Nos Michael Demeczky Judex Ladislaus Jaszszay, Georgias Schneider, Stephanus Bosyts, Samuel Wall, Christopherus Menczel, Joannes Colosvári, Emericus Újfalvi, Martinus Schwertel, Mathias Isákovics, Paulus lemenezey, Joannes Graß» & Stephanus Hlubokyj Memoriae commendamus tenore prae-sentium significantes quibus expedit Universis. Quod Prudentes ac Circumspecti Stephanus Comaromi & Stephanus Debreczeni Archi Magistri honorahilis Contnbernii sive Czechae Cothurnariorum istius Civitatis nostrae, una cum Providis ac Ho-nestis Viris Michaels Alaffi, Andrea Haiczy Paulo Sido & Martino Colosvary Incolis et Inhabitatoribus ómnibus omnino Magistris Cothurnariis Oppidi Ujhely in Comitatu Zemplinien-si existentis, nostrum personaliter venientes in conspec-tum, suis nec non coeteroru/m/^ Stephani Kocsordi, Michaelis Szöcz, Melchiorus Keviczky, Prancisci Hegedős, Pauli Jegze, Stephani Nemeth, Andrea Révész, Georgii Kerékgyártó, Joannis Kassay, Stephani Kocsordi, Ladislai Majoros, & Martini Simon Confratrum suorum, nominibus et in Personis expo-suerunt Nobis humillime. Qvomodo praedicti Magistri Cothur-narii antelati Oppidi Ujhely ad constituendam et erigendam eorundem Cecham seu Confraternitatem, pro servando inter ip-sos Magistros, servitores, Discipulos ac Pamilium eorundem bono et salutari ordine, Paribus nonullorum Articulorum Consvetudinarium Cechae seu Contuberni n/ost/ri Cothurnarii, dicto nimirum Oppido Magistratuiq/ve/ loci aecomodare valen-tium summe indigerent essentqve necessar/ii/. Unde supplica-rüng Nobis, debita cum instantia, qvatenus eosdem Articulos Privilegíales in qyantum deservirent, fideliter transumi &
transcribi memoratisgv/e/ Cothurnariis TJjhelyien/s ibus/ in transumpto Litararum n/ost/rarnm, sub anthentico sigillo nostro pro ipsis ac Successoribus eorun/dem/ universis, pa-tenter extradari curare dignaremurj QTorum qvidem Articulc— rum tenor et series Hungarico Idiomate seqveretur in hunc ordine ac modum: Primus. Hogy az mostani megh nevezet Mestereknek flemzetségh Levelek jd légyen és purgareitesekis /Bürgerrecht/ legyenek. Secundo. Hogy mind az mostani Mesterek, mind az következendő Mesterek Mester Remeket csinallya-nak, az eő tulajdon kezekkel, az Mester Remek pedigh három darab légyen, Első egy Szarasz Csiszma, egy varrással tddás nélkül, sima sarkú, egyenes talpú légyen. Az másik darab egy Papuch légyen, kit szoktunk nevezni Gyulai papuchnak, igen nagy sarkú, egy terenye nagy ujjával ész vej Az harmadik darab egy sólya, ki bellől mind egészen béllet légyen és az varrása sohol ki ne lassék. Az Remek darabokhoz pedigh bőrt ős szerszámot az Mesterek adgyanak. Az Remek darabok pedigh az egész Czéh számára légyenek* Tertius. Mikoron az Remeket az melly Mester be mutattya, tartozik három tisztességes tál Étekkel, es három pint borral az Város házából, ezután vald Mesterekis kik lennének, ezen való Articulushoz tárcsák eő magokat. Qvartus. Hogy az következendő Mesterek először, az Czehet fel kövessék, és az Czehet az Mesterek fel adgyak, három forintot tegyen le, és négy font viaszt, az Varos hazából hozasson ket pint bort az Mestereknek. Érmek utanna ha az Mester darabokat megh csinallya, tartozik egy tisztességes Mester asztallal, két asztalra valót, egy egy asztalra négy négy tál étekkel és elégi Czipdval tartozik az ebédhez. Az mégh pedigh az Ebéd fel nem kel, addigh tartozik az Iffiu Mester eligh bort adni az Város hazából, az mind az mostani Mesterekis megh adtakj Első tál étek tiszta borsai, sarkon-czokkal, Szegyfő darabokkal, két ket kappan hozaja egy egy tálra. Az második tál étek sült lészen, tíz font tehénhus pecsenye, tiz font disznó hus pecsenye, egy fertály bornyu
hus pecsenye, egy kövér Lúd egy jo malacz töltve, negy tyúk kettei töltve, kettei Szárazon mindenik asztalra. Az harmadik tal étek, káposztás hus bors szemmel megh hintvén lészen, két Lúd két tyúk egy egy tálra. Az Negyedik tál étek Rés kasa lészen, tejjel trágyával lészen. Qvintus. Hogy valamit Biro Urunk vagy az Nemes Tanács Uraink parancsolnak, azoknak megh tartására kótőlesek vagyunk, mint a több rendbeli bŐcs£letes Czehek. Sextus. Hogy választót CzehMesterink hitessek legyenek, kik az mi vet megh látogassak hogy jé légyen, az több Mesterek azokhoz halgassanak az Iffiu Mesterek tartoznak Szolgalattal, mind az Czéhnek, s- mind az hova Biro Uram parancsóllya, es ha az Mesterek közzül valamellik engedetlen lészen, hogy az /olvashatatlan/ben el nem jár, az Czéhnek méltó byntőtésáben légyen, az eó érdeme Szerint, ha pedigh valamely Mester, olly vétket cselekednék, melly mind az Czéhnek, es az eő maga tisztességének ellene volna, az ki miatt az eó Mesterséget le kellene tenni, az biro Uram hire nelkul ne lehessen, hanem Biro Uram engedelmiból légyen. Septimus. Hogy Ujhelyhez három mélfődigh lakozó hőmplérek mi ellenünk mivet ide az Sokadalom kivúl ne hozhassanak, ha pedigh hoznak, Biro Uram hirével el vegyek, es annak az két része az Tanácsé lészen, az harmadik része az Czéhé lészen* Itten az Várossunk körűi penigh, vagy hostattyában, ha Hőmp-lér mi ellenénk mivel, mivet as Szerszamot attolis el vehes-sők, annakis az két része az Tanácsé, az harmadik az Czehé, az melly mivet penigh az Sokadalomra hoznak, tartozzunk azt megh nézni, ha jóé vagy nem. Octavus. Az mely tanuló Inas nem fizet, három esztendeigh tanullyon igazan, de mikoron be akar szegődni, Nemzetségh Levele légyen, es az Czéhben tartozzék két font viasszal, tartozik az Varos hazából egy pint borral s- egy pecsenyéveli Azonképpen az Mester tartozik egy pint borral, a Város hazából, s- egy pecsenyevei, ruhazat-talis tartozik az Mester az eő modgya szerint, mikoron penigh szabadon mongyuk, légyen egy kis Collatio, az Mesternek
az eő jo akarattya szerint, az Inasnakis az eő érdeme szerint. Az mely Inas penigh fizet az Mesternek, az két észten-deigh tandllyon, de annak az Mester, sem ruhával, semmivel nem tartozik) Az Szegődéskoron es az Szabadon mondaskoron ezis mind az Mester és az Inas mint az másik azonképpen tartozzék) Az Inasok husz forint kezességen vitessenek be tanulni, ha penigh az Inas el szőkigh, az husz forint az Czéhé lészen, ha kart tőtt az Inas, aztis megh vehessek az kezes-seken, az Mesternek pedigh szabad mast fogadni. Nonus. Minden mesternek csak egy Inast szabad tartani, többet nem, de mikoron az három esztendeigh valő Tanulónak masfel esztendeje el telik, akkor az Mesternek szabad mást fogadni. Deci-mus. Hogy az hetibéres Legényeknek főlyeb húszon őtt pénz fizetések ne légyen, az ki többet fizet, annak büntetése lészen. Az heti béres Legény az eő maga szerszamával, ha fő-doz, az jutalma épen eő magáé lészen, ha pedigh az Szerszám az Mestere lészen, az jutalma annak az fele az Mesteré, fele az Legényé légyen, hőmplér helyen tanult Legeny/n/ek mivet csak ket hetigh kell adni, tovab nem, az Legényt el hini e-gyik mester az másiktól nem szabad, mert az ki el hija, annak büntetése lészen. ündecimus. Hogy az hetibéres Legényt, ha az Édős /idős/ mesterek kivannyak rend szerint, oda kell adni, deha két hete el telik szabad az Legénynek oda menni, az mellyikhez akarja, ha pedigh valamely Mesternél ket Legény lészen, es az mas mesterek kőzzül ha val-:.anellyiknek Legénye nem volna, és kivarrna, az egyiket oda kell engedni. Duodecimus. Az mestereknek minden négy hétben bejárások légyen, ladajok és pősŐlők légyen, egy be járásben mindenik három pénzt tegyen le. Decimus Tertius. Az Mesterek kőzzűl az heti béres Legényeknek Attyok légyen, az hova az heti béres Legény szallyon, es az Attyoktul kerestessen mivet az heti béres Legény, az fellől megh irot rend szerint. Az heti béres Legényeknek az Mesterek rendellyenek tisztességes rend tartást, es az ki annak nem enged, az mesterek büntetéseben légyen az eő érdeme szerint. Decimus Qvartus. Varga mivet ne
csinallyanak* Nos itaqre hujusmodi humilima petitioné prae-nominatorum Magistrorum Cehae nostrae Cothurnariae, simul et instantia memoratorum Magistrorum Ujhelyien/sium/ modo prae-misso facta tanqvam justa et legitima, exauditis pariter et admissis, praetactos Articulos Privilegiales consvetudinari-os é literis Privilegialibus Cechae nostrae, in qvantum vi-delicet ijdem Articuli ad bonum ordinem inter Cechalem Con-fraternitatem ipsorum conservandum sese extendere, ipso-rumq/ve/ juribus accomodari et suffragari dignoscebantur, transumi et transcribi, praesentibusq/ve/ Literis nostris patenter inseri et nscribi facientes, memoratis Magistris soc pefati /sie/ /sucietati prefati/ Oppidi II j hely, pro Cecha seu Contubernio ibidem erigendo ac constituendo, ac inter perq/ve/ ipsos successivis temporibus observan/do/, salva tarnen jurisdictione superiorum ac aliorum qvorum in-teresset permanente sub pendenti majori authentico sigillo nostro extradandos duximus et concedendos. Harum nostrarum vigore et Testimonio Literarum mediante. Datum in praetacta Libera Regiaq/ve/ Cassoviensi. Die 22 Mensis Decembris. Anno Domini Millesimo, SexCentesimo, Octuagesimo Sexto.
Extrádat /um/ per me Samuelem
Lichy Liberae ac Regiae Civitatis Cassoviensis Jur/atum/ 7ice Notar/ium/
Aláírás Gáborján Alice
Jegyzetek;
1« Gáborián A.. A Néprajzi Múzeum lábbeli gyűjteménye. I. Csizmik. Népr. Ért. 1959. 227-228. 1.
2. Nagy Géza - Nemes Mihály, A magyar viseletek története. Budapest, 1900. 55 Fekete tábla, 4. ábra. Magyar főúr Buda látképéről. Az Országos Képtárban lévő egykorú metszetről. XVI* század vége.
