| A néhai Szepessy László úr által hátrahagyott, s úri maradékai által bírt minden fekvő javaknak évenkénti tiszta készpénz jövedelme (1836) A négyesi Szepessy birtokok neve | Készpénz jövedelem Váltó Czédulában | |
| R. frt. | Xr | |
| Velezd | 1425 | 35 |
| Vatta | 2873 | 50 1/3 |
| Tisza Oszlár | 1880 | 45 4/5 |
| Miskolcz | 848 | 23 1/10 |
| Szirma Bessenyő | 384 | 10 |
| Nyék és Ládháza | 4141 | 19 lÁ |
| Vakarács | 611 | 4i -y4 |
| Kis Tokaj | 330 | n v2 |
| Tállya és Szántó | 386 | 40 |
| Alacska és Múcsony | 635 | 35x/2 |
| Ecséd | 11502 | 10 4/6 |
| Bánréve | 250 | - |
| Összesen: | 25270 | 22 9/10 |
| Hozzá adván a Zsigmond féle javak tiszta jövedelmét | 24153 | 25 74/240 |
| Summa summárum, az egész massza jövedelme: | 49423 | 48 5/24 |
A vagyon mindkét részről László gyermekeire szállt, mivel Zsigmond utód nélkül halt meg. Az örökösök Kassay István hiteles ügyészt, Borsod vármegye táblabíráját bízták meg a javak számbavételével és a tiszta jövedelmek kiszámításával. Kassay lelkiismeretesen, személyesen bejárta az uradalmi településeket, a helyszínen összeírta a birtokok tartozékait, s azt 197 oldalas vaskos kötetben (+ mellékletek) „adta tudtára mindeneknek a'kiknek illik", persze leginkább a megbízó örökösöknek, vagy ahogy Ő titulálta Őket: „a tisztelt úri véreknek". „Az öszveírási munkát kikészítvén, azt a többször tisztelt úri véreknek múlt 1834-ik esztendei Kisasszony hava (augusztus) közepe táján elejékbe terjesztettem."
De kik is voltak a megbízók és hogyan változott a megbízás tartalma?
A megbízók:
• négyesi Szepessy László Borsod vármegye föszolgabírája, (felesége: Ragyolczi Csorna Terézia)
4 Az egyes uradalmi javakra lásd még a B.- A.- Z. Megyei Levéltárban (Miskolc) a négyesi Szepessy család iratai (Bm.L. XIII-14. 1-14 dob.) között: Berente (1376-1781, 1799-1863), Négyes (1845-51), Apostag (1844), Alacska (1852), Múcsony (1835-43), Vatta (1482-1780), Nyék és Vakarács (1750-1783, 1782-1810), Ecséd (1643-1786), Oszlár (1739-1788), Gesztely (1605-1771), Cselnek (1688-1780), hegyaljai birtokok (1598-1752), Miskolc, és környéki birtokok (1616-1780), Varbó és a kassai ház (1612-1744), Abaúj megyei birtokok (1548-17'52), felső-borsodi birtokok (1733-1784), Heves megyei birtokok (1737-1780), Bereg és Zemplén megyei birtokok (1654—1753), Rimaszombat (1721-31), vegyes birtokjogi iratok (1586-1781, 1838^18). Ugyanitt birtokjogi iratok: a négyesi malomról (1863-1879), végrendeletek (1791-1883), birtokösz-szeírások és leltárak (1711-1827). Számadások: Diósgyőr (szőlő, 1783-1785), Miskolc és Nyék (1771), Szentmárton (1766-80), Berente (1783-1836), Homrogd (1781-84), Jánosd (1781-89), Ecséd (1795), Gégény (1738), Csetnek (1711), Berkesz (1738), Tarcal és Mád (1704), Tarcal és Bodrogkeresztúr (1707), Szikszó, Nemesbikk, Vámos, Besenyő, Szentpéter, Csaba. Számlák: kereskedőktől (1664-1816), építkezésekből (1738-1816), szabóktól (1812-14), gombkötőtől (1811-13), asztalostól (1810), kovácstól (1810-14), gyógyszerésztől (1775-1814), egyéb (1810), vegyes (17-19. század). Térképek és tervrajzok a 18-19. századból.
263
• négyesi Szepessy József Borsod vármegye főpénztárnoka, (felesége: Érmihály-falvi Gencsy Zsófia)
• négyesi Szepessy Katalin Cs. K. Kamarás és Magy. Királyi Budai Kamarai tanácsnok Gombosfalvi Gombos Imre házastársa,
• négyesi Szepessy Mária markusfalusi Máriássy Zsigmond főtáblabíró élete társa A megbízatás kezdeti célja: „... hogy mind azon fekvő javakat mellyek múlt 1832-ik
esztendei Szent András (nov) hava 24-én mag nélkül elhunyt Nagy Bátyjok, Néhai Tekintetes Négyesi Szepessy Sigmond Úr után a' tisztelt megbízó úri vérekre szállottak írnám össze, 's részént betsültetném meg 's tiszta jövedelmeket számítanám ki."
A változások:
„Kik is időközbe egyezőleg meggyőződvén a' felől, hogy réajok nézve sokkal czélerányosabb lenne a' réajok most szállott javakat, a' Szüléik után általak már valósággal birtokokkal egybe olvasztani, 's ékor az egésszel, a' menniyre eszközölhető lenne, egész tagokba másánt osztozni..".
„1834. Kisasszony (aug.) hava 20-án Miskolczon tartatott összejövetelek alkalmával =>bővebb utasítás készíttetett=>'d most örökölt javakon (N. Szepessy Sigmond utáni jav.) felül=>a birtokokba lévőknek is... összeírását., ... földmérői mennyiségének az összeírásba való kitételét, és végre mind azoknak mellyek még tökéletesen fel mérve nem volnának hites földmérő általi fel méretesét is elhatározták."
A fentiek számunkra azt igazolják, hogy a négyesi Szepessy javak legátfogóbb és legteljesebb képét kapjuk 1836-ból.
Ennek igazolására lássuk pl. a csetneki uradalmi települések összeírását. Az összeíró, Kassay István „1833. kis asszony (aug) hava 3-án Tettes Gömör Vármegyében helyeztetett Csetnek Városában" megjelent, és számba vette a csetneki uradalom helységeit: (ahol „magános birtokok" vannak a „megbízó véreknek".
Ebben segítségére volt a csetneki uradalom sáfárja (adminisztrátora), Tettes Kirinyi János táblabíró úr.
„2 mérővárosok: 1. Csetnek, 2. Dobsina
18 helységek: 3. Kun Taplocza, 4. Heves, 5. Sebes Pataka, 6. Rekenye Újfalu, 7. Oktina, 8. Rokfalva, 9. Nagy Szlabos, 10. Fekete Lehota, 11. Redova, 12. Felső Sajó, 13. Berdarka, 14. Hankova, 15. Markuska, 16. Kis Szlabos, 17. Fekete Pataka, 18. Getzel-falva, 19. Petermány, 20. Restér
5 Puszták: 21. Somkút, 22. Veres haraszt, 23. Tornává, 24. Csákány, 25. Kerek-Erdő
Malom: 26. Jósafőn egy malma (4 köveken őrölhet) + kendertörő, 27. Jósafőn (szőlőkbőljáró bordézsma, V* zálogba bírt házhely = molnár használja)
Erdő: 28. Pelsütz Ardói erdő fele részének 7/8 része".
A csetneki uradalom ekkor „az illető birtokosok közt már fel volt osztva", ,,a' Királyi kisebb haszonvételek (erdő, malom, Szőlő) pedig közösen használtattak". ,,A' bejövő tiszta haszon minden esztendőbe Szt. Pál napkor Csetneken szokott felosztatni: 's kinek kinek illetősége Kastély jövedelem nevezet alatt kiadatni": „az egész uradalmi erdők jövedelmének 9/20 része először levonatik = az uradalmi jobbágyoknak kiadatik {ez a szokás az „Úrbér bejöttekor a' jobbágyok által használt földek és rétek rosszaságából eredő rövidségek pótlására hozatott be!) = csak a felül való 11/20 rész osztatik el a' földesurak közt a' többi jövedelmekkel együtt arányosan".
De: ,,a' Jósafői Malom jövedelme kivétel = némely uradalmi birtokok ebből nem részesülnek (a képviselt úri vérek a résztvevők közé tartoznak!)"
264
A jövedelmek először 4 egyenlő részre oszlottak: 1. Tököly 2. Szepességi 3. Szécsényi 4. Lóránfi (a vérek ide tartoztak!) ágak szerint. A Lóránfiak jövedelme további 3 egyenlő részre oszlott: 1. Bakos 2. Móré (a vérek ide tartoztak!) 3. Meszesy Lincák ágra. Végül a Móré ág illetősége ismét 16 felé osztatott: „tehát az 1/16 résznek a 3/5 része az összeírható úri véreké!"
Ugyanakkor Csetnek és Dobsina mérő városok különböztek a többi uradalmi helységek jövedelmétől. Hiszen Csetnek mindössze 2 malom hasznát, a kortsmáktól pedig 16 frt 40 Xr. állandó summát adott, ellenben 7 kerülőt köteles volt az uradalomnak fizetni és tartani. Dobsina is mindössze fizetett az uradalomnak 229 V.Cz. frt.-okat, s egyebet semmit. Bezzeg a lakosok mindkét helyen: „szabad adást, és vevést gyakorolnak", „telkeiket állandó taksa fizetés mellett bírták."
Az uradalomra nézve negatívumok:
- Az erdők az egész uradalomban már ekkor régóta bírói zár alatt voltak.
- A királyi kisebb hasznok néhol többet, máshol kevesebbet hoztak be.
- „Az arányosságbeli per" az egész uradalomra nézve a gróf Andrásiak felperessége alatt már lefolyt, 's az most felsőbb megvizsgálásra várakozott.
Mint a feljebbiekből látható tehát ezen uradalomból is kétféle jövedelmet vesznek „a tisztelt vérek" is: a) Közös jövedelemből = lásd a fenti példákat! (évi középjövedelem 178 Rf. 42 2/6 Xr.), b) Magános birtokokból = lásd a következő táblázatokat! (általában „tót helységekben lévén" tolmács volt Kováts János Nagy Szlabosi lakos, jobbágyuk volt, sokszor segédkezett a taksák beszedésénél is.)
265
