Friday, October 1, 2010

A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szolnok

Zounuk 4. (A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szolnok, 1989)
   ADATTÁR • Benedek Gyula: Iratok Szolnok megye történetéből 1686-1715 / 289. o. (335. oldal)   



33. Szolnok-Külsőváros összeírása a kamara által 
1714. július 22. 
Szolnok mezőváros, külső részei lakóinak összeírása Heves [és Külső-Szolnok egyesült] vármegyékben; az 1714. évben július 22. napján; 
Takács György bíró Telek (Tellek) György 
Bajtay András Demmé István 
Szaránky Sándor Bozsó (Bosó) Ferenc 
Moresz István Mondok György 
Erdőss Mihály Nagy Márton nemes 
Horváth Mátyás Mészáros György 
Batta Pál Balta Márton 
Egyszeri adó. 
A Külsó'város határait délről a Tisza, keletről a mai Magyar utca és nyugatról a Május 1. út képezhette. 
"A névsort hatalmas táblázatban közli, 29 (!) teteiben sorolja fel a személyek jószágait. A felsoroltak szabadmenctelűjobbágyok (hospites). 



Györy György 
Bojtos (Beytess) György 
Nagy Ferenc 
Bozóky (Bozzoky) Mátyás 
Király Gergely 
Balázs (Balas) István 
Szántó Péter 
Kőszeghy Ferenc 
Fodor Mihály 
Mező (Mezzeo) Jakab 
Molnár György 
Zsiros (Siross) Márton 
Demján (Demyan) Demeter 
Herédy János 
Kovács István 
Horváth György 
Zagyvay (Zadvay) András 
Szőcsy György nemes 
Bozsó (Bósó) Mihály 
Kovács György 
Bíró Benedek 
Németh (Német) György 
Kiss Márton 
Demény (Demén) János 
László Lőrinc 
Kiss Jakab 
Boros Márton 
Virágh Farkas 
Jámbor Márton 
Milos (Milluss) Mihály 
Holló András 
Dömsödy (Demsödy) István 
Bozsó (Bósó) István 

Vécsy (Wéchy) István özvegy 
Veszpérmi (Besprimy) Tamás 
Verebélyi (Werebely) Mihály 
Batta Adalbert 
Kiss Imre 
Laky István 
Hegedűs Mihály szegény (miserabilis) 
Boros Mátyás 
Nagy András 
Farkas (Farkass) György 
Tóth (Tótt) András 
Gáspár (Gaspar) István 
Dósa Boldizsár 
Nagy András 
Czene (Czenne) Tamás 
Szabó Mihály 
Szabó György 
Tóth (Tott) János 
Jeney (Jenney) Mihály 
Bozsó (Bósó) János 
Horváth István 
Tóth György 
Almássy Mihály 
Kiss István 
Tóth (Tótt) Márton 
Mezey (Mezöy) István özvegy 
Bogdán Mátyás 
Magyar István 
Nagy János 
Ecsődy Márton 
Kiss István 
Zára (Zárra) György 
Kovács Mátyás 
Kassay István özvegy 
Surányi (Surány) Miklós 

Szolnok-Külsőváros (Zolnok Exterius) közvetlenül a Tisza folyó partján, a déli országrészen fekszik egy tökéletes síkságon és áll a felsorolt lakókból, akik kb. négy éve kezdtek házakat építeni és a teljesen elhagyott helyet megszállni, úgyhogy már mindenki saját házat bír. 
Ezeknek a földje kiterjeszkedik jó egy mérföldre Abony felé, ezzel szomszédosak a nyugati oldalról, északról pedig Rikass községgel, délről Paládics pusztával, végül kelet felől [Alcsi] Acs pusztával, Ezek a lakosok, a földeket éppúgy vetésre, mint szénakaszálásra és legeltetésre közösen használják és kinek mennyi tetszik, annyit vethet, vagy kaszálhat, Szabad a maguk kára nélkül elköltözni, Erdejük nincs, sőt még 



élőfa is igen kevés. Malom hajdan volt a Zagyva folyóban - ténylegesen [egy] sem áll — amely [Zagyva folyó] elválasztja a várat nyugat felől Szolnok-Belsővárostól, [amely] áll négy utcából, Ezentúl a Tisza partján van a megváltóról elnevezett rendtartományhoz tartozó ferences barátoknak egy faháza, amelyben három barát és egy világi személy lakik, Ezekkel párhuzamosan egy német káplán ügyködik avarban. Ennek következtében bírnak egy erős, nagy hosszú épülethez hasonlító, kerítés nélküli náddal fedett eklézsiát [...] 
És ennek a Szolnok-Külsővárosnak minden lakosa alaposan ellenőrzött személy volna, minthogy illendő szokás szerint szerződtetve, megnyilatkozni tartoznának [...] 
Továbbá van két téglaégető-hely a Tisza parton, a Külsőváros mellett, az egyik előzően épült, a másikat pedig a Harmincados Úr építtette, ennélfogva pedig a téglákat [ő] szokta égetni, egyedül az erősség [a vár] építése érdekében adta térítés nélkül, maga fizetvén, [...] 
Ugyanott van továbbá Belsőváros (interius Oppidum)a vár és Külsőváros között, árokkal övezve. Amelyben székel a kapitány, meglehetősen sok magyar lovassági és gyalogsági, valamint egyéb zsoldos lakókkal. Ez áll három utcából, de összeírni nem engedték magukat [...]" 
Ebben a helységben van a harmincados ház vályogból, eléggé komótos [...] 
Továbbá itt van a sólerakat és egy újonnan épített, elég nagy ház, vályogból, zsindellyel fedve, mint tartózkodási hely [istálló ?]. Van továbbá egy, az Őfelsége költségén épített, égetett téglából álló, háromszögű zsindellyel fedett élelmező ház. Továbbá a vár mellett van egy faház, amelyet az előző kapitány kert nélkül épített. Ebben 
a [Belső] városban van 50 lovas- és 20 gyalogos katona, [...] 
A vár áll árokból és elég nagy magasságú védősáncból, amelyet alul és köröskörül fenyőfa-cölöpök öveznek széles térközzel, amely [várat] a déli oldalról a Tisza, keleti és nyugati oldalról, két ágra szakadva a Zagyva folyó futja körül, majd a Tiszával egyesül. Ugyanitt van a hajdan török által épített eklézisa, kőből és téglából, most elhagyva. Továbbá élelelmraktár és elég nagy íisztraktár, valamint sütöde, továbbá két sorban barakok a muskétások részére, újabban fából és gerendából épültek, de még nem teljesen befejezettek és fedettek, amelyekben sok katona lakhat. Továbbá vannak most [lakó] házak, amelyekben 3 katona tartózkodik. Továbbá a Kapitány Úr épített újabban egy elég komótos házat, amely áll néhány szobából és kamrából. Továbbá korcsmát a várban és a Belsővárosban, hasonlóképpen húsboltot is, [...] 
3 Interiori oppido. 
Itt kb. 30 sort hagytunk ki, igen értékes részletekkel, az egész város területéről. 
A kamarajavára fizetendő termények normái maradtak ki. 
Itt a Belsővárosban (másképpen Katonavárosban) lakó katonák mezőgazdasági javai (szántó, rét stb.) vannak leírva. 7 Kevésbé jelentős részeket hagytunk ki. 
Kevésbé jelentős részeket hagytunk ki. 
20 sor maradt ki: Szentivány es Alcsi puszták nem tul sokat mondó leírása. 



A fent megjelölt évben, napon és helyen kiadatott általam, Mattyasovszky Ferenc kirendelt összeíró által, s. k. P.H. Az 1714. évbenjúlius 22. napján. 

A kamarai összeírás eredeti, hiteles, pecséttel ellátott, végig latin nyelvű. Szolnok újjátelepülésének a leírásához alapvető forrás. 
OL E-156. Kamarai lt., U et C, Fase. 51. No. 49. 1-7. 

Szolnok az 1685. október 20-án történt felszabadulása után ismét magyar várossá szerveződött. Újjászerveződésének a 15 éves történetéről (1685-1700) azonban jelenleg nem rendelkezünk elég ismerettel. Miután a Rákóczi-szabadságharc alatt ismét elpusztult, újjátelepülése 1710-ben kezdődött, amelyről szintén kevés információval rendelkeztünk. A várról és a belső városrészről akadtak szórványos részletek, de a Külsőváros homályba veszőnek tűnt. A közölt iratnak nagy értéke éppen abban van, hogy a Külsővárost ismerteti a legrészletesebben. Ugyanakkor összefoglalja röviden az egész város tekintetében, az újjátelepülés első ütemének (1710-1714) az eredményét is. 
34. Nyomozati jegyzőkönyv Füleki Szűcs István vezsenyi hatalmaskodásárói 1715.július 31. 
[... ] A kérdőp ontokról 
Először: Tudja-e bizonyosan, látta-é. vagy hallotta-é az tanú, hogy Nemes Heves Vármegyében, Gyöngyös városában lakozó Füleki Szűcs István, ez jelenvaló ezerhétszáztizenötödik esztendőben, Pünkösd-havának huszonkilencedik napja táján [Vezsenyre] Vesenre menvén, ottan hatalmaskodott és Bus István nevő jobbágyukat fönnt nevezett Tekintetes, Nemzetes és Vitézlő Szepessi János Urunknak és néhai Berthothi Ferencné asszonynak, ottan maga hatalmával megfogatván, annyira sanyargatta, hogy feles3 pénzt hajtott be rajta és mennyi számú pénz lehetett? 
Másodszor: Tudja-é. hogy megnevezett Bus István nevő jobbágy azt az sarcot, melyet Füleki Szűcs István kért rajta, ennek előtte bizonyos esztendőkkel [már] megfizette s egy pénzzel sem volt adós, sőt hittel fogadta Füleki Szűcs István, hogy sohatöbbé azon sarcáért nem háborgatja? 
Füleki Szűcs István valószínűleg a más földesúr kezére ment jobbágyát akarta visszaszerezni. 2 Itt egy 1715. július 17-én kelt határvita jegyzőkönyvét hagytuk ki, ami ugyancsak Vezscnyt illeti. 
3Sok. 338 

No comments:

Post a Comment