőt, tulajdonjoga is, de arra nincs nyom, hogy Balassáék akadályozták volna a város saját tanácsválasztási jogát és belső önkormányzatát, pedig ezt nyilván felpanaszolták volna. Erre mutat Izkora bíró és társai esete is; mikor a földesúr ellen panaszt tettek, megsarcolták, bántalmazták őket, de arra nincs adat, hogy leváltották volna tisztjükről a renitens tanácsot. Még a háramlási joggal kapcsolatban is meg kell jegyeznünk, hogy a kamara szerint sincs meg ez a joga a városnak, mert az a váré. Az, hogy néhány esetben a város, mint láttuk, háramlott jószágot mégis magáénak tart, arra mutat, hogy más esetekben a földesúr hozzájárult ennek a jognak gyakorlásához. Véleményünk szerint mindez avval magyarázható, hogy Miskolc a két évszázados királyi uralom alatt annyira megerősödött, hogy még a Fánchyakhoz hasonló erőskezű földesúrnak sem sikerült őket teljesen jobbággyá tenni. Ezt egyébként a későbbi események is igazolják. 
A királyi birtoklás helyreállása megkönnyebbülést okozott a városnak. Bár nem tudjuk, hogy a király jóváhagyta-e a kamarai javaslatokat, a kamara nyilván azok szellemében igyekezett kormányoztatni a diósgyőri uradalmat. így megszűnt sok, a várost sértő visszaélés. Nem szűnt meg azonban a vártól való függés, és ez annál súlyosabb volt, mivel itt továbbra is a Fánchy-féle tisztek parancsoltak, és a vár időközben végvár lett. Az egyik királyi biztos, Pesthy Ferenc, akinek közvetlen felügyelete alá tartozott az uradalom, úgy látszik, ösz-szejátszőtt a várnagyokkal. így azután a régi sérelmekhez újak járultak, és a városnak most a királyi tisztviselők ellen kellett panaszt emelni. A kamarához 1563. július 31-én beérkezett panaszának hangja, méltósága, polgári öntudata méltó bármely nagyvároshoz.6 Űjra a szőlőtermeléssel összefüggő pana-



szók voltak ezek, amelyekhez a városi ispotály ügyében elkövetett visszaélések is járultak. A király, úgy látszik, a panasz ügyében a vár tisztjeitől kért felvilágosítást, amelyre a város kifejti, hogy ők, a tanács tagjai esküdtek, akik azért vannak, hogy mindent igazán mondjanak el. A földesúr változás azonban ebben az esetben is a város érdekét szolgálta: a király pártját fogta várnagyaival szemben.7 Ez a kedvező helyzet azonban nem tartott sokáig. A következő évben már újra földesúri hatalom alá kerültek, a király 1564. november 9-én Perényi Gábornak adta a diósgyőri uradalmat, és vele Miskolc városát is.
KUBINYI ANDRÁS 

JEGYZETEK 
1. Malyusz Elemér: A mezővárosi fejlődés. (Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században.) Bp. 1953. 173, 180. 
2. Szendrey János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata. III. k. Miskolcz, 1890. 252—4, II. k. uo. 1904. 124—5. 
3. A biztosokra 1. NRA. 723. fasc. 5. sz. 
4. Izkora valószínűleg 1561-ben, amikor az eset történt, viselte a városbírói tisztet. (Vö. Ferdinánd király levelét ebben az ügyben, Szendrey: i. m. III. k. 224—5.) 1563-ban Kalmár Kelemen a városbíró, uo. 231. 
5. Felesége ingóságairól készített jegyzéket közöltem a Magvar Nyelv, 1953. 215. lapján. 
6. NRA. 723. fasc. 41. sz. 
7. Szendrey: i. m. III. k. 236. skk. 
8. Szendrey: i. m. II. k. 130. 


Szövege: 
(Készült) Mester Pál főbírósága alatt, tanácstag: Pap Ambrus, (...) István. Társaik: Molnár János, Fejes Márton, Borbély(?) Sámuel, Varga Miklós, Nóvák István, Szabó Mátyás, Medve István, Huszin András, Vajda János, Nagy Tamás. Jegyző: Kaposi Miklós. Futkosó bíró: Arif(...) Demeter, Haznoki Miklós. 
Készült Kaposfai Pál lelkészsége idején, nemesek: Pataki András, Kassai István, Czuri Ferenc, Miszti István, Bari Gergely. Jegyző-felügyelő: Bonházi István, (...) János. Társa: Csanálos Pál. Egyházfi: Kocsis Pál.. Készítette: Schirmer János 1607-ben 
Az erdőbényei kastélyok, kúriák közül az ún. Budaházi-Fekete kúria kiépítésénél találunk jelentős kőmunkákat: kosáríves, kőkeretes kaput, kőkeretes ablakokat, kőlapokkal borított falszegélyeket. A műemlék kúria 17. századi, 18-19. századi bővítésekkel és átalakításokkal. A Szirmay-kastély a 18. század második feléből való; építéséhez jelentős mennyiségű kőanyagot használtak mesteri kivitelezésben. Az 1786-ban épült copf stílusú református templomnak a padlóburkolata készült a helyben bányászott tufából. 
A hegyaljai mezővárosokban mindenütt megtalálhatók a jellegzetes, boltozott kőkapuk. A Hegyalján vezetett keresztül a középkor, különösen a 16-17. században egy jelentős hadiút Erdély és a Felföld irányába Bocskai, Bethlen Gábor, I. és II. Rákóczi György és II. Rákóczi Ferenc idején. A kapuknak ezekben a századokban elsősorban védelmi szerepük volt (kapuerődök). A hegyaljai kőkapuk másik típusa a 18. századból való. A Rákóczi szabadságharc utáni évtizedek a szőlő- és borkultúra, a borkereskedelem révén jelentős gazdasági fellendülést hoztak. Az e korból származó kapuk - melyekkel szintén találkozhatunk Erdőbényén - gazdag részletképzésűek; faragott kőoszlopok, kőívek alkotják szerkezetüket.
A kőfelhasználás legszemléletesebb emlékei a tájképi jelentőségű kőhidak. A nemes vonalú, szép arányú hidak a hegyaljai kereskedelem és a gazdasági gyarapodás időszakában, a 18. század végén és a 19. század első évtizedeiben épültek. (Az építés pontos időpontját eddig nem sikerült megállapítani.) A Magyarországon meglévő csúcsíves kőhidak közül mindössze négyet ismerünk az országban, ebből hármat a Hegyalján: Szegilongon, Olaszliszkán és Bodrogolaszi területén. Ezek közül is az olaszliszkai a legrégibb. Mindhárom csúcsíves híd egyazon kéz munkájának látszik.
A 18. század végén, a 19. század elején a bécsi kormány és a magyar helytartótanács is szorgalmazta az ún. galíciai országút kiépítését, mely Pestről Gyöngyösön, Miskolcon, Szerencsen és Sátoraljaújhelyen vezetett tovább Galíciába. Építésének célja a kereskedelem elősegítése és a hadseregek mozgósításának biztosítása volt. A Zemplén megyei utak és hidak 1833. évi összeírásában ezek a hidak már mind szerepelnek (a Hegyalján összesen 9). Az erdőbényeiről ezt írja Gáli Imre9: „A Miskolcról Szerencsen át Sátoraljaújhelyre és Galíciába vezető országút régi nyomvonalán a 8+200 szelvényben, Erdőbénye vasúti megállóhely és a tőle keletre levő sorompó között háromnyílású boltozott híd áll. A híd faragott kő boltozatainak nyílása egységesen 3,30 m (1 és 3/4 öl), homlokfalai is faragott kőből vannak rakva, vízszintes sorokban. A híd szélessége a 
7 László Tamás: Tokaj-hegyaljai kapuk. Tokaj-hegyaljai Kalendárium 1990. B.-A.-Z. Megyei Közművelődési Módszertani Központ, Miskolc, 1989. 173-175. 
8 A hidak leírását összefoglalóan lásd: Gáli Imre: Régi magyar hidak. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1970. 
9 Gáli i. m. 75-76. 



A zászlók, mint műtárgyak és történeti források felvetik a hasonló emlékek eredetének a társadalmi gyakorlatban, hagyományban betöltött szerepének kérdését. Még meghatározásuk sem egyértelmű, hiszen ismert a halotti zászló, temetési zászló, gyászlobogó megnevezés, melyek mindegyike a tárgy és halott kapcsolatának más-más aspektusát közvetíti: a zászló mint az elhunyt ravatalának fontos eszköze; a temetési pompa és menet lényegi tartozéka; a hátramaradottak, a család kegyeletének kifejezője. Maga a tárgy és a megnevezés is egyértelműen elhatárolja a halotti zászlókat a halotti címerektől, megengedve természetesen, hogy a rendi társadalmak temetési gyakorlatában és halottkultuszában rokon műfajokról van szó. A halotti címerekkel - nagyobb számban fennmaradván - többet (bár nem eleget) foglalkozott a magyarországi történeti kutatás, a halotti zászlókkal azonban még ezeknél is mostohábban bánt. Talán a következő évezredre a muzeológia és restaurátori munka - a Herman Ottó Múzeum Történeti Gyűjteményének gyakorlatához hasonlóan - felfedezi és kutathatóvá teszi ezeket műtárgyakat is. 
A halotti zászló, mint címerreprezentáció és temetési kellék Magyarországi hagyománya a középkor végéig, a kora újkorig nyúlik vissza. 1584-ben Gyulafehérváron Gyulaffy Lászlót már bizonyosan ezzel temették, s már ezen feltűnik a későbbi tárgyak egyik fontos kelléke: a felirat, ekkor vers formájában, melyet Kassai Zsigmond Dávid szerzett.37 A zászló ezen - egyik legelső - említésén a reneszánsz sírkövek kedvelt verses epitáfiuma jelenik meg a lobogó textilanyagán. Bár a forrás csak a sírverset őrizte meg, valószínű, hogy a zászló hordozta a korabeli epitáfiumos sírkövek másik fontos elemét, a címert is. Az epitaphiumot és címert a nagy számban gyártott papír vagy selyem halotti címerek is tartalmazták. Az említett leírásból könnyen azt hihetnők, hogy a temetési zászló a sírkövek könnyebben kezelhető, s már a temetésen is szerepeltethető megjelenési formája, de éppen az anyag és forma: a „zászlóság" mutat a magyarországi művelődéstörténet más hagyományai felé. Szabó Péter, a 17. századi főúri temetési szokások és ezek tárgykultúrájának mélyreható vizsgálatánál38 foglalkozott a temetési zászlók szimbolikájával. A négy Esterházy fiú vezekényi csatát (1652) követő nagyszombati temetésén az egykorú metszeten is megörökített hosszú temetési menetben négy katona visz egy-egy zászlót a földre hajtva, majd négy másik egy-egyet az ég felé emelve (16. kép). Ez utóbbiak közül három vörös, fecskefarkas, skófiummal hímzett temetési zászló ma is megvan az Esterházyak fraknói gyűjteményében (17. kép). A felemelt zászlókat a leírás aranyozott vörös színűnek említi (rubra exaurata vexilla), míg a földre hajtottak valószínűleg a gyász fekete színét viselték.39 A négy, csatában elesett Esterházy fiút képviselő négy-négy zászló szerepeltetése annak az emlékét őrzi, hogy a lovagkortól a halott alte-regóját rendszeresen megjelenítették a gyászszertartáson, mégpedig az életben (és halálban is) viselt attribútumok: ló és fegyverzet kíséretében. A 16-17. századi Erdélyben két alteregó is szerepel. „Egyikük bakacsinba öltöztetett lóra ült, »fejében sisak lefüggve, páncéllal az nyakán, derékéban páncéling, az két karján két karvas, annak az kutyafüle felé páncél volt, az kezeiben fekete hosszú nyelű zászló, kard s buzogány...« (Apor Péter: Metamorphosis Transilvaniae). A másik szerszámos, cifra paripán jelent meg, aranyos páncélban, sisakban, aranyos kardot és zászlót tartva. Rögtön szembeszökő, hogy a két lovas közül az előbbi gyászolt, az utóbbi mellőzte a gyászt. A bakacsin, ez az igen finom len- vagy pamutvászon a temetési szertartások kellékeként mindig fekete színű volt. A fekete zászlót tartó vitéz tehát feketébe öltöztetett lovon ült. A cifra, azaz díszes paripán 
37 Szabó P., 1989.42. 3% Szabó P., 1989. 39 Uo. 76-82. 



Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)
264.   72. oldal
... A budapesti Népszínházban ismerkedett meg Kassai Vidorral, akihez 1869 tavaszán feleségül ...
... 30 évvel később így emlékezik: „ Kassai Vidor a tragikus fejű komikus. ...
... hogy a legbecsületesebb ember." 6 Kassai szerezte a kolozsvári szerződést, ahová ...
... egyik idevonatkozó részét: „ Nemhiába jártam Kassai után. Amint megérkeztünk Kolozsvárra, kiöntött ...
265.   84. oldal
... Az Emlékezések c. írásában férjéhez, Kassai Vidorhoz fűződő egykori, kb. harminc ...
266.   88. oldal
... Pestre költözéssel. 1875- ben férjéhez, Kassai Vidorhoz írott levelében így védekezik: „ ...
267.   196. oldal
... jó kapcsolatokat építettünk ki a kassai kerületi múzeummal és több szomszédos ..

 Herman Ottó Múzeum Évkönyve 3. (1963)
   KUBINYI András: Miskolci jobbágykérvények 1563-ból (73. oldal)   
A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)
691.   BENCSIK János: A pataki járás taxáltató diariuma az 1654-1656. évekből (255. oldal)
... Mártonné 149. Kaposi Mihály 150. Kassai Ferencz 151. Gálfalvi János 152. ...
692.   BENCSIK János: A pataki járás taxáltató diariuma az 1654-1656. évekből (257. oldal)
... Márton 166. Kaposi Mihály 167. Kassai Ferencz 168. Gálfalvi János 169. ...
693.   BENCSIK János: A pataki járás taxáltató diariuma az 1654-1656. évekből (258. oldal)
... Harsányi Huszti Jakabfalvi Kállai Kaposi Kassai Kolozsvári Körösi Körtvélyesi Krakkai Légrádi ...
694.   SISKA József: Premontrei szerzetesek a bodrogközi Leleszen (288. oldal)
... gimnázium fenntartását a csornaiak, a kassai, rozsnyói, nagyváradi gimnáziumét pedig a ...
695.   SISKA József: Premontrei szerzetesek a bodrogközi Leleszen (289. oldal)
... a kor neves budai és kassai mesterei vettek részt. A napjainkig ...
696.   SISKA József: Premontrei szerzetesek a bodrogközi Leleszen (293. oldal)
... el. 10 A térelválasztó a kassai Műszaki Múzeumban van. 11 Kumoroviíz ...
697.   PATAY Pál: Régészkedéseim Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (481. oldal)
... Roska Márton által ismertetett, a kassai múzeumban őrzött korláti paleolitok kérdése. ...
698.   BALASSA Iván: Lengyel-magyar kapcsolatok Tokaj-Hegyalján (491. oldal)
... a 16. században elsősorban a kassai kereskedők révén ismerkedtek meg a ...
699.   BALASSA Iván: Lengyel-magyar kapcsolatok Tokaj-Hegyalján (492. oldal)
... Weinen... erzeugt". A könyv szerzői kassai borkereskedők, tehát megállapításukat el lehet ...
700.   GYARMATI Béla: Egy hajdanvolt színházi mindenes Telepi György (1794-1885) (505. oldal)
... tól már állandó tagja a kassai társulatnak, s innét ( vezértag társaival) ...
701.   É. KOVÁCS László: A hagyományművelő Tompa mint hagyományalany (575. oldal)
... is köszönt Hanvára. Tompa a kassai börtönben Tompa kassai fogsága - Nagy ...


Anno 1654 die 7 Xbris Az Nemes Vármegye megengette az Taxát 

30. Pathai ? Sámuelné 
31. Geleji János 
32. Szepesi Jánosné 
33. Pataki István 
34. Körösi György 
35. Vajda Mihály 
36. Rigó János 
37. Városi Szabó György 
38. Bodnár Mihály Novitii 
39. Egri Mihály 
40. Tokai János 
41. Radomainé fia 
42. Daróczi Mihály 
43. Ágoston Miklós 
44. Béres István 
45. Papai András 
46. Borbély István 
47. Szabó Mihályné 
48. Galphi György 49 kihúzva 
TOLTSWA 
50. Győri Gáspár 
51. Crakkai György 
52. Vajda András 
53. Mészáros paál 
54. Borbélj Pál 
55. Vitalius György 
56. Zoka Istvánné 
57. Bonis György13 
58. Zoka István 
59. Bonis András 
60. Szabó István 
61. Szabó András 
62. Kovács János 

63. Kádas András 
64. Szinyei István 
65. Bálvándi László 
66. Bartha János 
67. Czekei Paál 
68. Szabó Mihály 
69. Huszti Mártonné 
70. Szikszai István és János Novitti 
71. Nagy János 
72. Molnár Márton 
73. Szentgyörgyi István 
74. Szűcs Mihály Libertini 
75. Patho Mihály 
76. Módra Imre Mihály LISZKA 
77. Gasna István 
78. Borbély Mihály 
79. Fekete Márton 80.János Deákné 
81. Villám János 
82. Pataki István 
83. Szabó Gáspárné 
84. Dániel Boldizsár 
85. Szalándi Jánosné 
86. Tőrös Péter 
87. Tőrös György 
88. Legrádi István 
89. Sárvári Imre 
90. Papicz János 
91. Szabó Pálné 
92. Szabó András 
93. Szentjobi Mátyás 
94. Képes Márton 

13 Az armálisszerzésre jó példa a tolcsvai Bónis család. Történetüket az Adalékok, 1897-es III. évf. 4. számában olvashatjuk. Később az egyházi szolgálatukat, ref. egyház főgondnoka volt az egyik Bónis. A 19. század első felében birtokos nemesként szerepelnek Szabolcs megyében (Nagyfalu). Társaik ekkor ugyanitt Balogh, Bekény, Benyó, Bónis, Czékus, Csoma, Földváry, Homolkay, Klobusiczky, Kolosy, Kausay, Majos, Marjássy, Pap, Sebes, Szemere, Jármy, Bernáth, Korda, Zsoldos. Kik között néhány család látszik rangosabbnak, tehát zömük ugyancsak a 17. században armalist szerzett nemes. Fényes E., 1851. II, 128. 


95. Kamonczi Mihály 
96. Bonis Ferneczné 
97. Solczai Andrásné 
98. Szeczei Péter 
99. Mádi Zsigmond Novitii 
100. Békési András 
101. János Kovácz 
102. Szűcs Péterné 
103. Öregh Papiczi 
104. Kötil Andrásné 
105. László Deák 
106. Szabó István 
107. Czigai Mihály 
108. Czizmadia Gáspár 
109. Dienes István 
110. Körösi... Barbélj Mihály (kihúzva) 
111. Lugosi Mihály Libertinii 
112. Joannis .... Molnár martius 
113. Ötvös István* Novitii 
114. Mészáros Miklós 
115. Óvári István 
116. Lakatos Márton 
117. Pap János 
118. Kocsis Ferenczné 
119. Bedé István 
120. Borbély János 
121. Major Paál 
122. Major Gáspár 
123. Nagy Demeter 
124. Siket István 
125. Botos György 
126. Diószegi István 
127. Figedi György 
128. Pap István 
129. Kállai István VÁMOSÚJ (falu) 
130. Sahara Thamás Libertinii 
131. Tott László 
132. Hegedűs Mihály SADANY 
133. Barthalmre 

134. Fazikas János 
135. Késcináló Mátyás OLASZI 
136. Mészáros Isák 
137. Matso Imre 
138. Barát Zsigmond 
139. Gasna? Péter 
140. Szabó Mihály 
141. Pap István 
142. Kajszler Kristóf BÉNYE 
143. Túrós Boldizsár 
144. Bari ? Gergely 
145. Miskolczi István 
146. Hrvoth ? István 
147. Riszirül Attának ? 
148. Csűre Mártonné 
149. Kaposi Mihály 
150. Kassai Ferencz 
151. Gálfalvi János 
152. Majtini István 
153. Putnoki Gáspár 
154. Josf ? Kovácz István 
155. Borbély Paál 
156. Pap Ambrus 
157. Csűre Kelemen 
158. Borbély Sámuel 
159. Csizmadia Mihály 
160. Bodnár János 
161. Molnár Thamás 
162. Jakab László? 
163. Csűre Kelemen (!) 
Az adószedő könyvecske VII. Regestroma (72. oldaltól) az eredeti latin bevezető szöveggel. (A sorszámozás a cikk szerzőjétől). 
Anno Domini 1655 die 11. May In Oppide Terebes limitatio Facta est Ad diéta posoniensis. Ab legates Numios Pro Nac vice limitatio facta est ad Possession natos Nobiles Ittem Duplex taxa imponitus ad quas libet Tax xatas personas 71 (95) 


A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)
   KÖZLEMÉNYEK • Bodnár Tamás: Borsod megyei prédikátorok az 1576–1652 közötti tizedjegyzékek alapján (616. oldal)   
 Az anyaegyház és leányegyházak neve 
A prédikátor szolgálati éve 
A prédikátor neve 
Csehi, Szalonna, Meszes, Martonyi. 
1587. 
Tiszavarsányi Balázs 
Szalonna, Meszes, Martonyi. 
1588. 
Varsányi Balázs 
1599. 
Szegedi Tamás 
1602. 
Foktőy Máté144 
Szentjakab, Debréte, Viszló, Kiskovácsi. 
1576. 
Jakab 
Debréte, Viszló. 
1584. 
Feir Mátyás 
Debréte, Viszló, Szend. 
1586. 
Balogdi Menyhért 
Debréte, Viszló, Rakaca. 
1587. 
Balogdi Menyhért 
Debréte, Viszló. 
1594. 
Eperjesi János 
Debréte, Viszló, Szend. 
1595. 
Eperjesi János 
1599. 
Czeczei János 
Debréte. 
1602. 
Kassai Miklós 
Debréte. 
1605. 
Kassai Miklós 
Debréte. 
1606. 
Kassai Miklós 
Debréte. 
1608. 
Kassai Miklós 
1610. 
Kassai Miklós 
1612. 
Kassai Miklós 
Debréte. 
1613. 
Kassai Miklós 
Debréte. 
1614. 
Kassai Miklós 
Debréte. 
1620. 
Figedi István 
1621. 
Figedi István 
Debréte. 
1622. 
Figedi István 
Debréte. 
1623. 
Figedi István 
Debréte. 
1624. 
Figedi István 
Debréte. 
1625. 
Figedi István 
Debréte. 
1626. 
Figedi István 
Debréte. 
1627. 
Figedi István 
Debréte 
1628. 
Figedi István 
Debréte. 
1629. 
Figedi István 
Debréte. 
1636. 
Dobraviczai Ferenc 
Debréte. 
1637. 
Dobraviczai Ferenc 
Debréte. 
1645. 
Szentty András 
Szentpéter145 
1576. 
Zentpeteri Bálint 
1577. 
Zentpeteri Bálint 
Szolga146
1578. 
Sajószentpéteri Bálint 
Szolga. 
1579. 
Tolnai Vince147 
Szolga, Kisfalud puszta148
1580. 
Tolnai Vince 
1581. 
Tolnai Vince 





736.   KÖZLEMÉNYEK • Bodnár Tamás: Borsod megyei prédikátorok az 1576–1652 közötti tizedjegyzékek alapján (609. oldal)
... Barcika. 1640. Makrai Pál 1647. Kassai Tamás Kelecsény 1621. Beszerményi András ...
737.   KÖZLEMÉNYEK • Bodnár Tamás: Borsod megyei prédikátorok az 1576–1652 közötti tizedjegyzékek alapján (613. oldal)
... Szend131. 1610. Vásárheli Lukács 1614. Kassai Jakab Szend. 1625. Kálnay András ...
738.   KÖZLEMÉNYEK • Bodnár Tamás: Borsod megyei prédikátorok az 1576–1652 közötti tizedjegyzékek alapján (616. oldal)
... 1599. Czeczei János Debréte. 1602. Kassai Miklós Debréte. 1605. Kassai Miklós ...
... 1605. Kassai Miklós Debréte. 1606. Kassai Miklós Debréte. 1608. Kassai Miklós ...
... Debréte. 1608. Kassai Miklós 1610. Kassai Miklós 1612. Kassai Miklós Debréte. ...
... 1612. Kassai Miklós Debréte. 1613. Kassai Miklós Debréte. 1614. Kassai Miklós ...



 Az anyaegyház és leányegyházak neve 
A prédikátor szolgálati éve 
A prédikátor neve 
Barcika. 
1606. 
Siklósi Mihály'"
Barcika 
1608. 
Aszalay Lukács 
Barcika. 
1610. 
Szikszay János 
Dövény. 
1611. 
Buzinkai Székely Pál 
Barcika, Harnóc. 
1612. 
Szentmiklósi János 
1622. 
Gönci Péter 
1623. 
Gönci Péter 
1624. 
Foktőy Mátyás 
1625. 
Foktőy Mátyás 
1631. 
Gyöngyösi János107 
Barcika. 
1638. 
Makrai Pál 
Barcika. 
1640. 
Makrai Pál 
1647. 
Kassai Tamás 
Kelecsény 
1621. 
Beszerményi András 
1622. 
Tarczali Mátyás 
1623. 
Tarczali Mátyás 
1638. 
Nagyszőlősi János108 
1646. 
Nagyszőlősi János 
Keresztes109 
1576. 
Miskolci Pál 
1577. 
Orosz Gáspár 
1583. 
Petneházai Simon János 
1594. 
Makiári Demeter 
Nagymihály110
1629. 
Keresztúri János 
Keszi 
1625. 
Lepolitanus Jakab 
Százd. 
1628. 
Tállyai Márton 
Százd. 
1629. 
Tarczali József 
Kisfalud111, Szederkény112
1598. 
Szentmargitai János 
Kisgyőr. 
1576. 
Miserlazy László 
Geszt. 
1577. 
Ohati Tánczos László 
1579. 
Ohati Tánczos László 
1580. 
Ohati Tánczos László 
1581. 
Ohati Tánczos László 
1582. 
Ohati Tánczos László 
1583. 
Ohati Tánczos László 
1594. 
Kállai János 
1621. 
Szentkereszti Pál 



 Az anyaegyház és leányegyházak neve 
A prédikátor szolgálati éve 
A prédikátor neve 
Ozd. 
1620. 
Czeglédi Bálint 
Őrös 
1627. 
Óvári Mihály 
Radostyan, Lászlófalva, Kápolna. 
1598. 
Gönczi Péter 
1621. 
Kisidai János 
1622. 
Kisidai János 
Rakaca, Szend131
1610. 
Vásárheli Lukács 
1614. 
Kassai Jakab 
Szend. 
1625. 
Kálnay András 
1629. 
Kálnay András 
Rudabánya, Szuhogy, Kelecsény. 
1594. 
Baki Benedek 
Szuhogy. 
1611. 
Gyöngyösi Márton 
1614. 
Félegyházi Mátyás 
1620. 
Pelsőci Kardos János 
Alsótelekes. 
1621. 
Pelsőci Kardos János 
1622. 
Pelsőci Kardos János 
Szuhogy. 
1623. 
Pelsőci Kardos János 
Rudabánya, Alsótelekes, Szuhogy. 
1624. 
Pelsőci Kardos János 
Szuhogy. 
1625. 
Pelsőci János 
Szuhogy, Szuha. 
1626. 
Pelsőci Kardos János 
Szuhogy. 
1628. 
Pelsőci K. János 
Szuhogy. 
1629. 
Pelsőci K. János 
1636. 
Pelsőci Kardos János 
Sajókeresztúr 
1576 
Zikzai Tamás 
Bábony132
1577. 
Zikzai Mátyás 
Bábony, Besenyő133, Ecseg. 
1578. 
Zikzai Mátyás 
Bábony, Besenyő, Kelecsény134
1581. 
Zikzai Mátyás 
Bábony, Besenyő. 
1582. 
Zikzai Mátyás 
Bábony, Besenyő, Ecseg. 
1583. 
Zikzai Mátyás 
1596. 
Siklósi Mihály 
Bábony, Besenyő, Ecseg. 
1597. 
Aszalay András 
Bábony, Besenyő, Ecseg, Kelecsény. 
1598. 
Aszalói András 
Bábony, Besenyő, Ecseg. 
1599. 
Aszlai András 
Bábony, Besenyő. 
1606. 
Makláry Demeter 
1608. 
Makláry Demeter 
Bábony, Besenyő, Kelecsény puszta. 
1610. 
Foktőy Mátyás 


No comments:

Post a Comment