Monday, December 27, 2010
Sunday, December 26, 2010
th Péter: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Miskolcon őrzött középkori oklevelei (Miskolc, 1990. Borsodi Levéltári Füzetek 28.) Az oklevelek regesztái (68. oldal)
 |
| ||||||||||||
 |
| ||||||||||||
91. 1461. AUGUSZTUS 9. DYOSGEWR
Mátyás király parancslevele, amelyben Ú-Miskolc mezőváros (antiquum oppidum Myskolc főbírájának, Kwn-nak mondott Andrásnak és esküdtjeinek, Molnár Demeternek és Fazokas Bálintnak, valamint Új-Miskolc (oppidum novum Mykolc) főbírájának, Kazay Imrének és esküdtjeinek, Németh Pálnak és Zabo Tamásnak a kérésére utasítja Dycsgewr várának jelenlegi és jövendőbeli várnagyait, hogy a leváltott várnagyok vagy helyetteseik elköltöztetése és az újonnan állítottak odaköltöztetése céljából ne merészeljék többé fuvarbéli szolgálatokra kényszeríteni a két Mykolc mezőváros polgárait és lakosait, mint ahogyan eddig tették a nevezettek nagy kárvallására és fáradságára.
Restaurált ihártyán, amelynek előlapján papirfelzetes pecsét látható.
Jelzete: BAZmLt. XV. 1. 93. sz. Korábbi jelzete: BAZmLt. MvLt. IV: A. 1501/b. Sp. I. 1. köt. 4.sz.
Kiadja Szendrei János : Oklevltár Miskolc város történetéhez. Miskolc 1890. 98-99. - Csorba Csaba szerk.Mátyás király Miskolcnak adományozott kiváltságlevelei. Miskolc, 1988.
92.
Gyula, 1795 február 13.
Kazay Mihály megyei tisztviselő Békés vármegyéhez.
Miután ártatlansága kiderült, kéri, helyezzék vissza hivatalába, mert meghurcoltatásának Réz József szemorvos az oka, aki gonosz ember, sőt való-sággal felségsértő.
(Békésmegyei Évkönyv VI. köt. 60—61. 1.)
Megjegyzés. A fenti levéllel kapcsolatos egész ügyet, kihallgatást, annak előz-ményeit s a tárgyalás következtében Réz elítéltetését, fogságát s másodszori perét érdekesen ismertette «Jakobinus mozgalmak Békésben 1795-ben» című értekezésében Zsilinszky Mihály1 s később Karácsonyi János,2 míg Sziber József só-distractor Kazay levele beadásának napján tett vallomását ugyancsak Zsilinszky közölte.3
1 A Békésmegyei Évkönyv VI. köt. 54—80. 1.
2 Békés vármegye története I. köt. 356—7. 1.
3 A «Békési Lapok» 1878. évf. 3. számában.
| Francisci Döry-Georgius Bónis-Geisa Érszegi-Susanna Teke: Decreta Regni Hungariae : Gesetze und Verordnungen Ungarns 1458–1490 (Budapest, 1989. Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 19.) | |
| 55. | Begriff des Dekrets und seine gesellschaftliche Rolle zur Zeit von König Matthias (34. oldal) |
| ... er zum Beispiel die Brüder Kaszai wegen Untreue, weil non veriti ... | |
| 56. | A dekrétum fogalma és társadalmi szerepe Mátyás korában (64. oldal) |
| ... szeptember 30- án pl. a Kaszai fivéreket hűtlenség bűnében marasztalja el, ... | |
| 57. | Indices (340. oldal) |
| ... Cenadinensis ( 1457- 1466) 150 Albertus Kaszai , nobilis comitatus Trinciniensis 34, 64,126 ... | |
| 58. | Indices (363. oldal) |
| ... nobilis comitatus Szabolcsiensis 183 Iohannes Kaszai , nobilis comitatus Trinciniensis 34, 64,126 ... | |
| 59. | Indices (365. oldal) |
| ... Albertus, Iohannes, Petrus, Stanislaus, Stephanus Kaszai Kazza v. Kasza Késmárk v. ... | |
| 60. | Indices (383. oldal) |
| ... 39,68,265- 266 stabilitás 16,31,48,61,234 Stanislaus Kaszai, nobilis comitatus Trinciniensis 34, 64,126 ... | |
auch auf Grund einiger Äußerungen von Matthias denken könnten, er habe das Gesetz als über sich stehend betrachtet, das zu übergehen auch nicht in seiner Macht stehe, so müssen wir einsehen, daß wir ein falsches Bild erhalten würden, wenn wir das Verhältnis von König und Gesetz auf dieser Grundlage beurteilen würden. In seinem Brief an Friedrich III. vom 16. Januar 1465, als er sich die Steuer der unter des Kaisers Oberhoheit stehenden ungarischen Gebiete sichern wollte, argumentierte Matthias damit, daß einem Dekret, das non ex aliqua privata causa, sedpro publico fidei negotio editum est, alle Untertanen, die ungarischen Untertanen des Kaisers mit eingeschlossen, Folge zu leisten haben, und er habe keine Macht (potestas), die Stadt Güns von der Zahlung der durch das Dekret erlassenen Steuer zu befreien. Dabei würde er, um seinen guten Willen gegenüber dem Kaiser zu zeigen, dies gerne tun, si esset in potestate nostra ius dispensandi super contributione suprafacta. Gleichzeitig befreite er noch im gleichen Jahr, am 8. September 1465, Ödenburg von der Zahlung der auf dem gleichen Reichstag festgesetzten Steuer, woraus offensichtlich wird, daß Matthias, wenn er es wollte, die Macht hatte, das Gesetz zu übergehen.
Matthias war sich der verpflichtenden Kraft des Gesetzes bewußt (videanturque non aliud nisi equum atque iustum et precipue id postulare quod etiam per regni decretum facere compellimur, schrieb er am 19. März 1488 in einer Urkunde, die eine Kenntnisnahme entsprechend dem Gesetz verfügte).48 Er verlangte von seinen Untertanen, daß sie das Gesetz einhielten, und wenn er konnte, bestrafte er jene, die sich gegen das Gesetz auflehnten. (Am 30. September 1462 verurteilte er zum Beispiel die Brüder Kaszai wegen Untreue, weil non veriti generalia decreta predecessorum nostrorum regum Hungáriáé regnique nostri et nostra.)49 Das bedeutete selbstverständlich nicht, daß er die Einhaltung der Gesetze für die eigene Person ebenfalls immer für verpflichtend gehalten (Brandolinus Lippus, der die Prinzipien von Matthias gut kannte, läßt in seinem Werk Matthias sagen: Regem ergo non legum ministrum aut instrumentum esse, sed legibus preesse dominarique perspicuum est)50 und zugunsten seiner Anhänger oder aus anderen politischen Erwägungen auch ein neu erlassenes Gesetz nicht etwa übergangen hätte. Die lange Reihe der non obstante-Urkunáen ist der Beweis dafür, daß Matthias ex certa nostra scientia, de plenitudine potestatis mehrmals entgegen dem Gesetz vorging und im Interesse einzelner Untertanen eine Ausnahme machte. Es muß hier bemerkt werden, daß Matthias im ersten Jahrzehnt seiner Herrschaft sogar mehrmals die Übergehung des Gesetzes mit Billigung des königlichen Rates, ja sogar des Reichstags bzw. auf dessen Anraten hin verfügte, was über das Ansehen des Gesetzes hinaus
48 Cod. Zichy XIpp. 486-487.
49 Ungarisches Staatsarchiv, Dl 15772.
50 Aurelius Brandolinus Lippus: De comparatione rei publicae et regni. Ed.: J. Ábel. Irodalomtörténeti Emlékek 2 (1890) pp. 77—183. Vgl. Bónis: Középkori jogunk pp. 80—81
Sopront még ugyanabban az évben, 1465. szeptember 8-án felmentette az ugyanezen országgyűlésen rendelt adó fizetése alól, amiből nyilvánvaló, hogy ha akarta, volt hatalma a törvény félretételére.
Mátyás a törvény kötelező erejének tudatában volt (videanturque non aliud nisi equum atque iustum et precipue id postulare quod etiam per regni decretum facere compellimur — írta 1488. március 19-én egy tudományvételt a törvény szerint elrendelő oklevélben).48 Alattvalóitól a törvény tiszteletben tartását megkövetelte, és a törvénnyel szembeszegülőket, ha tehette, meg is büntette (1462. szeptember 30-án pl. a Kaszai fivéreket hűtlenség bűnében marasztalja el, mert non veriti generálta decreta predecessorum nostrorum regum Hungarie regnique nostri et nostra).49 Ez természetesen nem jelentette azt, hogy a törvény megtartását magára nézve is mindig kötelezőnek tartotta (a Mátyás elveit jól ismerő Brandolinus Lippus mondatja Mátyással egyik művében: Regem ergo non legum ministrum aut instrumentum esse, sed legibus preesse dominarique perspicuum est50), és hívei kedvéért vagy egyéb politikai megfontolásból ne tette volna félre a csak frissen meghozott törvényt is. A non obstante oklevelek hosszú sora a bizonyíték rá, hogy Mátyás ex certa nostra scientia, de plenitudinepotestatis nemegyszer a törvény ellenére járt el, tett kivételt egyes alattvalói érdekében. Megjegyzendő, hogy uralkodásának első évtizedében többször is előfordult, hogy a király a törvény félretételét a királyi tanács, sőt, az országgyűlés egyetértő hozzájárulásával, illetve tanácsával rendelte el, ami a törvény tekintélyén túl, a király és a rendek közötti erőviszonyokra is következtetni enged. 1463. május 18-án pl. de plenitudine nostre regié potestatis prelatorum etiam et baronum ac nobilium nostrorum consilio prematuro ... non obstantibus Ulis articulis decretorum regni nostri ut alienigenis hereditates et honores conferre non possemus (1458, 1439, 1444) nevezi ki Vitovec Jánost Zagoria örökös ispánjává. Jellemző, hogy a kinevezési okmányt 1464. március 31-én, a koronázási országgyűlésen már csak de auctoritate nostra regia prelatorumque et baronum ad id accedente consilio erősíti meg és írja át ünnepélyes formában.51 1464. április 10-én pedig az országgyűlési határozat ellenére Töttös Lászlónak ex deliberatione baronum engedélyezi vára megtartását.52 Különösen a koronázási országgyűlés azon rendelkezését mellőzi gyakran a király, amely az adománylevelek megerősíttetését a koronázástól számított egy éven belül tette kötelezővé. Még 1484-ben, tehát 20 évvel a koronázási dekrétum kiadása után is találkozhatunk olyan oklevéllel, amelyben a törvény ellenére erősít meg
48 Cod. Zichy XIpp. 486-487.
49 Magyar Országos Levéltár, Dl 15772.
50 Aurelius Brandolinus Lippus: De comparatione rei publicae et regni. Ed.: J. Ábel. Irodalomtörténeti Emlékek 2 (1890) pp. 77—183. Vö. Bónis: Középkori jogunk pp. 80—81.
51 Magyar Országos Levéltár, Dl 33195.
52 Cod. Zichy Xp. 295.
| Francisci Döry-Georgius Bónis-Geisa Érszegi-Susanna Teke: Decreta Regni Hungariae : Gesetze und Verordnungen Ungarns 1458–1490 (Budapest, 1989. Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 19.) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 61. | Indices (384. oldal) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(1479-1493) 16, 21, 211, 213, 235, 241,254,261,310,312 Stephanus Kaszai, nobilis comitatus Trinciniensis 34, 64,126 Stephanus Perényi, magister dapifero-rum (1462 — 1466), magister agaso-num (1468—1469), thesaurarius (1471-1475) 129,150,189 Stephanus Sanctus I, rex Hungáriáé (1000-1038) 198 Stephanus Thomas, rex Bosnae (1444-1462) 107 Stephanus III, vaivoda Moldáviáé (1475-1481)232 Stephanus Várdai, presbyter cardina-lis tituli S. Nerei et Achillei (1467— 1471), archiepiscopus Colocensis et Bácsiensis ecclesiarum canonice unitarum (1457—1471), comes perpetuus eiusdem loci, vicecancella-rius (1456—1457), secretarius can-cellarius (1457), summus cancella-rius (1464-1470) 27, 128, 149, 155, 180,188 Stephanus Zápolyai, (vice)capitaneus partium superiorum Hungáriáé (1461), palatinus (1492-1499) 15, 47,120,132 stipendiaria 154 stpiendium 91, 94,116,153-154,160, 176,215,224,258,285-287 stipendiarius 15, 46, 91, 126, 187, 224, 328 strages 232—233 Strigoni|um, civitas comitatus Strigo-niensis (Gran, Esztergom, in Hungária), —ensis archiepiscopus 94, 128, 149, 203, 301, 310, cf. Dionysius Szécsi, Iohannes Peckenschla-ger, Iohannes Vitéz de Zredna Stropkov v. Sztropkó Stuhlweißenburg v. Alba Regalis stuprator 124 subditus 94, 139, 170, 194, 206-207, 209, 216, 219, 224-225, 257, 292, 315 sublimatus 90,265,290 sublimitas 317 subscribo 181, 268, 271, 275, 278, 299, 304 subsidium 28, 59, 126, 155, 173, 177, 180, 185, 194, 196, 199, 203, 211-217, 222-225, 227-230, 232-233, 235, 256-257, 259, 279, 318-324, 328,330 subversio 291 successor 170,180, 309 succubitus 297 succumbo 277, 296-297 summa 323, — capitalis 284, 292, — pecuniarum 120,122,137, 248, 281, 320,328 summus 128,149,152,199, 310 sumptus 152, 180, 232, 319 supplicatio 127, 149, 159, 201-202, 209,225,243 supplico 23, 54, 91,127,134,142,154, 156, 159, 174, 179, 194, 202, 209, 223-225, 238, 240, 292, 294, 320-321,328 supplicium 268 suspectus 127, 248 suspicio 302, 305 sutor 256 Svinia v. Szinye Swyne v. Szinye Symon v. Simon Szabolcs, possessio comitatus Szabol-csiensis (in Hungária), —iensis comitatus 119, 131, 182, 298, cf Bogát, Franciscus Csáky, Ibrány, Kalló, Nicolaus Várdai, Szokol Szakoly v. Szokol Szatmáriensis comitatus v. Rivulus Dominarum Szávaszentdemeter, civitas comitatus | ... 211, 213, 235, 241,254,261,310,312 Stephanus Kaszai, nobilis comitatus Trinciniensis 34, 64,126 ... | (1479-1493) 16, 21, 211, 213, 235, 241,254,261,310,312 | Stephanus Kaszai, nobilis comitatus Trinciniensis 34, 64,126 | Stephanus Perényi, magister dapifero-rum (1462 — 1466), magister agaso-num (1468—1469), thesaurarius (1471-1475) 129,150,189 | Stephanus Sanctus I, rex Hungáriáé (1000-1038) 198 | Stephanus Thomas, rex Bosnae (1444-1462) 107 | Stephanus III, vaivoda Moldáviáé (1475-1481)232 | Stephanus Várdai, presbyter cardina-lis tituli S. Nerei et Achillei (1467— 1471), archiepiscopus Colocensis et Bácsiensis ecclesiarum canonice unitarum (1457—1471), comes perpetuus eiusdem loci, vicecancella-rius (1456—1457), secretarius can-cellarius (1457), summus cancella-rius (1464-1470) 27, 128, 149, 155, 180,188 | Stephanus Zápolyai, (vice)capitaneus partium superiorum Hungáriáé (1461), palatinus (1492-1499) 15, 47,120,132 | stipendiaria 154 | stpiendium 91, 94,116,153-154,160, 176,215,224,258,285-287 | stipendiarius 15, 46, 91, 126, 187, 224, 328 | strages 232—233 | Strigoni|um, civitas comitatus Strigo-niensis (Gran, Esztergom, in Hungária), —ensis archiepiscopus 94, 128, 149, 203, 301, 310, cf. Dionysius Szécsi, Iohannes Peckenschla-ger, Iohannes Vitéz de Zredna | Stropkov v. Sztropkó | Stuhlweißenburg v. Alba Regalis | stuprator 124 | subditus 94, 139, 170, 194, 206-207, 209, 216, 219, 224-225, 257, 292, 315 | sublimatus 90,265,290 sublimitas 317 | subscribo 181, 268, 271, 275, 278, 299, 304 | subsidium 28, 59, 126, 155, 173, 177, 180, 185, 194, 196, 199, 203, 211-217, 222-225, 227-230, 232-233, 235, 256-257, 259, 279, 318-324, 328,330 | subversio 291 | successor 170,180, 309 | succubitus 297 | succumbo 277, 296-297 | summa 323, — capitalis 284, 292, — pecuniarum 120,122,137, 248, 281, 320,328 | summus 128,149,152,199, 310 | sumptus 152, 180, 232, 319 | supplicatio 127, 149, 159, 201-202, 209,225,243 | supplico 23, 54, 91,127,134,142,154, 156, 159, 174, 179, 194, 202, 209, 223-225, 238, 240, 292, 294, 320-321,328 | supplicium 268 | suspectus 127, 248 | suspicio 302, 305 | sutor 256 | Svinia v. Szinye | Swyne v. Szinye | Symon v. Simon | Szabolcs, possessio comitatus Szabol-csiensis (in Hungária), —iensis comitatus 119, 131, 182, 298, cf Bogát, Franciscus Csáky, Ibrány, Kalló, Nicolaus Várdai, Szokol | Szakoly v. Szokol | Szatmáriensis comitatus v. Rivulus | Dominarum Szávaszentdemeter, civitas comitatus | ||||
 |
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
idéztette, aki azonban nem jelent meg.1 A per további sorsát az adatok hiánya miatt nem ismerjük.
Feltűnő, hogy Podmaniczky Mihály 1524 folya-mán a báni várkastélyt és tartozékait zálogba adta Tárczay János özvegyének, Zádorlaki Sára asszonynak. Ez az ügylet bizonyára kapcsolatban van az 1511 januárius elsején kelt királyi adománnyal, mely Podma-niczky Mihályt, a sárosmegyei Tarkő várának és a tárcái várkastélynak birtokába juttatta, mint társ-birtokost.2 A sárosmegyei birtoklásra vonatkozó ada-tokat nem ismerjük, de II. Lajos király 1524 december 21-én kelt beiktató parancsából arra lehet következ-tetni, hogy Podmaniczky Mihály kárpótolni akarta Tárczay Jánosnét, aki különben anyósa volt, a tőle kapott anyagi szolgáltatásokért. Megemlíthetjük, hogy a báni beiktatásnak Podmaniczky István püspök ellentmondott,3 kétségkívül azért, mert Podmaniczky Mihály nem volt tulajdonosa a báni birtoknak, mert hiszen az 1513 március 22-i családi egyezmény értelmé-ben Podmaniczky János megváltotta Podmaniczky Mihálynak Bánra vonatkozó jogigényeit ezer forinttal és mert Podmaniczky Jánosnak Ferenc Ádám nevű fia ekkor még élt. II. Lajos király valóban úgy döntött az ellentmondásból támadt perben, hogy Podmaniczky Mihály nem volt feljogosítva a báni várkastélyt zálogba adni, mert annak tulajdonjoga Ferenc Ádámot illeti.4 A per hallatára a régi tulajdonosok, a Kaszai-család tagjai is életjelt adtak magukról és ők is bejelentették igényüket a per tárgyát képező Bán városára.3
Az érvényben lévő családi egyezmények erejénél fogva a besztercei uradalom Podmaniczky János fiá-nak, Ferenc Ádámnak kezén maradt. Podmaniczky Mihály az uradalommal csak gyámi minőségének keretei közt és természetesen felelősséggel rendelkezhetett. Podmaniczky Mihálynak azonban e korlátozások elle-nére is gondja volt Besztercére, mely a családi hatalom-
1 Podmaniczky-Oklevéltár. II. 267—269. 11.
2 L. erre a Podmaniczky-Oklevéltár. II. 12—16. 11.
3 1524 december 31. Podmaniczky-Oklevéltár. II. 306— 309. 11.
4 1525 február 12. Podmaniczky-Oklevéltár. II. 328— 333. II.
' 5 1525 március 19. U. o. II. 359—361. 11.
paria prescriptarum litterarum restatutoriarum et repul-sionalium, necnon inhibitoriarum, evocatoriarum et insinuatoriarum ipsis Georgio et Johanni Marsovczky [...J1 Ambrosio Sarkan de Akoshaza iudici curie etc. (Következik a garamszentbenedeki konventnek Sárkány Ambrus országbíróhoz intézett, 1525 március 7 után kelt jelentése.)2, Litterarum siquidem inhibitoriarum conti-nentia verbális talis est: Spectabili et magnifico domino comiti Ambrosio Sarkan etc. (Következik a garamszent-benedeki konventnek II. Lajos királynak 1525 március 2-án Budán kelt oklevelét is magában foglaló 1525 márc. 17-én kelt jelentése.)3
138.
Pozsony, 1525 március 19.
A pozsonyi káptalan előtt Sztrecsei Kaszai György és fia Gáspár eltiltják Podmaniczky István nyitrai püspököt és Podmaniczky Mihályt Bán várkastélynak és tarto-zékainak birtoklásától, a királyt pedig az eladományo-
zásától.
Eredetije papíron, hátlapján pecsét nyomaival, az Országos Levéltárban őrzött. Maróthy-lvtban. 28. szám.
Nos capitulum ecclesie Posoniensis memorie com-mendamus, quod egregius dominus Georgius Kazzay, filius Johannis, filii Stephani similiter Kazzay de Sthree-cze4 et nobilis Caspar, filius eiusdem domini Georgii
1 A másolatból meg nem állapítható nagyobb hiány.
2 L. a 136. sz. oklevelet.
3 Az átírt oklevél befejezése után az oklevél folytatása elmaradt.
4 A Kaszai-család a XV. században megszerezte Bán mezővárost és tartozékait zálogbirtokként, azonban, mivel szoros kapcsolatban állottak Giskra cseh vezérrel, Mátyás király a báni uradalmat elvette tőlük és 1466-ban Podmaniczky Lászlónak adományozta, ugyancsak zálogbirtokként. (V. ö. Szerémi—Ernyey : i. m. 349. s köv. 11. és Podmaniczky-Oklt. X. 53—54. ii.) A Kaszaiak Bánból kiszorulván, az attól délre fekvő Sztrice (Nagy- és Kis-) helységben húzódtak meg, innen az oklevélben feltüntetett „de Sthreecze" megkülönböztetés
Kazzay ad nostram personaliter veniens presentiam, reverendissimnm dominum Stephanum Podmanyczky de Podmanin episcopum ecclesie Nittriensis et magni-ficum dominum Michaelem similiter Podmanyczky de eadem Podmanyn, eiusdem domini Michaelis Podma-nyczky heredes atque successores ac alios universos et singulos homines cuiuscunque status, gradus et condi-tionis existentes, ab impetratione, occupatione et quovis sub colore sub ipsis appropriatione, statui-factione et detentione castelli ipsorum domini Georgii Kazzay et Casparis filii eiusdem Baan vocati,1 in comi-tatu Thrynchiniensi existentis, oppidorumque ac villa-rum, prediorum et quorumvis iurium possessionario-rum, theloniorum et quorumcunque tributorum, molen-dinorum, fluviorum, montium, silvarum et quarumiibet aliarum pertinentiarum quibusvis nominibus appella-tarum, ad idem castellum Baan de iure spectantium et pertinere debentium, usufructuumque et quarum-libet utilitatum perceptione, seu percipi factione, animo etiam revocandi quaslibet fassiones ab ipso domino Georgio Kazzay, vei ab egregio Nicolao similiter Kazzay de predicta Sthreecze, fratre carnali eiusdem domini Georgii Kazzay aut aliis quibuscunque fratribus ipso-rum generationalibus per quoscunque personas super ipso castello Baan et predictis suis pertinentiis violen-ter extortas2 et alio quovis modo exactas, item universa et singula capitula ac conventus et quevis alia loca
Az oklevél adatai alapján a leszármazási tábla a következő-képpen állítható össze :
István (1466 körül. Podmaniczkv-Oklt. I. 53.)
1
János
Györgv Miklós
I
Gáspár
A Kaszai-család leszármazási tábláját a korábbi nemzedé-kekre 1. Podmaniczky-Oklt. I. 68. 1.
1 A Bán városra vonatkozó adománvlevelek stb. a Podma-niczkv-Oklt. I. 53—54., 55., 57—59., 63—64., 65—66., 67— 69. 11.
2 V. ö. Mátyás király 1467 február 27-i adománylevelével. Podmaniczky-Oklt. I. 70. s köv. 11
credibilia super huiusmodi fassionibus a quarumcunque litterarum confectione et emanatione, serenissimumque principem et dominum dominum Ludovicum Dei gratia regem Hungarie et Bohemie etc. dominum nostrum gratiosissimum, eiusdemque domini nostri gratiosissimi antecessores et successores reges a dona-tione et collatione regiorumque consensuum eorundem superinde adhibitione qualitercunque iam factis vei fiendis prohibuerunt contradicendo et contradixerunt inhibendo publice et manifeste coram nobis vigore et testimonio presentium mediante. Dátum in dominica Oculi, anno Domini millesimo quingentesimo vigesimo quinto.
139.
Buda, 1525 március 27.
II. Lajos király ítéletlevele abban a perben, mely a nyúl-szigeti premontreiek és Podmaniczky Mihály között Boros-jenő részbirtok miatt folyt, amely ítéletlevél akként szólt, hogy a fenti birtokot vissza kell adni a jelpereseknek.
Eredetije papíron, rányomott pecsét töredékeivel, az Orsz.
Levéltárban. Dl. 24,057.
Nos Ludovicus Dei gratia rex Hungarie et Bohemie etc. damus pro memória, quod nobis feria quarta post dominicam Oculi noviter preteritam1 in presenti sci-licet termino die diei dominice Reminiscere proxime elapse,2 ad quem scilicet terminum universe cause regnicolarum nostrorum breves, necnon breves brevium pariter et transmissionales, necnon factum novorum actuum potentiariorum quintidecimi diei, preterea im-pignoratitiorum, dotaliciorumque et obligaminum tan-gentes et concernentes, per nostram maiestatem gene-raliter fuerant prorogate, unacum nonnullis dominis prelatis et baronibus, magistrisque prothonotariis et predicti nostri nobilibus, sedis scilicet nostre iudiciarie iuratis coassessoribus pro tribunali consedentibus,
1 1525 március 22.
2 1525 március 12.
Johannes de Thorda1 pro venerabili et religioso fratre Francisco de Feghwernek preposito ecclesie de Saag2 cum procuratoriis litteris eiusdem, presente ibidem et adherente Gregorio de Zenth Iwan3 íegitimo procuratore egregii Michaelis Podmanyczky de Podmanyn, legit-timi tutoris egregii pueri Francisci Adam, filii magni-fici condam Johannis Podmanyczky de predicta Pod-manyn, qui pro eodem Michaele Podmanyczky cum procuratoriis litteris nostris astabat, nostram persona-lem veniens in presentiam, exhibuit et presentavit nobis quasdam litteras honorabilis capituli ecclesie Budensis restatutorias in papiro patenter confectas, hunc teno-rem continentes : Nos capitulum etc. (Következik a budai káptalan 1525 március 2-án kelt oklevele.Quibus exhibitis et presentatis idem Johannes de Thorda legi-timus, ut prefertur, procurator dicti Francisci prepositi, nomine et in persona eiusdem, nobis voce querulosa exponere curavit in hunc modum, quod quamvis idem Franciscus prepositus novissimis istis diebus totales portiones possessionarias ecclesie sancti Michaelis archangeli in insula leporum fundate5 in possessione Boros Jenew vocata in comitatu Pilisiensi existente habita, predicte ecclesie sancti Michaelis archangeli iuridice adiudicatas per nostrum regium et dicti capi-tuli ecclesie Budensis homines vigore quarundam litte-rarum nostrarum adiudicatoriarum exinde confectarum restatui procuraverit, iidemque noster et dicti capituli ecclesie Budensis homines predictam ecclesiam in reali et pacifico dominio et possessione antelatarum portio-num possessionariarum reliquerint atque commiserint, pro ut id quoque predicte littere restatutorie pure et absque omni iuridico impedimento executioni deman-date testantur : Nichilominus tamen prefatus Michael Podmanyczky in causam attractus non veritus ratam nostram iudiciariam commissionem et deliberationem iam effectui et exequutioni demandatam violare, pari-
1 Bizonyára ugyanaz, aki a 131. sz. oklevélben van fel-említve.
2 L. a 128. sz. oklevelet.
3 L. a 130. sz. oklevelet.
4 L. a 130. sz. alatt.
5 L. a 128. sz. oklevelet.
ter et perturbare, prenotatas portiones dicte ecclesie sancti Michaelis archangeli possessionarias in pretacta possessione Boros Jenew adiacentes statim post factam premissam restatutionem contra iura et libertates regni nostri pro se minusiuste et indebite viaque iuris sine omni reoccupasset, reoccupatasque teneret et conser-varet ac nonnullos ex colonis et jobagionibus predicte ecclesie sancti Michaelis archangeli in dictis portionibus eiusdem possessionariis residentibns captivasset, captos-que in dirissima detineret captivitate in preiudicium et dampnnm predicte ecclesie manifestum. Suplicans idem Johannes Thorday nomine et in persona prelibati fratris Francisci prepositi, quod nos velnti princeps et legittimus patrónus omnium ecclesiarum, eundem Fran-ciscum prepositum et per consequens predictam eccle-siam sancti Michaelis archangeli in snis iustis iuribus adversus prelibatum Michaelem Podmanyczky tueri, protegere deffendereque et manutenere dignaremur.
Nos igitur visis et perlectis seriebus et continentiis predictarum litterarum dicti capituli ecclesie Budensis restatutoriis, circumspectis etiam et diligenter intuitis atque intellectis predictis aliis litteris nostris adiudi-catoriis superinde, ut premittitur, editis atque confec-tis, quia prenotatas portiones possessionarias prenar-rate ecclesie sancti Michaelis archangeli in iamfata possessione Borosienew habitas et ex continentiis pre-missarum litterarum restatutoriarum per dictos nostrum et antelati capituli ecclesie Budensis homines iuxta iudiciariam nostram deliberationem, contentaque litte-rarum nostrarum adiudicatoriarum exinde, ut prefer-tur, editarum, eidem ecclesie rite et legitime resta-tutas esse intelligimus. Obhoc idem Michael Podma-nyczky, veluti violentus et temerarius reoccupator earundem portionum possessionariarum, turbatorque nostre iudiciarie deliberationis de dominio earundem portionum possessionariarum violenter, ut premissum, reoccupatarum, eici et e[xcl]udi, iidemque rustici et coloni predicte ecclesie captivati de eiusdem captivi-tate exmitti et eliberari et nichilominus idem Franci-scus prepositus veluti tutor prenarra[te] ecclesie sancti Michaelis archangeli in dominium earundem portionum possessionariarum occupatarum rursus et iterum reim
poni debere nobis ac prefatis dominis p[relati]s, baro-nibus, magistrisque prothonotariis ac predicti regni nostri nobilibus, sedis scilicet nostre iudiciarie iuratis coassessoribus nobiscum in eadem sede nostra iudi-ciaria existfentibus] cernebatur manifeste, de quorum consilio prematuro nos prefatum Michaelem Podma-nyczky, veluti violentum occupatorem et turbatorem nostre iudiciarie deliberationis de dominio earundem portionum possessionariarum eiciendum et excluden-dum, eosdemque colonos captivos per ipsum de ipsa captivitate exmittendos atque predictam ecclesiam sancti Michaelis et per consequens vice et in persona eiusdern prefatum fratrem Franciseum prepositum tuto-rem et protectorem eiusdem in dominium ipsarum portionum possessionariarum reimponendum et per nos tuendum atque protegendum (etiam via facti) deeernentes et committentes, prout decrevimus et committimus, auctoritate nostra regia scilicet iudiciaria, iureque et iustitia mediante. Dátum Bude sexto die termini prenotati, anno Domini millesimo quingentesimo vigesimo quinto.
Lecta et extradata per me magistrum Nicolaum Mylethynczy prothonotarium.1
140.
Buda, 1525 április 24.
II. Lajos király a zalamegyei Hegyesei várát, a pest-megyei Érd kúriát és a trencsénmegyei Lednice várát tartozékaikkal Ákosházi Sárkány Ambrus országbíró-nak, továbbá Sárkány Jánosnak és Ferencnek adomá-nyozza.
Átírva Nádasdy Tamás nádornak 1559 március 15-én Pozsony-ban kelt oklevelében.
Nos Ludovicus Dei gratia rex Hungarie et Bohe-mie etc. memorie commendamus tenore presentium significantes quibus expedit universis, quod nos in animo nostro ponderantes et sepenumero revolventes
8 L. jelen kötet 47. sz. oki
illa preclara et cumulatissima servitiorum merita fidelis nostri magnifici comitis Ambrosii Sarkan de. Akoshaza iudicis curie nostre, comitis Zaladiensis et consiliarii nostri,1 que idem sacre imprimis huius regni nostri Hungarie corone, et deinde sub diversis temporibus paterne condam et nostre maiestati in variis et non vulgaribus legationibus,2 ac aliis id genus expeditioni-bus in plurimis regnis apud varios principes cum summa prudentia, dexteritate ac fidelitate, non habita ratione rerum et persone sue, pro voto nostro exhibuit et impendit, totum et omne ius nostrum regium, siquod in castro Hygyesd,3 ac possessionibus Almád,4 Bech,5 Gyerek,6 Walws,7 Wynthornyazelews8 et curia nobi-litari in eadem possessione Wynthornyazewles exi-stenti, ac portionibus possessionariis Thewrek,9 Kar-mach,10 Chyafford11 ad idem castrum pertinentibus et in portioné Kezeprayk12 ac curia nobilitari in eadem Ivewzeprayk habita et idem portionibus Felsewrayk, Pethrete,13 Jakabffalwa,14 Lengyel,15 Akoshaza,16 Eber-
1 Életrajzi adatai összeállítva Fógel J. : II. Lajos udvar-tartása. 34. 1. L. azonfelül a 65. sz. oklevelet is.
2 1519-ben Aachenben, majd Nürnbergben ; a krakói udvarban képviselte II. Lajost. (Fógel J. : 101., 104., 106. )l.)
3 Hegyesd vára Zala megyében ; romjai Tapolcától ké., Hegyesd falu közelében ma is láthatók. (Csdnki: III. 10—11.11.)
4 Almád város Csdnki szerint (III. 18.) „Hegyesd vidékén feküdt s nem a mai veszprémmegyei, Balaton melletti Almádit kell értenünk".
5 Bécs h. fekvését nem tudjuk meghatározni. (Csdnki: III. 33—34. 11.)
6 Ma Meszes-Györök h. Keszthelytől k. a Balaton partján. (Csdnki: III. 57. 1.)
7 Válus (Vélos) h. ma Vállus falu és major Keszthelytől északkeletre. (Csdnki: III. 121.)
8 Ma Yindornya-Szőllős Szentgróttóldk. (Csdnki: III. 113.1.)
9 Törek-puszta Lesencze-Tomaj mellett d. (Csdnki: III. 118.1.)
in Karmacs h. Keszthelytől ény. (Csdnki: III. 68. h)
11 Csáford h. Szentgrót mellett' dny. (Csdnki : III. 40. 1.)
12 Középrajk és Felsőrajk h. megfelelnek a mai Alsó- és Felsőrajknak, Zalaapátitól dny. (Csdnki : III. 96^—^97. 11.)
13 Petréte ma Pötréte h. Zalaapátitól dny. (Csdnki: 111.94.1.)
14 Ma puszta Jakabfa néven, Zalaapátitól d. (Csdnki: III. 120. 1.)
15 Ma Nagy-és Kislengyel h. Zalaegerszegtől dnv. (Csdnki : III. 78. 1.)
16 Ma az Árkos)-ázi-puszta Zalaegerszegtől dnv. (Csdnki: III. 27. 1.)
gyec1 ad dictam curiam pertinentibus, omnino in comitatu Zaladiensi existentibus, necnon in curia nobilitari in portioné Erd2 existenti, ac Berkydyod,3 Eben,4 Jenye5 portionibus, ac in possessione Thar-nok6 ac oppido Thethen,7 item Kezy8 portioné ac curia nobilitari in portioné Kezy habita, item posses-sione deserta Zewkeffewlde9 ad prefatam curiam Erd pertinentibus, omnino in comitatu Pesthiensi existen-tibus, aut in Wal10 portioné et curia nobilitari in eadem portioné existente, item Barachka11 unacum nobili-tari curia in eadem in Albensi, item Eghhaspaka,12 Naghzarwa,13 Bodak,14 possessionibus Kyszarwa,15 Chwkarpaka,16 Naghlek,17 Elepathon,18 Fele19 porti-onibus in Posoniensi, item castro Lednycze20 unacum op])ido similiter Lednycze, oppido Pwko,21 Nywycze,22
1 Ma Ebergény h. Zalaegerszegtől dny. (Csánki: III. 48. 1.)
2 Érd li. ina F'ejér megyében, Budától d.
3 Berki ma Berki-puszta, Tárnok mellett Fejér megyében. Diód a mai Diósd h. Téténv és Érd szomszédságában. (Csánki: I. 27. 1.)
4 Ébénv h. fekvését közelebbről nem ismerjük. (Csánki : I. 13. 1.)
5 Ma Jenő h. Zsámbéktól ék.
6 Tárnok h. a mai Fejér m. ény. sarkában.
7 Tétény város, ma Nagy- és Ivistétény h. Budától d.
8 A mai Budakeszinek felel meg. (Csánki: I. 13—14. 11.)
!l Szőkefölde fekvését közelebbről nem ismerjük.
10 Yál h. Székesfehérvártól ék.
11 Baracska h. Martonvásár közelében dny.
12 A mai Kis- és Nagy-Páka helységek valamelyike, Somorjától ék.
13 Nagyszarva h. a Csallóközben, Yajkától é.
14 Nagybodak h. a Duna mellett Vajkától dk.
15 Kisszarva h. u. o.
1S Csukár-Páka h. Somorjától k.
17 Nagy légii h. Somorjától ék.
18 A Patony helységek valamelyike. Dunaszerdahelytől északnyugatra.
19 Fele, a későbbi Feel, a Csallóközben.
30 Lednice vára. Lovcsániji Gyula: A Vág és vidéke. 117—118. 11. Podmaniczky-Oklt. í. 404. 1.
21 Pucho h. a Vág jobbpartján.
22 Nimnic h. a Vág-f. jobbpartján, Puchótól ék
Hlwpogiawo,1 Horyncz,2 Kowazo,3 Zthresnycze,4 Dolinán,5 Meztheczko,6 Lyza7 possessionibus, aliis-qne pertinentiis ad dictum castrum ab antiquo perti-nentibus in comitatu Trynchiniensi existentibus habitis qualitercunque haberemus, ant nostram ex quibus-cunque cansis, viis, módis, et rationibus concernerent maiestatem, simulcum cnnctis suis utilitatibus et pertinentiis quibuslibet, etc. (következik a szokásos jel-sorolás), snb suis veris metis et antiquis existentibus memorato comiti Ambrosio Sarkan, ac per eum magni-ficis Joanni et Francisco Sarkan,8 ipsorumque here-dibus et posteritatibus universis, dedimus, donavimus et contulimus, immo damus, donamus et conferimus iure perpetuo et irrevocabiliter tenendam, possiden-dam, pariter et habendam, salvo iure alieno, harum nostrarum vigore et testimonio litterarum mediante, quas in formain nostri privilegii redigi faciemus, dum nobis in specie fuerint reportate. Dátum Bwde, in festő l)eati Georgii martiris, anno Domini millesimo quingentesimo vigesimo quinto, regnorum vero pre-dictorum anno decimo.
1
Subscribe to:
Posts (Atom)