| Budapest Főváros Levéltára • Adresses (Budapest 1900) | |||||
| 61. | Kassay (Kassai) Lajos | VII. Aréna-út 34/d. | Budapest lakcímjegyzéke, 1900 56376. | ||
| Archival Delegation in Vienna • Viennese inventory • Hoffinanz Ungarn | ||||||
| 62. | 1605.04.05. | Thököly Sebestyén és a körmöci polgárok közötti kölcsönüzlethez tartozó iratok. fol. 54-56. Thököly S. suppl. 1604.06 ... | ||||
| 63. | 1607.08.04. | Udvari Kamara-Magyar Kamara, Kassay János ujvári várnagy (castellanus) tartási költségeiről. fol. 79. Baráthy István ... | ||||
| 64. | 1609.07.21. | Mátyás-Magyar Kamara, Kassay István supplkál egy évre Ruszka falu bortizede után, ha nem lehet kéri vissza Székely Fe ... | ||||
| Archival Delegation in Vienna • Viennese inventory • Kabinettskanzleiakten | ||||||
| 65. | 1820 | Kassay Sámuel (Marosvásárhely) supp. | ||||
| Archival Delegation in Vienna • Viennese inventory • Staatsrat magyar vonatkozású iratai | ||||||
| 66. | 1839 | Haslinsky József volt ungvári könyvelő és hitvese, Kassay Anna kérelme (peres ügy) | ||||
 |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
62 DR. WELLMANN IMRE Determinatio 2. Kérdés támadván az contributio collecta-tíója ide j érül, mivel az szegénység nyárban szokott magának kölcséget szerzeni, jobbnak találtatott, hogj az téli havakon exígáltassék, mellyben az quártélyozó militíára való élésbeli quottája az szegénységnek acceptáltatik. Determinatio 3. Az melly hadi tisztek vágj egjebekis fizetéseken felyül extendálódó excessusokat tesznek, azok az re-gulamentum szerint büntettetni fognak; az nemes vármegjék tisztei azért arra szorgalmatos vigyázást tegjenek és tempes-tivé insínuállyák az olly excessívus tisztek neveit. Ha az helységnek nem teczik tartani az quártélyozó tisztet, adgja meg az pénzét. Determinatio 4. Az Felséges Fejedelem proponálta, hogj az regulamentumban fel lévén tétetve, miként büntetudgjönek az excedáló hadi rendek, é converso méltó volna, hogj az nemes vármegjék tisztei is, az kik negligentiája míá esik az excessus, büntettessenek megh, mellyet helyesnek és méltónak lenni determinált az egész sessio is. Az XIII. vármegye be adott instantiája olvastatván, mivel az tegnapelőtti sessión determináltatott, hogj az ónodi gyüllés-ben lett két angarialis repartítióban az libertás pénz acceptál-tassék, ezen instantia] ára anticipate lett resolutio. Determinatio 5. Az Rosnyón repartiált másfél míllióbeli restantiákban az kongó tíz polturában acceptáltassék az vár-megjéktül és városoktúl,Y az mundér pedig ín natura. Az melly nemes vármegjékre s városokra mundér egészen nem repartiál-tatott volt, hanem ín certa parte, és a többi helyett educibilék, úgymint marhák, viasz, bőr, fadgju et quid símile, azt ugj in Ladislaus Dobay, Franciscus Radványi, Michael etiam Kubinyi, ex Nagy Honth, Joannes Tolna} ex Szathmáriensi ad Zempléniensem, ex Kis Honth iiem Emericus Kubinyi et Caspar Koos, nec non ex Borsodiensi Michael Cziszar, Joannes Kassay. Joannes Bekenyi vel Joannes Faragó, item ex parte Jazigum Benedictus Borbas ad Heve-siensem, ex Hevesiensi porro ad Kis Honth Paulus Ország; item pro confrontatione comitatus Beregiensis ex Ungh Andreas Kazincy, e converso ad Ungh Ladislaus Redey, ex Szatthmar ad Szabolcs Georgias Klobusickf, ex Liptoviensi ad Arvensem Christophorus Chebrus et Stephanus Rakovzkj, ex Turocziensi vero ad Liptoviensem Franciscus Just, et ex Arvensi Joannes Zmeskal; tandem ex civitate Eperiesiensi Cassoviam Michael Melcz et Joannes Svabi, ex Cassovia e converso Eperiessinum Emericus Sz. Martony et Stephanus Vanczaj. ex 'Kesmarkiensi Cibinium Georgius Trompler, ex Cibiniensi Kes-markinum Stephanus Nagy, ex Németty ad Szattmár Franciscus Ladán] in instanti denominati et ordinati sunt. y Itt utólag töröltetett: az quartalitas pedig, ugjmint az 500000 forintbeli restantiák nem pénzül, hanem in natura mundérul prae-stáltassonak. A következő mondat utólagos betoldás. röglein Antal címen. Folio ívek fekete tintával húzott kereteiben olvashatjuk Kazinczy címfeliratát, rajzolt betűkkel. A gyűjteményt halála évében (1831) előszóval is ellátta. A gyűjtemény elején az uralkodóháztól aztán az erdélyi fejedelmektől, a Rákócziaktól, más főrangúak-tól és nemes famíliák tagjaitól származó kéziratokat találunk. Végül egy kisebb pecsétgyűjtemény és 24. acélmetszet következik.232 De Kazinczy nagy szorgalma mellett is a sok hátralók mégsem akart fogyni. A helytartótanács 1826. augusztus 22-én felhívta a főispánt, hogy ő is ellenőrizze a lajstromozási munkát. Személyesen menjen a levéltárba.233 A vármegye erre mindenkit befogott a munkába. Szeldmayer Józsefen, a tulajdonképpeni levóltárnokon kívül lajstromozási munkát kapott még Sztankó László és Kassay Sámuel, (mindkettő levéltári segéd), maga a főjegyző; az összes aljegyzők és a tiszteletbeli aljegyzők is. így 1827-ben legalább a hátralékos lajstromozást feldolgozták.234 Kazinczy haláláig dolgozott a levéltár lajstromozásán. Hátralékos tiszteletdíját 1832-ben fizette ki a vármegye az özvegynek.235 Megjegyzendő, hogy Szirmayn és Kazinczyn kívül egy harmadik nevezetes férfiú is befolyt a zempléni levéltár rendezésébe: Kovachich György Márton, kamarai levéltárnok is átnézte a levéltárat, és a vármegyének írásba foglalt javaslatot adott át a rendezést illetőleg.235/a A rendezéssel, főleg a lajstromozással azonban még % vek múlva is baj volt: még 1846-ban is volt hátralék.236 A legelső vármegye, amely a II. József alatt kialakult rendszer szerint a levéltárát rendbe hozatta és lajstromoztatta, Zólyom vármegye volt. Purczpichler Pál, a vármegyének első rendszeresített derék levéltárnoka végezte e nagy munkát. Mikor 1795. június 15-én tisztségét átvette, az akkori időkhöz viszonyítva „rendezett" levéltárat vett át. Hiszen eleget dolgoztak benne Mária Terézia és II. József alatt a nótáriusok, majd elődei, az ideiglenes levéltárnokok. Az akták időrendben sorakoztak: bizonyos csoportok is kialakultak már. Külön csoport volt a protocollumok sora, amelyek már külön mutatókkal is el voltak látva. Külön csoportot alkottak a sedrialis protocollumok és a periratok, két alcsoporttal: a polgári ós büntető perek szerint. A jogügyi iratok különválasztása ós lajstromozása II. József alatt fennakadás nélkül befejeztetett, és e munkáról négy folio füzet tanúskodik, amelyeknek másolatai, — e jogügyi iratok lajstromai — ma az Országos Levéltárban vannak. Külön csoport volt még a perceptoratus, majd külön csoport az összeírások és külön a vizsgálatok iratanyaga. Purczpichler újabb, összesen tizennégy csoportra osztotta fel és átfasciculálta az egész, a XVII. század első éveivel kezdődő levéltári anyagot."237 Majd hozzáfogott a lajstromozáshoz, és éveken át folytatott kiválóan szorgalmas munkával több nagy folio kötetben az egész levéltár betűrendes, még máig is használt mutatókönyveit is összeállította, amelyek az egyes ügyiratok protocollum-beli számán kívül a levéltári elhelyezés jelzetét is feltüntetik. E munkásságáról pontos, éveken át folytatott évnegyedes jelentéseket küldött a helytartótanácshoz, amelyekben még a lajstromozott akták számát is feltüntette. 1810 körül készült el a régebbi iratok lajstromozásával és akkor távozott a hivatalából: szolgabíró lett.238 Utódjának már csak az évről-évre beérkező, tehát a folyó ügyiratok lajstromozása és a levéltár kezelése volt a dolga. * Az erdélyi vármegyék és székek levéltárai rendezettség tekintetében nagyon elmaradtak a magyarországi vármegyék levéltárai mögött. A II. József alatti egyesítések tizenegy vármegyében az egyes levéltárak amúgy is gyenge rendjét még jobban megbolygatták. Hogy a II. József által elrendelt országos rendezés miképp folyt le az egyes levéltárakban, nincs adatunk. Hogy azonban az 1790. évi szétválasztás, amikor minden előbbi vármegye ós visszaállított szék a maga levéltárát a régi helyére visszavitte, mennyi munkát okozott, látjuk az Udvarhelyszékkel egy vármegyévé egyesített Csík-, Gyergyó-és Kászonszék esetében. Ezek a szétválasztás után Udvarhelyről, közös székhelyükről, 232 Hegyaljai Kiss Géza : Kazinczy Ferenc mint levéltáros. (Irodalomtörténet, 1928., 289. 1.) 233 OL., HTT., PC, 1826 : 53. 234 Uo. 1827 : 69. 235 Zemplén vm. monogr. (Borovszky), 422. 1. — Vm. levéltárnok jelentése, 1880. (978/1880 OL. sz.) 235/a Uo. 236 OL., HTT., vármegyei osztály: 1846 : 1—345. 237 OL., HTT., PC, 1800 : 1—279. 238 Zólyom vm. levéltára — Státny archiv Radván/n Hrónom — közgyűlési j egy zőköny vek. Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban 229 Kétnyelvű város lévén, Budán gyakran előfordul, hogy valakit felváltva neve német, vagy magyar formájával nevezték.7 Problematikusabb már az iparosok elnevezése. Gyakran nem vezetéknevükön, hanem foglalkozásnevükön hívták az egyes mestereket.8 Mesterséget jelentő vezetékneveknél elsősorban a latin forma esetében következtethetnénk foglalkozásra, a név azonban magyar formájában is gyakran ezt jelentette. A pesti szűcscéhen belül 1511-ben kitört viszálynál az egyik mestert „Anthonius Peczely alio nomine Zewch dictus"-nak hívják, míg a céhmester neve „Barnabás similiter Zewch". Világos, hogy ezekben az esetekben nem vezetéknevet, hanem foglalkozást adtak meg.9 Ugyanez a helyzet Budán. „Chyzar" Demeternek nem ez a vezetékneve, hiszen kardcsiszár mestersége alapján hívták csak így. Említik házában: „... boltham sive cameram ... in qua ... labores suos gladiatorios perficere solitus est. . ."10 Könnyen meglehet, hogy ezek a személyek más oklevelekben vezetéknevükkel jönnek elő, de nem tudjuk azonosítani őket. Sokszor csak véletlenül sikerül ez, mint pl. a pesti kereskedő, patrícius, tanácstag és különben nemes Farkas Tamásnál, akit egy oklevélben „Wasaross", azaz Vásáros Tamásnak hívtak.11 Hasonló nehézséget okoz a származáshely is. Péceli Antal szűcs esetében sem tudjuk, hogy nem egy Pécelre való szűcsről van-e szó. Az 1510-es bortizedlajstromban említett Paulus kapás thot esetében sem tudjuk, hogy melyik volt a vezetékneve ennek a szőlőbirtokosnak, de az is lehet, hogy egyik sem.12 A budai szíjgyártó céh mesterei között viszont valószínűleg Mathias Scebiniensis a sze-beni, Paulus de Cassouia a kassai, Mátyás, ill. Pál mesterek, nem pedig a Szebeni, vagy Kassai családok tagjai. ^Johannes Zabo Brassay esetében sem lehet megállapítani, hogy melyik a vezetékneve, azonban lehet, hogy egyik sem, hanem János szabó Brassóból származott.14 1510 körül a budai Rósás szőlőhegyen birtokolt Johannes Zabo Kassay, aki a dézsmát csíkostói szőlőjénél fizette ki. Igen, de Csíkostón volt szőlője a Szombatkapu előtt lakó Johannes Zabo-nak, és az Elevenhalszeren lakó Johannes Kassaynak. Melyik volt közülük Kassay Szabó János, a rósási szőlőbirtokos, Pintér Pál bérlője?15 Gyakori vezetéknév a Budai, vagy Pesti. Elsősorban deákoknál, akiket többnyire mindenfajta vezetéknév nélkül, keresztnevükön emlegetnek, de ha pl. de Pesth, Pesthy, Pesthiensis jelzőt kapnak, akkor az lakó, esetleg származáshelyüket jelöli. Tatai György deákot pl. gyakran Pesti vezetéknévvel nevezik, és kétség kívül pesti lakos volt.16 Vannak tulajdonságot jelölő, vagy ragadványnevek, pl. a Magnus, vagy 7 L. pl. Óváry-Altenburger István .Prot. Bud. 549—50. és Pozsonyi kpt. Prot. nr. 5. extraser. 287—89. — vagy a Kreen családot alább. 8 Vö. Kováts Ferenc: Pressburger Grundbuchführung und Liegenschaftsrecht im Spätmittelalter. Eine einleitende Studie zur Herausgabe der Pressburger Grund- und Satzbücher 1439— 1517. Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Germ. Abt. 39 (1918), 60. o., 1. j. — Bécsben is ez a helyzet: H. Zatscbek: Handwerk und Gewerbe in Wien von den Anfängen bis zur Erteilung der Gewerbefreiheit im Jahre 1859. Wien 1949. 133. 9 Prot. Bud. 55. 10 1507: Esztergom Lad. 71. 1. 8. 11 1510: Dl. 61980., 1511: Dl. 61983. 12 1511: Prot. Bud. 55. -1510. tiz.: Kapástemetés szh. 13 1526: Tört. Tár 1890., 385. 14 1510. tíz.: Aranygomb, Kerekpalást, Hengerejtő szh. 15 1510. tiz. 16 L. alább, a családjára vonatkozó II. 3. g. fejezetet. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
