„Gesztely, magyar falu a' Hernád mellett, Megyaszóhoz délre két órányira... Híd a Hernádon. Szántóföldje fekete agyag, ... erdeje, szőlője, szilvásai vannak" (Fényes 407.).
A falu „első említését 1219-ben találjuk, amikor Gesztel néven szerepelt" (Bo-rorvszky 47.), de valószínűleg jóval korábban keletkezhetett. A következő írásos emlék 1268-ban, az Árpádok korában kelt: „az V. István király által Drug fia Sándor szabolcsi főispánnak adományozott három birtok közül az egyik Zemplén vármegyében feküdt. Ez régi nevén Keztel, a mai Gesztely község ('terra Keztel in Comitatu de Zemplén')" (Akk XVI. 49.; Kún 34.). A falu később a Drugeth család birtokába került, majd az egri kanonokok tulajdonához tartozott. 1560-ban a törökök rablásának esett áldozatul a körülötte lévő falvakkal együtt. Az 1598. évi összeírás szerint a község a hódoltsághoz tartozott (Borovszky 47.; Csíkvári 196.). A 17. században a Rákócziak birtokába került. A gyakori török, német és kuruc támadások, valamint egy pestisjárvány nagyban elősegítették, hogy a falu lassanként puszta, lakatlan hellyé vált. 1705-ben már úgy emlékeznek meg róla a feljegyzések, hogy teljesen elpusztult. „Csak 1735-ben építtetett fel újra" (Kún 36.).
Birtokosai az Oroszok, Fogarassyak, Szentgyörgyiek, Négyesyek, Huszárok, a Kassay, Puky és Tátray családok voltak. A 19. század végén és a 20. század elején Kó-czán Miklósnak, Orosz Elemérnek, Klein Ignácnak és Zmeskál Jánosnak volt itt nagyobb birtoka (Borovszky 47.). 1945 után a Megyaszóhoz és Gesztelyhez tartozott, nagyrészt elpusztult, a háború idején lerombolt tanyák lakossága új települést hozott létre a Laposi-patak közelében, nem messze a Miskolcot Szerenccsel összekötő országúttól. A lakosok nagy része a Megyaszóhoz tartozó Harangodról települt át ide, ezért kapta az új település az Újharangod nevet. A 70-es években jelentős területek kerültek Gesztely birtokába a hernádnémeti és hernádkaki földterületekből, Újharangodot is ekkor kapcsolták Gesztelyhez (Hnt. 1973.; 1985.).
Összegyűjtöttem és megvizsgáltam Gesztely helyneveit, köztük a tanyaneveket. Földrajzi neveknek kell-e tekintenünk a tanyaneveket? Egyetértek Bárczi Géza megállapításával, mely szerint „földrajzi neveknek nevezzük a földfelszín egyes pontjának vagy kisebb-nagyobb lakott vagy lakatlan területének, hegy- és vízrajzi alakulatainak elnevezéseit, tehát dűlők, erdők, ... egyes épületek, tanyák, utak, utcák neveit" (Bárczi 145.). Ezek a nevek azonban sokban különböznek egymástól eredetük, alakjuk és a néven belüli variációs lehetőségek miatt. Mint arra Hegedűs Attila is rámutatott, a tanyanevek sokkal közelebb állnak a személynevekhez, mint bármely más helynévtípus, „mivel zömükben személynévi meghatározó elemük miatt sokkal érzékenyebben reagálnak a személynevekben bekövetkezett változásokra" (Hegedűs I. 21-22.).
A falu határában jelenleg 4 tanya található, s ezek összlakossága egy évtizeddel ezelőtt 17 fő volt (Hnt. 1985.). A századfordulón és a század első felében azonban jóval
823
