Friday, May 28, 2010

Kassay Farkas család

Székudvarhelyen, a székely „anya-széken” 1579-ben alakult a szűcs céh.
Faluhelyen természetesen már jóval korábban dolgoztak mesteremberek bőrrel,
 az eredeti székely viselet állandó tartozéka volt a bunda, a bundasapka.
1589-ben a városban említés történik bizonyos „német szabóról” – tehát ebben 
az időben már élesen megkülönböztették a viseleteket „népviselet” és
„idegen viselet” szerint.
 Ebbe a közegbe csöppent 1616-ban Kassáról a Farkas család.
Áttelepülésük oka nem ismert, de ebből a famíliából mindig akadt vállalkozó az 
évszázadok során a szűcsmesterség folytatására.
A XIX. század második
felében Kassay Farkas Dénes hosszú ideig a helyi szűcsök
céhmestere volt. 
A család – amint láthatjuk – még 300 évvel
később is büszkén viselte a Kassay előnevet. Fia, Kassay
Farkas Domokos 1897–1973 között mint „német szűcs”
igen nagy megbecsülésnek örvendett, és csak a nemes prémek
érlelésével foglalkozott. 
Ő tehát már ízig-vérig városi szűccsé vált.
 Kassay Farkas Miklós (1909–1981) és felesége,
Kassayné Fancsali Róza (1926) is a szakmában dolgoztak.
A családban akadtak olyanok, akik a vendéglátásban keresték
a megélhetést, mint például ifj. Kassay Farkas Dénes,
aki a városban, a Kossuth Lajos utcában működtette „Kassay”
éttermét és szállodáját.Naponta friss hideg felvágottak
és meleg ételek, üdítő- és szeszes italok mérsékelt áron
kaphatók”. Ugyanő üzemeltette „Homoród-fürdőn, a Hargita
fenyves aljában ózondús levegőjű és borvízforrásokban
bővelkedő helyen, (...) az Ilona-völgyben a Kassay-lak
panziót”, mely 20 egészséges, komfortos szobával állt a
nyaralók és a kirándulók rendelkezésére.
1929. október 6-án a volt császári és királyi 82. gyalogezred
bajtársi találkozót tartott Székelyudvarhelyen, és ez
alkalomból fénykép is készült. Ezen ifj. Kassay Farkas
Dénesen kívül Kassay Farkas Gyula, és id. Kassay Farkas
Dénes vannak megörökítve.
Napjainkban a családot Kassay Ilona, Kassay Ákos, Kassay
Andrei, Kassay Erőss László, Kassay Francisc, Kassay
Gábor, Kassay Gyöngyvér, Kassay Juliánna Margit, Kassay
Loránd, Kassay Rozália és Kassay Silvia képviselik.
A Kassay Farkas család 400 éve dolgozik választott „új”
szülőföldje felemelkedésén.




Orbó (Felső-).

Nevének változatai: 1315-ben* Wrbou. 1325-ben* és 1393-ban* Orbou. 1553-ban* Arbo. 1506-ban* Oláh-Orob. 1613-ban* Arbó. 1631-ben* Arrbó és Csicso-Orbo. 1750-ben* Felső-Orbó. Oláhul Girbou.
Felső-Orbó nevét a szláv orba: fűz szóból veszi.* Előnevét magas fekvése után kapta.
Magas hegyek között a róla nevezett azon patak fejénél fekszik északról délre huzódva, a mely Kozárvár és Monostorszeg között jobbról a Nagy-Szamosba siet. Deéstől 13.8 kilométernyire a deési járásban.
Orbó első birtokosai a mai Losonczi Bánffy család elei, Dénes {293.} nádor s fia Dénes ispán voltak. Ezen Dénes iaitól Tamás és Istvántól a XIV. század elején uralkodó zavaros időben Orbót a hatalmas László erdélyi vajda jogtalanul elfoglalta, kik birtokukat csak 1315-ben* Róbert Károly parancsára nyerték vissza.
A Bánffy Dénes fiai közt 1325-ben* megejtett osztály szerint Orbó Bánffy Istvánnak jutott, ő pedig 1335-ben* Losonczi Tamásnak adja ennek nógrádi birtokaiért cserébe, de úgy látszik a csere nem történt meg, mert Bánffy Istvánról fiára Dénesre szállott s majd ennek halálával 1393-ban* a Bánffyak közti osztály szerint néh. Dénes bán fiainak: Péter, György és Lászlónak és azon néhai István fiainak: László és Istvánnak jutott.
1455-ben*5 Bánffy István fiai: László, János, György, András és Mihály Orbót Odoardo olasz deési sókamarásnak zálogba vetették.
1502-ben* Losonczi Bánffy János Orbót Csicsó urának István moldvai vajdának s fiának Bogdánnak eladja.
1530-ban* Sztarhira Bánffy Pál a birtokosa.
1553-ban* emlittetik, hogy Orbót Báthory András a ráczoknak adományozta oda.*
1566-ban* F.-Orbót II. János király birja, idevaló jobbágyok: Vajda, Sándor, Vele Lukács és Metgyes István esküdtek.
1590-ben* birtokosai: Bánffy Pál és Báthory Borbála fiai Boldizsár és Bánffy Gábor.
1595-ben* itteni birtokoosk néh. Bánffy Boldizsár és Patochy Erzsébet árvái és Bánffy Gábor.*.
1603-ban* Bánffy Gábor fia István itteni részét Moldvai Pangili Ponának, Básta udvari tisztjének elzálogositja.
1606-ban* Bogáthi Menyhért e birtokát nejére Bánffy Margitra hagyja.
1606-ban* Bánffy Gábor fia István itteni részére, melyet még mostoha anyja Sombory Borbála vetett Bogáthi Menyhértnek zálogba, most Bogáthi özvegyétől újabb kölcsönt vesz föl.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond Allya Farkast és nejét Bánffy Margitot e birtokban megerősiti, de az igtatásnál Gyulaffy László özvegye Széchy Katalin s gyermekei Sámuel, Zsuzsának és Borbála ellentmondtak.
{294.} 1611-ben* Allya Farkas és neje Bánffy Margit Kendy Istvánnal 1609-ben kötött e birtokra vonatkozó egyezségüket visszavonják, mely szerint* ők e birtokot bizonyos feltételek mellett neki adták.
1613-ban* Lissibon Gerárd óvást emel az ellen, hogy nóha e birtok 1611-ben a fejedelem által most neki lőn elzálogositva, azt mégis 1612-ben Csáky István özvegyének Wesselényi Annának adományozta.
1614-ben* Bethlen Gábor elrendeli, hogy e birtok Lissibona Gerárdtól, ki annak jogtalanul van birtokában elvétetvén, Allya Farkasnak visszaadassék.
1618-ban* Lissibona özvegye birja, ki ez évbeli lustrára itteni birtoka után egy gyalogpuskást állit ki.
1620-ban* birtokosai Lisbone Gerárd fiai Henrik, János és Rajnáld Baczával együtt birták.
1630-ban* Arbon Dán vajda és fiai: Gábor, Kelemen, János inscriptióban Mikó Ferencztől, a fejedelem Bethlen Gáborné 1630 jun. 15-én kelt jóváhagyásával, egy telket kapott, azelőtt pedig 1627-ben november 15-én Kolozsvártt nemességét.
1631-ben* Mikó Ferencz e birtokba igtattatik s 1636-ban* Mikó József birja.
1642-ben* néh. Mikó Ferencz után a fiskus birja.
1650-ben* a fejedelem e birtokát Kassai Ferencznek, Miklósnak és Annának, később Nemes Györgynének adja cserébe.
Karatnai Alia cs. czímere.
Karatnai Alia cs. czímere.*
1658-ban* Kassai Ferencznek itt 25 adózó jobbágya volt.
1660 jan. 11-én* Orbói Szabó Istvánt egy itteni telkével együtt a fejedelem megnemesiti.
1666-ban* birtokosai: Királyfalvi Kassai Borbála Keresztesi Sámuelné és Deési Makay Mihály.
1676-ban* itteni nemes család a Dán és Nemes.
1693-ban* Lázár Imréné Nemes Klára birja.
1694-ben* birtokosa Keresztesi Sámuel.
{295.} 1703 körül* egy telkes nemesek: Nemes László, János, Kosztán, György, Danila és Ilyés.
1713-ban* idevaló egytelkes nemes a Dán család, kik 7-en laknak 8 házban, mely itt egy örökséget teszen.
1717-ben* VI. Károly császár a hűtlenségbe esett Mikes Kelemen (az iró) itteni részét Lázár György feleségének Bethlen Juditnak adományozza.
1723-ben* VI. Károly császár a Keresztesi Sámuelné Kassai Borbála halála után Mikes Kelemenre, rodostói bujdosóra szállott itteni részt, annak hűtlensége miatt báró Jósika Imrének adományozta.
A Kassai család leszármazása így: Kassai István leánya: Anna Nemes Györgyné, ennek leánya: Klára Mikes Györgyné, ennek fia: Pál és ennek fia: Kelemen.
1757-ben* gr. Lázár István birja.
1786-ban* birtokosa gr. Lázár János és neje Teleki Kata; van 30 jobbágya, 4 zsellére, 5 szegénye.
1800 tájt* gr. Lázár János és neje Kornis Anna birja.
1820-ban* birtokosai: gr. Lázár Istvánnak van 36 telke. Több egytelkes adózó nemes.
1838-ban* 55 adózó irástudatlan oláh ajku nemes lakosa van.
1863-ban* gróf Lázár József örökösei részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai: 40 Vajda és egy Koszta családbeli.
Jelenlegi birtokosa (1898): gr. Zichy Antal 486 h. 40 öl. Öröklés gr. Kornis Miklóstól.
Mint a község szláv nevéből gyanitjuk, lakói kezdetben a szlávok voltak, a XVI. században magyarok s jobbára, mint a birtokviszonyok közt már emlitettük, ráczok költöztek ide tömegesebben, kik idő folytán oláhokká lettek s ezek lakják jelenleg is.
Öltözetüket házilag állitják elő gyapjuból és kenderből s télen darócz, nyáron vászonnemüben járnak. Táplálékuk ritkán hús, főkép a málé. Házaikat rakófából zsindelytető alá épitik.
1820-ban* lakosai mind gör. keletiek, 44 családfővel alkotják az egyházközséget.
1831-ben* gör. kath. és gör. keleti temploma van.
{296.} Jelenleg két gör. kath. és egy görög keleti temploma van. Az egyik gör. kath. templom állitólag 200 éves. A másik Felső-Orbó községhez tartozó s ettől mintegy 6 kilométerre fekvő „Leorda” házcsoport számára épült 1894-ben.
Minthogy ezek vallásukat gyakran változtatták, templomukat is többször szentelték föl. Az egyiknek felszentelése 1880-ban, a házcsoport számára épült templomot 1896-ban, mindkettőt szűz Mária tiszteletére. Anyakönyeit 1880 óta vezetik. Lelkészei: Vajda Demeter 1848 körül, jelenleg Vajda Tivadar és fia Demeter.
Gör. kel. egyházközség temploma szintén fa, állitólag ezelőtt 200 évvel épült. Többszörös felszentelése után 1878-ban szenteltetett fel utoljára Mihály archangyal tiszteletére. Lelkészei: Vajda Demeter 1858 körül, Vajda Tivadar 1878-ban, jelenleg Purdea Tivadar.
Iskolát mind a két felekezet együtt 1870-ben, bérházban állitotta fel. 1882-ben községivé változtatják, hogy gör. kath. tanitó után gör. kel. és viszont következzék. 1884–85-ben az állam is segélyezi a „siralmas állapotba” került iskolát 413 frttal* s azután 110 frttal.
A felekezetek egymással hadilábon állván, a községi iskolát ismét felekezetivé tették*
E magas hegytetőn fekvő község éghajlata szeles, de egészséges, jég ritkán bántja.
1703 körül* adó alatt van 27 ökör, 4 tehén a jobbágyság, a nemesek részén szolgáikéval együtt 13 ökör, 5 tehén, 3 ló, 8 juh.
1750-ben* határának harmada termő, a többi terméketlen s mivelésre nem alkalmas; évi szükségletre nem terem elég gabonájuk, hanem csépléssel szerzik be a szomszédos községekből s egy rész malomkővágással s ennek az ország minden részébe való szállitása és elárusitásával foglalkozik. Vásárra barmait hajtja; Deés, Szamosujvár és Retteg vásárait keresi fel. Két fordulós határa 8 ökörrel szántható, a javitást évenként megkivánja, de szekeres trágyával nem juthatnak hozzá magas, hegyes volta miatt. Egy köböl őszi, tavaszi vetés 4 kalangyát, szemül kalangyája másfél vékát ereszt.
Évenként kaszálható rétje 10 szekérre való, különben fordulónként kaszálnak. Egy veder közepes minőségü must ára 12 kr. Tüzelésre való fás erdeje bőven, de legelője igen szűk s Felső-Kosály határán legeltetnek s ezt robottal fizetik. Többen Lábfalva, Guga, Pecsétszeg határain vesznek haszonbérbe szántókat.
{297.} Határa 160 köbölnyi, elvetettek 115 3/4 köb. őszi, 1 köb. rozsot, 28 3/4 köb. zabot, tengeri termése 2 1/3 köböl, kaszálója 97 5/6 szekérnyi, szőlője 103 vederre való. Van 154 ökör, ló, 80 tehén, 9 tulok, csikó, 126 juh, kecske, 61 disznó, 70 méhköpű. Iparosa 4 ács, 2 malomkővágó s 1 kádár.
1822-ben* határa oldalos, közepes termésü, adózás tekintetében II. osztályú.
Adó alatt van: 425 1/2 köb. szántó, 361 szekérnyi kaszáló, 118 vedernyi szőlő, 35 igás, 28 fejős marha, 29 juh, 8 disznó, 2 méhköpű.
Jelenleg közepes termésü földjében búzát, zabot és tengerit termelnek. Állatai: hazai fajta szarvasmarha, juh és kevés ló. Gyümölcse jobbára szilvafából áll, alma, körtve kevés. Itatója a Nagy- és orbói patak.
Gr. Zichy Antalnak van itt gy kétkövű felülcsapó malma.
Határhelyek: 1642-ben* Kapus, oláhul Kurmatura; Sármás-Csicsal alatt való bércz. Sármás-Csicsal, melyet oláhul Piatra Leorzi-nak hivnak; Boczián, patak; Puzior lunka; Oszalypataka, Almáspataka, oláhul Válye meruluj; Orbó és Csicsó-Ujfalu közt való Kapus, oláhul Kurmatura nevü domb.
1864-ben* Mohile Dupe Lacu, Ritu budiuluj, Leurda.
1898-ban Dupe lák, mocsaras helye után, Leorda, nagy juhlegelő határrészben 1858 körül kezdettek épitkezni s jelenleg nehány ház tartozik a községhez, templomában a községbeli pap teszen szolgálatot. Prilázsa, Vadu din Sus, magyarul felső kolostort jelent. Ritu Budailor, egykori Budai birtokosa után.
Lakossága: 1603-ban* összesen 9 lélek lakik benne.
1703 körül* Orbón van 18 jobbágy s 1 szegény lakos, kik egy-egy telken laknak, el van pusztulva 12 telek. Egy telkes nemes 6. Együtt 24 ház van az egész községbne.
1750-ben* van 23 egy telkes nemes lakosa egy telken 16 házban s 1 szabados egy telken s házban, 42 jobbágy s 1 ily özvegy 21 1/4 telken 34 házban, 3 telkes zsellér 1/2 telken 3 házban és 5 külsőség nélkül való zsellér 5 házban és 3 kóborló lakosa, kik 23 7/12 telken 57 házban laknak. El van pusztulva egy ház, melyből kihaltka.
1830-ban* 586 gör. kath. és gör. kel. lakossal.
1857-ben* 634 lakossal, melyből 165 gör. kath., 469 gör. keleti. Házak száma 117.
{298.} 1886-ban 744 lakosból 443 gör. kath., 301 gör. kel.
1891-ben 852 lakossal, melyből 445 gör. kath., 401 gör. kel., 2 ev. ref. és 4 izralita.
Adója: 1703 körül* 38 frt, 8 1/3 köb. búza s ugyanannyi zab, 2 1/2 szekér széna egy húsra való marha, az egy telkes nemesekével együtt. 1748-ban* 204 frt 50 kr. 1749-ben* 200 frt 43 kr. 1775-ben* 500 frt 59 kr. 1822-ben* 308 frt 53 kr. 1898-ban 1804 frt 83 kr.










A székelyudvarhelyi Jézus-kápolna


Helytörténet





http://vmek.uz.ua/04700/04756/html/32.htmlHelytörténet


XXIX. Torda város helyhatósági alkotmánya (constitutiója).

I. Rákóczi György Fejervárott szept. 4-én 1633-ban maga és Márkosfalvi Márton titoknok aláirása alatt kiadott oklevelében átirta és megerősitette Torda városának azon Constitutióit, melyek Hidvégi Mikó Ferencz fejedelmi tanácsos Csik-Gyergyó és Kászon főkapitánya és kincstárnok, valamint Alsó-Balásfalvi Cserényi Farkas, Belső-Szolnok vármegye főispánja és Kolozsvári Kassai István fejedelmi tanácsos és itélőmester (protonotarius Regni Trans.), mint fejedelmi megbizottak jelenlétében egyfelől Iklódi Toldalagi János közügyigazgató és tordai kamara-ispán s más kamarai tisztek közt, másfelől tordai főhadnagy Pál János s Torda polgárai közt a megnevezett fejedelmi kiküldöttek jelenlétében 1631-ben augusztus 29-én létrejött, s melynek eredetileg is magyarul szerkesztett pontjai következők:*

KASSAI CSALÁD. (KOLOSVÁRI †.) [NAGY IVÁN]

Kassai család. (Kolosvári †.)

Erdélyi család, mely főleg a fejedelmek korában virágzott. Kassai István Bethlen Gábor alatt fő-ember Történelmi tár. Kiadja a m. tud. akademoa IV. 186.*; 1626-ban egyik küldött Brandenburgi Kata elé Kemény János önéletirása, kiadta Szalay L. 78. – Lásd róla Engel Monumenta ung. 362. 367. 370.*. Rákóczy I. György alatt itélőmester. Neje volt Viczei Anna, kinek Drassó egészen a springi és vingárdi részekkel átiratott 1635-ki dec. 10-én K.-fejérvári káptal. Lib. Reg. 20. fol. 204.*, és e jószágokra nézve az ő javára 1636-ban lemondott az Apaffy család B. Bornemisza levéltárából adat.*. Fia volt István, ennek neje Gerendi Klára.
A családfa Török Antal közlése szerint.* következő:
Kassai István 1619–1635. itélőmester (Viczei Anna); II. István (Gerendi Klára); Miklós † 1662. körül; Ferencz (Bánffy Sára); Anna (1. Nemes György 2. Mikes György.); Borbála (n.-megyeri Keresztesi Samu).
II. Istvánnak gyermekei 1655-ki mart. 24-én osztoztak. Ferencz jelen volt Ali basa táborában, midőn Apaffy Mihály fejedelemmé tétetett Benkő Transylv. gen. I. 301.*.
A mult század első felében Borbála-ban kihalt a család, és a Kassai jószágok publicáltatása iránti rendelet 1733. martius 30-án adatott ki B. Bornemisza levéltár.*.



Erdélyi család, mely főleg a fejedelmek korában virágzott. Kassai IstvánBethlen Gábor alatt fő-ember [348]*; 1626-ban egyik küldött Brandenburgi Kata elé [349]*. Rákóczy I. György alatt itélőmester. Neje volt Viczei Anna, kinek Drassó egészen a springi és vingárdi részekkel átiratott
1635-ki dec. 10-én [350]*, és e jószágokra nézve az ő javára 1636-ban lemondott az Apaffy család [351]*. Fia volt István, ennek neje Gerendi Klára.

A családfa [352]* következő:
Kassai István 1619–1635. itélőmester (Viczei Anna); II. István (Gerendi Klára); Miklós † 1662. körül; Ferencz (Bánffy Sára); Anna (1. Nemes György 2. Mikes György.); Borbála (n.-megyeri Keresztesi Samu).






Blazonul Casei(Kassai) Banffy


Bordélyház, kupleráj, nyilvánosház, örömtanya 
Kolozsvár – közelről
(11. oldal)
FOLYTATÁS LAPUNK FEBRUÁR 21-I SZÁMÁBÓL
Bordélyház ugyan hivatalosan nem létezett, de aki lehetővé tette, hogy a házában, ha nem is pénzkeresés céljából, de ilyen tevékenység folyjék, annak a házát bordélyháznak mondták. Mint pl. Désen: 1732: „az Incta Aszszony (’alperes, vádlott asszony’) maga lako Házát bordely háznak tartotta es magais mind peniglen azon szemelyek kűlőn kűlőn Szemelyekkel Kurvalkodtanak" [SZT I. 1008.].
Parázna volt a házasságon kívüli kapcsolatot tartó személy, férfi vagy nő, s a paráználkodást, paráznaságot, vagyis a kurválkodást a törvény szigorával büntették.
1558: „Matthes Drythne Megh eskewen ezth walla hogy keeth Darabanth azt wallotta az ew hazanal hogy kylench darabanth wolth paraznasaggba Annossal" [SZT X. 501.]; 1583: „Vaida Iacab vallia [...] Hallottam ez Mostany felesegeteól zitkozodwan es mondwa[n] Im az parazna lator az en vram Biro Mihaly az leanka hasara mazot vala" [SZT X. 499.]; 1688: „Constálván (’megállapítván’) [...] világoso[n] az Incta[na]k (’alperes’) Morvai Anna[na]k fertelmes élete egynehány rendbeli paráználkodása kurvasága [...] az pelengherre fel kötöztetvén az hoher ál[ta]l keménye[n] tsapattassék meg és az városrol üzettessék ki" [SZT X. 500.]; 1755: "Constalván (’megállapítván’) az in vinculis adstans (’a megláncolt’) Margitai Kovács Mariának Sok izben általa vég - b[en] vitt külön külön hellyeken fertelmes paráznasága azért végeztetett hogy hi[n]c et nünc (helyesen hic et nunc, ’az adott ténnyel kapcsolatban’, szó szerint: ’itt és most’) a deresben sullyos, és kemény korbács ütésekkel veretessék meg" [SZT X. 502.].
Eddigi ismert adataink szerint a XVI. századtól a törvénykezési jegyzőkönyvekben megnevezik a kerítéssel, a kurválkodásra másokat is beszervező személyeket, a kerítőket, akik úgymond előfutárai a későbbi, üzemszerűen működő intézményeket „élő áruval ellátó, feltöltő", ma is tevékenykedő személyeknek. Akikről gyakran olvashatunk, hallhatunk a tömegtájékoztatásban. A mai, a legelképesztőbb bűntettektől, a gyilkosságtól sem visszariadó kerítőkhöz viszonyítva az egykoriak jámbor személyek voltak. 1582: „arra kerd, ha tudome parazna életet lopassat vagy keryteset [Kassay Kalmar Thamasne Borbara azzonnak] hallottam, hogy az Darabantok deakok Igen iartak hozza, oth deoseoltek ittak rezegeskettek vala" [SZT VI. 476.]; 1585: „Paisos Lűkach vallia, Ezt hallottam Nagy Caspar zayabol, hogy Monda Meg Merem en zembeis Mondani Palastos Jstvannak hogy az eo Annaia, Egy keriteó Cűrva volt" [SZT VI. 477.]; „Meraj Tamas [...] hoza aztis be hogy ozta[n] Az palastos Jstwan Annyat keriteó Bestie Curwanak zitta" [SZT VI. 477–478.].
Kolozsvárt sem volt bordélyház, de az előzmények után egy efféle létrehozására a XVIII. század utolsó negyedében, a mai Rhédei-ház Jókai utcai szárnyának elődjében tett kísérletről Rettegi György tudósít.
1778: „A kolozsvári bordélyház összeomlásáról. […] Rhédei Mihályné […] reávette ezt az istenfélő jámbor urát, gr. Rhédei Mihályt, hogy Kolozsvárt építsenek egy nagy Báál1-házat, hogy oda bizonyos fizetésért éjszakánként gyűljenek egybe a latrok és kurvák. […] Nagy palota lévén, kétfelől rejtekhelyek voltanak, az hol egy ágy s egy asztalka elfért, elől pedig be voltak vonva supelláttal2, az hova, ha ki bément valami olyan személlyel, amit akart, azt cselekedte, mert más embernek oda nem volt szabad menni. […] minekutána egészen elkészült volna, egy olasz (kik között legjobb bordélymesterek vannak) 300 német forinttal megárendáltaerre a fársángra. A muzsikásokat is kipróbálták benne, […] s kihirdették a városon, hogy im aznap estve akiknek tetszik 20 krajcárért a főhelyre, tizért a középre, hatért pedig a legfelsőre, […] elmehetnek és minden valamit kíván, akár ételt, italt adnak pénzért. De nem tetszett az Úristennek ez a becstelen vendégeskedésnek neme, mert azon éjszaka egybeontá az egész épületet4. […] Egy strázsamester pedig (minthogy a gvárdaház5 a Rhédei Mihály úr háza előtt vagyon) éppen mikor az asszony kinézett volna, nagy fel kiáltotta másnap: »Leomlott, leomlott ama nagy Babilon, amely vala latroknak és kurváknak barlangja.« A szegény Rhédei Mihályné egyebet nem tudott reá mondani, hanem: »Mi károd benne eb ágyában született.« Ad 16-tum Januarii virradólag éjszaka 2 órakor esett le oly nagy ropogással, hogy jobb része a városnak felrettent álmából." [RettE 383–384.].
A hatósági engedéllyel működő bordélyház hiányában, a testükkel pénz kereső erkölcstelen nőszemélyek, az általuk terjesztett nemi betegségek, elsősorban a vérbaj, korabeli szóval buja és szerelem nyavalya, bujasenyv, állandó fejtörést okoztak a városi tanácsnak. Ezért erélyes intézkedést hozott:
„1804.
Május 16.: Proponáltatván, hogy a városon az erkölcstelen és feslett életü alá való személlyek nagyon megszaporodtak, és hiában verettetnek, hajaik elvágattatik és a városról a Hóhér által kikisértetnek, mégis a városról ki nem irtathatnak – tehát mivel a Katona Tiszt urak is kérik azok kiirtatásukat – végeztetett: jelentessék a F[elséges].K[irályi].F[ő].I[gazgató]. [F.K.F.I.] Tanácsnak6, hogy az olyan feslett erkölcsü személyek, noha több versen (’ízben’) megveretettvén és hajak levágattatván a Hóhér által kikisértetnek – mégis őket kiirtani nem lehet, s félö, hogy ők mind a Katonákat mind a Publicumot buja és szerelem nyavallyával (’vérbajjal’) eltöltenek – a Tanács jónak látja ezeket egy szekérbe fogattatván és tollu koszoruval a Hohér által a városból kikisértetni.".
„Június 25.: A F.K.F.I. Tanács ezen mód szerinti büntetést nem engedte meg, hanem parancsolja azokat méltó testi büntetéssel megbüntetvén a városról csapassék ki, melyek ha vissza kerülnének az Korbács ütéseket rajtok mindannyiszor megkétszereztetvén utasitsák el.
Végzés.
Szolgál tudásul és megtartásul. A Politiae Director (’rendőrfőnök’) atyafiának pedig Communittáltassék (’közöltessék’), hogy e Tárgyban a Katona tisztekkel egyetértvén, az olyan személyeket szorgalmatosan felkerestetni és a megirth más személyeket megbüntetni s a vidékből kikisértetni tartsa szoros Kötelességének".
„1809.
Október 9. A Felső T[anács] aug. 10. [...] Parancsolja, hogy a feslett erkölcsü és a zabolátlan szerelemnek fiai és Leányai minden részrehajlás nélkül elfogattassanak és mind a Törvényes Házasságnak gátoló konkollyai érdemlett büntetés alá vettessenek azonban a Venuszi nyavalyában (’vérbajban’) sinlödök a Physicus [fizikus] (’orvos’) által megvizsgáltassanak és gyógyittassanak. Pol[itiae]. Dir[ector]. s a Loci (’helyi’) Physicusnak (’városi tisztiorvos’) egy... [példány]."
„1825.
Augusztus 12. A Gub[ernium] (’főkormányszék’) parancsolja, hogy a franczosokat (’vérbajosokat’) a Pol[itiae]. Dir[ector]. elegendő segitséggel fogja el, s egy alkalmas helyen a phys.[icus] s chyr[urgus]. [kirurgus] (’sebész’) gyógyitsák a Közép-Kapui Karsa ház mellett épitett szobába vinni rendelte a Tan[ács]. Hol a város chyrurgusa s bábája gyógyitsák."
„December 12. Gub[ernium] újra inti a phys[icust] s chyr[urgust] hogy a franczosokat – addig is mig külön ispotályok épittetnének s gyógyitásukra ujabb norma (’előírás’) szabattatnék – szorgalmatosan gyógyitsák."
„1826.
Május 12. A Gub[rnium]. Rendelése a Franczosok iránt.
A város phys[icusa]. s chy- r[urgusa]. minden igyekezetüket forditsák arra, hogy ezt a nyavalyát a városból kiirtsák. A betegeket a városnak egy külön levö szobájában gyógyitsák s erről a Tan[ács].nak idöröl idöre jelentést tegyenek."
1835-ben megnyílt az említett kórház. De ez vagy nem volt elegendő, vagy más szempontból nem volt megfelelő, mert a betegek ellátására a tanácsnak 1837-ben külön házat kellett bérelnie.
„1837.
Január 27. A bujasenyvesek (’vérbajosok’) részére felvette Gábor Antal kereskedő házát a Közép Kapun kivül, havonként 25 ft. Gondviselőnek Balog Mózest 15 f havi bér mellett, s a betegek ott már gyógyittatnak is.
Pol[itiae]. Dir[ector]. jelenti, hogy a bujasenyv gyanuja alatt levő 42 személyeket egybegyüjtötte, megvizsgáltatta, de egyis azon nyavalyában sinlödőnek nem találtatott."
„1838.
Városgazda jelenti, a Kőkertben7 felállitott Kórházban a bujasenyvesek ugy megfogytak, hogy csak 1 maradt s az is megszökött, s a gondviselőt – Kinek havi 30 f. jár – tartsa-e s a házat e továbbra is?"
1Baal: az ég istene a föníciaiaknál.
2supellát –- superlát ’lepel, függöny, kárpit’
3’kibérelte’
4A Rhédei-ház Belső-Szén (Jókai) utcai egyemeletes szárnya, ahol később, az újjáépítés után, az első színházi előadást tartották.
5’őrház’ – Nagyvárdaház, Várdaház.
6Másképp Főkormányszék, Gubernium.
7A város keleti, déli és nyugati két fala, a mellvéddel, lőrésekkel, gyilakjárattal ellátott belső, vastagabb, magasabb és az ettől mintegy 7–8 méternyire álló alacsonyabb fala közti terület.
Máté János Három haskő a Házsongárdban című írásának felvételeit ugyanő készítette. A szerző és az olvasók elnézését kéri az oldal szerkesztője.
A. L.
Az oldalt szerkesztette: Asztalos Lajos

Thursday, May 27, 2010

Kassay of Eger (Egry, Egri, Eghri )

http://www.archive.org/stream/amagyarnemzetim00kngoog#page/n142/mode/1up/search/Kazay

[PDF] 

The History of a Blue Cruet


File Format: PDF/Adobe Acrobat - Quick View
lived with her husband, István Kassay of Eger in the village of Kinizs in ..... ZsigmondBáthory. Further on, is the high-arched church built by István ...
www.szgenes.com/sziebert/exhibits/history_of_the_blue_cruet.pdf





A comment here, that my masterís other daughter; Mariska had married earlier and
lived with her husband, István Kassay of Eger in the village of Kinizs in Borsód
County.







Sziebert and Berecz Families of Baranya Megye Hungary - Person Page 28

... name was Mariska Kassay (Kutka). She married István Kassay, , at Magyar- Izsép, Zemplén, Hungary, circa 1865. He was a landowner, originally from Eger..2 ...
www.szgenes.com/sziebert/p28.htm - Cached - Similar - 


[PDF] 



7 Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem Váradi Keserűy Péternek ...




File Format: PDF/Adobe Acrobat
R. Várkonyi Ágnes: A fejedelem gyermekkora (1676-1688). Magyar Könyv- klub, Budapest, 2002.2. Szabó András: Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem (1544-1608). ...
www.gradatio.hu/nagykonyvtar/digit/txt.pdf - Similar



  1. spot.com/ - Cached

  2. Szolnok-Dobokavármegye monographiája /

     - [ Translate this page ]
    Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett Kendy Sándornak e birtokát, mely ekkor*Act. Partic.... Rákóczy György ifj. fejedelem Kassay Istvántól pénzt kérvén kölcsön, ... 1688-ban január 24-én Fogarasban tartott országgyülés halára itélte. ...
    mek.niif.hu/04700/04755/html/245.html - Cached
    DOC] 

    Peregrinatio academica

     - [ Translate this page ]
    File Format: Microsoft Word - View as HTML
    Kassay'sche Stiftung an der Universität Wittenberg, gestiftet von Georg Michael Kassay aus dem ... Pohldtische Stipendium, nach Matthias Pohldt (*1688 in Raab, ..... an einen Doktoranden aus Debrecen überschritten: Zsigmond Varga, ...
    kgdk.org/txt/Peregrinatio%20academica%20fürstenfeld.doc - Similar

    Szolnok-Dobokavármegye monographiája /

     - [ Translate this page ]
    220. de a törökök segítségével Miksa seregét János Zsigmond innen kiűzte. ..... Július 2-án a fejedelem Kassay consiliarius és itélőmester által beküldte a ...
    mek.oszk.hu/04700/04755/html/148.html