Kolozsvar virtualis kalauza
Szent Mihaly templom romai-katolikus plebaniatemplom |
Apaczai iskolasok | 
Matyas kiraly szoborcsoport, Fadrusz keszitette | 
Szent Mihaly templom romai-katolikus plebaniatemplom | 
Szent Mihaly templom |
Szent Mihaly templomtornya | 
Szent Mihaly templomtornya | 
Szent Mihaly templomtornya | 
negyemeletes szecceszios berhaz | 
Continental Szalloda |
Banffy -palota | 
Banffy- palota. | 
Varoshaza | 
Mauksch-Hintz haz. | 
- Melody Szalloda. |
Szent Mihaly templom bejarata | 
Status-haz | 
Status-haz | 
Rhedey palota. | 
Gyogyszertari Muzeum Bejarata |
Gyogyszertari Muzeum |  | 
| 
|  |
 |  |  |  |  |
 |  |  |  |  |
 |  |  |
Szazadok ota Kolozsvar jelkepe es kozpontja a Foter. Szabalyos, tagas negyszoge tanúja a varos mindennapi eletenek es a rendkivuli esemenyeknek is. Hazsoraiban laktak a varos legtekintelyesebb polgarai, itt helyezkedtek el az egyhazi es vilagi intezmenyek. Kozponti fekvesere jellemzo: maig is alig lehet ugy kozlekedni a varosban, hogy ne kelljen athaladni rajta.
Kialakulasa, egymasra meroleges hazsorai tobb tanulmany targyat kepeztek. Minden valoszinûseg szerint az Ovar fokapuja elott huzodo kelet-nyugati kereskedelmi ut, valamint a ter eszaki oldalat hatarolo ovari varfal, a szemben fekvo oldalon pedig a parhuzamos hazsongardi domboldal emelkedoje jatszott szerepet nemcsak a ter, de vele egyutt az egesz uthalozat kialakulasaban. Az ovari kapu elotti hatalmas piacter (akkora, mint az egesz Ovar) lett az uj var, a nagy Kolozsvar Fotere. Eredeti neve Nagypiac volt (szemben az Ovar kozpontjaban levo Kispiaccal), s csak 1869-tol valt hivatalossa a Foter megjeloles. Ez aztan annyira rajta maradt, hogy hiaba neveztek el a szazadfordulon Matyas kiraly ternek, a ket vilaghaboru kozott s ujabban ismet Egyesules terenek (Piata Unirii), kozben Szabadsag ternek: a kolozsvariak renduletlenul Foterkent ismerik, emlegetik.
A ter epuletei a XV. szazadtol a XX. szazad elejeig minden fontosabb epitkezesi stilus jegyeit megoriztek, ha nem is a homlokzati reszeken, de a kapuk alatt, az udvari szarnyakon. A terbol messze kimagaslik a kozponti fekvesû legregibb epulet: a
Szent Mihaly-templom. Mar varosunk elso, Georg Houfnagel-fele, 1617-bol szarmazo metszetabrazolasan is uralja a teret magas nyeregfedelevel, az eszaknyugati sarkan talalhato negyszogletu, negy fiatoronnyal es oraval diszitett tornyaval. Akkor mar kozel harom evszazados mult tanuja volt. Epitesenek kezdetet Karoly Robert kiraly koraig szoktak visszavezetni, amikor 1316-ban varosi rangot kapott a helyseg, s ennek emlekezetesse tetelere, a hala kifejezesere kezdhettek a templomepiteshez az elkovetkezo evek valamelyikeben. Valoszinuleg akkor csak a szentelyt es ket mellekkapolnajat sikerult felhuzni, mert ezek konnyed, francias gotikus stilusa elut a templomhajoetol. Egy 1349-bol szarmazo, Avignonban kelt bucsuengedely bunbocsanatot igert mind azoknak, akik a templom berendezesere, diszitesere adakoztak. Ezt a kivaltsagot a szazad vegeig tobbszor is megujitjak, ami arra utal, hogy fokrol fokra haladt az epitkezes. Ahogy a varos nott, a hajot is bovitettek: a szentelyhez kepest jocskan megnyujtottak. Az epitkezes lezaro szakasza Zsigmond kiraly korara esik. Igy kerultek az o cimerei a nyugati kapu fole: kozepen a nemet-romai birodalom hatalmas ketfeju sasos cimere, jobbra Magyarorszag, balra Csehorszag cimere lathato. Minthogy Zsigmond csak 1419-tol viselte mindharom uralkodoi meltosagot, ez utanra kell tennunk a kapuepitest. 1437-ben a varos megnyitotta kapuit a parasztfelkelok elott, emiatt kivaltsagai elvetelevel buntettek. 1444-ben aztan Szent Mihaly, a templom vedoszentje napjan erkezett a hir, hogy visszakapta a kivaltsagokat, halakent helyezhettek a cimer fole - azt megcsonkitva - Szent Mihaly szobrat. A kaputol delre got betus latin felirat emlekeztet ra, hogy mikor kerult ide a vedoszent szobra. A felirat folott valaha Mozes feldombormuves szobra allt. Meglepo, hogy ez a nyugati kapu nem esik a templom tengelyenek vonalaba, amire tobb magyarazo elmelet is szuletett, de egyik sem bizonyitott. A homlokzat befejezese es a torony epitese meg az 1540-es evekben is tartott. Ez a resz mar a kesei gotika izleset tukrozi. A templomot eloszor 1489-ben rongalja meg tuzvesz, s Matyas kiraly segitsegevel restauraljak. Azutan meg szamos tuzvesz, foldrenges tette probara falait. Nevezetes az 1697-es, mely annyira elpusztitotta a gotikus tornyot, hogy azt csak joval kesobb, 1742- 1744-ben tudtak ujjaepiteni, a korszak izlesenek megfeleloen: barokk stilusban. A templomot kulonben 1545-tol a protestansok, 1566-tol 1616-ig eppen az unitariusok hasznaljak, s csak ezutan lett ujra katolikus templom. Ok epitettek a barokk tornyot (1744), mely azonban nem hosszu eletu: 1763-ban villamcsapas es foldrenges alapjaig repeszti, ugyhogy kenytelenek lebontani. Hosszas gyujtes, elokeszuletek utan 1837-ben kezdik kulon alapra a templom melle epiteni azt a hatalmas neogotikus tornyot, melyet ma is megcsodalhatunk, s melynek nyugati oldalan emlektabla orokiti meg az epittetok e cselekedetet. Az 1859-ben befejezett torony a 4 meteres kereszttel egyutt 80 metert tesz ki. A templomhajo 50, a szentely 20 meter hosszu. A hajo szelessege 24, a szentelye 10 meter. A falak magassaga 20 meternyi. A brassoi Fekete-templom utan Erdely legnagyobb gotikus egyhaza.
Az epulet nem fekszik pontosan a ter kozepen. Ennek egyik oka, hogy felhuzasa kezdetekor meg az Ovar feloli eszaki hazsor nem volt megepulve, ott varfal hatarolta a teret, tehat arra 50-60 meterrel tobb hely volt. A masik ok az lehet, hogy a mar allo Szent Jakab-kapolnahoz is kellett igazodni, tehat attol eszakra epitkeztek. A templom kelet-nyugati tengelye nem egeszen parhuzamos a ter deli es eszaki hazsoraval, mert a tengelyvonalat a vedoszent napjanak (szeptember 29.) napfelkeltehez kellett igazitani.
A hatalmas haromhajos csucsives templombelso eredeti diszitesebol, berendezesebol joforman semmi sem maradt meg. Nehany, a restauralasokkor kihamozott XIV-XV. szazadi freskoreszlet igenyes muvesz munkajara enged kovetkeztetni. A protestansok aztan a szoszeket kiveve minden kelleket, diszt, oltart kihordattak a templombol. Talan csak a Johannes Clyn (Klein) Becsben tanult szasz plebanos rendelesere keszitett sekrestyeajto-keret uszta meg a tisztogatast. Ez mar a gotikat felvalto reneszansz stilus remeke: Nemetorszagbol kifaragva hozhattak ide. Vidam puttok diszitik, a lunettabol pedig a donator kitunoen megmintazott arcmasa tekint rank. Az ajtokeret burkolt reszen az 1528-as evszam olvashato. A protestans korszak utan a muveszetbarat Biro Janos plebanosra harult a templom ujboli berendezesenek feladata. O ezt a barokk szellemnek megfeleloen vegeztette el. Ket szobraszmuveszt fogadott Nachtigall Janos es Schuchbauer Antal szemelyeben, akik egy evtizeden at (1740-1750) dolgoztak a dusan aranyozott szobrokkal, dombormuvekkel diszitett szoszeken (koronajan Szent Mihaly arkangyal), s hat oltart is keszitettek. A neogotikus fooltart 1873-ban faragtak. A nyugati kaputol jobbra eso Sleunig-kapolnaban ritka epsegben megmaradt egy XV. szazadi Golgota-fresko (a jobb oldalon), s itt lathato (a bal oldalon) Szervatiusz Tibor szobraszmuvesz 1957-ben kobe faragott Pietaja is. A szentely ket oldalkapolnaja kozul a bal oldaliban Szent Jozsef, a jobb oldaliban a Harom kiralyok oltarkepe lathato. Ez utobbit Anton Maulbertsch, a jeles XVIII. szazadi osztrak muvesz festette. Nachtigall muve az orgonakarzat alatti, sotetben rejtozkodo Szentharomsag-szoborcsoport. A toronyalj-kapolnaban Fadrusz Janos ifjukori munkajat, egy feszuletet tekinthetunk meg. A Banffy grofok eszaki fal mellett allo fekete marvany siremleke az empire izles egyeduli kepviseloje a templomban. Az epuletet legutobb 1956-1963 kozott restauraltak kivulrol-belulrol, a legjobb szakemberek kozremukodesevel.
A Szent Mihaly-templom tobb mint hetedfel szazados multja folyaman szamos nagy esemeny szintere volt: kozel felszaz orszag gyulest tartottak benne. 1551. julius 21-en itt adta at Izabella kiralyne I. Ferdinand biztosainak a koronat es a koronazasi jelvenyeket, ugyanakkor felmentve a rendeket husegeskujuk alol, majd visszaterve, 1556. oktober 23-an ugyancsak itt fogadta az orszag hodolatat, s vette at a kormanyzast. E falak kozott iktattak be Bathory Zsigmondot harmadszor a fejedelemsegbe, s valasztottak uralkodova Rako czi Zsigmondot, Bathory Gabort es Bethlen Gabort. A templom piacan volt Bocskai Istvan ravatala, mikor holttestet Kassarol Gyulafehervarra szallitva Kolozsvart megszakitottak (1607. februar 18.) a gyaszmenetet. Az ujabb idokbol emlekezetes 1939. februar 12-e, amikor Erdely legnagyobb katolikus fopapjat, e templom addigi plebanosat, Marton Aront itt szenteltek puspokke. O mondta aztan 1944 majusaban e szoszekrol azt a ritka batorsagu, nagy visszhangot kelto beszedet, melyben elitelte a zsidok uldozeset.
Akarmilyen regi is a Szent Mihaly-templom, Kolozsvar foteren nem az ove az elsoseg. Delkeleti sarkanal volt egy kisebb templom, inkabb kapolna, melyet Szent Jakab- (kesobb Szent Janos-) kapolnakent emlegettek. Errol az 1734-es varosleirasban ez olvashato:
''A templom deli reszen egy regi, most mar folhagyott kapolna all. Ezt meg abban az idoben epitettek volt, amikor a varos kulso reszen [az Ovaron kivul] a telepules megkezdodott, s akkor a lakosok szamara megfelelt. Idokozben azonban a lakossag ugy megszaporodott, hogy a kapolna mar nem tudta befogadni. Akkor annak jobb oldali falara egy magas szoszekfelet emeltek, s arrol predikaltak azoknak, akik a kapolnabol kiszorultak. Mindez addig tartott, mig a reszint magyar, reszint szasz lakossag meg jobban elszaporodott. Ekkor II. Janos kiraly, maskent Janos Zsigmond kibovittette annyira, hogy hat-hetszaz embert is kepes volt befogadni. Ez alkalommal a szaszok es magyarok kozott olyan megallapodas jott letre, hogy abban az esztendoben, melyben szasz ember viseli a biroi tisztet, a nagyobbik templomot a szaszok, a kisebbiket pedig a magyarok latogassak; kovetkezo evben, amikor magyar birot valasztanak, a nagyobb templomot a magyarok, a kisebbiket a szaszok hasznaljak, es ez igy menjen tovabb folvaltva.''
A kis - valoszinuleg roman stilusu - templomot az 1697-es tuzvesz nagyon megrongalta, ugyhogy nem volt erdemes helyreallitani, s feltehetoen 1734 tajan lebontottak. Reszben ennek helyere epult az egyemeletes katolikus elemi iskola. A nagy templom korul es a kis templom mellett volt a cinterem, 1585 tajaig a varosi polgarsag temetkezesi helye, akkor nyitottak meg a Hazsongardi temetot. De elo kelobb halottaknak meg sokaig biztositottak itt sirt. A cintermet, talan hogy megvedjek a vasaros neptol, az 1550-es evekben magas kofallal vettek korul. Ez viszont lehetoseget teremtett kulonbozo vasaros bodek ideepitesere, sot az egyhaz jo penzert adta ki ezeket a helyeket, ugyhogy tobb mint 300 even at e falnak nekiepitett, szedett-vedett uzlethelyisegek csufitottak a teret. A cintermet korulvevo fal vonalaba, a templom nyugati bejarata ele Biro Janos akkori plebanos 1747-ben muveszi barokk fogadalmi kaput epittetett. Veress Ferenc 1860 korul keszult fenykepei megorokitettek e korulepitett templom-kepet. Akkor mar a jeles tortenesz, Kovary Laszlo vezetesevel egy bizottsag mukodott azert, hogy rendezzek a varos kozponti teret, s bontassak le a templom koruli epitmenyeket. Szamtalan nehezseget kellett lekuzdeni, tobbek kozott a katolikus egyhazat csereepuletekkel karpotolni. 1890-re bontakozott ki a templom teljes latkepe, de akkorra mar keszult az egyhaz terve, hogy a templom negy sarkara egy-egy ''stilszeru''neogotikus berhazat epittessen. Csak hosszas, a sajtoban is folytatott meggyozo munka eredmenyekent sikerult megorizni beepitetlenul ezt az ertekes teruletet. A varosi tanacs 1896-ban hatarozta el, hogy a Foteret rendezi, reszben diszterre alakitja. A hazak menten 5 meter szeles aszfaltos jardat epitenek, a 12 meter szeles szekerutat granitkovel boritjak, a templom korul aszfaltos korzot letesitenek, a piacteret pedig kavicskovel boritjak. 1898-ra valosulnak meg a tervek, akkor a maganyosan allo diszkaput is lebontjak (s a Szentpeteri-templom ele koltoztetik), a templomkertet pedig egy 85 centimeter magas, Pakey Lajos tervei szerint mintazott got stilu - ma is meglevo - ontottvas keritessel veszik korul.
A diszter osszhangjat a varos legnagyobb szulottenek, Matyas kiralynak a szobra tette teljesse. A tanacs 1893-ban hirdetett palyazatot az emlekmure, s a het palyazo kozul meltan esett a valasztas 1894 majusaban Fadrusz Janos tervere. 1896. szeptember 30-an, az orszagos millenniumi unnepsegek kereteben helyezik el a szobor alapkovet a kiraly szemelyes kepviselojenek, a parlament 37 tagjanak es elnokenek jelenleteben. A szoborcsoport 1902-re keszul el. Addigra lebontjak a ter deli felet diszito, I. Ferenc csaszar es Karolina Auguszta csaszarne 1817-es latogatasat megorokito emlekoszlopot (az Ovarba viszik), s parkositjak a vasarteret.
A templom deli homlokzata ele, Pakey Lajos tervezte bastyaszeru talapzatra felallitott
Matyas-szoborcsoport, Fadrusz legjobb alkotasa, azota Kolozsvar szimbolumava valt. A gyoztesen bevonulo, seregszemlet tarto magabiztos uralkodot abrazolja. Mig a szobrok tobbsege altalaban a mozdulat megorokitesevel hat, Matyas alakja mozdulatlan, alatta az ura parancsara varo figyelo harci men. A fenseges hatast fokozza a negy hodolo vitez, akiket a hagyomany (balrol jobbra) Magyar Balazs hadvezer, Kinizsi Pal temesi ban, Szapolyai Janos nador es Bathory Istvan erdelyi vajda szemelyevel azonositott. Kezukben csatakban szerzett osztrak, torok, moldvai es cseh zaszlok. Kinizsi nyitott szajabol mintha ''Vivat!''hangzanek, melyet a szemlen osszegyult tomeg visszhangoz. Valamikor a magyar cimer tette teljesse a szobrot, helyen most a ''MATHIAS REX''latin felirat olvashato. Az emlekmuvet 1902. oktober 12-en a csaszar-kiraly kepviseleteben Jozsef Agost foherceg leplezte le, s az unnepsegen Apponyi Alberttol es Banffy Dezsotol kezdve Jokai Morig a kor minden jelentos szemelyisege megjelent. (A varos eloljarosaga 1932-ben egy Matyas dicsoseget serto, roman nyelvu Iorga-idezetet helyeztetett a felirat ala. Ezt az 1940-ben eltavolitott tablat 1992 vegen - minden tiltakozas ellenere - a polgarmester ujra visszatetette. A Matyas-szobor elotti setany es park teruleten 1995-ben ''regeszeti asatasokba''kezdtek, amelyeknek lezarultaval a godor s benne az ido viszontagsagainak kitett romai kori falmaradvanyok ma is varjak a visszahantolasra vonatkozo hatarozat vegrehajtasat.)
A Foter hazsorainak szambavetelet a templom fokapujaval szembeeso nyugati soron kezdjuk, a varos egyik legregebbi, aranylag epen megmaradt gotikus lakoepuletevel, a
katolikus plebaniahazzal. Az epulet fontossagat mutatja, hogy az egesz oldalt hagyomanyosan Plebaniasornak neveztek. A ma 15-16-os szamu epuletnek csak az eszaki (sarokhoz kozeli) vege szarmazik 1450-bol, epit tetoje Sleunig Gergely kolozsvari plebanos volt, az eredeti szegment ives keretu kapubejarat feletti oroszlanos cimer a G. S. betukkel az o emleket orzi. Valamikor a kapualjban gotikus barat betus emlektabla utalt az epites idejere. Ma e tabla az emeleti plebaniahivatalba vivo lepcso folotti falba epitve lathato. 1477-ben Sleunig ujabb szarnnyal bovittette az epuletet. A reformacio koraban itt volt az unitariusok kozpontja, David Ferenc is itt lakott, s itt irta muveit. A deli szarnyat megbovitve 1693-ban ide telepitettek az unitarius kollegiumot. A mai egyseges homlokzatba csak a mult szazad masodik feleben olvasztottak be azt a negyablakos polgarhazat, amelynek szeles, 1799-es evszammal megjelolt kapubejarojan at ma a kozlekedes tortenik. E kapu felett egy finoman faragott Szent Mihaly-dombormu talalhato. Ket emeleti ablak kozott 1773-bol szarmazo, latin feliratu dombormuves barokk emlektabla orokiti meg annak emleket, hogy II. Jozsef mint ''megkoronazott tarsuralkodo''junius 25-27-en Kolozsvart jarva Benko Mihaly kanonok vendegekent itt szallt meg. A haz belso udvaraban Szervatiusz Jeno (1903-1983) szobrainak 1996-ban megnyilt allando kiallitasat erdemes megtekinteni.
A szamozassal ellentetes iranyba, del fele haladva a 14-es szamu haz is - boltozasa alapjan - reneszansz kori. A 13-as szamu toldott-foldott haz valamikor a Frohlich csalade volt, s az alatta kapualjszeruen nyilo utcat sokaig
Frohlich-sikatornak neveztek. A kesobbi Kismester utcaban (ma Ioan Bob utca 5. sz.) megpillanthatjuk az 1800- 1803 kozott epult s 1906-ban megbovitett
gorog katolikus templomot. Hossza 21, szelessege 9, tornya magassaga 27,50 meter. Ioan Bob puspok kezdemenyezesere Leder Jozsef kolozsvari epitomester tervei szerint keszult, barokk stilusban. A karzat mellvedjen girlanddal diszitett latin feliratos tabla orokiti meg az epitteto puspok emleket. 1999-tol a kis utca is az o nevet viseli. (A templomot a gorog katolikus egyhaz torvenyen kivul helyezese idejen - 1948-tol az 1990-es evek elejeig - az ortodoxok hasznaltak.)
A Foterre visszaterve: a nyugati oldal maig is leghangulatosabb kis epulete a reneszansz, klasszicista es rokoko emlekeket orzo 11-es szam alatti egyemeletes, homlokzatan cimerrel diszitett
Wass Otilia-haz. Az 1810-es evekben foldszintjen Dobrentei Gabor berelt szallast, s itt szerkesztette 1814- 1818 kozott elso folyoiratunkat, az Erdelyi Muzeumot. Ugyancsak itt lakott Boloni Farkas Sandor, az eszak-amerikai utazo, a demokratikus eszmek harcosa, az emeleten pedig a haz egykori tulajdonosa, Gyulai Lajos grof tobb mint fel szazadon at irta 140 kotetet kitevo naplojat, mely a kiegyezes elotti idoszak szamos erdekes esemenyet, adatat orizte meg. Az o unokahuga volt Wass Otilia, akit leanykoraban gyakran felkeresett itt Kemeny Zsigmond, a kesobbi neves regenyiro. A grofno a hazat az Erdelyi Muzeum-Egyesuletre hagyta, annak szekhazava valt s az volt 1948-ig, amikor az EME - mint minden mas egyhazi es tarsadalmi egyesulet, tarsasag - a betiltott szervezetek listajara kerult. Az udvaron nehany szepen faragott cimer lat hato.
A 10. szam alatti hatalmas epulettombot labashazkent emlegetik a kolozsvariak az elso emeleti erkelyt tarto negy hatalmas toszkan oszlop miatt. Valojaban ez a
baro Josika-palota. Eredetileg egyemeletes volt, s haromszogu oromzat zarhatta a homlokzatat. Josika Miklos, a regenyiro is igy irja le. Josika Janos fokormanyszeki elnok huzatta ra az alacsony masodik emeletet, ennek emleket orzi a romai szamokkal kiirt 1828-as esztendo is. Folotte az 1960-as evekig (amikor levertek onnan) a Josika-cimer volt lathato. Anelkul most sutan hat a homlokzat. Az udvari szarnyat 1864-1865-ben Josika Lajos guberniumi tanacsos epittette ketemeletesre. Az elso emelet tagas termeiben a kolozsvari Nemzeti Kaszino, majd az 1880-as evektol az Igazsagugyi Palota 1902-ben tortent atadasaig a Kiralyi Itelotabla szekelt. Legutobb az Orvosi Egyetem kozponti konyvtara mukodott itt. Az emelethuzassal amugy is tulterhelt udvari szarny - talan a konyvek sulya alatt - megrokkant, ugyhogy a konyvtarat el kellett koltoztetni, s evekig tartott a renovalas. E palota eszaki szarnya helyen allott az a Kakas-haz, amelyben a XVI. szazad masodik feleben az erdelyi fejedelmek szokas szerint szallast bereltek. A hagyomany azt tartja, hogy 1594-ben ennek ablakabol nezte vegig Bathory Zsigmond torokparti foembereinek kivegzeset.
A szinten ketemeletes sarokhaz
Rhedey-palota neven ismert. Helyen valamikor David Ferenc aposanak, Barat Istvan fobironak volt hajleka. Aztan Zok Peter tulajdonaba kerult a haz, aki elzalogositotta azt Kolozsvari Janos deaknak, ettol a four Kamuthy Balazs akarta megvenni, de a polgar Viczei Mate elsobbseget elvezett. Vi czei (†1623) modos kereskedo, a reformatus egyhaz es Szenczi Molnar Albert tamogatoja volt, aki epittetett is a hazon. Tobbszor vendegul latta Bethlen Gabor fejedelmet. A XVII. szazad vegen borosjenei Szekely Laszlo foispan tulajdonaba jut az ingatlan, akinek felesege, a roman szarmazasu Bulcsesdi Sara, az udvarban lathato emlektabla szerint 1698-ban az egesz hazat ujjaepittette. A XVIII. szazad elso feleben kerult a Rhedey grofok tulajdonaba, akik megszereztek a Szen utca feloli ket szomszedos hazat is. A Foter feloli resz eredetileg egyemeletes, erkelytarto oszlopoktol keretezett kapuju barokkos epulet volt. Erre a XIX. szazad kozepen Rhedey Janos grof epittetett masodik emeletet, mig a hatso szarny egyemeletes maradt. Ezen (a mai Napoca utcaban) fekete marvany emlektabla hirdeti, hogy Rhedey Mihaly kegyessegenek koszonhetoen az emeleti balteremben tartotta elso eloadasait a Kolozsvart 1792-ben megalakult ''Erdelyi Magyar Nemes Szinjatszo Tarsasag''. A Pakey Lajos tervezte rokoko keretu 2 x 1 meteres tablat a haz akkori tulajdonosanak, baro Horvath Odonne Rhedey Johanna grofnonek az adomanyabol keszitettek a magyar szinjatszas 1892-es centenariumakor. A sarokhazat a mult szazad nyolcvanas eveiig a Szen utca felol lanc vedte az erre hajtott allatcsordak, szekerek rongalasatol, amiert sokaig lancos hazkent emlegettek. Ma az epulet a debreceni Reformatus Kollegium tulajdona.
A Rhedey- es Josika-palotak elott az uttest jarda feloli reszen jo szazadon at egy otromba epulet allott, a Nagy Varda-haz. Ez a csaszari katonai helyorseg mindenkori orhaza volt, ejjel-nappal fegyveres katona vartazott elotte. A kollegiumi diakok kedvenc szokasa volt e katonakat megtrefalni, amibol gyakran fegyelmi ugyek keletkeztek. A romladozo Varda-hazat a varos 1801-ben lebontatta, helyebe a templomkerites deli oldalahoz Leder Jozseffel epittetett egy uj orhelyet, mely aztan 1885-ben kerult bontas ala. Az 1801-es ''tercsinositaskor''szamoltak fel az egykor itt allo kozepkori fenyitoeszkozoket is, a pellengert es a ''ciganyok kalickajat''.
A terre csak tornyos sarkaval tekint be a
Continental Szalloda. A mult szazad masodik feleben, egyemeletes klasszicista epuletben, a Nemzeti Szallo volt itt. Az 1890-es evekre nyilvanvalova lett, hogy a varosnak szuksege van egy modern, nyugati mercevel is merheto szallodara-etteremre. Az igenynek minden szempontbol megfelelt ez a szeglettelek, ugyhogy 1894-ben lebontottak a Nemzetit, es helyere Pakey Lajos tervei szerint eklektikus stilusban felepitettek a New York-palotat. Ennek Egyetem utcai foldszinti szarnyaban alakult ki az a kavehaz, ahol kozel fel szazadon at a varos irodalmi es sajtoelete zajlott. A szallodaban szamos iro, kolto, szin- es zenemuvesz lakott. Az 1950-es evekben atmenetileg diakszallasnak hasznaltak az epuletet, foldszintjen kiallitasok voltak. Az 1960-as evektol ujra luxusszallo. Minthogy Jokai Mor 1871-ben, 1876-ban es 1889-ben is a Nemzetiben szallt meg, a szalloda melletti utcat rola neveztek el (ma Napoca utca).
A Foternek a Matyas-szoborral szembenezo deli sora szenvedte meg leginkabb a szazadfordulot koveto epitesi lazat. Itt a mult szazad masodik harmadaban meg legfeljebb homlokzatukban modositott reneszansz hazak allottak. Az 1890-es evek elejen az Egyetem utca feloli sarokra tobb telket egyesitve egy, a Kiraly utcaig nyulo eklektikus emeletes hazat epitettek. Aztan az 1910-es evek elejen e haz sem ertekesitette elegge a kozponti telket, ugyhogy a dusgazdag epitkezesi vallalkozo, Sebestyen David 1912-1913-ban Karman Aladar es Ullmann Gyula tervei szerint a ma is allo negyemeletes vilagvarosi szecesszios berhazat epittette ide. (Felemeleten az
Elso Magyar Altalanos Biztosito Tarsasag irodai voltak.) Szomszedsagaban a Kolozsvari Takarekpenztar es Hitelbank emeltetett maganak hasonlo stilusu szekhazat; ez ma a
Nemzeti Bank epulete. A sarokhazban evtizedek ota konyvuzlet talalhato, a felemeleten folyoirat-szerkesztosegek, az Iroszovetseg es a Kepzomuvesz Szovetseg irodai nyertek elhelyezest. Foldszinti falain tobb emlektabla utal az 1989. december 21-i sortuzek aldozataira. A bankepuletben az 1920-as evekben az Erdelyi Szepmives Cehnek volt a szekhelye. A szembeni jardahoz kozel allott 1921-1940 kozott a capitoliumi anyafarkas-szobor. 1998. december 1. ota a ''regeszeti kutatogodor''szelen fura emlekko van ezzel a roman felirattal: ''Ezen a helyen fog allani a Traianus oszlopanak eredeti meret szerinti masolata. 1998. december 1. Kolozsvar-Napoca Municipium Polgarmesteri Hivatala.”
Az 5-os szam alatti negyablakos emeletes
Filstich-haz kapualjaban tobb XVI. szazadi latin felirat es keret lathato. Ilyen bolcs mondatokat olvashatunk rajtuk: ''Uxor bona est viri corona''(A jo asszony az o ferjenek koronaja); ''Amicus fidelis est protectio fortis''(A hu barat eros vedelem). 1572-es, 1591-es cimerpajzsok jelzik az elso epitkezesek idejet. Kesobb a patricius Filstich csalad egyik Lorinc nevet viselo tagjae volt a haz; utal ra a cimer es a LA[urentius] FI[lstich] nevjegy. Utobb a Wolf, majd az Akontz csalad lett a haz tulajdonosa. Emeleten szekelt 1974-ig a Korunk szerkesztosege. A 4-es szamu hazbol is XVI. szazadi reneszansz ajtokeret kerult elo renovalaskor. (Most a keszruha-uzletben van.) A 2-es szamu, kesobb barokk-klasszicista elemeket kombinalo
Simai-hazat
Simai Lukacs gazdag kereskedo epittette; szep pilleres-arkados udvara van, s triglifes homlokzati frize. Ma ez az epulet a Varoshazahoz tartozik.
A kovetkezo (1. sz.) hettengelyes epulet a
Varoshaza vagy ahogy korabban ismertek: a Tanacshaz. A Foternek ezt az oldalat hagyomanyosan Tanacshaz-sorkent is emlegettek. Eloszor 1537-bol van hiradasunk a tanacshazrol, s minden valoszinuseg szerint mar akkor is itt volt e fontos szekhely. 1650-ben atepitettek. A reneszansz kori epulet persze nem volt ilyen szeles homlokzatu, de - mint feljegyeztek - het szabad kiralyi varos festett cimere es hatvannal tobb bolcs latin felirat diszitette. Kis tornyocskajaban harang volt, melyet csak akkor huztak meg, mikor valakit halalra iteltek. 1775-ben tuzvesz rongalta meg az epuletet; az 1798-i nagy eges utan csak puszta falai alltak. Ekkor hataroztak el uj, tagasabb tanacshaz felepitteteset. Ide csatoltak a szinten leegett unitarius imahaz es papilak szomszedos telket. 1841-ben elfogadtak Kagerbauer Antal epitesz tervet es koltsegveteset; a klasszicista kikepzesu erkelyes homlokzatot a szinten palyazo fiatalabb Bohm Janos elkepzelesei szerint veglegesitettek. 1842-ben kezdtek a bontast, s 1843 novembereben tettek le az uj epulet alapkovet. Az epitoanyagot reszben a lebontott epuletekbol, reszben a varfalbol nyertek. Minden polgarnak penzzel vagy munkaval kellett hozzajarulnia a kivitelezeshez. 1845. szeptember 16-an nagymisevel egybekotott unnepsegen szenteltek fel a varos cimerevel diszitett uj tanacshazat. A hatalmas harmas nyilasu kapu nemcsak az epulethez szolgalt bejaroul, hanem a kozelmultig atjaro volt a Farkas utca fele. A kapualjbol jobb fele indulo szep lepcsohaz falaba a lebontott Monostor kapubol, illetve az ovari varfalbol kikerult, 1581-es, Bathory Kristof, valamint 1641-es, I. Rakoczi Gyorgy cimerevel diszitett renovalasi emlekko volt beepitve. Ezeket 1986-ban a varos akkori eloljaroi ''takarittattak''el onnan. (A Tortenelmi Muzeumba kerultek.) Az 1990-es evek elejen a varoshazi hivatalok jelentos reszet atkoltoztettek a volt Megyehaza Monostor ut eleji palotajaba. Az epulet homlokzati falara 2000 januarjaban emlektabla kerult, mely arra figyelmeztet, hogy 1919-1923 kozt itt szekelt Iulian Pop, a varos elso roman polgarmestere. Az elmult szazadok szamos fobirojanak, a kiegyezes utani jeles polgarmestereknek (Simon Elek, 1874-1880; Haller Karoly, 1884-1886; Albach Geza, 1886-1898; Szvacsina Geza, 1898-1913; Haller Gusztav, 1913- 1918) emleket viszont semmilyen tabla nem orokiti meg, holott ok alakitottak ki a varos XX. szazadi arculatat.
A szeles Deak Ferenc utca es a Foter keleti soranak sarkan all a ma mar haromemeletes
Pataki-Teleki-haz. Ezt a barokk-klasszicista polgarhazat az I. Rakoczi Gyorgy hivasara Sarospatakrol Kolozsvarra telepedett, kivalo papokat es tanarokat ado Pataki csalad a reformatus egyhaztol vasarolt un. Batzoni-telekre epittette 1790 korul. Az epitkezeskor bekebeleztek a korabbi epuletek reneszansz koves falait is. Az akkori szazadfordulon az emeleti sarokteremben tartotta eloadasait egy ideig a magyar szinjatszo tarsulat. 1806. december 1-jen dr. Pataki Samuel grof Teleki Imre ozvegyenek adja el az epuletet. Leder Jozsef vegzi a felbecsulest, es valoszinuleg atalakitasok kivitelezesere is felfogadjak. 1845-ben Teleki Domokos neves politikus es tortenesz vasarolja meg a hazat, s o szallasolja ide Bem Jozsef tabornokot, mikor az 1848 karacsonyan bevonul Kolozsvarra, felszabaditva a varost. Bem emleket a Deak Ferenc utca fele eso erkely folott emlektabla orokiti meg:
E HAZBAN VOLT SZALLVA / BEM JOZSEF /
HONVED TABORNOK / 1848. DECZEMBER 25-IKI / GYOZEDELMES BEVONULASAKOR.
Az epulet homlokzatat 1898-ban modositottak, de foldszintjenek rokokos kagylohej motivumu diszitmenyei - szerencsere - megmaradtak. Az 1950-es evek vegen az epuletet ket emelettel toldottak meg, s teljesen elvettek muemlek jelleget. Foldszintjen jelenleg Kolozsvar egyik legnagyobb gyogyszertara mukodik.
A kovetkezo, 32-es szam alatti haz eszaki felenek helyen allt a hires
Wolphard-Kakas-haz, Kolozsvar legjelentosebb reneszansz epulete. Adrianus Wolphardus plebanos, puspoki vikarius, humanista kolto Bolognaban tanult, s ott ismerkedett meg az olasz reneszansszal. Kolozsvari hazat is olasz mesterrel epittette, udvari felet orokose, Stephanus Wolphardus kolozsvari biro es neves csillagasz fejezte be. A haz homlokzata haromtengelyes volt, a foldszinten nagy kocsikapuval. Szepen faragott ablakkeretei az 1534-es, 1536-os es 1541-es evszamokat oriztek meg. Wolphard Istvan ozvegye zalankemeni Kakas Istvan italiai muveltsegu diplomatahoz ment ferjhez, aki az epuletet az erdelyi reneszansz egyszeru stilusvaltozataban bovittette az udvar fele. Egy haromablaku, meghitt kulseju zodiakus-termet alakittatott ki, melynek bolt-vallkoveire a csillagaszati allatov tizenket jelvenyet faragtatta ki, az udvar fele pedig unikumszamba meno naporat helyeztetett el. Az epuletet 1602-ben Bogner Imre fobiro (a kovetkezo haz tulajdonosa), majd Linczeg Janos, az 1660-ban a varost megmento fobiro vasarolta meg (o itt is lakott), aztan a Pakey csalad kezere kerult, vegul a mult szazad masodik fe leben Szathmari Elek aranymuves lett a tulajdonosa. Ez a szomszedos - szinten reneszansz - Bogner-hazat is megvasarolta, s lebontatva oket 1894-ben felhuzatta a mai ketemeletes hazat az Erdelyi Bank reszere; foldszintjen sokaig papir- es konyvuzlet mukodott, mig a polgarmesteri hivatal at nem adta a Dacia Felix Banknak. Ez aztan 1994-ben az epulet helyisegeit atalakittatta, a zodiakus-terem mennyezetet pedig - a bolt-vallkoveket kiveve - betonnal burkoltatta. A Wolphard-Kakas-haz faragott feliratos koveit sikerult nagyreszt a muzeum kotaraba begyujteni. Az udvari szarny szep feliratos reneszansz ablakkerettel es egy nevjegyes ajtokerettel a szomszedos sarokhaz Deak Ferenc utca feloli kapujan at kozelitheto meg.
A mult szazad vegeig a Szathmari-haz es a Banffy-palota kozott harom egyemeletes es egy ketemeletes haz allt; valamennyi foldszinti helyisegei reneszansz emlekeket oriztek. Az elso, a keskeny homlokzatu Gyergyai-haz ekkor mar a Frankkis csalade volt. A kovetkezo ket ottengelyes haz a baro Radak csalad tulajdonat kepezte, az innensonek oszlopon nyugvo erkelyerol a kislabashaz nevet adtak. Vegul a Banffy-palotaval volt szomszedos a nyolctengelyes Tivoli-haz, mely hasonlo nevu, a hatso (ma Bolyai) utcara nyilo kerthelyisegerol kapta nevet, de meg ezt a keresztutcat is Tivoli utcanak neveztek. Ekkor mar a Schutz-fele katolikus arvahaz foglalta el a ket emeletet. Ez az epulet a katolikus Statuse volt, a templom koruli epuletek lebontasaert a varos a ket Radak-haz atadasaval karpotolta az egyhazat, majd megvasaroltak a Frankkis-orokosok hazat is, ugyhogy egy tekintelyes belvarosi terulet kerult a katolikusok birtokaba. Ennek jobb ertekesitesere ifj. Groisz Gusztav fogondnok javasolta a Szentegyhaz utca meghosszabbitasat a Foterig, s modern berhazak epiteset. Ehhez Alpar Ignac budapesti muepitesz terveit fogadjak el, s a Hauszmann es Tarsa ceg 1898 aprilisaban kezd bontani, 1898. szeptember 19-en pedig at is adja a hat egybeepitett, ket-harom emeletes eklektikus berhazat. Foldszintjukon a varos akkori legfenyesebb uzletsora letesult. A kettos epuletkolosszust maig is (katolikus)
Status-hazakkent emlegeti a koztudat. A Foternek ezt a keleti oldalat a bontas elott a mar emlitett Radak-hazrol Kislabashaz-sorkent emlegettek.
A kovetkezo tizenhat tengelyes pompas epulet, a
Banffy-palota az erdelyi barokk egyik legmuveszibb alkotasa. A dusgazdag Banffy grofoknak mar a XVII. szazad kozepen volt itt hazuk, ehhez meg hozzavasaroltak a Razmany-, Linczeg- es Eperjesi-hazakat, igy jott letre az a hatalmas negyzet alaku terulet, amelyre Banffy Gyorgy, a kesobbi kormanyzo palotajat terveztette. A Becsben is jaratos, kimuvelt izlesu, a Szebenben szekelo Guberniumnal tisztseget betolto four az ottani varosi epitomestert, Johann Eberhard Blaumannt keri fel a tervek elkeszitesere. Azok elfogadasa utan 1774 januarjatol szerzodteti Blaumannt, es elkezdodik az epitkezes, mely 1786-ban, a mester halalanak eveben er veget. A palota egy 66 x 48 meteres negyszoget tolt ki, es 26 x 26 meteres belso udvart zar kozre. Ket oldalso szarnya egy-egy sor helyiseget, elso es hatso szarnya ket sor helyiseget zar magaba. Kulonos gonddal kikepzett az epulet fo homlokzata: kozepen negytengelyes, ivelten kidomborodo erkely, alatta a harmas tagozatu fokapu nyilik, folotte pedig a kilencagu koronajatol - a kommunizmus idejen - megfosztott griffes Banffy-cimer diszeleg. A rokokos konnyedsegu homlokzat attikajan urnakkal valtakozo mitologiai istenszobrokat (Mars, Minerva, Apollon, Diana, Herkules, Perszeusz) lathatunk. A hatso homlokzat egyszerubb: a fokapu folotti erkelyt a cimerbol vett griffmadarak tartjak. A negyszogu udvart az emeleten konnyed, oszlopos folyoso futja korul. A szobordiszek, szepen faragott oszlopfok utalnak arra, hogy Blaumann szobrasz is volt, es Schuchbauer Antal szemelyeben tehetseges szobraszmuveszt alkalmazott a kivitelezeshez. A palota Banffy Gyorgy halala utan kormanyzoi lakasul szolgalt, az 1840-es evekben, mint gubernator, a tortenetiro Teleki Jozsef grof is itt lakott. Termeiben vendegeskedett I. Ferenc csaszar-kiraly felesegevel (emlektablajuk van az erkelyen) es Ferenc Jozsef is; itt koncertezett Liszt Ferenc. Evtizedekig a polgarsag altal fenntartott Nemzeti Kaszino volt benne. Hatso udvaran, az egykori istallok helyere, 1903-ban hatalmas berhazat epitettek, diszudvarat az 1920-as evek elejen filmszinhazzal ronditottak el, foldszintjet sokaig uzletek, kavehazak csufitottak. Vegul az 1964-1965-os restauralas ota (amikor a mozitermet is lebontottak) kizarolag a Muveszeti Muzeum hasznalja, gazdag keptaraban az erdelyi magyar festeszet-szobraszat nagyjaitol is lathatunk nehany remekmuvet.
A Banffy-palota a maga monumentalitasaval, ujszeru megolda saival tobb evtizeden at hatott a varos epiteszetere. A Gubernium idekoltoztetese (1790) utan a befolyasosabb fouri csaladok Kolozsvart is hazat, palotat epittettek; legtobbjuk szeme elott mintakent a foteri palota lebegett. Masreszt a helybeli pallerok jo resze atmenetileg reszt vett a tobb mint tiz evig tarto, Blaumann vezette munkalatokban, s izlest, modszert tanult ott. Ugyhogy a szazadfordulon epult fouri palotak jo resze visszhangozza a Blaumann-fele megoldasokat.
A keleti sor utolso epulete sarokhaz, tole jobbra nyilik a Kossuth Lajos utca. Egy XIX. szazad eleji festmenyen jol lathato, hogy ket haz volt a helyen, a palota felol egy emeletes, a sarkon pedig egy fold szintes; az elotte allo vasaros nepsegrol konnyen kikovetkeztetheto: kocsma volt itt. Nincs adatunk ra, hogy mikor epulhetett a mai ket emeletes haz, de az 1859-es Veress Ferenc-fele felveteleken mar lathato, s korai klasszicista stilusa a szazad elso-masodik evtizedere utal. A reformkorban itt egy Fiskus cegtablaju kocsma volt. Nem kizart, hogy a hazat a Fiskus (az allamkincstar) epittette vagy berelte irodai reszere. Sokaig itt folytak a katonatoborzasok. Az elnevezes annyira kozismert volt, hogy ezt a forgalmas pontot meg a mult szazad vegen is Fiskus-szegletjekent emlegettek. Itt mukodott az 1858-ban alapitott elso kolozsvari penzintezet, a Kisegito Penztar. Az 1860-as evektol a haz tulajdonosa a Katolikus Status, 1872-tol berloje pedig Plihal Ferenc, aki harmincszobas szallodat rendez be ide, a Pannonia Szallot. Plihal halala utan, 1890 oszetol Nagy Gabor a berlo, s atadas elott 1891-ben Oriold Antal es Endstrasser Benedek epiteszek tervei szerint atepitik, ''modernizaljak''. Puritan kulsejet eklektikusan diszitik, a sarok fole tornyot emelnek, az elso emeleten ket erkelyt alakitanak ki. A Foter fele nyolc, a Kossuth Lajos utca fele tizenket tengelyes haz azota sem sokat valtozott, legfeljebb foldszinti uzlethelyisegeit szuntettek meg, s az 1950-es evekben a gyalogforgalom megkonnyitesere a sarka ala arkados atjarot vagtak.
Nagy Gabor 1891 oszen nyitotta meg benne harminchat szobas szallodajat es ettermet ''
Kozponti Szallo''cegtablaval. Mivel Nagy mar korabban is kavehazat vezetett a Banffy-palotaban, s koz ismert volt a neve, az egesz szallodat-ettermet ''Nagy Gabor''-nak emlegettek. Vendege volt aztan kolozsvari vendegszereplesekor Johannes Brahms es Joachim Jozsef, valamint Samassa Jozsef egri ersek is. Nagy Gabort kulonben a varos zenetorteneszei kituno muzsikuskent is szamon tartjak; vonosnegyesenek bracsasa Petelei Istvan, az iro volt. 1879 marciusaban Liszt itteni hangversenyenek elso reszeben is ok muzsikaltak. 1902-ben, utolso kolozsvari latogatasakor itt berelt szobat Jokai Mor is a maga es fiatal felesege szamara.
A szallodat az 1920-as evektol a katolikus Szocialis Noverek Tarsasaga veszi berbe, s ozv. Arkosy Lajosne vezetesevel egy diszkret elo kelo intezetet alakitanak ki, ahol csak nok dolgoznak, mellozik a zenet, hangoskodast, nem fogadnak el borravalot. A masodik emeleten kapolnat rendeznek be. Mailath Gusztav Karoly gyulafehervari puspok rendszerint itt szallt meg, s Remenyik Sandor is ide jart erot gyujteni. Az 1940-es evekben a cegtablan ''Pro Deo''felirat volt olvashato. Aztan 1949-ben allamositottak az epuletet, diakotthont letesitettek benne. Az etterem tovabb mukodott Pescarus (Siraly) elnevezessel. Az 1950-es evek vegere a szalloda is ujra megnyilt. Az 1960-as evek vegere itt letesult az elso ejjeli bar Melody neven, az 1970-es evekben pedig az elso diszkoteka (az alagsorban). Jelenleg a Melody etterem es a Kozponti Szallo mukodik az epuletben.
Atellenben, a Kossuth Lajos es Wesselenyi Miklos utca sarkan magaslik az
Evangelikus-lutheranus templom, ezzel a kesobbiekben fogunk kozelebbrol megismerkedni.
A varos legforgalmasabb utcakeresztezodesen atmenve a Foter eszaki sorara erunk. Ez a hazsor epulhetett ki legkesobb, mert itt az Ovar falai elott vedelmi szempontok miatt az uj var falainak kiepiteseig (1450 korulig) tiltottak az epitkezest. Az itteni hazak nagy resze nekiepult a regi varfalnak, vagy bekebelezte azt. Ma mar alig maradt nyoma e falszakasznak.
Az elso epulet, a 28-as szamu sarokhaz - mely csak negy ablakaval nez a terre, hosszabbik szarnya a Wesselenyi utcaba nyulik -, foleg magas fedelszerkezetevel arulja el regiseget. Reneszansz elemeket ma mar csak nehany foldszinti szobajaban, szuk udvaran es pincejeben talalunk. A haz homlokzatat az 1820-as evek tajan klasszicistava alakitottak at, a regi felveteleken igy orokitettek meg. Szazadunk kozepe tajan nyerte vissza puritan kulsejet, mely jobban sejteti korat. A haz erdekessege, hogy itt letesult 1700 korul Kolozsvar elso vilagi gyogyszertara, ezt 1752-tol a Szepessegbol idetelepitett Mauksch Tobias vezette, aki az evangelikus egyhaz fogondnoka is volt. A mult szazad masodik feleben a haz es a gyogyszertar a Hintz csalade lett, s az ovek volt az allamositasig, ugyhogy a hazat
Mauksch -Hintz-haz kent emlegetik. Ma itt mukodik a Gyogyszereszeti Muzeum, melynek alapjait meg a szazadfordulon Orient Gyula vetette meg.
A kovetkezo, hattengelyes 27-es szam alatti kis barokk palota a maga alig 14 meteres fronthosszusagaval, magas manzardfedelevel, rokoko stukkodiszeivel elokelo tulajdonosra enged kovetkeztetni. A kapu alatt jobbra a pincelejaratnal egy 1597-es ''Virtutis comes invidia''(Az ereny kiserotarsa az irigyseg) feliratu, Filstich-cimeres reneszansz ajtokeretet talalunk, mellette pedig egy fiatalabb, Wass- es Vay-cimerekkel diszitett keretet. Ezek a korabban itt allott reneszansz haz emlekei. Filstich Peter (†1629) gazdag aranymuves es penzvalto volt, Bethlen Gabor tanacsadoja. Lanyai reven szallt a haz a grof Wass, majd a grof Kemeny csaladra. Minden valoszinuseg szerint ez utobbiak epittettek at 1800 korul barokk stilusban. Nem kizart, hogy az 1798-as tuzvesz utohatasakent a homlokzati stukkot megformalo muvesz angyalok mellett a tuz ellen vedo Szent Florian alakjat is felhasznalja diszitomotivumkent. A mult szazad kozepe tajan a nagy muveltsegu
ifj. Kemeny Samuel volt a haz tulajdonosa, nevehez fuzodik az Erdelyi Muzeum alapitasanak gondolata, amit az 1842-1843-as orszaggyulesen Kemeny Jozseffel egyutt vetett fel. Ugyancsak o latta vendegul 1845. majus 16-an Deak Ferencet es Vorosmarty Mihalyt, akik e haz elott fogadtak a faklyasmenetben tisztelgo ifjusagot. Az esemenyt kulonben a bal szeli uzletajto folott szereny emlektabla orokiti meg:
ENNEK A HAZNAK AZ ERKELYEROL SZOLOTT /
DEAK FERENCZ ES VOROSMARTY MIHALY /
A FAKLYASMENETBEN TISZTELGO IFJUSAGHOZ
1845. MAJUS 18-AN. / MEGJELOLTE AZ ERDELYI IRODALMI TARSASAG KEGYELETE / 1908. MAJUS 17-EN.
A szoveg meglehetosen pontatlan: az emlitettek nem 18-an, hanem 16-an jartak itt, s nem az erkelyrol, hanem a haz ele lemenve szoltak az ifjusaghoz. Vegul a tablaallitas eve sem pontos: azt 1903-ban helyeztek ide.
A
25-os szamu haz kivulrol nem mutat kulonosebb erdekesseget, de ha keskeny kapujan belepunk, s elmegyunk az epulet hosszaban elnyulo etterem mellett, majd hatul egy keskeny ajton bejutunk az etterem raktarteruletet kepezo hatso udvarra, ott a varos egyik legregibb epuletmaradvanyat szemlelhetjuk meg. Ez az Ovar XIII. szazadi eroditesrendszerenek delkeleti saroktornya volt, a roman stilusu epiteszet egyetlen helyi maradvanya. A szazadok folyaman ''
Torony''-kent s felelemmel emlegettek a varoslakok, itt leven a varos bortone. Bejarata felett
Kassai Mihaly bortontarto 1821-bol szarmazo renovalasi emlektablaja is utal a multra.
Szovege a varos cimere alatt:
EN KASSAI MIHALY 1820ba / TOMLOTZ TARTO LETTEM EBBEN A’ FOGHAZBA: / TI! SZERENTSETLENEK, KIK ITTEN SZENVEDTEK / A’ BAL SZERENTSENEK PELDAI LETTETEK; / HA SORSOTOK FORDULT OLLYKOR BU BANATRA / VOLTAM NEKTEK MEG IS VIGASZTALASTOKRA / MIDON 1821be IRTAK, E TOMLOTZ S KOFALAK AKKOR / MEG UJULTAK.
Ha par lepcson leereszkedve belepunk a huvos-nedves helyisegekbe, megcsap a kozepkori fogda irtozatos levegoje. Ott egy kotablan Banyai Samuel nyolchonapos fogsagarol olvashatunk (1797). A tomloc a mult szazad kozepe tajaig mukodott.
A 4-es szamu epulet szep szobraival, harom hatalmas ablakaval sejteti, hogy nem lakohaznak epult; az
Iparos Egylet Szekhazaul emeltek 1883-ban Maetz Frigyes tervei szerint. Foldszintjen moziterem van, emeleten a varosi muvelodesi haz mukodik. A 23-as szamu ketemeletes
Rucska-hazat Rucska Janos gazdag kolozsvari ugyved epittette szinten 1883-ban Maetzcel; ez az epulet ma a reformatus egyhaze. Sokaig a kolozsvari esperesi hivatal volt benne, s ehhez kapcsolodott a Gy. Szabo Bela Galeria, szamos emlekezetes festeszeti kiallitas helye. 1997-ben aztan itt nyitotta meg irodait Magyarorszag Fokonzulatusa. Veress Ferenc 1860 koruli felvetelein meg jol latszik, hogy e haz helyen ket egyemeletes, a jarda fole arkadokkal kikonyoklo haz volt, melyek vedelmeben a gyalogosok meghuzodhattak esos idoben. Az epuletek XVI-XVII. szazadiak lehettek, egy 1691-es terkep mar jelzi kiszogellesuket. A neptudat e kulonleges hazakat Matyas kiraly konyhajakent emlegette. Maskent ''nagylabashaz''-nak neveztek oket, s innen a Foter egesz eszaki oldalat a koznyelv Nagylabashaz-sornak hivta.
A sarokig kovetkezo hazak egytol egyig reneszansz emlekeket hordoznak, s mar akkor emeletesnek epultek. Hangulatos kepuket orizte meg Sardi Istvan mult szazad masodik felebol szarmazo festmenye. A haromtengelyes 22-es szamu
Stampa-haznak csak donga boltozatu kapualja s beosztasa maradt meg. Emeleti feljarojanal egy XVIII. szazadi faragvanyreszlet lathato. A 21-es es 20-as szamu haz ikerhaznak tekintheto. Egyforma nyitott homlokzatu padlasuk a jarda fole hajolt es raktarkent szolgalt. Az 1690-es evekben Felvinczi Gyorgy egyuttese ilyen padlason tartotta eloadasait, melyeket a kozonseg a terrol jol lathatott. A ket haznak egymas mellett allt a szeles keretes kokapuja, felul harom-harom ablakuk volt. A 21-es szamu, a
Karvazy-haz kapukeretere az 1571-es evszamot vestek. Szazadunk elso evtizedeben bontottak le, s helyere a Puspoki csalad egy szecesszios hazat huzatott fel. A kapu felso resze a muzeumba kerult, emeleti lakasaban meg lathato egy szepen megmunkalt bibliai idezetes ajtokeret. A 20-as szam az egykori
Rosas-haz: a XVI. szazad masodik feleben Petrus Minch (Munich Peter) fobiroe, majd Rosas Balazse, Bathory Kristof fejedelem udvari sebeszorvosae volt, belso helyisegei meg orzik eredeti boltozasukat. Egy 1574-es evszamot viselo nevjegyes ajtokeretet Pakey Lajos Majalis utcai villajaba falaztatta be. Az emeleten ma is lathato egy 1636-bol valo ajtokeret, emeleti folyosojan pedig egy 1610-es, Rosas Janos szenator ozvegyetol szarmazo atepitesi tablat talalunk. A haz a mult szazad kozepen a Schutz Janose, majd a sorgyaros Czell csalade. Ok alakittattak at foldszintjet sorozove (ma Ursus a cegtablaja), melynek hangulatos termei kozt egy 1636-os evjelzesu reneszansz ajtokeretet is erdemes megszemlelni. A falakat 1957-tol Kovacs Zoltan Kolozsvar kulturtortenetet bemutato muveszi freskoi diszitettek, de 1973-ban tonkretettek, lefedtek oket. A homlokzaton roman emlektabla utal ra, hogy 1902-ben itt lakott Fadrusz Janos, mikor a Matyas-szobor felallitasi munkalatait vegezte.
A szomszedos 19-es szamu
Racz-haznak is reneszansz ajtokerete lathato a kapu alatt, koreszei a muzeumba kerultek; az egyiken 1522-es evszam szerepel. Ma az epulet a vendeglo-sorozo resze, mely pincejet osszekotottek a szomszedos hazak boltives pinceivel, hangulatos ettermet alakitva ki. A 18-as szamu sarokhaz boltozatos es reneszansz ajtokeret-toredekei azt bizonyitjak, hogy legalabbis foldszintje meg az elso e helyre epitett haz resze volt.
©Gaal Gyorgy
"Kolozsvar,Millenniumi Kalauz", Polis konyvkiado, Kolozsvar 2001
