| A pálóczi Pálóczi család |  |  |  |
 A magyar történelem egyik kiemelkedő családja, amely családfáját ugyan az Árpádok uralkodásának idejéig fel tudta vinni, felemelkedése mégis Zsigmond király (az uralkodó, elődeihez, az Anjoukhoz hasonlóan a személyéhez hűséges főnemességet kívánt kialakítani – a szerző) és a Hunyadiak korára tehető. A család utolsó férfitagja 1526-ban a mohácsi csatatéren esett el. Egy ideig a Pánki (Pányoki) nevet viselték, majd 1327-től az Ung megyei Pálócz várától kölcsönözve Pálóczinak írták magukat. A ruszkai Dobó családdal közös törzsből származnak. A nemzetség közös őse Pányoki (Pánki) Gergely (Károly Róbert udvari vitéze volt, akitől a nemzetség Pálócz várát kapta adományul – a szerző), akinek fiaitól, Ruszkai Jakabtól (1263—1316) a ruszkai Dobó, Pálóczi Pétertől pedig a pálóczi Pálóczi család származik.A hiteles családfa V. István király koráig vihető vissza. 1263-ban a király hűséges szolgálataiért a Zemplén vármegyei Zomotor nevű földet adományozta a családnak. A család egyik oklevéllel is bizonyítható őse II. (Pánki) Péter. Fiai: III. Péter (dictus de Thuz) beregi főispán (a Bereg vármegyével kapcsolatos okiratokban a család 1348-ban tűnik fel, amikor Panki Thuz (dictus) Pető mester (Panki Péter beregi ispán fia) surányi birtokait elcserélte Guthi Simonnal és Pállal (Sopron fiával) és Zuárd Tamással és Istvánnal az értékesebb és termékenyebb guti birtokért – a szerző) és Mátyus (Máté), akik tovább bővítették a névadó pálóci várat. Mátyus (Máté) gyermekei: IV. Péter, András, Domokos, János. A családot IV. Péter leszármazottai vitték tovább: II. Máté, György, Imre és Hedvig, Perényi Miklósné. A család felemelkedésében jelentős szerepet játszott Domokos, aki 1379—1403 között a premontrei rend leleszi káptalanjának préposti tisztségét töltötte be. Sikerült megszereznie a magyarországi rendtartomány vizitátori tisztségét (s mint ilyen megkapta a pápától a dianumi címzetes püspöki kinevezést is – a szerző). Leleszi prépostként jelentős szolgálatokat tett Zsigmond királynak, így például 1394-ben a rendkívüli hadiadó begyűjtésében. Kérésére a király udvarába vette unokaöccseit, Mátét és Györgyöt, ez utóbbi például megkapta a szepesi káptalan kanonoki stallumát. Rangbeli emelkedésükre mutat az a tény, hogy 1402-ben Pálóczi Máté egyike annak a 109 országos méltóságnak, akik pecsétjükkel megerősítették a Habsburg Albert osztrák herceg trónörök léséről szóló oklevelet. Pálóczi Györgyöt a király szepesi préposttá nevezte ki, hogy a prépostság jövedelmeiből fedezni tudja külföldi tanulmányainak költségét. 1403 januárjának utolsó napjaiban elhunyt Pálóczi Domokos leleszi prépost. Még ki sem hűlt a káptalanban felravatalozott holtteste, amikor unokaöccsei, Máté és Imre fegyvereseikkel rátörtek az egyházra és erőszakkal magukhoz vették örökségüket, 800 aranyat. Másnap a szomszédos nemesekkel együtt ismét visszatértek és elrabolták a sekrestyében letétként elhelyezett 8000 aranyat is. Máté mint királyi familiáris számos megyei ispáni tisztségét viselt: Borsod (1405-1406), Verőce (1408), 1408-tól Diósgyőr várának kapitánya, s mint ilyen Borsod, Abaúj, Szabolcs és Heves vármegyék ispánja. 1406-ban a királyi tanács tagja lett. A tisztség birtokosaként Imre öccsével együtt számos királyi várat is kezében tartott: Diósgyőr, Regéc, Abaújvár, Dédés, Cserép várát. Szolgálatai jutalmául Septe, Szakoly, Patak és Újhely birtokát kapta meg. 1419–1431 között a beregi ispáni tisztséget és Munkács várának kapitányi tisztségét is ellátta. 1432-ben a várat és az uradalmat kénytelenek voltak átadni Lazarevics István szerb despotának (a tatai egyezmény értelmében magyarországi várak és birtokok fejében a szerb uralkodó átadta Nándorfehérvárat – a szerző).  Pálóczi Máté és Imre 1419—1423 között a titkos kancellári munkát végezték. (Alkancellárul egyik familiárisukat, Csapy Lászlót választották, aki lemondásuk után is királyi szolgálatban maradt – a szerző) Máté, mint az egyik titkos kancellár tagja lett a Sárkány-rendnek is. A család valamennyi tagja aktívan bekapcsolódott az országos politikába. 1415-ben Pálóczi Imre elkísérte urát a konstanczi zsinatra, 1420-ban pedig Prága ostrománál a királyi bandérium parancsnoka.Máté 1425—1435 között országbíró, 1435—1436 között Magyarország nádora. II. Máté gyermekei: Veronika, Bebek Imréné, V. Péter újhelyi plébános, Simon és II. János. Pálóczi Imre gyermekei: Anna és László. Testvérük, György is fényes karriert futott be. 1419—1423 között erdélyi püspök, 1423—1439 között esztergomi érsek, bíboros, prímás. Világi tisztségeket is betöltött, így 1432—1433-ban királyi, 1436—1437-ben pedig nádori helytartó. Pálóczi László (I. Imre fia) I. Ulászló király alatt királyi főudvarmesterként tevékenykedett, majd V. László és Mátyás király alatt országbíró volt. Mivel 1439-ben Albert király törvényben szabályozta, hogy idegenek nem rendelkezhetnek birtokkal Magyarországon, a Brankovics György szerb despotától elkobzott munkácsi várat és uradalmat Pálóczi Lászlónak adományozta. Később az országbíró viszályba keveredett unokaöccseivel, II. Máté fiaival, amely során feldúlták Dercen, Dobrony és Csomonya községeket. Ezzel kapcsolatos az alábbi okmány is: „A Lelez-i konvent /: Miklós prépost és a konvent:/ bizonyítja, hogy eléje járult Palocz-i László királyi udvarmester és tiltakozás formájában jelentette, hogy ámbár Ulászló király az ő hűséges szolgálatai elismeréséül élete végéig neki adományozta Mwnkach várát a hozzátartozó városokkal és falvakkal, mégis ezen adományozás után Palocz-i Péter, Symon és János kieszközölték a királytól Mwnkach várának a maguk részére való adományozását új királyi adomány címén, ami az ő nagy rovására történt. Ezért tiltotta Ulászló királyt Mwnkach várának és tartozékainak az eladományozásától, mindenki mást pedig, név szerint is Palocz-i Pétert, Symont és Jánost annak bármilyen címen való birtokbavételétől. (Leleszi Konvent, kelt 1440.október 21.)” Később az uradalmat Pálóczi Simon kapta meg II. János (II. Máté fia), Ung vármegye főispánja két fiút hagyott maga után: Zsigmond szerémi püspököt és II. Imrét. II. Imre (II. János fia) Mátyás király kedvelt udvari embere volt, előbb főpohárnokmester, majd főlovászmester lett. Simon, (II. Máté fia) I. Ulászló király főlovászmestere és hadvezére. Elkísérte királyát az 1444-es szerencsétlen várnai ütközetbe is, amelyből szerencsésen megmenekült. A Felvidéken befészkelődött huszita rablók ellen harcolt. Fia, István Perényi Erzsébettel kötött házasságából három gyermek született: Antal, Mihály és Katalin. Antal, testvérével Mihállyal együtt II. Ulászló királytól a leleszi prépostságra kegyúri jogot kapott. Pálóczi Mihály, aki a főpohárnokmesteri tisztséget látta el, 1514-ben utódok nélkül halt meg. Antal, Zemplén vármegye főispánja 1526-ban a végzetes mohácsi ütközetben esett el. Az örökség miatt megindult a háborúskodás a Dobó és a Perényi család között. Zubánics László |
