Thursday, September 30, 2010

ESZTERGOM VII. évfolyam 1902

ESZTERGOM VII. évfolyam 1902
   1902. július 20. / 5. oldal   



minden tevékenységünkkel a gyermeki kebelben fölébresztenünk szükséges, igen találóan fejezi ki e néhány verssor: 
» Örvend lelkem, mily szép az Isten földje S imám ég felé leng, Ot dicsőítve!* 
A hit- és erkölcstan már neve szerint is a felsőbb rendű érzelmek, a kedély és az erkölcsök nemesítésének közege volna, ha szakavatott hitelemzök oktatnák. Az iskoláink tekintélyes részében divatozó unalmas katekizálás azonban csak az emlékezet terhelésére jó. A hit- és erkölcstannak egyik része közönségesen »katekizmus« elnevezés alatt a kinyilatkoztatott igazigazságokat, a hitelveket, a dogmákat közli. Ennélfogva a katekizmus nem annyira, mint inkább a biblia ó- és új-szövetségében foglalt történetkék azok, melyek célirányos kezelés mellett előmozdítják a felsőbb érzelmek keletkezését. Állitásom igazolására utalok azon köztudomású tényre, hogy alig van elemi iskolai olvasókönyv, melyben bibliából vett részlet nem volna található. Vagy a gyermeki gondolat- és képzetkörnek legmegfelelőbb, az emberiség gyermekkorában mozgó, egyszerű, patriarchális életviszonyokat feltüntető ó-szövetségí olvasmányok; vagy a kis Jézus élettörténetéből vett, tanulságos elbeszélések kevés olvasókönyvből hiányoznak. S mivel a tanítónak hitoktatói ténykedése csupán az emléztetésre van szorítva, a tananyag fejtegetésébe, boncolgatásába bocsátkoznia nem szabad, azért a bibliai olvasmányok tárgyalását használja föl arra, hogy általuk a tanulóknak érzelem- és gondolatvilágára, erkölcseire javitó hatást gyakoroljon. 
Elértem értekezésemben a széptani nevelés direkt eszközeihez. Ezek: a szép-olvasás, a költői termékek szavalása, hazafias és más iskolai ünnepélyek. Ide sorolhatók még az oly képek, szobrok, épületek stb. testületileg történő szemlélése, melyekben a »müveszi szép«, Arany János szerint: »a formában és forma által nyilatkozó' jó és igaz« ölt testet. Azonkívül utazások a »természeti szepet« képviselő tájakra. 
Az értelmes, hangsúlyozó, a szavak mögé rejtett gondolatokat és érzelmeket hűen kidomborító olvasás tanítás, az olvasásnak gépies begyakorlása után a középső osztályokban múlhatatlanul kezdetét vegye s a mindennapi iskola tanfolyamain végig folytatódjék. Párhuzamosan, söt már az I. osztálytól kezdve, történjék alkalmas költeményeknek szavaltatása is. A szavalásra föladott verseket gondos körültekintéssel szemeljük ki. Csak a gyermek szellemi érettségének megfelelő, valóban szép alapeszmével biró, hibátlan technikájú, sikerült nyelvezetű költeményeket szavaltassunk. Inkább semmit, mint holmi csengő rímü fércmüvet! Ami a művészies olvasást illeti, mintaképpen olvassunk föl egyszer-másszor tanítványaink előtt néhány ügyes olvasmányt a tárgy sajátságának megfelelő, nyugodt, kifejező, ahol kell, megható hangon s az ilyen olvasást aztán következetesen követeljük meg tőlük is. Mindenkor óvakodjunk, nehogy senti-mentalismusra szoktassuk akár a szavalással, akár az olvasással tanulóinkat! 
Az iskolai ünnepélyeket olyanoknak rendezzük, hogy az a gyermekek emlékezetébe mélyen bevésődjék. Keltsünk érdeklődést iránta, apró készülődések által tartsuk ébren várakozásukat, hadd képezze már előre szóbeszéd tárgyát köztük. Egyet-mást sejtethetünk velük, de hogy az újság ingere se hiányozzék, a programra a maga teljességében maradjon titok előttük, a kiket szerepeltetni kívánunk, négyszemközt készítsük elö. A helyiségtől, hol az ünnep lefolyik, ne sajnáljuk az ízléses, de nem túlzsúfolt díszítést. A tulajdonképpeni ünnepségre vonatkozólag az a megjegyezni valóm, hogy ami legjobbat, legtökéletesebbet produkálni képesek vagyunk, csak azzal álljunk elö! Minden oly incidenst, mely a kellemes összhangot zavarná, gondos vigyázattal tegyünk előre kizárttá. Annak tapasztalása, hogy a gyermeksereg áhítatos csendben nézi és hallgatja a történőket, a legbiztosabb jele a sikernek. 
Képek, szobrok, mügyüjtemények testületi meglátogatására, avagy természeti szépségekkel megrakott vidékekre irányuló csoportos utazásokra, a népiskolában egyéb okokon kivül, főképp az anyagi eszközök elégtelensége miatt nem igen nyilik alkalom. Megbocsáthatatlan mulasztást követne el azonban az a tanitó, ki a kínálkozó alkalmat elmulasztaná. A szépérzék fejlesztésének nincs hatásosabb eszköze mint az oly tárgyak alapos tanulmányozása, szemléletükbe való elmerülés, melyekben a művészi, vagy természeti 

szép nyilvánul. Ilyen tisztán szellemi, még pedig magas szellemi élvezetre elemi iskolába járó gyermek a leggondosabb előkészítés dacára is csak felsőbb osztályos korában lesz némiképp képes, alsóbb osztályok növendékei ilyenkor mellőzhetők. 
Hátra van még megemlékezni a népiskola »müveszeti targyairol«: a szépírás-, rajzról és az énekről. Az előbbi kettőnek módszeres kezelésével különösen s csaknem kizárólag a szép izlés fejlődését mozdítjuk elö. Ugyanezt mondhatni az énekről is és ezt csak azért választom külön, hogy a gyötrő, unalmas hangjegy-oktatást az elemi iskolának legalább alsó négy osztályából kiküszöbölendőnek hirdessem, összehasonlíthatatlanul többet ér, ha helyette néhány kedves, valóban az élet öröméből és fájdalmából fakadt dalt tanítunk. Az énekeket úgy válaszszuk ki, hogy azok sem tartalmukkal, sem valamely közkeletű, triviális, utcai nótára emlékeztető dallamukkal a jó izlést ne sértsék. Hangterjedelmük is 'olyan legyen, hogy éneklésük közben a nagy erőlködés miatt a gyermeki nyakakon az erek meg ne dagadjanak. 
Thémám -minden oldalú megvilágítására föltártam immár szerzett csekély ismereteim és gondolkodó lelkem szerényen csörgedező forrásaiból merített, ez értekezés tanúsága szerint mennyiségre nézve pedig ugyancsak gyarló eszméimet. Mielőtt végképp letenném a tollat, a szépérzék fejlesztésének kiváló fontosságától át-hatottan azt a merész állítást bátorkodom megkockáztatni, hogy félmunkát végzett és a rosszul teljesített kötelesség mardosó tudatát hordja szivében az a tanitó, ki a »szép«-nek nagy képző erejét nem méltányolva, tanítványainak aestetikai nevelését elhanyagolja. Állitásom mindjárt nem tűnik föl oly merésznek, ha elgondoljuk, mennyi búnak-bajnak, mennyi szerencsétlenségnek okozói a mostanság oly ijesztő számban létező u. n. »prozai lelkek«, kik a köznapi élet salakjából soha egy percre kiemelkedni nem tudnak, kik az alacsony szenvedélyeket, —• milyenek: a harag, irigység és gyűlölség — kiirtani hivatott magasabb gyönyörökre : a szép-, a fönségesnek, a magasztosnak megértésére és megszeretésére képtelenek. Sajnálattal kell tapasztalnunk, hogy társadalmi életünkben mennyire dominál ma a legrútabb, kishitű önzés ! Mindez gyökeresen megváltoznék, ha a zsenge polgárokat a »szepet« — »a sokaknak érdek nélkül tetszőt« — élvezni meg-tanitanók. 
Holly István 
oki. polgáriskolai tanár. 

HIREK. 
A magyar kath. tanitók római zarándoklata. 
Annak idején közöltük, hogy a magyar kath. tantestület kebeléből kiválasztott Tanügyi Tanács f. évi ápril hó 22-én tartott közgyűlésén Dr. Walter Gyula egyhm. fötanfelügyelö indítványára köztetszéssel egyhangúlag elhatározta volt, hogy a tanév első havában zarándoklatot rendez Szent Péter sírjához. A zarándoklat czélja személyes hódolatot adni dicsőén uralkodó O Szentségének abból az alkalomból, hogy a gondviselő Isten uralkodásának huszonötödik évét megérni engedte. 
A hódolat egyúttal megnyilatkozása lesz a magyar katholikus tanítói kar hagyományos ragaszkodásáról, melylyel az egyház iránt jó és balsorsban egyaránt viseltetik. A rendezőség élén Dr. Steinberg er Ferencz nagyváradi, Dr. Walter Gyula esztergomi kanonokok és Ember Károly a Tanács világi elnöke állnak. A két egyházi dignatarius ügybuzgósága kellő biztosítékot nyújt arra nézve, hogy a zarándoklat mentől jobban sikerüljön. A mozgalom mindnagyobb hullámokat ver s előre láthatólag a zarándoklat fényesen fog lefolyni. Rómában élénk örömmel fogadták a bejelentést s nagy érdeklődéssel tekintenek a szervezkedő zarándoklat mozgalmaira. Igy a napokban is gróf Zichy Gyula 0 Szentsége szolgálattevő kamarása arról tudósítja Dr. Wattért, hogy szeptember hó 18—22-ik napjain a zarándoklat tagjai egy és ugyanazon helyen lesznek elszállásolható ka 
E hó 8-án pedig Dr. Walter Gyula és Ember Károly személyes érintkezésbe léptek á magyar kiráiyi államvasutak menetjegyiroda főnökével és a zarándoklat anyagi rendezésére nézve elvi megállapodásra jutottak. A napokban fog elkészülni a költségtervezet, a mely után a felhívás is meg fog jelenni. A rendezőségnek e tekintetben minden törekvése oda irányul, hogy a zarándoklatban való részvétel jutányossága 

folytán minél inkább megkönnyebbittessék. örömmel konstatáljuk végre, hogy a tanitók maguk között is igen élénken foglalkoznak a zarándoklattal és igy valószínű, hogy a résztvevők száma, ha még némi segélyben is részesülnek, meg fogja ütni a négyszáz tagot, ami annál jelentöségtel-jesebb, mivel az ut, ha elérhető lesz, paedagogiai tanulmányozással kapcsolatban fog megtétetni. 
Valóban lélekemelő lesz, ha a magyar kath. tanitók zászlójuk alatt meg fognak jelenni ott, hol eszményüknek helytartója bölcsességének világosságával uralkodik a népek millióin. Egyébként pedig gondunk lesz, hogy a jelentkezők neveit jelentkezésük sorrendje szerint e lapok hasábjain közzétegyük. Ver us. 
* Frigyes főherceg Esztergomban. Frigyes 
főherceg, eltérően utazási programmjától, tegnap szombaton váratlanul megjelent Esztergomban, s az itt állomásozó ezredek felett szemlét tartott. A szemle után teljes megelégedését fejezte ki a tapasztaltak \fölött. Délben a tiszti kaszinóban ebédelt, délután pedig szemle-körútját folytatván, tovább utazott. 
* Főegyházmegyei hirek. Kineveztettek : Jedlicska Pál esztergomi kanonok nagyszombati vikáriusnak, Santhó Károly pozsonyi prépostkanonok O Szentsége házi prelátusává, Matyi Márk Mihály nagyabonyi plébánosnak, Skrivánek Mór Bélaházi plébános esperessé a szomolányi kerületbe, Erdösi Károly hitoktatónak a Vakok-Intézetébe. 
* Személyi hir. Klinda Theophil dr., her-cegprimási titkár Esztergomból 4 heti szabadságra eltávozott. 
* Esküvők, Dr. Ihuránszky Lajos vm. I. aljegyző e hó 12-én vezette oltárhoz Jasek Anna úrhölgyet özv, Jasek Alajosné szül, Ujfalussy Joze-fin leányát. — Boros Jenő debreceni pénzintézeti tisztviselő f. hó 14-én esküdött örök hűséget Garamkövesden Szita Jolán úrhölgynek, özv, Szita Józsefné leányának. 
* Perényi Margit. A budai színkör primadonnája itt van körünkben. E héten jött haza szülővárosába s nyári szabadságának egy részét itt tölti. Perényi Margit külömben újra Kolozsvárra kerül, mert, mint értesülünk, a téli évadra Megyeri társulatához szerződött. A kolozsváriak mindenesetre szívesen fogadják régi kedvencüket. 
* Főnöknő. Az aggok és szegényekháza fönöknöjévé a szatmári irgalmas nővérek tartományi főnöknője Kassay Evangélista nővért, a sz. Anna zárdának fönöknöjét nevezte ki. 
* Szabadságon. B. Szabó Mihály megyénk főjegyzője f. hó 15-én kezdette meg szabadságát, melyet külföldi utazásokkal fog eltölteni. Egyelőre Drezdába ment. 
* Felhívás katechetikai értekezletre. Az 
erdélyi püspök a következő felhívást adja közre : »Az 1902. január 8-án tartott püspöki tanácskoz-mányon kapott megbízáshoz képest feladatomnak tekintvén a katechizmus-kérdés lehetőleg megnyugtató megoldásának előkészítését, ezennel felhívom az érdekelt egyházi férfiakat, akik a vallás-tanítással elméletileg vagy gyakorlatilag foglalkoznak, illetőleg foglalkoztak, hogy a f. é. augusztus 24-én délelőtt 9 órakor Budapesten a központi papnevelöintézet dísztermében (IV. ker. Papnevelde-utca) tartandó katechetikai értekezletre megjeleni szíveskedjenek. Az értekezleten egy vagy több erre kiválasztandó előadó fejtegetéseiből és javaslataiból kiindulva a következő kérdések fognak megvitatásra kerülni: a) hányféle katechismus-kiadás kívánatos a különböző iskolák különböző fokú osztályai ^részére; b) megtartandók-e a Deharbe-féle katechizmusok ; c) ha Deharbe me gmarad, milyen eljárással mó-dositassék; d) mily intézkedések kívánatosak a többi vallástani könyv tekintetében és általában a vallástanítás ügyében. Szívesen fogom venni; ha a {főt. papság mindazon tagjai, kik a vallástanítás terén bővebb tapasztalatokat szereztek, vagy behatóbb tanulmányokat tettek, az emiitett kérdésekre vonatkozó véleményüket és általános, vagy részletes javaslataikat folyó évi augusztus 10-ikéig nekem Bakocára (Baranyamegye) Írásban megküldik. Gyulafehérvár, 190?. július 2-ikáu. Majláth Gusztáv Károly s. k. erdélyi püspök. 
* Eskütétel. A komáromi kir. ügyészséghez kinevezett uj ügyész Bévffy Zoltán dr. f. hó 7-én a törvényszék teljes ülésében tette le a hivatalos esküt. 

ESZTERGOM és VIDÉKE XXII. ÉVFOLYAM 1900
1.   1900. június 21.
... teendői a bűnvádi perrendtartásban. Irta Kassay Adolf. E mű a törvény ...
ESZTERGOM és VIDÉKE XXIV. ÉVFOLYAM 1902
2.   1902. július 17.
... aggok és szegények háza főnöknőjévé, Kassay Evangélista nővért nevezte ki, aki ...
ESZTERGOM és VIDÉKE XXXII. ÉVFOLYAM 1910
3.   1910. október 23.
... müllen idők!" A váci remete, Kassay Vidor groteszk kupléja jut eszünkbe ...
4.   1910. október 27.
... miillen idők!" A váci remete, Kassay Vidor groteszk kupléja jut eszünkbe ...
ESZTERGOM és VIDÉKE XLII. ÉVFOLYAM 1920
5.   1920. január 9.
... szoknya találtatott. Igazolt tulajdonosa átveheti Kassay Zsófinál az Iparbankban. Egy lila ...
ESZTERGOM és VIDÉKE XLV. ÉVFOLYAM 1923
6.   1923. április 1.
... Ödön, Csepcsányi Lajos, Zajda Juliska, Kassay Zsófi, Schalkház Berti, dr. Matytyasovszky ...
ESZTERGOM és VIDÉKE XLV. ÉVFOLYAM 1924
7.   1924. február 2.
... Jedlicska Pál. 2. Monológ. Előadja Kassay Zsófika. 3. Irredenta dalok. Énekli ...
8.   1924. február 14.
... meghallgassák. Jedlicska Pál zongorajátéka után Kassay Zsófika kedves monológja vezette be ...
9.   1924. március 6.
... szerepeltek: Brilli Anci, Ticserits Ilus, Kassay Zsófika, Zajda Juliska, Paczolai Bözsi, ...
10.   1924. november 9.
... út 4. sz. alatt. ' Lovag Kassay zseniális humoros illuzionista csütörtökön a ...
11.   1924. november 13.
... Kezdete este 7 órakor. Lovag Kassay zseniális humoros illuzionista csütörtökön a ...
ESZTERGOM és VIDÉKE XLVIII. évfolyam 1927
12.   1927. január 20.
... Hermin rk. magánzónő 64 éves. Kassay Sándor rk bányafelmérő ( Tokod) Kiss ...
ESZTERGOM és VIDÉKE LXII. évfolyam 1941
13.   1941. március 15.
... 3, Fazekas József, Janek József, Kassay Zsófia, Leitner József, Szilas Hermin ...
14.   1941. október 18.
... Keszthelyi M. ... ... Till István ___ ___ — ._. ... — 1'— „ Kassay Zsófia N. N ... — .... — —• 20 „ Király ...
ESZTERGOM VII. évfolyam 1902
15.   1902. július 20.
... szatmári irgalmas nővérek tartományi főnöknője Kassay Evangélista nővért, a sz. Anna ...
ESZTERGOM VIII. évfolyam 1903
16.   1903. január 4.
... és c) alatti gyűjtemények őre: Kassay Evangélista tanítónő. A községi alreáliskola ...
17.   1903. december 6.
... 1903. dec. 3- án. Sr. Kassay Evangélista. Az egyesület közgyűlése megfogja ...
ESZTERGOM IX. évfolyam 1904
18.   1904. november 13.
... mint híveim nevében hálás köszönetemet. Kassay Pál, h. plébános. * Bankett a ...
19.   1904. november 27.
... Köszönetet mondok szent Vince leányainak, Kassay Evangélista kedves testvér főnöknőnek és ...
20.   1904. november 27.
... teljesen díjtalanul eszközölték és tisztelendő Kassay Evangélista főnöknő páratlan ügybuzgalommal és ...

http://mlp.archivportal.hu/id-2-sszetett_adatbazisok.html



http://mlp.archivportal.hu/id-2-sszetett_adatbazisok.html






Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 27. Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1589/1590. - Debrecen, 1997






   page 62   







220. oldal 
1. Kassai (Cassay) György tiszttartó (satrapa) Beró (Bero) Bálint háza megrohanása miatt le lett tartóztatva és a város tömlöcébe vetve. A fejére kötötte magát, hogy a tömlöcözése miatt sem perrel sem titokban az említett Beró Bálintot nem háborgatja, sem bárki debreceni lakost (Debreceniensem) nem zaklat, különben fej váltságban marasztalódik el. 

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 4. Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1552-54. - Debrecen, 1982
6.   page 111
... 9, 477/ 6. 10. Kassai ( Cassay) János 466/ 1. 5. Kasza ( ...
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 19. Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1571. - Debrecen, 1989
7.   page 43
... Bársonyné ( Barsonné) asszony és Kassai ( Cassay) György lekötik a Csapó utcán ( ...
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 24. Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1575. - Debrecen, 1994
8.   page 11
... lekötötte a nagyszombati / Tyrnaviense/ Kassai / Cassay/ Györgynek 100 forint adóssága miatt ...
9.   page 89
... 601/ 1 Kállai Mátyás Kassai Cassay György Kádas Kádas Bálint pallagi * ...
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 26. Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1587/1588. - Debrecen, 1996
10.   page 11
... Szabó / Zabo/ Mihály felesége Kassai / Cassay/ György özvegyének összes javait tiltja ...
11.   page 73
... Jász Ambrus 101/ 2 Kassai / Cassay/ György özvegye 82/ 12 Katalin ...
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 27. Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1589/1590. - Debrecen, 1997
12.   page 62
... nincsen. 220. oldal 1. Kassai ( Cassay) György tiszttartó ( satrapa) Beró ( Bero) ...
13.   page 90
... Tamasne) özvegyasszony, 227/ 2 Kassai ( Cassay) György, ispán, 220/ 1
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 32. Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1593/1594. - Debrecen, 2000
14.   page 106
... Gezteredi Pali ellen. 7. Kassai ( Cassay) Sebestyén turi ( Thuriensis) Aszilágyi ( Zilagi) ...
... Varga) Lászlót tette prókátorának. 8. Cassay Sebestien feli peoreos Zilagi András ...
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 33. Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1595/1596. - Debrecen, 2001
15.   page 130
... Kys) Lászlót állította prókátorának. 4. Cassay Nitray Mathene, Sophi azzonj Theoreosdi ...
ARCHIVUM 11. A HEVES MEGYEI LEVÉLTÁR KÖZLEMÉNYEI (Eger, 1983)
16.   KÖZLEMÉNYEK • Sugár István: Az egri vár püspöki falvainak urbariális összeírása 1577—1579-ből • 103 (page 119)
... Pál, Buda Márton, Caaly Benedek, Cassay Gáspár, Czinlay Benedek, Éles Tamás, ...
ARCHIVUM 15. A HEVES MEGYEI LEVÉLTÁR KÖZLEMÉNYEI (Eger, 1998)
17.   TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK • Gyulai Éva: Nemesek és városi kommunitás Miskolcon a XVI.században • 5 (page 17)
... Jakus Lőrinccel ( mynd ezek az Cassay Jachus Leorinczwel társ volt): Jakus ...












 Kassai (Cassay) György, ispán, 








1. Fejérvári /Fejerwary/ György Debrecenből /de Debrecen/ a Német utcának nevezett utcán /in piatea Nemet ucza vocata/ lévő házát lekötötte a nagyszombati /Tyrnaviense/ Kassai /Cassay/ Györgynek 100 forint adóssága miatt olyan feltétellel, hogyha a következő Szent György napjára a 100 forintot nem akarná vagy nem tudná megfizetni, háza ebben az összegben Kassai Györgynek maradjon. 


 Kassai Cassai György 
*601/4 
Kállai Kállai Pál elhalt felesége 
*507/4 
Kazi Kazy Ferenc 
*557/7 
*599/l 
*601/1 
Kállai Mátyás 
Kassai Cassay György 
Kádas Kádas Bálint pallagi 
*514/3 
nagyszombati lakos 
220/1 






82/12. Szabó /Zabo/ Mihály felesége Kassai /Cassay/ György özvegyének összes javait tiltja 2 forint miatt. 






7. Kassai (Cassay) Sebestyén turi (Thuriensis) Aszilágyi (Zilagi) András ellenében Varga (Varga) Lászlót tette prókátorának. 
8. Cassay Sebestien feli peoreos Zilagi András ellen azt bizonyczia meg, hogy wtet okot nem aduan rea, ágion verte, seot oztan maga oltalmában niult haiaba, Zilagi András azt bizonyczia me 






4. Cassay Nitray Mathene, Sophi azzonj Theoreosdi Mihály, Istuan, debreczeniek, fellpeoreoseok. Juhos János allpeoreos ellen azt bizonycziak, hogy wk azelottis teorueniel kerestek az w anniokat, Juhos Ferencznet, Anna azzonjt, az w attioktul marat jokert es cziak vita durante (életében) hattá az jókban, az utan pedig egy arant ozolion. Juhos Janosne pedig in contrarium (ezzel szemben) azt bizonyczia meg, hogy az w edes annia, w gierineke leuen, minden ezwst, aranj, marhat es pénz el vyte twle, az lábas marhat pedig az deog el vonta, hanem felesegeuel egietemben lelt, kereset mindent my vagion. Útra que partes ad senatum appellant (mind a két fél a tanácshoz fellebbez.) 

Dobrossy István: Református templom és temető a miskolci Avason. Miskolc 2003.

Dobrossy István: Református templom és temető a miskolci Avason. Miskolc 2003.

                                                                            HALMY GYULA REF. FŐGYMN. TANÁR 1839-1905 
                                                                                                    NEJE KASSAY VILMA 

1831-1909 GYERMEKEIK VILMA 
ÉS JÓZSEF SÍRI ÁLMUK LEGYEN OLY CSENDES, MINT AMILYEN SZERETETTELJES S JÓSÁGOS VOLT KEDVES ÉLETÜK. HÁLÁS SZERETETTEL GYERMEKEIK 

HALMY GYULA REF. FŐGYMN. TANÁR 1839-1905 NEJE KASSAY VILMA 
1831-1909 GYERMEKEIK VILMA 
ÉS JÓZSEF SÍRI ÁLMUK LEGYEN OLY CSENDES, MINT AMILYEN SZERETETTELJES S JÓSÁGOS VOLT KEDVES ÉLETÜK. HÁLÁS SZERETETTEL GYERMEKEIK 






551. Nytsz.: II/B. 8/8-165. 


KASSAY MÁRIA 
1857-1913 FARAGÓ ISTVÁN 
MEGH. 1952 ITT NYUGSZANAK 





Kassay Mária 551 Kassay Vilma 260 Kasza József dr. 806 Kasza József dr. 807 Kasza Józsefné 806 Kasza Sándor 804 







1623. augusztus 26. 
174. (IV. 201.) Torkos István győri bíró, továbbá Torkos Péter, Bandy György, Nagy Benedek, Segesdy István, Szabó András, Horvát (Horuat) Pál, Oppicz János, Nagy (Nagi) János, Takács (Takacz) István, Pálffy István előtti ítélkezések. 
175. (IV. 201.) Potyondi (Potiondj) István Csepregi (Ciepregy) Imrét ügyvédnek vallja Kassay (Cassay) János ellen. 




1624. január 12. 
199. (IV. 206.) Torkos (Thorkos) István bíró, Torkos Péter, Dallos János, Chatt Simon, Buday Márton, Ketthely Pál, Tott (Totth) avagy Farkas János, Horvát (Horwath) Pál, Egry Márton, Szeőch (Szőch) avagy Káldy István, Nagy Gáspár, Oppicz János, Szabó (Zabo) Márton. Takács (Thakacz) István, Segesdy István, Torkos (Thorkoss) Imre, Csiszár (Chizar) István, Vámosi (Vámossi) János és Csizmazia (Chizmazya) Mihály, Nagy Gergely deák, Győr vármegye jegyzője, továbbá Visi (de Wyss) Nagy Pál a győri erősség magyar [sereg]bírája (judice [...] Hungarfiae] p[rae]sidii Jaurienfsis]) jelenlétében megtartott törvényszék. 
200. (IV. 206.) Felvétetett Pottyondy István felperes pere Kassay János győri polgárral (civi[s] Jaurie[nsis]) mint alperes ellen. 
A felperes ügyvédje kéri, az alperes vagy válaszoljon a keresetre, vagy abban az ő elmarasztalását kéri hírbehozás (diffamatio), és a becsület meggyalázása (ignominia) miatt nyelváltságon (emenda lingvae) történő büntetést kér. 
Végzés: Minthogy a fent megnevezet alperes sem személyesen, sem ügyvédje által nem jelent meg, ezért 3 ft-ra büntetik, 
201. (IV. 206.) Csehy (Chyehy) György, Karácson (Karachon) György és Pálffy Sebestyén, Tolnay (Tholnay) Nagy Péter ellen ügyvédet vallottak. [Tolnay] kezese Horvát (Horwath) Pál lett. 
202. (IV. 206-207.) Felvétetett nemes Pálffy Sebestyény továbbá Karácson (Karachon) György és Csehy (Chyey) György Enying és Kenése (Kenesse) falu lakosainak mint felpereseknek a pere Tolnai (de Tholna) Nagy Péter alperes ellen. A több felperest Kávássy Pál és Csepregi (Cheppregy) Imre ügyvédek képviselik, akik azt kívánják, hogy Horvát (Horwath) Pál kezes a saját felajánlása szerint állítsa a törvény elé a megnevezett Tolnay Nagy Pétert. Amennyiben nem tudja törvény elé állítani, a felperes fél az ő elmarasztalását kéri. Az ügy érdemére pedig ezután térnek. Az alperes arra a nyolc ökörre nem esküdhetett volna meg, és ha esküt tett is, azt méltatlanul cselekedte, mert a felperesek több tisztességes személlyel is be tudják bizonyítani, hogy azok a felperesek saját tulajdonában álló, igaz jószágok voltak. Olyan emberekkel tudnak bizonyítani, akiktől azokat vették, akik azokat nevelték, és azokat nyilvánvalóan ismerik is. A felperesek minden költségük, káruk, fáradtságuk megítélését kérik, és az alperes méltatlan eskü miatti megbüntetéséért is folyamodnak. 
Az alperes személyesen megjelent kezese, Horvát Pál mondta: ő azt a bíró visszaemlékezésére hagyja, hogy mióta, mi célból és meddig is lett kezes. Ezért a felperesek többet rajta nem követelhetnek. 
A felperes fél is a bíró visszaemlékezését kéri. 
Végzés: Minthogy mind a két fél a bíró visszaemlékezésére hagyta a dolgot, ő pedig úgy emlékszik vissza, hogy először is Horvát Pál csupán másfél száz ezüst tallérig vállalt kezességet, és azt követően Pálffy Sebestyén az alperest sze



mélyesen megfogatta. Ekkor Horvát Pál az ő kezességét letette. A bíró és vele együtt több ítélőbíró (assessor) is úgy emlékezik vissza, hogy Horvát csak a megnevezett pénzösszegig vállalt kezességet, amit a felpereseknek meg kell fizetnie.81 Ami pedig a felperesek azon előadását illeti, hogy bizonyítják, azok az ökrök a saját jószágaik voltak, arra azt válaszolják: a felperesek ezt bizonyítsák be. 
A felperesek tiltakoznak, mert ők a korábbi felajánlásuk és az ország törvénye szerint bizonyítottak. Tudni illik akkoriban mind a két jelen lévő rőt szőrű ökör felől, illetve a többit is megnevezvén, mindazok tulajdonlására az esküt letették, azok a felperesek jószágai. Az alábbi személyek tettek esküt tanúként a felperesek mellett: Ürögi (Wrőghy)82 Nagy Péter arra esküdött, hogy amely rőt ökröt Tolnay Nagy Péter itthagyott, azt ő nevelte, és mint igaz jószágot, ő adta a felpereseknek. A többi tanú pedig a következő: Ürögi Anyás (Wrőghy Anyás) János, Fábián (Fabjan) Mihály, Törjék (Töryek) István, Nagy Gergely és Szabó (Zabo) Gáspár. Az ürögi (wrőghy) bíró, Nemes István is saját személyében esküt tett. Mindezen eskütételeket követően a felperesek azt kívánják, hogy a megnevezett Tholnay Nagy Pétert az ő méltatlan és hamis eskütételéért büntessék meg, és a felperesek egyéb költségei, kárai kerüljenek megtérítésre. 
Végzés: Minthogy a felperesek elegendően bebizonyították, hogy a vitatott nyolc ökör az ő saját tulajdonú jószáguk volt, és Tolnay Nagy (Nagj) Péter méltatlanul esküdött rájuk. Mindezekre tekintettel a két itt maradt ökröt a felpereseknek visszaadták, és az által, hogy Tolnay Nagy Péter nem jelent meg, tehát itt őt most megbüntetni nem lehet, a felperesek keressék meg és menjenek füstjére. 
203. (IV. 207.) Felvétetett a nemes (nobilis) Csepregi (Cheppreghy) Imre felperes pere a néhai Halászi Szabó (Zabo de Halaszy) Máté özvegye, Piroska asszony, és Szeőch (Zőch) János felesége Erzsébet ellen. (Piroska asszony a fent megnevezett Erzsébet asszony leánya.) Ez az első kérelmi szak. 
204. (IV. 207.) Felvétetett Bebesi (Bebessy) Anna, vitézlő (egregius) Nagy Benedek Győr erősség vajdájának a felesége (waywodae p[rae]sidii Jaurien[sis]) mint felperes pere Vásáros (Vassaross) avagy Barbély (Barbell) Kristóf (providus) alperes ellen. 
A felperes ügyvédje előadta: amiféle személyekkel a felperesnek az ő perét bizonyítania kellene, azon személyek Kláris83 Péter kivételével a törvényszékben ülő esküdtek sorában vannak, azaz: Szabó (Zabo) Márton, Segesdy István, Oppicz János. Ezért a felperes - miképpen a korábbi időponton, úgy most is - az ő szemé-



mélyesen megfogatta. Ekkor Horvát Pál az ő kezességét letette. A bíró és vele együtt több ítélőbíró (assessor) is úgy emlékezik vissza, hogy Horvát csak a megnevezett pénzösszegig vállalt kezességet, amit a felpereseknek meg kell fizetnie.81 Ami pedig a felperesek azon előadását illeti, hogy bizonyítják, azok az ökrök a saját jószágaik voltak, arra azt válaszolják: a felperesek ezt bizonyítsák be. 
A felperesek tiltakoznak, mert ők a korábbi felajánlásuk és az ország törvénye szerint bizonyítottak. Tudni illik akkoriban mind a két jelen lévő rőt szőrű ökör felől, illetve a többit is megnevezvén, mindazok tulajdonlására az esküt letették, azok a felperesek jószágai. Az alábbi személyek tettek esküt tanúként a felperesek mellett: Ürögi (Wrőghy)82 Nagy Péter arra esküdött, hogy amely rőt ökröt Tolnay Nagy Péter itthagyott, azt ő nevelte, és mint igaz jószágot, ő adta a felpereseknek. A többi tanú pedig a következő: Ürögi Anyás (Wrőghy Anyás) János, Fábián (Fabjan) Mihály, Törjék (Töryek) István, Nagy Gergely és Szabó (Zabo) Gáspár. Az ürögi (wrőghy) bíró, Nemes István is saját személyében esküt tett. Mindezen eskütételeket követően a felperesek azt kívánják, hogy a megnevezett Tholnay Nagy Pétert az ő méltatlan és hamis eskütételéért büntessék meg, és a felperesek egyéb költségei, kárai kerüljenek megtérítésre. 
Végzés: Minthogy a felperesek elegendően bebizonyították, hogy a vitatott nyolc ökör az ő saját tulajdonú jószáguk volt, és Tolnay Nagy (Nagj) Péter méltatlanul esküdött rájuk. Mindezekre tekintettel a két itt maradt ökröt a felpereseknek visszaadták, és az által, hogy Tolnay Nagy Péter nem jelent meg, tehát itt őt most megbüntetni nem lehet, a felperesek keressék meg és menjenek füstjére. 
203. (IV. 207.) Felvétetett a nemes (nobilis) Csepregi (Cheppreghy) Imre felperes pere a néhai Halászi Szabó (Zabo de Halaszy) Máté özvegye, Piroska asszony, és Szeőch (Zőch) János felesége Erzsébet ellen. (Piroska asszony a fent megnevezett Erzsébet asszony leánya.) Ez az első kérelmi szak. 
204. (IV. 207.) Felvétetett Bebesi (Bebessy) Anna, vitézlő (egregius) Nagy Benedek Győr erősség vajdájának a felesége (waywodae p[rae]sidii Jaurien[sis]) mint felperes pere Vásáros (Vassaross) avagy Barbély (Barbell) Kristóf (providus) alperes ellen. 
A felperes ügyvédje előadta: amiféle személyekkel a felperesnek az ő perét bizonyítania kellene, azon személyek Kláris83 Péter kivételével a törvényszékben ülő esküdtek sorában vannak, azaz: Szabó (Zabo) Márton, Segesdy István, Oppicz János. Ezért a felperes - miképpen a korábbi időponton, úgy most is - az ő szemé



mélyesen megfogatta. Ekkor Horvát Pál az ő kezességét letette. A bíró és vele együtt több ítélőbíró (assessor) is úgy emlékezik vissza, hogy Horvát csak a megnevezett pénzösszegig vállalt kezességet, amit a felpereseknek meg kell fizetnie.81 Ami pedig a felperesek azon előadását illeti, hogy bizonyítják, azok az ökrök a saját jószágaik voltak, arra azt válaszolják: a felperesek ezt bizonyítsák be. 
A felperesek tiltakoznak, mert ők a korábbi felajánlásuk és az ország törvénye szerint bizonyítottak. Tudni illik akkoriban mind a két jelen lévő rőt szőrű ökör felől, illetve a többit is megnevezvén, mindazok tulajdonlására az esküt letették, azok a felperesek jószágai. Az alábbi személyek tettek esküt tanúként a felperesek mellett: Ürögi (Wrőghy)82 Nagy Péter arra esküdött, hogy amely rőt ökröt Tolnay Nagy Péter itthagyott, azt ő nevelte, és mint igaz jószágot, ő adta a felpereseknek. A többi tanú pedig a következő: Ürögi Anyás (Wrőghy Anyás) János, Fábián (Fabjan) Mihály, Törjék (Töryek) István, Nagy Gergely és Szabó (Zabo) Gáspár. Az ürögi (wrőghy) bíró, Nemes István is saját személyében esküt tett. Mindezen eskütételeket követően a felperesek azt kívánják, hogy a megnevezett Tholnay Nagy Pétert az ő méltatlan és hamis eskütételéért büntessék meg, és a felperesek egyéb költségei, kárai kerüljenek megtérítésre. 
Végzés: Minthogy a felperesek elegendően bebizonyították, hogy a vitatott nyolc ökör az ő saját tulajdonú jószáguk volt, és Tolnay Nagy (Nagj) Péter méltatlanul esküdött rájuk. Mindezekre tekintettel a két itt maradt ökröt a felpereseknek visszaadták, és az által, hogy Tolnay Nagy Péter nem jelent meg, tehát itt őt most megbüntetni nem lehet, a felperesek keressék meg és menjenek füstjére. 
203. (IV. 207.) Felvétetett a nemes (nobilis) Csepregi (Cheppreghy) Imre felperes pere a néhai Halászi Szabó (Zabo de Halaszy) Máté özvegye, Piroska asszony, és Szeőch (Zőch) János felesége Erzsébet ellen. (Piroska asszony a fent megnevezett Erzsébet asszony leánya.) Ez az első kérelmi szak. 
204. (IV. 207.) Felvétetett Bebesi (Bebessy) Anna, vitézlő (egregius) Nagy Benedek Győr erősség vajdájának a felesége (waywodae p[rae]sidii Jaurien[sis]) mint felperes pere Vásáros (Vassaross) avagy Barbély (Barbell) Kristóf (providus) alperes ellen. 
A felperes ügyvédje előadta: amiféle személyekkel a felperesnek az ő perét bizonyítania kellene, azon személyek Kláris83 Péter kivételével a törvényszékben ülő esküdtek sorában vannak, azaz: Szabó (Zabo) Márton, Segesdy István, Oppicz János. Ezért a felperes - miképpen a korábbi időponton, úgy most is - az ő szemé- 



lyükre, mint esküdt emberekre hagyja, hogy mondják el, hogy és mint történt az akkori szidalmazás, miképpen azt a felperes keresete tartja. 
Az alperes fél is a felperes tanúira hagyja, hogy ő miképpen gyalázta volna. 
[Végzés:] ha nem békélnek meg, jogi orvoslást kell eszközölni. 
205. (IV. 207.) Felvétetett Szabó (Zabo) avagy Jaksics (Jaksych) Miklós felperes pere Fajszy (Fayszy) Máté alperes ellen. Ez az első kérelmi szak. 




Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 4. Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1552-54. - Debrecen, 1982
   page 15   



Dominica Rogacionum (sie!) (máj. 22. vasárnap) 

390/4.—391. Kecskeméti (de Kechkemet) Nagy (Nagh) Jánost Tasi (Tassi) Mihály elfogatta volt, de tisztes férfiak Lissa (Lyssa) Ambrus, Nagy (Nagh) András, Szabótúri (Zabo Thwri) Tamás, Csirke (Chirke) Imre, Nagy (Nagh) Gergely, Deák (Literátus) Balázs, Szabó (Zabo) Jakab, Nagy (Nagh) János, másik Szabó (Zabo) Tamás, Kalmár (Kai-mar) István, másik Kádas (Kádas) István, Szűcs (Zewch) Márk és Kassai (Kassay) János előtti egyezség és kezességük által perújítás született, a pert elnapolták a jövő Lőrinc napra (aug. 10.) azzal a feltétellel, hogyha Nagy Péter a kitűzött napra megjelenni nem akarna, vagy bármi módon azt elhanyagolná — az erőhatalom esetét kivéve — akkor a kezesek kötelesek lesznek Tasi Mihálynak 100 forintot, mint peres úton megnyertet letenni, a bíró úrnak pedig a vérdíjjal tartoznak, egyenként minden kezes 10 forintra kötelezi magát. Azonfelül Nagy Péter arra is kötelezte magát, hogyha a kitűzött napra nem jönne el, Tasi Mihály őt bármely helyen perbe foghatja, hasonlóképpen a kezesei is, az említett száz forint és a vérdíj, mint peres úton megnyert miatt, jelen bizonyság erejével. 

391/1. Tomori (Thomori) Balázs tanúit tartozik elővezetni tizenötöd napra Kádas (Kádas) János ellenében és bizonyítania kell, hogy Tót (Thot) Mihály neki, Tomori Balázsnak megparancsolta, hogy Szegedről el akarván menekülni, vezesse őket és hogy Tót Mihálynak erre megvolt a tisztsége és hatalma. 
391/2. Néhai Farkas (—) Fábián (nővére), Orsolya tiltakozott, hogy a testvérének feleségével folytatott pere itt befejeződött, és véget ért, de ő azzal nincsen megelégedve, perújításra fellebbezte az ügyet, tehát, ha időközben azokban a javakból valami kárba megy, azt vissza akarja kapni. 
392/2. Nagyszombatba való (de Nagzombat) Barát (Barath) Dénes szolgája, István megígéri és kötelezi magát Nagy (Nagh) Andrással szemben, úgy mégis, hogyha ura visszatér, hogy őt pünkösdig Szabó (Zabo) János tartozása, azaz 500 forint miatt kielégítse. De ha mégsem térne vissza, várja őt és jövő június 13-ig (ad proximum festum beati Antonii), tüstént azt követő napon a lefoglalt áruval, azaz a kara-siával kielégíti. 
392/4. Deák (Literátus) Pál Húsos (Hwsos) Mártonnal folytatott perét a földesúr székére fellebbezte, de mivel az nem volt szokás, perét elveszítette. 




-

8 1