Tuesday, March 6, 2012

KASSAY FAMILY HISTORY AND GENEALOGY


A gerendi udvarház (Kassai István és Gerendi Márton volt a birtokosa) állapota 1647-ben: Deszkakapuja zsindellyel
3 4
6
Veress Endre, Font. Rer. Trans. I, 159.
Szádeczky Lajos, Apor Péter verses művei és levelei I, 60, 65.

fedett, lenn vascsapon, fenn pánton forgó. Retesze vasból való. Mellette a bejáró kisajtó alól szintén vascsapos, fenn pánton járó, kilinccsel ellátott. A kapun belül szalmával fedett sütőház áll, benne dagasztó asztalka, mellette egy vonó korcsolya. Az udvar- ház-épület szalmával fedett, tapaszos falú, előtte faragott deszkás tornác. Ebből vassarkú pántos, kilincses fogantyúja bélelt pa- rasztajtó nyílik a pitvarra. Benne két nyoszolya, faragott pad- szék, csebrek, fatálak, fakanalak. Az úr házában (= szobájában) két asztal, három karszék, két padszék, két nyoszolya látható, mindmegannyi paraszt kivitelben. A fal mellett három gyékény, paraszt szekrény, kályhás kemence.5
A porumbáki kincstári udvarház (1648-ban) kapuja előtt le- veles szín, alatta fenyődeszka látszik. A kúriához leveles, fenyő- deszkás kapu vezet, lenn fasarkon, felül vaspánton forog, a kapu felett zsindelyes tetőzet. Az új kőházak (szobák) előtt hosszú tornácz. Ennek oldala, könyöklője fenyődeszkás. A házak alja mésszel megvont, felül fenyőgerendás gyalult deszkával pártá- zott. Az első házból parasztajtó nyílik kölönccel, fordítóval, kulcs- csal, ütközővel. A faajtó körül deszkával van megbélelve. A har- madik házba vas fogantyújú, kilincsű, fordítójú, ütközőjű ajtó nyílik. Padlása fenyőgerendás. Két négy-négytáblás ablaka üveg- ből való, fakeresztében négy-négy szál vasvesszővel. A szobában mázas kemence, paraszt asztal, bélelt paraszt pad-szék, két paraszt karszék, paraszt nyoszolya. A negyedik ház ajtaja ugyanolyan, alja és padlása, valamint falai mésszel vannak bevonva. Ebben zöldmázas kályhás kemence, paraszt bútorok találhatók.
Ugyanitt a Bethlen Gábor által épített faházak (szobák) előtt egy kis udvarló karfás tornác húzódik, deszkával bélelve. A tor- nácon öreg (nagy) deszkaszuszék (gabonatartó láda) áll, úgyszin- tén paraszt asztal. A tornácból tolózárral, kilinccsel, fordítóval, bevonóval, ütközővel, kulccsal ellátott ajtó nyílik. Az ajtó desz- kával körülkerített. Az ajtó egy olyan szobába vezet, amelynek alsó része földdel töltött, padlása gerendás, gyalult deszkával megpadolt. Az ablakok négy-négy részből állók. A szobában pa- raszt kályhás kemence, asztal, padszék látható. E szobából ugyan- olyan ajtó vezet az asszony házába. Ennek berendezése az előző szobáéhoz hasonló. A tornácból nyílik az úr háza, paraszt fogan- tyús, ütközővel ellátott ajtóval, azonos berendezéssel. Ebből desz-
5
Inventatio rerum mobilium,
ac simul connumeratio etiam omnium bonorum et sed et perceptio proventuum ex bonis Generosi Do- Stephani Cassai, ac Martini Gerendi in inferioribus
mini quondam
bonis existentibus anno 1647 [Orsz. lt. Km. 26. Urb.] 



Sunday, March 4, 2012

KASSAY FAMILY HISTORY AND GENEALOGY

[PDF] 

Tartalomjegyzék I. A mezőváros, mint a történeti kutatás tárgya 3 II ...

ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/.../6/gulyas_laszlo_szabolcs.pdf
File Format: PDF/Adobe Acrobat
by LS Gulyás - 2008
azonban, hogy Kubinyi a pozsonyi vámnapló adatait fenntartásokkal fogadta csak el a...... Petrus Kassay, Petrus Fodor ac alique(!) ...... az 1437. évet tették meg.

Sunday, February 5, 2012

KASSAY FAMILY HISTORY AND GENEALOGY


Alsómihályi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Alsómihályi (Michaľany)
Közigazgatás
OrszágSzlovákia
KerületKassai
JárásTőketerebesi
Turisztikai régióAlsó-Zemplén
Rangközség
PolgármesterŠtefan Tatranský
Népesség
Teljes népesség1758 fő (2005) +/-
Népsűrűség216 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság131 m
Terület8,15 km²
IdőzónaCETUTC+1
Elhelyezkedése
Alsómihályi
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatalhttp://obce.info
Alsómihályi (1899-ig Mihályiszlovákul Michaľany) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásábanTőketerebestől 16 km-re délnyugatra a Ronyva patak bal partján. 2001-ben 1749 lakosából 1657 szlovák, 44 cigány és 42 magyar volt.

Tartalomjegyzék

Története

1252-ben említik először, de területe már az újkőkorban is lakott volt, amikor a bükki kultúra települése állt itt. A falu akkor keletkezett, amikor 1252-ben IV. Béla területét Bertold fia Mihálynak a település névadójának adja. 1273-ban "Kismihaly"1289-ben " Mygael"1389-ben "Kysmihaly",1404-ben "Kismihaly"1409-ben "Mygael"1459-ben "Mihali" alakban jelenik meg az írott forrásokban. 1405-ben az Isépy, Cseley és Doby családok birtoka, később több nemesi családé. 1787-ben 57 házában 384 lakos élt. 1828-ban 76 háza volt 562 lakossal, akik főként mezőgazdaságból éltek. Lakói részt vettek az 1831-ben kitört koleralázadásban.
Vályi András szerint "MIHÁLYI. Magyar, és tót falu Zemplén Várm. földes Urai Szerdahelyi, és több Urak, lakosai elegyesek, fekszik Legenyének, és Lasztócznak szomszédságában, térséges határja három nyomásbéli, gabonát, és árpát terem, erdejek tsekély, rét nélkűl szűkölködik, piatza Kassán, vagy Újhelyben.[1]
Fényes Elek szerint "Mihályi, magyar-orosz falu, Zemplén vmegyében, Abauj vmegye szélén: 103 romai, 100 görög kath., 305 ref., 60 zsidó lak., ref. anyaszentegyházzal, 930 hold szántófölddel. F. u. többen. Ut. p. Velejte." [2]
Zemplén vármegye monográfiája szerint "Alsómihályi, azelőtt egyszerűen Mihályi. Az ú. n. Ronyvaháton fekvő kisközség, 103 házzal és 575 lakossal, kiknek nagyobb része magyar és ev. ref. vallásu. Postája, távírója és vasúti állomása Legenyemihályi. Ez a község attól a Berthold fia Mihálytól vette a nevét, ki e birtokot 1252-ben IV. Bélától kapta. 1320-ban Tholdi Bothond fia Péteré, de I. Károly 1324-ben Tholdi Istvánnak, másként Monaky Istvánnak adományozza. 1405-ben az Isépi, Cselei és a Dobi családok az urai s ekkor Kis-Mihály néven van említve. 1425-ben Beke Mártont és Ricsey Ambrust iktatják részeibe. 1435-ben a Dobi és a Monaky család birtoka. 1469-ben a birtok fele Szapolyai Imréé, de ez időtájt a Ruszkai Korniss és a Lengyel családoknak is van itt részük. 1527-ben Szapolyai János a maga részét tokaji várnagyának: Lasztóczi Boldizsárnak adományozza. Az 1598-iki összeírás szerint Monaky Péter és Vékey István, Lajos, Mihály és Ambrus a birtokosai. 1665-ben a község felét a fiúsított Monaky Anna, Andrássy Mátyásné bírja, míg a másik felét 1690-ben Barlogh István megveszi Putnoky Magdolnától. Ettől a Beőthy család birtokába kerül, de 1767-ben Nedeczky János lesz az ura. 1774-ben a Lasztóczy-féle részt is a Lasztóczy utódai birtokolják s ekkor Nedeczky János, Bekes József, Galambos István, a Nyomárkay, Kövér, Balogh, Kassay és Kovács családok az urai, ujabban pedig, a Galambos családon kívül, még a Batta s a Paizsoss családok is. Ez időszerint Girzsik Adolf özvegyének van itt nagyobb birtoka. 1663-ban a pestis, 1831-ben a kolera és az ennek nyomában keletkezett pórlázadás zavarta meg a község fejlődését, míg 1827-ben egészen porrá égett. Van itt egy régi úrilak is, melyet még a Nedeczkyek építtettek s ez most özv. Girzsik Adolfnéé. Két temploma közül a róm. kath. templom a XVII. században épült, s 1880-ban megujították. A régi református templom 1785-ben épült, de legújabban lebontották és helyébe újat építettek. A község határában kőolajfinomító gyár van." [3]
20. század elején határában kőolajat találtak. 1910-ben 712, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. 1938 és 1944 között Magyarország része volt.

Nevezetességei

  • Klasszicista nemesi kúria a 19. század első feléből.
  • A falunak gyermek néptánccsoportja, roma folklór csoportja, fúvósegyüttese van.

Külső hivatkozások

Források

  1.  Vályi AndrásMagyar Országnak leírása (1796) 
  2.  Fényes ElekMagyarország Geographiai Szótára (1851) 
  3.  Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Zemplén vármegye.