KASSA
KOŠICE (szlovák), CASSOVIA (latin), KASCHAU (német)
Abaúj-Torna vármegye
KOŠICE (szlovák), CASSOVIA (latin), KASCHAU (német)
Abaúj-Torna vármegye
LEÍRÁSA
Földrajzi: A Gömör-Szepesi Érchegység keleti lábánál, az Alföldről benyúló Hernád-öböl északi zugában fekszik a térség legnagyobb városa: Kassa. Történelmi: a Hernád völgyében az időszámításunk szerinti első századokban germán népek kalandoztak. Hunok jelenlétére utaló nyomokat is találunk, északon a fehér horvátok laktak, később a szarmata, majd az avar birodalom része lett. A türk-bolgárok után a magyar honfoglalás évtizedeiben kabar törzsek érkeztek e tájra, Bors és Aba nemzetsége. Kassáról 1230-ban már szólnak a források, a Várhegyen egy erődítmény is állt. A tatárok feldúlták a virágzó kis magyar települést, de 1249-re magához tért a királyi tulajdonú város. Az ez idő tájt érkező szász és flamand telepesek lendítették föl a várost. I. Károly Kassától keletre, a Furcsa hegyen túl (ahol most lakótelep áll) a rozgonyi síkon szilárdította meg uralmát, amikor itt verte le 1312-ben Csák Máté és az Omodék (vagy Amadék) szövetkezett hadait. A sikert követően Kassa királyi város jogot kapott, 1405-től képviselője az országgyűlés ülésein részt vesz. 1474-ben a lengyel rendek is tartottak gyűlést a városban. A XIV. században Lőcse, Késmárk, Eperjes, Bártfa, Kisszeben és Kassa szövetségének székhelye (Pentapolis), s mivel ezek a városok egy évszázad múlva a lutheri protestantizmust követik, kidolgozzák az első magyarországi protestáns iratot, mely több város egyhangú álláspontját tartalmazza, amit a császár jóváhagy (Confessio Pentapolitana - Ötvárosi Hitvallás, 1549). A huszita időkben Giszkra János huszita kapitány parancsnokol Kassán (1440-1462; ebből a korból származik szláv neve: "Kossicze"); ekkor érkezett a környékre sok lengyel és ruszin pásztor-telepes. 1662-ben már pénzverési joga volt. A török elől számos nemessel együtt az egri püspökség is itt talál rövid időre menedéket (1597-1613/14). A város 1647-től a megye állandó székhelye. Az erdélyi fejedelmek: Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököli Imre s a Rákóczi-család minden fejedelmi tagja igyekezett Kassát birtokába venni. Bethlen Gábor itt esküdött meg Brandenburgi Katalinnal. II. Rákóczi Ferenc szintén Kassát tekintette fő székhelyének. 1707 decemberében itt tartották a kuruc megyék országgyűlését. 1707-1708 fordulóján Rákóczi a Felső-magyarországi Főkapitányság (ma: Műszaki Múzeum, Fő u. 88) palotájában lakott, s felváltva látogatta a Ferenc-rendi és a jezsuita templomot, utóbbit I. Lipót király építette abból a pénzből, melyet Báthory Zsófia ajánlott föl fia, I. Rákóczi Ferenc életéért, mivel részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben. Ők ketten ebben a templomban vannak eltemetve. II. Rákóczi Ferenc emlékirataiban Kassát leghűségesebb városának nevezi. 1806-ban alapították a kassai püspökséget, amit 1995-ben érseki rangra emeltek. Az 1848-as szabadságharc méltán híres, IX. honvédzászlóalja volt a kassai vörös sipkásoké. 1848. december 11-én az osztrákok az első kassai csata után elfoglalták Kassát, ez Budamérnél zajlott; ahol az osztrákok a hadtörténelemben először használtak röppentyűt, a mai rakéták elődjét. Görgeynek sikerült visszahódítania 1849. február 9-én a sikeres téli hadjárat záróakkordjaként, s Kassán egyesült Klapka seregével. A XIX. század második felében alakult ki az Óváros máig megmaradt városképe. Az első világháború végén megalakul a Magyar Nemzeti Tanács (1918. X. 25.), melynek tiltakozása ellenére a cseh légionisták 1918. december 29-én elfoglalják a várost atrocitások kíséretében. Őket a magyar Vörös Hadsereg veri ki 1919. június 6-án, ám a trianoni diktátum ételmében, húsz évre az első Cseh-szlovák Köztársaság része lesz, járási székhelyként. 1938-ban az első bécsi döntés értelmében Magyarországhoz csatolják. 1941. június 26-án minden valószínűség szerint szovjet légitámadás éri a várost, melynek 29 halálos áldozata és számos sebesültje volt. (Az áldozatok emlékművét 1945-ben, a szovjet megszállás után sebtiben eltávolították.) 1945. április 5-én az abaúj-tornai megyeháza üléstermében hirdették ki a hírhedt kassai kormányporgramot. Manapság 230 000 lakosával Szlovákia második legnagyobb városa, kerületi és járási székhely, egyetemi város, katolikus érseki székhely, fontos közlekedési csomópont és kulturális központ, ugyanakkor jelentős ipari város. Legfontosabb ipari létesítménye a Kelet-szlovákiai Vasmű, melyet annakidején a város etnikai képének megváltoztatására hoztak létre. Oktatás: Kisdy Benedek egri püspök és jászói prépost 1657-ben egyetemet alapított (emléktábla a Fő u. 67. sz. házon), amelyet - nyomdájával együtt - a jezsuiták vezettek. 1776-ban Academia Regia (Királyi Akadémia) néven a budai egyetem fiókintézete lett, jogi és bölcsészeti karral. A Bach-korszak jogakadémiává degradálta, s az maradt 1921-ig, amikor ezt az intézményt Csehszlovákia száműzte az országból. Irodalom: Tinódi Lantos Sebestyén 1548 és 1553 között teljes jogú polgárként lakott "az kincses Kassában". Itt lelkészkedett Dévai Bíró Mátyás, itt tanult öt évig Bornemissza Péter. 1787-ben Kazinczy Ferenc (emléktáblája: Fő u. 25), Baróti Szabó Dávid (emléktáblája: Fő u. 67) és Batsányi János (emléktáblája: Fő u. 68) megalakítja a Kassai Magyar Társaságot, mely egy évre rá megindítja az első magyar nyelvű irodalmi folyóiratot, a Magyar Museumot (1788-1792), majd Kazinczy az Orpehust. Itt jelenik meg Dessewffy József (1771-1843) kezdeményezésére a Felső-magyarországi Minerva (1825-1836; szerk. Dulházy Mihály). Kassán született 1900-ban Márai Sándor író. Színjátszás: a jezsuita iskola a XVI-XVII. században sok latinnyelvű iskoladrámát mutatott be. Az első német nyelvű színielőadásokat 1780-ban rendezték, kőszínháza 1781-ben épült. Az első magyar színházi előadást 1818-ban tartották. Kassán adják ki az első magyar nyelvű színházi szaklapot (Nemzeti Játékszíni Tudósítás; 1830-1831) és az egykori színházépületben tartják Katona József: Bánk bán c. drámájának ősbemutatóját (1833. II. 15.). A folyamatos magyar színházi élet megteremtése Latabár Endre nevéhez fűződik (1861). Szlovák színtársulata 1920-ban alakul. A jelenleg működő magyar színházat, a Thália Színházat 1969-ben alapították.
UTAZÁS
Közúton: Az M3 Budapest - Gyöngyös - Miskolc - Tornyosnémeti - Kassa vonalon közelíthető meg a város. Vasúton: Budapestről közvetlen járat reggel 6-órakkor, és este 9-órakkor indul. Miskolcig naponta több gyorsvonat, köztük Intercity járatok is közlekednek, innen pedig személyvonattal lehet tovább jutni. Jelenleg a vasuti sín javítása miatt, a Forró-Encs-Hidasnémeti állomások közötti szakaszon buszok közlekednek, a közvetlen járatok pedig az említett szakasz kikerülése miatt kb. fél órát késnek.
LÁTNIVALÓK, HÍRESSÉGEK
A város magja a hosszan elnyúló, nagyjából észak-déli irányú Fő utca (Hlavná ul.). Ezt - helyenként még ma is fellelhető - városfalak és bástyák vették körül. A műemlékek zöme itt található. Az Óváros határát a XVIII. század második felében felszámolt erődrendszer vonalain épült körutak, utcák jelzik. A Szent Erzsébet-székesegyház, vagyis a kassai dóm keresztben áll a kiszélesedő Fő utca tengelyében. Két oldalán két teret képezve: az északin a Fő tér (Hlavné námestie), a délin pedig a Szabadság tér (Némestie Slobody) terül el. A székesegyház a gótikus építészet legszebb alkotásai közé tartozik. Helyén már a XIII. században állt egy kisebb románkori, majd egyhajós csúcsíves templom (alapterülete 520 m2). 1374 körül láttak hozzá az új, jóval nagyobb templom építéséhez, bár az aránylag szűk főutca és a Csermely-patak csak 60 m hosszúságot engedett meg. Szélessége 40 m. Alapterülete 1200 m2. A háromhajós csarnoktemplom befejeztlen, déli tornya csonkán mered az égnek.
Meghatározó építőművésze Kassai István mester volt. A legszebb részei Mátyás király idejében készültek, különösen a kőfaragók s az oltárkészítők remekeltek.
1556-ban tűzvész puszította a várost, s a dóm négy oltára menekült csak meg. 1877 és 1896 között a pesti Parlament tervezője, Steindl Imre tervei szerint újították fel. Belsejét öthajóssá alakították át. A dómot 1980 óta renoválják. Az északi kapuzat fölött az Utolsó ítélet és a Kálvária-jelentsor tekinthető meg. A kapuzaton a dóm védőszentje, Árpád-házi Szent Erzsébet, két oldalt Szent Imre, István, László és Henrik - Szent István sógora - szobra áll (Lantay Lajos munkái, 1888). Az északi torony magassága 59 m, barokk sisakját 1775-ben kapta, melyet az utóbbi években újraaranyoztak. 1926-ban négy új harangot húztak fel a toronyba. A déli Mátyás-torony befejezetlen; toronysisakját 1904-ben tették fel. A nyugati homlokzatnak három kapuja van, az oromzaton Szent Erzsébet áll. A középső főkapu felett az Olajfák hegyén játszódó jelenet domborműve látható. A templombelső hálóboltozatos főhajója 20 m magas. A szentély főoltára 1474-1477 között készült a nevezetes kassai képfaragó műhelyben; a szárnyas oltár háromfülkés, középső szekrényének dísze három nagy faszobor: középütt Mária a gyermek Jézussal, balján a bibliai Szent Erzsébet, jobbján Árpád-házi Szent Erzsébet. Az oltár kettős szárnyát összesen 48 kép díszíti. A belső szárnyak 12 képe Árpád-házi Szent Erzsébet életét, a nagyböjti 24 kép Krisztus kínszenvedésének jeleneteit, az adventi 12 kép pedig Szűz Mária életét mutatja be. A szentély püspöki trónusa, 12 szobra és 5 színes ablaka 1865-ben készült. A főoltártól jobbra elsőként Mária látogatása oltárát (1516) látjuk, utána Szent Anna oltárát (1850, Tirolból hozták), majd az Úrvacsora oltárát (Bártfán készült a XV. században, a város 1896-ban ajándékozta Kassának). A dóm falain néhány XV. századi freskó látható. A déli kapu melletti káptalani sekrestye 1460-ban épült, oltára XIX. századi tiroli munka két 1550-ből származó képpel. A déli kereszthajóban áll az 1619-es kassai vértanúk oltára (1923-ban készítette Tihanyi Lajos; a vértanúkat 1995-ben a pápa kassai látogatása alkalmával avatta szentekké). A déli előcsarnok kapuja mellöl a Királylépcső (1485) vezet a Király-oratóriumhoz, ahol Mátyás hallgatta a misét kassai tartózkodásai idején. A déli előcsarnokban - az oratórium alatt - áll a XV. századi Szent Antal-oltár 8 egykorú szárnyképpel (Szent Antal képét 1860-ban Klimkovics Ferenc /1826-1890/ festette). A déli kapu mellett fekvő 1447-ben épült Mettercia kápolna, ez alatt van a kassai püspökök sírboltja. Az orgonakarzat alatti oszlopokon magyar királyszobrok láthatók, melyek feliratai lassan szlovákká válnak. Az északi kereszthajó homlokzatát Dudits Andor (1866-1944) Rákóczi életét ábrázoló festménye (1914-1916) foglalja el. Altemplom. Jobboldalt, a kép alatt található, itt nyugszanak II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársainak a hamvai. 1906-ban, országos ünnepségek keretében helyezték el négy márványkoporsóba a földi maradványokat. A középsőben két cédrusfa-koporsóban nyugszik a fejedelem, illetve Zrínyi Ilona és unokája, Rákóczi József, a baloldaliban szarvaskendi Sibrik Miklós udvarmester, jobboldalt gróf Esterházy Antal tábornok, mellette gróf Bercsényi Miklós és második neje, gróf Csáky Krisztina. A kriptában látható az a fekete zászló is, melyet az 1906-os temetés alkalmával egy páncélos lovag vitt a menet élén. A Törökországból hazahozott sírkövek a sírbolt fölötti Szent István-kápolna falában vannak elhelyezve. A dómtól délre álló gótikus Szent Mihály-kápolna 1341 körül temetőkápolnának épült. Körülötte terült el egykor a középkori temető. A bejárat felett látható Szent Mihály arkangyal mérleggel a kezében. Belsejét részben régi freskók díszítik. Eredetiek a csillagboltozat gyámkövei, a szentségház és a csúcsíves ülőfülkék. 1902-ben Schulek Frigyes tervei szerint építették újjá. Külső falában 15 régi sírkő található. Az Orbán-torony helyén állt egykor a Rubra Turris (Vörös-torony), mely 1556-ban tűzvész áldozata lett. Bethlen Gábor építette újjá a szőlőművesek védőszentjének, Szent Orbánnak. 72 mázsás harangja 1966 végén zuhant le, amikor tűzvész pusztította el a tornyot. A széttört harang restaurált állapotban a torony lábánál áll. Helyébe az eredeti harang másolatát helyezték el. A toronyban ma kávéház működik. A közelmúltban restaurált Állami, egykori Nemzeti Színház helyén állt a városháza, majd a Domus Cafferia (kávéház) és a kerthelység, ide épült 1781-ben a színház. Eleinte német előadások színhelye volt. Magyarul először a miskolci társulat játszott itt 1816-ban, élén Dérynével. A jelenlegi eklektikus stílusú épületet Láng Adolf tervezte. 1897-1899 között emelték. Immaculata-szobor. Tornyossy Tamás építész és Griming Simon szobrász készítette. Helyén egykor katonai vesztőhely volt, ahol számos hajdút és kurucot húztak karóba. A Fő utca kiöblösödő szakaszának déli részén állt hajdan a Miskolci-kapu. Árpád-kori alaprajzát nemrégiben helyreállították. A Fekete Sas (Fő u. 25) vendégfogadónak épült. Lakott benne Kazinczy Ferenc (emléktáblája a házon). Petőfi Sándor 1845-ban koptatta lépcsőit. Versei miatt 1852-ben és 1853-ban itt volt vizsgálati fogságban Tompa Mihály, mivel az épület akkor már csendőrkaszárnya volt. Az egykori Vármegyeháza (Fő u. 27) 1779-ben Langer bécsi építész tervei szerint épült, s 1780-tól szolgálta a vármegyét. Homlokzatán Abaúj és Torna címere 1558-ból (a két megyét 1782-ben egyesítették először, harmadjára 1881-ben). Ennek az épületnek dísztermében hirdette ki Zdeněk Fierlinger 1945. április 5-én az ún. kassai kormányprogramot, mely az új Csehszlovákia hivatalos politikai vonalát vázolta a faji diszkrimináció alapján. 1992-től a Kelet-szlovákiai Képtár székhelye -egy időben a város egyik legnevezetesebb festőjéről, Jakoby Gyuláról nevezték el, ám mivel magyar volt, a képtár visszavette régi nevét-. (tel. +421-95-622 11 87). A Kelet-szlovákiai képtár másik épülete egy XVIII. század eleji barokk épületben van az Erzsébet utcán (Al betina u. 22; tel +421-95-622-26-47 vagy +421-95-622 16 74) Benczúr Gyula fiatalságának egy részét ebben a házban töltötte. Rokona Benczúr Béla festőművész tervei szerint alakították át és Aranyossy Ákos (1870-1898) falfestményével díszítették, mely egy magyar harca a sárkánnyal, a művet Lengyel-Reinfuss Ede fejezte be. Az Erzsébet utcai épület szomszédságában találjuk a Löffler Béla Múzeumot (tel. +421-95- 622 30 73), melynek a szobrász műterme is része. Az egykori jezsuita, ma premontrei, Szentháromságnak szentelt templom, rendház (; Fő u. 67) és gimnázium (Kovács u. 28) együtteséből a templomot I. Lipót császár építette Báthory Zsófia "adományából" a XVII. század közepén. 1811-ben lett a premontrei kanonokrendé. Berendezése barokk stílusú. Igen értékes a főoltár elefántcsont feszülete. Az oltár mögötti fal egyenes, Schrött Erazmus, az illuzionista festőművészet egyik jeles alkotója, úgy festette ki, hogy boltívesnek tűnik (1796). Sírboltjában pihen Báthory Zsófia és fia I. Rákóczi Ferenc. A premontrei konvent helyén a XV. században a Királyi Ház (Curia Regia) állt, 1460-ban és 1478-ban Mátyás, 1528-ban Szapolyai János király szállt meg benne. 1554 és 1650 között a felső-magyarországi főkapitányok székháza volt. Lakott benne Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György is. Átépítése után jezsuita iskola, majd egyetem (1657) működött falai között. Itt tanárkodott Baróti Szabó Dávid. A rendházban működik a Magyar Köztársaság főkonzulátusa. A Lőcsei-ház (Fő u. 65), mely a XIV. században épült, Szathmáry György háza volt. 1542-ben Thurzó Elek Lőcse városára hagyta, mely kereskedőit szállásolta el benne, innen a neve. 1570-ben Kassa megvette, vendégfogadóvá alakította át. Bethlen Gábor és Brandenburgi Katalin fejedelmi mennyegzőjének színhelye volt (1626. március 1.). A lakodalom egy hétig tartott, csak a "szűk" kíséret 2500 fő volt. Tinódi Lantos Sebestyén a Kovács utcán lakott, valószínűleg a 34-es sz. házban, melyen emléktábla van. A Ferenc-rendiek temploma (szemináriumi templom; (Fő u. 89) a XIV. század végén épült. Az 1707-es országgyűléskor Rákóczi itt végezte reggeli ájtatosságát. Rákóczi emléktábláját az utóbbi években távolították el. A Főkapitányok Háza (Bornemissza-ház), nevezik Rákóczi-háznak is (Fő u. 88) már a XVI. században állt, mai formáját a XVIII. században nyerte el. Az 1620-as években pénzverő házként működött, 1625-ben Wesselényi Ferenc nádoré, 1654-től a legfelsőbb magyar katonai méltóságok kassai székhelye, Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc szálláshelye. 1870-ben honvédlaktanya lett. Jelenleg a Szlovák Műszaki Múzeum (tel. +421-95-622 40 35-7) gyűjteményeinek ad otthont, mely az 1945-ben elkobzott Magyar Műszaki Múzeum anyagára épül. A Csáky-Dessewffy-palota (Fő u. 72) egyemeletes épületét a XIX. század elején emlelték klasszicista stílusban a Csáky és Dessewffy grófok számára. 1815-ben I. Sándor cár szállt meg benne, majd 1849-ben Konstantin nagyherceg. Ebben az épületben írták alá a város átadását a csehszlovák hatóságoknak 1918-ban. Később képtár működött benne, ma a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának (Ústavný súd SR) székhelye. A Csáky-Dessewffy-palotával szomszédos épület az első Vármegyeháza (Fő u. 70) 1647-ben épült, amikor Abaúj vármegye székhelyét Kassára helyezték. 1780-ig működött benne a megyei adminisztráció. A Szepesi Kamara (Fő u. 68) egykori székházán emléktábla jelzi, hogy 1788/89-ben Batsányi János itt hivatalnokoskodott. A Kamarát 1567-ben helyezték Lőcséről Kassára. Az Orsolya-apácák kolostora (Fő u. 66) a XVIII. század elején épült. Az Orsolyák Szent Mihálynak szentelt temploma, mely a Mészáros utca és az Orsolya utca sarkán fekszik, református templomnak épült 1651-1655 között, de erőszakkal elvették tőlük. Thököli Imre, majd Rákóczi Ferenc 1706-ban ismét visszaadja, ám 1711-ben végleg elkobozták a kálvinistáktól. Feltűnően szép erkélyű a Hadik-Barkóczy-palota (Fő u. 48). 1750 körül emelték, mai homlokzata rokokó stílusú. 1805-ben Napóleon hadserege elől ide menekítették I. Ferenc király gyermekeit. A hajdani Csáky-ház (Fő u. 42) 1835-től áll. Egykori tulajdonosa, gróf Csáky Tivadar volt a Kassai Magyar Színtársulat igazgatója. 1848 decembere és 1849 júniusa között osztrák törzstisztek, majd Görgey tisztjei laktak benne, később Ramberg császári tábornok, utána Dembinszi honvéd tábornok, majd Paskievics herceg. Ebben az épületben működött a híres Megay-cukrászda, ahol Márai Sándor megismerkedett későbbi feleségével. Az egykori Kátay-ház (Fő u. 36) az 1600-as évek elején Kátay Mihályé, Bocskai István kancellárjáé volt. Kátay a fejedelem megmérgezésének gyanúja miatt saját háza előtt vetették kardélre a hajdúk. Minden jel szerint, ártatlan volt. A Megay-Henszlmann-házban (a Fő u. és Erzsébet u. sarkán) született a magyar művészettörténet egyik úttörője, Henszlmann Imre (1813-1888) régész. Az emeleti ablakok között látható fekete-márvány emléktáblája. Az érseki palota (Fő u. 28) három ház összevonásával épült az itteni püspökség létesítésekor, a XIX. század elején. Fél évszázaddal később átalakították. A Forgách-palota (Fő u. 10) klasszicista stílusú egyemeletes épület a XVIII. század végén épült. A két világháború között a magyar kulturális és politikai élet központja volt. Ma Tudományos Könyvtár működik benne. Miklós-börtön. A város egyik legrégebbi épülete, mely két kora gótikus, XIII. és XIV. századi polgárházból alakítoták. Eleinte fazekas műhelynek adott otthont, majd 1618-tól 1909-ig városi börtönként szolgált. Nevét II. Rákóczi Ferenc egyik kegyetlen hóhéráról kapta. Az épület ma múzeum (tel. +421-95-622 03 93). A középkori városi erődrendszer legépebben megmaradt részlete a református templom mögötti Hóhér-bástya, melynek udvarán végezték ki a köztörvényes bűnözőket, innen kapta nevét. A régi kivégzési módszereket Jókai Mór: A kassai bíró c. novellájában örökítette meg hitelesen. Az író a Liberális Párt színeiben képviselte Kassát a budapesti országgyűlésben 1884 és 1892 között. A bástya udvarán áll a Rodostói-ház, II. Rákóczi Ferenc tekir-dagi házának egyik fele, melyet Rodostóból (a mai Tekir-dagból) szállítottak Kassára. 1940-1943 között, Lux Kálmán tervei szerint építették fel. 1991-ben nyitották meg a nagyközönség előtt, a kiállított emlékek csak szlovákul vannak feliratozva és a történelmi nevek "el vannak szlovákosítva" (pl: Helena Zrínská). A tárlat legvonzóbb része a fejedelem ebédlője, mely eredeti szépségében pompázik. A múzeumban videón megtekinthető a fejedelem és bujdosótársai 1906-os temetése. Jakab-palota. Az egykori Malom-árok (utat építettek helyébe) hídja mellett áll a (Malom u. - Mlynská 30), melyet Jakab Árpád, Mátyás király emlékére emelt 1903-ban a velencei gótika stílusában, felhasználva a dóm kiselejtezett köveit. Emléktábláján e felirat olvasható: "Kassa város közönsége hálás szívében örökké él Mátyás, az igazságos király emléke, 1443-1943". Az Óváros nyugati peremén vezet végig a Fő utcával párhuzamosan a Moyzes utca (Moyzesova ulica), itt találjuk a görög-katolikus templomot, mely 1882 és 1896 között épült. Romantizáló bizánci stílusa teszi feltünővé. A Moyzes utcáról a Cirill és Metód (Cyrilometodejská ulica) utcán jutunk a Domonkosok terére (Dominikánske nám.), melyet nemrégiben újítottak fel. A téren Kassa legrégebbi egyházi épülete, a domonkos templom áll, melyet Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek föl. Már a XIII. század közepén állt, eredetileg gótikus volt, aminek maradványai még néhol fellelhetők. 1846-ban leégett, 1894-ben újítottták fel. Márai ház. A domonkosok terével érintkező Mészáros utca (Mäsiarska ul.) 35. számú épülete Márai Sándor gyermekkorának színhelye (emléktáblája: Mészáros u. 35; itt van emlékmúzeuma is; nyitvatartási ideje csütörtökön és vasárnap 15 és 17 óra között; mobil tel. +421-905-271-290.) Márai Sándor szülőházát, mely a Fő utca déli részén állt, a 70-es években bontották le. A Városháza, jelenleg az Óváros önkormányzatának épülete a Hviezdoslav utca 7. sz. szecessziós épülete egykor közigazgatási főiskola volt. A Fő utca északi végén terül el a Békemaraton tere (Nám. Maratonu mieru), melynek 2. sz. neoreneszánsz épülete (1899-ben emelték Lechner Jenő /1878-1962/ tervei alapján) egykor a Felső-magyarországi Rákóczi Múzeum gyűjteményeit őrizte. Ma a Kelet-szlovákiai Múzeumot szolgálja. Itt tekinthető meg a "kassai aranykincs", melyet 1935-ben találtak, amikor a Szepesi Kamara épületének egy szárnyát lebontották. A Békemaraton téren áll a hajdani császári és királyi hadtestparancsnokság épülete (1909-ben építették), melynek egykori rendeltetését oromdíszei érzékeltetik. Ma múzeumi célokat szolgál.
SZÓRAKOZÁS, KULTÚRA
PROGRAMOK: A magyar színház, a Thália, a 2000/2001-es évadban 4 bemutatót tart. A kassai zenei tavasz alkalmából több magyar hangversenyre kerül sor. A zempléni napok, regionális jellegűek, melybe Sárospatak és Sátoraljaújhely mellett Kassa is bekapcsolódott. Évente rendezik meg a Kazinczy Nyelvművelő Napokat és a Fábry Zoltán Napokat, a CSEMADOK író - olvasó találkozókat, irodalmi esteket, filmbemutatókat, bált, megemlékezéseket szervez.
SZÁLLÁS
Diákszállás:
Magyar Tannyelvû Középfokú Ipariskola és Kereskedelmi Akadémia Kollégiuma
+421-95-6420127, Jedlíkova 11.
Hotel Bankov
Dolný Bankov 2, Košice 04001
Tel.: +421 95/6324 522-24
www.hotelbankov.sk
Penzión Krmanová
Krmanová 14, Košice 04001
Tel.: +421 95/6230 565
Magyar Tanítási Nyelvû Középfokú Ipari Iskola Kollégiuma
Jedlíkova 11, Košice
Tel.: +421 95/6420127
Mûszaki Egyetem Kollégiuma
Boženy Nemcovej 1, Košice 04001
Tel.: +421 95/6332 462
Turistické centrum Metropol
Štúrova 32, Košice 04001
Tel.: +421 95/6255 948, 6224 883
Autocamping Salaš Barca
Alejova ul., P.O. Box B-24, Košice 04004
Tel.. +421 95/6233 397
Chata Isko
Inžinierske stavby, a.s., Pri hati 1, Košice 04031
Tel.: +421 95/961 122
Reštaurácia Caravella
Orlia 4, Košice
EGYÉB, AKTUÁLIS IFORMÁCIÓK
MÚZEUMOK:
Kelet-szlovákiai Múzeum
Hviezdoslavova 3, Košice
Tel.: +421 95/62 203 09
kedd-szombat: 9.00-17.00
vasárnap: 9.00-13.00
Mûszaki Múzeum
Hlavná 88, Košice
Tel.: +421 95/62 240 35-36
kedd-péntek: 8.00-17.00
szombat 9.00-14.00, vasárnap: 12.00-17.00
Löffler Béla Múzeum
Alžbetina 20, Košice 04001
Tel.: +421 95/6223 073
kedd-szombat: 10.00-18.00
vasárnap: 13.00-17.00
Kelet-szlovákiai Galéria
Hlavná 27, Košice
Tel.: +421 95/6221 187-8
KÖNYVTÁRAK:
Bocatius János könyvtár
Hviezdoslavova 5, Košice
Tel.: +421 95/6225 290
hétfõ-péntek: 8.00-20.00 (kedden zárva)
szombat: 8.00-13.00
Kerületi állami könyvtár
Hlavná 10, Košice
Tel.:+421 95/6222 780
hétfõ, kedd, péntek: 8.30-15.00
szerda, csütörtök: 12.30-19.00
Thália Színház MAGYAR SZÍNHÁZ
Mojmírova 1, Košice
Tel.: +421 95/6225 867
Mûvészetek Háza (Dom umenia) CSAK RENDEZVÉNY ALATT ÜZEMEL
Moyzesova 26, Košice 04123
Tel.:+421 95/6224 514, 6227 216
e-mail: sfk@point.sk, www.sfk.sk
KÖRNYÉK
A Csermely-völgyben kisvasút, erdei sétára alkalmas turistautak, 10 km-es körzetben pedig több síterep található.
ÉLŐ KAPCSOK
http://keptar.demasz.hu/keptar/tours/kassa1_e.html
http://laokoon.lauder.hu/kasep.htm
FELHASZNÁLT IRODALOM
