MISKOLC FŐUTCÁJA 1817-IG 105
hivatalosan is város lett. Falusi bíró helyett városbíró állott az elöljáróság élén. Villa helyett civitas, illetőleg oppidum szóval titulálták meg a mezővárossá fejlődött községet.
1376-ból a tanács írott kiadványa tanúsítja, hogy a tanács feje, a bíró oldalán esküdtek hivataloskodtalk. Az együk esküdt neve: Mátyás, az újvárosi! 2
A főutca felső szakasza, legalábbis a Sötétkapu vonaláig, már 1370 körül kiépült. Pár évtizeddel később Zsigmond király újabb szabadalmakat adott a fejlődő városkának. A privilégiumok közül kiemelkedik az avasi templom hegyúri jogának átruházása Ó és Űj Miskolc tanácsára. Ez az 1411-iben kiadott patronátusi jog a várossá alakulásnak igen magas fokát jelentette.3 Ekkorra a főutca beépített szakasza a színházig nyomult elő.
A főutca északi, tehát az 1365 után beépült szakaszát nevezték Üj Miskolcnak.. Ennek az állításnak bizonyítására erős érvünk van. Egy 1458-ban kelt iratban esküdtje, egy 'másik, 1461-ben keltezett okiratban Kazay Imre „Üj Misikolc" bírója.4 Ebből magától értetődik, hogy a Kazay család Üj Miskolcon lakott. Egykori lakóházukat pedig 'ki lehetett nyomozná, mert az ún. „Kazay házat" Nyáry Zsigmond, a diósgyőri koronauradalom zálogosbérlője, 1645-ben eladta Kecskeméthy Szabó István vagyonos miskolci polgárnak.5 A Kecskeméthy-család ezt a nemesi telket egy évszázadon át birtokolta, amíg 1745-ben Vay Ábrahám zsolcai földbirtokos vette meg tőlük. Vay
2. 1376. január 15-én Miskolc város (Civitas) elöljárósága, ti. »Arnoldus judex, Thomas filius iAicasi, Egidius Faber, Mathias de Noua Ciuitate, Nicolaus Sartor jurati de Mis-c o 1 c h . . .« pecsétes levelet adott ki Kilián fia. János szőlő adományáról a diósgyőri pálosok részére. Polgártársuk Miskolcon, a Fábián utcán (újabb elnevezéssel a mai Tanácsház-téren) lakott. ». . .! quod Johannes filius Kiliani conciuis noster de piatea F a b i a n i . . .«
(1. Szendrei: Miskolc város története, Okmánytár, III. 63—64. 1.)
3. 1411. március 3-án Zsigmond király Miskolcon keltezett híres privilégiális oklevelében mind a két Miskolc város tanácsára ruházza az avasi Szent István templom kegyúri jogát. ». . . civiam et hospitum utriusque civitatis nostrae, tam n o v a e scilicet, quam antiquae Miskolcz appellatae . . . idem judex jurati caeterique cives et hospites, necnon tota dictae utriusqae n o v a e scilicet et veteris nostrae civitatis communltas Miskolcz apelláta, . . .« Itt tehát az ú j és ó városrészek polgárainak és vendégeinek közösen alkotott, egyesített elöljáróságáról van szó. Miskolc városnak valójában mindig csak »egy« városi tanácsa volt, amelybe inkább csak esküdteket, de elvétve külön-külön bírót is küldtek ki a még teljesen össze nem forrott két városrész polgárai, különleges érdekeik nyomatékosabb képviseletére.
(1. Szendrei: Miskolc város története, Okmánytár, III. 493—494. 1.)
4. 1458. november 28-án Miskolc varos tanácsának kiadványa szerint, Faber Sebestyén, Ö-Miskolc bírája mellett Kazay Imre és Gombos Simon esküdtek a város összes polgárai és vendégei nevében hivataloskodtak. »Nos Sebastianus Faber judex veteris civitatis Miskolcz, Emericus Kazay et Simon Gombos jurati cet. erique cives et cohospites de eadem.-«
1461. augusztus 9-én Mátyás király Diósgyőrben kiadott oklevelében külön felsorolja Miskolc akkori elöljáróit az ó és külön az ú j városban. Az oklevél szerint az óvárosi bíró Kun András, az újvárosi polgárok bírája Kazay Imre. »Nos Mathias . . . rex . . . Andreas Kun . ;. iudex cives antiqui oppidi nostri M y s k o c z .. . item Emericus Kazay similiter iudex... cives növi oppidi nostri M y s k o c z . ..«
(1. Szendrei: Miskolc város története, Okmánytár, III. 89. és 98. 1.)
5. A Kazay-házra, illetőleg a Kazay—Kecskeméthy—Vay főutcái ősi telekre vonatkozó kiegészítő adatok még:
A Nyáryaknak miskolci egyik háza ún. »szabadkorcsmájú kuria« volt. »-Ilyen volt Nyáry Zsigmond és Miklós kúriája, az úgynevezett Kazay-ház, melyet 3 szőlő és 1 pince tartozékaival 1645-ben 500 forintért elzálogosítottak Kecskeméthy Istvánnak és Forgó Pálnak oly feltétellel, hogy mivel korcsmájukat odaadták, Miskolcon ne szabadjon korcsmát kezdeniök a kiváltás napjáig. Ezt a kúriát korcsmájával és mészárszékével együtt 1651-ben 100 tallér toldalékot lefizetvén, véglegesen megvette Kecskeméthy Istvá n.« (Halmay—Leszih: Miskolc monográfiája, 51. 1.)
»1645-ben a Nyáry-család Miskolc városában levő egyik házát Kecskeméti Istvánnak adta el.« (1. Borovszky: Borsod vm. tört. I. 166. 1. és Processus Tabulares = Kir. Táblai pörök irományai 1297. sz.)
A vizsgált telek további sorsáról tájékoztat a következő nyom: »Vajai Vay Ábrahám 1745-ben 8500 rénes forintért megveszi Kecskeméthy Miklós és neje, Tornallyay Zsuzsanna kőházát,« (Az Orsz. Levéltárban levő eredeti szerződésre utalva közli Szendrei: Miskolc város története, II. 516. 1.)
Ezt a Széchenyi utca 5. sz. alatti régi kuriális telket, mely 1461-ben még Üj-Miskolcnak számított, 1645-től 1745-ig a Kecskeméthy-, 1745-től kezdve a Vay-család bírta, de 1817-ben már Rósa görög kereskedő sajátja volt. Magát a telken levő emeletes házat Vay Ábrahám zsolcai földbirtokos építtette 1755-ben, de azt azonnal bérbe adta görög kereskedőknek 1756 elejétől kezdődőleg. (A bérleti szerződés teljes szövege Miskolc város Jegyzőkönyve II. kötetében, 1756. január havi bej. között.)
