 |
| ||||||||||||||||||||||||
146. 1449. április 18. (VI. a. dom. Quasi modo).
A budai káptalan tanúsítja, hogy Zob-i János (egr.) budai várnagy kérésére kiküldték esztergomi (de Strigonio) Pál és Mátyás mestereket, kanonokokat, akiknek jelenlétében Buda várában János várnagy kijelentette, hogy bár Ő Kazza-i László fiának: Bechych Györgynek Turóc megyei Koschan nevű birtokát a kormányzótól kieszközölte, most látván és megvizsgálván György jogait a birtokról, a maga, valamint fiai: Péter és István nevében is lemond róla, és Györgynek visszaszármaztatja. A privilégiumot függő pecséttel és chirographummal ellátva adták ki. — Méltóságsor: Bálint olvasó-, Mátyás éneklő- és András őrkanonok, Eberhardus, Pál, Kylianus, Jakab, István és Tamás kanonokok.
Átírta Hunyadi János kormányzó 1449. április 20-án kelt oklevelében. DL 63153.
147. 1449. április 20. (in dom. Quasi modo) Buda.
Hunyad-i János kormányzó Kazza-i László fia: Bechych (dictus) György kérésére átírja és megerősíti a budai káptalan 1449. április 18-án kelt oklevelét (lásd a 146. szí).
Hártyán, selyemzsinóron függő pecséttel. DL 63153. (Fasc. I. n. 13.)
60
191. 1456. június 3. (8. die corp. Christi).
A nyitrai egyház káptalanja bizonyítja, hogy Cazza-i Kis (parvus) István fiai: János, Szaniszló, Jakab és István (egr.), valamint az előbbi János fia: László, néhai Péter fiai: Albert és Zsigmond, és az előbb említett Jakab fiai: János, Miklós és István nevében Mytha-i Rasen/Rosen (dictus) Benedek tiltakozott az ellen, hogy Kazza-i Beke (dictus) Tamás és fiai: Miklós, Albert, Sándor és Jakab ezekben a zavaros időkben elfoglalván az ő Turóc megyei Koschan-i birtokukat, a királytól újadományként eszközölték ki a maguk számára; egyszersmind eltiltotta a királyt a birtok el-adományozásától, Bekét, fiait és mindenki mást annak elfoglalásától, használatától, abba való iktatástól, elsajátítástól.
Papíron, hátlapjára nyomott pecsét darabjaival. DL 63189. (Fasc. I. n. 5.)
148. 1449. május 17. (sab. p. Zophie).
A turóci Szűz Mária-monostor konventje bizonyítja, hogy Lesko-wiecz-i Kis (parvi) István fiai: Péter, Jakab, János, Szaniszló, László és István nevében Hloze-i Mátyás tiltakozott az ellen, hogy Cassa-i Beke fia: G[yörgy] a kormányzótól adományként kérje az István fiait öröklési jogon illető Turóc megyei Cossczan nevű birtokot; egyszersmind ellentmondva eltiltotta a kormányzót a birtok eladományozásától, és mindenkit annak adományba kérésétől, használatától, abba bármi jogon való bevezettetésétől, birtokbavételétől.
149. 1449. augusztus 31. (am Sun tag vor Egidii).
Stark János Besztercebánya város (Stadt Newsol) bírája és az esküdtek tanúsítják, hogy Beller Janusch és Albert nyugtatták Kossaw-i Jóst (erwirdigen vnd strengen) Wiglesch-i kapitányt egy hordó (Kuffe) bort illetőleg.
Papíron, alul zöld viaszpecsót helyével. Német nyelvű oklevél. DL 63155. Régi jelzet nélkül.)
150. (1450 körül) szeptember 1. után néhány nappal.
Charwath Pál zólyomi polgár (Purger in dem Aldenzol) keresztény hitére és becsületére ígéri, hogy Jóst kapitány Wiglesch-i fogságából kiszabadulván, a köztük folyt viszály elintézést nyert; ennek bizonyságára adja levelét.
Papíron, alul rányomott pecsét darabjával. Német nyelvű oklevél. DL 63593. (Régi jelzet nélkül.)
151. 1451. január 24. (am Sontag vor Sandt Paulstag convers).
Jungk/Jung Péter körmöci kamaraispán (Camergroff auff der Cremp-nytz) kötelezi magát, hogy pünkösdkor (jún. 13.) megfizeti azt a 346 aranyforintot (gulden in golde), amellyel Giskra miatt (von vegén Hern Giskra) Ostrow-i Jan-nak, Wlassymye-i Jankowsky-nak (keresztneve tollban maradt), Rakowecz-i Péternek és Warnsdorff-i Zlwbsky Wenczlaw-nak ^edeln und festen Hern) tartozik. Ha tudja, áthárítja Giskrára, ha nem tudja, és még megmarad a kamaraispánságban, annak révén fizeti meg.
Papíron, alul zöld viaszpecsét töredékével. Német nyelvű oklevél. DL 63156. (Régi jelzet nélkül.)
152. 1451. október 27. (in vig. Sim. et Jude) in opido Korpona.
446. 1493. május 26. ([in] penth.) Korothna.
Zapolya-i István, a Szepesség (térre Scepusiensis) örökös ispánja, Magyarország nádora, a kunok bírája kéri a turóci egyház konventjét, hogy küldje ki tanúbizonyságát, akinek jelenlétében a kijelölt királyi emberek egyike zálogjogon iktassa be Kazza-i néhai János fiát: Miklóst Kosthyan-i Lőrinc fia: Péter (nob.) Turóc megyei Kosthyan-i birtokrészébe, az esetleges ellentmondókat pedig idézzék jelenléte elé. — Kijelölt nádori emberek: Ffolkosowcz-i Antal, Markowycz-i Bálint és Zsigmond, Chepczyn-i Bathyz János.
Átírta a turóci konvent 1493. június 16-án kelt jelentésében. DL 63381. > Zápolyai István nádor 1494. február 5. DL 63385. — Eltérő írásmád: Folkosowcz, Chepchyn.
447. 1493. június 16. (3. die prof. Viti et Modesti).
A turóci Szűz Mária-monostor konventje jelenti Zapolya-i Istvánnak, a Szepesség örökös ispánjának, Magyarország nádorának, a kunok bírájának, hogy 1493. május 26-án kelt iktatólevelére (lásd a 446. sz.) Markowycz-i [Bálint] nádori ember György fráter pap, konventi kiküldött jelenlétében Kazza-i néhai János fiát: Miklóst zálogjogon be akarta iktatni Kosthyan-i Pé^er Kosthyan-i birtokrészébe, az iktatásnak azonban Vegles-i Jwsth András (egr.) familiárisa: Therek Balázs ura nevében ellentmondott, ezért Andrást Mihály-nap nyolcadára (okt. 6.) megidézték a nádor elé.
Rongált papíron, zárópecsét töredékével. DL 63381. (Régi jelzet nélkül.) — Az oklevél hátlapján olvasható feljegyzések: Pro A Valentinus Palffy de Zenthmyhal cum regalibus; I petit par; habét magister Stephanus; pro I Symon Moczkos de Persehaza cum Thwrocz; prorogata a feria secunda post Apoline ad feriam sextam, quintum [ ] expensis [1494. febr. 5.]. — Pro A Petrus Resas cum litteris [ ].
— Pro A Valentinus de Wezele cum nostris, [ . . . Nicjolaus de Cazza filius condam
Johannis de eadem mortuus est, presens causa est condescensa in Georgium [
fratr]em carnalem; solvit W (kézjegy). — A külzet alatt: Transmissa in presentiam iudicis curie regié maiestatis per Sarkezy; [trans]missa in presentiam personalem [regié maies]tatis per Werbeczy.
Átírta Zápolyai István nádor 1494. február 5-én kelt oklevelében. DL 63385.
— Eltérő írásmód: Markowcz, Wegles.
448.
451. 1494. február 5. (24. die oct. epiph.) Buda.
Zapolya-i István, a Szepesség örökös ispánja, Magyarország nádora, a kunok bírája a Kazza-i János fia: Miklós felperes és Wegles-i Jwsth András (egr.) alperes között vízkereszt nyolcadán (jan. 13.) előtte folyó per során az alperes ügyvédjének: Persehaza-i Moczkos Simonnak kérésére, aki a turóci konvent levelével jelent meg, átírja a konvent 1493. június 16-án kelt, a felperes ügyvédje: Zenthmyhal-i Palffy Bálint által felmutatott, papíron írt, zárt oklevelét (lásd a 447. sz.).
Papíron, alul papírral fedett vörös viaszpecsét darabjaival. DL 63385. (Fasc. II. n. 6.)
452. 1494. február 17. (36. die oct. epiph.) Buda.
Ulászló király a budai egyház káptalanjához. A Kwsaw-i Jwsth András (egr.) és Ikthar-i Bethlen Domokos özvegye: Margit (nob.) között Mátyás király 1479. december 4-i ítéletlevele alapján birtokiktatás miatt vízkereszt nyolcadán a királyi személyes jelenlét előtt indult per többszöri halasztás után 1492. év Szent Mihály napjának nyolcadára (okt. 6.) került. Ekkor a felperes Jwsth András nevében ügyvédje: Nyenye-i Moczkos Simon — királyi megbízólevéllel — felmutatta a budai káptalan 1480. január 16-án kelt oklevelét az iktatásnak az alperes embere által végrehajtott erőszakos megakadályozásáról (lásd a 315. sz. átírva). Minthogy Bethlen-i Domokos özvegye nem jelent meg a királyi személyes jelenlét előtt, a király külön levelével megbírságolta, a felperes ügyvédje pedig kérte a fentiek megvitatását és eldöntését (discussionem et deliberationem). A király a vele ülésező főpapok, a bárók, az ítélőmesterek és nemesek tanácsából a királyi és a káptalani ember indokolatlan elűzése miatt (pro premissa indebita repulsione) az alperest 72 aranyforintot kitevő egy aranymárka büntetésben marasztalta el, kétharmad részben a király, egyharmad részben a felperes javára megosztva azt. Egyben felszólította a budai káptalant: küldje ki megbízottját, akinek jelenlétében a királyi ember hajtsa végre a Mátyás király által elrendelteket, majd szálljanak ki az alperest vitathatatlanul megillető (ipsam solum proprie et precise concernentes) birtokokra, hívják oda össze a birtokjogilag szomszédosokat ós határosokat, valamint az asszony fiait, lányait és rokonságát (fratribus generationum), a birtokokat járják és becsüljék meg, ezekből a királyi ember az egy aranymárkát hajtsa be, vagy a megfelelő nagyságú birtokot hasítsa ki, kétharmad részben a királynak, egyharmad részben pedig a felperesnek juttassa (asignaret) azt, illetve iktassa be zálogjogon Jwsth Andrást, nem törődve az özvegy és mások ellentmondásával; majd minderről György-nap nyolcadára (1493. máj. 1.) a királyi személyes jelenlétnek tegyen jelentést. A per azután halasztásokkal 1494. év vízkereszt nyolcadára (jan. 13.) halasztódott, amikor Jwsth András ügyvédje: Pelyn/Pelen-i Pál — a turóci konvent levelével — felmutatta a budai káptalan 1493. február 23-án kelt oklevelét (lásd a 443. sz.); de mivel Bethlen Domokos özvegye és fia: János, akire a per nagybátyjának: Docz-i Imrének (Emerico de Docz patruo eiusdem patris) halálával szállt, nem jelentek meg, és a felperes ügyvédje a megfelelő napig hiába várt rájuk, ítéletet kért. A király ezért az özvegyet és fiát másik oklevéllel elmarasztalta. Mivel a bemutatott oklevélből kiderült, hogy az özvegy két ízben követte el az indokolatlan elűzést (temeraria repulsione), a király őt és fiát: Jánost az elsőért egy, a másodikért két aranymárkára bünteti, mert az ügy Mátyás király általános decretumának intézkedései (statuta) előtt kezdődött. Megparancsolja egyszersmind a király a vele együtt ülésezők tanácsából a budai káptalannak, hogy küldje ki megbízottját, akinek jelenlétében a kúriából kijelölt királyi ember előbb hajtsa végre Mátyás király parancsát, majd hajtsa be, illetve foglalja le az immár két-két aranymárka bírságot. (Az utasítás egyébként megegyezik az 1492. Mihály-nap nyolcadán a budai káptalannak adott, fenti utasítással.) — Kijelölt királyi emberek: Barcza-i János, Bellyen-i Albert, Mothnok-i Mihály, Pesth-i Imre, Kapol-i Boghkay
György, Gereb-i János és Rahocza-i Mátyás királyi udvari jegyzők. (E névsor kivakart szöveg helyére íródott.) — Az oklevél hátlapján középen: Pre-sentata, lecta et extradata est in sede per magistrum Adam prothonotarium. Alatta: Coram me magistro K(orotnai). Ez alatt: et coram me Gereczy et ceteris.
Papíron, papírral fedett vörös zárópecséttel ós egy pecsétfő töredékével. DL 63386. (Fasc. VII. n. 13.) — A hátlapon olvasható perbeli jeljegyzés: Pro A Petrus de Falkosfalwa cum nostris; solvit M (áthúzva).
453. 1494. március 1. (sab. a. Oculi) Buda.
Zapolia-i István, a Szepesség (terra Scepusiensis) örökös ispánja, nádor, a kunok bírája kéri a garamszentbenedeki konventet, hogy küldje ki megbízottját, akinek jelenlétében a kijelölt nádori emberek egyike vizsgálja ki Wegles-i Justh András (egr.) alábbi panaszait: Wezak-i Perothws Tamás apostol napja (dec. 21.) táján Oztralwka-i Demeter Zólyom megyei alispán, valamint a Zólyom városban (in civitate Zoliensi) lakó Byro Jakab és Lewstacius megyei szolgabírák (in possessione Zolna vocata residente) és más familiárisai útján a panaszosnak Zólyom megyei Zolna-i birtokrészéről jobbágyai 20 ökrét elhajtatta, majd egyeseket levágva a többieket visszaadta; ugyanabban az időben az említett Lewstacius felesége: Veronika pedig őt Zolna-i jobbágyai jelenlétében, amikor okot sem adott rá (nullis suis demeritis exigentibus), durván sértegette, keresztény hite megszegőjének (violatorem fidei sue christianitatis) nevezte tisztességének és emberségének nagy kárára; mindebből neki több mint 200 aranyforint kára keletkezett. — Kijelölt nádori emberek: Zolna-i Sthek János, Petewfalwa-i Gáspár, Dobrouycza-i György és Miklós.
Átírta a garamszentbenedeki konvent 1494. április 14-én kelt oklevelében. DL 63388.
454. 1494. március 1. (sab. a. Oculi) Buda.
Zapolya-i Istvánnak, a Szepesség örökös ispánjának, nádornak, a kunok bírájának az előzővel azonos levele a sági konventhez. — Eltérő írásmód: Jwsth, Wesak, Perolthus, Ozthrolwka, Pethefalwa, Dobrawycza
Átírta a sági konvent 1494. április 20-án kelt jelentésében. DL 63390.
455. 1494, március 1. (sab. a. Oculi) Buda.
Zapolya-i Istvánnak, a Szepesség örökös ispánjának, nádornak és a kunok bírájának a 453. számúval azonos levele a turóci egyház konventjéhez azzal, hogy Vesak-i Perotus-t (egr.) és a többieket insinuatio-val idézzék meg György-nap nyolcadára (máj. 1.) Jwsth András (egr.) ellenében; esetleg köztük függőben levő per ne legyen akadály. — Eltérő írásmód: Vegles, Biro, Lewsthacius, Dobrawycza.
Átírta a turóci konvent 1494. április 16-án kelt oklevelében. DL 63389. (Faso.
456. 1494 április 11. (VI. p. Quasi modo) Lewchouie. •
Ulászló király, minthogy Wegles-i Jwsth Andrást (egr.) jogos birtokaival, birtokrészeivel, birtokjogaival és minden jószágával (rebus et bonis) együtt különleges pártfogásába vette, megparancsolja Kynys-i Pál (magn.) országbírónak, alsó-magyarországi főkapitánynak, hogy Jwsth Andrásnak Zaránd megyében levő jogos birtokait, birtokrészeit, jószágait a jogtalan követelőkkel szemben vegye védelmébe. — A szöveg alatt jobb oldalon: Ad relationem magnifici domini Nicolai Banffy magistri curie regié maiestatis.
Papíron, alul papírral fedett vörös viaszpecséttel. DL 63387. (Fasc. VII. n. 16.)
457. 1494. április 14. (4. die VI. p. Quasi modo).
A garamszentbenedeki konvent jelenti Zapolia-i Istvánnak, a Szepesség örökös ispánjának, nádornak, a kunok bírájának, hogy az annak 1494. március l-jén kelt vizsgálati levele alapján (lásd a 453. sz.) a Dobrowycza-i György nádori ember és Benedek fráter pap, konventi kiküldött által Quasi modo vasárnapot követő pénteken (ápr. 11.), Zólyom megyében megtartott vizsgálat igazolta a mandátumban foglalt panaszt; a szenvedett kár összegét azonban nem tudták pontosan megállapítani.
Papíron, zárópecsét töredékével. DL 63388. (Fasc. II. n. 24.)
458. 1494. április 16. (3. die II. in Tib. et Valeriani).
A turóci Szűz Mária-monostor konventje jelenti Zapolya-i Istvánnak, a Szepesség örökös ispánjának, nádornak, a kunok bírájának, hogy az annak 1494. március l-jén kelt vizsgálati, idéző és insinuatio-s levele értelmében (lásd a 455. sz.) a Dobrawycza-i György nádori ember által — Tamás pap, konventi kiküldött jelenlétében — Tiburcius és Valerianus-nap előtti vasárnap (ápr. 13.), Zólyom megyében megtartott vizsgálat során nemesek és nem nemesek részben tudomásból (ex scitu), részben a panaszos prote-statio-ja alapján igazolták Jwsth András panaszát, és a nádori ember Vesak-i Perotus-t a Zolum várhoz tartozó Kiralfalwa birtokon, hivatali székhelyén (officiolatu videlicet suo), Oztralwka Demetert a következő hétfőn (ápr. 16.) Oztralwka-i birtokrészén, Lewstacius-t és Veronikát, valamint Biro Jakabot nemesi kúriájukban Zolna birtokon, illetőleg Zólyom városban (in civitate Zoliensi) insinuatio-val megidézte György-nap nyolcadára (máj. 1.) a nádor elé.
Papíron, zárópecsét töredékével. DL 63389. (Fasc. III. n. 25.)
459. 1494. április 20. (8. die dom. a. Tib. et Valeriani).
János, sági prépost és a konvent jelenti Zapolya-i Istvánnak, a Szepesség örökös ispánjának, nádornak, a kunok bírájának, hogy az annak 1494. március l-jén kelt vizsgálati levele értelmében (lásd a 454. sz.) a Zolna-i Sthek János királyi ember és Mihály fráter pap, konventi kiküldött által Zólyom megyében megtartott vizsgálat mindenben igazolta a nádor oklevelében foglalt panaszokat.
Papíron, zárópecsét töredékével. DL 63390. (Régi jelzet nélkül.
Hvnyad-i János kormányzó és az ország rendjei (prelati, barones, nobiles et proceres regni Hungarie universi) a Wygles-en élő Kasso-i Jodo-
Rongált, két darabra szakadt papíron, hátlapjára nyomott pecsét töredékével. DL 68154. (Fasc. I. n. 4.)
kot Zsigmond császárnak és Albert királynak, valamint az országnak tett szolgálataira való tekintettel — különösen azért, mert az országot szakadatlanul pusztító, kárt okozó és zavart keltő csehek ellenében Wigles várát átadta a kormányzónak — megfontolt tanácskozás után (matúra delibera-tione inter nos prehabita) örököseivel együtt az ország tagjává fogadják, és nemeseinek sorába (in membrum huius regni ac cetum et catervam vero-rum regni nobilium duximus agregandum et connumerandum) felveszik.
— Az oklevél záradéka: Et nos Dyonisius cardinalis archiepiscopus Strigo-niensis, Ladislaus de Gara regni Hungarie palatínus, Nicolaus de Wylak wayuoda Transsiluanensis et banus Machouiensis, Johannes de Rozgon similiter wayuoda Transsiluanensis et Ladislaus de Palocz iudex curie regie penes sigilla prefatorum domini gubernatoris ac universitatis dominorum prelatorum, baronum et regni nobilium etiam nostra sigilla in testimonium certiorem et firmiorem apponi fecimus. Datum ut supra. — A plicán középen: Ad commissionem reverendissimi domini Dyonisii cardinalis archi-episcopi Strigoniensis.
Hártyán, négy selyemzsinóron függő pecséttel. DL 63157. (Régi jelzet nélkül.)
153. 1452. március 17. (am Freytag nach Oculi) Körmöcbánya (auf der Crempnicz).
Kergéi Henrik körmöci polgár (Purger auf der Crempnicz) és felesége: Borbála kötelezik magukat és örököseiket, hogy pünkösdkor (máj. 28.) megfizetik a Wigles-en lakó Cossou-i Jost-nak (festen vnd strengen Ritter) azt a 25 márka finom ezüstöt, amelynek fejében zálogba adták ,,alle unsser Czug, die da gefallen auf vnsseren Mullen von Osster pisz auf Phingsten als den Erbergen Hern Peter Flochel dy Czeit Richter vnd Conrad Steckn wol wissenlich ist". Ha nem fizetnek, Jost bányájukból kárpótolhatná magát.
— Az oklevelet még Maller Dániel esküdt pecsétjével is megerősítették.
Papíron, alul két zöld viaszpecsét darabjaival. Német nyelvű oklevél. DL 63158. (Régi jelzet nélkül.)
154. 1452. június 22. (in decern mil. militum).
A váradi egyház káptalanja tanúsítja, hogy Neczpal-i Balázs a saját, valamint (osztályos) testvére (fratris sui) László nevében nyilvánosan (voce publica) eltiltotta Zakol-i Lászlót, továbbá Zakol-i Bálintot, Pétert, Miklóst és Berecket a Zaránd megyei Ewsy, Seprews, Bodon és Gyomo nevű "birtokokon levő birtokrészeik használatától, illetőleg ezek birtokába való beiktattatásuktól.
Papíron, hátlapjára nyomott pecsét töredékével. DL 63159. (Fase. I. n. 15.)
155. 1452. december 6. (am Mitwoch Nicolai) Körmöcbánya (off der Krempnicz).
Jungk Péter körmöci polgár (Mitpurger off der Krempnicz) adós és Paulick von Korlow kezes kötelezik magukat és örököseiket, hogy a követ
kező György-napon (1453. ápr. 24.) megfizetik Cussaw-i Jóst Wiglesch-i kapitánynak 30 márka finom ezüst tartozásukat, amelynek fejében Paulick ,,meyn Dritteyl, daz ich habe an der Vrbar auff der Schebnicz, Dylen, Kunigspergk", Péter pedig ,,dy Czug pey meynen Mulen" kötötte le zálogba. — Az oklevelet még Maler Dániel és Slappart Heyncz esküdtek pecsétjével is megerősítették.
Papíron, alul három zöld viaszpecséttel. Német nyelvű oklevél. DL 63160. (Rési jelzet nékül.)
156. 1453. február 5. (II. a. Dorothee) Pozsony.
V. László király megparancsolja Szeben (Cibiniensis) város királybírójának, polgármesterének, és esküdt polgárainak, hogy azonnal tegyenek eleget az országnagyok ítéletének, és hajtsák be Olchna-i Ozsvát és Mihály nevű polgáraikon azt a censusösszeget, amelyet ezek Kasso-i Jodoknak tartoztak fizetni. — Az oklevél jobb felső sarkában és a pecsét alatt: Commissio domini regis. — Jobb oldalon a szöveg alatt: Commissio domini regis ex deliberatione baronum.
Papíron, alul vörös viaszpecsét darabjaival. DL 63161. (Fasc. I. n. 17.) Gündisch: Urkundenbuch V. 377.
157. 1453. május 31. (in corp. Christi) Cybinii.
Az erdélyrészi hét szász szék bírái és esküdtjei (iurati seniores) tanúsítják, hogy Szeben (Cybiniensis) városában szokás szerint törvényszékre gyűlve össze, ott megjelentek Mengeesdorff-i János és Nadryb-i Tamás nemesek, és felmutatván az országnagyok ítéletét, amely szerint Ozsvát polgármester és Olczna-i Nagy (magnus) Mihály szebeni lakosok a Megies-i és Selk-i szász székek censusát illetően Kosso-i Judocus (egr.) ellenében elmarasztaltattak, elégtételadást követeltek. Minthogy azonban a felmutatott ítélet puszta papíron, pecsét nélkül volt, úgy határoztak, hogy Mihály és Ozsvát az abban foglaltaknak nem kötelesek eleget tenni, ellenben ha az eredeti pecsétes levelet felmutatják, ennek alapján elégtételt követelhetnek. — Az oklevél jobb alsó sarkában: Commisione provincialium.
Papíron, alul vörös viaszpecsét darabjaival. DL 63162. (Fasc. I. n. 19.) — A hátlapon egykorúan: pro Judoco.
Gündisch: Urkundenbuch V. 397.
158. 1453. július 8. (dom. p. visít. Marié) Bécs (Wienne).
V. László király parancsa Szeben (Cibiniensis) város bíráinak és esküdtjeinek (providis). Kazo-i Josth (egr.), a Wygles-i királyi vár kapitánya panasza szerint Selk és Megyés székek censusaiból Wenczel (dicti) Ozsvát polgármester kötelezettségének az ő levelében és az országnagyok ítéletében foglaltak ellenére nem tett eleget, azt állítván, hogy az ítélet a szászok jogaival és szabadságával ellentétes. Emlékezete szerint Ozsvát kérésére másik oklevelével visszavonta e rendelkezését, egyben elrendelte, hogy Josth a hét
ezek jogai és szokása szerint, és előttük járjon el. Megparancsolja, hogy az ügyet vizsgálják ki, és hozzanak igazságos ítéletet, hogy Josth ne kényszerüljön előtte újabb panaszra. — .42 oklevél jobb felső sarkában és a pecsét alatt: Commissio domini regis.
Papíron, alul vörös viaszpecsét kis darabjaival. DL 63163. (Fasc. I. n. 18.) Gündisch: Urkundenbuch V. 407;
