Saturday, October 30, 2010

A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)




Ami a Rajeci völgy legfelső szakaszát illeti, Csicsmányi a legvalószínűbben a 14. sz. közepén a Túróci család alapította. A Znió vára alatt elfolyó Vrica patak mentén felfelé hatolva előbb a német Vrickót, majd a patakot követve és átkelve a Facskói nyergen a Rajcsánka völgyében tovább nyugatra tartva ennek legfelső szakaszán Csicsmányi. 
Említik Csicsmányi ugyan korábbi oklevelekben is, 1 de az 1364-iről Engel Pál megállapította, hogy hamisítvány.82 Richard Marsina az 1272-iről is ugyanezt állapította meg.83 Ezt még talán azzal is alá lehet támasztani, hogy bennük Smaragd kaszai ispán apja neve János, holott valójában Ajnárd
Csicsmány különleges népművészetéről, egyebek közt rendkívül szép, emeletes faházairól híres, ennek eredete már sokféle találgatásra adott alkalmat. Sokan felfigyeltek németes jellegére, tartották mások balkáni gyökerűnek is. Körmöcbányán, Brandenburgban, a Baltikumban és Karéliában találtak ilyen jellegzetességű épületeket. Ezeket szláv területeknek tartva jelenleg az a felfogás alakult ki, hogy Csicsmány építészete ószláv.85 E területek egyúttal a 12. sz.-i német kolonizáció területei is, így a csicsmányi épülettípus németnek is tartható azzal a magyarázattal, hogy a német jelleg a felső Nyitra-völgyi német telepítéshez tartozó szomszédos német faluból, Vrickóból származik.86 1330 körül ugyanis a bajmóci várhoz tartozó lakatlan erdőt a Gilétfiak irtásra és betelepítésre adták, ez eredményezte a Privigye környéki német betelepülést. E hander-burzoknak nevezett németek eredetileg bányászok voltak, s a Meczenzéf vidékéről lettek idetelepítve. A községneveikben szereplő hai, hau szász eredetű. 1332-ben e vidéken már használják a lehota kifejezést is.8 Ami a két legfelső, a Rajeci völgyhöz legközelebb fekvő községet illeti, Nyitrafő (Klacno) neve 1403-ban Geyder8, 1464-ben Gajdeüehotája89 Tuzsina pedig két falu összeolvadásából jött létre: 1393-ban a Villa Fabri iudex-e ugyanis, Hermannus dictas Meckel, a Tussina patak mentén fekvő helység fölött, Cziczman falu felé újabb telepet hozott létre Heckelshau néven.90 A korábbi falu neve 1430-ban Kovachlehota91 A két település, Schmiedshau és Heckelshau együtt később a patak nevét kapja. 1489-ben Thwssyna92 Vricko alapítása e községekkel egyidejű, utána telepítették a távolabbi Csicsmányi. 
A Rajeci völgyben Facskó települt a legutoljára, s a Podmaniczkyak egy ágához köthető. 
A Podmaniczkyaknak, Lucskaiaknak és Klobucsaiaknak dalmát eredetű őse prediálisként kerülhetett Klobusicra, majd leszármazottjai további prédiumokat szerez- 

DL 794 , DL. 795, 
Engel Pál: Archontológia i. m. . I. 338. Munková, Eva: Cicmany. Zilina, 1992. 14. Engel Pál: Archontológia i. m . . I. 338. 
Vydra, Jozef: Ludova architektúra na Slovensku. Bratislava, 1958. ; Prazák, Vilém: Úvod ke studiu cic-manskeho domu Vlastivedny Sbornik Povazia, XV. 1985. 221-237.; Munková, Eva i. m. 12-14. Munková, Eva i. m. 13. 
Kristó Gyula: Nem magyar népek i. m. 134-135. Vlastivedny slovnik II. 27 
Tagányi Károly: Nyitra megye német telepeinek eredete. Századok, 14. 1880 64. CD X. 2. 165. Vlastivedny slovnik III. 211. DL 37667 





A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI (2007)
21.   TÖRTÉNELEM • Id. Frivaldszky János: A Rajeci völgy betelepülése és középkori története (46. oldal)
... is túl lévő, s a kaszai várhoz tartozó villa Zliechov is ...
22.   TÖRTÉNELEM • Id. Frivaldszky János: A Rajeci völgy betelepülése és középkori története (48. oldal)
... lehet támasztani, hogy bennük Smaragd kaszai ispán apja neve János, holott ...






Monumenta Historica Budapestinensia/Stephanus Cassay




Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 1983)









   113. oldal   









Feltehetően a mai Fő utcával azonos utca a Szentpétermártír városrészben. Kizárólag az 1510 körül készült dézsmajegyzék hagyományozta ránk nevét. Az ebben szereplő Váci Balázs a Szt. Péter templom temetője mellett lakott a Hosszú utcában. Ismert egy házcsoport, amely Thomas Gerhard háza környékén terült el a Molnárszer és a Hosszú utca találkozásánál, (ld. Malomrév). Csekes Pétert a Hosszú utcában Vid mészáros mellett írták össze, akit 1513-ban egy Mészáros utcai ház szomszédságában jegyezték fel. (1513. IV. 20.) (ld. Mészáros utca) A többszörös utcakeresztezés igazolja az utca nevét, a hosszan elnyúló útvonalat, amely leginkább a Dunaparton vezető, a római korból származó limes út örökösével a mai Fő utcával azonosítható. 
A dézsmajegyzékek tanúsága szerint a fentieken kívül a Hosszú utcában lakott Szőlősi Benedek, István deák, Kapás Illés, Kapás Mihály, Sédi Sebestyén, Vasvári Márton, Keresztes Márton, János kovács, Tatai Lukács és Váci Balázs.387 Ld. Szt. Péter mártír plébániatemplom, Molnár utca, Mészáros utca 
Szt. István utca 
1441: in platea vero sancti Stephani (Eszt. Érs. lt. U 46, MOL Df 249009) 
Ismeretlen fekvésű utca a váralján, amelynek egyetlen említése az 144l-es határjárásban található. Az utcát a Boldogasszony és a Szt. Péter mártír plébánia határvonalán, a hegyoldalon lefelé haladva az Örmény utca és a Duna melletti utca között sorolták fel. A castrumban megfigyelhető analógiák alapján ezt az utcát az ágosotonos kolotor és templom nyugati homlokzata, bejárata előtt lehetne elképzelnünk, amely valóban a hegyoldalon helyezkedett el. 1441-ben Szláv Kelemen és egy bizonyos Kassai nevű ember háztulajdonát emítették meg az utcában.388 Ld. Szentistván, Szt. István protomártír ágostonos kolostor, Örmény utca 
Kisvásár 
1505: Iohannes Was ad sanctum Petrum prope Kyswasar (MOL Dl 38658); 1510k: Thomas Almas ad sanctum Petrum in Kyswasar ... Dominicus Wasfazekgiartho in Kyswasar (Veszp. k. m. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608) 
Vásártér a Szentpétermártír városrészben, a plébániatemplom környékén, amelynek pontos helye ismeretlen. A kifejezés egyedül a dézsmajegyzékekben fordul elő, ezért nem tudjuk, lehet-e egyeztetni az oklevelekből ismert platea Flek kifejezéssel, amely szintén a vásártérrel hozható összefüggésbe. A vásárral kapcsolatos ismereteinket már ott ismertettük, (ld. Flek utca) 
A dézsmajegyzékek tanúsága szerint a Kisvásáron lakott Felhévizi Kalmár János, a német János varga, Vasfazékgyártó Domonkos, Szabó Domonkos, Vas János és Almás Tamás. Vas János özvegyét Cseh Balázs házában írták össze a Szt. Péternél, Farkas Pált Cseh Balázsnál a Szt. Péter mártír plébániatemplom környékén, magát Cseh Balázst is a Szt. Péternél jegyezték fel.389 

1505: „Elias Kapás ad sanctum Petrum ... Martinus Keresthes ad sanctum Petrum ... Stephanus litteratus ad sanctum Petrum apud Benedictum Zellesy" (MOL Dl 38568.); 151 Ok: „Blasius Wachy ad sanctum Petrum penes cimiterium / ad sanctum Petrum in Hwziwcha ...Michael Kapás ad sanctum Petrum in Huzivwcha aput Stephanum Cheh ... Sebastianus Sedj ad sanctum Petrum in longa platea in domo Martini Wasswarj ex opposito Gelherd Tho ... Elias Kapás apud sanctum Petrum in Hozywwcha ... Lucas That ay ad sanctum Petrum in Hwziwwcha aput Iohannem fabrum / ad sanctum Petrum circa Iohannem fabrum ... Martinus Keresthes ad sanctum Petrum in Hwziwcha ... Petrus Chekes ad sanctum Petrum in Huzwwcha penes Wid Mezarus ... Benedictus Zelewssj ad sanctum Petrum in Hwzwwcha" (Veszp. k. m. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608) 
1441: „... item platea vero sancti Stephani a parte Cassay [ ] ad [prefatam ecclesiam] sancti Petri domus veze (?) 
Clementis Sclavi penes [ ]um ad ecclesiam beate virginis..." (Eszt. Prim. lt. U46, MOL Df 249009) 
1505: „Iohannes Kalmar de Felhywyz in Kysvasar ... Iohannes sutttor Almanus in Kysvasar ... Dominicus Wasfazekgiartho ... Dominicus Zabo prope Kysvasar ... Iohannes Was ad sanctum Petrum prope Kyswasar ... Blasius Cheh ad sanctum Petrum" (MOL Dl 38658); 1510k: „Thomas Almas ad sanctum Petrum in Kyswasar ... Dominicus Wasfazekgiartho in Kyswasar ... Relicta Iohannis Was ad sanctum Petrum in domo Blasi Cheh ... Paulus Farkas circa sanctum Petrum aput Blasium Ceh " (Veszp. k. m. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608)




Vizkelety Miklós sarokháza Szt. Péter mártír plébánia területére, vele szemben pedig Ebeni Imre háza a Boldogasszony plébánia területére esik, továbbá a Szt. István utca Cassay (?) oldalán a Szt. Péter mártír plébániához, Szláv Kelemen oldalán pedig a Boldogasszony plébániához tartozik; továbbá a Duna melletti utcában Cassay Pál sarokháza a Szt. Péter mártír plébánia területére, Alhévíz felé pedig egy kis köz után Kusi Bálint háza a Boldogasszony plébánia területére esik ..." 
„...preterea in suburbio prefate civitatis Budensis f...Ji sew [. .] beate Marie virginis et sancti 
[Petri] martiris ecclesiarum predictarum sic distinguerentur, quod in platea seu vico textorum quedam domus Blasii Tosi dicti subpredicta antiqua domo regia existens esset, domusfina[..] [...] 
predicte ecclesie [. .] pertinens ad eandem ecclesiam ex [cuius] opposito domus Nicolai 
spectaret ad parochiam dicte ecclesie beate Marie virginis, et in eadem platea versus claustrum sancti Steph[aniprotomartiris] domus Iacobi [... ...] adprefatam ecclesiam sancti Petri martiris ex 
opposito vero domus Komlosy ad ecclesiam beate Marie virginis, item in plathea (!) Armenorum domus acialis Nicolai vizkelety similiter [ad ecclesiam sancti] Petri [martiris] et ex opposito domus Emerici Ebeni ad ecclesiam beate virginis, item platea vero sancti Stephani a parte Cassay 
[. .] ad [prefatam ecclesiam] sancti Petri domus veze (?) Clementis Sclavi penes [... ...]um 
ad ecclesiam beate virginis, item domus acialis in platea penes Danubium scilicet Pauli dicti Cassay ad ecclesiam sancti Petri versus [...] inferiores calidas aquas domus [inter] [..] médiat vicusparvus q[...] [domus] Valentini Kusi ad ecclesiam [beate] virginispertinere... " 
Ez a leírás ma már számunkra szinte teljesen értelmezhetetlen. Valójában csak a határ kiinduló- és végpontját tudjuk meghatározni. Ennek egyik oka az, hogy a hegyoldalban a mai utcahálózat a 18. század folyamán alakult ki, miután az ún. „glacis-telkeket" kiosztották.455 Ezenkívül sem a Takács utcát, sem pedig az Örmény utcát nem említi meg más írott forrás. 
A kiindulás itt is a Régi királyi ház alatt található, vagyis megegyezik a Szt. Mária Magdolna és Szt. Péter mártír plébániák közötti határ kiindulópontjával. Az itt említett házakat más forrásokból nem ismerjük. Azonban ugyanezen a helyen, a királyi ház alatt, a Duna felőli oldalon adományozott Kont Miklós végrendeletében egy házat az általa alapított csatkai kolostornak, amelynek alsó szomszédja Jakab polgár majorsága volt.456 
A határjárás végpontja az ágostonos rendi remeték Szt. István kolostorának közelében, attól északra volt. 
A Szt. István utca ugyanis feltehetően az ágosotonosok templomának nyugati homlokzata előtt haladt el egykor. A kolostor helye az utóbbi évek régészeti feltárásai nyomán pontosan ismert: a hegyoldalban a mai Szalag utca, Corvin tér és Ponty utca bezárta háztömb területén található.457 Az utolsóként említett Duna melletti utca nyílván a mai Fő utcával azonos, amely nyomvonalában a római limes-út örököse. Az út ellentétes útirányainak jelzésére itt már a Szt. Péter mellett Alhévíz szolgált. 
A Boldogasszony és a Szt. Péter mártír plébániák közötti határvonal leírása abban különbözik a Szt. Mária Magdolna és a Szt. Péter plébániák közötti határvonaltól, hogy míg az utóbbi utakon, lépcsőkön vezetett, addig a most ismertetett határ nem: itt nem találkozunk a „továbbhalad", „alászáll" kifejezésekkel. A határjárás elindul a Takács utcán, de Komlosy és az olvashatalan előnevü Jakab háza között feltehetően a lejtő felé fordul és telkek között haladva osztja meg a város területét a plébániák között. Ezért sorolnak fel egymás után újabb utcákat, amelyek feltehetően a hegyoldalon egymással többé-kevésbé párhuzamosan futottak. így jutunk le az Örmény és Szt. István utcákon át a Duna melletti utcába, 




végig háztulajdonok között haladva. Ez egyben bizonyítja, hogy a hegyoldal a 15. század közepén már a Régi királyi háztól, tehát a castrumtól egészen a Dunáig teljesen be volt építve. Bár a háztulajdonokat nem mdtuk azonosítani, mégis a térképre tekintve láthatjuk, hogy ez a hegyoldalra merőleges határvonal valahol a domonkos kolostor alatt szelte ketté a váralja területét. Vagyis ugyanonnan indult el lefelé a Dunához, ahonnan a castrumot átszelő határ is elindult a hegy tetején. 
Elemzésünk végére érve megállapíthatjuk, hogy a magunk elé tűzött célt, a határvonalak tisztázását még nem sikerült egészen teljesíteni. A határjárás útvonala pontosan csak a Vámegyed területén rekonstruálható, míg a váralja plébániahatárai részben vitatottak, részben egyelőre meghatározhatatlanok. A kapott kép azonban még a váralja vonatkozásában is részletesebb a korábbiaknál, amelyet a rendelkezésre álló források bővülése tett lehetővé. Az írott források teljességre törekvő összegyűjtése mellett elsősorban a régészeti kutatás újabb eredményei segítettek a vizsgálat során, és a jövőben is elsősorban a régészeti kutatás szolgáltathat újabb támpontokat a későközépkori budai plébániák határvonalának minél pontosabb rekonstrukciójához.

 4 5 5 NAGY 1964. 203. 


4 5 6 1398. XI. 25.: „...et in suburbio dicte civitatis Budensis penes fundum curie sancti Pauli olim per condam dominum Lodouicum regem Hungarie felicis reminiscentie ad honorem et glóriám ipsius sancti Pauli donatum et collatum a parte inferiori penes allodium Iacobi civis memorate civitatis Budensis extra murum sub eadem domo prefati sancti Pauli a parte Danobii situatorum habitorum et existentium..." (MOL Dl 8373, BTOE III. 265. sz.) 
4 5 7 VÉGH 1998a. 15-17. 





Végh András: Buda város középkori helyrajza 2. Végh András (Monumenta Historica Budapestinensia 16. kötet Budapest, 2008)
10.   Oklevélkivonatok • 1400-1449 (79. oldal)
... továbbá a Szt. István utca Cassay (?) oldalán a Szt. Péter mártír ...
... továbbá a Duna melletti utcában Cassay Pál sarokháza a Szt. Péter ...
... vero sancti Stephani a parte Cassay [, / ad [ prefatam eeclesiam] sancti Petri ...
... penes Danubium scilicet Pauli dicti Cassay ad eeclesiam sancti Petri versus [...] ...
11.   Névmutató (220. oldal)
... 189 - 1. Stengel - 1. Velius Cassay (?) 134; 242 Catarina ( milánói Nicolo ...










Végh András: Buda város középkori helyrajza 2. Végh András (Monumenta Historica Budapestinensia 16. kötet Budapest, 2008)   Oklevélkivonatok • 1400-1449 (79. oldal)   




seu superiori scilicel parte fori Sabbati domum seu fundum curie Ladislai de Scepus a meridionali vero domum Wolfgangi civis Budensis immediate habentem, que illustris Georgii despoti Rascieprefuisse... " Hátoldalon későbbi kéz feljegyzése: „Donatio super quadam domo lapidea Bude in piatea Italicali habita, que nunc aput(l) episcopum Agriensem habetur A. 1440") (r.) Rozgonyi Simon egri püspöknek, főkancellárnak és testvéreinek, István és György pozsonyi ispánoknak adományozza. DL 13588.A. - R: PATAKI 1950. 50. j. 

1440. 241. 
Buda város oklevele szerint Márton pálos általános vikárius bérbeadta a veresmarti pálosok házát a Szt. János utcában („...quandam domum fratrum in piatea S. Ioannis Budensi existentem... "). 
ELTE Egyetemi Könyvtár, Cod. Lat. 115, Inv. Paulinorum conv. pag. 50 (DF 286489). - K: DAP III. 213. - R: PATAKI 
1950. 104. j. 

1441. január 3. (f. III. p. fest. Circumcisionis Domini) Buda 242. 
I. Ulászló király és az országtanács előtt (pr. c.) Kopach-i Dénes budai bíró és a város magyar és német közösségéből választott esküdtek a város minden polgára nevében elmondják, hogy a város két közössége között már több éve tartó veszekedés és egyenetlenség keletkezett, amelyet Erzsébet királyné akaratából a főpapok és bárók, valamint más lovagok és előkelők rendezni kívántak; ennek keretében véget akartak vetni annak a vitának és gyűlölködésnek is, amely egyrészt a Szt. Mária Magdolna plébánia és a Szt. Péter mártír plébánia, másrészt a Boldogasszony plébánia között folyt, mivel (mg.) Ferenc kánonjogi doktor, a Boldogasszony egyház egykori plébánosa egyházához csatolta a másik két plébániát; ezért először a néhai Zsigmond király előtt per kezdődött, majd halála után a néhai Albert király előtt folytatódott, és utána az esztergomi érsek és annak helynöke előtt tanúk állításáig jutott, de nem fejeződött be; azonban, hogy az istentisztelet hiányt ne szenvedjen és a város szokásai és szabadsága épségben maradjanak, a város összes polgárának, mind a magyarok, mind a németek közösségéből származóknak közös akaratából a bíró és a tanács eldöntötte a vitás kérdéseket a plébániák plébánosainak jelenlétében megesketve őket, hogy az általuk hozott rendelkezéseket megtartják; és így a bíró és a tanács a plébániák pontos határvonalait kijelölte elválasztva egymástól a plébániák területeit: miszerint a Szt. Mária Magdolna plébánia területe egy kis utcánál kezdődik, amelynek egyik oldalán, a Boldogasszony templom felől a pénzverő ház áll, másik oldalán pedig, a domonkos kolostor felől a lövöldi karthauziak háza, ettől a Szombat kapu felé esik a plébánia területe; innen ugyanazon az úton az Olasz utcához Olasz Angelo háza mellett, azt magába foglalva tart a határvonal a Pakos-i nemesek házáig az Olasz utcában, amely Angelo házával szemben van, majd a Pakos-i nemesek házától a Mindenszentek kápolnáig és a kápolna kapuján keresztül a Palocz-iak (?) házáig, és ettől a Szombat kapu felé terül el a Szt. Mária Magdolna plébánia területe, a város többi része pedig a Boldogasszony plébániához tartozik, („...primo inter ipsos duas ecclesias scilicet beate Marie virginis et sancte Marie Magdalene in predicto civitate Budensi, [...Jos ipsius civitatis a quadam via inter domum cusionis monetarum a parte ecclesie beate Marie [virginisJ adiacentem ab una el m[..J domum fratrum ordinis Cartusiensis claustri de Leweld iuxta claustrum sancti Nicolai confessons s[iíamj ab altera partibus habita versus poriam Sabbati inclusive, et hide in eadem [viaj [..][viens] Italicorum penes domum Angellonis Italici similiter inclusive ad domum nob ilium de Bakos in ipso vico Italicorum [ex oppositoj ipsius domus prefati Angellonis Italici existentem et situatam ab ipsaque domo [eorundem] [nobiliumj de Bakos directe ad capellam in honore Omnium sanctorum fundatam. et per portant ipsius Capelle ad domum dominorum de Paflocz ?] [infraj ipsam capellam existentem eundo similiter inclusive usque adpredictam portant [Sabbat i] [ecclesiej sancte Marie Magdalene de beret pert ine re aids omnibus partibus eiusdem civitatis dicte ecclesie beate Marie virginis remanere. "): a váralján pedig kilépve a Szombat kapun és átkelve a város árkán a Régi királyi házig tart a határ egészen egy útig. amely a Régi királyi ház és a néhai Frank vajda háza között jön ki a városból és a Szt. Péter egyházhoz tart, innen [...] lelépdelve Konrád polgár majorságától, amely a Régi királyi ház alatt van és a vele szemben lévő majorságoktól, amelyek a Szt. Mária Magdolna plébánia területére esnek, egy kőlépcsőhöz tart a Krisztus Teste kápolna mellett, amely a határvonaltól jobbra, már a Szt. Péter mártír plébánia területén van, továbbhaladva a lépcsőkön a karmelita kolostor felé egészen Szt. Lázár egyházáig balra terül el a Szt. Mária Magdolna plébánia területe (,,...exeundo vero ipsam poriam Sabbati el per fossatum dicte civitatis versus ad [quandam] [antiquam] curiam regi am usque ad quandam viam de ipsa civitate nostra inter eandem antiquum domum regiam et domum condam Frank wayvode versus predictam eeclesiam sancti Petri mart iris enden tern, eundo [. ] gradient em de [...] quadam domo allodiali Conradi civis Budensis sub ipsa (
domo regia existente simulcum quibusdam aids domibus ex alia parte seu in opposito eiusdem domus annotati Conradi habit is inclusive [tenendo] ad gradus lapideos [...] capella in honore Corporis Christi construeta ad dextram prefate ecclesie sancti Petri dimissa pergendo [et] ipsos gradus lapideos versus claustrum Maltis miserieordie f[ratrum] Carmelitarum descend [endo] et [...]le eas itfhabitan..] ad partem sinistram usque ad eeclesiam sancti Lazari similiter eidem ecclesie sancte Marie Magdalene nomine s[ue]parochie cedere deberet,... "); ezenfelül a váralján a Boldogasszony és a Szt. Péter mártír plébániák területét a következőképpen ossztották meg: hogy a Takács utcában, a Régi királyi ház alatt Tosi Balázs háza a Szt. Péter mártír plébánia, vele szemben pedig Miklós háza a Boldogasszony plébánia területére esik; majd ugyanebben az utcában a Szt István protomártír kolostor felé [...] Jakab háza a Szt. Péter mártír plébánia területére, vele szemben Komlosy háza a Boldogasszony plébánia területére esik; továbbá az Örmény utcában Vizkelety Miklós sarokháza a Szt. Péter mártír plébánia területére, vele szemben pedig Ebeni Imre háza a Boldogasszony plébánia területére esik; továbbá a Szt. István utca Cassay (?) oldalán a Szt. Péter mártír plébániához. Tót Kelemen oldalán pedig a Boldogasszony plébániához tartozik; továbbá a Duna melletti utcában Cassay Pál sarokháza a Szt. Péter mártír plébánia területére, Alhévíz felé pedig egy kis köz után Kusi Bálint háza a Boldogasszony plébánia területére esik 


( .....preterea in suburbio prefate civitatis Budensis [...]i sew [ ] beate Marie virginis et sancti 
[Petri] martiris ecclesiarum predictarum sic distinguerentur, quod in piatea seu vico textorum quedam domus Blasii Tosi dicti sub predicto an tiqua domo regia existais esset, domus fina[...] [...] predicte 
ecclesie [ ] pertinens ad eandem eeclesiam ex [cuius] opposito domus Nicolai spectarei ad 
parochiam dicte ecclesie beate Marie virginis et in eadem platea versus claustrum sancti Slephfani 
protomartiris] domus lacobi [. ] adprefaiam eeclesiam sancti Petri martiris ex opposito vero domus 
Komlosy ad eeclesiam beate Marie virginis, item in plathea(l) Armenorum domus aeialis Nicolai Vizkelety similiter [ad eeclesiam sancti] Petri [martiris] et ex opposito domus Emerici Ebeni ad 
eeclesiam beate Virginis, item platea vero sancti Stephani a parte Cassay [, / ad [prefatam 
eeclesiam] sancti Petri domus veze(?) dementis Sclavipenes [. ]um ad eeclesiam beate virginis, item 
domus aeialis in platea penes Danubium scilicet Pauli dicti Cassay ad eeclesiam sancti Petri versus [...] inferiores Calidas aquas domus [inter] [.fmediat vicus parvus q[..] [domus] Valentini Kusi ad eeclesiam [beate] Virginispertinere... "); az egyesség ellenére János, a Boldogasszony egyház plébánosa elhallgatva az igazságot, és adott hite ellenére oklevelet eszközölt ki a királytól, hogy ne kelljen engedelmeskednie a rendelkezéseknek és plébániáját ugyanabban az állapotban bírhassa, mint elődje, Ferenc plébános, aki a két másik egyháznak a határait nem tartotta régóta hozzájuk tartozóknak, és ezért plébá-nosi jogokat gyakorolt felettük jövedelmeiket is behajtva: mindez a bíró és a tanács jogainak és döntésének nagy sérelmét jelentették, ezért a városi tanács kérte a királyt, hogy erősítse meg korábbi döntésüket; a király pedig nem akarván sem a város, sem az említett egyházak jogait csorbítani megerősítette a tanács döntését, és megparancsolta János plébánosnak, hogy a másik két plébániát ne kényszerítse engedelmességre, a tanácsnak pedig meghagyta, hogy a két plébániát jogaiban védelmezze. 
Átírta Hety-i Benedek közjegyző 1441. augusztus 16-án: Eszt. Prim. lt. Arch. EccL. Vêtus U. 46. (erősen sérült) 
(DF 249009). 18. századi másolata: DL 107530. - Közöletlen. 



1441. augusztus 16. (XVII. Kai. Septembris) Buda 243. 
Hety-i Benedek közjegyző írásba foglalja, hogy a tanácsházán („...sub domo consilii... ") őelőtte, (mg.) Bereck (ó)budai kanonok, és a város tanácsa előtt (h. d.) Thar-i László, a Szt. Mária Magdolna egyház plébánosa, valamint Pál, a váralji Szt. Péter mártír egyház plébánosa tiltakozást jelentettek be, bemutatván és nyilvánosan felolvasva I. Ulászló király 1441 .január 3-án. Budán kelt oklevelét, amely a két említett plébánia, valamint a Boldogasszony egyház közötti határokat jelölte ki, és kérték a közjegyzőt, hogy a király oklevelét foglalja közjegyzői oklevélbe; miután ez megtörtént László és Pál plébános a tanúk jelenlétében tiltakoztak, mivel (h.) Thornalya-i János, a Boldogasszony egyház plébánosa a királyi oklevelet semmibe veszi, a rendelkezéseket nem tartja be és a két plébánia területén plébánosi jogokat gyakorol, szentségeket szolgáltat ki és beszedi a jövedelmeket, mintegy 100 forint kárt okozva, a két plébános tiltakozását pedig figyelmen kívül hagyja; ezért a két plébános ellentmondanak annak, hogy János magát plébániájukba beiktassa és eltiltják őt a foglalástól. 
Eszt. Prim. lt. Arch. Eccl. Vêtus U. 46. (erősen sérült) (DE 249009). 18. századi másolata: DL 107530. - Közöletlen. 
1442. május 27. (Dom. p. fest. Penthecostes) Buda 244. 
Hedrehwara-i Lőrinc nádor előtt a Nyulak szigetén lakó Gallyas Tamás, a nyulakszigeti domonkos apácák ügyvédje az apácák nevében tiltakozik, mivel az elmúlt évben Bornenyza (!) Péter akkori budai bíró, Vir (!) János, Sebestyén fia Pál, Botra Kelemen, Pasca Tamás, Petefy Demeter, Fodor Mihály, Debrecher Miklós, Chisar Tamás, Takach Pál, Bak Bereck, Mátyás deák, Pathy Antal, Pathy Péter, Demeter özvegye, Zekeres András, Sydo Ambrus, Jakab molnár, Varga Gergely, Kezy Lőrinc, Pinther Máté, Many (!) János, Zenaaros Bálint, továbbá a váralján, a Szt. Péter templom környékén („...de suburbio castri Budensis circa sanctum Petrum eommorantes... "): a széki apátság házában lakó („..An domo abbalis Zeky commorans... ") Kövér (pinguis) János, a Szt. János kolostor házában lakó („...in domo fratrum de sancto Iohanne commorans... ") Esztergomi (Strigoniensis) Miklós és a Mihály házában lakó („...in domo Michaelis commorans... ") bizonyos molnár, valamint a felhévizi Fodor Máté, Bwdy György, Wassany György és Pinther Egyed az apácáknak azt a kőből és fából épült házát, amely a Dunánál, a város fala és azon kapuja mellett van, amelyen át Felhévízre lehet menni 
( quoddam fundum curie ipsarum dominarum de lapidibus et lignis edification penes portám seu 
murum iuxta Danubium, per quam de dicto sancto Petro iretur ad dictas Aquas superiores... ") 
elpusztították és a ház fából készült felső részét elhordták ( dévastassent edificiaque de lignis facta 
in superficie eiusdem domus existentia omnino déportassent... ") az apácák nagy kárára. Hátoldalán: „fel lieu vizi háznakpuzdtasarol való tudómon". DL 13678. - Közöletlen. 
1442. 245. 
Buda város oklevele szerint (rel.) Erzsébet apáca, Donozlo-i Demeter özvegye a veresmarti pálosoknak adományozott egy házat a ferences kolostor környékén („...quandam domum Bwdeprope monasterium ad honorem sancti Joannis evangeliste fundatum existentem... "). 
ELTE Egyetemi Könyvtár. Cod. Lat. 115. Inv. Paulinorum conv. pag. 50 (DF 286489). - K: DAP III. 213. - R: PATAKI 
1950. 104. j. 
1443. június 1. Veszprém 246. 
(r.) Mátyás veszprémi püspök (v.) Bodo Miklós bácsi préposttal és Bodo Gergellyel kötött egyezségében szerepel többek között a püspök birtoka, az Esztergom megyei Gyermely, amely a veszprémi püspök budai szállásának az ellátását biztosítja („...pro sustentatione mense et residentie suarum Budensium... "). 
Veszp. pk. It. Litt, adiunclae 12 (DF 200452). - Közöletlen. 


Végh András: Buda város középkori helyrajza 2. Végh András (Monumenta Historica Budapestinensia 16. kötet Budapest, 2008)   Névmutató (220. oldal)   

Budaörsi út 42-43, 45 
Budapest Főváros Levéltára 14. 17 
Budapesti Történeti Múzeum 13 
Budapokla, budai szőlődűlő 36, 47 budaújhegyi Szűz Mária egyház 1. budai Boldogasszony plébániatemplom Bugamál-hegy, nevegyi szőlődülő 46 Bugát lépcső 36, 39 Bujdosó Kelemen 112 
Bulárföld (a Volga melléki Bolgárország) 19 
Burckhard 1. Gierer 
de Burgo 1. Antonio 
Butkai Péter 287; 572 (néhai) 
Búza Jakab (gercsei) 548 
Búza utca 1. Buda 
Buzlai Katalin (Mózes leánya, Bátori György felesége) 233; 594 
- Miklós (Mózes testvére) özvegye: Katalin 
(Kanzler János özvegye, gibárti Keserű István felesége) 232; 552 
- Mózes (gergellakai) ajtónállómester, udvarmester 
232-234, 242, 245,247; 541, 552-553, 594, 649 Bwdy György 244 
Bűjük dzsámi 1. budai Boldogasszony plébániatemplom 
Cakó László (lippai) 182, 186; 312 
de Canaciis 1. Rogerius 
Carpentras-i (Carpentoraíensis) örkanonok 
(sacrista) 1. Lengres-i Jakab Caspar Bernardi 163; 185, 189 
- 1. Stengel 
- 1. Velius 
Cassay (?) 134; 242 
Catarina (milánói Nicolo kőműves felesége) 716 Cecei Lőrinc 424 
- Máté (Lőrinc testvére) özvegye: Margit 
(Balassa Ferenc felesége) 424 Ceglédi András (ó)budai kanonok, a Szent 
Kereszt oltár rektora 144; 490, 518 Celengere/Celungere, Péter 215, 223; 73 Cemeteer, Lorenz 68, 129, 215, 223; 73 Chendel János 142; 46 de Chesamis, Giacomo (Matteo fia, Zoelus de 
Nassis budai várnagy unokatestvére) 215; 146 Choque, Pierre francia herold 75 Christian mészáros 116; 301 
- 1. Gebei 

Christoph 1. Kunststock 
Chuta (Gyula mester leánya, Domoszló Gergely 
felesége) 140 Cibak Imre váradi püspök 190, 208, 210; 737 Cikó Gáspár (básti) 115; 562 cillei grófid. Hermann, Ulrik Cipellős (Cypellus) György 64 Cipó (Chyppo) Gergely 96 
- (Czipo, Czypo) Péter 309, 436 Cirják 1. Pintéi-ciszterci kolostor 1. bélakúti 
- szerzetes 1. Winman János Clark Ádám tér 117 
Cobor Anna (Imre leánya) 519 
- Felicitas (Márton leánya, Pükhelsperger Farkas 
felesége) 519 
- Gáspár (Imre fia, coborszentmihályi) 281-282; 
519, 613 
- Ilona (János leánya, Bocskai János özvegye) 
296, 300; 514 
- Imre (Mihály fia, coborszentmihályi) erdélyi 
sókamaraispán 250, 280-282; 342, 345, 499, 519, 588, 636 (néhai) 
- - felesége: Hedvig 519 
- János (coborszentmihályi) 250; 342, 345 
- Márton (Mihály fia, coborszentmihályi) 
281-282; 519, 580, 588 (néhai), 636 
- - felesége: Orsolya 519 
Corvin János opavai és liptói herceg, dalmáthorvát-szlavón bán 73, 75, 81, 217, 223, 230-231, 234, 246, 283-284, 286, 289, 299; 434, 479. 487. 498. 528 
- - felesége: Frangepán Beatrix (később György 
brandenburgi őrgróf felesége) 230; 487, 528 
- - fia: Kristóf liptói herceg 230; 528 
- - leánya: Erzsébet 230; 528 Corvin tér 18, 91, 101, 134 
Cotta Ferenc (Márton unokaöccse) 216, 223; 510. 532 
- János (Ferenc fia) 216, 223, 234; 601, 702 
(néhai) 
- - felesége: Katalin (Gábor fia György kassai 
bíró leánya) 601 
- Márton (toledoi) mester 216, 223; 400 Creczmer, Peter besztercei polgár 169 Crislilinus takács 30 
Cudar Antal (Mihály fia) 70 
- Benedek (István fia, ónodi) 218, 223, 317; 162, 
174, 177 


Orvostörténeti közlemények /Richterssohn Georg Michael Cassai ( 1640- 1725)

Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 62-63. (Budapest, 1971)
15.   KISEBB KÖZLEMÉNYEK • Kaiser, Wolfram—Völker, Arina: Soproni orvosok hallei és wittenbergi vonatkozásai (német nyelven) (107. oldal)
... hatte der Richterssohn Georg Michael Cassai ( 1640- 1725) aus Steina am ...



der Schlesischen Feldzüge die Saalestadt vor kaum tragbare Aufgaben stellt, der Gesellschaft noch von grossem Nutzen sein. 
Eine interessante Parallele zum Genselschen Stipendium bildet eine ähnliche Dotation, die — etwa um die gleiche Zeit — in Wittenberg als Dauersubsidium eingerichtet wurde. Hier hatte der Richterssohn Georg Michael Cassai (1640-1725) aus Steina am Gran (1675 Stud. Theol. Vitebergensis), später Magister und schliesslich Adjunct und Dekan in dieser Fakultät, der Universität eine testamentarische Stiftung vermacht, die aus einer gut installierten Bibliothek und einem Kapital bestand, aus dessen Zinsen laut Hochschulverfassung von 1726 ungarische Studenten ein Stipendium erhielten [22J. Die bei der Vereinigung von Halle und Wittenberg von der Academia Fridericiana übernommene Subvention — die Bibliothek wird 1823 nach Halle verlegt [23] — ist bis 1918 zur Auszahlung gekommen. 
Nach wie vor bleibt auch der Kontakt zwischen den persönlich bekannten Vertretern des Francke-Kreises in Ungarn und Halle. Der eingangs genannte Schulmann Friedrich Wilhelm Beer steht von Pozsony aus mit seinen Kollegen in Sopron im Briefwechsel ; am 8. April 1739 meldet er an Gotthilf August Francke nach Halle: 
,,Ich bekomme dieser Tagen von einem ungarischen Predigern zu Nemescso nicht weit von Ödenburg einen Brief, in welchem er mich ersuchet Eure Höchwürden zu ersuchen um Rath und Hülfe, wie sie des seel[igen] J. Arndts Bücher von Wahren Christenthum in die ungarische Sprach übersetzet möchten drucken lassen kennen. Es hat dieser gute Mann mit noch zween anderen davon einer Vasony, welcher in Halle studiret, schon todt ist, sich dieses Buch seinen Ungarn in die Hände zu bringen sehr angelegen seyn lassen" [3], 

Das Schreiben bezieht sich wohl auf Johann Bárány, den einstigen Mitarbeiter von Andreas Torkos in Győr, der seinen Sohn Andreas ebenfalls zum Medizinstudium nach Halle schickte. Bárány bemüht sich damals um eine Neuedition der ungarischen Bibel, deren Druck in Halle erfolgen soll, durch die Kriegsereignisse aber in Verzug gerät. 
Bis ins hohe Alter hinein wahrt Bárány seine Verbindungen nach Halle. Er ist 73 Jahre alt, als sein Sohn Nachricht gibt, sein Vater übersetze noch immer pädagogische und religiöse Schriften hallescher Autoren ins Ungarische ; er wünsche, neuere Unterrichtsmethoden der Franckeschen Schulanstalten „auf dem Waisenhause" kennenzulernen und sie durch Übertragung ins Ungarische seinen Landsleuten näher zu bringen [24]. 
Soprons grosse medizinisch-wissenschaftliche Ära des 18. Jahrhunderts ist allerdings zunächst vorüber — eine Epoche, von welcher ein zeitgenössischer Autor feststellen kann, diese Stadt sei dadurch in der Lage gewesen ,,reliquas omnes tali foecunditate superasse'4 [7], Und bei dieser Gelegenheit nennt er auch die Namen jener bekannten Mediziner, denen die Stadt ihren ärztlichen Ruhm verdankte: es ist gleichzeitig der Nachruf für den einstigen „Hallenser" Liebe-zeit, welcher nicht unwesentlich zu diesem Glanz beitrug: 
„Haec enim, nostra quidem memoria, ut Andreám LOEWIUM, mentis in patriam Illustrem, praeteream, qui superius clausit, hoc inchoavit seculum, orbi medico peperit, aut potius ex cineribus suscitatos, restitua, et Diodorum in Joanne Adamo GENSELIO 



herum mortuum, et NILEUM, cui nunc exsequias imus, et Apollophanem, cum Joanne Jacobo NEUHOLDIO, sepultum, et Pittalum, in Carolo Friderico LOEWIO, supra laudati filio, adhuc viventem ac florentem, quorum quisque, pro ingenii felicitate, atque industria sua, id stúdiósé dedit operam, ut, quam induerat, personam, cum dignitate tueretur. Nec minori gloriae cedit urbi nostrae, quod, in hac benigna divinorum ingeniorum matre ac nutrice, exteri principes nanciscantur deligantque sibi, turn archiatros turn consiliarios. Nam, ut in mortui laudibus persistam, silentioque praeteream viventes, et NILEO Semproniano id honoris obtigerat, quern, serenissimi Princeps nominis, Bran-denburgo-Byrutinus, FRIDERICUS, scriptis perbenigne litteris, sua sponte, in tuenda valetudine moderandisque aulae negotiis, uti consuevit" [7J. 
Hier stehen noch einmal sämtliche Namen beieinander, die Sopron Berühmtheit einbrachten ; mit NILEUS ist Liebezeit gemeint, der dieses Cognomen anlässlich seiner Aufnahme in die Leopoldina erhielt. 
Zu einer Kontaktnahme zwischen einer aus dem Raum Sopron stammenden Arzt-Persönlichkeit und Vertretern der Medizinischen Fakultät Halle kommt es noch einmal am Jahrhundertende. Der aus Rust gebürtige und 1777 in Nagyszombat (slowakisch: Trnava ; deutsch: Tyrnau) mit der Arbeit „De phlebotome in acutis" promovierte Zacharias Theophil Huszty ab Raszynya (1754-1803) — Begründer der medizinischen Polizei in Ungarn, Verfasser vieler medizinischer Werke und typischer Vertreter der Josephinischen Aufklärung — beteiligt sich 1794 an einem ausgeschriebenen Wettbewerb über Verbesserungen in der Militärpharmazie. Seine „Gekrönte Preisschrift über die k. k. Feldapotheken und des Studienwesens an der Josephs-Académie zu Wien" (Pressburg 1795) wird von der beurteilenden Jury auf den ersten Platz gesetzt ; zweiter Preisträger ist der hallesche Ordinarius Friedrich Albert Karl Gren (1700-1798). Vielleicht rührt die sich nunmehr anbahnende Beziehung von Huszty — sein Name, sein Leben und Werk sind zu bekannt, um hier auf Einzelheiten einzugehen — in die Saalestadt von diesem Wettbewerb her. Jedenfalls tritt er etwa um 1795 in Korre-spodenz zu dem in Halle lehrenden Johann Christian Wilhelm Juncker (1761-1800), einem Enkel des berühmten Waisenhaus-Klinikers Johann Juncker (1679-1759). Ersterer kämpft damals um die Errichtung eines staatlich kontrollierten Gesundheitswesens und eine obligatorische Pockenschutzimpfung ; er begründet ein „Archiv der Ärzte und Selsorger wider die Pockennoth" und unterrichtet darin die Öffentlichkeit über den Stand seiner Bemühungen, die er auch auf die nichtpreussischen Länder ausdehnt. Hier kann er darauf hinweisen, dass auch Huszty zu seinen Bestrebungen steht. Junckers Verzeichnis der akklamierenden Ärzte nennt unter Nr. 28 „Hussty von Rassyna zu Pressburg". 
Die Gründungsepoche der Universität Halle endet 1806 mit der durch Napoleon I. vorgenommenen Schliessung. Mannigfaltige Beziehungen nach Ungarn konnten für diesen Zeitabschnitt von uns aufgezeigt werden — die nach Sopron ist nur eine von vielen. Auf diese Traditionen auch in der Ars medica hinzuweisen war das Ziel dieses vorliegenden Beitrages. 



SCHRIFTTUM 
[1] Kaiser, W., u. W. Piechocki : Die Arztfamilie Raymann aus Eperjes und ihre 
Beziehungen nach Halle. Comm. Hist. Artis Med. 60-61; 207 — 225. (1971). [2] Winter, E. : Die Pflege der west- und südslavischen Sprachen in Halle im 18. 
Jahrhundert, S. 174. Berlin 1954. [3] Berliner Francke-Nachlass (Universitätsbibliothek Tübingen) Kaps. 27. [4] Izsák, S. ; Die Stellung Adam Molnars, eines Absolventen der Universität 
Halle, in der Geschichte der rumänischen Medizin. Wiss. 2. Univ. Halle 
(Math.-naturw.) XVII, 1027-1029 (1968). [5] Brückmann, F. E. : Epist. Itin. XXXVI sistens Memorabilia Semproniensia; 
Wolfenbüttel 1734. 
[6] Kaiser, W., u. H, Krosch : Anfänge einer medizinischen Jurisprudenz an der 
Universität Halle. Med. Mschr. 22, 498-505 (1968). [7] Memoria D. Georg. Sigism. Liebezeit etc. App. Act. Med. Phys. Vol. VII, 
304-313. 
[8] Archiv der Deutschen Akademie der Naturforscher (Leopoldina); Briefarchiv Nr. 293 (Gensei). 
[9] Liebezeit, G. S. : De abortus noxia et nefanda promotione, S. 46. Halle 1711. [10] Ebendort, S. 5. 
[11] Wöchentliche Hallische Frage- und Anzeigungs-Nachrichten vom 31. Oktober 1729. 
[12] Dreyhaupt, J. Chr. v. : Beschreibung des Saal-Creyses Bd. 2. Halle 1755. 
[13] Mietzschke, A, : Heinrich Milde. Ein Beitrag zur Geschichte der slavistischen 
Studien in Halle, S. 25. Halle 1941. [14] Francke-Archiv Halle 48 C 1. 
[15] Archiv der Deutschen Akademie der Naturforscher (Leopoldina); Briefarchiv Nr. 408 (Neuhold). 
[16] Schultheisz, E., u. L. Tardy : Short history of Epidemics in Hungary until the Great Cholera Epidemy of 1831. Centaurus 11, 279-301 (1966). 
[17] Brückmann, F. E. : Epistola Itineraria XI de quibusdam figuratis Hungáriáé lapidibus. Wolfenbüttel 1739. 
[18] Ebendort, Appendix S. 28. 
[19] Fischer, D. : Epistola invitatoria Eruditis Pannóniáé dicata etc.; Brieg 1732. [20] Eulner, H.-H. : Michael Alberti zum 200. Todestag. Wiss. Z. Univ. Halle 
(Math.-naturw.) VI, 387-390 (1957). [21] Holler, A. v. : Bibliotheca medicináé practicae Bd. 4, 386-404. Bern und Basel 
1788. 
[22] Feyl, O. : Zur historischen Rolle der Universitäten Wittenberg und Halle in der Geschichte der deutsch-slawischen Nachbarschafts- und Freundschaftsbeziehungen. In: 450 Jahre Universität Halle-Wittenberg, Bd. S. 393-406. Halle 1952. 
[23] Gerhard, K. : Die ungarische Nationalbibliothek der Universität Halle-Wittenberg. In: Beiträge zur Bücherkunde und Philologie. August Wilmanns zum 25. März 1903. Leipzig 1903. 
[24] Ungarisches Institut Berlin (Finnisch-ungarisches Institut der Humboldt-Universität Berlin), Briefarchiv. 

Friday, October 29, 2010

Kassa - templom 1








A kassai Szent Erzsébet-templom
Fotó: Buzás Gerge













Kassai Szent Erzsébet-templom 2.






Kassa - Szent Erzsébet-templom, nyugati homlokzat
Henszlmann Imre: Kassa városának ó német stylü templomai
Landerer és Heckenast, Pest, 1846, II. tábla









Kassai fõoltár






Kassai fõoltár
Rados Jenõ: Magyar oltárok. Budapest, (1938) XXI. tábla.














lakoma


Lakomajelenet a kassai dóm fõoltáráról
Csukovits Enikõ: Liliom és holló. Új Képes Történelem.
Magyar Könyvklub- Helikon, Budapest, 1997, 91. oldal.
Kassa



Kassa - templom 2






A kassai Szent Erzsébet-templom északi kapuja
Fotó: Buzás Gergely











Kassai Szent Erzsébet-templom 3.




Kassa - Szent Erzsébet-templom, alaprajz
Henszlmann Imre: Kassa városának ó német stylü templomai
Landerer és Heckenast, Pest, 1846, III. tábla




Villamos 2.

Villamos a kassai Fõ utcán
Historia Slovensko v obrazoch.
Osveta, Martin, 1990, 508. kép.







Kassai

András és János, vérvölgyi nemeseket, az utóbbit {697.} Újlakról, Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki. Vérvölgyi Kassai János 1706 jun. 27-dikén sót szállít Szécsre s innen Debreczenbe.* József, vérvölgyi 1741-ben homagiális esküt tett.
Kassai János 1769-ben sámsoni evang. reform. pap. 1784-ben már 54 éve pap Sámsonban, akkor rendelték oda segítségére Diószeghi Mihályt Panitról, Kassai ott halt meg. Fia Ferencz, debreczeni theologus, 1764 decz. 5-dikén nemesi bizonyítványt kap Közép-Szolnoktól.*
György 1779–1780. szakácsii evang. reform. pap.
Istvánt, Józsefet és ifjú Istvánt gyalogosoknak vették föl a Vérvölgy községből 1805-ben összeírt fegyverfogható adózó nemesek névsorába.

Jakab Kassai: Madonna vom ehemaligen Freisinger Altar, um 1443

Madonna 7.



Jakab Kassai: Madonna vom ehemaligen Freisinger Altar, um 1443
M. J. Liebmann: Die deutsche Plastik 1350-1550. Leipzig 1982, Abb. 65
München, Bayerisches Nationalmuseum

de Cassa

Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)
1.   129. oldal
... de Popy vicearchidiaconus vei plebanus de Cassa 367. Zsigmond kori III. ...
A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)
2.   Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig (191. oldal)
... divisionis apostolorum homo regius Franciscus de Cassa in comitatu Borsodiensi" 88 ...
Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)
3.   IX. Káptalani terhek vendégfogadáskor a 16. és 17. században (294. oldal)
... virginis, domino Joanni Henkel plebano de Cassa, capellano reginalis Majestatis ex ...
Benedek Gyula: Mezőtúri oklevelek 1219-1526 (Documentatio Historica 3., 2000)
4.   16. Máténak, az esztergomi egyház helynökének a nyilatkozata arról, hogy Zsigmond király parancsára Kallói Miklóst felmentette az egyházi kiközösítés alól (1419. július 8.) (36. oldal)
... érkezett az egri egyházból Kassai [ de Cassa] János — a nemes Kallói ...
A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 47. (Nyíregyháza, 2005)
5.   Történelem • C. Tóth Norbert: A leleszi konvent országos levéltárában lévő Acta anni sorozatának oklevelei. I. közlemény 1387–1399. (Pótlás a Zsigmondkori oklevéltár I. kötetéhez) (328. oldal)
... amely szerint Hank scultetus dictus de Cassa elmondta neki, hogy ez ...
F.Romhányi Beatrix - Grynaeus András - Magyar Károly Végh András: Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75. születésnapjára (Monumenta Historica Budapestinensia 13. kötet Budapest)
6.   GYÖNGYÖSSY Márton: Zsigmond király aranypénz-verésének első korszaka (1387-1401) (107. oldal)
... említett oklevél camerarii... domine regine de... Cassa nevezi. A két verdejegy ...
Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs szerk.: Változatok a történelemre, Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia 14. kötet Budapest, 1983)
7.   Európai középkor - Magyar középkor • TEKE ZSUZSA: Adalékok Zsigmond várospolitikájához 1387-1405 (225. oldal)
... értelmében a magyarországi kereskedők - mercatores de Cassa et alii ab ista ...
Kumorovitz L. Bernát: Budapest Történetének Okleveles Emlékei Harmadik Kötet (1382 - 1439)(Budapest, 1987)
8.   170. oldal
... non intromittatis, neque prefatos cives de Cassa, ac. .. Iohannem Elempek et ...
9.   172. oldal
... civium mercatorum, institorum et commutatorum de.. . Cassa mandamus... nostris prelatis, baronibus, ...
... cives mercatores, institores et commutatores de Cassa cum rebus et mercantiis ...
Magyar László szerk.: Orvostörténeti közlemények 133-140. (Budapest, 1991-1992)
10.   TANULMÁNYOK — ESSAYS • Vida, Mária: Die Heilige Elisabeth und die Betreuung der Aussätzigen in den Legenden und den ikonographischen Andenken des mittelalterlichen Ungarns (55. oldal)
... Brief das „ hospitale pauperum ville de Cassa", welches zu der Heiligen- ...