Showing posts with label Fia Istók. Show all posts
Showing posts with label Fia Istók. Show all posts

Thursday, October 28, 2010

A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991) MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN • Bencsik János: Miskolc társadalma a török hódoltságot követő évtizedben (1688-1703) (130. oldal)

A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)
   MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN •
A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991)
   MISKOLC TÁRSADALMA A FEUDALIZMUS KORÁBAN • Bencsik János: Miskolc társadalma a török hódoltságot követő évtizedben (1688-1703) (130. oldal)   
 (130. oldal)   


Érdemes említésre az a tény, hogy szinte kerülik a szolgai állapotra utaló foglalkozásokat. Nincs pl. béres, kocsis is nagyon ritkán: Kocsis Rácz Zsigmond, Kocsis Borús János (1698). 
Az effajta vizsgálódást fejezzük be azzal a viszonylag nagyobb csoport bemutatásával, amely a nevek használatával az életkort, illetve a közösségi szerepet, az egyénről kialakított véleményt, ítéletet mutatja, tükrözi. Bartus Istók, Lengyel Gyurka, Kecskés Siga éppen úgy fiatalabb egyént jelölhet, mint Zabasi Suska, Frank Panna (1690-91). Egy teljes család felsorolása is megtalálható: „Kassai Gál Eöcsi, Lánya Panna, Fia Istók, a szolgálója Marika" (1680). Bizonyára nemcsak magam érzek lényegi különbséget a következő személyekkel kapcsolatos társadalmi ítéletben: Antal Jancsi, Bencsik Mihók, illetve Zacharias Jankó vagy Pap Jankó becéző névhasználat között. Másként hangzik Kovács Ilona is, mint Kanta Boris (1688). Hátha még ismerjük is, hogy a korabeli népi szemléletben a „kanta" milyen asszociációt ébreszthetett.19 






JEGYZETEK 

1. R. Várokonyi Ágnes: A Habsburg-abszolutizmus berendezkedése Magyarországon. In. Magyarország története (1686-1790). Szerk. Ember Győző-Heckenast Gusztáv. Bp. 1989. 
2. Vass Előd: Borsod megye török adóztatása az egri vár eleste előtt. in. Borsodi Levéltári Évkönyv IV. Miskolc, 1981. 
3. Hegyi Klára: Egy világbirodalom végvidékén. Bp. 1976. 
4. linger Mátyás-Szabolcs Ottó: Magyarország története. Bp. 1973., Kun Miklós: Miskolcz Múltja, jelene tekintettel jövőjére. Miskolc, 1842. 20. 
5. Borsod Megyei Levéltár (BL.) IV. 1501/b. Sp. XXI. Fs. IV. 70/70/N. Szendrei János: Miskolcz város története. 1904. II. kötet. 
6. Hanák Péter: (szerk.) Egy ezredév. Bp. 1986., Tóth Péter: A török elleni felszabadító háború dokumentumai Borsod vármegye és Miskolc város levéltáraiban. In. B.-A.-Z. Megyei Levéltári Évkönyve VI. Miskolc. 1990. 
7. Bogdán István: Régi magyar mértékek. Bp. 1987. 
8. Vö. Bodor Imre: Magyarország aprópénzei a XVII. század második felében. Num. Közi. 1973-74. 61-65. 
9. BL. IV. 150 1 
10. A katona-élelmezési porció lehet búza és árpa keveréke. A búza ilyen szerepeltetése bizonyára nem is az életmód valaminő változása lehetett. 
11. Vö. Tóth i. m. 92. 
12. BL. IV. 150., Ismert, hogy a városok (sőt a falvak egy része is) szántó-vető gazdálkodást folytatott. Ezzel növelhették a város bevételeit, illetve teljesíthették ebbéli kötelezettségeik egy részét. 
13. Bl. Sp. XXI. Fs. IV. 70/A-2. E korszak statútumai rendre foglalkoznak a lakosság fuvarozását szorgalmazó kérdésekkel. Ezek száma: 145., 160., 161., 165 és 168. Tóth Péter-Barsi János: Borsod vármegye statútumai 1578-1785. Miskolc, 1989. 
14. Bogdán i. m. 
15. A köböl csak hozzávetőleges értékkel szerepel itt. 
16. A kovácsmesterek lehetlek a közösségi komenciós alkalmazottai. Vö. Bodgál Ferenc: Közösségi kovács a mezőkövesdi matyóknál. Népr. Ért. XLIV. (1962.) A kovácsmesterség napi tevékenysége szoros kapcsolatot tartott a termeléssel. A javítások, pótlások (pl. patkolás) nem jöhettek olyan termelői tevékenységszámba, mint pl. a bodnárok, a csizmadiák munkája. Ezért bizonyára másként bírálták el magát a mestert is. 
17. Jellemző példa lehet „Sütő Seller Szabó György" (1698). 
18. A városok zsellérei rendszerint a szolgák, a saját lakóházzal (tehát beltelekkel) nem rendelkező jobbágyok voltak. Eseteinkben nem valószínű, hogy nemes és zsellér állnának egymással függőségi viszonyban. Inkább az előbbi eset foroghat fönn. 
19. A kanta népies elnevezése a női nemiszervnek. A vízhordó, „szűrő"-vel ellátott korsók akkor lesznek kantákká, ha a szemetet felfogó „szűrő"-t betörik, hogy gyorsabban folyjék beléjük a víz. (Adatközlő, K. Kovács Péter, Tcsege) 
20. Egy távolabbi példa: „...hátrányosan különböztették meg a fejősjuhászok feleségeit, kik is a „Nemes Városnak" aratni voltak kötelesek, egy sorban az özvegyasszonyokkal és a betyárlányokkal, Bencsik János: Paraszti állattartás Hajdúböszörményben. Debrecen, 1971. 34. 1799., 1804. 
21. Rákóczi-tanulmányok (szerk. Köpeczi Béla). Bp. 1980. in. Várkonyi Ágnes: A vetési pátensek. 15. 

9*