XLVIII.
1613. febr. 5.
Mátyás király válasza az erdélyi szászok felterjesztésére.
Matthias etc.
Egregii, prudentes ac circumspecti fideles dilecti.
Qua
inclitum nostrum Hungariae regnum suscepimus, curam inprimis
in Transilvaniam extendimus, quod in memoriam nobis ipsi
revocaremus quanti illam maiores ac praedecessores nostri
fecerint, quodque satis compertum haberemus, quas ea ditio
opportunitates ad barbarorum hostium vires et iniurias a nostris
finibus depellendas adferet. Cur autem singulari paternae
voluntatis affectu vos vestramque istam gentem ac nationem
Saxonum Transilvaniae viscera incolantem complectamur, causas
habemus graves, quod originam ex visceribus Germaniae
trahitis, cuius amorem, mores, et lingua communis concilient.
Affectus autem ille usque nos adeo propensos inclinatosque
reddidit, ut cum in imperium ad supremi eius capitis electionem
tenderemus, et cum sorte illa sublimi divino munere in
nos collata, inde reverteremur, cogitationibus nostris hoc quam
maxime propositum fuerit. ut quae isti provinciae imminere
videbantur pericula qua possemus averteremus. Cum enim de
Turcarum in Moldaviam et Valachiam invasione ac de hostili
in vicinas ditiones machinatione, deque internis Transilvaniae
factionibus, quae vobis graves esse et periculum creare possent,
crebri ad nos nuncii adferrentur, quosdam ex nostris, qui animum
sultani, pacemne iam ante cum ipso pactam et quidem potissimum
quoad Transilvaniam servare, au vero eam infringere vellet,
explorarent, Constantinopolim misimus, qui eadem etiam
1613. MÁRCZ. 6. 267
num ibidem tractant; cum aliis qui aliena a nostris consilia
agitarent, quique vos solicitos metuque plenos tenerent, diversis
agi modis curavimus. Et dum ita distringimur, primarios nostros
consiliarios Hungaricos in aulam nostram caesaream frequentes
ad earum rerum consultationem convocavimus, conventum
deinde regni publicum in vigesimum quartum Februarii
diem indiximus, solennia sacri Romani imperii comitia in vigesimum
quartum Aprilis promulgavimus, regnorumque ac
ditionum aliarum haereditariarum congregationes instituimus,
ut quae pacis quae belli sint consilia, prout res ferat, prout
necessitas postulet, urgeamus. Quae vos de infelicitate vestra
deque flebili gentis istius statu conqueremini, de iis cum electoribus
aliisque imperii principibus, ut ad miserationem moveantur,
communicamus. Vos interea bene de nobis sperate,
fortiterque et constanter in sincera erga aos nostrumquo Hungariae
regmim animi devotione perseverate, deque benignissima
animi in vos nostri inclinatione vobis quidvis in omnem
tum belli tum pacis eventum promittite. Datum Viennae, die
5. mensis Februarii. 1613.
Szélén: Comitatibus Saxonicis Transilvaniae. Responsio ad lamentationes.
(Fogalm, a bécsi áll. lt. Hung.)
XLIX.
1613. m á r c z . 6.
Mátyás király a tárgyalások befejezését az erdélyi követekkel a Pozsonyi
országgyűlésre halasztja.
Sacra caesarea regiaque Hungariae ac Bohemiae etc.
maiestas, dominus noster clementissimus benigne intellexit,
quid illustris principis domini Gabrielis Bathorei legati ad ea,
quae iussu maiestatis suae ipsis proposita fuerunt, responderint.
Ad quod benignam mentem suam ita declarat, postquam
literae principis fiduciariae ac plenipotentia hoc in se continent
ut cum sua Mte sola agatur, tractetur et concludatur; sacr.
caes. maiestas ad commodiorem ac faciliorem consultationem
opportunum fore censet, ut dum ipsa ad generalem regni Hun
268 ERDÉLYI ORSZÁGGYŰLÉSEK.
gariae dietam descendit, quaedam, quae in hoc tractatu dubia
occurrunt ac desiderantur, hic cum legatis conferantur; ad
quod sacr. Mtas sua quosdam ex primariis cousiliariis suis cum
ea potestate designatos reliquit, simulatque autem ea Posonii,
quae in eo conuentu prima sint, auspicata fuerit, cum fidelibus
suis eius regni consiliariis hisce de negotiis actura est, ut
eodem ipsi legati, quamprimum opportunum fuerit, vocentur.
Quam moram cupit sacr. Mtas, ne domini legati grauatim ferant.
Quibus gratiam suam benigne testatam vult. Per imperatorem
Viennae, die 6 mensis Martii. 1613.
Szélén: Decretum pro legatis Transyluanicis.
(Fogalmazvány a bécsi cs. és kir. áll. lt. comitialia.)
L.
1613. m á r c z . 9.
Mátyás király leirata a magyar tanácsosokhoz: a megkezdett tárgyalásoknak
Pozsonyban leendő folytatása iránt.
Matthias etc. Venerabilis, nobiles, fideles dilecti. Intelleximus
ea quae principis Bathorei ablegati ad nostram proximam
resolutionem super mora exigua habenda iterato nobis
scripto responderunt. Miramur certe plurimum, quod ipsi
non attenta conditione nostrae Mt i s , in quibus locis et sub
quorum protectione nunc versentur, modos nobis praescribere
audeant, ubi, quando et qualiter, et etiam per quos ad
plenipotentiam sibi concreditam, tractationem cum illis institutam
prosequamur, terminumque superinde statuere minime
vereantur. Cum tamen summorum principum totius orbis legatorum,
sicut etiam suorum principalium ea semper fuit observata
ratio, ut in huiusmodi se nostrae maiorumque nostrorum
accommodaverint deliberationi, et voluntati. Quod idem in
legato serenissimi regis Poloniae nunc quoque Viennae existenti
et voluntatem nostram expentanti, cernere licet, et
dubium nullum est, quin si ipsorum princeps coram adesset,
hanc ab ipsis exiguam petitam moram aequo animo ut ferret,
quemadmodum etiam nostri legati se ipsius nutui accommodare
debuerunt. Quocirca vobis hisce benigne mandamus, quatenus1613. ÁPR. 11. 269
in eo sitis, et ipsos legatos etiam commonefaciatis, ut dictam
moram haud iniquo ferant animo, sed interim vobiscum iuxta
intentionem nostram tractantes, ulteriorem nostram resolutionem
patienter expectent. Curabimus ut tempore convenienti
denuo a nobis audiantur, neque ultra tempus debitum detineantur.
Vobis gratia nostra integra. Datum in arce nostra regia
Posonii die noua mensis Martii, anno domini millesimo sexcentesimo
decimo tertio. Regnorum nostrorum Romani primo,
Hungarici quinto, Bohemiei vero secundo.
K.vül: Deputatis Viennae consiliariis super negotio Transilvanico.
(Másolat a becsi áll. ltárban. Hung.)
LI.
1613. á p r . 11.
A pozsonyi kiegyezés pontozatai.
a)
P u n c t a t r a n s a c t i o n i s T r a n s y l v a n i c a e.
Primo.
Dominus Gabriel Batthory maneat princeps Transylvaniae,
et partium regni Hungariae eidem subiectarum dominus.
et Siculorum comes, et in eisdem ipse et successores eius legitimi
principes, et Transylvania in libera electione per suam
Mtem caesaream et regiam eiusque successores legitimos reges
Hungariae et regnum conservabuntur, et tam ipse quam omnes
futuri principes et sui successores similiter etiam Transylvaniae
et partes Hungariae eidem subiectae obstricti sint ad
observationem huius transactionis.
Secundo.
Idem princeps obligat se, quod suae Mti regnoque Hungariae,
quandocunque necessum fuerit, contra omnes eorum
hostes, excepto Turca, omni ope, auxilio, viribus et fidelitate
aderit; nec Transylvaniam aut alios sibi ab antiquo subiectos
comitatus et praesidia sive confinia eorum, aliter quam nunc
possidet, unquam a corona Hungariae abalienabit, aut contra
suam Mtem eiusque legitimos successores reges Hungariae et
ERDÉLYI ORSZÁGGYŰLÉSEK.
regnum, serenissimam domum Austriacam, regna et provinciae,
cum quibus sua Mt a s compactata habet, nullo unquam
tempore aversam et hostilem praetensionem habebit, aut contra
huius regni libertates et priuilegia palam vel occulte quippiam
faciet aut per alios fieri patietur; aut ad ditiones, decimas, tricesimas,
et alia ad regnum Hungariae pertinentia ullum ius
praetendet, aut se his per se vel alios sine praevio consensu
suae Mtis immiscebit, quae de re ipsi instare licitum est.
Tertio.
Viennensem pacificationem in quantum liberae electioni
et praesenti transactioni non praeiudicat, in omnibus eius punctis
et articulis observabit.
Quarto.
Prout e converso sacr. caes. regiaque Mt a s eiusque successores
legitimi reges Hungariae et regnum necessitate requirente
ipsi principi Batthoreo eiusque successoribus legitimis
principibus et Transylvaniae partibusque Hungariae eidem
subiectis contra omnes eorum hostes similiter auxiliabuntur.
Atque Transylvaniam et partes Hungariae eidem subiectas in
suo principatu, dominio, iuribus, privilegiis et aliis ad eam spectantibus
conservabunt. Nec palam vel occulte quippiam contrarium
facient aut per alios fieri patientur.
Quinto.
Dominus princeps Batthoreus etiam et eius successores
legitimi principes et Transylvania, similiter partes ei subiectae,
ubi opus fuerit, et requisiverint, exercitum suae Mt i s in Transylvaniam
intromittent et disponent.
Sexto.
Quo ad Coronenses et alios Saxones apud suam M t e m
caes. instantes, si negotium inter principem Transylvaniae et
eos aliter componi non potest, liberum sit suae Mti legatos suos
in Transylvaniam mittere, qui nomine suae Mt i s sese interponant
et diligentiam adhibeant, ut modo quo meliori potest, negotium
componatur, dummodo huiusmodi legatio praesenti transactioni
et iuribus et privilegiis Transylvaniae nihil praeiudicet.
Interim vero a die dominorum legatorum principis Transyl1613.1613. ÁPR. 11 271
vaniae hinc discessus maneant induciae et suspensio armorum
ad tres menses.
Septimo.
Commercia, transitus, legationes et missiones ultro citroque
aequaliter tam hinc in Transylvaniam quam illinc ad
istas partes sine ullo impedimento et controversia libere permissa
sint. Et arestationes quaelibet utrinque tam in Hungaria
et Austria aliisque suae Mtis regnis et provinciis, quam in
Transylvania et partibus ei subiectis omnino prohibeantur. Et
quaelibet partium sua iura coram suo competenti iudice iure
mediante prosequatur.
Octavo.
Quod si posthac Ungariae vel Transylvaniae haydones
contra publicam regnorum tranquilitatem et praesentem transactionem
aliquid molirentur aut violentias exercere praesumerent,
utraque pars obstricta sit adversus illos consurgere, arma
sumere, eos opprimere et pro delictis suis tanquam publicae
pacis turbatores, vigore tractatus, condignis poenis punire et
satisfactionem convenientem ab eis exigere.
Wolffgangus Kamuthy.
Stephanus Erdely
Stephanus Kassay
Kivűl: Irer khay. Mayestat allergnedigiste resolution, herrn
Ladislavo Pethe Hungerischen camer-presidenten durch abschrifft
zuekhomen lassen.
Ex consilio int. et deput. 13. Julii, anno 1613.
(A bécsi udv. kam. lt. Sieb. Act.)
b)b)
Ez articulusokat II. Mátyás 1613. ápr. 11-én következő
oklevelével erősítette meg:
Nos Matthias divina favente clementia electus Romanorum
imperator semper augustus etc. Memoriae commendamus
tenore praesentium significantes quibus expedit universis,
quod cum ad tollenda mala, quae tam in regno nostro
Hungariae, quam Transilvania et partibns Hungariae eidem
subiectis ex civilibus bellis exoriri consueverunt, maxime
ad extinguendos motus intestinos, ad nostram M t e m illustris272
ERDÉLYI ORSZÁGGYŰLÉSEK.
simus dominus Gabriel Bathori princeps Transilvaniae et partium
regni Hungariae eidem subiectarum dominus et Siculorum
comes, speciales suos legatos, magnificum nempe ac generosos
Wolffgangum Kamuthy de Szenth-Lazlo supremum et
intimum consiliarium suum et comitem comitatus Thordensis,
et Stephanum Erdely de Somkerek, eiusdem comitatus Thordensis
comitem, ac Stephanum Kassay causarum eiusdem fiscalium
directorem cum sufficienti mandato et plenipotentia, suo
et statuum ordinumque Transilvaniae et partium Hungariae
eidem subiectarum nomine mississet, tandem inter nos et regnum
nostrum Hungariae et dictum principem statusque et ordines
Transilvaniae et partium regni Hungariae medio praedictorum
suorum legatorum in hunc qui sequitur modum conventum
et conclusum fuisset:
(Következnek az articulusok, mint a) alatt láthatók.)
Nos itaque praemissos omnes articulos inter nos et regnum
nostrum Hungariae et dictum principem Transilvaniae,
statusque et ordines eiusdem et partium Hungariae eidem subiectarum
per suos legatos modo supra notato conclusos et
praesentibus hisce nostris literis de verbo ad verbum insertos
ac omnia et singula in eisdem contenta ex certa nostra scientia
et animo bene deliberato approbbamus, ratificamus et confirmamus,
promittentes nostro successorumque nostrorum legitimorum
regum Hungariae nomine in verbo nostro caesareo
et regio et bona fide mediante, quod praesentes articulos ac
omnia et singula in eisdem contenta tam nos ipsi sancte et
inviolabiliter observabimus semper, quam etiam per omnes
subditos nostros et alios quorum intererit observari faciemus,
ac ad observationem eorum omnium etiam successores nostros
legitimos reges Hungariae et regnum obligatos esse volumus
in perpetuum. In cuius rei fidem et testimonium praesentes
hasce litteras nostras, quas manu nostra subscripsimus et sigillo,
quo ut rex Hungariae utimur, munivimus, praelibato
principi Bathoreo eiusque successoribus legitimis principibus
omnibusque statibus et ordinibus Transilvaniae et partium
Hungariae eidem subiectarum, dandas duximus et concedendas.
Datum in arce nostra regia Posoniensi die undecima men1613. MÁJ. 1 — 14. 273
sis Aprilis, anno domini millesimo sexcentesimo decimo tertio.
Regnorum nostrorum Romani primo, Hungarici quinto, Bohemici
vero secundo.
Matthias.
Valentinus Lepes episcopus Nitriensis.
Laurentius Ferenzffi.
Kívűl: Paria confirmationis sacr. caes. regiaeque Mt i s ratione
Articulorum Transilvaniensium. 1613.
LII.
1613. máj. 1—14.
A szebeni országgyűlés törvényei.
Nos Gabriel dei gratia Transsylvaniae Valachiae Transalpinaeque
princeps, partium regni Hungariae dominus et
sicolorum comes etc. Memoriae commendamus tenore praesentium
significantes quibus expedit uniuersis. Quod fideles nostri
universi status et ordines trium nationum regni Transylvaniae
et partium eidem subiectarum in generali eorum conuentu per
nos eisdem ad primum diem mensis Maji anni 1613. praesentis
indicto in ciuitate nostra Cibiniensi congregati exhibuerunt
nobis et praesentarunt certos infra scriptos articulos, communibus
ipsorum uotis et suffragiis, parique et unanimi consensu
conclusos, simul etiam articulos transactionis foederis inter
sacratissimam caesaream ac Germaniae Hungariae Bohemiaeque
regiam maiestatem et nos non ita pridem sub generalibus
comitiis Posonii conscriptos, nec non etiam continentes modos
atque consentiones transactionis, quibus mediantibus crimen
rebellionis proptereaque antea proscriptae ciuitatis nostrae
Brassouiensis ad humilem eorundem instantiam et petitionem
in perpetuum condonauimus. Quos prefati status et ordines
regni nostri Transsylvaniae partiumque ei subjectarum generali
eorum assensu prompte, parate et beneuole pro ratis et
gratis ad insertos acceptare ac praesentibus eorum constitutionibus
inseri et incorporari quo maiori firmitate fecerunt. Supplicantes
nobis humiliter ut utrosque eos omnes et singulos
articulos omniaque et singula in eisdem contenta ratos gratos
et accepta habentes clementer acceptare ratificare et confir-
Erdélyi Országgyűlési Emlékek. VI. 18
274
mare atque tam nos ipsi obseruare, quam per alios omnes quorum
interest obseruari facere dignaremur. Quorumquidem articulorum
tenor talis est.
A r t i c u l i d o m i n o r u m s t a t u u m et o r d i n um
t r i u m n a t i o n u m r e g n i Transsylvaniae p a r t i u m -
que ei a n n e x a r u m in g e n e r a l i e o r u m c o n g r e -
g a t i o n e , ad d i em p r i m u m m e n s i s Maji anni
1613. i n d i c t a ac in c i u i t a t e C i b i n i e n s i celeb
r a t a c o n c l u s i.
(1) Nyilván lehet kegyelmes urunk fejedelmünk mindeneknél,
hogy az szent úristenek több sok dicséretes és örök
hálaadásra nem kissebb sem utolsó ez, mikor valamely országban
és tartományokban az visszavonásoknak, igyenetlenségnek
és gyülőseÅLgnek lelkét az emberek koÅNzül kivévén, és abból
következendő fegyvert, romlást, pusztúlást m(ellőz)tetvén, békeségnek,
szeretetnek és egyességnek lelkivel áldja meg őköt.
Mely dologra noha sokszor az győzedelmes szerencse és meghódoltató
fegyver nem kicsin eszköznek találtatik: de az bőséges
kegyelemnek az győzedelmes fejedelmektől az vétkesekre
való kiterjesztése bizonyos és állandó örökös fundamentoma
az drágalátos szent békeségnek.
Mely két útat és módot felséged is bölcsen és kegyelmesen
szeme előtt viselvén, az elmúlt időkben némely nyughatatlan
zűrzavar elméktől támasztott háborúságokat ez mi szegín
hazánkban mostan szemünk láttára minden szegények és bódogok
örömére kezdett lecsendesiteni és örökös erősségével
helyben állatni. Tudniillik nímelyeket jó szerencsés győzedelmes
fegyverével, azután örök emlékezetre méltó nagy kegyelmességével
magához hajtván, régtől fogva kívánt szép békeségre,
egyességre és csendességre hozott. Kiért ez mi kicsin
hazánkban méltán mondhatjuk mi is azt felségedről, az mit
amaz győzedelmes nagy emlékezetű Carolus Quintus császárrúl
irnak az historiák, mikor sok országos és nagy győzedelmi
után békeséget szerzett volt egész imperiomában, quod Caesar
passim per urbes imperiales ac oppida non tantum uictor et
triumphator sed pacificus ab omnibus salutabatur.1) Az vét-
1) Oldalt jegyezve u. a. kézzel: Joannes Slejdanus Com.ment lib. 16
1613. MÁJ. 1—14. 275
18*
kesek is penig reájok terjesztett nagy kegyelmességiért méltán
vallhatják azt felséged felől, az mit az régi dícsíretes rómaiak
felől irnak a historiák, nullam unquam gentem magis exorabilem
promptioremque veniae dandae Romanis fuisse. Mely dologra
felségednek, hogy kilső országokra is nem csak vigyázása, hanem
derekas gondviselése volt, böcsűletes főköveti által, költségét,
fáradságát .rettünk nem szánván, nevezet szerint az felséged
és győzedelmes második Matthias római imperator és magyari
királynál, azonképpen az mi böcsűletes uraink és szerelmes
atyánkfiainál, az magyarországi statusoknál, az honnan országunkra
való szép v.gez.sünk erősítette felséged hazánknak
állapotját, mind ezeket felségedtől nagy hála adó szűvel vévén
egész országúl, az mint ezelőtt esztendővel való gyűleÅLsünkben
hazánknak édes atyjának consecráltuk vala felségedet, most
az mennyivel örökösb és állandóbb atyai jó tételét tapasztaljuk
hozzánk felségednek, és ahoz képest ha mit annál jobb és
nagyobb jót mondhatunk (teljes .letünkben való hűséges alázatos
szolgálatunknak ajánlása mellett) in perpetuum conservatorem
patrem patriae vicissim nominamus et consecramus.
Császárnak ő felségének is ilyen kegyelmes jó akaratját, mellette
lévő főtanácsival és az nemes Magyarországgal egyetemben
mind hozzánk illendő hálaadatos engedelmess.günkkel
meg igyekezünk szolgálni egész országúl, és igy minden felől
az szép békességnek állandóságán tiszta szíből örvendezvén,
mondhatjuk örömmel az prophetával: Quam speciosi sunt pedes
super montes, pedes euangenlizantium pacem populo meo.
Az úristennek örökké állandó szent nevét dícsírvén, k.rjük ő
felségét ájtatoson: Qui facit pacem in excelsis, faciat pacem
super nos et super populum suum. Amen.
(2) Miérthogy penig császártól ő felségétől ez mostani
gyűleÅLsünkre találtának meg érkezni az transactióval az felséged
és országúl oda fel bocsátott követink, kívántatott is
ultro citroque nagyobb erősségnek és bizonságnak okáért az
transactiónak módját de uerbo ad uerbum articulusunkban
íratnunk: azokat egész országúl ugyan ez mostani gyűleÅLsünkben
minden czikkelében acceptálván, ratificálván, tetszett ezen
articulusunkban de uerbo ad uerbum inseráltatnunk. Melyek igy
1613. MÁJ. 1—14. 275
18*
kesek is penig reájok terjesztett nagy kegyelmességiért méltán
vallhatják azt felséged felől, az mit az régi dícsíretes rómaiak
felől irnak a historiák, nullam unquam gentem magis exorabilem
promptioremque veniae dandae Romanis fuisse. Mely dologra
felségednek, hogy kilső országokra is nem csak vigyázása, hanem
derekas gondviselése volt, böcsűletes főköveti által, költségét,
fáradságát .rettünk nem szánván, nevezet szerint az felséged
és győzedelmes második Matthias római imperator és magyari
királynál, azonképpen az mi böcsűletes uraink és szerelmes
atyánkfiainál, az magyarországi statusoknál, az honnan országunkra
való szép v.gez.sünk erősítette felséged hazánknak
állapotját, mind ezeket felségedtől nagy hála adó szűvel vévén
egész országúl, az mint ezelőtt esztendővel való gyűleÅLsünkben
hazánknak édes atyjának consecráltuk vala felségedet, most
az mennyivel örökösb és állandóbb atyai jó tételét tapasztaljuk
hozzánk felségednek, és ahoz képest ha mit annál jobb és
nagyobb jót mondhatunk (teljes .letünkben való hűséges alázatos
szolgálatunknak ajánlása mellett) in perpetuum conservatorem
patrem patriae vicissim nominamus et consecramus.
Császárnak ő felségének is ilyen kegyelmes jó akaratját, mellette
lévő főtanácsival és az nemes Magyarországgal egyetemben
mind hozzánk illendő hálaadatos engedelmess.günkkel
meg igyekezünk szolgálni egész országúl, és igy minden felől
az szép békességnek állandóságán tiszta szíből örvendezvén,
mondhatjuk örömmel az prophetával: Quam speciosi sunt pedes
super montes, pedes euangenlizantium pacem populo meo.
Az úristennek örökké állandó szent nevét dícsírvén, k.rjük ő
felségét ájtatoson: Qui facit pacem in excelsis, faciat pacem
super nos et super populum suum. Amen.
(2) Miérthogy penig császártól ő felségétől ez mostani
gyűleÅLsünkre találtának meg érkezni az transactióval az felséged
és országúl oda fel bocsátott követink, kívántatott is
ultro citroque nagyobb erősségnek és bizonságnak okáért az
transactiónak módját de uerbo ad uerbum articulusunkban
íratnunk: azokat egész országúl ugyan ez mostani gyűleÅLsünkben
minden czikkelében acceptálván, ratificálván, tetszett ezen
articulusunkban de uerbo ad uerbum inseráltatnunk. Melyek igykövetkeznek:276
ERDÉLYI ORSZÁGGYŰLÉSEK.
Articuli et conditiones tractatus inter sacratissimam caesaream
regiamque Hungariae et Bohemiae maiestatem, et regnum Hungariae
ac serenissimum dominum principem Gabrielem dei gratia Transsylvaniae,
Valachiae Transalpinaeque principem, partium regni Hungariae
dominum et Siculorum comitem etc. statusque et ordines Transsyluaniae
et partium Hungariae eidem subiectarum, per reuerendissimum
ac illustrissimos dominos Melchiorem Klesell episcopum Viennensem,
ac episcopatus Nouae Ciuitatis administratorem, comitem Georgium
Turszo de Beötlenfalua palatinum regni Hungariae et judicem Cumanorum,
necnon de Arua, eiusdemque comitatus supremum ac perpetuum
comitem, per Hungariam locumtenentem, Paulum Sichstum Trautson
comitem in Falchestejn, liberum baronem in Sprechenstein et Schroneinsten,
dominum in Kaija, Laa, Ambrain et Noua Arce comitatus
Tylolensis, camerarium haereditarium, Leonardum Helphridum a Meggalo
liberum baronem in Kraniczingh, supremum cubicularium dominiorumque
Forchenstajn et Aysenstat1) capitaneum, Joannem Amolard,
liberum baronem in Rejnech et Trophendorff ciuitatis Viennensis capitaneum,
et Udalrhichum a Kerenbergh in Nejuoldegh Chraszenstanj,
aulae imperialis uicecancellarium, sacratissimae caesareae ac regiae
maiestatis intimos ac secretos consiliarios, nec non spectabiles ac magnificos
dominos Franciscum de Bottian comitem comitatus Soproniensis,
agazonum regalium, Andream Doczi de Nagi Leőcze suppremum
praesidij Szathmariensis capitaneum et eiusdem Szathmariensis Barsiensis
comitatuum comitem, cubiculariorum regalium in Hungaria magistros,
et Ladislaum Pete de Hetes comitem comitatus Tornensis,
camerae Hungaricae praefectum, eiusdemque sacrae caesareae regiaeque
maiestatis consiliarios ex una; Item spectabilem ac magnificum
et generosos dominos Wolffgangum Kamuthj de Zenth Lazlo praefati
domini principis Transsyluaniae suppremum ac intimum consiliarium
et comitem comitatus Thordensis, et Stephanum Erdely de Somkerek
eiusdem comitatus Thordensis comitem, nec non Stephanum Kassai
eiusdem principis causarum fiscalium directorem a serenissimo principe
Transsyluaniae cum pleno et sufficienti mandato missos ex altera parte
initi et conclusi Posonii in generali dieta regnicolarum Hungariae anni
miilesimi sexcentesimi decimi tertii. Quorum tenor sequitur in hunc
modum et est talis.
P r i m o .
Quod dominus Gabriel Bathori maneat princeps
Transsyluaniae et partium Hungariae eidem subiectarum dominus,
et Siculorum comes, et in eisdem ipse et successores ejus legitimi
principes et Transsyluania in libera electione per suam maiestatem
caesaream et regiamque eiusque successores legitimos, reges
Hungariae et reegnum conseruabuntur, et tam ipse quam futuri
1) Forchenstein = Fraknó, Eisenstadt = Kis-Marton Sopron vármegyében,
ekkor Magyarországtól elszakasztva Austriához tartoztak.
1613. MÁJ. 1 — 14 277
principes omnes et successores similitcr, et Transsyluania, et partea
Hungariae eidem subiectae obstricti sint ad obseruationem huius
tractatus.
S e c u n d o.
Idem princeps obligat se, quod sacratissimae maiestati
regnoque Hungariae, quandocunque necessum fuerit, contra
corum omnes hostes, excepto Turca, omni ope, auxilio, uiribus et fidelitate
aderit. Nec Transsyluaniam, aut alios sibi ab antiquo subiectos
comitatus et praesidia siue confinia eorum aliter quam nunc possidet,
unquam a corona Hungariae abalienabit, aut contra suam maiestatem
eiusque legitimos successores reges Hungariae et regnum, serenissimam
domum Austriacam, regna et prouincias, cum quibus sacratissima sua
maiestas compactata habet, nullo unquain tempore auersam et hostilem
praetensionem habebit, aut contra huius regni libertates et priuilegia
palam et occulte quippiam faciet, aut per alios fieri patietur, aut
ad ditiones, decimas, uicesimas aut alia ad regna Hungariae pertinentia
ullum ius praetendet, aut se his per se vel alios sine praeuio consensu
sacratissimae maiestatis immiscebit, qua de re ipsi instare licitum
est.
T e r t i o.
Viennensem pacificationem, in quantum liberae electioni
et praesenti transactioni non praejudicat, in omnibus earum punctis
et articulis obseruabit.
Q u a r t o.
Prout e conuerso sacratissima caesarea regique maiestas
ciusque successores, legitimi reges Hungariae, et regnum necessitate
requirente ipsi principi Bathoreo eiusque successoribus lcgitimis
principibus Transsyluaniac partibusque Hungariae eidem subiectis
contra omnes eorum hostes similiter auxiliabuntur, atque Transsyluaniam
et partes Hungariae eidem subiectas in suo principatu, dominio,
juribus, priuilegiis et aliis ad eam spectantibus conservabunt, nec palam
uel occulte quicpiam contrarium facient, aut per alios fieri patientur.
Q u i n t o .
Dominus princeps Bathoreus et etiam eius successores
legitimi principes Transsyluaniae similiter partes et subiecti, ulti
opus fuerit, et requisiuerint, exercitum suae maiestatis in Transsyluaniam
intromittent et disponent.
S e x t o .
Quoad Coronenses et alios Saxones apud sacratissimam
caesaream maiestatem instantes, si negotium inter principem Transsylvaniae
et eos aliter componi non posset, liberum sit sacrae maiestati
legatos suos in Transsyluaniam mittere, qui nomine suae maiestatis
sese interponant, et diligentiam adhibeant, ut modo quo meliori potest
componatur negotium, dum modo huiusmodi legatio praesenti
transactioni et juribus et priuilegiis Transsyluaniae nihil praeiudicet.
Interim uero a die dominorum legatorum principis Transsyluaniae hinc
discessus maneant induciae et suspensio armorum ad tres menses.
S e p t i m o.
Commercia, transitus, legationes et missiones ultro
citroquc qualiter tam hinc in Transsyluaniam, quam illinc ad istas
278ERDÉLYI ORSZÁGGYŰLÉSEK.
partes, sine ullo impedimento et controuersia, libere permissa sint. Et
arestationes quaelibet utrinque, tam in Hungaria et Austria alijsque
sacratissimae maiestatis regnis et prouincijs, quam in Transsyluania
et partibus ei subiectis, omnino prohibebuntur, ct quaelibet partium sua
iura coram suo competente judice iure mediante prosequatur.
O c t a u o.
Quod si post hac Hungariae vel Transsyluaniae contra
publicam regnicolarum tranquillitatem aliquid molirentur, aut uiolentias
exercere praesumerent, utraque pars obstricta sit aduersus illos
consurgere, arma sumere, eos opprimere, et pro delictis suis tanquam
pacis publicae turbatores, uigore tractatus, condignis poenis punire et
satisfactionem conuenientem ab ijs exigere.
(3) Császárral ő felségével és az nemes Magyarországgal
felséged ilyen jó módokkal külső beÅLkeseÅLgünkoÅNt megerősítvén,
ezalatt itt benn ez országban is immár két esztendőtől fogva
gyúladozó tüzet kinek legnyilvábban feje és fészke Brassó városa
volt, igyekezvén megoltani, felségednek azonképpen sok
győzedelmes szerencséje utón magokba szállván, és elsőben felségedet
azután országúl minköt is bizonyos atyjokfiai: Christoph
János és Ötvös Barthos által az nemesség közűl penig
Nemes János által megtaláltatván, hogy felségednél tagadhatatlan
vétkekért törekedvén, minden kegyelmességre és bűnök
megengedésére engesztelnők felségedet természet szerint való
szokott kegyelmessége szerint, az minémű módokkal felséged
velek is végezett, jövendőbe nagyobb erősségért, és országúl
mind három nemzetűl koÅNzoÅNttünk az szent egyességnek megmaradásáért,
azokat is in perpetuum mindenekben approbálván
ratificálván ezen articulusban irattuk. Melyek így következnek.
1. Hogy az brassaiaknak eddig felséged ellen minden
vétkekről kegyelmesen elfeletkezett, és fejeknek, jószágoknak,
minden marhájoknak, jovoknek megkegyelmez, előbbi kegyelmessége
és szeretetibe veszi őköt, régi priuilegiomokban, szabadságokban
meghagyja, és abban meg is confirmálja őköt.
2. Rosnyót és Törcs várát, az több Brassóhoz tartozó
minden jószágokkal és azokkal együtt, melyeket priuata personáktúl
felséged és az ország ellen való vétkekért elvöttek
volt, azokat viszsza adja és adatja, cum omnibus suis pertinentijs
et munitionibus, ea conditione, az mely néhány ezer forintrúl
való missilisek vagyon nálok, azokot ők is relaxálják mindenestől.
1613.1613. MÁJ.1 — 14. 279
3. Velek egyetemben megesett atyjokfiainak, úgymint
Géczi Andrásnak szolgáival egyetemben, hogy felséged megkegyelmezett,
azonképpen az nemességnek, kik eddég velek
voltanak, úgymint Kálnoki Jánosnak, Nemes Balásnak, Nemes
Jánosnak, Nagy Menyhártnak, Bernáld Ferencznek, György
Gerébnek, Csoma Györgynek, Kálnoki Benedeknek, Horváth
Mihálynak, Mohai Istvánnak, Adámosi Nemes Jánosnak,
Balon Jakabnak, Pribék Jánosnak és Angyalosi Mihálynak,
fejeknek, jószágoknak és marhájoknak felséged megkegyelmezett,
és mindennémű jószágokban megtartja, és másokkal is
megtartatni akarja.
4. Brassón kivűl is penig az ő nemzetségek közűl ha találtatott
volna vagy találtatnék, ki titkon vagy nyilván az felséged
méltósága és országunk ellen cselekedett volna, ez ideiglen
mindennémű vétkekről kegyelmesen méltóztassék elfeletkezni,
sőt fejenként úgy vegye ótalmában és kegyelmességében,
hogy az mostani motusban az nemes és székely atyánkfiaival
mind magok nálok lévő marhájok felől, és mind ő tőllök városok
mellett lévő nagy károkrúl, és minden féle cselekedeteket
örök feledékenységben eltemetvén, soha arrúl semmi időben
meg ne emlékezzenek, hanem az mely marhát az város számára
elköltöttenek, kit az városban deponáltak volt ótalomnak okáért,
az oda légyen; az mit penig az városban feltalálhatnak,
azt hit szerint adják elő. Minden haragját felséged kegyelmesen
róllok elvötte, se törvényen se egyéb úton felséged maga
személyében meg nem keresi és meg nem bántja, sem penig
egyebek által meg nem bántatja és meg nem keresteti őköt, hanem
előbbi böcsűleteket kegyelmesen helyben hagyván, ezután
mint igaz híveit kegyelmesen látja és tartja őköt, egyéb rendekkel
is böcsűleteket megtartatni parancsolja, mind az Brassóban
lévő nemességgel egyetemben.
Annak felette, minthogy felséged velünk egyetemben
vétségekért proscribálta vala őköt városostúl, és az Brassóban
lévő nemességgel egyetemben articulusban is íríratta vala, melyet
ki is nyomtattanak, azokat az mostani országgyűlésben
in ea parte, quantum ipsos concernit, cassáltatjuk és neveket
kivonatjuk, hogy áruló nevek ez országban semmi rendek előtt
ne légyen ez után.
