Sunday, February 19, 2012

KASSAY FAMILY HISTORY AND GENEALOGY

KASSAY FAMILY HISTORY AND GENEALOGY


A várvédő egri hősök névsora | Elfeledett magyarok

magyarokforrasa.hu/a-varvedo-egri-hosok-nevsor... - Translate this page
Tarsoly, lemezes tarsoly, bőrtarsoly, nemzeti pólók, íjak, tegezek, ötvös termékek, honfoglalás-kori övek, süvegek, népi kézműves termékek, hagyományőrző ...

Sunday, February 5, 2012

KASSAY FAMILY HISTORY AND GENEALOGY


Alsómihályi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Alsómihályi (Michaľany)
Közigazgatás
OrszágSzlovákia
KerületKassai
JárásTőketerebesi
Turisztikai régióAlsó-Zemplén
Rangközség
PolgármesterŠtefan Tatranský
Népesség
Teljes népesség1758 fő (2005) +/-
Népsűrűség216 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság131 m
Terület8,15 km²
IdőzónaCETUTC+1
Elhelyezkedése
Alsómihályi
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatalhttp://obce.info
Alsómihályi (1899-ig Mihályiszlovákul Michaľany) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásábanTőketerebestől 16 km-re délnyugatra a Ronyva patak bal partján. 2001-ben 1749 lakosából 1657 szlovák, 44 cigány és 42 magyar volt.

Tartalomjegyzék

Története

1252-ben említik először, de területe már az újkőkorban is lakott volt, amikor a bükki kultúra települése állt itt. A falu akkor keletkezett, amikor 1252-ben IV. Béla területét Bertold fia Mihálynak a település névadójának adja. 1273-ban "Kismihaly"1289-ben " Mygael"1389-ben "Kysmihaly",1404-ben "Kismihaly"1409-ben "Mygael"1459-ben "Mihali" alakban jelenik meg az írott forrásokban. 1405-ben az Isépy, Cseley és Doby családok birtoka, később több nemesi családé. 1787-ben 57 házában 384 lakos élt. 1828-ban 76 háza volt 562 lakossal, akik főként mezőgazdaságból éltek. Lakói részt vettek az 1831-ben kitört koleralázadásban.
Vályi András szerint "MIHÁLYI. Magyar, és tót falu Zemplén Várm. földes Urai Szerdahelyi, és több Urak, lakosai elegyesek, fekszik Legenyének, és Lasztócznak szomszédságában, térséges határja három nyomásbéli, gabonát, és árpát terem, erdejek tsekély, rét nélkűl szűkölködik, piatza Kassán, vagy Újhelyben.[1]
Fényes Elek szerint "Mihályi, magyar-orosz falu, Zemplén vmegyében, Abauj vmegye szélén: 103 romai, 100 görög kath., 305 ref., 60 zsidó lak., ref. anyaszentegyházzal, 930 hold szántófölddel. F. u. többen. Ut. p. Velejte." [2]
Zemplén vármegye monográfiája szerint "Alsómihályi, azelőtt egyszerűen Mihályi. Az ú. n. Ronyvaháton fekvő kisközség, 103 házzal és 575 lakossal, kiknek nagyobb része magyar és ev. ref. vallásu. Postája, távírója és vasúti állomása Legenyemihályi. Ez a község attól a Berthold fia Mihálytól vette a nevét, ki e birtokot 1252-ben IV. Bélától kapta. 1320-ban Tholdi Bothond fia Péteré, de I. Károly 1324-ben Tholdi Istvánnak, másként Monaky Istvánnak adományozza. 1405-ben az Isépi, Cselei és a Dobi családok az urai s ekkor Kis-Mihály néven van említve. 1425-ben Beke Mártont és Ricsey Ambrust iktatják részeibe. 1435-ben a Dobi és a Monaky család birtoka. 1469-ben a birtok fele Szapolyai Imréé, de ez időtájt a Ruszkai Korniss és a Lengyel családoknak is van itt részük. 1527-ben Szapolyai János a maga részét tokaji várnagyának: Lasztóczi Boldizsárnak adományozza. Az 1598-iki összeírás szerint Monaky Péter és Vékey István, Lajos, Mihály és Ambrus a birtokosai. 1665-ben a község felét a fiúsított Monaky Anna, Andrássy Mátyásné bírja, míg a másik felét 1690-ben Barlogh István megveszi Putnoky Magdolnától. Ettől a Beőthy család birtokába kerül, de 1767-ben Nedeczky János lesz az ura. 1774-ben a Lasztóczy-féle részt is a Lasztóczy utódai birtokolják s ekkor Nedeczky János, Bekes József, Galambos István, a Nyomárkay, Kövér, Balogh, Kassay és Kovács családok az urai, ujabban pedig, a Galambos családon kívül, még a Batta s a Paizsoss családok is. Ez időszerint Girzsik Adolf özvegyének van itt nagyobb birtoka. 1663-ban a pestis, 1831-ben a kolera és az ennek nyomában keletkezett pórlázadás zavarta meg a község fejlődését, míg 1827-ben egészen porrá égett. Van itt egy régi úrilak is, melyet még a Nedeczkyek építtettek s ez most özv. Girzsik Adolfnéé. Két temploma közül a róm. kath. templom a XVII. században épült, s 1880-ban megujították. A régi református templom 1785-ben épült, de legújabban lebontották és helyébe újat építettek. A község határában kőolajfinomító gyár van." [3]
20. század elején határában kőolajat találtak. 1910-ben 712, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. 1938 és 1944 között Magyarország része volt.

Nevezetességei

  • Klasszicista nemesi kúria a 19. század első feléből.
  • A falunak gyermek néptánccsoportja, roma folklór csoportja, fúvósegyüttese van.

Külső hivatkozások

Források

  1.  Vályi AndrásMagyar Országnak leírása (1796) 
  2.  Fényes ElekMagyarország Geographiai Szótára (1851) 
  3.  Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Zemplén vármegye.