| Francisci Döry-Georgius Bónis-Geisa Érszegi-Susanna Teke: Decreta Regni Hungariae : Gesetze und Verordnungen Ungarns 1458–1490 (Budapest, 1989. Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 19.) | |
| 55. | Begriff des Dekrets und seine gesellschaftliche Rolle zur Zeit von König Matthias (34. oldal) |
| ... er zum Beispiel die Brüder Kaszai wegen Untreue, weil non veriti ... | |
| 56. | A dekrétum fogalma és társadalmi szerepe Mátyás korában (64. oldal) |
| ... szeptember 30- án pl. a Kaszai fivéreket hűtlenség bűnében marasztalja el, ... | |
| 57. | Indices (340. oldal) |
| ... Cenadinensis ( 1457- 1466) 150 Albertus Kaszai , nobilis comitatus Trinciniensis 34, 64,126 ... | |
| 58. | Indices (363. oldal) |
| ... nobilis comitatus Szabolcsiensis 183 Iohannes Kaszai , nobilis comitatus Trinciniensis 34, 64,126 ... | |
| 59. | Indices (365. oldal) |
| ... Albertus, Iohannes, Petrus, Stanislaus, Stephanus Kaszai Kazza v. Kasza Késmárk v. ... | |
| 60. | Indices (383. oldal) |
| ... 39,68,265- 266 stabilitás 16,31,48,61,234 Stanislaus Kaszai, nobilis comitatus Trinciniensis 34, 64,126 ... | |
auch auf Grund einiger Äußerungen von Matthias denken könnten, er habe das Gesetz als über sich stehend betrachtet, das zu übergehen auch nicht in seiner Macht stehe, so müssen wir einsehen, daß wir ein falsches Bild erhalten würden, wenn wir das Verhältnis von König und Gesetz auf dieser Grundlage beurteilen würden. In seinem Brief an Friedrich III. vom 16. Januar 1465, als er sich die Steuer der unter des Kaisers Oberhoheit stehenden ungarischen Gebiete sichern wollte, argumentierte Matthias damit, daß einem Dekret, das non ex aliqua privata causa, sedpro publico fidei negotio editum est, alle Untertanen, die ungarischen Untertanen des Kaisers mit eingeschlossen, Folge zu leisten haben, und er habe keine Macht (potestas), die Stadt Güns von der Zahlung der durch das Dekret erlassenen Steuer zu befreien. Dabei würde er, um seinen guten Willen gegenüber dem Kaiser zu zeigen, dies gerne tun, si esset in potestate nostra ius dispensandi super contributione suprafacta. Gleichzeitig befreite er noch im gleichen Jahr, am 8. September 1465, Ödenburg von der Zahlung der auf dem gleichen Reichstag festgesetzten Steuer, woraus offensichtlich wird, daß Matthias, wenn er es wollte, die Macht hatte, das Gesetz zu übergehen.
Matthias war sich der verpflichtenden Kraft des Gesetzes bewußt (videanturque non aliud nisi equum atque iustum et precipue id postulare quod etiam per regni decretum facere compellimur, schrieb er am 19. März 1488 in einer Urkunde, die eine Kenntnisnahme entsprechend dem Gesetz verfügte).48 Er verlangte von seinen Untertanen, daß sie das Gesetz einhielten, und wenn er konnte, bestrafte er jene, die sich gegen das Gesetz auflehnten. (Am 30. September 1462 verurteilte er zum Beispiel die Brüder Kaszai wegen Untreue, weil non veriti generalia decreta predecessorum nostrorum regum Hungáriáé regnique nostri et nostra.)49 Das bedeutete selbstverständlich nicht, daß er die Einhaltung der Gesetze für die eigene Person ebenfalls immer für verpflichtend gehalten (Brandolinus Lippus, der die Prinzipien von Matthias gut kannte, läßt in seinem Werk Matthias sagen: Regem ergo non legum ministrum aut instrumentum esse, sed legibus preesse dominarique perspicuum est)50 und zugunsten seiner Anhänger oder aus anderen politischen Erwägungen auch ein neu erlassenes Gesetz nicht etwa übergangen hätte. Die lange Reihe der non obstante-Urkunáen ist der Beweis dafür, daß Matthias ex certa nostra scientia, de plenitudine potestatis mehrmals entgegen dem Gesetz vorging und im Interesse einzelner Untertanen eine Ausnahme machte. Es muß hier bemerkt werden, daß Matthias im ersten Jahrzehnt seiner Herrschaft sogar mehrmals die Übergehung des Gesetzes mit Billigung des königlichen Rates, ja sogar des Reichstags bzw. auf dessen Anraten hin verfügte, was über das Ansehen des Gesetzes hinaus
48 Cod. Zichy XIpp. 486-487.
49 Ungarisches Staatsarchiv, Dl 15772.
50 Aurelius Brandolinus Lippus: De comparatione rei publicae et regni. Ed.: J. Ábel. Irodalomtörténeti Emlékek 2 (1890) pp. 77—183. Vgl. Bónis: Középkori jogunk pp. 80—81
Sopront még ugyanabban az évben, 1465. szeptember 8-án felmentette az ugyanezen országgyűlésen rendelt adó fizetése alól, amiből nyilvánvaló, hogy ha akarta, volt hatalma a törvény félretételére.
Mátyás a törvény kötelező erejének tudatában volt (videanturque non aliud nisi equum atque iustum et precipue id postulare quod etiam per regni decretum facere compellimur — írta 1488. március 19-én egy tudományvételt a törvény szerint elrendelő oklevélben).48 Alattvalóitól a törvény tiszteletben tartását megkövetelte, és a törvénnyel szembeszegülőket, ha tehette, meg is büntette (1462. szeptember 30-án pl. a Kaszai fivéreket hűtlenség bűnében marasztalja el, mert non veriti generálta decreta predecessorum nostrorum regum Hungarie regnique nostri et nostra).49 Ez természetesen nem jelentette azt, hogy a törvény megtartását magára nézve is mindig kötelezőnek tartotta (a Mátyás elveit jól ismerő Brandolinus Lippus mondatja Mátyással egyik művében: Regem ergo non legum ministrum aut instrumentum esse, sed legibus preesse dominarique perspicuum est50), és hívei kedvéért vagy egyéb politikai megfontolásból ne tette volna félre a csak frissen meghozott törvényt is. A non obstante oklevelek hosszú sora a bizonyíték rá, hogy Mátyás ex certa nostra scientia, de plenitudinepotestatis nemegyszer a törvény ellenére járt el, tett kivételt egyes alattvalói érdekében. Megjegyzendő, hogy uralkodásának első évtizedében többször is előfordult, hogy a király a törvény félretételét a királyi tanács, sőt, az országgyűlés egyetértő hozzájárulásával, illetve tanácsával rendelte el, ami a törvény tekintélyén túl, a király és a rendek közötti erőviszonyokra is következtetni enged. 1463. május 18-án pl. de plenitudine nostre regié potestatis prelatorum etiam et baronum ac nobilium nostrorum consilio prematuro ... non obstantibus Ulis articulis decretorum regni nostri ut alienigenis hereditates et honores conferre non possemus (1458, 1439, 1444) nevezi ki Vitovec Jánost Zagoria örökös ispánjává. Jellemző, hogy a kinevezési okmányt 1464. március 31-én, a koronázási országgyűlésen már csak de auctoritate nostra regia prelatorumque et baronum ad id accedente consilio erősíti meg és írja át ünnepélyes formában.51 1464. április 10-én pedig az országgyűlési határozat ellenére Töttös Lászlónak ex deliberatione baronum engedélyezi vára megtartását.52 Különösen a koronázási országgyűlés azon rendelkezését mellőzi gyakran a király, amely az adománylevelek megerősíttetését a koronázástól számított egy éven belül tette kötelezővé. Még 1484-ben, tehát 20 évvel a koronázási dekrétum kiadása után is találkozhatunk olyan oklevéllel, amelyben a törvény ellenére erősít meg
48 Cod. Zichy XIpp. 486-487.
49 Magyar Országos Levéltár, Dl 15772.
50 Aurelius Brandolinus Lippus: De comparatione rei publicae et regni. Ed.: J. Ábel. Irodalomtörténeti Emlékek 2 (1890) pp. 77—183. Vö. Bónis: Középkori jogunk pp. 80—81.
51 Magyar Országos Levéltár, Dl 33195.
52 Cod. Zichy Xp. 295.
| Francisci Döry-Georgius Bónis-Geisa Érszegi-Susanna Teke: Decreta Regni Hungariae : Gesetze und Verordnungen Ungarns 1458–1490 (Budapest, 1989. Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 19.) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 61. | Indices (384. oldal) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(1479-1493) 16, 21, 211, 213, 235, 241,254,261,310,312 Stephanus Kaszai, nobilis comitatus Trinciniensis 34, 64,126 Stephanus Perényi, magister dapifero-rum (1462 — 1466), magister agaso-num (1468—1469), thesaurarius (1471-1475) 129,150,189 Stephanus Sanctus I, rex Hungáriáé (1000-1038) 198 Stephanus Thomas, rex Bosnae (1444-1462) 107 Stephanus III, vaivoda Moldáviáé (1475-1481)232 Stephanus Várdai, presbyter cardina-lis tituli S. Nerei et Achillei (1467— 1471), archiepiscopus Colocensis et Bácsiensis ecclesiarum canonice unitarum (1457—1471), comes perpetuus eiusdem loci, vicecancella-rius (1456—1457), secretarius can-cellarius (1457), summus cancella-rius (1464-1470) 27, 128, 149, 155, 180,188 Stephanus Zápolyai, (vice)capitaneus partium superiorum Hungáriáé (1461), palatinus (1492-1499) 15, 47,120,132 stipendiaria 154 stpiendium 91, 94,116,153-154,160, 176,215,224,258,285-287 stipendiarius 15, 46, 91, 126, 187, 224, 328 strages 232—233 Strigoni|um, civitas comitatus Strigo-niensis (Gran, Esztergom, in Hungária), —ensis archiepiscopus 94, 128, 149, 203, 301, 310, cf. Dionysius Szécsi, Iohannes Peckenschla-ger, Iohannes Vitéz de Zredna Stropkov v. Sztropkó Stuhlweißenburg v. Alba Regalis stuprator 124 subditus 94, 139, 170, 194, 206-207, 209, 216, 219, 224-225, 257, 292, 315 sublimatus 90,265,290 sublimitas 317 subscribo 181, 268, 271, 275, 278, 299, 304 subsidium 28, 59, 126, 155, 173, 177, 180, 185, 194, 196, 199, 203, 211-217, 222-225, 227-230, 232-233, 235, 256-257, 259, 279, 318-324, 328,330 subversio 291 successor 170,180, 309 succubitus 297 succumbo 277, 296-297 summa 323, — capitalis 284, 292, — pecuniarum 120,122,137, 248, 281, 320,328 summus 128,149,152,199, 310 sumptus 152, 180, 232, 319 supplicatio 127, 149, 159, 201-202, 209,225,243 supplico 23, 54, 91,127,134,142,154, 156, 159, 174, 179, 194, 202, 209, 223-225, 238, 240, 292, 294, 320-321,328 supplicium 268 suspectus 127, 248 suspicio 302, 305 sutor 256 Svinia v. Szinye Swyne v. Szinye Symon v. Simon Szabolcs, possessio comitatus Szabol-csiensis (in Hungária), —iensis comitatus 119, 131, 182, 298, cf Bogát, Franciscus Csáky, Ibrány, Kalló, Nicolaus Várdai, Szokol Szakoly v. Szokol Szatmáriensis comitatus v. Rivulus Dominarum Szávaszentdemeter, civitas comitatus | ... 211, 213, 235, 241,254,261,310,312 Stephanus Kaszai, nobilis comitatus Trinciniensis 34, 64,126 ... | (1479-1493) 16, 21, 211, 213, 235, 241,254,261,310,312 | Stephanus Kaszai, nobilis comitatus Trinciniensis 34, 64,126 | Stephanus Perényi, magister dapifero-rum (1462 — 1466), magister agaso-num (1468—1469), thesaurarius (1471-1475) 129,150,189 | Stephanus Sanctus I, rex Hungáriáé (1000-1038) 198 | Stephanus Thomas, rex Bosnae (1444-1462) 107 | Stephanus III, vaivoda Moldáviáé (1475-1481)232 | Stephanus Várdai, presbyter cardina-lis tituli S. Nerei et Achillei (1467— 1471), archiepiscopus Colocensis et Bácsiensis ecclesiarum canonice unitarum (1457—1471), comes perpetuus eiusdem loci, vicecancella-rius (1456—1457), secretarius can-cellarius (1457), summus cancella-rius (1464-1470) 27, 128, 149, 155, 180,188 | Stephanus Zápolyai, (vice)capitaneus partium superiorum Hungáriáé (1461), palatinus (1492-1499) 15, 47,120,132 | stipendiaria 154 | stpiendium 91, 94,116,153-154,160, 176,215,224,258,285-287 | stipendiarius 15, 46, 91, 126, 187, 224, 328 | strages 232—233 | Strigoni|um, civitas comitatus Strigo-niensis (Gran, Esztergom, in Hungária), —ensis archiepiscopus 94, 128, 149, 203, 301, 310, cf. Dionysius Szécsi, Iohannes Peckenschla-ger, Iohannes Vitéz de Zredna | Stropkov v. Sztropkó | Stuhlweißenburg v. Alba Regalis | stuprator 124 | subditus 94, 139, 170, 194, 206-207, 209, 216, 219, 224-225, 257, 292, 315 | sublimatus 90,265,290 sublimitas 317 | subscribo 181, 268, 271, 275, 278, 299, 304 | subsidium 28, 59, 126, 155, 173, 177, 180, 185, 194, 196, 199, 203, 211-217, 222-225, 227-230, 232-233, 235, 256-257, 259, 279, 318-324, 328,330 | subversio 291 | successor 170,180, 309 | succubitus 297 | succumbo 277, 296-297 | summa 323, — capitalis 284, 292, — pecuniarum 120,122,137, 248, 281, 320,328 | summus 128,149,152,199, 310 | sumptus 152, 180, 232, 319 | supplicatio 127, 149, 159, 201-202, 209,225,243 | supplico 23, 54, 91,127,134,142,154, 156, 159, 174, 179, 194, 202, 209, 223-225, 238, 240, 292, 294, 320-321,328 | supplicium 268 | suspectus 127, 248 | suspicio 302, 305 | sutor 256 | Svinia v. Szinye | Swyne v. Szinye | Symon v. Simon | Szabolcs, possessio comitatus Szabol-csiensis (in Hungária), —iensis comitatus 119, 131, 182, 298, cf Bogát, Franciscus Csáky, Ibrány, Kalló, Nicolaus Várdai, Szokol | Szakoly v. Szokol | Szatmáriensis comitatus v. Rivulus | Dominarum Szávaszentdemeter, civitas comitatus | ||||
No comments:
Post a Comment