33. Szolnok-Külsőváros összeírása a kamara által
1714. július 22.
Szolnok mezőváros, külső részei lakóinak összeírása Heves [és Külső-Szolnok egyesült] vármegyékben; az 1714. évben július 22. napján;
Takács György bíró Telek (Tellek) György
Bajtay András Demmé István
Szaránky Sándor Bozsó (Bosó) Ferenc
Moresz István Mondok György
Erdőss Mihály Nagy Márton nemes
Horváth Mátyás Mészáros György
Batta Pál Balta Márton
Egyszeri adó.
A Külsó'város határait délről a Tisza, keletről a mai Magyar utca és nyugatról a Május 1. út képezhette.
"A névsort hatalmas táblázatban közli, 29 (!) teteiben sorolja fel a személyek jószágait. A felsoroltak szabadmenctelűjobbágyok (hospites).
Györy György
Bojtos (Beytess) György
Nagy Ferenc
Bozóky (Bozzoky) Mátyás
Király Gergely
Balázs (Balas) István
Szántó Péter
Kőszeghy Ferenc
Fodor Mihály
Mező (Mezzeo) Jakab
Molnár György
Zsiros (Siross) Márton
Demján (Demyan) Demeter
Herédy János
Kovács István
Horváth György
Zagyvay (Zadvay) András
Szőcsy György nemes
Bozsó (Bósó) Mihály
Kovács György
Bíró Benedek
Németh (Német) György
Kiss Márton
Demény (Demén) János
László Lőrinc
Kiss Jakab
Boros Márton
Virágh Farkas
Jámbor Márton
Milos (Milluss) Mihály
Holló András
Dömsödy (Demsödy) István
Bozsó (Bósó) István
Vécsy (Wéchy) István özvegy
Veszpérmi (Besprimy) Tamás
Verebélyi (Werebely) Mihály
Batta Adalbert
Kiss Imre
Laky István
Hegedűs Mihály szegény (miserabilis)
Boros Mátyás
Nagy András
Farkas (Farkass) György
Tóth (Tótt) András
Gáspár (Gaspar) István
Dósa Boldizsár
Nagy András
Czene (Czenne) Tamás
Szabó Mihály
Szabó György
Tóth (Tott) János
Jeney (Jenney) Mihály
Bozsó (Bósó) János
Horváth István
Tóth György
Almássy Mihály
Kiss István
Tóth (Tótt) Márton
Mezey (Mezöy) István özvegy
Bogdán Mátyás
Magyar István
Nagy János
Ecsődy Márton
Kiss István
Zára (Zárra) György
Kovács Mátyás
Kassay István özvegy
Surányi (Surány) Miklós
Szolnok-Külsőváros (Zolnok Exterius) közvetlenül a Tisza folyó partján, a déli országrészen fekszik egy tökéletes síkságon és áll a felsorolt lakókból, akik kb. négy éve kezdtek házakat építeni és a teljesen elhagyott helyet megszállni, úgyhogy már mindenki saját házat bír.
Ezeknek a földje kiterjeszkedik jó egy mérföldre Abony felé, ezzel szomszédosak a nyugati oldalról, északról pedig Rikass községgel, délről Paládics pusztával, végül kelet felől [Alcsi] Acs pusztával, Ezek a lakosok, a földeket éppúgy vetésre, mint szénakaszálásra és legeltetésre közösen használják és kinek mennyi tetszik, annyit vethet, vagy kaszálhat, Szabad a maguk kára nélkül elköltözni, Erdejük nincs, sőt még
élőfa is igen kevés. Malom hajdan volt a Zagyva folyóban - ténylegesen [egy] sem áll — amely [Zagyva folyó] elválasztja a várat nyugat felől Szolnok-Belsővárostól, [amely] áll négy utcából, Ezentúl a Tisza partján van a megváltóról elnevezett rendtartományhoz tartozó ferences barátoknak egy faháza, amelyben három barát és egy világi személy lakik, Ezekkel párhuzamosan egy német káplán ügyködik avarban. Ennek következtében bírnak egy erős, nagy hosszú épülethez hasonlító, kerítés nélküli náddal fedett eklézsiát [...]
És ennek a Szolnok-Külsővárosnak minden lakosa alaposan ellenőrzött személy volna, minthogy illendő szokás szerint szerződtetve, megnyilatkozni tartoznának [...]
Továbbá van két téglaégető-hely a Tisza parton, a Külsőváros mellett, az egyik előzően épült, a másikat pedig a Harmincados Úr építtette, ennélfogva pedig a téglákat [ő] szokta égetni, egyedül az erősség [a vár] építése érdekében adta térítés nélkül, maga fizetvén, [...]
Ugyanott van továbbá Belsőváros (interius Oppidum)a vár és Külsőváros között, árokkal övezve. Amelyben székel a kapitány, meglehetősen sok magyar lovassági és gyalogsági, valamint egyéb zsoldos lakókkal. Ez áll három utcából, de összeírni nem engedték magukat [...]"
Ebben a helységben van a harmincados ház vályogból, eléggé komótos [...]
Továbbá itt van a sólerakat és egy újonnan épített, elég nagy ház, vályogból, zsindellyel fedve, mint tartózkodási hely [istálló ?]. Van továbbá egy, az Őfelsége költségén épített, égetett téglából álló, háromszögű zsindellyel fedett élelmező ház. Továbbá a vár mellett van egy faház, amelyet az előző kapitány kert nélkül épített. Ebben
O
a [Belső] városban van 50 lovas- és 20 gyalogos katona, [...]
A vár áll árokból és elég nagy magasságú védősáncból, amelyet alul és köröskörül fenyőfa-cölöpök öveznek széles térközzel, amely [várat] a déli oldalról a Tisza, keleti és nyugati oldalról, két ágra szakadva a Zagyva folyó futja körül, majd a Tiszával egyesül. Ugyanitt van a hajdan török által épített eklézisa, kőből és téglából, most elhagyva. Továbbá élelelmraktár és elég nagy íisztraktár, valamint sütöde, továbbá két sorban barakok a muskétások részére, újabban fából és gerendából épültek, de még nem teljesen befejezettek és fedettek, amelyekben sok katona lakhat. Továbbá vannak most [lakó] házak, amelyekben 3 katona tartózkodik. Továbbá a Kapitány Úr épített újabban egy elég komótos házat, amely áll néhány szobából és kamrából. Továbbá korcsmát a várban és a Belsővárosban, hasonlóképpen húsboltot is, [...]
3 Interiori oppido.
Itt kb. 30 sort hagytunk ki, igen értékes részletekkel, az egész város területéről.
A kamarajavára fizetendő termények normái maradtak ki.
Itt a Belsővárosban (másképpen Katonavárosban) lakó katonák mezőgazdasági javai (szántó, rét stb.) vannak leírva. 7 Kevésbé jelentős részeket hagytunk ki.
Q
Kevésbé jelentős részeket hagytunk ki.
20 sor maradt ki: Szentivány es Alcsi puszták nem tul sokat mondó leírása.
A fent megjelölt évben, napon és helyen kiadatott általam, Mattyasovszky Ferenc kirendelt összeíró által, s. k. P.H. Az 1714. évbenjúlius 22. napján.
A kamarai összeírás eredeti, hiteles, pecséttel ellátott, végig latin nyelvű. Szolnok újjátelepülésének a leírásához alapvető forrás.
OL E-156. Kamarai lt., U et C, Fase. 51. No. 49. 1-7.
Szolnok az 1685. október 20-án történt felszabadulása után ismét magyar várossá szerveződött. Újjászerveződésének a 15 éves történetéről (1685-1700) azonban jelenleg nem rendelkezünk elég ismerettel. Miután a Rákóczi-szabadságharc alatt ismét elpusztult, újjátelepülése 1710-ben kezdődött, amelyről szintén kevés információval rendelkeztünk. A várról és a belső városrészről akadtak szórványos részletek, de a Külsőváros homályba veszőnek tűnt. A közölt iratnak nagy értéke éppen abban van, hogy a Külsővárost ismerteti a legrészletesebben. Ugyanakkor összefoglalja röviden az egész város tekintetében, az újjátelepülés első ütemének (1710-1714) az eredményét is.
34. Nyomozati jegyzőkönyv Füleki Szűcs István vezsenyi hatalmaskodásárói 1715.július 31.
[... ] A kérdőp ontokról
Először: Tudja-e bizonyosan, látta-é. vagy hallotta-é az tanú, hogy Nemes Heves Vármegyében, Gyöngyös városában lakozó Füleki Szűcs István, ez jelenvaló ezerhétszáztizenötödik esztendőben, Pünkösd-havának huszonkilencedik napja táján [Vezsenyre] Vesenre menvén, ottan hatalmaskodott és Bus István nevő jobbágyukat fönnt nevezett Tekintetes, Nemzetes és Vitézlő Szepessi János Urunknak és néhai Berthothi Ferencné asszonynak, ottan maga hatalmával megfogatván, annyira sanyargatta, hogy feles3 pénzt hajtott be rajta és mennyi számú pénz lehetett?
Másodszor: Tudja-é. hogy megnevezett Bus István nevő jobbágy azt az sarcot, melyet Füleki Szűcs István kért rajta, ennek előtte bizonyos esztendőkkel [már] megfizette s egy pénzzel sem volt adós, sőt hittel fogadta Füleki Szűcs István, hogy sohatöbbé azon sarcáért nem háborgatja?
Füleki Szűcs István valószínűleg a más földesúr kezére ment jobbágyát akarta visszaszerezni. 2 Itt egy 1715. július 17-én kelt határvita jegyzőkönyvét hagytuk ki, ami ugyancsak Vezscnyt illeti.
3Sok. 338
