1640. augusztus 14-én kapta meg váradi főkapitányi kinevezését. A beiktatási
ünneps.get fényes keretek között tartották meg egy hét múlva, augusztus 21-én. A két
beiktató biztos Kornis Zsigmond és Kassay István – a legfőbb katonai és hivatali
főtisztviselő – volt. A 2500 fős ünnepi menet élén a váradi katonaság és hat hajdúcsapat
vonult, utánuk kétszáz sisakos, páncélos katona lovagolt. Azután zászlósok jöttek, majd tíz
pompásan felszerszámozott lovat vezettek. Ezeket követte Kornis és Kassay, az ifjabb
Rákóczi György, Bakos Gáspár és Bornemisza Pál. Majd nyolcvan udvari ember, szép
tigris- és leopárdbőrökkel a vállukon. V.gül a munkácsi és sárospataki katonák.
Amikor a menet megállt, Kornis átadta Rákóczi Györgynek a zászlót, és így szólt: ő
nagysága azért adja át Magasságodnak e kornyétát, hogy amikor parancsolja, azzal s
katonaságával éjjel-nappal oda siessen, ahová parancsolja. Majd a kardot adta át, hogy
amikor a szüks.g kívánja, felövezze azt. Ezután Kassay jelképesen átadta a buzogányt:
legyen barátja a fejedelem barátainak, és ellensége az ellenségeinek. Ezután díszebéden
vettek rész a meghívottak, miközben egyre szóltak az ágyúk.1090
Két év múlva I. Rákóczi György elérkezettnek látta az időt arra, hogy idősebb fiát
beiktassa a fejedelemségbe. Először fordult elő a fejedelemség történetében, hogy az
uralkodó még életében megválasztatja utódát. Ez k.ts.gk.vül a stabilizáció jele volt: a
szabad választás helyébe a dinasztikus érdek lépett. Kornis Zsigmondnak ez alkalommal is
fontos szerepet szánt. Mint első tanácsúrnak, neki kellett az országgyűlés elé tárni a
fejedelmi előterjesztéseket, elsőként az ifjabb Rákóczi György utóddá választását. A hír az
országgyűlésen nem keltett túl nagy megütkoÅNzeÅLst, hiszen a választást Rákóczi gondosan
előkészítette, döntését a főrendekkel előre közölte. Az ellenállásnak amúgy sem lett volna
értelme a megszilárdult, megerősödött fejedelmi hatalommal szemben. Így a választás
minden ellenállás n.lkül megtörtént február 19-én. Ifjabb Rákóczi György március 3-án
érkezett Gyulafehérvárra a beiktatásra. Elsőként öccse, Zsigmond üdvoÅNzoÅNlte, aki az udvari
hadak élén vonult ki eléje, majd Kornis Zsigmond köszöntötte az ország nevében. Ezt
követte másnap az ünnep.lyes beiktatás a székesegyházban.1091
A fejedelem idősebb fiának esküvője szintén országra szóló esemény volt 1643
elején. A ceremónián fontos szerep jutott a násznagynak, Kornis Zsigmondnak. Nem volt
számára újdonság ez a feladat, hiszen koránál és tekintélyénél fogva gyakran bízták meg
ezzel a feladattal. Egy ízben e szavakkal küldoÅNtt ajándékba egy keszkenőt Ferencffy Lőrinc
nádori titkárnak: "... mivelhogy immár egyébre sem vagyok jó ez országban, mindenövé
ingemet visznek inkább az násznagyságra, ... és azok táplálnak kis keszkenőkkel."1092
Az ünneps.gek 1643. január 26-án kezdődtek Somlyón, a menyasszony kikérésével.
A fejedelem hat követe érkezett ide, "mind az hatnak egy arányú autoritása és méltósága
volt, úgymint Kornis Zsigmond uram őnagysága, Rhédey Ferenc uram őnagysága, Barcsay
Zsigmond uram, Gyulaffy László uram, Kömin [Kemény] János uram, Haller Péter
uram."1093
A követek elé Prépostváry és Lónyay Zsigmond ment ki, kétszáz zászlós gyaloggal
és száz lovassal, és ágyúszóval fogadták őket. Báthoryné és Wesselényi Ferenc is el.jük
sietett, majd a szállásukra kísérte őket néhány nemes, ahol átöltöztek, és megkezdődött a
1090 EOE X, 51.; Szilágyi: II. Rákóczi Gy.
1091 EOE X, 59; Szilágyi: II. Rákóczi Gy.; Szilágyi: Rákóczi Zs.
1092 Kornis Zsigmond Ferenczffy Lőrinc nádori titkárnak, Radnót, 1636. júl. 9, MTA KK Kornis II., 1265.
A főúri esküvői szertartásokról általában: Radvánszky 1986, 143–152.; erdélyi mennyegzőre hívogató
levelek: Horn–Kreutzer–Szabó A. P. 2005; az erdélyi fejedelmek mennyegzőiről: Szabó P. 1992.
1088 Kassai István I. Rákóczi Györgynek, Kolozsvár, 1638. jún. 16. TMÁO III. 13–16.
1089 Kornis Zsigmond I. Rákóczi Györgynek, Várad, 1638. jún. 26., jún. 29. MOL, F 12, 9. cs., No. 10.;
MTA KK Kornis II., 1398–1404.
kikérés. A ceremónia főszereplője a násznagy volt, Kornis Zsigmond, aki hosszas
beszédben üdvoÅNzoÅNlte a menyasszonyt: a fejedelem és a fejedelemasszony nevében
köszöntötte Báthorynét és leányát, majd boldog újesztendőt kívánt neki. Ezután a vőlegény
érdemeit sorolta fel Zsófiának: milyen "isteni félelemben és szent életben" nevelték fel,
milyen "okosan és csendesen viselte magát", mint Várad főkapitánya, hogyan választották
fejedelemmé. És "mivel penig már isten üdeit elhozta ő nagyságának, hogy az szent
házasságot megérdemlené", alkalmas feleségről is gondoskodni kellett. "... Isten mind
magoknak ő nagyságoknak, s mind szerelmes gyermekeknek szűvit és lölkét itt nyugotta
meg az Kegyelmed szerelmes gyermekiben, az tekintetes és nagyságos Báthory Zsófi
asszonyban, mind jó és tökéletes erkölcseért, s mind nemzetinek régen tündoÅNklő dicséretes
jó híriért...". Ezután meghívta február 3-ára, az esküvőre mind Báthorynét, mind a
menyasszonyt és a többi vendéget.1094
A kikérésre Nyáry Bernát válaszolt röviden, majd megvacsoráztak és táncoltak.
Másnap is ott mulattak. Wesselényi "egy pohár bort köszöntött el a német-római császárra
és Kornisra, de vízzel itta meg", amit ágyúlövés követett, majd Kornis ivott a fejedelem
egészségére, melyet szintén ágyúzás kísért. December 28-án indult el a násznép
Gyulafehérvárra. Zilahon, Zomboron át Kolozsvárra, onnan Tordára, Felvincre, majd
Enyedre érekeztek, ahol néhány erdélyi nemesasszony várta a menyasszonyt. Február 2-ára
érkeztek meg Fehérvárra. A város mellett egy sátorban várta a vőlegény Zsófiát. Ott Haller
István szólt a menyasszonyhoz, aztán az ifjú Rákóczi György karon fogta és egy szépen
feldíszített szekérre ültette a kisasszonyt. A menet ünnep.lyesen bevonult a városba. A
palotában a fejedelem és a fejedelemasszony küloÅNn-küloÅNn fogadták a násznépet, mindezt
vacsora követte. Másnap Geleji Katona István kálvinista prédikátor eskette meg az ifjú párt.
Ebédnél a magyarországi, illetve az erdélyi és partiumi követek küloÅNn ültek. A moldvai
vajda követe Kornis Zsigmond mellett ült.
Másnap a menyasszonyt Kornis Zsigmond és Rhédey Ferenc vezette kézen fogva,
egyébként ugyanolyan rendben folyt a mulatság, mint előző nap. 5-én a "pápisták"
komédiájában és tűzijátékban gyönyörködhettek a résztvevők. 7-én indultak haza a követek.
Wesselényi az ifjú fejedelemtől, Rákóczi Zsigmondtól és Kornis Zsigmondttól is kapott egyegy
paripát.1095
1093 Esterházy Miklós nádor számára készített követjelentés II. Rákóczi György és Báthory Zsófia
menyegzőjéről. Várkonyi 1990, 61–62.
1094 Várkonyi 1990, 62 –64.
1095 Várkonyi 1990, 64–72; Szilágyi: II. Rákóczi Gy.
211
1643
1643 őszén Erdélyben a harmincéves háborúba való bekapcsolódás elők.születei
folytak. Ezzel oÅNsszefüggeÅLsben a fejedelem kisebbik fiát, Zsigmondot kinevezte
udvarhelyszéki és háromszéki főkapitánynak és – a két tisztséget összekapcsolva - a
székelyek generálisának. A ceremóniáról három tanácsúr, Kornis Zsigmond, Haller István
és Kemény János közös beszámolót írt Rákóczinak.
Az ünneps.g Udvarhelyen zajlott le, november 14-én. A város környéki mezőn a
székely lovasság és gyalogság üdvoÅNzoÅNlte az urakat, melyre Rákóczi Zsigmond tett választ.
Majd a tanácsurak felolvasták Rákóczi hadba hívó parancsát. Ezután átadták Rákóczi
Zsigmondnak a tisztséget jelképező zászlót, botot és szablyát, és a fejedelem írásos
útmutatását. Ezek után Rákóczi Zsigmond az urakkal lóra ült, és ünnep.lyesen bevonult a
városba, a templomi istentiszteletre. V.gezetül a várban látták őket vend.gül lakomára.1096