KASSAY FAMILY HISTORY AND GENEALOGY

[PDF] 

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ A GÖNCRUSZKAI KORNISOK KÉT ...

doktori.btk.elte.hu/hist/orgona/disszert.pdf

File Format: PDF/Adobe Acrobat
A GÖNCRUSZKAI KORNISOK. KÉT GENERÁCIÓ TÚLÉLÉSI STRATÉGIÁI. AZERDÉLYI ELITBEN. (1546 k. –1648). T. Orgona Angelika. 2007 ...

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ

A GÖNCRUSZKAI KORNISOK

KÉT GENERÁCIÓ TÚLÉLÉSI STRATÉGIÁI

AZ ERDÉLYI ELITBEN

(1546 k. –1648)

T. Orgona Angelika

2007

A szultáni tanácsnak voltak tiszts.gükn.l fogva meghívott tagjai: a nagyvezér, a

második vezér, a harmadik vezér és az esetenként kinevezett negyedik vezér. Rajtuk k.vül a

ruméliai és az anatóliai kádiaszker, a ruméliai és anatóliai defterdár, a nisándzsi, a ruméliai

beglerbég és később a kapudán pasa.1052 A fejedelmi tanács tagjai – szemben a Magyar

Tanáccsal vagy akár a szultáni tanáccsal – nem hivataluk alapján léptek a testületbe. Nagy

arányban helyet kaptak az országos főtisztségek viselői: főispánok, a kancellár, az udvari

főtisztségviselők, az ország generálisai, de a tanácsúri cím nem volt ranghoz kötve.

Példaként Kassait eml.thetjük, aki tipikus hivatali karriert futott be. Kérdés, létezett-e a

fejedelmi tanácsban a szultáni tanácshoz hasonló hierarchia? A rendek által a Portára írt

hivatalos levelek aláírásai bizonyos sorrendiséget tükroÅNznek.1053 E szerint a belső körbe

tartozott 1633-ban Kornis Zsigmond, Erdélyi István, Mikó Ferenc, Keresztesi Pál és Kassai

István, ebben a sorrendben. Meglepő, hogy Kassai a végén szerepel, hiszen a cenzúráiból

úgy tűnik, primátusa volt a többiekkel szemben: előfordul például, hogy a fejedelem csak őt

kérdezi meg, s csak az ő tanácsára kéri ki a többi tanácsúr cenzúráját.1054

Kik foglaltak helyet a fejedelmi tanácsban? A 12 tanácsos választása az országgyűlés

feladata volt, azonban a fejedelem jelöltjeiből kellett választani, gyakorlatilag tehát a

fejedelem választotta meg tanácsosait. A törvényekben megfogalmazódtak a rendek

személyi összetételre vonatkozó igényei: mindhárom nemzet képviselői kapjanak helyet a

testületben, egyenlő arányban. Ez a gyakorlatban nem valósult meg, a szászoknak pl. I.

Rákóczi György korában mindössze egy képviselőjük volt, 1640 után egy sem. Jóval

kevesebben voltak a másik két nemzet képviselőinél.

A másik, írásban nem rögzített, ám kialakult gyakorlat, hogy mind a négy bevett

vallás képviselői helyet kaptak a tanácsban. Horn Ildikó figyelt fel arra, hogy mind Bethlen

Gábor, mind I. Rákóczi György idején döntő többségben vannak a katolikus tanácsosok.1055

Ez így van, ha a korszak egészét n.zzük, viszont évekre lebontva a katolikus tanácsurak

többsége nem .rv.nyesül. Készítettem két táblázatot, amelyek alapján jól nyomon

követhető I. Rákóczi György törekvése a katolikus dominancia megtörésére. Látható,

hogyan fordul meg a katolikus és kálvinista tanácsurak aránya a korszak végére (1630: 5:2,

1648: 2:4). Azt is hozz.tehetjük, hogy I. Rákóczi György egyetlen katolikus tanácsurat

nevezett ki, Tholdalagi Mihályt 1636-ban, a többiek a leválthatatlanságuk miatt maradtak

1052 Káldy-Nagy 1974, 105–106

1053 Horn 1993, 247.

1054 Kassai István censurái: MOL F 12 Ly. 6. cs. (Kassai István iratai) Kassai javasolja a többi tanácsúr

megkérdezését pl.: Kassai István Rákóczi Györgynek, Kolozsvár, 1638. jún. 15. TMÁO III. 11–