A Hatvani család
Hatvani család czímere.*
vizsgálat alá vont család a 16-18. század között élt Borsod vármegye területén. Sajnos nem derült ki, honnan származhatott ide, de mint neve is mutatja, olyan megyéből kellett, hogy jöjjön, amelyben Hatvan nevű települést találunk a 15. század folyamán. Magyarországon Csánki Dezső szerint ekkor Baranyában, Fejérben, Hevesben, Közép-Szolnokban, Nógrádban, Somogyban és Pest megyében létezett Hatvan néven település.66
A Siebmacher's Hatvani András szendrői várkapitánynak a címerét közli. 7 Ez a címerkép megegyezik András gyermekeinek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban megtalálható pecsétlenyomataival. A címeres könyv Nagy Ivánra hivatkozva a család predikátumát „Tőtöri és hatvani"-nak jelöli meg. Nagy Iván őket erdélyi származásúnak tartja, és adatokat közöl Doboka megyéből.69 Ez a család a Közép-Szolnok megyei Ér folyócska melletti Hatvan^Érhatvan, ma Hotoan nevű településről származhat. Meg kell jegyeznünk, hogy a Siebmacher's és a Nagy Iván által közölt adatok között nem látszik az összefüggés bizonyítottnak.
Borsod megyében a 16. század elejéig nyúlik vissza egy Hatvani nevű család, amelyik Dél-Borsodban volt birtokos. Egy másik Hatvani család a 17. század legelején bukkan fel a megye északi részén. A kettő között kapcsolat nem fedezhető fel, de az állítható, hogy mindkettő betelepült família volt.
Borsodban 1499-ben tűnik föl Hatvani Mátyás leánya, Margit, Sóvári Soós István özvegye, aki az őt többek között Nyárád faluból megillető részeit leányainak és azok férjeinek adományozta.70 1504-ben és 1508-ban ezen a környéken,
Hatvani család czímere.*
A Alsóábrány
falu birtokba iktatásánál jelent meg mint szomszédos Hatvani Menyhért, aki ugyanebből a családból származhat. '
Az előző családdal állhatott rokonságban az 1509-ben először megemlített Hatvani Andrással, aki mint királyi ember, a ládi pálosok Őrös falubeli beiktatásakor szerepelt.72 A következő éven őt már birtoka után bábái előnévvel illették. Ekkor felségével, Annával és két fiával, Ferenccel és Gergellyel szerepelt abban az oklevélben, amelyben Vakarács és Tokaj falubeli birtokrészüket Thenki Pálnak és Lászlónak eladták.73 Ugyanez a Bábái Hatvani András és Bábái Mátyus Benedek tiltottak mindenkit 1520-ban Bába határában lévő erdőjük vágásától.74 András 1522-ben Csabán királyi ember volt bábái előnévvel.75
Innentől kezdve majd egy fél évszázadon keresztül hallgatnak a források a családról. 1563-ban Bábán volt birtokos Hatvani Orsolya, aki Nyíri János felesége 1580-ban.76 1570-től kezdve válnak újra folyamatossá az adatok. A család folytonosságára és a rokonságra a bábái birtok kézben tartásából következtethetünk. A település kapcsán Ferencnek vagy Gergelynek fia János és ennek felesége, Tullosy Anna neve merül föl a dokumentumokban. János az 1570-es években a Mohi járás szolgabírája volt, és emiatt
66 CSÁNKI Dezső 1890-1913. I. köt. 29. 54, 99, 556. o., II. köt. 489, 611. III. köt. 331.
67 SIEBMACHER: Der Adcl von Ungarn: Hatvani I.
68 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/b. III. I. 311, 1051.
69 NAGY Iván 1857-1868. V. köt. 70.
70 OL. Dl. 57823.
71 SUGÁR András 1980. 102, 107.
72 OL. Dl. 21942.
73 B.-A.-Z. M.Lt. XV-1.46.
74 OL. Dl. 47339.
75 B.-A.-Z. M. Lt. XV-17. Csaba. 1522.
76 B.-A.-Z. M. Lt. XV-17. Bába 1563, lV-501/c. XIV. I. 179.
nagyon sok peres ügyben feltűnik, de saját magának is több, a vármegye előtt lezajlott jogügylete volt.77
így például a vele rokonságban álló Csathó Alberttel, aki az 1570. esztendőben, húsvét ünnepe táján nem tudni, mitől indíttatván „összve veszett" Hatvani szolgálójával, majd a felperes tullosi78 házára törvén hatodmagával, rút szidalmakkal illette Hatvani János feleségét. Az asszonyt ki akarta rángatni a házból, és „kurvá"-mk szidalmazta. Végül ki is rángatta és csúnyán megverte, s még dicsekedett is a tettével. Ezzel nem megelégedvén, az elmúlt aratás, azaz Szent Jakab napja táján a felperes által bevetett szántóföldekre tört és elvitte onnét a gabonatizedet, amivel 4 forint kárt okozott. Csathó a vádakkal szemben később így védekezett: nem hatalmasul vitte el a gabonát, hanem a paraszt, aki a földet szántotta, önként adta oda neki.79
Borsod megye jegyzőkönyvi töredékeiből tudjuk meg, hogy Jánosnak két lánya is volt. Zsófia, aki Szinyi Rafael özvegye és Ilona, aki Kerepeczy Miklós özvegye volt 1575-ben.80
Az 1580. vagy 1581. évi pünkösdi mohi vásár alkalmával Diósgyőr birtokosai, Török István és Drugeth István, akiknek Tulloson is voltak részeik, nem jó szemmel nézték a Hatvani János nemesi kúriáján kimért bort. A bormérésre bizonyára megvolt a joga, de ezzel valószínűleg hátrányos helyzetbe hozta az ugyancsak bort mérető diósgyőri urakat. Hatvani János hosszú házát jó néhány darabont körülállta, ők azonban Diósgyőr környékbeli falvakba és Miskolcra való, kötelező szolgálattal tartozó fegyveresek voltak, és a demonstráción kívül nem vettek részt tevőlegesen a ház feltörésében, legfeljebb a cégért akasztották le. Az ajtót hópénzes, azaz hivatásos katonák törték fel, majd a boroshordók fenekét is ők törték be, amiben a tanúk szerint már nem sok bor volt. Hatvani János ekkor nem volt otthonában, a támadást felesége igyekezett elhárítani, egy vasnyárssal kirontva az épületből. A felháborodott Hatvaniné azt kiabálta, hogy ha belőnek az ablakon „által ütöm egy nyárssal őket".82 A darabontok a nyársat elgörbítve elűzték a méltatlankodó asszonyt, akinek a keze is megsérült annyira, hogy a vér csöpögött le belőle a földre. Ez a Cseztay Ferenc mohi udvarbíróságában történt, de ehhez hasonló eset történt Somogyi Boldizsár udvarbíróságában is.83 Az ebből keletkezett per még
77 A szintén itt birtokos Finkeyek viszont Hatvani János ellen protestáltak, mert ez elfoglalta Tullos utcáját, amely az ő részük volt. TÓTH Péter: 2007. 1619. Jánossy Pál a maga és házastársa, Ilona asszony érdekében visszakövetel egy lovat és egy szekeret, amelyeket Hatvani és Rinóth vett el jobbágyuktól, Kalmár Balázstól. TÓTH Péter 2007. 1490. Hatvani János visszakövetelni kéri Kubinyi Kristóftól és Kubinyi Andrástól négy lovat, tizenhat tehenet, húsz szekér szénát, 32 fertály búzát. TÓTH Péter 2007. 2152. Hatvány János eltiltja az Alsóbábán lévő erdőjüket az alsóbábai lakosoktól. TÓTH Péter: 2007. 1268. Hatvány János a házastársa, Tullosy Anna asszony érdekében visszakövetelni kéri az Aranyoson lévő nemesi kúriát Vendéghy Györgytől és Vendéghy Jánostól, valamint Ományi Tamástól és a fivéreitől. TÓTH Péter 2007. 913. Hatvány János a következőket adja elő Biky Benedek ellen: az 1573. esztendőben, Pünkösd ünnepe táján a nevezett hatalmasul felszántotta a Bikk határában lévő, Szilasra járó nevezetű szántóföldjét és el is foglalta azt. TÓTH Péter 2007. 973.
78 Tullos a XVII. században elpusztult település Mohi mezőváros és Ládháza között. Ma kavicsbánya tó van a területén.
79 TÓTH Péter 2007. 1454.
80 TÓTH Péter 2007. 1191-1193.
81 A datálásban az egyik tanú vallomása segít, aki megjegyzi „semmit nem tud, mert István király hadábanjárt". Báthory István lengyel király 1579. június 30. és az 1582. január 15-én kötött fegyverszünet között viselt hadat erdélyi csapatok részvételével Rettegett Iván ellen.
82 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/d. XVII. I. 25.
83 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. XVIII. IV. 29.
1590-ben is tartott, aminek végeztével Diósgyőr birtokosai 1591-ben megbékéltek Hatvani Jánossal és neki engesztelésül két hordó bort adtak.84
Hatvani Jánosnak és a Török rokonságnak aló. század utolsó évtizedeiben folyamatosan merültek fel ellentétei Tulloson szökött jobbágyok és földterületek ügyében.85 Prépostvári Bálint egri kapitánynak is jobbágy visszakövetelése volt Hatvanival szemben 1590-ben.86 Feltehetően Hatvani János fia az a Hatvani Gergely, akitől a nála zálogban lévő „Csorba rész" nevezetű területet követeli vissza Ludnai Anna és Zsófia 1616-ban.87 Gergely testvérének, Kükemezey Lászlónénak, Annának 1615-ben Felsőbábán és Tulloson kívül Mezőkeresztesen is volt részjószága. Ekkor tiltakozott ezek eladományozása ellen, minthogy a fent említett birtokok apjáról szálltak reá.88 Anna 1626-ban már halott volt, férje, gyermekei Tamás és Kristóf nevében is tiltatta az időközben elnéptelenedett Tullos és Alsóbába prédiumokban lévő porciójának élésétől a szomszédos településeket.89
Bábán birtokos 1632-ben Hatvani Judit Kassai Györgyné, kinek egy itteni jobbágyát Móré Katalin Ónod kapujában elfogatta és elzáratta.90 Ő feltehetően Hatvani Gergely lánya volt.
A dél-borsodi Hatvani család legutóbb előforduló férfitagja az a Miklós, aki Felsőbábával kapcsolatosan szerepel a megyei iratok között 1659-ben. ' Ő is feltehetően Gergely fia volt.
A korabeli dokumentumokat megvizsgálva, látszólag semmiféle rokoni kapcsolat nem található a 17. század elején Szendrő környékén felbukkanó és az előzőekben ismertetett családok között. A Szendrő vidéki Hatvani családnak első, Borsod megyében ismert tagja Hatvani Boldizsár, aki felesége révén a vagyonos Putnoky család birtokainak egy részét szerezte meg. Hatvani Boldizsár anyósa, Putnoky Zsuzsanna Papócsy László házastársa volt, majd Csathó Imre gömöri alispánhoz ment férjhez. Papócsy László gyermekei, Miklós, Mihály és Margit 1598-ban már árvák voltak.92 Közülük Margit 1601-ben Terenyei György özvegyeként Hatvani Boldizsár felesége volt. Egy 1642-ben készült tanúkihallgatás szintén bizonyítja ezt. „Tudja-e a tanú, hogy Korláth István uramnak és Zolthay Jánosné asszonyomnak Hatvány Boldizsárné, Papóchy Margit asszony, név szerint való attyafia volt?" Mire Olasz János alkapitány így válaszolt: „Hallotta Korláth Ferenctől, hogy Korláth István uram anyja és Zolthayné asszonyom anyja és Hatvány András uram anyjának anyja egy ember gyermekei voltának." Bárius Ferenc, akkori megyei esküdt pedig hozzátette „hiszen egész Szendrő tudja, hogy atyafiak."93 A házaspár első közös említésekor Nógrád vármegyében fordult elő.94 Hatvani Boldizsár nevét viszont már 1600-ban is megemlítik, amikor a Hont megyei Kurintz prédiumra tört szolgáival fegyveres kézzel, és ennek szántóföldjeiről huszonkét kereszt dézsmabúzát elvitetett.95 így felvetődik ennek a Hatvani családnak a Hont, illetve Nógrád megyei eredete.
84 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/a. IV. 721. o.
85 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. XI. II. 40,42, XIII. II. 242, XIII. III. 136,
86 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. XIII. III. 234.
87 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. XI. III. 70.
88 B.-A.-Z. M. Lt. XV-17. Felsőbába 1615.
89 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/a. IV. 721.
90 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/a. V. 70.
91 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. XVIII. X. 41.
92 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. XIV. III. 239.
93 H.M.Lt. XII-1/9. 1110.
94 OBORNI Teréz 2001. 483, 577.
95 B.-A.-Z. M. Lt. IV.501/C. XVIII. VIII. 57.
1606-tól már folyamatos adatokat találunk a házaspárról Borsod megyéből. 1609-ben a Putnoky-vagyonból szintén részesedő Korláth István szendrői kapitány és Bertóthi Margit kérték vissza Pusztakazinc dézsmabúzáját, amit hatalmasul vitetett el innen a Hatvani házaspár.97 Ugyanebben az évben Ungvári András miskolci prédikátortól követeltek vissza egy szökött jobbágyot.9 1617-ben Hatvani és felesége úgy egyeztek ki Szentpéteri Imre deákkal és Jászi János maradékival, hogy Dusnok prédium „Papoczy részét" melyért előbbi 25 forintot, utóbbi egy 22 forintot érő lovat adott, még tíz évig bírhassák, utána a birtok visszaszálljon.99 A Papócsy-féle birtokok a következők voltak: Szendrőben egy kúria a Gerse utcában és a hozzá tartozó javak, Pusztakazinc, Dusnok, Disznóshorváti.
1625 után Hatvani Boldizsárnak már csak Özvegyével találkozunk, akitől ekkor jobbágyokat követeltek vissza Disznóshorvátiból.100 Az özvegy egyedül sem riadt vissza némi hatalmaskodástól. Két évvel később Rákóczi György és Pál protestáltak az ellen, hogy némely szendrői gyalogokat megfizetve és az edelényi földre küldve őket, az itteni kaszáló fűjüket felhordatta.101
A Putnokyaktól maradt Pusztakazincot szintén többen birtokolták. A birtokosoknak, így a Hatvani családnak is sok gondja volt a szomszédos edelényi lakosokkal. A földesurak és az edelényiek közötti határvita kapcsán maradt fenn a következő tanúkihallgatás, amelynek érdekesebb részleteit itt közöljük: Az edelényi hites személyek a határszemlére kivonuló Csathó Imre gömöri alispánnak és Zolthay Jánosnak, akik ugyancsak örökösök voltak itt, egy „maczka nyomós" határkövet mutattak, amelyet „Róka nyom kü"-nek neveztek. Mire Zolthay János ilyen szavakkal illette őket: „...öreg emberek, bestye kurvafiak, agg ebek, igaz felhányott határt mutassatok, nem tarisnyában hozott határkövet, az nem igaz határ...!" Majd Csathó Imre még jobban megijesztette a határjárókat: „Ha az én feleségem után nyilván jutott Putnoki részjószágomon megfoghatlak benneteket, bizony a Zendrei tömlöcben rothasztalak meg benneteket!"102
A Hatvani család legkiemelkedőbb tagja Hatvani András volt. Ő Hatvani Boldizsár és Papócsy Margit fia, aki bizonyára kora ifjúságától a végeken, elsősorban Szendrőben vitézkedett. Feltételezhetően 1610 körül születhetett, szüleinek egyetlen fiúgyermekeként. Gyermekségében és kora ifjúságában meglehetősen beteges volt. Annyira, hogy rokona, Korláth István főkapitány nemtetszését nyilvánítja ki amiatt, mert a beteges gyermek nevére kerülnek bizonyos családi ingatlanok.103 1640-ben már Szendrőn lovas hadnagy volt. 104 Három évvel később, mint szendrei hadnagy adta el dubicsányi porcióját.105 Ugyanekkor egyezkedett Monaki Ferenc alispán előtt, ennek Gerse utcabeli házában Korláth Ferenccel és Göcze Istvánnal Disznóshorvát szölödézsmáját illetően. A megegyezés szerint ezt három részre osztva szedik be ezentúl.106
1642-ben ő vezeti az Abaúj megyében rabló, fosztogató török üldözésére küldött hadat. A törökök Szinát kirabolva, vonultak vissza a Csereháton keresztül. Az ellenük
96 B.-A.-Z. M. Lt. IV.501/C. X. I. 197.
97 B.-A.-Z. M. Lt. IV.501/C. XIII. VI. 34.
98 B.-A.-Z. M. Lt. IV.501/C. XIII. VI. 59. lA.
99 B.-A.-Z. M. Lt. IV.501/C. V. I. 47.
100 B.-A.-Z. M. Lt. IV.501/C. XIII. IX. 77.
101 B.-A.-Z. M. Lt. IV.501/C. IX. III. 429.
102 B.-A.-Z. M. Lt. IV.501/d. XVII. II. 75.
103 H.M.Lt. XII-1/9. 1110.
104 B.-A.-Z. M. Lt. IV.501/C. XIII. XII. 89.
105 B.-A.-Z. M. Lt. IV.501/C. IV. 1. 39.
106 B.-A.-Z. M. Lt. IV.501/C. XXIII. I. 109.
küldött magyar és német csapatok Kassa, Ónod, Tokaj és Szendrő végváraiból gyűltek össze. A törököknek sikerült kitérniük, mire Hatvani délre, Garadna irányába fordult a másfél ezer főnyi hadával. Az összecsapást talán megfontoltságától vezérelve, de igyekezett elkerülni. A sereghez csapódó fegyveres, puskás parasztok gyülekezése sem tetszett neki, ezeket feddöleg elküldte. Csanádi János, az ónodiak alkapitánya ki is akart válni csapatával a seregből, mondván, hogy „a rabláson könnyen megverhetjük a törököket", de Hatvani uram nem engedte. A katonák a háta mögött ezeket mondogatták: „valahol Hatvani vagyon, de ott soha ellenséget nem verünk", „annak utána valahol elöljárónk lészen Hatvani András, arra a csatára nem megyünk.".107 Kapitánya Móré István, 1648-ban kelt végrendeletében aranyos botját és kisebbik boncsokját kedvelt hadnagyára, Hatvani Andrásra hagyta.108
A katonai ranglétrán 1653-ra jutott el kiemelkedő magaslatra, a végvár alkapitánya lett. Ekkoriban többször „tápiószentmártoni" előnévvel emlegették.1 9 Ez a település egykor Nógrád megyében volt. Egyes források azonban már 1646-ban főkapitánynak írták. Ekkor vásárolt Viszlai Demetertől Szendrőn egy darab földet: „... a város határában, a Németváros mellett a Malom utcának végiben, az Boldva folyó vize között a Kantrában, néhai Korláth Ferenc füvelő rété mellett két darab puszta kerthelyemet, mellyeket a gaz és tövis felnőtt volt, adtam örökben szendrei főkapitány Hatvani Andrásnak."110
Hatvani András mind öröksége és pozíciója, mind házassága révén jelentős birtokokat tartott a kezében Borsod és egyéb megyékben. A Gerse utcában álló ún. Bornemissza-féle házat és telket magától Wesselényi Miklós nádortól kapta 2000 forintért 1655-ben, azzal a kiváltsággal, hogy itt évente 12 hordó bort kimérethet. Az udvarházhoz csűrös és veteményeskert is tartozott és az Ispán, más néven Bornemisza rét.111 Ezeken felül több rétet is kapott a nádortól a kapitány. „Hatvani András uramnak elég rétéi, földei voltának: a Garadnában egy darab rét a Boldva mellett, ismét a szuhogyi út felé egy darab szántóföld, a Felsőváron túl is egy darab föld.""2 Vártiszteknek adott földjeiről dézsmát szedett. „Tudok a Körmöndi árkán szélyül 3 darab szántóföldét Hatvani uramnak, melyben búzája volt, kit is ötödén dézsmált meg, azt hallottam Bornemisza földének lenni azon házhoz."113
Az alkapitányi tisztet nem sokkal később, 1655-ben a szendrői főkapitányi tisztség követte.114 Ebben az évben már ezt a pozíciót betöltve írt alá több kapitánytársával együtt egy III. Ferdinánd által kiadott oltalomlevelet Pálffy Tamás csanádi püspök számára.115 1656-ban a főkapitány kérelmére rendelte el Borsod megye, hogy a szendrői német lovasság számára a szentpéteri és szendrői járások minden faluja egy kocsi szénát és egy köböl zabot tartozik a várba szállítani a megszabott áron."6 A végvár irányítása mellett aktívan részt vett a megyei közéletben is. 1657-ben Patrohi István fiának, Dávidnak ártatlan halála miatt protestál a kapitány ellen.1 Egy évre rá Bárius András végren-
107 H. M. Lt. XII-1/55. 262.
108 RADVÁNSZKY Béla 1879. III. köt. 304.
109 B.-A.-Z. M. Lt. IV.501/C. XIII. XII. 234, 269.
110 MOL. P. 72. 13. cs. 75/3.
111 B.-A.-Z. M. Lt. IV.501/C. XVII. I. 71.
112 B.-A.-Z. M. Lt. IV.501/a. 11. köt. 260-271.
113 B.-A.-Z. M. Lt. IV.501/C. XVIII. I. 59.
114 B.-A.-Z. M. Lt. IV.501/C. X. III. 179.
115 ARCANUM, Királyi könyvek, 11. köt. 278-279.
116 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/a. VII. köt. 303.
117 B.-A.-Z. M. Lt. IV.501/C. X. III. 205.
deletének hitelesítői között szerepel alkapitányával, Széky Péterrel együtt.118 Ugyanekkor, mint ahogyan a Pest megyei jegyzőkönyvekben feljegyezték, Kakucs prédium, illetve a felesége, Hartyányi Borbála örökségét képező Hartyány prédium miatt voltak ellentétei a szomszédokkal és többi birtokosokkal.119
Egyetlen jelentősebb ütközetben való részvételének emléke maradt fenn, de ez egyben halálának is okozója volt. Több tanú emlékezett vissza mintegy negyven év múlva az 1659. december 16-án történt esetre. Egyike a tanúknak a harcon is részt vevő Kapitány Mihály nemes ember volt. A fent említett napon Bárius András szolgái a Szuhogy felé eső erdőrészre mentek szekerestől fáért. Munka közben ütött rajtuk az egri törökök portyázó lovascsapata, akik a védekező kocsisnak fejét vették, másikuk el tudott menekülni és megvitte a támadás hírét Szendrőbe. A kapitány azonnal lóra ült huszárjaival és éppen saját birtokán, Pusztakazincon érte utol a garázdálkodó ellenséget. A magyar végváriaktól azonban elpártolt a szerencse, maga Hatvani András főkapitány is elesett „több főrendekkel együtt". A törökök fejét vették, és diadalmasan vitték Egerbe. A fejet családja 130 talléron és egy török rabon tudta megváltani, és a tetemmel együtt örök nyugalomra helyezni.1
Özvegye, Hartyányi Borbála később Fúló Miklós felesége lett. Második férje a régi Hatvani-féle faház helyett kőépületet emelt a telken. l Fúló Miklósné megkárosította az uradalmat azzal, hogy az engedélyezett 12 hordó bor helyett többet méretett ki házánál. Ezért Wesselényi nádor 1664-ben levélben figyelmeztette: „ ...árváit tekintvén, engedtük, hogy esztendőnként 12 hordó bort légyen szabad kiárultatni, de őkegyelme nemcsak 12 hordó bort, hanem esztendő által folytatja cégér alatt borát, nekünk nagy kárunkra." Cégérének leakasztásával, hordója abroncsainak levágatásával fenyegette meg az asszonyt. 122
1670-ben Wesselényi László és felesége osgyáni Bakos Zsuzsanna elzálogosították Szalonna falubeli és a szendrei végház tövében lévő Ivánka, Garadna, Szentmiklós pusztabeli teljes porciójukat, a szendrei alsó kapu táján levő puszta malomhelyet és a mellette lévő szabad kocsma helyet a ládbesenyői porcióval együtt Hatvani András özvegyének, Hartyányi Borbálának, valamint gyermekeinek, Hatvani Ferencnek és Máriának. Az oklevél megemlíti, hogy nekik ezeken a helyeken ugyancsak volt már részük. A zálogosítás harmadfélszáz magyar forintért húsz esztendő múltán való kiváltásig szólt. A szerződés szerint a puszta malom és kocsmahelyen épületeket emelhettek, melyeknek értékét a visszaváltáskor a zálogba adóknak ki kell majd fizetniük. Az ide telepített egész helyes jobbágyokért kétszáz forintot, a féltelkesekért száz forintot kell majd fizetniük, ha csak ezeket a zálogba vevők magukkal nem viszik.123
A Hatvaniak egykori származásuk helyszínén is megőriztek némi kisebb birtokokat. 1676-ban Fúló Miklósné, mint gyermekeinek Ferencnek és Máriának gyámja tiltakozott amiatt, mert a szomszédos lakosok megsértették a Pest megyei Nemeshartyán, Kakucs és Alberti prédiumokban bírt jogait.124 Hartyányi Borbála testamentuma az Egri káptalanban lett elhelyezve.
118 ARCANUM, Királyi könyvek, 12. köt. 491-493.
119 BOROSY András 1983. II. köt. 465, 466.
120 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. XVII. I. 71.
121 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/c. XVII. I. 71.
122 MOL. P. 72. 13. cs. 72/21.
123 MOL. A. 57. 16. köt. 233-236.
124 BOROSY András 1983. II. köt. 1819.
A Hatvani családnak Szalonna faluban már András főkapitány idejében voltak részei. 1671-ben fia és lánya bírtak itt, illetve Ivánka, Garadna, Szentmiklós pusztákban, amelyeket hét év múlva zálogba adtak 2500 forintért.125 Hatvani Ferenc 1694-ben a szalonnai Vár Domb egész területét akarta megvásárolni, amitől tiltották egyéb részbirtokosok.126 Ez a fent nevezett Vár Domb nevű terület a település belterületén volt, és az egykor, már a 14. században itt emlegetett ősi kúriahely és kastély helyét jelölte. 1399-ben Szalonnai Loránd fia István birtokában volt. Ekkor a kúriát pártázatos, fogazott mellvéddel erősített kőfal kerítette.127 Különleges kiváltság emlékét őrizte meg egy 1800-ban készült tanúkihallgatás, amely éppen a kúria ügyében folyt. „Ha ezelőtt a régi időkben a faluban valamely verekedés, vagy zenebona történt, ha a bűnös a megnevezett curialis helyre bevezette magát, onnan senki is ki nem hozta, és oda paraszt bíró nem is merészelt menni."128 Ez az asylum-jog arra enged következtetni, hogy a telek valamikor egyházi tulajdonban volt, bár ennek írásos forrása nincs. Nem egyedülálló ez a környéken, Szendrőn a „Bornemisza-kúria" élvezett hasonló jogokat.129 Ez utóbbi telek ugyancsak a Hatvaniak kezén volt!
Hatvani Ferencet szerencsétlenségére éppen itt érte a halál. Saját szalonnai jobbágya ennek a teleknek az udvarán lőtte agyon. Tetemét apjától örökölt szendrői, Gerse utcai házában terítették ki.
Az 1800-ban végzett tanúbizonyság szedés alkalmával még emlékeztek nevére és a gyilkosságra is. „Régi emberektül úgy hallotta, hogy a deutrális házhelyen valami Hatvanyi nevezetű lakott volna, sőt még azon háznak felállását gyermek korába érte is, és az ablakain mint gyermek ki s be bujkált. Áztat is hallotta, hogy a nevezett Hatvanit a maga embere a deutrális helyen agyonlőtte volna."1
Hatvani Andrásné Hartyányi Borbála 1683-ban tett örökvallást, amely az egri káptalanban lett elhelyezve. Mivel lányai, Mária és a már néhai Klára, kiházasításukkor több ingó és ingatlan vagyonhoz jutottak hozzá, fiának Ferencnek több vagyont juttat. „ Az gyűrűknek is az szebbikét, úgymint az öreg jó féle gyémántos aranygyűrűt Hatvani Ferenc fiamnak ígértem, és az medált is odaajándékoztam néki jó idején, az aranylánc pedig magáé, a szín ezüst pártaöv is övé." Gyürky Pál vőjét, mint a családi vagyon el-vesztegetőjét emlegeti. „Első szegény uramtól maradott egynéhány száz forintra való posztót, fegyverét és lovait mind inkább hír nélkül vesztegette el őkegyelme." A család vallása református volt, mivel Borbála asszony jelentős javakat hagyott Kassán a helyi református eklézsiára.
A Hatvaniak gazdagságára néhai Hatvani Klárának házasságára kapott nagy meny-nyiségű ezüst és arany marháknak szintén az egri káptalanban található összeírásából következtethetünk. Kiderül ebből, hogy Hatvani Klára két évig élt haláláig Bertóthy Samuval.133 A házasságból született leánykát, Borbálát nagyanyja, Hatvaniné Hartyányi Borbála nevelte, ruházta.134
125 B.-A.-Z. M. Lt. XV-17. Szalonna, 1671, 1678.
126 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/a. XIII. 19.
127 MOL. Df. 220290.
128 B.-A.-Z. M. Lt. VII-1. 216. doboz. Szalonna, szn. iratok.
129 GYULAI Éva 2002. 203.
131 B.-A.-Z. M. Lt. VII-1. 216. doboz. Szalonna, szn. iratok.
132 H. M. Lt. XII-1/19. 699.
133 Egy bokor aranypénz. Egy bokor fülben járó arany függő kígyóformára. Egy tiszta aranylánc, melyben kétszáz szem volt. Az nyomott száz aranyat legalább. Egy nyakra való arany függő, kinek közepiben egy hosszas jóféle gyémánt volt azon alól egy öreg jóféle gyöngy, mint egy közönséges baba. Tizenkét öreg arany szemek, klárissal egyvelezetten. Három igaz gyémántos arany gyűrűk. Egy nyakra való apró szemű
Az 1680-as évekből több vármegyének írt levelével találkozunk a Hatvani testvéreknek. 1686-ban disznóshorváti jobbágyainak elesett állapota miatt írt levelet Ferenc a megyének, hogy legyenek kíméletesebbek velük szemben a beszedni való adók dolgában.1 Következő éven édesanyja, Hartyányi Borbála nevében kéri az elöljárókat, hogy anyját ne a zempléni nemesek közé sorolják, hanem Borsodba, mivel lakásuk Szendrő-ben van.136 Mária az alispánt kéri 1690-ben, hogy a családjára nehezedő terheket csök
jóféle tiszta gyöngyök húsz sorban. Ismét ugyan nyakra való öreg arany szemek kik hólyagosan voltának fűzve szép igaz gyöngyökkel. Egy eper módjára fűzött kláris, szép igaz gyöngyökkel, veres klárissal egyvelegezetten négy sorban. Négy gyöngyös párta, kinek ketteje szép arany bogláros volt, ketteje pedig csak tiszta gyöngyös volt, ezek közül egyikét temették néhai Hatvány Klára asszonnyal, másikat pedig Bertóthy Borbála asszony viselte el. Egy öreg gyöngyös koronka, kin tizennyolc arany boglárok voltának, és jólétekkel legalább megért száz tallért. Egy tiszta arany bogláros gyöngyös főkötő, kin tizennyolc S forma arany boglár volt és mindenik boglár közepiben egy rubint. Egy ezüst aranyas perecforma párta övláncával együtt. Egy tiszta ezüst láncöv, aki öt sorban általérte néhai Hatvány Klára asszonyt. Egy ezüst arany táblás csiklóban járó kétujjnyi szélességű pártaöv veretes és zöld zománccal cifrázott, azon ki a derekát átalérte olyan kétujjnyi vastagságú ezüst arany láncforma aranylánc is volt és annak végében egy ezüst aranyas közép körtvélyforma függő. Egy ezüst aranyas köves hívely ki sájir, smaragd, rubint és szép igazgyöngyökkel volt megrakott és abban kés is volt veres fejér és zöld kővel cifrázott. Egy bársony palást fekete virágos, kinek körül az alján nagy széles arany csipke az elein penig szép nyuszt mely nyusztnak párja tizennégy tallér volt. Ez téli ruha illendő béléssel mind egészen szépen meg volt bélelve. Más virágos bársony palást fekete, kinek elein nyuszt helyében fekete szép bojtos bársony, az alján nagy ezüst csipke, ez nyári palást volt. Bársony király színű szép kis suba, téli ki félig arany prémmel volt felhányva az elein penig oly nyuszt volt, kinek párját huszonöt tallérokon szedték. Zöld sima bársony kis suba négy sorban rajta arany prém egy tenyérnyi szélességű, ki nyári ruha lévén az elein karmazsin színű bojtos bársony volt. Egy zöld bársony szoknya, sima bársony, kinek az alján ezüst-arany fonalból való duplafodorodott prém volt háromujjnyi szélességre négy sorban. Veres szép sima bársony szoknya félig rajta háromujjnyi szélességű arany prém öt sorban. Meggyszínű világos atlasz szoknya, az alján háromujjnyi szélességű arany csipke s mellette arany galon alól. Sárga aranyszínű atlasz szoknya, az alján három sorban dupla ezüst prém volt, a két sorban való prém keskenyebb volt a középső prém pedig háromujjnyi szélességű. Egy zöld tercenella arany galonval beszegett váll akin igen szép rostélyos ezüst a aranyas kapcsok voltának nagyok. Más váll barackvirág színű tercenellából való. Egy ég színű virágos atlasz mentécske, rókával béllett, körül pedig nyuszttal prémezett, tiszta galonnal szegett, kin ezüst aranyas gombocskák voltának. Egy paplan kinek a közepi veres aranyas bársony volt, körüled pedig publicán színű sima atlasz amely paplan száz tallér árú volt. Más paplan, kinek a közepi veres aranyas bársony, körüled pedig narancs színű sima atlasz, ez is száz talléros volt. Item volt közönséges paplan is. Két széles aranyas homlokelő. Item más három aranyas homlokelő keskenyebb varrású. Három öreg skófiummal varrott aranyas gallérok. Huszonkét előruhák. Egyik karmazsin színű dupla tafota, ki mindenütt egészen sűrűn meg volt skófiummal varrva, szép virágokkal, azén kívül három ujjnyi szélességű ezüst csipke volt. Más is volt hasonló színű elsőruha, melyet környös körül virágokkal mind tiszta skófiummal varrtak meg, csipke is olyan volt rajta, mint az első ruhán. Harmadik előruha volt zöld dupla tafota, mely tiszta skófiummal igen gazdagon meg volt varrva, igen igen sűrűn és duplán, úgy annyira, hogy ugyan nehéz volt az skófiumtól. Negyedik viola színű dupla tafota volt akinek az alja skófiummal két jó arasznyira fel volt varrva nagy virágokkal, körül pedig arany csipke. Az több előruhák kik aranyas fátyolbul, kik nyomtatott fátyolbul, kik fényes arannyal szőtt fátyolbul, kik patyolatbul, récével, csipkével készítettek voltak, azonban fejér varrással cifrázottak is voltának közöttük. Három hálós törökselyem övek, karmazsin színű volt egyike, a többi micsodás színűek voltának nem emlékezik a fátens reá. Tizenkét darab párna héjastul, kinek az aljok jóféle gyolcs felsőhajok pedig szép dikta volt. Harminc lepedő, ezekből egy ágyra való eszköz aranyos volt, hímes vagy selyemmel varrott tizenkettő, a többi pedig közönséges, úgy mint recés, csipkés, krátás lepedők voltak amennyire emlékezhetik róla. Harminc abrosz, ezek tíze krakkay abrosz volt és a többi abroszok is mind szépek voltának. Harminc kendő keszkenő, kinek jobb része hímes és recés volt. Egy vég tányér keszkenő. Huszonkét ingváll, főember gyermekéhez illendők, kik között egy paraszt ingváll se volt. Tizenöt hímes párnahaj egy ágyra való skófiummal selyemmel varrott volt, melyekből egy et visszahozott az fatens mikoron megholt a leánya Hatvány Klára asszony..." H. M. Lt. XII-1/19,. 1418.
134 H. M. Lt. XII-1/19. 758.
135 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/b. III. 1.311.
136 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/b. III. I. 355.
kentse, mivel férje Gyürki Pál eddig is sok jót tett a hazának és mert most is Őfelsége szolgálatában táborozik.137
1685-ben Hatvani Ferenc részjószágait, Ivánka, Garadna pusztákban és Jankócz helységben, a kamara által visszaadattak.138 A lefoglalás a kuruc mozgalmakba történt keveredés miatt történhetett.
1688-ban Borsod megye alispánja, a szolgabíró és esküdtek előtt a két testvér, Ferenc és Mária osztályos egyezséget kötöttek. Nyíl szerint osztották kétfelé a birtokokat. Ferencnek jutott Gömör-ben Kelemér, Abaújban Bocs, Zemplénben a va-rannói háznak felső része a kő konyhával és a Barkóczi úr háza felőli istállóval és pincének felével, a házhoz való rétnek, földnek és kocsmának felével. Mária a házhely alsó részét kapta a fehér házzal és sütőházzal, amelyek fából voltak. Valamint a kamarákkal, amelyek a sütőházból nyíltak és a kapu melletti istállóval és a pince felével. Közös marad a kapu és udvarok a fa lépcsők amelyek a házak emeletére vezetnek. A tetőket közösen tartoznak tatarozni.
A szendrői Bornemisza-házhoz tartozó birtokokat, úgymint a Felső vár alatt lévő, a Mennyei dombon lévő, a Hosszakban lévő, a Körmendi árkánál lévő földeket, amelyekben Hatvani Ferenc tavaszi és őszi vetései vannak és a Cigány Bódva melletti majorhelyet Hatvani Ferenc kapta.
A galvácsi Száztalléros rétet, a Csákány patak melletti Kis rétet, a Csehi malmon felül való réteket és az Ivánkában való, Bornemisza úr ajándékozta Kis rétet ugyancsak Hatvani Ferencnek ítélték. Hozzáteszik, hogy ha valaki kiváltaná a Bornemisza-féle házat Szendrőben, (ezek szerint ezt ekkor zálogosán bírta!) akkor az összeg teljes egészében Ferenc urat illeti.
A szalonnai kúriák és majorház minden tartozékával kétfelé szolgáljanak. A szalonnai Majorság szőlő és a varbóci Bak szőlő Hatvani Máriának jutott. Hatvani Ferencnek pedig Varbócon a jobbágyházhely a falu temetője mellett lévő szőlővel és az Ambrus János nevű parasztember által bírt szőlővel.
Szalonnán nyíl szerint jutott Hatvani Ferencnek Dobog György, Parti Mihók, Nagy Csák öccsével, Dobos Mihályné a fundusokkal együtt. Hatvani Máriának Csák Ferenc, Abodi Csáki, Csák Andrásné fiaival, Kovács György és telkeik a hozzátartozókkal együtt.
Besenyőben Hatvani Ferencnek Philep Jánosné fiastul egy fundussal jutott nyíl szerint. Hatvani Máriának Zajdáné fiastul házhelyestül, minden tartozékkal.139 A szerződés másolatban maradt fenn. Az eredetin a két testvér aláírása és pecsétjeik is rajta voltak.
A Hatvani család címere. Ez. a pecsétkép szerepel Hatvani Ferenc
és testvére Zsuzsanna Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban lévő pecsétlenyomatain is. (S1EBMACHER, II. Taf. 176.
137 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/b. III. I. 1051.
138 MOL. U. et C. 157:69.
139 B.-A.-Z. M. Lt VIII. 216. doboz. Szalonna, szn. iratok.
220
A 17. század legvégére Hatvani Ferenc elszegényedett, legalábbis ahhoz képest, hogy apja, illetve ő maga micsoda javakkal bírt korábban. 1699-ben ilyen bevallást tett Borsod megyei javairól: egy majorkodó hely van Szalonnán, Szendröben pedig egy hitvány ház. Már nem is említi a szalonnai udvarházat és az egykori szendrei Bornemisza-kúria is bizonyára romosán, lakhatatlanul állt. Egyéb ingó javai: Termény | Kassai köböl | Szapu |
Őszi búza | 3 | - |
Tavaszi búza | 9 | 2 |
Tönköly | 21 | 3 |
Árpa | - | 1 |
Köles | - | - |
Zab | - | - |
Dészma búza | 5 | 1 |
Dézsma tavasz | 1 | - |
Bor | 12 icce |
A Hatvani család I. tábla
Mátyás 1465
Berzeviczei
Pohárnok
Apollónia
1465,
Gáspár 1492
Gáspár 1469, + <1492
Dorottya 1492 András |
1492 |
Anna 1492 |
A Hatvani család II. tábla
János 1570,+<1615
Anna 1615,+1626
Kükemezey László 1615 Tullosy Anna 1570 | ' |
Orsolya 1563 | Nyíri János |
