Egy eltűnt gömöri végvár: Putnok

Personenstammkarte Junajda József

 - [ Translate this page ]

Sohn von: und von: Geboren am: * 1639. Gestorben am: Berufe: Debreczeny Kata Aus dieser Verbindung stammen folgende Kinder: Kassay Mária ...
www.rpsn.de/ahnen/internet/Karte_347.htm - Cached

Aba Nagyközség Fejér megyében, Székesfehérvártól déli irányban, 20 km-re található, 4300 lelket számláló, három településrészből (Aba, Belsőbáránd, Bodakajtor) álló közösség. A helyiség neve 1334-ben tűnik fel először Aba alakban, személynévből keletkezett, magyar névadással. Az alapjául szolgáló ősmagyar Aba személynév ótörök eredetű "atyát", "őst" jelent. A községhez tartozó Bodakajtor, Belkajtor, Külsőkajtor nevével 1448-ban találkoztunk először Kaytorzalassa (Kajtorszállása) alakban. Ez az elsődleges névváltozat egy Kajtornak hívott kun személy szálláshelyére utal. Az 1428 óta adatolható Kajtor személynév a kun "guaj" (visszatér) ige származéka. Tulajdonképpeni értelme "visszatérő". Belsőbáránd, Külsőbáránd neve 1465-ben bukkan fel, Báránd alakban. Az 1212 óta adatolható Bárány személynév -d képzős származékából keletkezett. Az alapjául szolgáló személynév alakulhatott a magyar bárány főnévből, de lehet egy szláv vagy török személynév átvétele is. (Vö. egyfelől a lengyel Baran személynév, másfelől az ótörök baran, "az, aki elment, eltávozott" jelszavakkal.) Nem valószínű, hogy a Báránd helységnév az itt folytatott juhtenyésztéssel kapcsolatos. Totemisztikus névadásra is aligha gondolhatunk. A község területén feküdt az egykori Bögöd helység, melynek neve 1277-ben Bugud alakban jelenik meg. Puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév talán a személynévként is alkalmazott ótörök bögü ("bölcs ember") névszóval kapcsolható össze. Ez esetben etimológiailag rokonságban van a magyar bölcs és bü-büv szavak török előzményével. Felsőszentiván neve először 1374-ben fordult elő, egyházi eredetű személynévként. Szent Mihály szigetét 1454-ben említik először. Petele puszta viszonylag későn, 1675-ben fordul elő először. Az 1856. évi kormánylap szerint három puszta - Szentiván, Kajtor és Báránd - tartozott hozzá. Ugyanerről beszél 1863-ban Zách munkája is. Az ebből az időből ismert dűlő- és helynevek a következők: Aba: Szent Mihály Szigete, Terézia, Bödönkút, Pákozdi-tó-i dűlő, Öreghegy dűlő, Hegyes halomi dűlő, Tüskés dűlő, Bögéti dűlő, Nagy Sziget, Vió-hegy dűlő, Borsziget, Csothalom (vagy Csonthalom), Bikapát és Kajtor dűlő. Az okleveles emlékek Aba birtokot (possessio) 1334-ben említik először. Salamon fia János folytatott osztályos pert a vele egy őstől származott Lőrinc fia János ellen, Guth, Athya, és Aba nevű birtokért. Pál országbíró 1334. július 15-én Visegrádon kelt oklevelében határnapot tűzött ki Lőrinc fia Jánosnak a birtokjogot igazoló oklevelei bemutatására. Kétségtelen, hogy Aba nemesi lakói szoros kapcsolatban állottak a királlyal, hiszen a XIV-XV. században királyi, nádori parancsra gyakran szerepeltek királyi emberként vagy tanúként birtokbeiktatások, idézések, eltiltások alkalmával. Az első két abai, kinek nevét ismerjük: Abai Chut fia András és János. 1498-ban jelent meg az első Arany a forrásokban. Szapolyai István nádor 1498. december 17-én vizsgálatot rendelt el Abai Aran Ambrus ellen, aki - többedmagával - a fehérvári keresztesek Barch nevű birtokára tört. 1499. január 25-re Abai Aran Ambrust a nádor elé idézték. Az Arany családról még annyit tudunk, hogy 1525-ben bizonyíttatta Fejér megyével nemességét. 1543. után Aba is török megszállás alá került, bár a hódoltság nem volt teljes, a magyar földesurak végig megtartották birtokukat. A falu 1626-ban Komárom, 1647-től Veszprém megyéhez tartozott, nyilvánvalóan a hódoltsági viszonyokhoz igazodva. 1672-ben új család tűnt fel Abán: a Fördős. Ebben az évben kapott ugyanis nemességet két sárkeresztúri jobbágy: Fördős Péter és Mihály. A török korból az első összeírásunk 1559-ből származik. Eszerint a faluban több nemes lakott, 16 egész telek és négy zsellér volt. A falu a tized helyett 16 mérő búzát adott, cenzusként Szent György - és Márton napján két-két forintot fizetett. 1564-ben hat porta, három zsellér és négy új épület volt. A falu a 15 éves háború idején elpusztult, a XVII. század elején települt újra. 1623-ban már arról olvashattunk, hogy több nemes lakja, de mindössze egy portát tüntet fel az összeírás. 1626-ban a falu még mindig adómentes az újratelepülés miatt. Az 1639. évi összeírás az arany családot és 2 1/2 portát tüntet fel. Sárosd puszta és Aba között a török időkben nem volt határ, mivel mindkettőt ugyanaz a földesúr birtokolta. Az 1680-as években Kasdi nevű kálvinista prédikátor működött a faluban. A felszabadító háborúk alatt a falu a Sárvízbe menekült, mintegy hat-hét évig elhagyott volt. Aba a török alóli felszabadítást követő hét-tíz évben - magyar lakosokkal - újratelepült. 1711-ben a felső-, 1773-ban a sármelléki járáshoz tartozott. 1688-1848 között a helységnévtárak a faluk között említik. Az abai közbirtokosok között továbbra is a Fördősök túlsúlyra jutásának lehetünk tanúi. Fördős Mihály lányát, Katalint, az ősrégi családból származó eörményesi Fiáth János vette el. Így a Fiáth család a Fördősökön keresztül birtokos lett. A Fördősökön, Fiáthokon és leányági leszármazóikon kívül más nemesek is éltek Abán. Az 1818-1821. évi nemesi összeírás 103 nemest említ, köztük Fiáth János kamarás táblabírót, Fiáth György kamarás kapitányt. Szerepel az összeírásban a Hajós, Zámbó, Arany, Sárközy, Ferenctzy, Nagy, Juhász Csík, Kósa és Enyedi család is. 1828-ban ezekhez a nemesi családokhoz járult még a Mészöly család. Az 1846. évi összeírás a következő 13 jobbágytelken élő nemest említi: Nagy András, Kósa József, Péter, János, Mihály, Ferentzy József, Juhász József, János, Komjáti János, Győrfi István, Horváth József, Fábián János és Boncz Péter. Aba lakossága a török kiűzése után gyér volt, mindössze öt egész telek, hat fél telek és három negyed telek található a faluban. 1696-ban 16 lakosból (akik közül 14 telkes jobbágy és két telkes zsellér volt) és három házatlan zsellérből állott a falu. Az 1715. évi összeírás 7 jobbágyot, 17 zsellért és 4 ház nélküli zsellért vett számba. 1720-ban 6 telkes jobbágyot, 5 féltelkes és 8 negyedtelkes zselléri jogállású családfőt írtak össze. 1728-ban már 10 jobbágy volt a faluban. A 18. század közepétől kezdve egyre sűrűsödnek a jobbágypanaszok. 1747-ben a falu Fiáth Ádám ellen tett panaszt a megyénél, mivel Fiáth "testpénzt" szedett az elhaltak után. 1759-ben a megye Fördős István földesúr elleni panaszt vizsgálta. 1764-ben Aba jobbágyai különböző terheik és káraik miatt Fördős István földesúr ellen panaszkodnak elsősorban. Fördős önkényeskedett, a kialkudott bért nem fizette meg. 1765-ben az abaiak amiatt panaszkodtak, hogy földesuruk elvette tőlük szántóföldjeiket és legelőjüket. A megyei közgyűlés - a szolgabírón keresztül - felszólította a földesurat, hogy 15 napon belül állítson össze urbáriumot a jobbágyi terhek könnyítésére. Az úrbérrendezés a faluban 1768-ban történt meg. A felvett jegyzőkönyv szerint a község földesurai a Fiáth és Fördős család illetve a Fördős család leszármazottjai (a Buus és Cseh-Csuzi család) voltak. Korábban a helységben urbárium nem volt. 1766-ban úgy egyeztek meg a jobbágyok a földesurukkal, hogy ki-ki a maga erejéhez képest hetenként egy napot robotol. Korábban ez a földesurak tetszésétől függött. Az úrbérrendezéskor az összes úrbéres lakos száma 83. Ebből telkes jobbágy: 66, házas zsellér: 10, házatlan:7. A faluban 23 egész és 4 harmincketted telek volt. A földek II. osztályúak. Egy egész telekhez járt: 24 hold szántó és 12 hold rét. A belső telkek közül 49 hold volt telkes (összesen 735 hold) A rétből 160 hold telkes jobbágyé, 6 hold zselléreké (összesen 166 hold) A teljes úrbéres terület: telkes jobbágyoké 926 hold, zselléreké 24 hold, összesen 950 hold. 1828-ban 349 adózóról olvashattunk. 80 jobbágy, 43 zsellér, 41 ház nélküli zsellér, 12 szolga, 2 szolgáló, 16 kézműves, 2 kereskedő lakott a 121 házból álló faluban. A kézművesek közül pék 1, mészáros 1, takács 9, kovács 3, kerékgyártó, szabó és kádár 1-1. Az úrbéres zsellércsaládfők száma 43, közülük szőlővel bírt 10, a szőlőbirtok nagysága családfőként 150-600 öl. A 41 házatlan zsellér közül csak kettőnek volt 600-600 öl szőlője. Az 1838. évi összeírás szerint a faluban 1452 nem nemes lakott. Ebből jobbágy 67, zsellér 142, szolga 73, kézműves 23, fiúgyermek 402, nő 743. Az 1846-1847. évi dikális összeírás 62 jobbágyot, 35 zsellért, 4 lakost, 24 kézművest és 8 kalmárt említ. Nagyobb kereskedelmi vállalkozásról mindössze egy adatunk van: 1837-ben az abai Deutsch Bernát és Jakab alapított fakereskedést, majd hamarosan gyapjúval, gabonával is kereskedtek, fűrészmalmot létesítettek, erdőgazdaságot vettek, sőt a bankéletben is tevékenykedtek. Mindez azonban a falu határain kívül történt. A falu vallási megoszlása a reformátusok túlsúlyát mutatja. Már korán, 1631-től van lelkipásztor a faluban, anyakönyvük 1732-től kezdődik. Az 1680-as években Kasdi nevű prédikátor, az újratelepülés idején Kecskeméthi prédikátor, a 18. század elején Bihari prédikátor, 1745-ben Dóczy György ref. lelkész működött a faluban. 1733-ban Acsády Ádám veszprémi püspök a falut azok közé a helységek közé sorolta, ahol református lelkész volt, de katolikus lelkigondozás nem. A katolikusok száma kevesebb volt. 1693-ban a fehérvári prépostnak fizették a tizedet. Az 1745. évi összeírás 179 katolikusról beszél. A falut a 18. század első felében a fehérvári ferences misszió pasztorálja. 1747-ben kezdik el a Szentháromság-templom építését, mely kívülről háromszögletű, belülről kerek, kupolás szentélyrésszel értékes barokk műemlék. 1754-től állandó helyben lakó lelkésze van (az anyakönyvvezetés is ekkor kezdődött), 1773-tól egyházmegyei lelkészség. Egy 1764. évi jelentés a templomról azt írja, hogy "messze földről jönnek megcsodálni." A József-kori felmérés is megemlékezik a "háromszögletű templomról." Iskoláról az első adatok az 1770-es évekből származnak. 1770-ben a református tanító Kováts József, a katolikus Kováts János volt. Előbbinek 70, utóbbinak 6 tanítványa volt. A tanító fizetése fele volt, mint a lelkészé. 1841-ben a katolikus iskolába télen 50, nyáron 12 gyerek járt. Az iskolaépület rossz állapotban volt: sötét, alacsony, padlózatlan és egészségtelen. A fűtésre valót a gyerekek hordták naponta, a tanszerekről a szülők gondoskodtak. A református iskolába télen 130, nyáron 102 gyerek járt. A két tanteremből álló iskolaépület tágas, világos és egészséges. Fűtésről, tanszerekről a szülők gondoskodtak. Az 1848-as év eseményeiből az abaiak is kivették részüket. Az április 1-i összeírás szerint 183 nemzetőr került ki közülük. A megyei választmány tagjai lettek: Arany Péter és Sándor, Mészöly Sándor, Sárközy Zsigmond, Szántó Gábor segédlelkész, a bíró és a jegyző. 1849. január 3-tól a megyei bizottmány Abán, Szűcs Gedeon házában ülésezett. Az ülés felhívta a kinevezett parancsnokokat, hogy a népet a felkelésre "minden pillanatban" tartsák készen. Az 1849-1918 közötti korszak elején Aba a sármelléki járás fehérvári szolgabírói kerületéhez tartozott. 1863-1873. között Abán volt az alsóbodajki járási szolgabíró székhelye. 1878-tól a fehérvári járáshoz tartozik. Az 1907. évi helységnévtárban nagyközségként szerepel. Báránd, Kajtor, Kispuszta és Szentiván tartoztak hozzá. Kispuszta 1872-ben kérte Láng községhez való csatolását. A nagyközség határa 1856-ban 15.619 kat. hold, kataszteri felmérése 1881-ben történt meg. A felmérés során megállapított 16.000 kat. hold a korszakban nem változott. Egy 1863. évi adat szerint Aba útjai jók voltak, a közlekedést ebben az évben a székesfehérvári "gőzkocsi" és az adonyi és pentelei gőzhajóállomások segítették. Aba népességszáma 1870-1910 között a következőképpen alakult: Év Népességszám 1850 2160 1870 2997 1880 3004 1890 3313 1900 3533 1910 4099 A XIX. század végén posta és vasútállomás van a községben, 1901-ben posta, távirda és anyakönyvi hivatal. Önkéntes Tűzoltó Egyesület működött, 1897-ben 35 taggal. Az első világháborút megelőző években a nagyközségben csendőrőrs volt. A két világháború között Aba a székesfehérvári járáshoz tartozó nagyközség. Határa 1926-tól 15501 kat. hold, 1926-ban az alábbi külterület tartozott hozzá: Külső- és Belső-báránd, Csíkoskajtor-puszta, Felsőszentiván-puszta, Kispuszta, Bolondvártanya, Méhesvölgy-tanya, Sárrétmajor, Sashalom, Szűcs- és Tolnai tanya. A nagyközségben 1922-ben postahivatal, távbeszélő, vasútállomás és állami távírda hivatal működött, 1926-ban már csendőrőrs is. Az 1931-1932. évi adatok két vendégfogadóról szólnak. Az 1930-as évektől községi orvos, állatorvos és gyógyszerész volt Abán. Az 1920-as évek parcellázása a birtokviszonyokon nem sokat változtatott. 1937-ben a 15.507 kat. hold határból 6421 kat. hold kisbirtok. A háborút megelőző években gróf Zichy Rafael (3080 kat. hold) a Vallás és Tanulmányi Alap (4102 kat. hold), Gr(ber Gyula (843 kat. hold) Simon Mihály (527 kat. hold) , özv. Dietrich Gyuláné (474 kat. hold.), Bolváry Géza (478 kat. hold.), Tolnay Sándor (202 kat. hold.) a birtokosok. A népesség ebben a korszakban a következő: Év Népességszám 1915 4408 1920 4046 1930 4067 1941 4199 1922-ben a Tüzelő és Építőanyag RT. telepe, egy gőzmalom, egy cementgyár és két daráló képviselte az ipart. 1931-ben a Lánczky-féle épület- és tűzifatelep, a Schwarz Sándor-féle gőzmalom, Kovács Sándor cementgyára, a Farkas- és Röthler-féle darálók. Abán működött a Központi Hitelszövetkezet helyi fiókja és az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központhoz tartozó Tejszövetkezet. 1943-tól mindössze a Klemafit épület- és tűzifatelepről, valamint a darálókról vannak adatok. A nagyközségben több egyesület és társulás volt. 1930-ban alakult a Legeltetési Társulat, tovább működött a nagy múltú Önkéntes Tűzoltó Egyesület, az Olvasókör, a Gazdakör, a különböző egyházi dalárdák és egyesületek. 1944. őszén, 1945. tavaszán a község hosszú hónapokra hadszíntérré változott. Abát 1945. március 21-én foglalták el a szovjet csapatok. A súlyos hosszú harcok következtében 165 lakóház lakhatatlanná vált, és mindkét templom komoly károkat szenvedett. A határt 80 km. hosszú lövészárok, tankcsapda, tüzelőállás, lövészgödör szelte át. A háború befejezése után a nagyközségben hamarosan megindult az élet. A megszervezett megyei futárposta egyik központja Aba lett. Folyamatosan került sor a romok eltávolítására, a vasútvonal helyreállítására. Az úttorlaszokat május 2-ig eltávolították. Ebben az időszakban alakult meg a községi Nemzeti Bizottság 12 rendes és 4 póttaggal, elnöke Farkas János lett. Megszervezték a községi rendőrséget. A népiskolában az 1944-1945-ös tanévet 200 tanuló és 4 tanerő zárta. Az iskola a harcok alatt lóistálló volt. 1948. május 10-én egyesült a két munkáspárt abai szervezete.1948-ban a nagyközségnek 4199 lakosa, postája, vasútállomása, távírdája, telefonja volt. Vásárt évente kétszer (május 29-én és október 29-én), hetipiacot minden kedden tartottak. A község határa a megye jó talajerőben lévő sík, illetve enyhén lankás, mezőföldi tájához tartozik. Az 1956-os forradalom kitörése után október 25-én alakult meg Abán a Forradalmi Bizottság, amelybe az alábbi személyeket választották meg: Elnök: Kiss József Titkár: Ferenczi János Ügyintéző: Arany Lajos Tagok: Bori Lajos, Csép Lajos, Domján István, Fekete Mihály, Nyiredi János, Nyireti Imre, Soponyai Kovács Imre, P. Szabó József, Suhai József, Tanka János, Törő István A forradalom időszakában a Bizottság szervezte a község mindennapi életét, a földek újraosztását, élelmiszersegélyek szállítását Budapestre. A szovjet csapatok november 4-i bevonulása megpecsételte a forradalom sorsát, az országos megtorlásokkal párhuzamosan Abán is megkezdődtek a kihallgatások, s több embert ért retorzió forradalmi tevékenysége miatt, Arany Lajost börtönbe is csukták. 1957-ben három mezőgazdasági termelőszövetkezet működött. N é v Család kat. hold Szarvasmarha sertés ló Aranykalász 20 633 43 51 13 Bacsó Béla 29 624 67 142 15 Kossuth 22 387 18 - 12 Összesen 71 1644 128 193 40 1966-ban a Vöröshajnal Mgtsz. 493 családból állt, 8533 kat. holdon gazdálkodott (ebből szántó 6197 kat. hold.), 35 traktora volt. A községben 1968-ban 1295 lakás volt. Ebből 1961-1965-ben épült 50, 1966-1968-ban 61, 902 rádió-és 554 tévé előfizető volt.1973 végén nyílt meg a Petőfi Sándor Művelődési Ház, ahol 248 ülőhelyes színházterem és mozi van.1983-ban adták át az új általános iskolát, 1989-ben pedig 4 teremmel bővült a község óvodája. Az 1990-ben megtartott szabad választások eredményeképpen a következő személyek kerültek be a képviselő- testületbe: polgármester: Kossa Lajos alpolgármester: Arany Lajos képviselők: Bódás János Borbély Ferenc Csép Györgyné Fábián József Greifenstein János dr. Jánosi István dr. Kassai józsef Kövér Józsefné dr. Niczky Gabriella Ortner Endre jegyző: Szabóné Balogh Bernadette 1990 és 1994 között a község infrastrukturális ellátottsága ugrásszerűen bővült. A lakosság anyagi hozzájárulásával kiépült a víz- és gázhálózat, valamint a telefon- és a kábeltvrendszer is. A demokrácia alapját jelentő egyesületi élet is látványos fejlődésnek indult. A már működő közösségek mellett több új is alakult (Abatours, Aba Fc, Abavin, Gazdakör, Hegyközség, Horgászegyesület, Kanyar Fc, Lovasklub, Lövészklub, Natura Klub, Nyugdíjasklub, Öregfiúk FC, Öregfiúk Kézilabdacsapata, Pátria Kör, Polgárőrség, Református Nőszövetség, Vitalitas). Megalapításra került a Sárvíz Művészeti Alapiskola, amely által a gyerekek és a fiatalok művészeti, kézműves, és zenei képzésben részesülnek. Bővültek a község hazai és nemzetközi kapcsolatai. Az önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot alakított ki a svájci Bätterkindennel, valamint aláírta a Sárvíz Szerződést, amely négy szomszédos település (Aba, Káloz, Sárkeresztúr, Soponya) összehangolt fejlődését hivatott elősegíteni. Számos kulturális esemény színesítette az időszakot, amelyek sorából kiemelkedtek az Aba Napok, az Aba Sámuel Napok és a Sárvíz Nap. A képviselő- testület díszpolgári címet adományozott Tanka János tanárnak és Fejes Ádám református lelkésznek, akik hivatásuk mellett költők is voltak. A község gazdasági szerkezete is átalakult, a Kajtor- völgye Mezőgazdasági Szövetkezet használatában mintegy 1200 ha földterület maradt, több, mint 3000 ha-t magántulajdonosok művelnek. Az 1994. évi választásokon az alábbi személyeket választották meg a képviselő-testület tagjává: Polgármester: Kossa Lajos Alpolgármester: Arany Lajos Képviselők: Berkiné Bognár Valéria Dr. Csáki Tamás Csép Györgyné Fejes István Horváth István Kasó László Dr. Kassai József Mercsek György Dr. Niczky Gabriella Szemerei Józsefné Jegyző: Szabóné Balogh Bernadette A második szabadon választott képviselő-testület tevékenysége az első négy év szerves folytatásának tekinthető. Az elődök útján továbbhaladva kiteljesítette az 1990-ben elkezdett folyamatokat. Több komoly beruházás valósult meg a ciklus alatt: elkészült az Abát Soponyával összekötő híd és út, szilárd burkolatot kapott az Aba-Bodakajtor közötti út is, jelentősen javítva a település közlekedési kapcsolatait. Magastető készült az általános iskola épületére, így egyrészt az iskola beázását sikerült megszüntetni, másrészt megteremtődött a lehetősége új tantermek kialakításának. Felújításra került a Fórum Étterem, ezáltal a gyerekek közétkeztetése és a különböző közösségi rendezvények lebonyolítása is kulturált környezetben történhet. A református templomkert egy részével tovább bővült a Hősök tere, amelyen a 48-as és '56-os kopjafák felállításával új emlékhelyek kerültek kialakításra. Belsőbárándon átadásra került a vezetékes ivóvízhálózat, Bodakajtor pedig új közösségi helyiséggel gazdagodott. A gyermekek alapfokú nevelését és oktatását továbbra is kiemelten kezelte az önkormányzat, az óvoda felszereltsége, eszközökkel való ellátottsága folyamatosan javult, az általános iskolában nyelvi labor és számítógépes terem került kialakításra, megteremtődött az Internet elérhetőség. A Sárvíz Művészeti Alapiskola is egyre nagyobb szerepet kapott a fiatalok személyiségének kiteljesítésében, egyre több művészeti területen képezhetik magukat a gyerekek nemcsak Abán, hanem a Sárvíz Kistérség többi településén is. A három intézmény szervesen kapcsolódik egymáshoz, példaértékű együttműködés alakult ki közöttük az elmúlt években. A helyi nyilvánosság is kibővült az Aba TV létrejöttével, amelynek segítségével a lakosság a képviselő-testület üléseiről is tájékozódhatott. A 90-es évek elején fejlődésnek indult egyesületi élet is új szervezetekkel (Vadásztársaság, Természetjáró Kör, Abai Polgárok Egyesülete, Postagalamb Egyesület) és programokkal bővült, a működő egyesületek meghatározó tényezővé váltak az abai közéletben. Az első önszerveződő közösség a Vitalitas Egyesület volt, mely később is meghatározó szerepet játszott a civil szféra kialakulásában. Az Egyesület lapja az Abai Hírek, mely önálló faluújságként a helyi demokrácia gyakorlásának egyik színtere volt 1994-ig. A község hazai és nemzetközi kapcsolatai is rohamosan bővültek. A Sárvíz Kistérség négy településéhez további négy község (Csősz, Kisláng, Sárszentágota, Tác) csatlakozott, és az együttműködés területei is szélesedtek. Testvér települési szerződés aláírására került sor Ebergötzennel (Németország), Borszékkel (Románia) és Szamosújvárral (Románia), valamint szoros kapcsolat alakult ki a szlovákiai Vízkelettel is. A képviselő-testület posztumusz díszpolgári címet adományozott Kulifay Imrének, községünk szülöttjének, volt párizsi református lelkésznek, és Török Ferencnek, aki évtizedeken keresztül volt katolikus plébános Abán. A négy év alatt a különböző szolgáltatások száma és színvonala jelentősen bővült, ezáltal is komfortosabbá váltak az itt lakók mindennapjai. A község gazdasági életében a földmagántulajdon vált meghatározóvá, ezzel egyidejűleg megfigyelhető a gazdák együttműködésre való törekvése. Ennek jeleként 1996-ban megalakult a Gazdaszövetkezet, ám a termelési integráció jelentős tényezőjévé az átalakult Kajtor-Völgye Szövetkezet vált nemcsak Abán, hanem a környező településeken is. Gazdag kulturális és közösségi élet jellemezte a települést, egyre nagyobb népszerűségre tett szert az Aba Sámuel Napok és a Sárvíz Nap, az Aba Napok pedig országos hírűvé vált az évek folyamán. Új színt jelentett a fogathajtó verseny elindítása, amellyel szintén hagyományt sikerült teremteni. A község méltóképpen emlékezett meg a Millecentenáriumról, emlékfasor ültetésére került sor a Bethlen utcában, emlékoszlop állíttatott a ,,Kakas dombon", Belsőbáránd Jubileumi Park felavatásával köszöntötte e jeles évfordulót, és ebben az évben került ünnepélyes keretek között átadásra az Aba-Bodakajtor közötti út, valamint a ,,Sárvízen" átívelő híd. Aba Nagyközség Önkormányzata 8127 Aba Rákóczi út 12.

http://www.koh7.hu/6_szerkeszto/03_seby/01_putnok/putnok_cikk.pdf