Showing posts with label holott valójában Ajnárd. Show all posts
Showing posts with label holott valójában Ajnárd. Show all posts

Saturday, October 30, 2010

A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)




Ami a Rajeci völgy legfelső szakaszát illeti, Csicsmányi a legvalószínűbben a 14. sz. közepén a Túróci család alapította. A Znió vára alatt elfolyó Vrica patak mentén felfelé hatolva előbb a német Vrickót, majd a patakot követve és átkelve a Facskói nyergen a Rajcsánka völgyében tovább nyugatra tartva ennek legfelső szakaszán Csicsmányi. 
Említik Csicsmányi ugyan korábbi oklevelekben is, 1 de az 1364-iről Engel Pál megállapította, hogy hamisítvány.82 Richard Marsina az 1272-iről is ugyanezt állapította meg.83 Ezt még talán azzal is alá lehet támasztani, hogy bennük Smaragd kaszai ispán apja neve János, holott valójában Ajnárd
Csicsmány különleges népművészetéről, egyebek közt rendkívül szép, emeletes faházairól híres, ennek eredete már sokféle találgatásra adott alkalmat. Sokan felfigyeltek németes jellegére, tartották mások balkáni gyökerűnek is. Körmöcbányán, Brandenburgban, a Baltikumban és Karéliában találtak ilyen jellegzetességű épületeket. Ezeket szláv területeknek tartva jelenleg az a felfogás alakult ki, hogy Csicsmány építészete ószláv.85 E területek egyúttal a 12. sz.-i német kolonizáció területei is, így a csicsmányi épülettípus németnek is tartható azzal a magyarázattal, hogy a német jelleg a felső Nyitra-völgyi német telepítéshez tartozó szomszédos német faluból, Vrickóból származik.86 1330 körül ugyanis a bajmóci várhoz tartozó lakatlan erdőt a Gilétfiak irtásra és betelepítésre adták, ez eredményezte a Privigye környéki német betelepülést. E hander-burzoknak nevezett németek eredetileg bányászok voltak, s a Meczenzéf vidékéről lettek idetelepítve. A községneveikben szereplő hai, hau szász eredetű. 1332-ben e vidéken már használják a lehota kifejezést is.8 Ami a két legfelső, a Rajeci völgyhöz legközelebb fekvő községet illeti, Nyitrafő (Klacno) neve 1403-ban Geyder8, 1464-ben Gajdeüehotája89 Tuzsina pedig két falu összeolvadásából jött létre: 1393-ban a Villa Fabri iudex-e ugyanis, Hermannus dictas Meckel, a Tussina patak mentén fekvő helység fölött, Cziczman falu felé újabb telepet hozott létre Heckelshau néven.90 A korábbi falu neve 1430-ban Kovachlehota91 A két település, Schmiedshau és Heckelshau együtt később a patak nevét kapja. 1489-ben Thwssyna92 Vricko alapítása e községekkel egyidejű, utána telepítették a távolabbi Csicsmányi. 
A Rajeci völgyben Facskó települt a legutoljára, s a Podmaniczkyak egy ágához köthető. 
A Podmaniczkyaknak, Lucskaiaknak és Klobucsaiaknak dalmát eredetű őse prediálisként kerülhetett Klobusicra, majd leszármazottjai további prédiumokat szerez- 

DL 794 , DL. 795, 
Engel Pál: Archontológia i. m. . I. 338. Munková, Eva: Cicmany. Zilina, 1992. 14. Engel Pál: Archontológia i. m . . I. 338. 
Vydra, Jozef: Ludova architektúra na Slovensku. Bratislava, 1958. ; Prazák, Vilém: Úvod ke studiu cic-manskeho domu Vlastivedny Sbornik Povazia, XV. 1985. 221-237.; Munková, Eva i. m. 12-14. Munková, Eva i. m. 13. 
Kristó Gyula: Nem magyar népek i. m. 134-135. Vlastivedny slovnik II. 27 
Tagányi Károly: Nyitra megye német telepeinek eredete. Századok, 14. 1880 64. CD X. 2. 165. Vlastivedny slovnik III. 211. DL 37667 





A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)
21.   TÖRTÉNELEM • Id. Frivaldszky János: A Rajeci völgy betelepülése és középkori története (46. oldal)
... is túl lévő, s a kaszai várhoz tartozó villa Zliechov is ...
22.   TÖRTÉNELEM • Id. Frivaldszky János: A Rajeci völgy betelepülése és középkori története (48. oldal)
... lehet támasztani, hogy bennük Smaragd kaszai ispán apja neve János, holott ...