Sunday, June 24, 2012

KASSAY FAMILY HISTORY AND GENEALOGY




FEUERNÉ TÓTH RÓZSA 
KASSAI ISTVÁN BUDÁN
A budaszentlőrinci pálos kolostor területén lefolyt ásatások felszínre hozták a XIV. század elejétől a X V I . század első feléig fennálló épület alapfalainak egy részét.1 A nagykiterjedésű épület­ együttes teljes feltárására eddig még nem került sor. A gyönyörű fekvésű, egykor fényes kolostor­ épületet ma már csak az alapfalak csonkjai jelzik.2 Az ásatásokból előkerült és a környékbeli házak falaiból kibontott faragott kövek meghatározása az anyag igen kis részében történt meg.
Budapest területén kevés olyan középkori műemlék van, amelynek építéstörténetéről olyan hiteles XVI. századi forrás tudósítana, mint a pálos krónikás: Gyöngyösi.3 E tanulmány a kolostor emlékanyagából néhány építészeti részletet kíván kiemelni az 1486—92-es évek közé eső időből.
A Mátyás király korabeli gótikus építészet fényes korszakot jelent műtörténetünkben. A gótikus építkezés ebben az időben sajátos, nemzeti jelleget mutat. Amikor a nyugati országokban a „flam­ boyant" tombol, nálunk kiegyensúlyozott, szertelenségektől mentes gótikus formaképzés uralkodik. Még a XV. sz. végén, sőt a XVI. sz. elején sem burjánzanak el a díszítőelemek, hanem barátságosan szélesednek reneszánsz formákkal. A budaszentlőrinci kolostor töredékei méltó képviselői annak az egészséges építőszellemnek, amelyet a csütörtökhelyi kápolna és a kassai székesegyház korabeli részletei épen őriztek meg számunkra.
Budán, Mátyás székhelyén a Nagyboldogasszony templom déli tornyán kívül alig maradt fenn valami ebből a korszakból. Az is csak erősen restaurált formában. Mátyás udvarának építészetét — úgy vélték régebben — teljesen a reneszánsz uralta. A budavári ásatások bebizonyították azt, hogy a két stílus békésen megfért egymás mellett még a királyi palotában is. A gótikus budai építőműhelyek ekkor még országos viszonylatban is fontos központot jelentettek.
Gerevich László megfigyelése szerint4 a budavári ásatás emlékanyagában van néhány olyan faragvány, amely Kassai István jelenlétére utal. Kassai István a kassai dóm építőmestere, Mátyás király építésze volt. A múlt század végén megindult kutatás a felvidéki városok levéltáraiban számos olyan feljegyzésre, oklevélre bukkant, amelyek a neves építész és szobrász életét és munkásságát jelentős mértékben megvilágítják. Ezek alapján hitelesen személyéhez kapcsolható műve a bártfai szent Egyed templom szentségtartója (1. kép) és a szentély boltozata. A kutatók a hiteles munkára és az okleveles adatokra támaszkodva a XV. század végi felvidéki műemlékek jórészét Kassai István nevével fémjelezték. Az attribúciók egy része bizonytalannak látszik azért, mert a hiteles művek nem tartalmazzák a mester teljes formakincsét, viszont az összehasonlításnál csak ezeket vehették figyelembe.
A budaszentlőrinci kőtöredékek között Kassai István nyomait keresve mi is csak a bártfai alkotások, főként a gazdag díszítésű szentségtartó minél részletesebb vizsgálatával érhetünk el eredményeket.
Gyöngyösi, a budaszentlőrinci pálos krónikás megemlékezik a kolostorban 1486 és 1492 között lezajlott építkezésekről. Ekkor kapcsoltak a kolostor templomához északról és délről5"6 egy-egy kápolnát (2. kép). Az ásatások feltárták mindkettő alapfalait. „In situ" részlet sajnos nem maradt fenn, de a kolostor építéstörténetének ismeretében a felszínre került töredékek között találunk néhány olyan faragványt, amelyek formai és technikai vizsgálat alapján a két kápolna építési idejébe illeszthetők.
Ezek között különös figyelmet érdemel egy keménymészkő szentségház töredéke7 (4. k 



díszítés borította. Ma a négy oldal közül egy maradt meg jórészben (5. kép), a derékszögű sarok­ részlet mellett a másik oldalnak csak az indítása lát­ ható (10. kép).
A maradvány kiegészíthető vakmérműve kör­ vonalaiban megegyezik a bártfai szent Egyed temp­ lom szentségtartója felett elhelyezett baldachin egyik oldalát képező mérművel (3. kép). A hasonlóság fenn­ áll forma és arány tekintetében, de különbséget is találunk: a csekély profilbeli eltérésen kívül8 (6—7. kép) a budaszentlőrinci töredék gondosabb, részle­ tesebb, faragása formatisztább. Az egymást kristályo­
san keresztező lemeztagok néhány évtizeddel későbbi időben gyakoriak. Ezeket a vonásokat megmagya­ rázza a közben eltelt idő. A bártfai szentségtartó
1465-ben készült, a budai 1486—92 között.
E hasonlóság alapján még nem teljesen indokolt a két mű mesterét azonosítani. A közös mérműséma gyakori a XV. század végén. Azonban a budaszent­ lőrinci töredék és a bártfai szentségtartó között el­

gondolkoztató méretazonosság áll fenn.
Ahhoz, hogy megértsük ennek jelentőségét,

emlékezetünkbe kell idéznünk a középkori építmé­ nyek tervezésének módszerét.9
A középkori építész a maitól eltérően úgy ké­ szítette el a tervrajzot, hogy az egyes emeletek alap­ rajzait egymásba vetítette. Nem készített méretarányos alaprajzot megadott léptékben — ennek semmi nyoma sincs a fennmaradt középkori terveken —, hanem egy adott méretű szabályos idomon belül arányszerkesz­ téses eljárással határozta meg az egymás alatt, ill. felett fekvő részletek határvonalait. Tehát pl. a bártfai szentségház egyetlen reális horizontális mérete annak a körnek a sugara, amelyen belül Kassai István felismer­ hetően az egymásba írt négyszögek arányosító eljá­ rását alkalmazta. Ez pedig az az öt bécsi láb átmérőjű kör, amelybe a szentségtartó baldachinjának nyolc­ szöge, ill. a szentségtartó ház négyszöge beleszerkeszt­ hető (9. kép).
Ha a budaszentlőiinci szentségtartó töredékét négyszöggé egészítjük ki, az szintén egy öt bécsi láb átmérőjű körbe illeszthető bele (8. kép). Ez a méret­ azonosság nem magyarázható meg azzal, hogy mind­ két mű azonos rendeltetésű — szentségtartó — volt. Csupán azzal indokolhatjuk, hogy a két mű alkotója azonos személy, aki azonos módszert alkalmazott a tervezésnél, azonos lábmértéket használt. Figyelembe véve a formai azonosságot és a rejtett, de tervezési szempontból alapvető méretegyezést, Kassai Istvánnak valamilyen formában köze volt a budaszentlőrinci
1. kép. A bártfai szent Egyed-templom szentségháza. Kassai István műve. 1465


szentségtartó elkészítéséhez. Ebben a kérdésben a döntő szót a történeti adatok mondják ki: feltételezhető-e, hogy Kassai István a budaszentlőrinci építkezések idején Budán tartózkodott.
Kétségtelen az, hogy 1464—1486 között István mester Kassa város polgára volt,10 innen hosszabb-rövidebb időre távozott el más városokba, 1464—65-ben Bártfára, 1476-ban Diósgyőrbe.11 A kassai dóm vezető építőmestere volt, az utolsó elszámolás ezzel kapcsolat­ ban 1480-ban történt meg a városi tanáccsal.12 1467'—1487 között a városi tanács külső tagja. 1487-ben megszakadnak a róla szóló tudósítások, élete homályban marad haláláig. Ebbe a sötétségbe vetett némi fényt egy 1499-es oklevél, amely szerint ápr. 13-án István mester özvegye, Dorottya kérésére a budai tanács levelet küld a kassai tanácsnak, a mester — egykori budai polgár (!) — kassai házának ügyében.13 Megtudjuk tehát, hogy Kassai István halála előtt Buda város polgára volt. Halála nem sokkal az oklevél kelte előtt következhetett be.
Kassai István budai tartózkodásának kérdése már régebben is felmerült. De a budaszentlőrinci faragvány lehetővé teszi, hogy életének az 1487—1499 közé eső korszakát megkíséreljük fel­ eleveníteni.
A mester legkésőbb 1487-ben elhagyta Kassát, lemondott külső tanácstagságáról és Budára távozott. A költözködés azért válhatott szükségessé, mert a király — aki munkásságát már több ízben igénybe vette — az udvar körébe szólította.14 Olyan jelentős megbízatást kapott, hogy meg is telepedett Budán. A budaszent­ lőrinci építkezés kezdete és István mester Budára költözésének időpontja egy év híján egybevág. A pálosok építkezéseit általában szerzetesi műhelyek végezték, de jelen esetben indokolt a világi mester megjelenése. Ugyanis a pálosokkal igen közeli kapcsolatban lévő Mátyás király részéről baráti gesztus lehetett az, hogy a hír­ neves királyi építész közreműködését felajánlotta nekik.15 Kassai István budai tartózkodása idején — ha figyelembe vesszük azt, hogy 1465-ben 35 év körül járt16 — körülbelül 55—60 éves lehetett.
A budaszentlőrinci pálos kolostor felszínre került anyagában sok olyan faragványt találunk, amelyek a tárgyalt időben készül­ tek. Ezek felismerése nem okoz különösebb nehézséget azért, mert a XV. század folyamán csak 1486—92 között építkeztek Buda- szentlőrincen. Megelőzően a pálosok a XIV. század végén emelték a kolostor templomát,17 később, 1516 körül, a templomhoz új szentélyt csatoltak.18 A XVI. századi kőfaragványok jól elkülönít­ hetők kevert reneszánsz gótikus formáikkal.19 A XV. századi fa­ ragványok között nagyrészt kevéssé jellegzetes töredékek maradtak fenn, főként sablonos profilú nyíláskeretek, amelyek nem árulják el felismerhető módon Kassai István formáinak jelenlétét. Ezek között találunk egy szamárhátíves puhamészkő vakkeretet (12. kép), amely határozottan rokon a tárgyalt szentségház töredékkel. Ez a részlet profiljában, felfogásában erősen emlékeztet a kassai dóm déli tor­ nyának harmadik emeletén elhelyezett Mátyás-címer keretére is (11. kép). A kassai dóm déli tornya a csütörtökhelyi kápolnával együtt a legnagyobb valószínűséggel Kassai István művei közé sorolható.
Kassai István a vakkeret tanúsága szerint Budaszentlőrincen nemcsak a szentségház elkészítését irányította, hanem az északi, vagy a déli kápolna építésénél is közreműködött. A szentségtartóhoz közvetlenül csatlakozó töredéket eddig még nem sikerült találnunk, de mert annak funkciója kétség­ telenül megállapítható, megkíséreljük rekonstruálni (13. kép). Kiegészített töredékünk méreteinél fogva csak a szentségház vasajtaja feletti oromzat lehetett. A sarokfiáié a meglévő kövön világosan felismerhető. A felső és alsóbb részek kiegészítésénél a gölnicbányai szentségtartót vettük figyelembe, mint olyan alkotást, amely egyszerűbb a bártfainál, de Kassai István művészetéhez közel áll.20
Kassai István bécsi kapcsolataira mutat az, hogy a budaszentlőrinci szentségtartó egyes részletei és a bécsi dóm faragványai között stílusazonosság áll fenn. A budai szentségháztöredék szamár­ hátívét kísérő rostos, kemény faragású kúszólevelek hasonmását megtalálhatjuk a Szent István dóm északi homlokzatán lévő „Adlertor" kapuívén.21
Kassai István budai tartózkodásának kérdésével már eddig is több kutató foglalkozott, de mindeddig nem találkoztak olyan emlékkel, amely viszonylagosan ilyen biztonsággal az ő körébe illeszthető lenne. A budaszentlőrinci nyomon elindulva a töredékes XV . századi budai emlékanyagban még bizonyára meg fogjuk találni Kassai István budai működésének további bizonyítékait is.

Kassai István a vakkeret tanúsága szerint Budaszentlőrincen nemcsak a szentségház elkészítését irányította, hanem az északi, vagy a déli kápolna építésénél is közreműködött. A szentségtartóhoz közvetlenül csatlakozó töredéket eddig még nem sikerült találnunk, de mert annak funkciója kétség­ telenül megállapítható, megkíséreljük rekonstruálni (13. kép). Kiegészített töredékünk méreteinél fogva csak a szentségház vasajtaja feletti oromzat lehetett. A sarokfiáié a meglévő kövön világosan felismerhető. A felső és alsóbb részek kiegészítésénél a gölnicbányai szentségtartót vettük figyelembe, mint olyan alkotást, amely egyszerűbb a bártfainál, de Kassai István művészetéhez közel áll.20
Kassai István bécsi kapcsolataira mutat az, hogy a budaszentlőrinci szentségtartó egyes részletei és a bécsi dóm faragványai között stílusazonosság áll fenn. A budai szentségháztöredék szamár­ hátívét kísérő rostos, kemény faragású kúszólevelek hasonmását megtalálhatjuk a Szent István dóm északi homlokzatán lévő „Adlertor" kapuívén.21
Kassai István budai tartózkodásának kérdésével már eddig is több kutató foglalkozott, de mindeddig nem találkoztak olyan emlékkel, amely viszonylagosan ilyen biztonsággal az ő körébe illeszthető lenne. A budaszentlőrinci nyomon elindulva a töredékes XV . századi budai emlékanyagban még bizonyára meg fogjuk találni Kassai István budai működésének további bizonyítékait is.

TÓTH 

  RÓZSA FEUER 

ISTVÁN KASSAI 
 
IN BUDA








Im Jahre 1934 wurden die Ruinen des Pauliner Klosters in Budaszentlőrincz in den Bergen von Buda ausgegraben. Dabei kamen die wesentlichsten Teile des gewaltigen Baukomplexes — die Kirche und die Annexbauten (Abb. 2) — zutage. Die Pauliner Hessen sich im XIV. Jh. hier nieder. Ihre Kirche wurde bereits Ende desselben Jahrhunderts errich­ tet. Der Kirche mit den drei Schiffen wurden zwi­ schen 1486—1492 zwei Kapellen (Abb. 2) angebaut. Im Rahmen unserer Studie befassen wir uns aus­ führlicher mit einigen Denkmälern der Bauten vom Ende des XV . Jh. Leider kam kein Detail der Zeit ,,in situ" zum Vorschein, doch gibt es unter den Schnitzwerk-Fragmenten einige Stücke von Qua­ lität, die die hochentwickelte gotische Baukunst zur Zeit des Königs Matthias (1459—1490) getreu wi­ derspiegeln. V on diesen verdient besondere Auf­ merksamkeit das Fragment des Sakramentshäuschens aus Kalkstein (Abb. 3). Es weist sowohl in Form, Profil wie in seinen Ausmassen eine so frappante Ähnlichkeit mit dem von István Kassai (Stefan Ka- schauer) im Jahre 1465 erbauten Sakramentshäuschen zu Bártfa (Abb. 6) auf, dass unwillkürlich die Frage auftaucht, ob es möglich sei, dass sich István Kassai zwischen 1486 und 1498 in Buda aufhielt und an den Bauarbeiten in Budaszentlőrinc teilnahm.
István Kassais Persönlichkeit beschäftigt schon seit langem die ungarischen Kunsthistoriker. Doku­ mentarische Angaben beweisen, dass er Bauleiter des Kaschauer Doms gewesen ist. Authentisch sind uns seine folgenden Werke verblieben: das Sakra­ mentshäuschen der St. Ägidius-Kirche Zu Bártfa und das Gewölbe des Sanktuariums. Ausserdem ist uns bekannt, dass er im Dienste Königs Matthias auch in der Burg Diósgyőr Bauarbeiten durchführte. Die Forscher schreiben ihm auch den Bau der Kapelle von Csütörtökhely zu. In seinem bürger­ lichen Leben in Kaschau genoss er grosse Ach­ tung: er war Hausbesitzer und Mitglied des äusse­ ren Stadtrates. In den Jahren 1465—1487 begegnen wir seinem Namen auf Schritt und Tritt in den Archiven von Bártfa und Kaschau. Im Jahre 1487 jedoch hörten die Nachrichten über ihn auf. In diesem Jahre dankt er als Mitglied des äusseren Stadtrats ab und verlässt allen Anzeichen nach Kaschau. Erst nach seinem Tode findet man Spuren, wohin er sich begeben hatte. Aus einem Brief der Witwe vom Jahre 1499, aus Buda nach Kaschau, erfahren wir, dass er „einst Bürger von Buda" war. Bisher fand man keine Schöpfung in Buda, die mit seinem Namen ver­ bunden wäre.
1 ü Budapest régiségei
Zwischen dem Beginn der Bauten (1468) in Buda­ szentlőrinc und der Abfahrt István Kassais aus Kaschau liegt insgesamt 1 Jahr. Es ist wahrschein­ lich, dass der Meister auf den Ruf des Königs Matthias nach Buda kam, wo er sich auch ansie­ delte. Das Freundschaftsverhältnis zwischen König- Matthias und den Paulinern von Budaszentlőrinc bezeugen zahlreiche Geschichten und Anekdoten. Die Annahme scheint also berechtigt, dass István Kassai sich auf Empfehlung des Königs an den Bauarbeiten der Pauliner betätigte.
Die Ausgrabungen in Budaszentlőrinc brachten verhältnismässig wenig architektonische Elemente zutage. Bis auf die schablonmässigen Profil-Frag­ mente finden wir sehr wenig Stücke. Ausser dem behandelten Sakramenthäuschen-Fragment deutet noch ein Blindrahmen mit Eselsrückenbogen (Abb. 12) auf die Anwesenheit István Kassais hin.
VERZEICHNIS DER ABBILDUNGEN
Abb. 1. Sakramentshäuschen der St. Ägidius- Kirche zu Bártfa. István Kassais Werk.
1465.
Abb. 2. Topographie der Ausgrabungen in Buda­

szentlőrinc. Vermessung von S. Garády. Abb. 3, Fragment des Sakramentshäuschens aus Kalkstein vom Paulinerkloster in Buda­












No comments:

Post a Comment