Sieb&NI&Kemp&Orosz&MNZS&Petri's Bobest adatai
Bobest v. Zitavia.
Bobest v. Zitavia.
Wappen: Geviertet; 1 in R. aus der Theilungslinie wachsend, ein einwärtsgekehrtrer doppelschwänziger gekrönter g. Löwe; 2. In G. ein gestützter Enterhacken zur Pfahlstelle; 3 in S. drei (1,2) g. besaamte r. Rosen; 4 in G. drei # Balken. – Kleinod: Mohr wachsend. In von G. und # gespaltenem Leibrock, mit r. Halskragen, in der erhobenen Händen je einen # Adlerflügel aufrecht haltend, mit den Schwugfedern nach auswärts. – Decken: rs. – #g.
(Feld 1 u. 3. scheint dem Thurzó-Wappen entlehnt worden zu sein. – Siehe: Hazai okmánytár II. 452.
Adels- u. Wappenbrief, erneuert v. König Ferdinand I. d. d. 1563 für Jacob, Friedrich u. Cyriacus Bobest.
Alter Adel des Zipser Comitates, – vormals auch „Popst” geschrieben, – weiblicherseits durch Catharina, v. den Thurzó v. Bethlenfalva abstammend.
(Leg. C. St. A. Leutschau).
Bobest család. [Nagy Iván]
Bobest család.
Szepes vármegyei nemes család Fényes szerint. Belőle Bobest Lajos Gömör, és Szepes vármegye táblabirája, és a m. kir. udv. kanczelláriánál fogalmazó 1844-ben.
Bobest család. (Zithaviai). [Nagy I.-Pót]
Bobest család. (Zithaviai).
Szepes megye régiebb nemes családainak egyike és azok közűl való, melyek mint a családi tudositás mondja, a XV. század elején a Thurzó, Henkel és más családokkal a Szepességbe, különösen Lőcse városába leginkább Szász-ország Zithau városából költöztek, mely utóbbi városról vette a család előnevét is.
A család neve szepesi német kiejtést szerint Popst néven is fordul elő a régi okmányokban, és így találjuk már annak egyik ősét, Popst Fridriket 1402-ben a „Congregatio SS. Corporis Christi“ társulat tagjai között. Lőcse városának 1550-ben levéltára egy részben elégvén, a XV. század végén találunk ismét a család egyik tagjának emlékére, t. i. midőn 1494-ben II. Ulászló magyar és Albert lengyel királyok Lőcsén találkoztak, akkor Wagner szerint az egyik király a Thurzó-k házában, a másik Popst Czirják házában volt beszállásolva. E Czirják ama Fridriknek unokája lehetett. Nevezett Czíriak, több ízben Lőcse város bírája volt, a város részéről II. Lajos királyhoz mint küldött útközben halt el 1519-ben, és a Lőcsei n. templomban a Thurzók sirboltjában temettetett el. Popst Cziriáknak fia II. Cziriák a bethlenfalvi Thurzó családba nősűlve, ezen összeköttetés, a gazdag Fugger-okkali sógorosodás emelé a családot. Azonban míg Cziriák neje Thurzó Katalin végrendelet folytán Thurzó Elek örököse lett, Cziriáknak fia Jakab, állítólag a Thurzó-féle anyai birtokot sógora Faigel Péter nejének Thurzó nejének hagyta. Elől említett Popst I. Cziriáktól a család következőleg terjeszti elé nemzékrendét:
Popst Cziriák † 1519.; Cziriák † 1522. (betlenfalvi Thurzó Kata); Bobest Jakab ns. levelet 1563. (Darhay Katalin); Kata (zaibe lsdorfi Faigel Péter.); Fridrik † 1609. (Rolly Zsuzsa); II. Fridrik † 1620. (Grubchen Orsoly.); III. Fridrik † 1649. (Spes Zsuzsi); Cziriák.; Hedvig (Darahy János.); Dora (Egredy Ferencz.); Fides (Ráthony Pál.); IV. Fridrik † 1691. (Draveczky Mária); Zsuzsa (1. Mesz Tóbiás, 2. Kassai Nagy István.); V. Fridrik † 1748. (1. Berthóty Mária 2. Péchy Klára); I. Mátyás sz. 1738. † 1811. (Palugyay Anna); Folyt, köv. lapon.;Klára (Szily Istv.); Ezechiel; Zsófia (Rainischné.); IV. Fridr. †; Zsigm. †; Sámuel. †; Sándor. †; Mária (Mauks Mih.);
I. Mátyás, ki az előbbi lapon. sz. 1738. † 1811. (Palugyay Anna); Karolina (Horváth Tadé.); Márk 1810. (Tahy Mária); Klára (Budaházy Péter.); István sz. 1806. (1. levkóczi Horváth Bora, 2. Berthóty Paulina); Mária (Berthóty Kornél.); Anna (Both István.); Klára (Bencsik Antal.); Antonia (Bencsik József.); II. Mátyás † 1848. (Kubínyi Klára); Anna sz. 1809. apácza.; Clotild sz. 1809. (1. Berzeviczy István, 2. Kántor Fer.); Erzse sz. 1812. (Mercz Pál.); Lajos-Sándor sz. 1816. kir. tanács. ker. tábl. üln. (Kerekes Amália); Manó sz. 1819. Szepes v. törv. sz. ülnök.; Klementin (Máriássy Jeromos.); Mária sz. 1861.; Ilona sz. 1862.; Nep. János sz. 1864.; János sz. 1829. (Jámborszky Natália); Erzse sz. 1864.; Mária sz. 1831. (Mercz György.);
*) II. Mátyásnak még hat kis korban elhalt gyermeke volt, u. m.: Etelka, Ede, Natál, József, Janka és Mátyás.
A családfa szerint Cziriáknak volt fia Jakab, ki a katonai pályán mint több vár védője s várnagy, szerzett érdemei tekintetéből 1563-ban I. Ferdinand királytól uj czímeres nemességét megerősítő levéllel diszitetett föl; Kiadva Hazai okmánytár. II. köt. 452. lapján.* és czímere ekkor a Thurzó családéhoz hasonló oroszlánynyal és három rózsával szaporítatott.
I. Jakabnak egyik fia Cziriák az uralkodó ház híve és a hadi pályán vitéz, magtalanúl halt el. Testvére I. Fridrik Lőcse városának tisztviselője volt, meghalt 1609-ben. Roly Zsuzsánnától fia II. Fridrik több ízben Lőcse bírája és tanácsnoka volt. Lőcse városának akkoron igen ritka, derék (saját cs. czímerével ellátott) orgonát készítetett; mint gazdag és befolyásos férfiú a Lechniczi és gibeli urodalmakat és Mengus falut bérben birta, Bethlen Gábornak többször küldetésekben alkalmazott híve volt, és ez által 1820-ban minden polgári hivatal viselésének terhétől felmentetett. Fia
III. Fridrik szintén Lőcse város tanácsnoka volt; meghalt 1649-ben. Fia IV. Fridrik nőül vévén 1671. körűl Draveczky Máriát, ez által utódai Draveczen örökösödtek, és Lőcsei birtokukat eladván, nevezett anyai birtokukba telepedtek. Ennek egyik fia V. Fridrikmint kapitány Rákóczy alatt szolgált, és Nedecz várát 1709-ben a császáriak ellen védelmezte, azonban a vár ostrom által bevétetvén, fogságba került, és csak nehezen szabadúlhatott meg a halálbüntetéstől. Utóbb kegyelmet nyert. Első nejétől Berthóty Máriától gyermeke nem lévén, nőül vette Görgey István özvegyét Péchy Klárát. Fia
I. Mátyás (szül. 1738.) esküdtségtől kezdve, mint al- és főszolgabiró késő öregségeig a megyénél tisztviselősködött, míg 1811-ben draveczi jószágán tűz alkalmával a lángok közűl nem menekülhetvén, áldozata lett. Nejétől Palugyay Annától két leánya, két fia maradt. Idősb fia Márk mint megyei esküdt fiatal korában halt el, hagyván maga után két leányt és egy fiút Istvánt. Az ifjabbik fiú II. Mátyás szintén megyei pályán szolgált, mint esküdt, al- és főszolgabiró és nemesi pénztárnok egész haláláig 1848-ig. Számos tagú családjában jelenleg élnek:
Lajos-Sándor az egri volt cs. kir. megyei törvényszék elnöke, 1861-től kir. tanácsos, és a dunántúli kerületi itélő tábla közbirája.
Manó Szepes megyének volt levéltárnoka, később állam-ügyész, 1864-től törvényszéki ülnök.
Nep. János telekkönyvi előadó.
A család czímere a fenebb érintett czímeres levél szerint négy felé osztott paizs, melynek 1-ső vörös udvarában arany koronán kettős farkú oroszlán, a 2-ik arany udvarban fekete horgony; 3-ik arany udvarban három piros rózsa; a 4-ik fekete udvarban egy szelemen látható. A paizs fölötti sisak koronájából félig arany, félig fekete mezben szerecsen emelkedik föl, mindkét két kezében egy fekete sasszárnyat tartva. Foszladék jobbról aranyveres, balról aranyfekete. Az 1-ső és 3-ik udvar alakzata a Thurzó czímerből kölcsönzöttnek látszik.
Bobest (zitaviai). [Kempelen]
Bobest (zitaviai).
Czímeres nemeslevelet 1563. B. Jakab, Frigyes és Cyriacus kaptak. (OL.: Htt. Nob. Szepes.) A család Popst néven is előfordul. – Czímer: négyelt paizs; 1. vörös mezőben koronából kinövő kettősfarku oroszlán; 2. arany mezőben fekete horgony; 3. arany mezőben három piros rózsa; 4. fekete mezőben (arany ?) pólya; sisakdisz: félig arany, félig meztelen (fekete) növekvő szerecsen két kezében fekete sasszárnyat tart; takarók: vörös-arany, fekete-arany. – Leszármazás:
Vö. N I. II/124.; pk. 140–3.; Siebm. 67.
Megjegyzések
Még nincs megjegyzést.
Még nincs megjegyzést.
