ORADEA VARAD

 Vicus Olazy. M: Acz, Aztalos, Bak, 3 Balogh, 4 Barbely, Baniay, Barka, 2 Bekesi, Bertalan, Bihary, Boythy, Buday, Che- gedy, Chioma, Deak, Ersek, Erzengiartho, Fazakas, Fony, 2 Furtha, Gelert, Haranghy, Hari, Hagimasi, Heghedews, Helies, Hevessi, Huzar, Cassay, Kerekgiartho, Keraly, 2 Kiss, Kobak, 2 Kowach, Lippai, Makai, 2 Megiery, 3 Mezaros, More, 5 Nagi, Nestay, Papp, 3 Paisgiartho, Pentek, Pribek, Sipos, 2 Zabo, 3 Zakach, Zalay, Zeo- leos, 5 Zwch, 2 Takach, Thrombitas, Vamos, Varga, Vince, Veoreos, Zambo; B: Beorgeotea, 2 Litteratus, 2 Olah, Oloz, Oroz, Racz, Toth, Vaida. 

Kasza. 1336. Kazaa, 1350. Kassad, 1353. Kazad, 1490. Kaza- falwa, 1507. Kazathelek. Az Ákos nemzetség Bebek—Csetneki ágá- nak a kezén tűnik fel. (1336: Anjou, III. 260. l.) A XIII. században települt. A Kismarjai család tagjai 1342-től kezdve többször pró- bálták távolélő rokonaik birtokát megszerezni, de ez a többiek til- takozása miatt csak nagy huzavona után sikerült. (Máriássy lvt. Márkusfalvi rész. No. 32. — 1350: Anjou, V. 384. l. — 1353: Anjou, VI. 62. l.) 1429-ben a Gyapolyiak, illetve Hencidaiak birtoka. (Becsky lvt.) 1490-ben a hűtlen Marjai Benedek részét Losonczi László, majd 1507-ben Tordai Benedek szerezte meg. (Bánffy, II. 290. l. — Dl. 26668.) Csak a török pusztítások idején néptelenedett el. Ma tanya Pocsaj és Biharfélegyháza között. Lakossága magyar volt. — SzN: 1497. (Vay, 144211—3.) M: Dyak, 2 Kazay, Magyar. — 1580. (Dec. rest.) M: Babos, Molnar. 

296., 297. Kereki-, Kis. 1220. Kerequi, 1333. Eghazaskerequi, 1454. Felsewkereky, Alsokereky, 1479. Naghkereky, Kyskereky. (Cherechiu.) Az Ér kanyargó ágai között, a dombok lábánál tele- pült meg, s a középkorban Egyházas- vagy Nagykereki és Felső- vagy Kiskereki nevű részekből állott. Nevét 1220-ban említik elő- ször, de keletkezése legalább a XII. század első felére tehető. (VárReg. 236.) Két részre szakadása már a XIII. század végén megfigyelhető, a határ végleges megosztása azonban csak 1357-ben következett be. (Jakubovich, 222. l. — 1333: Teleki, I. 45. l. — Ká- rolyi, I. 234. l. — Vay, 348.) A Gálospetriben és Éradonyban is birtokos Kereki család eredetét nem ismerjük, de szerény, tulaj- donképpen csak erre a két falura kiterjedő birtokállományából következtetve nem lehetetlen, hogy várjobbágy származású. Az Érmellék egyik legrégibb birtokos családja volt. (1262: Károlyi, I. 2. l.) Vagyonát a török időkig szépen megőrizte, amikor a pusz- títások következtében Nagykereki végleg elnéptelenedett s az eredetileg egységes terület újra egyesült. Jobbágysága a község erdős határát irtással növelte. (1461: Károlyi, II. 337. l.) Nagy- kerekiben 1440 táján épült Szűz Mária plébániatemplom, Kis- kerekiben pedig kápolna volt. (1438—43: Zichy, VIII. 613., 672., és IX. 64. l.) Lakói magyarságát a XIII. század elejétől kezdve ne- vekkel tudjuk bizonyítani. — SzN: 1220. (VárReg. 236.) M: Pousa, Vnoka. — 1454. (L. o. lt. 5.) Alsókereki. M: 3 Pechy, Syle, Sypos, Zemes, 2 Zewke, 2 Weg; B: Litteratus Valentinus, Olah, Oloz, Parvus, Rartholomeus, Benedictus filii Pauli. — 1479. (Esterh. R. 47. No. 3.) Kiskereki. M: 3 Balog, Bodor, Bwghywgo, Chadaro, 2 Chyplew, Ebes, Eghed, Gyomany, Kalmar, Kathona, Nagh, Olthomany, Onody, Somogy, Zakach, Zeles, Zewch, Thyzay, Wrvos; B: Dorothea, Magnus, 2 Parvus, 2 Therek, 2 Thoth. — 1570. (Dec., gab.) M: Bolog, Dalos, Deak, Gaspar, Kaza, Kerek- giarto, Kis, Somogj, Zeoke, Sigmond. — 1599. (Dec., bor.) M: Ba- roniai, Daruas, Eleos, Fekete, Ferenczi, 2 Gaspar, Nagy, Zabo; B: Olah, Totth. — FN: 1357. (Károlyi, I. 234. l.) M: Eer, Teglaegetew terra, Nogeer. — 1461. (L. o. lt. 12.) M: Posa silva. (75000 térképen Asszonyvásár közelében.) 389. Margitta. 1216. Margneta, 1332. Marguita, 1334. Margytha, 1422. Margithafalwa. (Mărghita.) A Berettyó, Bisztra és a Hosszú- aszópatak völgyének egybenyílásánál megtelepült község termé- szetes központja volt ennek a vidéknek. Elsőízben egy 1216-i fel- jegyzés említi, de keletkezése sokkal korábbi időre tehető. (Vár- Reg. 158.) Minthogy az erdélyi egyházmegyéhez tartozott, Bihar határain kívül kellett kialakulnia. (Pápai tj. 141. l.— 1430: Csáky, I. 352. l.) 1334-ben Lack erdélyi vajdáé. (Ujh. Dl. 38149.) Lehetséges, hogy csak Lack kapta a királytól, de az sem hihetetlen, hogy a csa- lád régi birtoka, mert a szomszédos vidéken több faluja volt. 1370- bén Lackfi Miklós megerősítette a község Nagy Lajostól kapott vásártartási jogát s ezzel megindult kiemelkedése a többi falu kö- zül. (Fejér, IX/4. 222. l.) A Lackfiak a XIV. század végi hűtlen- ségi perekben veszíthették el és a király 1422-ben Kéc magyar, Akor, Dizsér, Lüki, Szunyogd vlach falvakkal együtt a Csákyak- nak adományozta. (Csáky, 314. l.) 1467-ben a tiszántúli, adó miatti lázongás leverésekor, ellenszegülése miatt a falut felégették. (Csáky, I. 438. l.) A Csákyak, akik az itt birtokló Becskyekkel egy törzsből szármáztak, céltudatos munkával megszerezték a szomszé- dos középszolnoki, krasznamegyei birtokok közül Monostorosáb- rányt, Molnos- (Vedres) Ábrányt, Genyétét, Kispacalt és a vlach 

ADATTÁR. 295 

Dédát. Eredetileg Margitta és e falvak, Monostorosábrány kivéte- lével, mind Középszolnok, illetve Kraszna megyébe tartoztak, de egy részük birtokosaik gondoskodása révén már a XV. század ele- jén átkerült Biharba. (Csáky, I. 314. l.) 1429-ben Zsigmond király a Becskyek Margittához, tartozó birtokait Biharból és Krasznából áthelyezte Középszolnok megyébe. (Becsky lvt.) A Csákyaknak volt az érdekük, hogy e falvak Biharba kerüljenek, ahol birto- kaik zöme feküdt. Ez a végleges áthelyezés 1454 után vált lehet- ségessé, amikor a Csákyak szatmári és középszolnoki jószágaikat elcserélték a Becskyek itteni részeivel. (Wesselényi lvt. — Csáky, I. 399. l.) Ezzel teljesen kialakult a margittai uradalom, mely ezt a vidéket több századon át egységes gazdasági szervezetbe foglalta. Az Érmellék felé eső öt magyar és a Berettyó jobbparti hegyek- ben megtelepült hat vlach faluból állott. A régi megülésű magyar községek lakossága, melyek közül Margitta már egészen városias jellegű volt, többszörösen felülmulta a hegyi birtokok népét, s ebben az arányban rejlik a magyar települési területhez közelebb fekvő vlach községekben felismerhető erős magyar hatás, mely nem egy esetben több volt puszta kultúrhatásnál. (L. Szunyogdot.) A napjainkig megmaradt utcanevek az első telepesektől a mai magyar lakosságig vezető töretlen egyenesre világítanak rá. A Felsőábrány felé elterülő dombokról származó szláv pataknév (Mylethwa) hihetőleg a románság ottani jelenlétére vonatkoztat- ható. Szent Margit tiszteletére épült templomától nyerte a ne- vét. (1358: Bossányi, II. CXXIII.) Határába olvadhatott a Berety- tyó melletti, valószínűleg a tatárjáráskor elpusztult Roff. (1270: Tört. Tár., 1889. 526. l. — 1352: u. o. 542. l. — 1445: L. o. lt. 22.) — SzN: 1216. (VárReg. 158.) B: Vulchius. — 1409. (Becsky lvt.) M: Pap, Posa, Sechen; B: Sartor. — 1436. (Kállay, XV. R. III. 235.) M: Mathee, Terhes. — 1445. (L. o. lt. 22.) M: Balog, 2 Berwey, 2 Blasy, Boros, 2 Bewr, Chazar, Chokmay, Chonka, 2 Fazakas, Gombas, Hymesy, Keehy, Kothy, Koach, Kosma, Ewrdegh, 3 Ewthwes, Pethy, Saary, 2 Zabow, Zeel, 2 Zewch, Warga; B: Baderag, Cheh, Faber, Cleber, Magnus, 2 Pergeny, Michel f. Blasy. — 1458. (L. olt 27.) M: Betheg, 2 Fazakas, Gaspar, Gombos, Kerekes, Lowaz, Perny; B: 2 Aurifaber, Litteratus, Marcus et Michael filii Blasii. — 1463. (Kállay, XV. B. III. 926.) M: 2 Adoni, 2 Bervey, Chokmay, Ewr- dewgh, 2 Theremi. — 1489. (Múz. törzs., XV. sz. é. n. 57.) M: Alch, 2 Baxa, Boros, Chonka, Fazakas, Gombas, Iees, Yosa, Kowach, Mathe, Molnar, Moroch, Peechy, 2 Solyomy, Synes, Zywos; B: Fa- ber, Carnifex, Magnus, Pergelyn, Parvus, Sutor, Thoth, 2 Verney. — 1496. (Csáky, I. 487. l.) M: Baxa, Derechkey, Fekethe, Hymesy, Kantor, 2 Nagh, Nemes, Somoghy, Zabo. — 1569. (Dec., bor.) M: Adan, Alch, Angial, Bakos, 5 Baksa, Balog, Barta, Benche, Be- rechky, 5 Boros, Bott, 2 Borwey, Buday, Cheke, 2 Elek, Erös, 3 Fa- byan, 3 Farkas, 3 Galos, 3 Hymesy, Illyas, Jacab, Josa, Karsa, Kassaj, Kathy, Kelemen, Kerezthjen, 2 Kechy, Kys, 4 Kowach, 3 Kun, 2 Lakathos, Maior, Magyary, Makray, 2 Mathe, 2 Meszaros, 2 Molnar, 6 Nagy, Nagyistvan, Pap, Pal, Palfy, 2 Pechy, Posa, Santha, 4 Somogj, 2 Sos, 6 Zabo, Zarka, 2 Zantho, Zekzardy, Zel, 3 Zylagy, Zondy, 2 Talas, Töser, 8 Warga, Weg, 3 Sigmond; R: Sorban; B: Birkoroz, Bukoroz, 2 Chioriar, Cheh, Eleber, 5 Faber, 2 Gorgian, 4 Horwath, 3 Litteratus, 3 Ola, 3 Perger, Tott. — FN: 

296 ADATTÁR. 

1425. (Csáky, I. 337. l.) Sz: Mylethwa fluvius. — 1489. (Múz. törzs., XV. sz. é. n. 57.) M: Kerthweles ucza vicus (1569-ben és ma is), Pethrywcha vicus (1569-ben és ma is), Zalaczwtza, Paczalwtza vici. — 1569. (Dec., bor.) Új utcanevek. M: Kys platea, (ma is), Fazakas piatea (ma is), Saros platea (ma is). 390. Marja, Kis-. 1291. Maria, 1322. Omaria, 1490. Kys Maria. Az Ákos nemzetség többi falvaitól a Berettyó választotta el, s aligha ő telepítette, mert a tatárjárás után a birtok másik felén kialakult Új- vagy Nagymarja már a XIII. század végén a Hont- pázmányoké volt. (1291: Jakubovich, 222., 299. l. — V. ö. 36. l.) A XIII. század végén említik először, de minthogy nevét Szűz Má- riáról elnevezett templomától kapta, akkor már hosszabb fejlő- dést feltételező fokon állott. (1291: id. h.) Birtokosai az Ákos nem- beli Ómarjaiak, másképpen Kismarjaiak voltak. (1351: Anjou, V. 502. l. — 1342: Anjou, IV. 226. l. — Kállay U.: Az Ó-Marjayak nem- zetsége. Turul, 1904. 39. és k. l.) A szomszédos Kaszával, Vasaddal és Gyapollyal állott szorosabb kapcsolatban. (1490: Bánffy, II. 290. l. — 1520: Dl. 26315.) Később a Czibakok által telepített Újmarja mellett háttérbe szorult, de a török pusztítás után mint hajdúköz- ség tovább élt, míg Nagymarja elnéptelenedett. Magyarok lakták. (L. Nagymarját is!) — SzN: 1497. (Vay, 1442.) M: Balog; B: Kor- zowagh. 

391. Marja, Nagy-. 1291. Maria nova, 1335. Vymaria, 1426. Naghmaria. Az Ér és Berettyó összefolyásánál lévő mocsarak közé települt a XIII. század második felében, Kismarja határába. (V. ö. 36. l.) Birtokosai a Hontpázmány nemzetség Czibak és Battyáni ágá- nak tagjai voltak. (1335: Bölöni. — 1365: Bölöni. — 1403: Bánffy, II. rokonsági, iktári Bethlen, R. VI. F. 215. No. l. — 1464: Dl. 15969. — 1495: Dl. 20291., 26315.) A XIII. század végén már egyházashely volt s később Ómarját túl is szárnyalta. (1291: Jakubovich, 299. l.) A török harcokban végleg elnéptelenedett. Ma puszta Kismarjá- tól délre. Magyar lakosságát egészen elpusztulásig keveretlenül megőrizte. — SzN: 1341. (Bánffy, II. rok., iktári Bethlen, R. VI. F. 87. No. 100.) M: Chak; B: Magnus. — 1588. (Dec., gab.) M: Ba- gosi, 2 Balogh, Baniasz, Borda, Boregetheö, Daika, Darj, Deak, Dienes, Dobi, Dombi, Ember, Feieruarj, 3 Fekete, Fodor, 2 Geöber, Gutta, Kardos, Karoll, 2 Kiss, 3 Kouach, Laszar, 4 Nagi, 2 Nemes, Patak, Pap, Penszes, Saigo, Sinka, Siterj, Szabo, Szabadkaj, Sza- kai, 2 Thepej, Thurj, 4 Varga, Vegh, 2 Viragh; B: Horuath, 3 Mago, 2 Matko, 2 Olah, 3 Toth, Teöreök, Vitarius. — FN: 1335. (Bölöni.) M: Thursukhyda pons. — 1426. (Bánffy, II., rok, iktári Bethlen, R. VI. F. 87. No. 10.) M: Zygeththew locus, Ketheofewen, B: Fernye lacus; B—M: Fernyefok alveus seu vena eiusdem lacus, Fernyezeg angulus. — 1490. (Dl. 29584.) M: Kereknad, Monyoros silvae. 510. Püspöki. 1273. Pyspuky. (Biharpüspöki, Episcopia- Bihorului.) Már a tatárjárás előtt a váradi püspökség és kápta- lan birtoka. (1273: Zim.-Wer., I. 122. l.) Földesura később egyedül csak a püspökség. (1552: Dica.) Megalapítását okleveles adatok hiányában is a bihari püspökség felállítása utáni időre (XI. sz.) kell tennünk. Kiterjedt szőlőshegyein a síkföldi lakosság is igye- kezett birtokot szerezni. (1387: Dl. 7235. — 1342: Dl. 3480. — 1402: EME. törzs. — 1417: Dl. 10558.) Városias jellegű színmagyar település volt. — SzN: 1387. (Dl. 7235.) M: Feyer. — 1417. (Dl. 10558.) M: Aggyay, Fewzew, Kermes. — 1422. (Dl. 11218.) M: Bese- new. — 1588. (Dec., gab.) M: 2 Baratth, Bocszi, Boltthos, Bor- nemisza, Cziapo, Deak, Ferenczi, Fodor, Gelertth, Haraztth, Isa, Istuanfi, 3 Kys, Koniary, Mark, Meszaros, Myskey, Molnar, 2 Nagi, Pap, Paly, Seby, Szalay, 2 Szarasz, Szegeny, Szel, Szeremy, Szwcz, Torday; B: Horuatth, Litteratus Valentinus, Ola, Totth, Uaida. — 1599. (Dec., bor.) Új nevek. M: Adam, Bechey, Biro, Boncz, Borbeli, Budi, Challay, Chatha, Chiurj, Chorba, Deres, Erdeli, Fazakas, Feltothy, Giongiossi, Ihos, Istenes, Kardos, Kar- say, Keczkes, Kerekgiartho, Lenczes, Makai, Moricz, Peczek, Pether, Piross, Sarkeozy, Zabo, Zeky, Zebedi, Theleky, Vad, Varro; B: Racz, Thörök, Vellan. 

511., 512. Radvány. 1291. Rodoan, 1341. Radawan, 1508. Kysrad- wan, Noghradwan. A XIII. század végén már egyházashely, ala- pítása tehát jóval korábbra tehető. (1291: Jakubovich, 358. l.) A kö- vetkező században nemesi birtok, de később az egyik része a vá- radi püspökség tulajdonába került. (1341: Bölöni.) Fejlődésében ez a kettéválás szakadást idézett elő. A régi birtokosok kezén ma- radt Kisradvány erősen közeledett a kisnemesközségek felé, Nagy- radvány pedig jobbágyfalu maradt. Nem különböztek azonban nemzetiségi tekintetben, mert úgy a nemesek, mint a jobbágyok egyaránt magyarok voltak. A XVII. századi háborús időkben mind a két falu elpusztult. Emléküket néhány határrész és tanya őrzi 

328 ADATTÁR. 

Cséfa és Geszt között. — Kisradványi nemesek. 1496. (L. o. lt. 27.) M: Bagday. — 1503. (Dl. 26663.) M: Bay, Erdely, Kocos, Myklossy, Wardy, B: Polyak, Thewrek. — 1507. (Vay, 1508/1—2.) M: Ispan. — Nagyradványi jobbágyok. 1508. (Des Écherolles.) M: Agyas, 2 Alch, 3 Bako, 3 Bochor, Bochkay, 4 Czewek, 3. Czomor, Dyzno, Fekethe, Fodor, Kardo, Kovach, Mezaros, Sypos, 2 Zabo, 2 Zewk, Thany; B: 2 Parvus. — 1581. (Dec., bár.) M: 2 Chukas, Damian, Lessy, 3 Leorinczy, Nagi, Zabo; B: Moreny, 2 Theoreok. 524. Rézbánya. 1600. Kis Bania. (Baiţa.) A váradi püspökség birtokain folyó bányászat központja. Első reávonatkozó levéltári 

ADATTÁR. 331 

adatunk 1600-ból való. (U. O. 17/6.) Az itteni bányászatra már a XIII. század óta vannak adataink, de mivel ezek általánosságok- ban mozognak, Rézbányáról nem is emlékezhetnek meg. (Knauz, II. 165. l.) Magyar neve és a tiszta román környezettől élesen elütő népi viszonyai kétségtelenné teszik, hogy megülői magyarok, illetve nem románok voltak. Kérdés azonban, hogy a XVII. szá- zad elején itt élő magyarok mennyiben tekinthetők az első telepe- sek leszármazottainak. (V. ö. 176. l.) Lakói együtt dolgozva a bá- nyákhoz és hámorokhoz rendelt románokkal, keveredtek velük, de a többség még 1600-ban is magyar nevű. A bizonytalan nevűek nagyrésze szintén a magyarok számát növelné. A bányához be- osztott falvak a következők voltak: Alsó-, Felsőkimpány, Seges- tély, Fonáca, Pojána. — SzN: 1600. (U. C. 17/6.) M: 4 Ambrus, 2 Balasko, Baniaz, 2 Benkö, Bene, Czik, Has, Istuan, Kasa, Ko- wacz, 2 Palko, Veoreos; E: 6 Nan, 2 Saragh, Seban, Toder, Varsal; B: Bolka, Buga, Cheh, Demeter, 2 Philep, Fetka, 2 Lukacz, Maczdo, Totth, Vngor; N: Heusel. — FN: 1501. (Kereszturi, I. 261. l.) M: Dombaya. 

525. Rieny. 1588. Ryeen, 1600. Rhen. (Rény, Rieni.) 1588-ban tűnik fel. Neve román. Bár lakói között sok bizonytalan nevűt találunk, román volta nem lehet vitás. A hercsesdi krajnikságba tartozott. — SzN: 1588. (Dec., bár.) R: Magwl Keölch, Plée, Wolch. — 1600. (U. O. 17/6.) M: Rouaz; R: Ignocza, Otrinka, 2 Pleh, Plewz, Sustan, 2 Volcz; B: Balus, Bath, Blagus, Giurka, 2 Koch, Mogos, Torkor, Torkos, Zeme. 

526. Rikosd. 1552. Rekasdh, 1561. Riskod. (Butani.) A Sebes- körös völgyének lezáródásánál elterülő Telegdi-birtoktest egyik legkésőbben kialakult faluja. 1508-ban még nem említik a család birtokai között s először 1552-ben jegyezték fel a nevét. (Dl. 21842. — Dica) E két időpont között kellett megtelepülnie, de még 1561- ben is nagyon kezdeti állapotban volt. (Bunyitay: Adatok.) 

Sarkad. 1226. Surcud, 1333. Sarkad. Valószínűleg azonos a Váradi Regesztrumban említett Surcuddal. (1226: VárReg. 355.) Első határozott emléke 1333-ból maradt reánk. (Pápai tj. 75. l.) Akkor már egyházashely, tehát jóval korábbi megülésű. A XV. században a zarándmegyei Miskei, Székudvari Keczer és a bihari Kötegyáni Köte, Mezőgyáni családok birtoka. (1453: Dl. 14719. — 1509: Dl. 37853.) A Bihar, Zaránd, Békés megye határán, mocsarak, erdők között fekvő községet kapcsolatai tulajdonképpen a délebbi részekhez csatolták. A névsorok állandó magyar jobbágyságról tanúskodnak. — SzN: 1509. (Dl. 37853.) M: 2 Bago, Bwchy, 2 Bwsa, Halaz, Hegedes, Kasa, Kyral, Korso, 2 Ludas, 4 Markffy, 2 Nagh, Olayos, Pewcz, Santha, Zabo, 3 Zeles, 2 Zewch, Wchy, 2 Warga, Wary, 2 Zy; B: Gorsa, Olaah, Pellifex, Senila, 5 Thoth. — 1588. (Dec., gab.) M: Ban, Deczie, Deche, Janos, Kys, Megiery, Mezaros, 3 Szabo, Szantho, Thörös, Uargha, Uary; B: Olah, Pyko, 2 Thoth. 

Sas. 1213. Sos, 1410. Saas. (Mezősas.) Első említése 1213- ból való. (VárReg. 51.) Lakói akkor a várszervezet „szent király szabadjai” (liberi Sancti Regis) elnevezésű előkelőbb rétegéhez tartoztak. Ezektől származhattak későbbi birtokosai, a Sásiak. (1410: Csáky, I. 270. l.) Első lakói tehát a királyi uradalom népei voltak. Neve Sásnak hangozhatott, ami inkább illett a Sárrét ná- dasai között fekvő falura, mint a mai elnevezés. Csőszteleken is birtokos gazdái kezéből csak 1500 körül kezdett átcsúszni az Ártán- diak tulajdonába, (Dl. 2680.) Teljesen magyar jobbágylakossággal lépett át az újkorba. — SzN: 1497. (Vay, 1442/1—3.) M: Megyeri; B: Magnus. — 1588. (Dec., gab.) M: Balogh, Bede, Cziörök, Illyesi, 2 Nagy, Palfi, Pal, Zabo; B: Olah. — 1591. (Dec., rest.) M: Czecz, Ferenczi, Illiesi, 2 Kowach, Megieri, 2 Nesthai. 

614. Szentpéterszeg. 1285. Ecclesia St. Petri vulgariter Scent- peturzegy, 1311. Scenthpetursceguy, 1405. Zenthpeterzege. 1285-ben tűnik fel a Gyóvad nemzetség Gáborján körüli birtokán, de kelet- kezése legalább egy századdal korábbra tehető. (Zichy, I. 63. l.) Határozott adatunk van rá, hogy Gáborján határában alakult ki. (1405: Héderváry, I. 126. és 131. l. — Dl. 24501.) Nevét Szent Péter tiszteletére emelt templomától kapta. A XIII. század végén a Ge- regye, majd a Barsa nemzetség birtoka, 1311-ben pedig a Debre- cenieké lett. (Zichy, I. 133. l.) Ezek kihaltával Zsigmond király a rác despotáknak adta, akiktől 1450 körül Hunyadi János szerezte meg. (1411: Zichy, VI. 146. l. — Dl. 14342.) Hunyadi adományából rövid ideig egy firenzei olasz, Odvardo Manini máramarosi ka- maraispán bírta, de ennek halála után Szilágyi Erzsébet vissza- csatolta a debreceni uradalomhoz. (Dl. 14342., 15556., 24566.) A despo- ták félszázados birtoklásának nyomait a személy- és földrajzi ne- vekben is megfigyelhetjük. Az idekerült délszláv töredék csak új színt jelentett, de a község népi összetételét nem módosította, ha- nem hamarosan beolvadt a magyar többségbe. — SzN: 1463. (Kál- lay, XV. R. III. 926.) M: Perchy. — 1473. (Dl. 28310.) M: Balog, 

354 ADATTÁR. 

Bekch, Bencze, Chephay, Feyer, Feleg, Halaz, 2 Hwzar, Kako, Ka- pas, 4 Kasa, 2 Mayor, 5 Mezarws, 2 Nemes, Olayos, 2 Palfy, Pazthor, Pechetlen, 3 Posa, Sypos, Somogy, 2 Thewser, 3 Wer, Wyzza; B: Horwath, Magnus, 3 Myttroczy, 2 Olah Parvus, 3 Racz, Thewrek; Sz: Balko. — 1498. (L. o. lt. 48.) M: Czokos. — FN: 1498. (id. okl.) M: Lwdastho pratum. — 1520. (DL 26681.) M: Horgasthow, Ke- tesrethe, Dyznos Kwthfely, Naghhalom collis, Keskener, Kysgab praedium; Sz: Orsova stagnum. 

Told. 1284. Thold. (Pusztatold.) A nagyhírű Toldi család névadó helysége. Forrásaink elsőízben 1284-ben említik, de kétség- telenül legalább a XII. században megtelepült. (Wenzel, XII. 421. l. — 1292: Múz. törzs. 12.) A Toldiak különféle ágai (Nagyfalusi, Feketebátori, Szalontai) mellett jussuk volt hozzá a közeli rokon Szakáliaknak, Görbedieknek és Büdieknek. (1353, 1357: Bölöni. — 1400: Akad. IX. dob. — 1460: Akad. XV. dob. — 1552: Dica.) A Tol- diak a XV. században szerencsés körülmények folytán jóval ro- konaik felé emelkedtek, de eredetük mégis ebben a nem nemzetségi rétegben keresendő. (V. ö. 90. l.) A színmagyar falut a török hábo- rúk megsemmisítették s csak a XVIII. század végefelé kezdett 

368 ADATTÁR. 

újra benépesedni. — SzN: 1518. (Bölöni.) M: Banyaz, 2 Chethe, Ela, Fekethe, Fodor, Folnagh, Gezthy, Hathy, Kathona, 2 Nagh, Syka, Zantho, Zenthmyklosy, Thalas, Weg; B: Drassay, 2 Olah, Thoth, Thewrek, Wayda. — 1588. (Dec., gab.) M: 3 Balogh, Bodj, Bondor, Botka, 4 Fekethe, 2 Fias, Hegedeos, Irazi, Kasa, 2 Kis, Moricz, 3 Osuath, Somosi, Sos, Zwcz, Tobias, Warga; B: Donj, Kenez, Olah, 2 Thot. 729. Várad. (Nagyvárad, Oradea-Mare.) 

Hagyomány szerint Szent László király a Körös mellett „va- dászgatván, egy helyre akadt, ahol angyali intésre eltökélte, hogy monostort alapít Szűz Mária tiszteletére és ezt a helyet Váradnak nevezte el”. (Képes Krónika. Kardos T. fordításában.) Ez a mo- nostor lett a későbbi város magva. A környék birtokviszonyait vizsgálva, azt találjuk, hogy Püspöki kivételével minden oldalról idegen, többnyire kimutathatólag királyi alapítású falvak vették körül. Ebből következik, hogy királyi területen alakult ki és hogy nem tervszerű telepítés eredménye, mert különben megfelelő nagy- ságú földdel látták volna el. (Schünemann K: Die Entstehung des Städtewesens in Südosteuropa (Südosteuropäische Bibliothek. 1.) Breslau, é. n. 50. és k. l., különösen 61. l.) Fejlődését szerencsés fek- vésének és a püspökség későbbi idehelyezésének köszönhette. A ki- rályi birtokok közé beszorulva semmiesetre sem lehetett a völgy szájának legrégibb és legjelentősebb telepe, hiszen az erdélyi út vámját egészen a XIII. század végéig Szőlősön szedték, amiből kö- vetkezik, hogy annál újabb volt. (L. Szőlőst.) Ha Szent László va- lóban püspöki székhelyet akart volna alapítani, akkor megfelelő területtel látta volna el és határa nem lett volna a környező fal- vak között a legkisebb. A XII. század elejéig a jobbparti szőlős- hegyek is a király tulajdonában maradtak és itt építette fel II. Ist- ván az előhegyi premontrei prépostságot. (Bunyitay, II. 389. l.) 

Éppen jelentéktelenségéből következik, hogy megülői a szom- szédos királyi birtokokról kerülhettek ki. A későbbi állapotból úgy 

380 ADATTÁR. 

látszik, hogy a bihari püspökség áthelyezésekor a balparti kiala- kult részeket a káptalan kapta meg, a hegyek alatt pedig új püs- pöki város épült. A XIV. század végén ugyanis a székesegyház egész környéke, a vár, a püspöki palota a káptalan területén fe- küdt és a jövedelmek kétharmada — a püspöki város vámjaié is — őt illette meg. (Stat. 31. és k. l. — 1285: Zim.-Wer., I. 148. l.) Az első telepesek magyarságát bizonyítja, hogy a város magvát alkotó negyedek nevei magyarok és az idegenekre mutató Olaszi, Bologna, Padua a perifériákon feküdtek. A püspökség áthelyezése után, a XII. században hozhattak be nagyobb tömegben vallono- kat, akiket a Körös jobbpartján külön városban telepítettek le. (V. ö. Auner c. Századok, 1916. 28. és k. l. — E. Németh: Les colonies françaises de Hongrie. Szeged, 1938.) A későbbi mellételepüléssel magyarázható, hogy az olasziak Váradon épúgy tartoztak vámot fizetni, mint az idegenek. (1285: Zim.-Wer., I. 148. l.) A vallon vá- rosról 1184 óta vannak adataink, de azt hisszük, hogy a tatárjárás után itt is a magyarság került túlsúlyra. (Enchiridion. 129. l. — 1215: VárReg. 137.) A püspökök itáliai kapcsolatai révén ké- sőbb is élt időnként egy-egy kis olasz kolónia a városban, de ez a lakosság összességében jelentéktelen volt. (1437: Dl. 13094. — 1438: Lukcsics, II. E. 562. — Balogh J. c. Arch. Ért. 1923—26. 173. és k. l.) Településtörténeti jelentősége csak a Velence névnek lehet, bár nehéz elképzelni, hogy a lagunák városából telepesek jöttek volna ide. (1291: Jakubovich, 357. l.) A csupán csak a XIV. század végén szereplő Bologna és Padua mögött nem kell okvetlenül olasz la- kosságot feltételezni. (L. pld. az újkori Burgundia, Kandia, Paris stb. neveket!) A mellékelt középkori nevekben nyomát sem talál- juk az idegen elemnek, a XVI. századból nyert teljesebb kép szin- tén keveretlenül magyarnak mutatja az egész várost. 

A fejlődés egyes fokait szemlélhetjük az önálló városrészek- ben, melyek külön települési egységek voltak. Csak 1557-ben egye- sültek, közös bírót választva maguknak. (Erd. Orszgy. Eml. II. 81. l.) A városnegyedek bizonyos önkormányzattal rendelkeztek, bíráik és esküdtjeik voltak, de legfőbb hatóságuk végig a püs- pöki, illetve a káptalani udvarbíróság maradt. (1443: Károlyi, II. 234. l. — 1455: Dl. 14965. — 1461: Dl. 15662., 22672. — Fejér, IX/4. 531. l. — Fejér, X/7. 315. l. — 1389: Zim.—Wer., II. 636. l.) Bár nem voltak olyan nagy kiváltságai, mint a királyi városoknak, Várad kétségtelenül a Tiszántúl szellemi és gazdasági központjának volt tekinthető. Lakói már a XIV. század legelején — éppen a ha- tár szűk volta miatt — főként iparosok és kereskedők. (1312: Fejér, VIII/7. 103. l.) Később is, amikor a királyi uradalom bomlásával a terjeszkedésre lehetőség nyílott, a kereskedő-városokra jellemző módon csak szőlőműveléssel foglalkoztak. (Schünemann, id. m. 56. l.) Élénk kereskedelmi életére, az erdélyi forgalomban játszott közvetítő szerepére több adatunk maradt. (1477: Debr. v. lvt. ogy. 269. — 1475: L. o. lt. prot. parv. f. 41. b.—43. b. — Bunyitay, II. 290.) 

A város régi helyrajzához l. 1600: U. C. 36/34. — Gyalokay: Nagyvárad 1692-ben (Évkönyv, 1903/09.), és Új adatok a régi Vá- rad helyrajzához. (Évkönyv, 1913.) — Zsák: Várad az 1598-ik évi ostrom idején. (Évkönyv, 1901/02.) — A kutatások eddigi eredmé- nyeinek a nagyközönség részére készült, sok helyen elszínezett ösz- szefoglalása Horváth Jenő: Váradi freskó. Nagyvárad története. Budapest, 1940. 

ADATTÁR. 381 

SzN: 1215. (VárReg. 137.) B: Laurentius. — 1333. (Anjou, III. 55. — Dl. 3315.) M: Nicolaus f. Bulche. — 1335. (Anjou, III. 163. l.) B: Nicolaus f. Jakus. — 1318. (L. o. lt. 6.) B: Stephanus f. Zaah, Cyne uxor sua. — 1321. (Fejér, VIII/7. 134. l.) B: Ainardus de Olazi, Carachinus. — 1340. (Anjou, IV. 8. — Dl. 3480.) M: Johews (1342: Johyws.), Kosa f. Martini; N: Nicolaus f. Sedlini, Peter- manus f. Konch; B: Thomas Corrigyan, Pelliperius, Olaaz. — 1342. (Dl. 3480.) M: Sandur, Tharnuk; N: Elizabetha f. Kunch. 1344. (Anjou, IV. 411. l.) M: Herwlges. — 1344. (Fejér, IX/1. 234. l.) B: Nigrus et Barbatus sutores. — 1345. (Fejér, IX/1. 313. l.) B: Faber, Rhedefactor. — 1345. (Anjou, IV. 548. l.) M: Fogyas. — 1348. (Fejér, IX/1. 614. l.) M: Somlyo váradi bíró. — 1349. (Anjou, V. 289. l.) M: Babos. — 1350. (Anjou, V. 351. l.) B: Bene magnus. — 1373. (Fejér, IX/4. 531.l.) M: Dereske, Debrecen bíró; N: Complar. — 1374. (Stat. 74. l.) M: Vamos; N: Kunczel; B: Magnus. — 1382. (Károlyi, I. 381. l.) M: Syveg. — 1386. (Bunyitay, II. 496. l. — Dl. 7227.) M: de Hyd- kez, Nyry; B: Faber. — 1389. (Zim.-Wer., II. 638. l.) M: Jakus f. Stephani Bolug. — 1402. (Dl. 8772.) M: Lesy, Siculus; B: Bwga, Ladislaus presbiter f. Peller (1410: Paller!), Johannes iudex par- vus f. Laurentii, Nicolaus f. Abrahe, Ladislaus f. Pauli, Petrus f. Johannis iudex, 2 Sartor, Litteratus, Benedictus f. Ladislai iudex, Emericus f. Andreae. — 1403. (Károlyi, I. 523. l.) M: Elek, Ramas. — 1405. (Dl. 9061.) B: Litteratus. — 1410. (Fejér, X/5. 100. l.) M: Ba- cho; B: Magnus. — 1410. (Károlyi I. 560. l.) M: Genghe. — 1419. (Fejér, X/6. 250. l.) M: Kerekighazi iudex. — 1422. (Dl. 11218.) M: Fantherew. — 1432. (Eszterg. prím. lvt, T. 44.) M: Gywlay. — 1430. (Fejér, X/7. 315. l.) M: Boros, Sarkeuzy iudex. — 1437. (Dl. 13094.) B: Moldvay, Genyth italicus civis. — 1438. (Lukcsics, II. R. 562.) O: Johannes de Sores italicus. — 1443. (Károlyi, II. 233. l.) B: Byczo. — 1443. (Károlyi, II. 234. l.) M: Ban, de Zala, 2 Feketew, Kathana, de Zewlews; B: 2 Pellifex. — 1445. (Lukcsics, II. E. 842.) M: Hatus, Nilas; B: Balneator, Arcupertus, Presbiter Michael, Blasius Iudex. — 1446. (Dl. 13918.) M: Sandor. — 1455. (Dl. 14961.) M: Biro, Kele- sery; B: Raatz iudex. — 1459. (L. o. lt. 33.) M: Kalmar. — 1461. (Dl. 15662.) M: Bolthus iudex, Bwday, Santo; B: Litteratus iudex, Thewrewk dictus Cliens. — 1463. (Kállay, XV. R. III. 926.) B: Olah. — 1465. (Múz. törzs. 18.) M: Pesthy iudex; B: Toth. — 1470. (Dl. 29297.) M: Zem iudex; B: Litteratus iudex. — 1472. (Bunyitay, II. 205. l.) M: Zamleny. — 1475. (L. o. lt. prot. parv. f. 41. b. — 43. b.) M: Haty. — 1496. (Dl. 20411.) M: Hegedews, Sas, Zylagh. — 1505. (Dl. 26666.) M: Pesheny. — 1501. (Dl. 21051.) M: Deak; B: Horvath. — 1515. (Dl. 22672.) M: Sali iudex; B: Aurifex, Horvath seu Sido dictus, Thatar. — 1528. (Arch, regn. C. Várad. lad. I.) M: Hydass, Kadar, Kathona, Kewnyes, Nagh, Somogy, Zakay, Warbely iudex. — 1552. (Dica.) Budáról és Pestről menekült polgárok. M: Bodo, 2 Bodogh, Fekethe, Haydw, Harmynczados, 2 Kowacyh, Onkorsos, Pesthy Franciscus Litteratus, Pesthy Kadas Simon, Postha Ko- chys Josa, Paysgyartho, Zabo, Zygyartho, Zeoldh, 2 Zewcyh, Thwry, Wargha; B: Myser, Mozer, Nicolaus litteratus Budensis. — No- mina fabrorum. M: 3 Alcyh, Arczwl, Barath, 2 Balogh, Forgacyh, Lanthos, 3 Molnar, Nagyh, Nagylaky, Pokol, Sandor, Sypos, Zabo, Zanygh, Talpygh, Tholdy, Teomleocztartho, Wrwos, Wyncze; B: Jezbyn, Mensepar, Sutor. — Nomina seriparorum. M: Borsos, Chy-

382 ADATTÁR. 

aplar, Chyonka, Karachyon, Kowacyh, 2 Lakathgyartho, 7 Mesther, Mezaros, Pesthy, Sarkanthyws, 2 Zabo, Zakacyh, Zenaoztho, Wa- mos; B: Kaydan, Litteratus, Tooth. — 1599. (Dec. bor.) Vicus Pen- tekhely. M: Allo, Arady, Bako, 2 Balogh, 2 Barbely, Barkay, Ba- raty, Bechws, Bekeo, Bene, Chiaki, Cheoghy, Czibak, Czipellie, Danch, Deak, Dobos, 2 Fazekas, Fillereos, Phileop, Fozo, Fwsws, Ghombay, Giarmath, Jakoch (1335, 1389!), Kadar, Karlos, 2 Kadas, 3 Kalmar, Kereztien, Kezy, Lakathos, 2 Lakatgiartho, Marcus, Ma- rosi, Massay, Mezaros, Myskey, Moricz, Naday, 5 Nagi, Eotweos, Palfi, Pataky, Pribek, Pattantius, Pysky, Sapi, Symon, Simandy, Somliay, Somogi, 12 Zabo, Zegedy, Zenthjuani, Zekel, Zenthleorin- czy, 2 Zigiartho, Zepp, Zeoleosi, Zeoke, 5 Zwch, Thuri, Vamos, Van- chodi, Varady, Vasaros, Veoreos, Vizuari, Zelemeri; B: Chieh, Dorman, 3 Litteratus, Toth. — Vicus Zenthmarton. M: Chikos, Fe- renczy, Garazda, Korlatoni, Kowach, Kothy, Madaraz, Makay, Mas- say, Makray, Moricz, 2 Nagi, Paly, Papp, Prepostuari, Sebestien, 4 Zwch, Verebeli, Veoreos; B: Billos. — Vicus Varad. M: Bezpremi, Chizar, Csizmazya, Kowach, Nagi, Eothweos, Serfeözeö, 2 Seoreos, 2 Zabo, Zeoch, Talygas, Thwry; B: Teolchereoz. — Vicus Mohy. M: Kowach, Eotweos. — Vicus Zombathely. M: Balogh, Barbely, Beke, Bekes, Bereczky, Beorgiwjteo, Chyakj, Dombi, Elek, 2 Erdeli, Farkas, Fosos, Gabor, Giulai, Ihaz, Ihos, Kalmar, Kys, 3 Kowach, Ladany, Molnar, Moricz, Meszaros, 2 Nagi, Nyreo, Papp, Palfi, 4 Zabo, Zilasi, 3 Zwch, Takach, 2 Tholdy, Thorma, 2 Varsani, 2 Vass, 3 Zompoly; B: Hauasely, 3 Litteratus, Mazlo, Toth, Theoreok. — Vicus Supos. M: Aztalos, Damian, Ferencz, Feozeo, Giula, Kouer, Markus, 2 Mezaros, Papp, Pysky, Zepmezei, Zwch, Thury; B: Hen- teler. — Vicus Olazy. M: Acz, Aztalos, Bak, 3 Balogh, 4 Barbely, Baniay, Barka, 2 Bekesi, Bertalan, Bihary, Boythy, Buday, Che- gedy, Chioma, Deak, Ersek, Erzengiartho, Fazakas, Fony, 2 Furtha, Gelert, Haranghy, Hari, Hagimasi, Heghedews, Helies, Hevessi, Huzar, Cassay, Kerekgiartho, Keraly, 2 Kiss, Kobak, 2 Kowach, Lippai, Makai, 2 Megiery, 3 Mezaros, More, 5 Nagi, Nestay, Papp, 3 Paisgiartho, Pentek, Pribek, Sipos, 2 Zabo, 3 Zakach, Zalay, Zeo- leos, 5 Zwch, 2 Takach, Thrombitas, Vamos, Varga, Vince, Veoreos, Zambo; B: Beorgeotea, 2 Litteratus, 2 Olah, Oloz, Oroz, Racz, Toth, Vaida. — Vicus Wyz. M: Chiapo, Erdely, Giula, Kezy, Kis, Ko- wach, Lenartt, 3 Nagi, Zakal, Zel, Vamos; B: 3 Olah, Toth. — Vicus Paris. M: Bako, Balogh, Banga, 2 Barat, Bokor, Borssy, Borsos, David, Fekethe, Jacab, Kasa, Ketteos, Kerekgiartho, 4 Kiss, Koz- ma, Lessey, Marton, Miskey, Megiery, 3 Nagy, Orossi, Zeghedi, Vad, Vaas; B: Horwat, 2 Theorek. — Vicus Zent Jacab. M: Nag. — Vicus Zent Geörgy. M: Hainal, Kouago, Pwspeoki, Somogy, Zwch; B: Toth. — Vicus Wybech. M: Balasi, Baraniay, Brassay, Chjomor, Desy, Erzengiartho, Fazakas, Felthoti, Giany, Gieon- gieosi, Hatos, Hegedus, Kayto, 3 Kerekgiartho, Kereszzeghy, Keo- nyues, Keomiwes, Laskai, Leley, Mezaros, Nagi, Portereo, Repas, 4 Zabo, Zekeres, Zwch, Thymar, 2 Takach, Thorday, Vali, Vargha, Veress; B: Haruany, Tatar, 2 Thoth. — Vicus Velencze. M: 2 Ba- logh, Byro, 2 Cziapo, Chesy, Eghry, Ezthergharos, Feyer, Phileop, Futno, Gabor, Haydw, 2 Kis, Kwn, Kutosy, Mezeo, 3 Molnar, 2 Nagy, Nema, Nyeregiarto, Richey, 3 Zabo, Zappanos, Zekell, Zwch, Tholnay, Vamos, Vaaly, 4 Vargha, Vass, Vinczeller; B: Ghoor, 

ADATTÁR. 383 

Olah, 2 Zaz. — Vicus Vadkertt. M: Bakoczy, Baraniaj, 2 Chiazar, Chokasi, Derechkey, Eghry, Gieory, Kadas, Keonyues, Lakat- giartho, Mezaros, More, Nagy, Rhenes, 2 Zappanos, Szamoskeozy, Zilagi, Zwch, Tholdy, Thury, Varga, Vid; B: Billos, Horuat, Lit- teratus, Racz, Theoreok, Sido. — Vicus Zigett. M: Lakatos, Niereg- farto!, Zögiarto; B: Litteratus. — Vicus Vymalomzegh. M: Tha- ligas. — Vicus Hetkeozhely. M: Borbely, Deres, Chiakanios. — Vicus Zenteged. M: Kereztury; B: Horuatt, Theoreok. — Vicus Zentmiklos. M: Ersek, Fuzes, Molnar, Pali, Papp, Tharchay; B: Olah. 

Az utcák nevei. 1184. (Enchiridion, 129. l.) Orosi, 1215. (Vár- Reg. 137.) villa Latinorum. Varadiensium, 1291. (Jakubovich, 357. l.) Olaci. — 1291. (Jakubovich, 357. l.) de Venecys, 1344. (Anjou, IV. 411. l.) vicus Venetia, 1437. (Dl. 13094.) vicus Venetiarum, 1599. (Dec., bor.) vicus Velencze, 1374. (Stat. 33. l.) Venetia alio nomine Tykol. — 1373. (Fejér, IX/4. 531. l.) in loco fori sabbathi, 1374. (Stat. 32. l.) Zombathely vicus, 1599. (Dec., bor.) ZombathelyVicus. — 1318. (L. o. lt. 6.) de Insula, 1374. (Stat. 35. l.) Ziget terra, 1426. (Stat. 62. l.) Insula Pauli Latronis, 1599. (Dec., bor.) Zigett vicus. — 1371. (Dl. 5960.) Vybech, 1599. (Dec., bor.) Wybech. — 1285. (Zim.— Wer., I. 148. l.) villa nova, 1375. (Stat. 33. l.) Wyfalw, 1552. (Dica.) Wyhwcza. — 1374. (Stat. 35. l.) Molonzegh, 1599. (Dec., bor.) Vymá- lomzegh vicus. — 1374. (Stat. 31. l.) Bolonia vicus, 1376. (Dl. 6371.) Bolonia platea. — 1374. (Stat. 31. l.) Padua, Badua vicus. — 1374. (Stat, 32. l.) Sancti Petri contrata, 1587. (Dec., bor.) Sancti Petri vicus. — 1376. (Dl. 5371.) Sti. Francisci vicus, 1599. (Dec., bor.) Zentmiklos. — 1374. (Stat. 33. l.) Hydkeözszeölös villa, 1386. (Dl. 7227.) Hydkez, 1423. (Eszterg. prim. lvt. T. 44.) Hethkuzhel vicus, 1599. (Dec., bor.) Hetkeozhely vicus. — 1360. (Dl. 322.) Sti. Jacobi vicus, 1599. (Dec., bor.) Zent Jakab vicus. — 1344. (Fejér, IX/1. 234. l.) Kakuch utza vicus, 1374. (Stat. 35. l.) Kakuch villa. — 1402. (Dl. 8772.) St. Spiritus vicus, 1465. u. a. — 1274. (Stat. 58—9. l.) Swpes vicus, 1402. (Dl. 8772.) Supus, 1520. (Dl. 23348.) Swposwcha vicus, 1599. (Dec., bor.) Supos vicus. — 1410. (Dl. 9703.) vicus seu strata episcopalis. — 1374. (Stat. 65. l.) Pyntheker locus (halvásár!), 1446. (Dl. 13918.) Pentekhel vicus, 1599. (Dec., bor.) Pentekhely vicus. — 1374. (Stat. 33. l.) ortus cervorum, 1386. (Dl. 7227.) Vod Legelew mons?, 1455. (Dl. 14961.) Vadkerth vicus, 1515, 1599. u. a. — 1587. (Dec., bor.) Ablakos, Kandya vici. — 1599. (Dec., bor.) Mohy, Paris, Zenteged, Zent Geörg, Wyz vici. 

A vár részeinek nevei. 1600. (U. C. 36/34.) M: Fekete Czipo Süto haaz domus pistorea, Chatar domus seu cellarium, Vasas Haaz domus ferramentaria, Feöld Bastia alat alias Kincztarto Pince cellarium, Kapostas Pincze cellarium, Kiralfia Bastia pro- pugnaculum arcis, Uy Pince, Irteppan, Kis Pokol, Nagj Pokol cellarii. 

FN: 1340. (Anjou, IV. 8. l.) B: Moch vinea (1318: L. o. lt. 6.: comes Petrus f. Mogh-nak újonnan telepített szőlője van!). — 1340. (Bunyitay, II. 489. l.) B: Luka vinea. — 1343. (Zichy, II. 53. l.) M: Pyspukymal vinea. — 1349. (Anjou, V. 289. l.) M: vinea in monte Vmlas. — 1350. (Anjou, V. 351. l.) M: vinea Potkan Jacab dicta. — 1366. (Fejér, IX/3. 605. l.) M: Torzak mons, Kerech Somlo vinea. — 1386; (Dl. 7227.) M: vinea in monte Vod Legelew. — 1387. 

384 ADATTÁR. 

(Dl. 7235.) vinea Sti. Regis Ladislai. — 1374. (Stat. 58., 62., 63. l.) M: Almas molendinum, vinea in monte Omlas, vinea Lazlo pap dicta, Lator Janos vinea (1426: insula Pauli Latronis), Olazpothe vinea, vinea in loco Kyralkutha, Stok korlath vinea in loco Gyos- wlgh (v. ö. Teleki, E. XVI. F. I. No. 17. — 1609. (Stat. 63. l.) „Kor- lat nevő szőlő... Diósvölgy nevő promontoriumon”); B: Salva Regina vinea, Urbanus vinea, Colomani vinea. — 1403. (Károlyi, I. 523. l.) M: vinea













 in monte Byolmal. — 1405. (Dl. 9061.) M: vinea in monte Mezesmal. — 1410. (Dl. 9703.) M: vinea Serephel in monte Serephel. — 1410. (Fejér, X/5. 100. l.) B: in valle Rupto vocato! — 1430. (Fejér, X/7. 315. l.) M: vinea in monte Somlyo. — 1438. (Luk- csics, II. R. 562.) M: Hidaspalota domus lapidea. — 1443. (Dl. 13714.) M: vinea in monte Chonka (1576: Teleki, E. XIV. F. I. No. 5.: Chyonkas hegy promontorium). — 1455. (Dl. 14961.) M: Wakok- theleke praedium. — 1489. (Dl. 19501.) M: Dorongus vinea (75000 térképen is.) — 1496. (Dl. 20411.) M: vinea in promontorio Na- das. — 1566. (Bunyitay, II. 227. l.) B: vinea mortuorum (a Ha- lottak oltárának szőlője). — 1568. (Bunyitay, II. 225. l.) M: vineae in promontoriis Nadas, Lenczies, Zenth Peter hegie. — 1568. (Te- leki, E. XVI. F. I. No. 16.) M: promontoria Nadas, Kantorhegye, Dyosveolgy (75000 térképen is); B: via quaedam Regia.


Capela Mizericordienilor

Monastirea Capucinilor

Biserica St.Nicolae

Biserica St.Mihail si Gavril

Biserica St. Brigita

Biserica cu luna

 Istvan (II) (kolosvari) KASSAI d: ABT 1655
  + Klara GERENDI
    2 Anna (kolosvari) KASSAI
      + Gyorgy (hidvegi) NEMES
        3 Klara or Maria (hidvegi) NEMES
          + Imre (gyalakuti) LAZAR
            4 Gyorgy (gyalakuti) LAZAR
              + Judit (bethleni,elek) BETHLEN b: 1697 d: 1 AUG 1719
                5 Maria (gyalakuti) LAZAR d: MAY 1732
                  + Samuel (II) (bethleni) BETHLEN d: 1755
                    6 Borbala, countess BETHLEN b: ABT 1717
                    6 Ferencz (bethleni) BETHLEN b: ABT 1718 d: 1763
                      + Krisztina DANIEL_
                        7 Terezia (bethleni) BETHLEN
                          + Zigmond THOLDALAGHI(Y)
                    6 Janos (bethleni) BETHLEN b: ABT 1720
                      + Borbala (nagy-szolnok) THOLDY b: ABT 1722
                        7 Krisztina (bethleni) BETHLEN b: 1744 d: 20 APR 1807
                          + Elek, count KENDEFFY
                        7 Adam (I) (bethleni) BETHLEN b: 1750 d: 27 DEC 1789
                          + Katalin GYULAY
                            8 Adam (II) (bethleni) BETHLEN
                            8 Jozefa (bethleni) BETHLEN
                    6 Zsuzsanna (bethleni) BETHLEN b: ABT 1722
                      + Istvan (osdolai) KUN b: ABT 1725
                        7 Zsigmond (osdolai) KUN b: ABT 1740
                          + Agnes (nagy-varadi) INCZEDY b: 1743 d: 8 FEB 1817 8 Istvan (osdolai) KUN b: 1765 d: 18 JUN 1838
                              + Klara (csik-taploczai) LAZAR b: 1773 d: 16 MAR 1815
                                9 Amilia (osdolai) KUN b: 1796 d: 15 MAR 1871
                                  + Istvan (abrahamfalvi FIADFALVI) UGRON b: 1793 d: 29 OCT 1863
                                    10 Janos (abrahamfalvi FIADFALVI) UGRON b: 1817 d: 16 MAY 1882 + Rosa (borosjenoi) HEGYESSY
                                      + Maria KUTI b: 11 MAY 1835
                                      + Agnes (losadi) GYORFFY b: 1844 d: 1 OCT 1915
                                    10 Roza (Rozalia) (abrahamfalvi FIADFALVI) UGRON
                                      + Farkas KUN
                                    10 Jozsef (abrahamfalvi FIADFALVI) UGRON
                                      + Bora (kilyeni) SZEKELY
                                      + Rozalia"Roza" (szoboszlai) SZOBOSZLAI b: ABT 1825
                    6 Zsigmond, count BETHLEN b: ABT 1724
                    6 Maria, countess BETHLEN b: ABT 1726
                    6 Samuel, count BETHLEN b: 1736 d: 19 MAR 1751
                    6 Katalin BETHLEN b: ABT 1746
                      + Andras CSEREY
                    6 Julianna (bethleni) BETHLEN d: 22 NOV 1804
                      + Farkas, baron WESSELENYI b: 1753 d: 1811
                        7 Zsuzsanna (hadadi) WESSELENYI d: 31 DEC 1838
                          + Janos, count BETHLEN b: 1752 d: 18 DEC 1812
                            8 Adam, count BETHLEN b: ABT 1788 d: 8 AUG 1857
                        7 Istvan, baron WESSELENYI b: ABT 1770 d: 1840
                        7 Julia, baroness WESSELENYI b: 1773 d: 30 JAN 1809
                          + Lajos, baron KEMENY
                        7 Orsolya, baroness WESSELENYI b: ABT 1776
                          + Istvan, count MIKO
                        7 Jozsef, baron WESSELENYI b: ABT 1780 d: 1826
                        7 Farkas, baron WESSELENYI b: ABT 1782 d: 1851
                      + Antal, count HALLER