 |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Friday, October 1, 2010
a. / 1649. juliua 7. Eszenye v6ra. Ny&ry M&ria.
b. / Baxay Janos, felesege 6a brbkbaei.
o./ Egy h&zhely a Megyes allya utc&ban, amely kor&bban Bana
Mih&ly6 volt. d./ 80. - Ft /sz.6./ - Zs6rozy L8rino.
a. / 1649. julius 13. Di6sgy5r. Ny&ry M&ria.
b. / Kov&cs Istv&n 6s testv6re, J&nos, valamint brbkbseik.
o./ Egy h&zhely a Der&k utc&ban, neve: Eazterg&lyos puszta h&zhelye. d./ 70,- Ft /sz.6./ - Sereas Istv&n.
a. / /1613-1649./ Ny&ry Mikl6s. /Miskolc v&ros 1707. janu&r 25-en
kelt tan&bizonys&glevele szerint./
b. / Galambos Szabo P6ter 6s brokbsei. o./ Egy telek a Czlk6 utc&ban.
d./ 90.- Ft /sz.6./ - Munk&osi Barkassy J&nos.
a. / 1650. febru&r 2. Miskolo. Ny&ry Zaigmond.
b. / Kov&os Cs&k J&nos 6s brbkbsei.
°»/ Egy h&zhely a Kandia utc&ban bsszes tartoz6kaival egyiitt. d./ 155-- Ft /sz.6./ - Tarczaly Samuel.
a. / 1650. febru&r 20. Ny&ry Zaigmond.
b. / Kun Iatv&n 6a Srbkbaei.
O./ Egy sz5lS a Bedegh vblgy nevii szblShegyen. d./ 100,- Ft /6.n./ - Vet6aay S&muel.
a. / 1650. december 2. Nagyugr6oz. Ny&ry Kriaztina 6a f6rje,
Boaa&nyi L&azl6.
b. / Rimay latv&n 6a Srbkbsei.
o./ Egy h&zhely, amely kor&bban Ker6kgy&rt6 Mih&ly jobb&gy6 volt,
valamint egy az5l8, amelynek neve: Caeh Gyurka azSleje. d./ 200,- Ft /sz.6./ - Hal&sz Iatv&n.
a. / 1651. &prilia 16. Miakolo, Ny&ry Mikl6s.
b. / Kecskem6ty Iatv&n, feles6ge 6s Srbkbseik.
o./ Egy h&zhely - neve: Kazay h&za hellye - szabad korcsraa- 6s m6sz&rsz6ktart&s jog&val, valamint h&rom darab szSlS a Szent Gybrgy hegyen.
d./ 740.- Ft /6.n./ - Keoakem6ty Mikl6a.
A miskolci kötelkönyv. Borsodi Levéltári Füzetek 22. Miskolc, 1986. II. Függelék: Telek-, szőlő- es pinceadományozások, felszabadítások Miskolcon (150. oldal)
A jegyzőkönyvek I. kötete 1578 (256. oldal)
A jegyzőkönyvek I. kötete 1578 (256. oldal)
1842. év (124. oldal)
A miskolci kötelkönyv. Borsodi Levéltári Füzetek 22. Miskolc, 1986.
II. Függelék: Telek-, szőlő- es pinceadományozások, felszabadítások Miskolcon (150. oldal) d./ 80.- Ft /sz.6./ - Ujvarosi Racz Gybrgy.
a. / 1664. februar 1, Aranyosmeggyea. Lonyai Anna.
b. / Kbzy Janos 6s brbkbsei. c/ Bgy"telek a Szirma ute4ban.
d./ 100.- Ft /sz.e./ - Hajnall Istvan.
a. / 1664. februar 1. Aranyosmeggyes. L6nyai Anna.
b. / Csapo Istvdn es brbkbsei.
c/ Egy hdzhely a Der6k utcaban, valamint ket szolS: egyik a
Szephegyen, a mdsik a Bdbonyi bercen. d./ 100,- Ft /sz.e./ - Szokolyai Istvan.
a. / 1664. februar 1. Aranyosmeggyes. L6nyai Anna.
b. / Gomboss Ambrus 6s brbkbsei.
o./ Egy telek az Ujvdros"utcdban, valamint egy szolo a Kbzep hegy
nevii szolShegyen. d./ 50.- Ft /sz.e./ - Gomboss Pdl.
a. / 1664. februdr 1. Aranyosmeggyes. L6nyai Anna.
b. / Kazay Mikl6s 6s brbkbsei.
o./ Egy h4zhely a Derek utc4ban, neve: Cseh Gyurka h4za, valamint
egy Nagy Agazat nevii szblS a B4bonyi b6rc nevii szSlohegyen, d./ 18o,- Ft /sz.6./ - Kiss Szab6 Andras.
a. / 1664. m4rcius 13. Aranyosmeggyes. L6nya± Anna.
b. / Kenyeress M6ty6s 6s brbkbsei.
c. / Egy h6zhely a Medgyess allya utc6ban.
d. / 38,- Ft /sz.6./ - NyirS Andr4s.
a. / 1664. m4rcius 13. Aranyosmeggyes. L6nyai Anna.
b. / Kormos P6l 6s brbkbsei.
o./ Egy h6zhely meg nem jelblt helyen 6s egy sz8lS a Kis Agazat
nevii szblbhegyen. d./ 50,- Pt /sz.6./ - Kormos Janos.
a. / 1664. marcius 13. Aranyosmeggyes. L6nyai Anna.
b. / Veress Gergely, feles6ge 6s orbkbseik.
c. / Egy h4zhely a Meggyes allya uto4ban.
d. / 45,- Pt /6.n./ - T6th Gergely.
Borsod vármegye közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvei. Borsodi Levéltári Füzetek 51. Miskolc 2008.
A jegyzőkönyvek I. kötete 1578 (256. oldal) 1846. (I. 33.) Tibolth Ambrus elbúcsúztatni kéri Balogh Gergelyt Keresztesről, a grófné asszonytól. - A végrehajtók: Korhy és Szászfay.
1847. (I. 33.) Forgách Simon úr (magnificus) elbúcsúztatni kéri Aczél Andrást, Aczél Ferencet és Aczél Antalt Edelényből, őfelségétől. - A végrehajtók: Balajthy és Damaky.
1848. (I. 33.) Újszászy Lőrinc és házastársa, Geszthy Anna asszony elbúcsúztatni kéri Láncz Istvánt és Láncz Orbánt Simon Antalnétól. - A végrehajtók: Balajthy és Császtay.
1849. (I. 33.) Bálay Gergely elbúcsúztatni kéri Farkas Jakabot Hangácsról, Reghy Kelementől, valamint Gaál Jánostól és házastársától, Margit asszonytól. - A végrehajtók: Balajthy és Damaky.
1850. (I. 34.) Gaál Erzsébet leányasszony (nobilis), Gaál László leánya a következő vallást tette: a testamentáriusok, azaz Bakos András, Eötvös János, Czikó István, Vértes Farkas és Bakos Gáspár azt az egy márka és 3 nehezék (piseta seu uncia) ezüst poharat, valamint azt az asztalterítőt és lepedőt, amit néhai Kotth Anna asszony hagyott reá végrendeletileg.
1851. (I. 34.) Kóródy Borbála asszony (nobilis), Pelbárth Pál házastársa szolgabírót és esküdtet kér valamely ingóságoknak a Baranyay Benedektől való visszakövetelésére. - A végrehajtók: Korhy és Szászfay.
1852. (I. 34.) Balajthy Rákóczy László kérelmére idézte Kinizsy Jánost, Bárány Lászlót és özvegy Osztrovszky Margit asszonyt, azért hogy állítsák törvény elé jobbágyaikat: Kinizsy János Csáki Tamást, Bárány László Kókán Orbánt és Kókán Jánost, Putnokyné pedig Laki Jánost. - Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt.
1853. (I. 34.) Daczó Lőrinc prókátort vallott.
1854. (I. 34.) Balajthy Senyey Pál kérelmére idézte Zsófia asszonyt (nobilis), Kassay Lőrinc házastársát és az első férjétől, János litteratus-tól született fiát, Andrást Kassa Ambrus és Agáta nevű felesége által. -Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt.
1855. (I. 34.) Balajthy Senyey Pál kérelmére idézte Zsófia asszonyt (nobilis), Kassay Lőrinc házastársát és az első férjétől, János litteratus-tól született fiát, Andrást Kassa Ambrus és Agáta nevű felesége által
(idem ad instantiam eiusdem medio eorundem eosdem, lásd az előző bejegyzést).172
1856. (I. 34.) Zilizy Kristóf elbúcsúztatni kéri Púpos Imrét (providus) Sajószentpéterről, Báthory Istvántól (magnificus). - A végrehajtók: Kereszthes és Bolyky.
1857. (I. 34.) Balsay Ferenc prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 3 dénárt.
1858. (I. 34.) Anna asszony, Jákóffy Lajos özvegye prókátort vallott és letette az ezért fizetendő pénzt.
Borsod vármegye közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvei. Borsodi Levéltári Füzetek 51. Miskolc 2008. A jegyzőkönyvek I. kötete 1578 (256. oldal)Dobrossy István: Szűcs Sámuel naplói. 1. Kötet: 1835-1864. Miskolc 2003
1842. év (124. oldal) Junius
2-4-ig folyván a' gyűlés, az első napon, a' választás alá nem eső hivatalok tőltettek-bé. A' másik nap' tárgyai közt, nevezetes azon indítvány, hogy ezután, a' törvényszéki táblabírák választassanak, számszerént hatvanan. Harmadnapon főispáni helyettesünk, bezárván gyűlésünket, megyénktől, ez úttal búcsút vőn. - És így, csendesen folytak-el, azon napok, mellyeket, a' hamis próféták, vészeseknek jósiának. A' gyanúsítások' alaptalanságai napfényre jöttek, a' jelesekre lőtt nyilak, azokra pattantak vissza, kik ártani akartak.
Tisztválasztási szabályainknak, nem volt bár annyi sikere, mennyit óhajtottam, de még is több, - mennyit reménylék.
Történtek bár emelgetések, és felmászások, a' főispáni helytartó előtti korlátra; de, a' választást megelőző három hetek, csendben folytak le, 's küljelekből alig lehetett gyanítani, a' nemzeti ünnepély' közelgetését. A' titkos szavazás, - kivévén az egri járást - papíroson maradt, egyebütt a' sűrű tolongás miatt nem jöhetett létre. Mind e' mellett, most is láttam, hogy jó indítványozni valamely korszerűt, ha egyszerre ki nem vihetjük is egészen, mert az első lépés is, könnyíti a' haladást. - Alsóbb hivataloknál eggy, két egyén példájából is kitetszett, mennyire emel, némellyet bizonyos családokkali viszony, hízelgés, aristocraták' kegye, és a többi, másokat pedig méltatlanul üt-ki, a' sors, -bizony, míg az eddig divatozó választási rendszer fenn áll, a' megyei hivatal, sokszor, mintegy koczkavetéstől függő marad! Az egész választásnál volt figyelem arra, hogy sérelme eggyik vallásnak sem történjék. És bár Heves, a' múlt év' végén, Borsodnak 1839-i - mint állítja - türelmetlenségét pótolá-vissza, megyénktől távol vala, az illy, nem igen nemes indulatnak még árnyéka is.
A' megújított tiszti kar, következő egyénekből áll: 1-ső alispán Szathmáry Király Jósef. 2-ik Palóczy László. Főjegyző Okolicsányi János, Rácz János, 1-ső aljegyző Okolicsányi Manó, 2-ik Teörök Sándor. - tiszteletbeliek: Szűcs Miklós, Telegdy Pál, Bene Imre, Zsarnay György, Bekény László. Hadi pénztárnok Lossonczy Károly, házi pánztárnok, Domonkovics Lajos, aladószedők Szalay Mihály, Visolyi Dániel, főügyész, Bakó János, 1-ső alügyész Bay Bertalan, 2-ik alügyész Bárány Farkas, 3-ik alügyész Herke Miklós, tiszteletbeli alügyészek Rácsok István, Bakos Antal, Farkas Miklós, Horváth Antal, Vadnay Barna, Szűcs Samu, Miskólczi Ábrahám, Kassay Pál, Csépányi Ferdinánd, fő orvosok Katona Mihály, Braidschweer Benjamin, levéltárnok Kis Gábor, Somok Chyk Mihály, sebész Hägen Ferencz.
Főszolgabírók, miskólczi járásban, Gencsy László alszolgabírák Bárány Bertalan, Vadnay Miksa, Visolyi Károly, egri járásban; főszolgabíró Szemere Bertalan, alszolgabíró Paulikovics László, ifjú Szepessy Ferencz, Kandó Ferencz, szentpéteri járásban, főszolgabíró Ragályi Károly, alszolgabíró Fodor Ferencz, alszolgabíró Szent Imrey László, , Holló Ignácz, szendrei járásban, főszolgabíró Gombos Miksa, alszolgabíró Osváth Mihály, Okolicsányi Lajos, Lossonczy András, központi szolgabíró: Sebe Jósef, rendes
Borsodi Levéltári Füzetek 22. Miskolc, 1986. (KASSAY JANOS SZOLGABIRO )
Péter: A miskolci kötelkönyv. Borsodi Levéltári Füzetek 22. Miskolc, 1986.
KASSAY JANOS SZOLGABIRO
az nemes kamorara.
Az inquisitiot azert szolgabiro Kassay Janos urammal veghez vi-
tetven es kezehez v6ven biro uram 8 kegyelme, fel ment ujjobban Kas
sara ugyan Nagy Ferencz uram o kegyelmevel, 6s azon inquisitiot o
kegyelmek az tekintetes nemes kamora elott repraosentaltak: mellyet
is consideratioban vev6n az cameralis meltosagos urak, az elebboni
kivansagoktul alabb szallottanak 6s azon in suspenso hagjatott Ilal-
leriana portionak summajat tizen hat ezer forintokban lenni 6s meg
allani determindltak. Melly d61got bir6 urameknak 0 kegyelmeknek
tovdbb nem lehetv6n
SÁNDOR TIBOR Rózsadombi és Váczi utcai filmmesék (6. oldal)
Buda és Pest a harmincas évek magyar játékfilmjeiben
Rózsadombi és Váczi utcai filmmesék
SÁNDOR TIBOR
Talán már a múlt század második felében sem nagyon akadt olyan budai vagy pesti polgár, aki ne érzékelte volna a két város (rész) lakóinak életmódbeli különbségét. A mindennapi élet tapasztalatait irodalmi toposzok erősítették fel, és az idők folyamán ezek maguk is beépültek a városlakók tudatába. Ha manapság végigsétálunk a Váci utcán vagy megállunk a Tabán helyén, ha leülünk egy percre a pesti Dunaparton és engedjük, hogy hasson ránk a „hely szelleme", óhatatlanul felidéződik bennünk Krúdy, Heltai vagy Márai egy-egy, az adott városrészt bemutató művének részlete. Az olvasottak megidézésénél nem egyszer intenzívebben hat ránk a már látott (mozgó)kép felidézése. A játékfilmek meséje, képi világa talán még érzékletesebb nyomot hagy a tudatunkban.
Székely István mellett Gaál Béla egyike volt azoknak a filmrendezőknek, akiknek műveiben emblematikus szerepet kapott a főváros. Székely Hyppoíit, a lakáj (1931) című „pesti filmjének" kiemelkedő sikeréhez csak a három évvel később Gaál által rendezett Meseautó népszerűsége mérhető1. Két olyan nagysikerű filmet is forgatott, amelynek mát a címválasztása is a cselekmény fővárosi helyszínére utal: 1935-ben mutatták be a Budai cukrászda című művét, 1937-ben került mozikba a Pesti mese. A két film cselekménye, jellegzetes szereplői és jellemző képei segítségével kísérletet tehetünk a két városrész eltétő jellegéről tanúskodó, a harmincas években még biztosan ható, társadalomtörténeti szempontból
budai korzón sétáltatva megmosolyogtatja az olvasóval a kiült nadrágú hivatalnokokat és a tavaszi divat dolgában még bizonytalan budai polgárokat. A gyorsan változó, rohamosan fejlődő Pesthez képest egyre „időtlenebbé váló" városrészben lassabban járnak az órák, sőt még az elmúlás is lelassul. Buda hangulatos alvóvárossá, a titkos, ifjúkori szerelmek nosztalgiával emlegetett helyszínévé válik az irodalomban. Ez a stilizáció a harmincas évek első felében, a „háromszáz éves kártyavár", a Tabán lebontásakot még egyszer, addig nem ismert mértékben felerősödött. Ezt a múltba merítkező világot ábrázolja a Budai cukrászda című film is.
Egy fiatal szerelmespár jövője áll a cselekmény középpontjában. A hősnő Kassay Ilonka (Perczel Zita) úrilány. Édesapja, a volt bácskai földbittokos (Gózon Gyula) rózsadombi cukrászdájában, habverővel a kezében pillantjuk meg először. A lecsúszott dzsentri apa keresztrejtvényfejtéssel múlatja az időt, Ilonka pedig kiszolgálja a vendégeket. A rejtvényfejtésbe felejtkezett, szórakozott „Apóka" rendre kevesebbet számol a süteményekért és a tejeskávéért. A vállalkozás a csőd szélén áll: nem tudják kifizetni a házbért a háztulajdonos Sziráky Jánosnak (Somlay Artúr), aki gazdag műkedvelő, különc festőművész. Az általa festett „Tavaszi felhők" című képet látjuk a film első képsorában. A fehér felbök idilli, illuzórikus világot sejtetnek, a film hangulatvilágát fejezik ki. Ilonka vőlegénye dr. Demeczky László (Perényi László) kezdő, még állástalan orvos. A/. ő jövőbeli állásszerzése körül bonyolódik a cselekmény. A keresztény középosztály alsóbb tétegeibe sorolható hősök (Ilonka,
László és az eladósodott cukrászdatulajdonos Apóka) jövője tehát egyaránt bizonytalan. A cselekmény bonyolításában komoly szerep jut Schulmayernek (Kabos Gyula), a házgondnoknak, aki mellékesen régiségkereskedéssel és Sziráky ügynökeként kiállításainak megszervezésével is foglalkozik. Az általa játszott figuta társadalmi hovatartozása nem egyéftelmű. Amikor elszámol Szirákynaka beszedett házbérrel, kettejük viszonya a dolgokkal nem sokat törődő, a gazdálkodáshoz nem értő földbirtokos és a lopással vádolt tiszttartó jól ismert irodalmi és filmbéli kettősére emlékeztet. Sziráky távollétében, amikor a régiségkereskedő szerepében látjuk, a korai népszínművek világából ismert csaló zsidó kocsmáros vag)' szatócs ugyancsak ismerős szerepét játssza; bár igyekszik becsapni mindenkori vevőjét, csalása megbocsátható, mert egyébként helyén van a szíve, szolidáris az eladósodott Kassayékkal. Bár nem bírja az italt, azzal próbálja megnövelni a cukrászda bevételét — ezáltal csökkenteni Kassayék tartozását -—, hogy a legdrágább francia konyakot fogyasztva lerészegedik. Schulmayert, akárcsak a film többi hősét, nem a lélektelen, elidegenedett, modern életvitel jellemzi, hanem hasonlóan a többi főszereplőhöz, őt is a „szív szava" vezérli.
A szereplők közül Sziráky János áll a bemutatott társadalmi hierarchia csúcsán. A gazdag különc, nőfaló festőművész társadalmilag a keresztény középosztály felsőbb rétegébe sorolható, életvitele mégis hangsúlyozottan arisztokratikus. Magatartása és jelleme a valós életviszonyoktól elszakadt nagybittokos arisztokráciát idézi: olyan, mint egy nábob. Hatalmas kertes villában él, amelynek termei keleti pompával van-
nak berendezve. Műterme indiai tárgyakkal -— kardok, szőnyegek, füstölők, szobrok — van telezsúfolva. Nem pénzért és nem is valamiféle művészi megszállottságból dolgozik, a festészet számára ugyanúgy érzéki passzió, mint az elcsábított szép modellek. A pénznek nincs érteke a számára, nem is foglalkozik pénzügyekkel, ezért tartja Schulmayert. Öntelt nagyúrként, rózsadombi maharadzsaként viselkedik akkor is, amikor ellátogat adósai cukrászdájába kitartott modelljével, Judittal (Dobos Annie). Ilonkát látva pillanatok alatt megfeledkezik róla, hogy tartoznak neki, igazából csak a lány szépsége érdekli. Azonnal vázlatot készít a kis cukrászlányról, és szépségét kezdi dicsérni Juditnak. Miután az női önérzetében sértve távozik, Sziráky udvarolni kezd Ilonkának, pénzt ígér, ha modellt áll neki. Ilonka visszautasítja a festő középosztályi konvenciókat nélkülöző, „rámenősnek" vélt közeledését. Ezzel megsérti nagyúri és férfiúi hiúságát, így ő is dühösen távozik a cukrászdából. A felhők és a szépasszonyok festője csak ekkor tér vissza a valós világba: kedvetlenül veti oda a cukrászda ajtajában topogó Schtilmaycrnek, hogy hajtsa be az adósok tartozását. A film szociológiai és pszichológiai szempontból pontosan rajzolja meg Sziráky alakját: Krúdy tollára kívánkozó öregedő dandy, akinek a szerelem csak nagyúri sport, kényúri vonásai és egzotikus hajlamai Szemere Miklós alakját idézik3. Különösen hitelesen ábrázolja a film a gazdasághoz, illetve a pénz világához való vi-
szonyát. Sziráky dúsgazdag ember, de nem foglalkozik üzlettel, nem szerez pénzt, a Gül Baba utcai házat, amelyben a cukrászda található, örökölte.
Ilonka és László a cukrászda udvarán tervezgetik közös jövőjüket. Beszélgetésükből kiderül, hogy ha különböző mértékben is, de mindketten hátrányosnak ítélik meg társadalmi helyzetüket. Úgy vélik, nincs jövőjük a fővárosban. László keserűen jegyzi meg, hogy megfelelő állás hiányában legfeljebb apja körorvosi praxisát folytathatja Ráczmedgyescn. Nem sok kedve van visszatérni szülőfalujába. „Tudja maga mi az, falun élni?" — kérdi lemondóan Ilonkától. Ilonka tudja, hiszen egy volt bácskai földbirtokos lánya. Az alkotói politikai tartalmú képekkel töltik meg az aláfestő zeneként induló, verklin felhangzó dallamot. Először csak a verklis énekli a „Szabadkai udvaron, törökszekfű, liliom" kezdetű irredenta műdalt, majd a következő beállításban kisgyermekek folytatják az éneket. Ezt követően már egy cserkészcsapat énekli kissé hangosakban, majd katonák menetelnek a még hangosab-ban, immár indulóként énekelt dal ütemére. Végül Ilonka ismétli meg a szöveg egy részletét prózában, halkan maga elé meredve. A jelenetsoron érződik, hogy a film készítői egyszerre kívántak eleget tenni a hivatalos politikai propaganda igényeinek, és érzékeltetni akarták a trianoni döntésnek a társadalomra, jelen esetben a főszereplőnőre gyakorolt sokkoló hatását is. A túlságosan közvetlen, külsődleges propa-gandabetétet azonban nehéz hitelesen belülről is átéltként ábrázolni. Az expozíció
kulcsjelenetének felemás sikerén sokat javít a dialógus és a színészi játék, amely hitelesen ambivalens érzéseit korábbi vidéki .letükkel szemben. A falu két dolgot jelent a számukra:a kiscsirkék etetését és a petróleumlámp
Tudatukban összekapcsolódikaz idillikus, nosztalgiával ábrázolt falukép a V idék e 1 m ara d o t ts ágává 1.Az expozícióban kibontakozó két cselekményszál
(Sziráky sikertelenül próbálkozikIlonka kegyeibe férkőzni, Ilonka és László joÅNvőjükkel kapcsolatos gondjai, háttérbena csőd szélén álló cukrászdával) természetesen egybekapcsolódik: kiderül,hogy a festő orvosprofesszor öccsén múlik.
 |
| ||||||
Subscribe to:
Posts (Atom)