öreg galambbúgos kapu zsindelyes jó és ép mindenestűi fogva, semmi vas nincs rajta . . ., mely kapu nyílik az virágos kertre15 [Siménfalva U. —a Elírás Simenyffalui h.] 1646: Az udvarház palánkkal kerített tapaszos, vagyon rajta egy öreg deszkás kapu galambházas [Magyar bükkös AF. — Kemény Péter udvarházának leírása] | Vagyon Megy kereken egy fából csinált tapaszos, zsendelyes udvarház, melyre nyílik az utcáról elsőben egy új deszkás leveles kétfelé nyíló, alatt vascsapokon, fent két öreg vaspántokon járó kapu, fenn galambbiigos zsendelyes, egy retesz rajta lakat nélkül, mellette egy kis bejáró ajtó, az is fenn vaspánton, alatt vascsapon forgó, egy vas-tolyózár rajta lakat nélkül [Meggykerék AF]. 1647: (Cassai István árváinak udvarházára) nyílik az utcáról elsőben egy új deszkás leveles, kétfelé nyíló . . . kapu, fenn galambbúgos, zsendeles [uo.]. 1670: Az udvarkapu felett egy galambház jó zsendelyezéssel, jó deszkázassál kétfelé nyíló kapu, vassarkokon vaskapoccsal záródik be, minden romlás nélkül valók a deszkái [Pócstelke КК]. 1679: (A majorházon) alól vagyon a csűrös kert, melyre nyílik kapubálványos és deszkás galambbiigos sövényből font kapu, mellette egy kis gyalogkapu fazárjával együtt [Mező-bodon ТА]. 1685: Azon alsó magyar suki nemes udvarháznak a falu felől való bejáró nagy, öreg kapuja galambbubos (így !), kétfelé nyíló kapuja fenyőfa-deszkákból való, erős vassarkokon forgó, két vaspánttal megerősített, egy erős retesz reteszfővel együtt . . . Ezen öreg kapu mellett egy bejáró-ajtó [Alsózsuk К]. 1688/1789: A csűrés kertnek3 belső kapuja négy tölgyfa-kapubálványra építve, fiókkapuja közepin, ezen két kapu mindenik vascsapokon forognak (így !) felyül vaskarikában vagyon foglalva, középső kapuja is hasonló. Ezen kapuk deszkái avultak, zsendelyezése megavult, galambogassa (így!) omlólag áll [Görgényszentimre MT. —a A fejedelem, I. Apafi Mihály görgényvári uradalmáénak]. 1692: Nyílik az udvarra tölgyfa-lábakon álló kötésekre csinált (:mely kötések is nagy fejű cifrázatos faszegekkel vannak megszegezve:) zsendelyes és egy rendbeli galambbúgos, fenyődeszkákból álló, párkányzatos, lapos fejű vasszegekkel tölgyfa-heverede-rekre és lécszegekkel felverve, vaskávákon és sarkokon járó, kétfelé nyíló, öreg kapu, hasonló kiskapujával egybe. Ennek tolyogató fazárja, a nagyobbikán vasreteszfőstől lakat nélkül vagyon | Csűrös kert . . . nyílik erre napkelet felől való részén tölgy ágakon (így !) álló kötésekre csinált sövényTből font egyfelé nyíló kapu, mely kapun zsendelyezve egyrendben álló galambuc (így !) vagyon; ezen kapunak lábait meg kell gyámolíttani. Zsendelyezése is restaurálást kíván [Mezőbodon ТА; Bethlen Gergely udvarházának lelt.] I ezen magyarnagybuni . . . udvarháznak vadnak két külső kapui, melynek egyike8, nyílik egyenesen ki a falura, deszkás és galambbúgos, melynek deszkázatja restaurációt kíván [Nagybún KK. —a A másik a belső kapu nem galambbiigos, és a ,,magyar temp-lom"-ra nyíló is „galambbúg nélkül való zsendelyes kapu"]. 1698 körül: Toroczkai János 1698 táján Mikola Lászlótól vásárolt udvarházának telkén „galambbúgos kapu is volt zsendelyes, régi lábakon álló romláshoz közelítő" — vallja 1726-ban Michael Budnár 55 éves jobbágy [Sajókeresztúr SzD].
1702: (A gr. Székely) udvarházra bejáró nagykapu, jó zsendelyes, kétfelé nyíló, kétsoros galambtartó rajta, vaspánt kettő, mellette egy kiskapu, jó vassarok rajta egy [Pócstelke КК]. 1705: Záhi Curia . . . Kapuja cserfa-oldalmellyékekbűl van el készítve, megromladozott zsendelyezés alatt rongyolt galambbúgjával együtt [Mezőzáh ТА]. 1714: Az leírt nagy udvarház* mellett . . . támaszos sövényből csenyált ( !) lészás kerttel, . . . kívül tisztességes tölgyfából csinált régi, öreg kapuláb azon alkalmatos két kapu, a tetejin galambbúg, azon romladozott zsindel [Kászonfelsőfalu Cs. —a A gr. Lázár Ferencé]. 1715: Portus majorem biffori válva, et minorem unilaterali per cardines ferreos inter postes quercinos jam antiquatos vertentem, taliterque clausibilem, qua anno ad hue 1715 erecta vetustate trila, columbario tamen pro visa, et scandulis tecta . . . aesti-matur ad Rhenenses Florenos 4 xr 30 [Ördöngösfüzes SzD. — aAz 1779-beli összeírás a királyi kincstár tulajdonában levő udvarház előbbi tulajdonosául a Rettegi családot jelöli meg]. 1721: Descriptio Portae. Vagyon a curialisra bejáró kapu a curialisnak észak felől való végiben a faluból Hlyére menő uton belől, amely is áll három faragott, földben beásott, ottan-ottan cifrázott, vastag cserefa-kapumellyékekből, melynek bojthajtás ( !) módjára csinált faragott, felső szemöldeke nagy fejű faszegekkel foglaltatnak (így !) a kapu feleihez, mellette lévő kisded bejáró kapuhelyeivel, melynek is bojthajtás módjára csinált felső szemöldöke állván faragott cserefábol nagy fejű faszegekkel foglaltatik a nagykapu zabájához, a szemöldökön fellyül vagyon kerék módjára hatszegeletű, egymás-
15 Az adalékok a Szótörténeti Tár III. kötetének már megszerkesztett részéből kerültek bele a felsorolásba. Ezért helykímélés céljából a levéltári jelzetek elmaradtak. A településnevek után a régi megyenév-rövidítések állnak. A (: :)-be tett részek az eredetiben is zárójelesek; a [ ]-ben levő szövegrészek e közlemény szerzőjétől származnak.
