Saturday, December 25, 2010

Oklevéltár a gróf Csáky család történetéhez. II. Oklevelek 1500–1818. (Budapest, 1919.)

Oklevéltár a gróf Csáky család történetéhez. II. Oklevelek 1500–1818. (Budapest, 1919.)
   647. oldal   



j 625 deczember 1 2, Kolozsvár. 
Bethlen Gábor fejedelem bizonyságlevele az özv. Csáky Istvánné Vesselényi Anna és fiai, Csáky István és László közt végbement birtokosztályról. 
Nos Gábriel Dei gratia sacri Romarii imperii Iranssyl-vanieque princeps partium regni Hungari^ dominus Siculo-rum comes ac Opuliq Ratiborieque dux etc. Nemorie com-mendamus per presentes, quod fidelis noster generosus Stephanus Kassay consiliarius et prothonotarius noster etc. veniens in presentiam ex debito officii sui nobis fideliter retulit eo modo, qualiter spectabilis et magnifica domina Anna Veseleny de Hadad spectabilis ac magnifici quondam domini Stephani Chiaky de Keressegh relicta vidua pro se se et etiam magni-fice virgine (sic) Anne Chiaky filie sue ex dicto olim Stephano Chiaky domino et marito suo suscepte et Stephano et La-dislao filüs eiusdem domino Anne Veseleni ex antedicto olim Stephano Chiaky domino et marito suo susceptis penes quas-dam literas nostras missiles ad intercessionem prefatorum dominorum et filiorum suorum in negotio divisionis bonorum Chiakianorum ad ipsum peculiariter et manuscriptas et datas diügenter requisivissent, ob eodem postulavissent, quatenus ipse ratione officii sui prothonotariatus in castellum Egheres vocatum in comitatu Colosiensi extruclum accedere, ibique inter ipsas partes universa bona Chiakiana scilicet mobilja et im-mobilja reali et legitima divisione mediante partiri sequestrare dividereque vellent. Ipso igitur prothonotario nostro pro offici sui exigente penes literas etiam nostras propria manu scriptas quas ipse pro literis nostris preceptorüs divisionalibus agno-scere et habere velle affirmarat, feria secunda in festő beati Nicolai in prescriptum oppidum proficiendo eodem et sequen-tibus diebus presentibus ibidem et interessentibus spectabili ac magnifico Sigismundo Prepostuari de Lokach comite comi-tatus Szolnokmediocris at Balthasaro Veseleni de Gieke comite comitatus Dobocensis per ipsas partes uti fratribus ipsorum convocatis et accersitis universeque divisioni intendentibus. 
Primum igitur ante realem universorum bonorum inter ipsos fratres divisionem quandoquidem magnifica virgo Anna Chiaky monasterium monialium vitám iam amplexa bonis secu-laribus renunciare constituisset pro rato et omni iure eo quod ipsa ex universis bonis paternis mobilibus et immobilibus quocun quetitulo sine testamentarie dispositionis paternis sive emaritationis quartalitiisque sperare quomodoeunque modo via-que sese habere potuisset, dicti Stephanus et Ladislaus Chiaky fratres ipsius bis mille integros talleros imperiales, mille qui-dem ad decimum
   quintum diem currentis mensis Novembris, alteros mille similiter ad decimum quintum diem mensis De-cembris in anno Domini 1626 sequenti manibus predicte domine Anne Veseleni matris ipsorum ad rationem iamfate sororis ipsorum dare persolvere administrareque divisissent seseque ad id prestandum obligassent. 
Deinde cum et prenominata domina Anna Veseleni re-licta nomen et titulum prenominati sui domini et mariti gerens in prescriptis bonis Chiakianis manifesta habuisset iura suas-que pretensiones tam ratione rerum suarum paraphernalium palam et ad notitiam multorum presertim vero defuncti sui mariti e laboribus paternis et maternis ad dictum olim mari-tum suum addictarum (quarum etiam prenominatus maritus suus in ultima sue voluntatis declaratione testamentaria utpote dispositione dilucidam fecisset mentionem) quem etiam dota-litii sui integri prenotate domine quoque Anne Veseleny simi-liter ante bonorum divisionem prenominato alio quocunque iure suo, quod bonis in prenominatis Chiakianis quovis modo habere posset aut acquirere, idem prothonotarius noster totale et integrum oppidum Buza cum domo et curia nobilitari ibi-dem extructa pro nunc vero desolata portionibusque posses-sionarüs in possessionibus Czenthe Feketelak Budatelke in Dobocensi et in Colosiensi comitatibus existentibus habitis bonis scilicet ad pretactum oppidum Buza spectantibus insuper centum et 26 jobbagionales populosas ex districtu Gorbo vulgo Gorbovideke vocato totalem scilicet et integram posses-sionem Bezded necnon totales et integras possessiones pos-sessionum in possessionibus Alsó Chiobanka Chiakan Georke-pataka Felseo Chiobanka in dicto comitatu Szolnokinteriori existentes habitas, ittem totales et integras portiones posses-sionarias in partibus regni Hungarie ditioni nostre Transsylvanie subiectis et comitatu Szolnokmediocri existentcs habitas in oppido Darocz Gieres et Gieongi, que quidem portio in Gieongi habite ex quo pro nunc titulo 
pignoris pro certa pecuniaria summa mille utpote et centum florenis Hungarica-libus maiorum grossorum modernorum sexcentis integris tal-leris imperialibus et octuaginta similiter florenis Hungaricali-bus parve monete vulgo appro pinz pre manibus spectabilis ac magnifici Sigismundi Prepostwary de Lokach haberetur et existeret, pro eiusdem porcione possessionaria Gieongi eli-beratione et redemptione in et pro eadem summa pro qua scilicet eadem portio impignorata et inscripta memorato Sigis-mundo Prepostwary ex bonis pretactis Gorbovidekiensibus viginti sex sessiones iobbagionales populosas eidem domine Anne Veseleny excidisset, sequestrasset et assignasset. Portio-nes vero possessionarias in possessionibus Hagimas Szalka Kabalapatak in comitatu Szolnok interiori existentes habitas et harum quidem omnia oppida possessiones portionesque possessionarias in prenominatis possessionibus et comitatibus existentes habitas et adiacentes simul cum cunctis earum utili-tatibus et pertinentiis quibuslibet terris scilicet arabilibus cul-tis et incultis agris pratis campis pascuis piscinis piscaturis fluviis nemoribus montibus collibus vallibus vineis vinearum-que promonthorüs aquis aquarumque decursibus fluviis mo-lendinis earumque locis clausuris et repleturis generaliter vero quarumlibet utilitatum et pertinentiarum similiter integritati-bus quovis nominis vocabulo vocitatis ad easdem oppidum possessiones portionesque possessionarias de iure et ab anti-quo spectantibus et pertinere debentibus memorate domine Anne Veseleny excidisset sequestrasset et assignasset hisce sub infrascriptis et clare denotatis conditionibus. Primum quidem quod prelibati Stephanus et Ladislaus Chiaky dominam Annám Veseleny matrem ipsorum in prerecensitis bonis et iuribus portionibusque possessionarüs realeque et pacifica earum fructu omnique videlicet possessione censu dominioque contra quoslibet legitimos impetitores causidicos et actores propriis ipsorum curis et fatigiis laboribusque et expensistenere protegere et conservare sint astricti. Deinde si qua generális vei partialis expeditio bellica invenerit et aliqui equites exbonis dominorum regnícolarum ex edieto nostro expedire eandem in expeditionem belbcam debebunt, eos omnes vide-licet qui et quot ex bonis ipse domine assignatis dare ut filii debebunt, non ipsa domina Veseleny verum filii sui Stepha-nus et Ladislaus Chiaky propriis ipsorum stipendiis pro do-mina Anna Veseleny dare et itinere iuvando expeditione bel-lica sint obligatiet maneant. Tertio prenominata domina Anna Veseleni de pretactis bonis ad oppidum Buza deputatis et assignatis,similiter de portionibus Darocz oppido et portioni-bus Gieres et Gieongi habitis usque ad summám viginti qua-tuor millium florenorum Hungaricalium libere pro ut ipsa voluerit placitumque fuerit et quibuscunque libuerit testa-mentandi disponendique plenariam liberamque habeat potestatis 
  facultatem, proprietate tamen eorum omnium bonorum ipsius Stephano et Ladislao Chiaky tanquam veris et legitimis here-dibus et successoribus equaliter salva et integra permanente ista et eo modo, quod si ex dispositione annotate domine Anne Veseleny eadem bona in prenotata summa üsdem Ste-phano et Ladislao Chiaky redimendi et eliberandi quorum-cunque manibus forent communibus sumptibus et expensis redimere et eliberare redemtaque et eliberata ex alterius ma-nibus tandem equaliter inter eos tanquam bona paterna in-divisa dividi et sequestrare debeant sicut et viginti sex iJle sessiones iobagionales populose in possessionibus Hagimas Szakha et Kabolapataka pro redemptione et eliberatione por-tionis possessionarie in possessione Geongj magnifico Sigis-mundo Prepostuari pro tempore inscripte communi pecunia redimi et inter eosdem fratres aequaliter dividi debebunt hoc quoque inter conditiones has, quibus mediantibus ipsa domina Anna Veseleny pro eiusdem iuribus et pretensionibus bona prenominata excisa et separata dataque fuerit et assignata, non pretermisso sed per expressum declarato, quod quoniam pre-fatus quondam Stephanus Chiaky memorate charissime sue consortis Anne Veseleny cum pro rebus suis parapharnalibus insignis sane pretü valoris enim eorum 24000 millia floreno-rum Hungaricalium facile excedebat, tum vero pro aliis bonis respectibus et complacentiis durandis coniugio per ipsam do-minam Annám Veseleni ad placitum defuncti olim mariti sui  exhibitis
 et prescitis universa sua boria et pro summa 50000 florenorum Hungaricalium eidem domine Anne Veseleni tunc consorti sue per testamentariam suam dispositionem legasset et inscripsisset obligassetque, si prenotatos Stephanum et Ladislaum Chiaky (quod tamen Deus optimus maximus beni-gne avertere dignetur) vivente et super sita annotata domina Anna Veseleny utriusque sexus solacio vita fungi contingeretf eo tristiori in causa bona supra recensita omnia utpote oppi-dum Busza et portiones possessionarie tam ad ipsum ab anti-quo spectantis quam etiam nunc via ipsius divisionis ex di-strictu Gorbovideke applicate et excise simul et portiones possessionarie in oppido Darocz Giereos et Gieongi posses-sionibus habite nunc quidem pro 24000 millibus florenis Hungaricalibus eidem domine inscripte pro integra 50000 millium Hungaricalium summa inscripta sint et habeantur et remaneant nec quisquam ab eadem vei legatarüs eiusdem prius et aliter, quam disposita plene et integre quinquaginta mil-lium florenorum Hungaricalium summa auferre et redimere possit valeatque. Preterea cum domus et curia nobilitaris in oppido Buza extructa ipsi domine Anne Veseleni pro loco habitationis et residentie deputata et assignata penitus sit desolata, in eiusdem domus et curie edificationem et restau-rationem ex universis bonis Chiakianis tam in hoc regno nostro Transsylvanie quam etiam partibus Hungarie ditioni nostre Transylvanice subiectis exceptis bonis Darocziensibus mille florenis Hungaricalibus exigendi et colligendi manibus eiusdem domine ordinasset et deputasset. Donec vero dicta domina edificare poterit liberum sit ipse domine Anne Vese-leny in quocunque castro filiorum suorum, ubi scilicet malu-erit una cum tota sua aula et familia servitoribus et servitri-cibus habitare et ubivis in castro habitare maluerit, eidem domine Anne Veseleny totique eius familie de victu necessario similiter, et equis de papulo sufficiente providere, salarium tamen et amictum tam proprium quam etiam aule sue ex pro-priis reditibus subministrare ipsa domina tenebitur. Verum quando bona Adoriana pariter et Marghitana in partibus regni Hungarie ditioni nostre Transsylvanice subiectis sita, vini sci-licet feratia Ladislao Chiaky via reális divisionis sorté posita cessissent abvenissentque vinorum allodialium preterea deci-malium oppidi Margita equalem 
et integram dimidietatem vita ipsius domine durante idem Ladislaus Chiaky dare et assi-gnare, eademque omnia vina allodialia et decimalia Margitana opera et laboribus colonorum Adorianiensium semper ad oppi-dum Darocz gratis deducenda et portanda teneatur. Ex vici-nis vero possessionis Seyter allodialibus tantum quintam par-tém similiter ad vite dies ipsius domine Anne Veseleny idem Ladislaus Chiaky se se daturum obligasset. His tamen portio-nibus ex vineis oppidi Marghita et possessionis Seyter modo predeclarato vita durante dicte domine Anne Veseleny depu-tatis post obitum eius pene et similiter integreque soJum-modo ipsi Ladislao Chiaky una cum reliquis vini portionibus et proventibus perpetuo remanentibus tandem prememoratis, domina Anna Veseleni et Anna Chiaky pro ipsarum iuribus et pretensionibus omnibus, quibus ad universa bona Chia-kiana uti relicta et fiba dicti olim Stephani Chiaky uti pote-rant hunc in modum et ordinem contentatis. 
Ipsaque domina Anna Veseleny pro se se et filia sua Anna Chiaky huiusmodi contentatione et bonorum sequestra-tione acquiescens reliqua universa bona et iura immobilja in quibuscunque huius regni nostri Transsylvanie et partium regni Hungarie ditioni Transsylvanice subiecta comitatibus sita habita existentia castra utpote et oppida possessiones por-tionesque possessionarias predia et aha quovis nominis voca-bulo nuncupata bona Adorján Margita Keoreoszegh Almás Egheres Gorbovideke primum quidem certas bonas et salu-tares ipsisque partibus etiam optime approbatas ob respectas et considerationes, potissimum autem ob commodiorem et pacatiorem bonorum administrationem fratrumque ipsorum maternum amorem et concordiam rectius sanctiusque colendam et observandam non singula castra oppida possessionesque et portiones possessionarias in singulas duas partes dividisset et sequestrasset, verum universorum bonorum Chiakianorum tam in hoc regno Transsylvanie quam etiam partibus Hungaricali-bus sitarum huiusmodi fecisset partitionem seu divisionem rescita prius universorum bonorum et officialibus et aliis locis in illis versatis, et proventuum quantitatem callentibus servitorum quantitate qualitatc fructuositate aliisque commoditati-bus ac quidem castrum Adorian oppidum Margita in comi-tatu Bihariensi, castellum Egheres ín 
comitatu Colosiensi simul cum cunctis ad eadem castrum oppidum castellum spe-ctantibus et pertinentibus oppidis possessionibus portionibus-que possessionarüs prediis et cunctis aliis utilitatibus. Preterea ex districtu Gorbovideke et castellum Egheres totales et inte-gras portiones possessionarias in possessionibus Buzamezeo Harasztos Konkolifalva Loznakeo in comitatu antelato Szol-nokinteriori, quantum adequari potuerit pro una directa et equali dimidietate rataque portioné limitasset separassetque. Pro altéra vicissim similiter directa et equali dimidietate rata-que portioné universorum prenotatorum bonorum Chiakiano-rum castrum Almás una cum oppido eiusdem nominis Almás aliisque universis oppidis possessionibus portionibusque pos-sessionarüs prediis et tribus colonis in portioné possessionaria in possessione Valko existenti demptis tantum possessionibus et portionibus possessionarüs ex districtu Gorbovideke ad oppidum Buza et redemptionem portionis in Gieongi habite ipsi domine Anne Veseleny et Ladislao Chiaky ad oppidum sive castellum Egheres deputatis et sequestratis. Hunc igitur in modum universis prerecensitis bonis in duas rectas et coequales partes separatis excisisque ipsis etiam partibus necnon eorum consanguineis tunc presentibus eiusmodi limi-tationem adequationem separationem et divisionem bonorum clare et diserte benevoleque approbantibus eamque divisio-nem pro perpetua reali iurique consona divisione haud secus ac si eadem mediante literis nostris preceptorüs divisionalibus peracta et celebrata foret sponte et libere viveque vocis ipso-rum ministerio et confessione perpetuo cognituros habituros observaturos se seque et posteritates suas universas in eo permansuros compromiserunt affirmarunt et confessi sunt. Tandem sorté uti moris et consuetudinis est, posita totale et integrum castrum Almás una cum eiusdem nominis totali oppido Nagi Almás ittem totales et integre possessiones Olah Nadas in Colosiensi, Raitooz et Varmezzeo Szentmihali Kis Rákos Kendermezzeo in comitatu Dobocensi, Gorbo partim in comitatu Dobocensi partim vero in Szolnokinteriori, Salomon Kis Loznu Munchial Chwrenfalwa in dicto Szolnok-interiori comitatibus, ittcm totales et integre portiones pos-sessionarie in possessionibus Babon Nyres Keökenies Kasa-patak Nagi Petri in Valko tres scilicet sessiones iobagionales 
populose cum dimidietate Alpum in dicto Colosiensi, Balas-haza Ketteosmezzo Galgo Toho in Dobocensi Nagi Kristocz Kis Kristocz Szalonna Nagi Szurdok Kis Szurdok Klicz Nagi Lozna Keödmenes Totszallas Oszay Hozzumezzeo Hranapataka Chiernek Veczk in Szolnokinteriori comitatibus, preterea totales et integre oppidum Kereszegh una cum suis universis pertinentiis, ittem totales et integre portiones pos-sessionarie in oppido Kereszegh et possessionibus Beregh Bezermen Veölgi Pankota Árpad, ittem possessiones Apáti et Kirali deserte, totales et integre Chiefa Inand Kistelek Mehes Keormeosd Totirtas Chekmeo Szeghalom Kinis Kis Toti Komadi Kuazko Esek Darvas et Telek omnino in comitatu Bihariensi simul cum cunctis suis utilitatibus ipsi Stephano Chiaky heredibusque et posteritatibus suis universis pro rata sua portioné et hereditate perpetua cessissent et obvenissent. 
Prefato autem Ladislao Chiaky heredibusque et posteri-tatibus eius universis per eiusdem sortis positionem realem-que et legitimam divisionem totalia et integra castrum quidem Adorian cum totaübus et integris possessionibus Kis Adorian Vyfalu Benke Seyter Tótfalu Nagi Fegivernek Kis Fegivernek Keowagh Almás Seiterweolgi necnon portionibus possessio-narüs in oppido Szalard et possessione Borzlik desertisque Mezzeofalva et Kechkehata, oppidum vero Marghita cum totalibus portionibus possessionarüs in possessionibus Keecz Monostoros Abram Akor Szuniogd Diser Kohani et Che-mete similiter ad id oppidum spectantes omnino in comitatu Bihariensi existentibus et sitis, castellumque denique Egheres cum eiusdem nominis oppido Egheres totalibusque et integris possessionibus Lapupatak et Tottelke et portionibus posses-sionarüs in possessionibus Forgachkuth Arges Dank Wyfalu Jakotelke in Valko sessiones iobbagionales populosas cum directa et equali dimidietate Alpum, nam relique tres sessio-nes iobbagionales populose cum altéra directa et equali dimi-dietate Alpum totiesfato Stephano Chiaky ad castrum Almás cesserunt. Nccnon ex districtu Gorbovideke totabbus et in-tegris possessionibus Konkolifalwa Loznakeo et portionibus possessionarüs Buzamezzeo Rohna et Haraztos omnino in comitatu Szolnokinteriori existentibus et habitis similiter 
  cum cunctis earum omnium utilitatibus et pertinentiis quibuslibet, terris scilicet arabilibus cultis et incultis agris pratis pascuis campis fenetis sylvis etc. pariformiter pro rata sua portioné hereditateque perpetua cessissent et obvenissent. Essetque etiam hoc ordinatum pariter et constitutum inter partes cum domina Anna Veseleny memorato Stephano Chiaky heredibus-que eiusdem et posteritatibus universis dominis utputa terre-stribus castri prenotati Almás, quotannis prata et terras ara-biles, que usibus et necessitatibus ipsius domine superfuerint in territorio predeclarati oppidi Busza deputare curet, pecu-dibus et etiam pecoribus suis idem Stephanus Chiaky in terri-torio liberó et pascuationi communi destinato ex annuentia eiusdem domine in pascua mittere alereque possit. 
De rebus siquidem mobibbus allodialibus, tritici nimi-rum siligine avene hordeo miliő et ceteris vino ittem pecori-bus pecudibusque concordatum et ordinatum, ut ille omnes res mobiles in universis bonis tam Transsylvanicis quam Hun-garicalibus diligenter invententur et connumerentur, ac inter prenominatam dominam Annám Veseleny Stephanumque et Ladislaum Chiaky in tres rectas et equales partes dividantur et sequestrentur, ac unaquaque partim ex eisdem securatam portio-nem per eiusmodi divisionem ipsosmet peragere incipiant, seminature tamen autumnales in universis bonis facta, prout bona iam sunt divisa et sequestrata inter partes eodem modo maneant et cum ipsis bonis cedant partibus nec cuiquam par-tim ad seminaturas in alterius bonis existentes quicquam iuris amplius supersit, verum ea seminatura sit eontentus, que in bonis ipsius cessisset, assignatis est facta. De bonis et iuribus possessionarüs ante istum fratrum et domine Anne Veseleni realem divisionem impignoratis conclusum, ut si quid ex bonis Stephano Chiaky per sortem istam divisionariam cessis impi-gnoratum cuipiam esset, id Stephanus Chiaky propria sua pecunia pro sese et heredibus suis redimere possit. Similiter etiam Ladislaus Chiaky in bonis suis si quid impignoratum esset, procedcre possit. Et quia varié partes inter ipsas facte expense dinoscuntur hactenus Stephano et Ladislao Chiaky in studiis externis in regnis occupatis et versantibus dicto Stephano Chiaky ante realem divisionem isthac matrimonium etiam
 contrahere, de iis omnibus expensis inter ipsosmet ami-cabiliter et fraterne sese transigere componereque velle asseru-erunt. Servitoribus etiam communibus ipsa etiam equitas ratione exposcente ut ante bonorum mobilium divisionem omnia debita et sallaria ex communibus proventibus bonorum exsolventur, partos inter ipsas est conventum. Bona et iura portionesque possessionarie ubivis in bonis Chiakianis servi-toribus pro eorundem meritis inscripte et impignorate ante hanc divisionem realem maneant ille quidem inscriptiones omnes suo in vigore ita tamen, ut ea fratribus ipsis Stephano et Ladislao Chiaky redimere liceat communibus sumptibus redemtaque communi pecunia inter semetipsos in duas rectas et coequales partes sorté posita dividant et sequestrent eo, quod bona eiusmodi ín inscriptione collocata inter ipsos fra-tres manerent essentque indivisa. Si autem altér dominorum Chíakianorum eiusmodi bona servitoribus obligata redimere voluerit, id ipsum tempestive alteri fratri significet, quo com-muni pecunia bona talia redimantur. Quod si vero altér fra-trum post tempestinam permonitionem redimere communi pecunia eiusmodi bona noluerit, tunc fráter admonens ea qui-dem proprio suo ere redimere et possidere tamdiu possit, donec altér fráter de dimidietate eius pecunie qua bona im-pignorata eliberabit fratrem redimentem plenarie contentave-rit. Accepta vero dimidietatis pecunie satisfactione fráter redi-mens, dimidietatem integram bonorum redemptorum ipsi fratri per sortem divisionariam remittere erit obligatus. 
Portio autem possessionaria in possessione Berchie in comitatu Colosiensi nobili Stephano Simandj pro recompen-satione multiplicium meritorum ipsis fratribus Chiakianis per complures annos prestitorum per ipsas omnes partes in et pro certa pecunie summa ínscripta et impignorata vita eius durante per ipsos Stephanum et Ladislaum Chiaky in pecunia quidem persoluta citra ipsiusmet voluntatem redimi ab ipsoque ullo pacto auferre possit, nisi ipsémét memoratus Stephanus Simandj ultronea voluntate iamdictis Stephano et Ladislao Chiaky remittere voluerit.Quod si vero alteri cuipiam pro summa inseriptionis abalienare vellet nam casu non cui ipse Stephanus Simandj vellet, 
  sed Stephanus et Ladislaus Chiaky, uti bona indivisa, communibus expensis redimere et ad se se recipere valeant. Preterea nobilis quoque Joannes Fekete servitor suo-rum meritis ita exigentibus ex bonis Buzaianis habét et possidet certam quandam portionem sibi inseriptam in posses-sione Noszali in comitatu Dobocensi, de qua eo quod bona Buzaiana ipsi domine Anne Veseleny cessissent deputata ins-eriptaque essent ipsa domina Anna Veseleny cum prememorato Joanne Fekete transigendi et disponendi habeat facultatem. Nec ab ipso tamen Joanne Fekete absque inseriptionalis summe de-positione ab ipsa domina Anna Veseleny aut quoquam alio auferre redimique possit. Domus una in civitate Alba Juha intra muros eiusdem penes templum extructa pro nunc qui-dem in communem partium usum indivisa relinquitur, de qua tamen partes ipse inter semet ipsos amicabiliter fraterneque transigere poterunt. 
Vineas autem in promonthorio eiusdem civitatis Albensis in comitatu Albensi Transylvanie sitas et adiacentes ipse par-tes primo quoque tempore sorté divisionaria in duas rectas et coequales partes medio certorum ad id adhibitorum vei tan-tummodo inter semet ipsos sequestrent separent et partiantur, et quocunque portio cuique parti sorté ista divisionaria ob-venerit, ea contenta pro rata sua portioné habeat teneat et possideat in perpetuum una cum reliquis suis bonis paternis et aviticis. Postremo quidem Stephanum Szabó alias jobbagionem ipsorum Stephani et Ladislai Chiaky hereditarium ex oppido Egheres fugitivum, nunc vero in civitate nostra Koloswar uxore ducta personalem faciens residentiam, licet dicta domina Anna Veseleny dotalista ad instantiam magnifici domini Nicolai Theökeoly de Késmárk mediantibus literis his sub propria duntaxat manu et sigiJlo seriptis manu miserit et eJiberarit, eo quo tamen ea manu missio et eliberatio adeo simpliciter et per dotalistam ne haud quaquam consentientibus Stephano et Ladislao Chiaky fratribus veris utpote et legitimis heredibus facta existentibus, ideo invigorosa, inefficax nullius prorsus vigoris et firmitatis esse dueenda de iure, nihilominus tamen eundem Ste-phanum Szabó una cum uxore et liberis eius necnon bonis mobilibus,ti de iure consuetudineque regni fieri solens esset, tum omni eo iure, quod ad ipsos Stephanum et Ladislaum Chiaky u spectaret,  
in perpetuum memorato Stephano Kassay prothonotario nostro eiusque heredibus et posteritatibus uni-versis donassent et contulissent, nullum ius nuilamque iuris et dominii proprietatem pro se ipsis heredibusque suis univer-sis per amplius reservantes. 
Unde nos huiusmodi reali et Jegitima iurique consona universorum pretactorum bonorum Chiakianorum divisione et sequestratione inter omnes prelibatas partes per dictum pro-thonotarium nostrum facta et celebrata ad fide dignum huius-modi prothonotarii nostri relationem presentes hasce nostras literas testimoniales iurium prefatorum omnium partium futura pro cautela necessarias dictis domine Anne Veseleny, Stephani et Ladislai (!) Chiaky ipsorum heredibus et posteritatibus legata-rüsque universis sub sigillo nostro iudiciali authentico apud eundem prothonotarium nostrum habito dandas duximus et concedendas communi iusticia suadente. 
Dátum in civitate nostra antelata Koloswar feria sexta proxima post festum beati Ni-colai confessorís, anno domini millesimo sexcentesimo vigesimo quinto. 
Egykorú másolat a kassai részben 361. csomó 22. szám. 
1627 február 27. 
A nagyalmási vár felszerelésének és bútorzatának lajstroma. 
Inventarium omnium rerum mobilium et immobilium ad arcem Nagy Almás pertinentium die 27. Februarii anno Domini 1627 factum. 
Vendeghaz, 
Vagion egi aztal nr. 1., ket ablak ivegesek epek. 
Egi kalihas kioveől fvtő kemence, egi pohár zek. 
Egi roz fogas az falon, ket kar zek. 
Három padzek az fal mellett, az kemence mellett is három padzek kőrniőrbe. 



Egi el teoreot padzek, vagion it egi rekez dezkabul czi-nalt most epitek. 
Ez hazbul nilik egi kamora szek azon felzerajto tozito zavarai. 
Az házon egi bellet ajtó plehes zárai kulcsial forditoval. 
Jlz vendeghaz mellet való hazban. 
Ket kis aztal, az fal mellet három padzek. 
Egi embernek való karzek, ket nozolia égik superlatos. 
Egi hars agi, egi kiöveol feotő kemence fekete kalchakkal. 
Egi iveges ablak rajta epek az retezei, ezen kemencet az honat főtik azon egi kis ajtó vas pantokkal. 
Ket ajtó rajta plehes zavarosok vas pantokkal sarkakkal, kulcsiokkal fogantoival. 
Ezen haz mellett egi karhas haz. 
Az vendegh mellet az páter háza. 
It vagion egi aztal, egi ablak iveges epek. 
Egi nozolia, egi kőveől főteő kis kemence kalhas. 
Kemence mellet két kis padzek, az honat főtik, azon egi kis ajto. 
Egi emberre való kis karszék. 
Innét nilik egi kamorazek azon felzer ajto fa kelen-czievel. 
Ez házon egi ajto plehes zarral kulcsial vonitozaral vas pantokkal sarkakkal. 
Az padimentomj epek. 
Nagy palota. 
Vagion it két aztal, az fal mellet az kapu felől mind végig bellet padzékkek. 
Egi pohár szek, egi keőveől feotő fekete kalihas ke-mence ep. 
Három eöreg ablak ivegesek epek rajta. 
Mas feleől az fal mellet egi bellet hozzu padzek. 
Vagion it egi rekez dezkabul csinált az haz padgiara járó garadicsra. 
Ez házon ket ajto belletek. Egike plehes zavar kulcziaval 
42* 



forditoiaval bevonoiaval. Másik vas kulcsiaval forditoiaval fogantoiaval. Mindenik ajtón vas pántos vas sarkokal. 
Ez haz előtt egi tornacz folioso dezkas. 
Ez mellet az toronira nilo egi ajto rudas tozito ajto rajta. 
Az toroniban ket taraczk minden zerzamival, égik rez másik vas. 
Egi bokor rez dob kulcsiaval. 
Az toronira nilo ajto mellet egi bolt, azon egi felzer ajto retezel lakatal vas pantokkal sarkakkal. 
JHz urhaza. 
Vagion it egi aztal es körniől bellet padzekek. 
Az fal mellet egi hozzu bellet padzek. 
Vagion it ket karos zek, aztal vegihez való segitő zek. 
Egi kar nékől való zek, egi nozolia feneo fabul czinalt. 
Ket ablak rajta ivegesek epek, egi koveől feőteő kalhas kemence. 
Az kemencet honnat feőtik azon egi kis ajto, innit nilik egi kamorazek tozito vas zarral. 
Az falon ket eoregh veres divan zeoniegh, item ket skarlat veres zőneg az falon. 
Ket bellet ajto rajta plehes zarral forditoval kulczial be-vonoval rajta. 
Jlzoniom eo nagysaga haza. 
Itt egi aztal viselt zoniegel. 
Körnieol bellet padzekek es egi karszék. 
Egi superlatos agi zöld kamukaval boritva, vagion ket ablak ivegesek epek. 
Az fal epen be vonna zöld virágos kamukaval, egi keo-veol feotő zöld kalihas kemence ep. 
Egi nihani ivegek főnek vizevel telik, egi ajto bellet plehes zarral kulczial forditoval bevonoval vas pantokkal sarkokkal. 
Leani azoniak haza. 
It egi kis aztal azon roz zőneg mellette egi karzek. 
Másik egi paraztzek, egi kalikas beleöl feotő kemence. 
Egi feneő nozolia, kett hars nozolia. 



Egi iveg ablak rajta epek az ivegek, egi almarium. Egi dezkas kamora tozito zavarral az ajtajan vas paritok-kal sarkokkal. 
Irinet nilik egi kamorazek azon felzer ajto tozita zavarai vas pantokkal sarkakkal rajta. 
Egi bellet ajto az házon plehes zarral forditoval kulczia-val vonoval. 
Ez haznak égik ajtaja nilik az foliosora. 
Az folioso dezkas, it vagion ket lajtorja. 
Item az haz padgiara kin jarnak egi öregh lajtoria. 
Ugian it vagion egi kis harangh. 
Ugian it fel keotve vagion három sátor. 
Egi felzer ajto tornaczon az garadiezon ala jaro. 
Vagion egi arniekzek tozito zaral lakattal. 
Vdvarbiro haza. 
Az belseo rekez hazban kiben vagion egi aztal. Az udvar-biroye. 
Egi padzek, egi feneő nozolia. 
Egi kis zuzek fedeles, vas retezel. Ebben vagion hat fazék vaj ejteben tiz ejtel, egikben egi ejtel vagion. Ket fazék zin mez kikben vagion negi ejtel. Item egi korso mustár, i 3 tizenhárom ivegben feo vizek. Egi kis magas labu zek. Egi lada vagion it zarral kuczial. Egi romJadozot pince tok. Egi fazékban majorsag juh vaj hat kupa. Mas fazékban eoveo vaj kezdet, kiben vagion negi ejtel. Egi fa kartban eoveo vaj három ejtel, egi fazékban zin mez egi kupa. 
Egi korsoban keves mustár, három fazék vjak. Fel toboz feneo viaz, edi nagj eoregh tabla viaz ki lehet egi masa. 
Item hat kis darab viaz, ki lehet 7 font. Tikmon vagion 76, giertia bel vagion 845. Faggiu giertia vagion 90, egi etek melegítő kis rez labas serpeniő zabasu. 



Egi rez giertia tartó, egi hamu veveő. Negi eoregh feoző kai ál, egi darab vázon negied fel singh. 
Egi le tot orah, ehez egi pondus vas. Másik pondus onbul csinált kisebb. Tizenhat fa talnier hata vjak. Item regi zegen talnierok vadnak nro i o. Fa talak 14, item ki jaro fa talnierok íj. Egi darab kén keő, egi keő vago cziakan. Egi bard keőzep zereő nielettlen, vagion egi meseleő kalan. Egi darab vas, deskas kapura való kett vas pant. Egi viz hordo temleő, egi beőr toboz nil tartó. Egi lampas, negi darab kemence zajaban való vas. Egi rez mosdo falban allo, ket feőre való vy keotel. Egi ablak iveges epek, ezen egi fel zerajto retezel lakat-tal vas pántos. 
Egi vegh karlottlan darocz kiben vagio(n) huzon kettő s fel sing. 
Vagion egi fazékban maak három kupa. Feneo mag mas fazékban vagion ket ejtely. Boritot hintohoz való beorők eőtt daraban. Egi talnier karika, juhok belliegezni való vas egi. Egi legiezeo pana tolbul, az eoreghazban ugian it egi aztal. Egi pohár zek, egi karos zek. Három parazt zek, három hars nozolia. Három vázon abrosz, kett vázon kendeő. Az kemencet az honnat föltik kis ajto azon, egi kalihas keoveől feotő kemence. Egi ablak iveges ep. 
Egi ajto bellet rajta, plehes zarral kulczal forditoval be-vonoval. 
Az ajto eleőt egi tornacz arra kis gradicz. Az haz fala alat kis zuzek retezekkel. 
Tekete János uram haza. 
Egi aztal azon viselt zonieg. 
Item mas aztal kin egiet mast tartnak. 
Az ablak alat egi padzek. 



Ez házon egy ablak iveges ep. 
Ket kar zek, egi pad zek. 
Három nozolia égik harsbul kőteott. 
Egi beleöl feotő kalihas kemence. 
It egi kis kamora azon plehes zar kulcsial. 
Egi kamorazek azon tozito zar vas. 
Az házon kibellet ajto plehes zarral kulczial bevonoval. 
Az ajto eleot egi kis tornacz arra garadicz. 
Vgian ez hazban egi vj eöregh vasas pincetok hat palaczkal. 
Mas kis pincetok vasas ezis zavarral. 
Vagion it nolcz ontal egi fa taal. 
Czigahoz való negi vas karika. 
Tizen neg eöregh tabla zappan. 
T{abok haza. 
It ket aztal égik hozzu, egi padzek. Egi deskabul csinált labatlan zek. Egi keovől főtő kalihas kemence. 
Az előt egi zek, egi hars agi, ket ablak rajta pappirosai boritot. 
Innét nilik egi bolt. Kiben vasat egiet mast tartnak. 
Bellet ajto rajta egi plehes zarral kulcsial forditoval be-vonoval. 
Az rabok hazan is egi ajto bellet plehes zarral bevono-val kulcs nekűl. 
Moso haz pitvara. 
It egi eöregh fedeles zuzek vas retezel. 
Egi koniha főzeő teőzheli. 
Egi közép kaad, ket csieber égik kisseb. 
Három moso tekneő, egi pad zek. 
Egi felzer ajto rajta, egi ablak boritattlan rámástul. 
Moso haz. 
Itt egi beleöl főtő kalihas kemence vas labal. Ket parazt zek, egi kis zuzek fedeles retezel. Egi ablak rajta rámástul boritatlan. 



It egi kamora zek azon ajto tozito zaral. Vgian az moso hazban egi vasas eores ta3tok. Egi almarium le tört, egi fa kart. Tizenhet fa tal, tizenkilencz fa talnier. 
J^apolna. 
It egi oltár minden öltözetevei. Egi prédikáló zek azon egi zeoniegi. Ablak rajta ivegesek epek 3. Egi zentelő viz tartó keő. Eöleő zekek elegseges. 
Bellet ajto egi plehes zaral kulcsai bevonoval. Kapolna előt egi eöregh fedeles zuzek retezel. Egi so őrlő köbcol czinalt. Az fal alat egi hozzu lajtoria. 
Egi hozzu kaloda, egi három rezeő közép zuzek rete-zesteől. 
Sivtiü haz. 
It egi eöregh giuro aztal. 
Negi dagazto tekneő, egi zuzek fedeletlen. 
Diagazto zek ketteő, ket parazt zek. 
Negi zita égik gjakor(?), ket vas rosta avaltak. 
Három czieber eoregek, egi kalihas seőtő kemence. 
Ket moso veka, egi kis veka. 
Ket ablak rajta lantornas. 
Itt vagion egi-egi rekes deskabul aban vagion: Negi ecetes atalagh j ton. vr. 25 enek hia ket arasznj. 
2 « «14 enek is ket araz hia. 
3 « « 8 « hia egi eleő araz. 
4 « «10 enek hia is egi araz hia. Item egi kis rosa ecetes altalagh teli. Ket eores ecetes atalag égik vr. 25. Másik másfel vedres. 
Az rekesen egi ajto, azon egi teke lakat, ket vas pant. Az swtő hazban het dezka elezteő zarazto. Olvastatlan faggiu cziak giertia lehet het font. 



Korpa vagion cub. 4. 
Inet nilik egi kamorazek azon ajto vas kelencziel. Felser ajto fa kelencziel. 
Siülü) haz alat való eles haz. 
It vagion negi fedeles zuzek lizt tartó. Lizt vagion bennek cub. J 6/1. Ennek 8 köble egi vekaja feierek. 
Eteodik zuzek is vagion ez is fedeles. 
Eöres sakok vadnak eozvesegel nr. 60. 
Juh sajtok vadnak no 53. Enek tizen kilence 3/. 
Veres hagima vagion cub 1/4. 
Foghagma kozoruval nr. 9. 
Mogioro hagima egi mas kosarai. 
Item kozorukban veres hagima vagion nr. 1 2. 
Twro tartó eores bodon 4, kett bodon turo telik. 
Egi hars nozolia. 
Három roz altalogh égik vigiben romlot, masiknak nincs feneke. 
Ket malha so. 
Vagion egi zarvas beőr, kilencz eőz beőr. 
Kilencz capra csianval hant bőrök. 
Barani beoreő kis csiatnak rosak 9. 
Vargak giartotta juh beőrok rosak mind a tizenkettő. 
Egi bodonban dio nr. cub. /2. 
Mogiorio vagion cub. /2. egi kis ladaban. 
Egi nihan lenmagh pogaczia. 
It vagion egi alias kin egiet mas gieomeolczöt tartnak. Egi giertia marto felebői czinalt. Egi fa vendelj fedeletlen. 
Ezen bieleöl egi kis bolt. 
It vagion vas rostellinak való darab vasak 36. Legiezeonek való pava tollak. Vy feöld fazéknak 1 o. Teöredezet mázos kalihak 16. 
A gabonas házon egi grádics az ketfele nilo ajto retezel lakattal. 



Egi ablak vas kerest bene, az kis ablak. 
Ket sajt tartó feorez deska. 
Negi darab tehen beor csianaltak. 
Jlz belseö várbeli elseő pinceben. 
Vagion it almasi teli hordo borok maiorsag ur. 8. j. vas. varaiba bora ur. 38. 
2. « « « «33-
3. varaiba bora « 25. 
4. nagi aj bora « 31. 
5. « « « « 24. 
6. « « « « 30. 
7. varaiba bora « 30. 
8. « « « « 30. 
Item ket cziapon való bor égik nagi aj bora ur. 28. Ezen seprőstül vagion egi araznal teob keveseb. Másik almasi dezma es foglalt bort vr. 55. Ezen is kevesel teob egi araznal. 
Egi altalagh meh ser teli, mas altalagban keves meh ser. Egi altalagban keves zin mez. Boros eores hordo 6, mehseres eores hordo 2. Egi halas hordo, egi mereő masa kő és kötél nekűl vas rugiaval. 
Vagion ket vasas veder, ket bodon egikben ket veka mogioro. 
Egi lada tele vasal, egi fa mezei. 
Eöt csomo turo 5, ket tepsia égik vasas. 
Egi veka havasalia keőrtveli. 
Abrak cipó vagion 32, feier cipó 18. 
Egi mereo veder desa, egi aso, hat lapat zoro. 
Aito tozito vas zarral lakattal. 
Bel se 0 pince. 
Elseo bor az nagi aj bora veres ur. 22. 
Másik is az aj bora feier bor « 43. 
Harmadik is nagi aj zeőleő bora « 42. 
Negiedik is nagi aj « « 47. 
Eötödik is « « « « 38. 



Hatodik is nagi aj bora 13. 
Hetedik fejervari oh bor « 32. 
Niolczadik is « « « « 47. 
Kilencedik is « « « « 37. 
Tizedik nagi aj irtoot « 18, 
Tizenegiedik is nagi aj «11. 
Cziapon vagion rajta egi aras seprőstül. Allo alma keörtveli valami penes. Egi cziontos os tabla. Egi ajto retezel lakatal rajta. 
Eöregh palothian. 
Vagion it zab cub. 19/4. Borso « 3. 
Azu keörtvel « 1 /7. Azu zilva « /4. 
Mondola hiastul « /2. Hat feneő dezka sajt tartó. Három hars dezka. Item ket temerdek rövid hars dezka. Ezen beleöl egi rekes, ot vagion három dezka égik feneő. Az haz paggian fa, egi ajto rajta az garadics vegen retezel lakattal. 
Azoniom haza hian. 
It vagion keőles cub. 22/. 
Borso vagion « 2/2. 
Zalona huzon három. 
Tizen negi haj, soldor labastuJ 36. 
Keves komlo, egi csőtke beőr. 
Egi felzer ajto rajta retezel lakattal. 

Az folioso felet. 
Három hozzu aztal, negedik reővideb. Egi kis labas aztal, ketteinek az hozzu aztalnak laba vagion. 
Ket hozzu parazt padzek égik karos, egi kis padzek. 

Jlz vendegh haz hian. 
Negi eöregh azta] lab egiknek fel feleől az laba e] tört. Niolez parast zekek, ket fenieő gerenda. Egi gialom, ket vadazo halok. Huz kalha. 
J^apu keözi. 
It vagion ket darab bal van so. 
Ember labara való vasak 8. 
Tizenhat zakallos agiastul égik muskatel puska. 
Egi eőreg tot lampas, két kis keőz lampas. 
Negi rekez dezkabul csinált haló heliek. 
Ket feneő dezka, egi eöregh czieber, ket gialogh zek. 
Egi hozzu parazt padzek. 
Az kapun fel vono és le tevő kapu emelczio es egi kis ajto. 
Az fel vono kapun es az emelczion három lancz. Az kapu közi tuzelőhel. A kapu eleőt egi niari haz. Körnieőle eöregh dezkabul való zekek. Ezen ala egi garadics sindelies, az niari haz is sindelies. Az tornaezban fen egi két keöz haló hal fogo. Egi ajto az niari tornaezon. Az niari haz alat egi haz kiben ebet tartnak. Ez mellet Biki uram haza, anak az padgian egi rakas sindeli. 
Az koniha előt ket viz hordo hordo. 
\oniha. 
It egi hozzu zek, ket dezkabul való zek. 
Egi vago aztal, egi zita uj. 
Negi eöregh rud vasak az koniha falaiban. 
Hus vago tőke, három czieber. 
Hat eoreg kondér, aprob vas fazekak ött. 
Egi rez rosta, két pimiata mind levelestol és fedelestől. 
Egi eöregh pimiata level, kin belest sütnek. 
Egi vas kolan, ket vas niars. 



Egi bokor vago kes, egi fedeles zekren retezel. Egi keő cziatorna, egi giaJogh zek. Ket ablak rajta. 
Egi bellet ajto fa kelencziel ket vas pant vas kulcial. Az koniha felet egi főrez dezka. Ket kis hordo kad. 
Az kwlsw várbeli pinceben. 
j. Az belső pinceben vagion teli hordo borok ur. 14. 
2. vas nagi aj bora ur. 29. 
3. var alat termet ur. 61. 
4. dezma s foglalt ur. 42. 
5. dezma s foglalt veres bor ur. 52/4. 
6. Almasi dezma es foglalt bor ur. 45. 
7. Almasi dezma es foglalt bor ur. 47. 
8. Sibri bor codulasnal ceber 1 1. 
9. Almasi dezma es foglat bor ur. 53. 10. Almasi dezma es foglat bor ur. 42. 
1 1. Ciriak Janóstul foglalt dezma bor ur. 1 6. 1 2. Almasi dezma es foglalt bor ur. 43. 1 3. Var alat termet bor ur. 46. 1 4. Var alat termet bor ur. 44. Felzer ajto retezel lakatal rajta. 
J^eölsw pince. 
It vagion tizen negi hordo tele ciger nr. 14. 
Item egi hordo kezdet ceger. 
Tizenegi kad kapozta telik. 
Item egiben keves kapozta. 
Eores kadak hett 7. 
Negi öres feier dezkan veres hagima. 
Egi hordoban czik, egi cziobolio etetnek vele. 
Egi roz paraz(t) lada. 
Árpa kasa vagion fel veka. 
Vereshagima repa retek feher selier kapor es keömen alagok fazekakban. 
Ket fa aso az vegeni az rasa. 
Item az kertben ket aso azok is ollianok. 



Egi hitvan kapa. 
Ket puttonban so es egi eoreg fazékban sos egres. Egi nagi fazékban sos tarkon, egi nagi fazék sos ugorka. Felzer ajtó rajta retezel lakatal. 
Pincegalor. 
It vagion egi eoregh zuzek körez fa feles retezel. 
Zab vagion ebben cub. 55/5. 
Ket eoreg korcziolia, ket közép korcziolia. 
Be teveo ajtó ezen nincz. 
Item gorbai maiorsag zab cub. 17/2. 
Jtz pince gator paggian. 
It vagion gialogh bor niomo sajtó minden zerevel. Egi hozzu aztal lab. 
Hars dezkak vadnak nr. —, aprobak vadnak nr. —. Ajtó egi rajta retezel. 
Az pince felet való v'y hazakban. 
Boros eores hordok nr. 1 7. Egi feredeo kad. 
Bolt ala való eozve zegezet dezkak egi nihan. 
Egi rakas hars, egi rakas kendermezei vain? diznonak valo. 
Ket zaz feő kapozta. 
Egi letöt aito pant nekül. 
Egi hars nozolia, egi eoreg zuzek fedeles. 
Egi nagi ablak rama. 
Egi hozzu aztal labastul. 
Ket hars dezka. 
Árpa vagion cub. 6. 
Len mag vagion cub. 4/6. 
Egi eőz beőr. 
Egi eoregh hozzu faragot hars dezka, egi hozzu feorez dezka. Egi ajtó retezel lakattal rajta, az ajtó uleő niar dezkak 16. Három eoregh hozzu hars dezka. 
Ezen haznak felseo padgian eöres boros hordok nr. 22. Égik egesen romlot. 
Egi mázos czieber, ugan it eltöt mehek 20. 



Ablakban való faragot kövek nr. 1 1, egi rakas sindelj. Ez pince felet való hazak eőzeőjeben vagion: 
Darabant haz. 
It vagion egi kalihas kemence. Ket hars nozolia, ket dezka. Egi felzer ajto retezel rajta. 
Ez mellet egi tömlöcz azon egi eöregh vas rostéi retezel lakatal. 
Egi lajtoria, egi kaloda. 
Az tomleocz haz ajtajan egi felzer ajto. 
Az udvaron fenieo faragot dezka 36. 
Faragot keövek ajtóknak ablakoknak valók nr. 60. 
Az kapu felet való hazban vagion három hars nozolia. 
Egi giaJogh zegh, egi dezka, ket ablak. 
Egi belől főtő kalihas kemence. 
Egi bellet ajto retezel lakattal rajta. 
Enek egi pitvara azon felzer ajto. 
Az kapun ket fele nilo leveles kapu, egi kis ajto azon tozito zar lakatal. 
Az kapun is egi lakat. 
Az kapu felen egi rekez, kiben ebeket tartanak, ajto rajta retez nélkül. 
Az kölseő kapu előt egi niari tornacz. Ugian ez kapu előtt egi vetemenies kert lugas is vagion benne zoloből. 
Egi ajto rajta retezel lakattal. 
Az var alatt is egi vetemenies kert itt is lugas vagion. 
Ez mellett egi mehes kert, it eores meh kosár 27. 
Azon egi felzer ajto retezel lakattal. 
Az kertenis ket ajto retezel lakattal. 
Ugian ezen kert mellet egi dinies kert seöveniei jok. 
Az hegi alat egi gieomeölczieös kert. 
Az var alat varas feleől vagion ket vetemenies kert avult seöveni. 
Az var alat három rend istalo jok, egi zeker zén ugan it, leveles kapu rajta ket fele nilo, egi kis ajto rajta. 
Ez mellet egi jegvermes kert, abban ketjegh verem telik jók. 

Jffaiorhaz. 
It egi beleöl feőteő kemence kalihas, vas lab alatta egi. 
Ket hozzu padzek parazt. 
Ket ablak rajta lantornas. 
Egi felzer ajto rajta fa kelencziel. 
Pitvar. 
It vagion egi sajt tartó racz. Egi kemence jo tűz helliel. Egi felzer ajto ezen js fa kelencziel. Ket tekneő, egi hozzu zek. 
\amora. 
It ez maiorhaz kamoraiban vagion: Három bodon turo tartani valo. Ket eöregh desa, egi fezeő veder, ket kaad. Egy vaj keöpeölleő. 
Juh bőr tizen hat nr. 16., harma giapias. 
Ket capra beőr nr. 2. 
Egi kirinta, eges aito, egi kis tekeneő. 
Az fal mellet három padzek. 
Három feieo sajtar. 
Egi ablak raita. 
Egi felzer ajto fa kelencziel. 
Az haz eleő(t) vegigh tornacz. 
Az udvaran egi hazaczka, abban egi dizno hizlalliak. 
Item egi fias dizno annak kilencz swldeőy,kettei kagiuzke. 
Vagion niolez juh égik fias. 
Ez major haznak keörnieol jo seoveni kert. 
Az hazuk fedele iok. 
Ez udvaron ket ajto. 
Ez mellett az var feleől egi beres haz, beleöl feőtő kalihas kemence benne fedeletlen. 
Egy padzek, ket gialogzek, Felzer ajto rajta. 
Vagion egi beres zeker lajtorias, neg tesla jármostul, az rud vegenis egi iarom. 



bgi viz hordo zeker laitoria nékeől. Negi letcöt fakó kerek, egi tengeli. Ket zan, egi eke minden zerzamaval. 
Tigan it egi hat lora való istalo bellet. 
Felzer ajtó rajta fa kelencziel fedele jo. Egi hozu pajta bellet, ket ajtó rajta. Az hegi feleől egi eoreg barom akol az seövenie jo. Vagion it egi erez barmoknak való enihel. Egi juh maiorhaz felzer ajtó rajta fa kelencziel fedele jo. Ugi it egi diznool berenabul rot, ajtó rajta fedele jo. Vagion juh akol ketteő az haz mellet. Egi hankarekos keőbeől rákot kert egi valóval az maior-haz eleőt. 
Cswríús kert. 
It vagion egi cswr fiastul beöreőna fabul rot az fedele jo. Vagion eött buza aztag nr. 5. 
1. con. gel. 552 harmad idej. 
2. con. gel. 654 ez is az. 
3. con gel. 1000 ez is idei. 
4. con. gel. 804 ez is idei. 
5. con. gel. 979 ez is idei kerek aztag ez is. Item egi kezdet fenek aztagh most cziepelik. 
Vagion zab aztagh nr. 2, 1 con. gel. 600, 2 con. gel. 200. Vagion egi kezdet arpa aztag con. gel. —. Vagion ket kebles aztagos kas. Egi rakas len mag nekől. 
Az cswrben is fel rakva egi jo rakas mindez ket helien való tezen gel. 100. 
Egi bogla cziepletlen borso. Egi darab buza zalma. Egi darab borso zalma. 
Vagion ket kazal zena nr. 2, egjkbben vagion öli nr. 23, másik kezdet öli nr. J 8. 
Item egi darab kezdet zena egi darab concol nr. 4. Az var alat az patak mellet vagion három kazal zena tona 3, egikben eöl nr. 19, masikban öl nr. 20, harmadik-ban nr. J 3. 
Szabó: A gr. Csáky család története 3. 



Az Pecz völgien való zena epen vagion con. —. Az Sent mihali hataron való zena is epen vagion. Nagi Petri ben ot való dezma buza egi aztagban gel. 115 mero ma 1 o. 
Menes lovak. 
Eöregh kancziak vadnak nr. 25. 
Tavali cswdeör csitko nr. 14, kancziaval eggeöt. 
Ezek közt cswdör vagion 7. 
Tehen barom. 
Vagion járom vono eökör nr. 13. Eöteöd feőre keleő tulok nr. 6. Negied feőre keleő tulok nr. 3. Harmad feőre keleő tulok nr. 4. Eöregh tehen vagion nr. 40. Harmad feore keleő eőzeő tinók nr. 7. Tavali eozeő borniu nr. 1 3. Tavali okeör boriu nr. 1 7. Eöregh bika vagion nr. 2. Harmad feőre keleő bika nr. 1. 
Juhok• 
Eöregh juhok vadnak —. Eöregh kosok vadnak —. Tavali nosniok nr. —. Tavali nosni kosok nr. - . Eöregh caprak nr. —. Tavali caprak nr. —. Cziapok vadnak nr. —. 
Diznok• 
Mindenesteől apro malaczon keőveől diznok vadnak nr. 95. Ezek hata svfrldeő, item hata eöregh kan. Apro malaczok vadnak nr. 50, enek 30, eoregbek leznek. Item az az maiorhaznal vagion egi hizlaló, dizno nr. 1. Egi fias dizno nr. 1, enek swldeoy nr. 9, kettei kancziak. 

Serfibzwhaz. 
Az zobaban egi beleöl feőteő kalhas kemence vas labal. 
Ket ablak rajta lantornas. 
Felzer ajtó fa kelincziel rajta. 
Az pitvaraban egi eoregh öst serfeőzeő katlanai. 
Vagion het eoreg kad. 
Három hordo égik boros ez felig mez sonkollial. 
Egi tekneo roz. 
It vagion egi azaJo fedeletlen. 
Egi dizno akol boronafabul rott ajtó rajta. 
Egi hozzu dizno oll. 
Az Almás vize mellett egi eöregh kapoztas kert uy nem telliesseggel heaz. 
Teglazin. Vizi malmok• 
Az ton vagion egi feleől cziapo vizi malom egi k^őre. Ez malomhaz jo boronabul rot. Egi bokor kore liztel. 
Pergentei gorongi vasi jok, belseo kolseő kerekej jok. 
Egi cziapia keő vago. 
Paggia liszteleő valuia jok. 
Egi három keöbleös zuzek fedeles. 
Egi felzerei fa zaral ez mind forgot. 
Az Almás vizén egi malom ket k^őre feleől cziapo. Az ket keoveön egi egi per pense vas es egi egi ko-rongh vas. 
Vagion ket cziakan egi bokor korongh ezeken eoregh vas karika 3. 
Paggia garati lizteleő valui jok. 
Egi vam buza tartó zuzek retezel lakattal. 
Az malom keövei égik nem jol liztel. 
Felzer aito tozito fa zarral. 
Sin alli el hiazot igen roz. 
It vagion egi leteöt malom keő. 

Az fanosi vizén is egi vizi malom feleől cziapo egi k^őre. 
Egi cziakan, egi mereő veka egi vajtoko, vam tartó zuzek fedeles retezel lakattal. 
Egi egi kis altalagh. 
Keő paggia lizteleő valuia jok. 
Korongh vasa pergenteje jok, az korongh vason ket vas karika. 
Az alsó keő megh teöreöt. 
Kcrekej rozak, siliepie roz karacziontul fogva nem zart. Az malom haz fedele zalma roz regi. Felzer ajto tozito zarral. 
Az regi udvarhaz helien való tiy haznal. 
Ez házon het zoba egi kamorat egi arniekzek. Mindeniken felzer ajto fa kelencziel. Az ablakajn tablak. 
It eöregh tiukok vadnak nr. 133, kakasok ez közt. Kappanok vadnak nr. 5. Inndiai tiukok nr. 2, ludak vadnak nr. 50. Ez haznak egi tornacza zalmaval fedele jo ep. Az kerte jo seöveniel kazalatlan (!) 
Az varasban Ban Giorgine hazanal. 
It vagion maiorsag tiuk nr. 12, kakasok nincz, kapanok nr. 3, pisselenek nincz, eöregh ludak nr. 9. 
Zeölok-
Az var alat egi nagi zeőleő az alliaban gieomeolcz fak, feleől is az szerent, oltovani fak is vadnak, zal karóval keritet. 
Vagion mas zeőleő Nagi Aj neweő ez is jo epeőlettel vagion giepey jo. Itt is zep giömeölcz fak vadnak. 
Vetesek. 
Az almasi hataron buza vetcsen vagion eöregh keöbeölel eoz buza cub. 236. 
Árpa vetes vagion eöregh kőböleöl cub. 48. Alakor vetes cub. 1 o. 



Az Zent mihali hataron eoz buza vetes cub. 7. 
Az Gunia agan vagion egi roz gattia siliepie jo hal nekeöl. 
Porkoláb k^zenel való eggiel mas. 
Vagion eött keő vago cziakan. 
Egi vy lapat az vegen vas. 
Gieoker vago kapa eött. 
Apro dirib darab vasak kit onat feleől hoztak, egi mas vas karikak ajtóra való pántok. 
Egi eöregh hozzu lapos rud vas. 
Egi tarzeker borítani posto vazonal bellet. 
Egi nihan patkó segesteol. 
Z-íbch JHihalnal vagion hasi barom beőr 6, negj hasi kars beőr el kezítettek, egi czitko beor es egi darab het irha, tizenket niul beőr, capra beor vagion apro 5. 
Makaj Varga Gáspárnál juh beőr vagion nr. 10, ket tehen beőr 2. 
Zilagi Varga Jánosnál juh beőr vagion nr. 19, egi tehen beőr 1. 
Czismasia Jánosnál ket tehen beőr nr. 2, eött kapra beőr 5, kilencz juh beőr nr. 9, giartatlan juh beőr 282. 
Félhasábosan írt eredetije a kassai részben 378. csomó a. szám. 
1633 június 7, Bécs. 
]]. Ferdinánd jóváhagyja Brandenburgi Katalin özv. fejedelemnének »633 május i-én kelt oklevelét, a melylyel Tarczalt Csáky Istvánnak és feleségének 1 00.000 forintért átengedi. 
Nos Ferdinandus Secundus Dei gratia electus Romano-rum imperátor semper augustus ac Germaniae Hungáriáé Bohemiae Dalmatiae Croatiae Sclavoniae etc. rex archidux Austriae dux Burgundiáé Styriae Carinthiae Carniolae mar-chio Moraviae comes Tyrolis et Goritiae etc. memoriae com-mendamus tenore praesentium significantes quibus expedit uni-versis, quod nominibus et in personis fidelis nostri magnifici Stephani Chaky de Kőröszegh praesidü nostri Szendroviensis supremi capitanei ac camerarii et consiliarii nostri item gene-rosae ac magnificae Evae Forgach de Ghymes consortis eius-



dem exhibitae sunt nobis et praesentatae quaedam bterae sere-nissimae principis dominae Catharinae natae marchionissae Brandenburgicae etc. serenissimi quondam Gabrielis sacri Romani imperii et Transilvaniae principis etc. relictae viduae inscriptionales in regali papyro patenter confectae, sigilloque eiusdem in inferiori margine ac propriae manus subseriptione roboratae, quibus mediantibus eadem domina princeps Catha-rína totale et integrum oppidum Tarczal nuncupatum in comi-tatu Zempliniensi existens habitum ac ad arcem et dominium nostrum Thokaiense (quod nimirum inpraesentiario ipsa domina princeps ex benigna nostra inseriptione titulo pignoris tenet et possidet) pertinens simul cum curia nobilitari lapidea ibi-dem extructa cunctisque suis utilitatibus et pertinentiis aliisque obventionibus et emolumentis quibuslibet, praefatis Stephano Chaky et Evae Forgach consorti eiusdem haeredibusque et posteritatibus utriusque sexus universis certis ex respectibus modisque et conditionibus in eisdem literis inscriptionalibus clarius denotatis et expressis in et pro centum millium floreno-rum Hungaricalium summa, ac ex parte quidem sua et suo-rum successorum atque legatariorum irredemtibiliter (cum eo iure, quo idem oppidum Tarczal et curiam nobilitarem ibidem extructam eadem domina princeps possidebat) per manus de-disse donasse et inseripsisse dinoscebatur tenoris infraseripti. Supplicatum itaque maiestati nostrae humilliter extitit nomini-bus et in personis dictorum Stephani Chaky et Evae Forgach consortis eiusdem, quatenus easdem literas dictae dominae princi-pis Catharinae inscriptionales omniaque et singula in eisdem con-tenta ratas gratas et accepta habentes literisque nostris inseri et inseribi facientes, praemissis per manus dationi donationi et inscriptioni aliisque omnibus et singulis in eisdem literis inscriptionalibus clarius contentis et expressis nostrum regium consensum benevolum pariter et assensum praebere dignare-mur, quarum quidem literarum tenor talis est. 
Nos Catharina Dei gratia nata marchionissa Branden-burgica serenissimi quondam principis Gabrielis sacri Romani imperii et Transilvaniae principis partium regni Hungarie domini et Siculorum comitis ac Oppoliae Ratiboriaeque ducis etc. relicta vidua, Borussiae Juliae Cliviae Montium du-



cissa etc. memoriae commendamus tenore praesentium signi-ficantes quibus expedit universis, quod nos debitum ac honori-ficum habentes respectum fidelitatis fideliumque ac praeclaro-rum et laudabilium servitiorum benemeritorumque et compla-centiarum spectabilis ac magnifici domini Stephani Cháky de Kőrösszegh comitatus de Colos supremi comitis, quae idem nobis cum alias semper, tum vero et praecipuae in hoc orbi-tatis, et viduitatis nostrae statu, quo divina sic disponente pro-videntia constitutae sumus, in diversis arduis rebus et negotiis nostris, nedűm curis laboribus et fatigiis, sed ne gravibus quo-que sumptibus et expensis suis parcendo cum summa animi sui dexteritate promptitudineque et alacritate non minus lauda-biliter quam utiliter exhibuit et impendit exhiberetque et impen-deret etiam modo, quibus nos benigne debitoque modo occur-rere volentes in eorum servítiorum fideJium et benemeritorum sumptuumque et expensarum dicti domini Stephani Chaky retributionem et recompensationem totale oppidum nostrum 'TharczaJ vocatum in comitatu Zempliniensi habitum et adiacens simul cum curia nobilitari Japidea ibidem extructa cunctisque suis utilitatibus et pertinentiis quibuslibet, terris scilicet ara-bilibus cultis et incultis agris pratis pascuis foenetis campis sylvis nemoribus montibus vallibus vineis vinearumque pro-montoriis aquis item fluviis piscinis piscaturis aquarumque decursibus molendinis et eorum locis generaliter vero quarum-Jibet utilitatum et pertinentiarum suarum quocunque nominis vocabulo vocitatarum integritatibus sub suis veris metis et anti-quis limitibus existentibus ad idem et eandem utpute de iure et ab antiquo spectantibus et pertinere debentibus cumque eo iure, quo idem oppidum nostrum Tarczal et curia nostra no-bilitaris ad nos pertinuisset usumque et possessum fuisset, maemorato domino Stephano Chaky de dicta Kőröszögh et Evae Forgach de Ghymes consorti suae charissimae haeredi-busque et posteritatibus utriusque sexus universis in et pro summa centum millium florenorum Hungaricalium titulo iure-que inscriptionis tenenda utenda possidenda pariter et habenda per manus dedimus donavimus et inscripsimus tali modo, quod nos vei successores legatariique nostri antefatum oppidum Tarczal et praefatam curiam nobilitarem ibidem extructam ab 



eodem domino Stephano Chaki vei consorte eiusdem domina Eva Forgach aut ipsorum haeredibus vei posteritatibus utrius-que sexus universis nunquam redimemus nec alteri cuipiam redimendum concedemus, nec concedere valeamus, nisi si temporum successu sacratissima imperatoria et regia maiestas vei suae maiestatis successores legitimi nempe Hungáriáé reges praedictum oppidum Tarczal cum eadem curia nobilitari a praenotato domino Stephano Chaky et Eva Forgach vei eorum haeredibus et posteritatibus utriusque sexus quibusvis red-imere voluerit voluerintque, tunc eadem sacratissima impera-toria regiaque maiestas suaeque maiestatis praetacti successores dictam summám centum millium florenorum Hungaricalium eidem Stephano Chaky et Evae Forgach suisque haeredibus praescriptis et posteritatibus utriusque sexus universis in bonis usualibus et currentibus monetis simul et semel pleneque et in paratis deponere et exolvere debeat et teneatur debeantque et teneantur, ac in ea et in tanta parte summa nostra inscriptio-naria, quae super bonis ipsius Thokayanis haberemus, tem-pore redemptionis eorundem bonorum defalcata esse intelli-gatur, eaque cum tanto defectu, nobis nostrisque successoribus per suam maiestatem et eiusdem maiestatis suscessores de-ponatur. 1 mo damus et inscribimus harum nostrarum vigore et testimonio literarum mediante. Dátum in regia liberaque civitate Soproniensi die prima mensis Mai, anno domini millesimo sex-centesimo trigesimo tertio. | 1633 május 1., Sopron. 
Nos itaque huiusmodi humillima supplicatione pro parte annotatorum Stephani Chaky et Evae Forgach consortis eius-dem nostrae modo quo supra porrecta maiestati regia benigni-tate exaudita clementer et admissa praeinsertas literas dictae dominae principis Catharinae inscriptionales non abrasas non cancellatas nec in aliqua sui parte suspectas sed omni prorsus vitio et suspitione carentes praesentibus literis nostris de verbo ad verbum sine diminutione et augmento aliquali insertas et inscriptas quoad omnesearum continentias clausulas et articulos eatenus quatenus eaedem rite et legitime existunt emanatae viribusque earundem veritas suffragatur, ratas gratas et accepta habendo praemissis per manus dationi donationi et inscriptioni aliisque omnibus et singulis superius in üsdem literis inscriptio



nalibus clarius denotatis ct expressis nostrum regium consen-sum praebuimus imo praebemus benevolum pariter et assen-sum. Et nihilominus ex speciali gratia nostra ad uberiorem erga memoratum Stephanum Chaky propensae benígnitatis nostrae declarationcm eundem in eo quoque certificandum et assecurandum duximus, quod neque nos neque successores nostri legitimi nempe Hungáriáé reges supradictum oppidum nostrum Tharczal ab eodem Stephano Chaky consorteque illius Eva Forgach sed nec ab unico illius filio Francisco Chaky vita ipsorum durante redimemus, nec alteri cuipiam invitis ipsis etiam deposita summa ipsorum inscriptionali redi-mendum concedemus vei permittemus, quibus demum utpote corporum truncis vita functis liberum nobis erit nostrisque successoribus legitimis Hungáriáé regibus antefatum oppidum nostrum Tarczal a praefata familia Chakiana illiusque haeredi-bus et posteritatibus utriusque sexus universis deposita tamen prius illis ac simul et semel exoluta in bona, usuali et cur-renti moneta centum millium florenorum Hungaricalium summa inscriptionali ad nos redimere et applicare. Addito etiam eo, quod nos a praenominatis Stephano Chaky consorteque illius Eva Forgach vei filio eorundum Francisco Chaky nullám super dicto oppido Tarczal auctionem petituri sumus nisi demum ipsis decedentibus si quam forte nos vei successores nostri ad idem oppidum auctionis nomine pecuniam levare vellemus, id prae aliis omnibus supradicti Stephani Chaky haeredibus et posteritatibus utriusque sexus universis defere-mus, nec prius ante praecedentem eiusmodi praemonitionem alteri cuipiam aliquam auctionem superaddendam permitte-mus. Imo assecuramus et affidamus salvo iure alieno harum nostrarum secreto sigillo nostro, quo ut rex Hungáriáé utimur impendenti communitarum, vigore et testimonio literarum. Dátum in civitate nostra Vienna die septima mensis Junii, anno domini millesimo sexcentesimo trigesimo tertio regnorum nostrorum Romani XIV. Hungáriáé et reliquorum XV. Bohe-miae vero anno XVI. Ferdinandus mp. Georgius Draskovits episcopus Vaciensis mp. Laurentius Ferenczffy mp. 
Hártya eredetije vörös-fehér-kék-sárga szinű selyemfodratról függő pecséttel a központi részben i i o. csomó 4. szám. -




Thursday, December 23, 2010

KASSAY FAMILY GENEALOGY AND HISTORY


  1. http://slachta.kosztolanyi.com/modules.php?name=Forums&file=viewtopic&p=1092



    A KOLLÉGIUM NAGYKÖNYVTÁRA – Fekete Csaba, G. Szabó Botond ...

     - [ Translate this page ]
    Bizonyos, hogy három ízben is futott Debrecen városa 1705–1707 között. ...... e kötetet Michael K. Szekeljhidi dono dabat amico suo Stephano Lasztoczy ...
    digit.drk.hu/?m=lib&book=2&p=9 - Cached








  2. csaladkutatas.extra.hu - Abaúj-Torna vármegye nemeseinek összeírásai

     - [ Translate this page ]

    Kassay János és György. Kazay Pál. Kh. 1619. (Feria tertia prox. post Dóm. ..... SzalayBenedek; fiai: István, János, Tamás és Mihály. Kh.: 1626. jun. 20. ...
    csaladkutatas.extra.hu/html/abauj-torna_vm_nemesek.html - Cached - Similar



  3. szent mihály templom mária katalin bakó - Kereső

     - [ Translate this page ]

    KASSAY FAMILY HISTORY AND GENEALOGY: Kassai Bonaventura (organista) ... 101/b),Szalay Lajos ( Budapest), Bartha Mária (Kolozsvár), Ágoston Tibor (4030 ...
    kereso.surchee.com/.../szent+mihály+templom+mária+katalin+bakó - Cached





    Budavári Labirintus | Pantheon, Budapest

    HATVANI MARS, Magyarország, 1995 / MARS OF HATVAN, Magyarország, 1995 ... KASSAIPLUTO, Szlovákia, 1985 / PLUTO OF KOŠICE, Slovakia, 1985 ...
    www.labirintus.com/en/106 - Cached

Wednesday, December 22, 2010

KASSAY FAMILY GENEALOGY AND HISTORY



Ancestors of David Meade Lawrence (1)

16 Sep 2007... Kassay: Charles James (2044) (11 Feb 1925-10 Mar 1999) · Charles ......Joseph (1443) (1622-29 Jun 1670) · Joseph (1443) (1622-29 Jun ...







Liste de personnalités de Košice - Wikipédia

 - [ Translate this page ]
1443 · Tadeus Schynnagel. 1444 · Johannes Hebenstreit. 1448 · Augustinus Greniczer ...1683 · Stephanus Kassay. 1684 · David Feja. 1686 · Michaelis Deneczky ...
fr.wikipedia.org/wiki/Liste_de_personnalités_de_Košice - Cached









Monday, December 20, 2010

VERIDICUS MERCURIUS






  1. Veridicus Mercurius

     - [ Translate this page ]

    Obvodný notár Stephanus Ondrejkovics (v obvodoch Dolné Držkovce a Šimonovany), ......Kaštieľ rodu Sandor de Szlavnicza v obci Malé Ostratice - Kiss Sandory ...
    veridicusmercurius.blog.cz/ - Cached - Similar










http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:BiEFEGZM3ZcJ:veridicusmercurius.blog.cz/+Dolne+Ostratice+Kassay&cd=20&hl=en&ct=clnk&gl=ca

Saturday, December 18, 2010

(Hungarian art before the sixteenth century



Magyar szobrászat - osszefogas.lapunk.hu

 - [ Translate this page ]
Nagy Lajos idejére esik a kor két legkiválóbb szobrászának, Kolozsvári ... A gótikus művészet legszebb faragott emlékei: Kassai Jakab magyar mester műve a ...
osszefogas.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1159143



http://www.hungarian-history.hu/lib/timeless2/Timeless10.pdf

Egy eltűnt gömöri végvár: Putnok



Personenstammkarte Junajda József

 - [ Translate this page ]
Sohn von: und von: Geboren am: * 1639. Gestorben am: Berufe: Debreczeny Kata Aus dieser Verbindung stammen folgende Kinder: Kassay Mária ...
www.rpsn.de/ahnen/internet/Karte_347.htm - Cached


Aba Nagyközség Fejér megyében, Székesfehérvártól déli irányban, 20 km-re található, 4300 lelket számláló, három településrészből (Aba, Belsőbáránd, Bodakajtor) álló közösség. A helyiség neve 1334-ben tűnik fel először Aba alakban, személynévből keletkezett, magyar névadással. Az alapjául szolgáló ősmagyar Aba személynév ótörök eredetű "atyát", "őst" jelent. A községhez tartozó Bodakajtor, Belkajtor, Külsőkajtor nevével 1448-ban találkoztunk először Kaytorzalassa (Kajtorszállása) alakban. Ez az elsődleges névváltozat egy Kajtornak hívott kun személy szálláshelyére utal. Az 1428 óta adatolható Kajtor személynév a kun "guaj" (visszatér) ige származéka. Tulajdonképpeni értelme "visszatérő". Belsőbáránd, Külsőbáránd neve 1465-ben bukkan fel, Báránd alakban. Az 1212 óta adatolható Bárány személynév -d képzős származékából keletkezett. Az alapjául szolgáló személynév alakulhatott a magyar bárány főnévből, de lehet egy szláv vagy török személynév átvétele is. (Vö. egyfelől a lengyel Baran személynév, másfelől az ótörök baran, "az, aki elment, eltávozott" jelszavakkal.) Nem valószínű, hogy a Báránd helységnév az itt folytatott juhtenyésztéssel kapcsolatos. Totemisztikus névadásra is aligha gondolhatunk. A község területén feküdt az egykori Bögöd helység, melynek neve 1277-ben Bugud alakban jelenik meg. Puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév talán a személynévként is alkalmazott ótörök bögü ("bölcs ember") névszóval kapcsolható össze. Ez esetben etimológiailag rokonságban van a magyar bölcs és bü-büv szavak török előzményével. Felsőszentiván neve először 1374-ben fordult elő, egyházi eredetű személynévként. Szent Mihály szigetét 1454-ben említik először. Petele puszta viszonylag későn, 1675-ben fordul elő először. Az 1856. évi kormánylap szerint három puszta - Szentiván, Kajtor és Báránd - tartozott hozzá. Ugyanerről beszél 1863-ban Zách munkája is. Az ebből az időből ismert dűlő- és helynevek a következők: Aba: Szent Mihály Szigete, Terézia, Bödönkút, Pákozdi-tó-i dűlő, Öreghegy dűlő, Hegyes halomi dűlő, Tüskés dűlő, Bögéti dűlő, Nagy Sziget, Vió-hegy dűlő, Borsziget, Csothalom (vagy Csonthalom), Bikapát és Kajtor dűlő. Az okleveles emlékek Aba birtokot (possessio) 1334-ben említik először. Salamon fia János folytatott osztályos pert a vele egy őstől származott Lőrinc fia János ellen, Guth, Athya, és Aba nevű birtokért. Pál országbíró 1334. július 15-én Visegrádon kelt oklevelében határnapot tűzött ki Lőrinc fia Jánosnak a birtokjogot igazoló oklevelei bemutatására. Kétségtelen, hogy Aba nemesi lakói szoros kapcsolatban állottak a királlyal, hiszen a XIV-XV. században királyi, nádori parancsra gyakran szerepeltek királyi emberként vagy tanúként birtokbeiktatások, idézések, eltiltások alkalmával. Az első két abai, kinek nevét ismerjük: Abai Chut fia András és János. 1498-ban jelent meg az első Arany a forrásokban. Szapolyai István nádor 1498. december 17-én vizsgálatot rendelt el Abai Aran Ambrus ellen, aki - többedmagával - a fehérvári keresztesek Barch nevű birtokára tört. 1499. január 25-re Abai Aran Ambrust a nádor elé idézték. Az Arany családról még annyit tudunk, hogy 1525-ben bizonyíttatta Fejér megyével nemességét. 1543. után Aba is török megszállás alá került, bár a hódoltság nem volt teljes, a magyar földesurak végig megtartották birtokukat. A falu 1626-ban Komárom, 1647-től Veszprém megyéhez tartozott, nyilvánvalóan a hódoltsági viszonyokhoz igazodva. 1672-ben új család tűnt fel Abán: a Fördős. Ebben az évben kapott ugyanis nemességet két sárkeresztúri jobbágy: Fördős Péter és Mihály. A török korból az első összeírásunk 1559-ből származik. Eszerint a faluban több nemes lakott, 16 egész telek és négy zsellér volt. A falu a tized helyett 16 mérő búzát adott, cenzusként Szent György - és Márton napján két-két forintot fizetett. 1564-ben hat porta, három zsellér és négy új épület volt. A falu a 15 éves háború idején elpusztult, a XVII. század elején települt újra. 1623-ban már arról olvashattunk, hogy több nemes lakja, de mindössze egy portát tüntet fel az összeírás. 1626-ban a falu még mindig adómentes az újratelepülés miatt. Az 1639. évi összeírás az arany családot és 2 1/2 portát tüntet fel. Sárosd puszta és Aba között a török időkben nem volt határ, mivel mindkettőt ugyanaz a földesúr birtokolta. Az 1680-as években Kasdi nevű kálvinista prédikátor működött a faluban. A felszabadító háborúk alatt a falu a Sárvízbe menekült, mintegy hat-hét évig elhagyott volt. Aba a török alóli felszabadítást követő hét-tíz évben - magyar lakosokkal - újratelepült. 1711-ben a felső-, 1773-ban a sármelléki járáshoz tartozott. 1688-1848 között a helységnévtárak a faluk között említik. Az abai közbirtokosok között továbbra is a Fördősök túlsúlyra jutásának lehetünk tanúi. Fördős Mihály lányát, Katalint, az ősrégi családból származó eörményesi Fiáth János vette el. Így a Fiáth család a Fördősökön keresztül birtokos lett. A Fördősökön, Fiáthokon és leányági leszármazóikon kívül más nemesek is éltek Abán. Az 1818-1821. évi nemesi összeírás 103 nemest említ, köztük Fiáth János kamarás táblabírót, Fiáth György kamarás kapitányt. Szerepel az összeírásban a Hajós, Zámbó, Arany, Sárközy, Ferenctzy, Nagy, Juhász Csík, Kósa és Enyedi család is. 1828-ban ezekhez a nemesi családokhoz járult még a Mészöly család. Az 1846. évi összeírás a következő 13 jobbágytelken élő nemest említi: Nagy András, Kósa József, Péter, János, Mihály, Ferentzy József, Juhász József, János, Komjáti János, Győrfi István, Horváth József, Fábián János és Boncz Péter. Aba lakossága a török kiűzése után gyér volt, mindössze öt egész telek, hat fél telek és három negyed telek található a faluban. 1696-ban 16 lakosból (akik közül 14 telkes jobbágy és két telkes zsellér volt) és három házatlan zsellérből állott a falu. Az 1715. évi összeírás 7 jobbágyot, 17 zsellért és 4 ház nélküli zsellért vett számba. 1720-ban 6 telkes jobbágyot, 5 féltelkes és 8 negyedtelkes zselléri jogállású családfőt írtak össze. 1728-ban már 10 jobbágy volt a faluban. A 18. század közepétől kezdve egyre sűrűsödnek a jobbágypanaszok. 1747-ben a falu Fiáth Ádám ellen tett panaszt a megyénél, mivel Fiáth "testpénzt" szedett az elhaltak után. 1759-ben a megye Fördős István földesúr elleni panaszt vizsgálta. 1764-ben Aba jobbágyai különböző terheik és káraik miatt Fördős István földesúr ellen panaszkodnak elsősorban. Fördős önkényeskedett, a kialkudott bért nem fizette meg. 1765-ben az abaiak amiatt panaszkodtak, hogy földesuruk elvette tőlük szántóföldjeiket és legelőjüket. A megyei közgyűlés - a szolgabírón keresztül - felszólította a földesurat, hogy 15 napon belül állítson össze urbáriumot a jobbágyi terhek könnyítésére. Az úrbérrendezés a faluban 1768-ban történt meg. A felvett jegyzőkönyv szerint a község földesurai a Fiáth és Fördős család illetve a Fördős család leszármazottjai (a Buus és Cseh-Csuzi család) voltak. Korábban a helységben urbárium nem volt. 1766-ban úgy egyeztek meg a jobbágyok a földesurukkal, hogy ki-ki a maga erejéhez képest hetenként egy napot robotol. Korábban ez a földesurak tetszésétől függött. Az úrbérrendezéskor az összes úrbéres lakos száma 83. Ebből telkes jobbágy: 66, házas zsellér: 10, házatlan:7. A faluban 23 egész és 4 harmincketted telek volt. A földek II. osztályúak. Egy egész telekhez járt: 24 hold szántó és 12 hold rét. A belső telkek közül 49 hold volt telkes (összesen 735 hold) A rétből 160 hold telkes jobbágyé, 6 hold zselléreké (összesen 166 hold) A teljes úrbéres terület: telkes jobbágyoké 926 hold, zselléreké 24 hold, összesen 950 hold. 1828-ban 349 adózóról olvashattunk. 80 jobbágy, 43 zsellér, 41 ház nélküli zsellér, 12 szolga, 2 szolgáló, 16 kézműves, 2 kereskedő lakott a 121 házból álló faluban. A kézművesek közül pék 1, mészáros 1, takács 9, kovács 3, kerékgyártó, szabó és kádár 1-1. Az úrbéres zsellércsaládfők száma 43, közülük szőlővel bírt 10, a szőlőbirtok nagysága családfőként 150-600 öl. A 41 házatlan zsellér közül csak kettőnek volt 600-600 öl szőlője. Az 1838. évi összeírás szerint a faluban 1452 nem nemes lakott. Ebből jobbágy 67, zsellér 142, szolga 73, kézműves 23, fiúgyermek 402, nő 743. Az 1846-1847. évi dikális összeírás 62 jobbágyot, 35 zsellért, 4 lakost, 24 kézművest és 8 kalmárt említ. Nagyobb kereskedelmi vállalkozásról mindössze egy adatunk van: 1837-ben az abai Deutsch Bernát és Jakab alapított fakereskedést, majd hamarosan gyapjúval, gabonával is kereskedtek, fűrészmalmot létesítettek, erdőgazdaságot vettek, sőt a bankéletben is tevékenykedtek. Mindez azonban a falu határain kívül történt. A falu vallási megoszlása a reformátusok túlsúlyát mutatja. Már korán, 1631-től van lelkipásztor a faluban, anyakönyvük 1732-től kezdődik. Az 1680-as években Kasdi nevű prédikátor, az újratelepülés idején Kecskeméthi prédikátor, a 18. század elején Bihari prédikátor, 1745-ben Dóczy György ref. lelkész működött a faluban. 1733-ban Acsády Ádám veszprémi püspök a falut azok közé a helységek közé sorolta, ahol református lelkész volt, de katolikus lelkigondozás nem. A katolikusok száma kevesebb volt. 1693-ban a fehérvári prépostnak fizették a tizedet. Az 1745. évi összeírás 179 katolikusról beszél. A falut a 18. század első felében a fehérvári ferences misszió pasztorálja. 1747-ben kezdik el a Szentháromság-templom építését, mely kívülről háromszögletű, belülről kerek, kupolás szentélyrésszel értékes barokk műemlék. 1754-től állandó helyben lakó lelkésze van (az anyakönyvvezetés is ekkor kezdődött), 1773-tól egyházmegyei lelkészség. Egy 1764. évi jelentés a templomról azt írja, hogy "messze földről jönnek megcsodálni." A József-kori felmérés is megemlékezik a "háromszögletű templomról." Iskoláról az első adatok az 1770-es évekből származnak. 1770-ben a református tanító Kováts József, a katolikus Kováts János volt. Előbbinek 70, utóbbinak 6 tanítványa volt. A tanító fizetése fele volt, mint a lelkészé. 1841-ben a katolikus iskolába télen 50, nyáron 12 gyerek járt. Az iskolaépület rossz állapotban volt: sötét, alacsony, padlózatlan és egészségtelen. A fűtésre valót a gyerekek hordták naponta, a tanszerekről a szülők gondoskodtak. A református iskolába télen 130, nyáron 102 gyerek járt. A két tanteremből álló iskolaépület tágas, világos és egészséges. Fűtésről, tanszerekről a szülők gondoskodtak. Az 1848-as év eseményeiből az abaiak is kivették részüket. Az április 1-i összeírás szerint 183 nemzetőr került ki közülük. A megyei választmány tagjai lettek: Arany Péter és Sándor, Mészöly Sándor, Sárközy Zsigmond, Szántó Gábor segédlelkész, a bíró és a jegyző. 1849. január 3-tól a megyei bizottmány Abán, Szűcs Gedeon házában ülésezett. Az ülés felhívta a kinevezett parancsnokokat, hogy a népet a felkelésre "minden pillanatban" tartsák készen. Az 1849-1918 közötti korszak elején Aba a sármelléki járás fehérvári szolgabírói kerületéhez tartozott. 1863-1873. között Abán volt az alsóbodajki járási szolgabíró székhelye. 1878-tól a fehérvári járáshoz tartozik. Az 1907. évi helységnévtárban nagyközségként szerepel. Báránd, Kajtor, Kispuszta és Szentiván tartoztak hozzá. Kispuszta 1872-ben kérte Láng községhez való csatolását. A nagyközség határa 1856-ban 15.619 kat. hold, kataszteri felmérése 1881-ben történt meg. A felmérés során megállapított 16.000 kat. hold a korszakban nem változott. Egy 1863. évi adat szerint Aba útjai jók voltak, a közlekedést ebben az évben a székesfehérvári "gőzkocsi" és az adonyi és pentelei gőzhajóállomások segítették. Aba népességszáma 1870-1910 között a következőképpen alakult: Év Népességszám 1850 2160 1870 2997 1880 3004 1890 3313 1900 3533 1910 4099 A XIX. század végén posta és vasútállomás van a községben, 1901-ben posta, távirda és anyakönyvi hivatal. Önkéntes Tűzoltó Egyesület működött, 1897-ben 35 taggal. Az első világháborút megelőző években a nagyközségben csendőrőrs volt. A két világháború között Aba a székesfehérvári járáshoz tartozó nagyközség. Határa 1926-tól 15501 kat. hold, 1926-ban az alábbi külterület tartozott hozzá: Külső- és Belső-báránd, Csíkoskajtor-puszta, Felsőszentiván-puszta, Kispuszta, Bolondvártanya, Méhesvölgy-tanya, Sárrétmajor, Sashalom, Szűcs- és Tolnai tanya. A nagyközségben 1922-ben postahivatal, távbeszélő, vasútállomás és állami távírda hivatal működött, 1926-ban már csendőrőrs is. Az 1931-1932. évi adatok két vendégfogadóról szólnak. Az 1930-as évektől községi orvos, állatorvos és gyógyszerész volt Abán. Az 1920-as évek parcellázása a birtokviszonyokon nem sokat változtatott. 1937-ben a 15.507 kat. hold határból 6421 kat. hold kisbirtok. A háborút megelőző években gróf Zichy Rafael (3080 kat. hold) a Vallás és Tanulmányi Alap (4102 kat. hold), Gr(ber Gyula (843 kat. hold) Simon Mihály (527 kat. hold) , özv. Dietrich Gyuláné (474 kat. hold.), Bolváry Géza (478 kat. hold.), Tolnay Sándor (202 kat. hold.) a birtokosok. A népesség ebben a korszakban a következő: Év Népességszám 1915 4408 1920 4046 1930 4067 1941 4199 1922-ben a Tüzelő és Építőanyag RT. telepe, egy gőzmalom, egy cementgyár és két daráló képviselte az ipart. 1931-ben a Lánczky-féle épület- és tűzifatelep, a Schwarz Sándor-féle gőzmalom, Kovács Sándor cementgyára, a Farkas- és Röthler-féle darálók. Abán működött a Központi Hitelszövetkezet helyi fiókja és az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központhoz tartozó Tejszövetkezet. 1943-tól mindössze a Klemafit épület- és tűzifatelepről, valamint a darálókról vannak adatok. A nagyközségben több egyesület és társulás volt. 1930-ban alakult a Legeltetési Társulat, tovább működött a nagy múltú Önkéntes Tűzoltó Egyesület, az Olvasókör, a Gazdakör, a különböző egyházi dalárdák és egyesületek. 1944. őszén, 1945. tavaszán a község hosszú hónapokra hadszíntérré változott. Abát 1945. március 21-én foglalták el a szovjet csapatok. A súlyos hosszú harcok következtében 165 lakóház lakhatatlanná vált, és mindkét templom komoly károkat szenvedett. A határt 80 km. hosszú lövészárok, tankcsapda, tüzelőállás, lövészgödör szelte át. A háború befejezése után a nagyközségben hamarosan megindult az élet. A megszervezett megyei futárposta egyik központja Aba lett. Folyamatosan került sor a romok eltávolítására, a vasútvonal helyreállítására. Az úttorlaszokat május 2-ig eltávolították. Ebben az időszakban alakult meg a községi Nemzeti Bizottság 12 rendes és 4 póttaggal, elnöke Farkas János lett. Megszervezték a községi rendőrséget. A népiskolában az 1944-1945-ös tanévet 200 tanuló és 4 tanerő zárta. Az iskola a harcok alatt lóistálló volt. 1948. május 10-én egyesült a két munkáspárt abai szervezete.1948-ban a nagyközségnek 4199 lakosa, postája, vasútállomása, távírdája, telefonja volt. Vásárt évente kétszer (május 29-én és október 29-én), hetipiacot minden kedden tartottak. A község határa a megye jó talajerőben lévő sík, illetve enyhén lankás, mezőföldi tájához tartozik. Az 1956-os forradalom kitörése után október 25-én alakult meg Abán a Forradalmi Bizottság, amelybe az alábbi személyeket választották meg: Elnök: Kiss József Titkár: Ferenczi János Ügyintéző: Arany Lajos Tagok: Bori Lajos, Csép Lajos, Domján István, Fekete Mihály, Nyiredi János, Nyireti Imre, Soponyai Kovács Imre, P. Szabó József, Suhai József, Tanka János, Törő István A forradalom időszakában a Bizottság szervezte a község mindennapi életét, a földek újraosztását, élelmiszersegélyek szállítását Budapestre. A szovjet csapatok november 4-i bevonulása megpecsételte a forradalom sorsát, az országos megtorlásokkal párhuzamosan Abán is megkezdődtek a kihallgatások, s több embert ért retorzió forradalmi tevékenysége miatt, Arany Lajost börtönbe is csukták. 1957-ben három mezőgazdasági termelőszövetkezet működött. N é v Család kat. hold Szarvasmarha sertés ló Aranykalász 20 633 43 51 13 Bacsó Béla 29 624 67 142 15 Kossuth 22 387 18 - 12 Összesen 71 1644 128 193 40 1966-ban a Vöröshajnal Mgtsz. 493 családból állt, 8533 kat. holdon gazdálkodott (ebből szántó 6197 kat. hold.), 35 traktora volt. A községben 1968-ban 1295 lakás volt. Ebből 1961-1965-ben épült 50, 1966-1968-ban 61, 902 rádió-és 554 tévé előfizető volt.1973 végén nyílt meg a Petőfi Sándor Művelődési Ház, ahol 248 ülőhelyes színházterem és mozi van.1983-ban adták át az új általános iskolát, 1989-ben pedig 4 teremmel bővült a község óvodája. Az 1990-ben megtartott szabad választások eredményeképpen a következő személyek kerültek be a képviselő- testületbe: polgármester: Kossa Lajos alpolgármester: Arany Lajos képviselők: Bódás János Borbély Ferenc Csép Györgyné Fábián József Greifenstein János dr. Jánosi István dr. Kassai józsef Kövér Józsefné dr. Niczky Gabriella Ortner Endre jegyző: Szabóné Balogh Bernadette 1990 és 1994 között a község infrastrukturális ellátottsága ugrásszerűen bővült. A lakosság anyagi hozzájárulásával kiépült a víz- és gázhálózat, valamint a telefon- és a kábeltvrendszer is. A demokrácia alapját jelentő egyesületi élet is látványos fejlődésnek indult. A már működő közösségek mellett több új is alakult (Abatours, Aba Fc, Abavin, Gazdakör, Hegyközség, Horgászegyesület, Kanyar Fc, Lovasklub, Lövészklub, Natura Klub, Nyugdíjasklub, Öregfiúk FC, Öregfiúk Kézilabdacsapata, Pátria Kör, Polgárőrség, Református Nőszövetség, Vitalitas). Megalapításra került a Sárvíz Művészeti Alapiskola, amely által a gyerekek és a fiatalok művészeti, kézműves, és zenei képzésben részesülnek. Bővültek a község hazai és nemzetközi kapcsolatai. Az önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot alakított ki a svájci Bätterkindennel, valamint aláírta a Sárvíz Szerződést, amely négy szomszédos település (Aba, Káloz, Sárkeresztúr, Soponya) összehangolt fejlődését hivatott elősegíteni. Számos kulturális esemény színesítette az időszakot, amelyek sorából kiemelkedtek az Aba Napok, az Aba Sámuel Napok és a Sárvíz Nap. A képviselő- testület díszpolgári címet adományozott Tanka János tanárnak és Fejes Ádám református lelkésznek, akik hivatásuk mellett költők is voltak. A község gazdasági szerkezete is átalakult, a Kajtor- völgye Mezőgazdasági Szövetkezet használatában mintegy 1200 ha földterület maradt, több, mint 3000 ha-t magántulajdonosok művelnek. Az 1994. évi választásokon az alábbi személyeket választották meg a képviselő-testület tagjává: Polgármester: Kossa Lajos Alpolgármester: Arany Lajos Képviselők: Berkiné Bognár Valéria Dr. Csáki Tamás Csép Györgyné Fejes István Horváth István Kasó László Dr. Kassai József Mercsek György Dr. Niczky Gabriella Szemerei Józsefné Jegyző: Szabóné Balogh Bernadette A második szabadon választott képviselő-testület tevékenysége az első négy év szerves folytatásának tekinthető. Az elődök útján továbbhaladva kiteljesítette az 1990-ben elkezdett folyamatokat. Több komoly beruházás valósult meg a ciklus alatt: elkészült az Abát Soponyával összekötő híd és út, szilárd burkolatot kapott az Aba-Bodakajtor közötti út is, jelentősen javítva a település közlekedési kapcsolatait. Magastető készült az általános iskola épületére, így egyrészt az iskola beázását sikerült megszüntetni, másrészt megteremtődött a lehetősége új tantermek kialakításának. Felújításra került a Fórum Étterem, ezáltal a gyerekek közétkeztetése és a különböző közösségi rendezvények lebonyolítása is kulturált környezetben történhet. A református templomkert egy részével tovább bővült a Hősök tere, amelyen a 48-as és '56-os kopjafák felállításával új emlékhelyek kerültek kialakításra. Belsőbárándon átadásra került a vezetékes ivóvízhálózat, Bodakajtor pedig új közösségi helyiséggel gazdagodott. A gyermekek alapfokú nevelését és oktatását továbbra is kiemelten kezelte az önkormányzat, az óvoda felszereltsége, eszközökkel való ellátottsága folyamatosan javult, az általános iskolában nyelvi labor és számítógépes terem került kialakításra, megteremtődött az Internet elérhetőség. A Sárvíz Művészeti Alapiskola is egyre nagyobb szerepet kapott a fiatalok személyiségének kiteljesítésében, egyre több művészeti területen képezhetik magukat a gyerekek nemcsak Abán, hanem a Sárvíz Kistérség többi településén is. A három intézmény szervesen kapcsolódik egymáshoz, példaértékű együttműködés alakult ki közöttük az elmúlt években. A helyi nyilvánosság is kibővült az Aba TV létrejöttével, amelynek segítségével a lakosság a képviselő-testület üléseiről is tájékozódhatott. A 90-es évek elején fejlődésnek indult egyesületi élet is új szervezetekkel (Vadásztársaság, Természetjáró Kör, Abai Polgárok Egyesülete, Postagalamb Egyesület) és programokkal bővült, a működő egyesületek meghatározó tényezővé váltak az abai közéletben. Az első önszerveződő közösség a Vitalitas Egyesület volt, mely később is meghatározó szerepet játszott a civil szféra kialakulásában. Az Egyesület lapja az Abai Hírek, mely önálló faluújságként a helyi demokrácia gyakorlásának egyik színtere volt 1994-ig. A község hazai és nemzetközi kapcsolatai is rohamosan bővültek. A Sárvíz Kistérség négy településéhez további négy község (Csősz, Kisláng, Sárszentágota, Tác) csatlakozott, és az együttműködés területei is szélesedtek. Testvér települési szerződés aláírására került sor Ebergötzennel (Németország), Borszékkel (Románia) és Szamosújvárral (Románia), valamint szoros kapcsolat alakult ki a szlovákiai Vízkelettel is. A képviselő-testület posztumusz díszpolgári címet adományozott Kulifay Imrének, községünk szülöttjének, volt párizsi református lelkésznek, és Török Ferencnek, aki évtizedeken keresztül volt katolikus plébános Abán. A négy év alatt a különböző szolgáltatások száma és színvonala jelentősen bővült, ezáltal is komfortosabbá váltak az itt lakók mindennapjai. A község gazdasági életében a földmagántulajdon vált meghatározóvá, ezzel egyidejűleg megfigyelhető a gazdák együttműködésre való törekvése. Ennek jeleként 1996-ban megalakult a Gazdaszövetkezet, ám a termelési integráció jelentős tényezőjévé az átalakult Kajtor-Völgye Szövetkezet vált nemcsak Abán, hanem a környező településeken is. Gazdag kulturális és közösségi élet jellemezte a települést, egyre nagyobb népszerűségre tett szert az Aba Sámuel Napok és a Sárvíz Nap, az Aba Napok pedig országos hírűvé vált az évek folyamán. Új színt jelentett a fogathajtó verseny elindítása, amellyel szintén hagyományt sikerült teremteni. A község méltóképpen emlékezett meg a Millecentenáriumról, emlékfasor ültetésére került sor a Bethlen utcában, emlékoszlop állíttatott a ,,Kakas dombon", Belsőbáránd Jubileumi Park felavatásával köszöntötte e jeles évfordulót, és ebben az évben került ünnepélyes keretek között átadásra az Aba-Bodakajtor közötti út, valamint a ,,Sárvízen" átívelő híd. Aba Nagyközség Önkormányzata 8127 Aba Rákóczi út 12.








http://www.koh7.hu/6_szerkeszto/03_seby/01_putnok/putnok_cikk.pdf

A regéci vár birtoklástörténeteNyomda a keresdi várkastélyban 1684–1690 V. /Ecsedy Judit






Nyomda a keresdi várkastélyban, 1684–1690
V. Ecsedy Judit









http://www.mgonline.hu/archive/2009_7/72-78.pdf











[PDF]
 

Melegh Szabolcs - A regéci vár birtoklástörténete

 - [ Translate this page ]
File Format: PDF/Adobe Acrobat - Quick View
Az összeírás keletkezésének oka, hogy Bányai István helyére Kassai Jánost ..... Az 1639. és az 1644. évben említenek benne kályhát, a többi leltárban nem. ...
kvt99.lib.uni-miskolc.hu:8080/.../eleMEK.server.fs.DocReader?... - Similarhttp://kvt99.lib.uni-miskolc.hu:8080/servlet/eleMEK.server.fs.DocReader?id=67&file=17_melegh_szabolcs.pdf








– Az 1678. május 1-én készült inventárium24 
Az összeírás keletkezésének oka, hogy Bányai István helyére Kassai Jánost nevezték ki az udvarbírói tisztség betöltésére. A leltár rendkívül részletes és bőséges információt szolgáltat. Ennek az alapos munkának az oka az lehetett, hogy a vár úrnője, Zrínyi Ilona ebben az időszakban gyakran tartózkodott a várban, – lehet, hogy éppen az inventálás idején is –, ezért nem lehetett gondatlan munkát csinálni. A leltár szinte minden kutatási területen kiválóan alkalmazható, bár a tárházban lévő javakról nincs benne szó, mivel ezekről külön inventárium készült, amely vagy nem maradt ránk, vagy kallódik valahol. A leltár egyetlen hátránya, hogy a többi összeírástól 30-40 év választja el. Jól megállapítható, hogy a Rákóczi korszakban nagy építkezések történtek a várban, és egyes helységek funkciói megváltoztak. Ezek beazonosítása nagyrészt megvalósítható.