KASSAI ISTVÁN XV-ik századbeli kassai építõmesterrõl való ismereteinket a következõkben foglalhatjuk össze: Vándorló éveiben talán Kölnben is megfordult; az 1465-ik évben ugyanis már mint Kassa város polgára, Kölner (Kölni) János képírónak egyik jótállója, midõn ez a polgári jogot elnyeri, a városi jegyzõkönyv szerint: Item eodem die (t. i. feria tertia ante Priscam virginem) Johannes Kölner pictor adep-tus est ius civile more advenarum ; pro eo fideiussores sunt Holyb et magister Stephanus lapicida.
István mester 1464-ben Bártfán adta kiváló tudásának bizonyítékát, midõn az összeomlással fenyegetõ sz. Egyed templomát újra boltozta. Bártfa a jeles építõmester iránt érzett háláját akként örökítette meg, hogy mellszobrát az egyház arcus triumphálisának éjszaki sarkában levõ boltvállkõre kifaragtatta ; a mester baljában mûvészete symbolumát, körzõt tart, jobbjában pedig iratszalagot, rajta: 1464. S. A. azaz Stephanus architectus. Õ faragta a sz. Egyedegyház szentségházát is, melyért 1465-ben 35 frtot fizett neki a városi tanács. Bártfa 1477-ben is hozzáfordult a városban levõ egyik kolostor beboltozása végett s levéltára megõrizte István mester válaszát, melybõl kitûnik, hogy elfoglaltsága miatt vonakodott Kassáról távozni s azzal kecsegtette a bártfaiakat, hogy inkább felével olcsóbban vállalja el a boltozatokhoz való kövek, faragását.
István mester tehetsége a Kassán gyakrabban megforduló király, Hunyadi Mátyás figyelmét is felköltötte s megbízta õt a diósgyõri vár kibõvítésével. Erre vonatkozik a bártfaiakhoz írt említett levelének következõ sora: - - so ich frei vom König bin itzund ; de nyoma van az építkezésnek egy évvel elõbb Kassa város jegyzõkönyvében is: Vorpot Stephani steinmecz. Auch an dem vorgemelten tag (t. i. am Montag nach Egidii) hat ein vorbot gelegt an alle und itzliche guter des obgeschrieben meister Mertens czigler (téglavetõ) von wegen etlichs Gebeudes, das er ihm auf dem Gewr (Diósgyõr) verdinget hatte dem Herrn Kunig zu bauen,
István mesterrel Kassa 1480-ban vet számot a templomon végzett munkájáért s neki még 23 forintot fizetett ki. Polgártársai bizalmából az 1467—1487. években szakadatlanul tagja a városi közgyûlésnek ; a hetvenes években adója 3 1/2 frt-- a nyolcvanas években 2 frt. tekintélyes összeg ahhoz képest, hogy a város királyi adója (census) 900 frt.
Arra a kérdésre, hogy István mester a kassai sz. Erzsébet-templomnak melyik részét tervezte és építette, útmutatásul a déli tornyon levõ címer szolgál, melyen Mátyás király családi címere, a gyûrûs holló is látható. A bártfai és kassai szentségház formai rokonsága arra vall. hogy a kassainak mestere -- Henszlmann lángésznek mondja - - szintén István mester volt. Neki tulajdonítjuk a gölnicbányai szentségházat is.
Kassán a déli toronynak csupán öt emelete épült ki. A második és harmadik emeletet áttörõ sugárablakok, melyeknek orma díszes keresztrózsákban végzõdik s a harmadik emelet falsíkjára sûrûn alkalmazott gótikus pilaszter-tagozás reávall a szentségház dús fantáziájú alkotójára, akinek biztos keze mesteri harmóniát teremtett a kõcsipkék szövedékébe. Az õ alkotásának tekinthetjük a szentségház és a sekrestye ajtaja közt, a keleti falsíkba eresztett dombormûvet is, mely magyarországi szent Erzsébetet ábrázolja ; ezt arra alapítjuk, hogy István mester a dombormûvek faragásával is foglalkozott, de valljuk fõként a kép felett levõ bájos alkotású baldachint szemügyre véve, melynek szerkesztését a hanyatló stíl szertelen formáiban csakis István mester vagy vele egyenlõ rangú társa oldhatta meg oly kifejezõén. Az õ mûve az a kõbõl faragott temetõi lámpaoszlop, melyre Mátyás király címerét is reá faragta s mely ma a dóm déli kapuja mellett áll s alighanem õ tervezte a szepeshelyi dóm Szapolyai-kápolnáját és a csütörtökhelyi kápolnát.
István mester 1464-ben Bártfán adta kiváló tudásának bizonyítékát, midõn az összeomlással fenyegetõ sz. Egyed templomát újra boltozta. Bártfa a jeles építõmester iránt érzett háláját akként örökítette meg, hogy mellszobrát az egyház arcus triumphálisának éjszaki sarkában levõ boltvállkõre kifaragtatta ; a mester baljában mûvészete symbolumát, körzõt tart, jobbjában pedig iratszalagot, rajta: 1464. S. A. azaz Stephanus architectus. Õ faragta a sz. Egyedegyház szentségházát is, melyért 1465-ben 35 frtot fizett neki a városi tanács. Bártfa 1477-ben is hozzáfordult a városban levõ egyik kolostor beboltozása végett s levéltára megõrizte István mester válaszát, melybõl kitûnik, hogy elfoglaltsága miatt vonakodott Kassáról távozni s azzal kecsegtette a bártfaiakat, hogy inkább felével olcsóbban vállalja el a boltozatokhoz való kövek, faragását.
István mester tehetsége a Kassán gyakrabban megforduló király, Hunyadi Mátyás figyelmét is felköltötte s megbízta õt a diósgyõri vár kibõvítésével. Erre vonatkozik a bártfaiakhoz írt említett levelének következõ sora: - - so ich frei vom König bin itzund ; de nyoma van az építkezésnek egy évvel elõbb Kassa város jegyzõkönyvében is: Vorpot Stephani steinmecz. Auch an dem vorgemelten tag (t. i. am Montag nach Egidii) hat ein vorbot gelegt an alle und itzliche guter des obgeschrieben meister Mertens czigler (téglavetõ) von wegen etlichs Gebeudes, das er ihm auf dem Gewr (Diósgyõr) verdinget hatte dem Herrn Kunig zu bauen,
István mesterrel Kassa 1480-ban vet számot a templomon végzett munkájáért s neki még 23 forintot fizetett ki. Polgártársai bizalmából az 1467—1487. években szakadatlanul tagja a városi közgyûlésnek ; a hetvenes években adója 3 1/2 frt-- a nyolcvanas években 2 frt. tekintélyes összeg ahhoz képest, hogy a város királyi adója (census) 900 frt.
Arra a kérdésre, hogy István mester a kassai sz. Erzsébet-templomnak melyik részét tervezte és építette, útmutatásul a déli tornyon levõ címer szolgál, melyen Mátyás király családi címere, a gyûrûs holló is látható. A bártfai és kassai szentségház formai rokonsága arra vall. hogy a kassainak mestere -- Henszlmann lángésznek mondja - - szintén István mester volt. Neki tulajdonítjuk a gölnicbányai szentségházat is.
Kassán a déli toronynak csupán öt emelete épült ki. A második és harmadik emeletet áttörõ sugárablakok, melyeknek orma díszes keresztrózsákban végzõdik s a harmadik emelet falsíkjára sûrûn alkalmazott gótikus pilaszter-tagozás reávall a szentségház dús fantáziájú alkotójára, akinek biztos keze mesteri harmóniát teremtett a kõcsipkék szövedékébe. Az õ alkotásának tekinthetjük a szentségház és a sekrestye ajtaja közt, a keleti falsíkba eresztett dombormûvet is, mely magyarországi szent Erzsébetet ábrázolja ; ezt arra alapítjuk, hogy István mester a dombormûvek faragásával is foglalkozott, de valljuk fõként a kép felett levõ bájos alkotású baldachint szemügyre véve, melynek szerkesztését a hanyatló stíl szertelen formáiban csakis István mester vagy vele egyenlõ rangú társa oldhatta meg oly kifejezõén. Az õ mûve az a kõbõl faragott temetõi lámpaoszlop, melyre Mátyás király címerét is reá faragta s mely ma a dóm déli kapuja mellett áll s alighanem õ tervezte a szepeshelyi dóm Szapolyai-kápolnáját és a csütörtökhelyi kápolnát.
KEMÉNY LAJOS
No comments:
Post a Comment