Európa és a magyar nemesség

1686 után véletlenül egybeesett két igen különböző esemény, s az új helyzet utat nyitott a hazai kávézásnak, először magas társadalmi szinten. A Buda visszavétele és az ország felszabadításával megnőtt öntudat elvette az élét a török italtól való tartózkodásnak, különösen miután a kávézás nyugat-európai új szokásként éppen akkor került nemességünk látóterébe. Nem csak Bécsben, de mindenütt, ahol követként, diákként, vendégként megfordultak. 

1686 és 1720 között a kávézás a társadalom csúcsától a birtokos nemesség középrétegéig megkezdődött. A kortársak a kávéivást világosan új szokásként írták le, olyan diffúzióként, amely nyugatról, közelebbről a császárvárosból jött. 

Báró PALOCSAY György, éppen császári katonatiszt, 1704-ben 152 soros versben kesereg a címadó Nay modi, az új öltözet, magatartás, életvitel és italok miatt, amit a divatos ifjú magyar korosztálynál éppúgy látni, mint Bécsben. A 38 versszakból egy, a 28. szól az italokról: kávé, csokoládé és tea már mind benne vannak.⁴⁰ 

Már az étkekbennis Urak asztalánál 

Az sok naymodi közt majd étlen maradnál, 

Cave, Csukaladi és herbaté Bornál 

Jobb volna, ha otthon jó magyar Bort innál. 

Nyugatról, Bécsből 1687/90 után érkezett szokásként írja le a kávézást, teázást, csokoládéivást APOR Péter is 1736-ból visszatekintve, aki a kávé elsőrendű étrendi helyét a reggelin jelölte meg: „Legelsőbben is reggeli: kávé, herbathé, csukolátának híre sem vala." APOR az új étkezési szokás Bécsen túlmutató szélesebb hátterét is érzékelte, mikor így fogalmazott: (korábban, amikor még nem kávéztak), „Nem francia módon, mint most, hanem tíz órakor ettenek ebédet, hat órakor vacsorát" az erdélyi urak fel egészen a fejedelemig.⁴¹ A középkori kettős étkezési rendről ugyanis csak az új meleg italok megjelenése idején tértek át az újkori hármas szerkezetre, amelyben már reggeli is volt.⁴² 

Az új ital másik étrendi pozíciójáról számol be BETHLEN Miklós 1708/10-ben papírra vetett önéletírásában. Öregember lévén ő megmaradt a hagyományos kettős étkezési rendnél, soha nem reggelizett. Ebéd és vacsora után viszont olykor kávét ivott.⁴³ 

Mivel európai szokásról volt szó, Habsburg-ellenes oppozíció nem tartotta vissza főurainkat a kávézástól. A név szerint ismert első kávézók közt volt II. Rákóczi Ferenc fejedelem. A hadban álló fejedelem táborhelyeire az udvarmester szerepet betöltő Fo-garassy István Munkácsról rendelte az élelmiszer-utánpótlást. 1710-ben többször sürgeti a kávét. „Azon Szekérben, mellyet Homonnárul Vay úrfi által küldöttem Munkácsra, a szőrharában még alkalmas kávé lévén, mivelhogy innyaadó uram éppen fogytán vagyon, azt is vagy három holnapra valót küldeni ne terheltessék." „Minapi levelemben tött nádméz felöl való mentiómot most reiterálom, hogy a finumábul kávéhoz vagy három süveggel küldjön Kgld." Majd két héttel később: „ő Felséginek már több egy pergelésre való kávéjánál nincsen, hacsak Kgld nem fog sietséggel küldeni." Társzekerük megdézsmálásáról is beszámol, amikor is mezei hadak egyebek közt „a Felséges Fejedelem . . . kávéhoz való aranykalánkáját" is felprédálták.⁴⁴ 

^BADICS Ferenc 1912. 

⁴¹APOR Péter 1736/1972. 14-15. 

⁴²KISBÁN Eszter 1975.; KISBÁN Eszter 1984b. 

⁴³BETHLEN Miklós 1943. 131. 

⁴⁴THALY Kálmán 1883. 376-377. 

Inventáriumok rendszeres vizsgálata, ami nálunk még alig indult el, bizonyára kirajzolja majd azokat a társadalmi, vagyoni, területi lépcsőket, ahogyan a kávézás a XVIII. század folyamán kiterjedt. Egyelőre mérföldkő szerepű a nemeseknél az a KNÉZY Judit feltárta adat, amely 1758-ban a Somogy megyei Kiskorpád községből a középnemes Sárközi család egyik szerényebb háztartásából kávézó-felszerelésről tudósít. Sárközi János és felesége javainak inventáriumában „kávés közönséges findzsa pár" és „herbatés ibrik cserépbül" szerepel. Az egyetlen pár kávéscsésze és a cserép teásibrik alapján gondolhatunk szerényebb háztartásra, a teljes inventárium sajnos nincs közölve.⁴⁵ Ugyanitt Kiskorpádon, megújított kúriában köszönti névnapján a háziasszony Sár-közy Lászlóné Kazay Krisztinát 1798-ban CSOKONAI, Krisztina napra szóló versével.⁴⁶ A táncba küldött kisasszonyoknak azt tanácsolja, 

Ha hűs lesz, igyanak kávét, ha héség, limonádét. 

Kávét Somogyban a XVIII. század közepén helyben lehetett vásárolni. 1745-ből fennmaradt egy kaposvári boltos számlája az Eszterházyak kaposvári tiszttartójának csemegeáru vásárlásáról. Három font Caffa-évt 2 ft 25 dénárt fizetett.⁴⁷ (1737-ben „kaposi vagy pécsi kordovány csizma" ára a vásári árszabályzatban 2 ft 50 dénár.⁴⁸) A más társadalmi összetételű Pest megye vidéki mezővárosi boltjai kávét ez időben nem tartottak.⁴⁹ A paraszti szinten élő szegény kisnemességről egyelőre annyit tudunk, hogy éppen nemes voltuk miatt a XIX. század elején a kávézást velük kapcsolatban elvárták, státusszimbólumnak tekintették. KÜLLŐS Imola hívta fel a figyelmemet a XVIII-XIX. század fordulója kéziratos énekköltészetének a Nyíri dáma - Nyíri úrfi témakörére, és arra a darabra is, amely a kávéra is kitér. Ezek a népszerű, az 1770-es évektől sok változatban fennmaradt énekek a szegény, de mégis uraskodó nyírségi nemeseket csúfolják; szemükre vetik, hogy bár jószáguk nem tesz tíz araszt, mégis gőgösen nézik, miként izzad a paraszt. Rozskenyeret, málét is jó ha kölcsönkaphatnak, de a látszatot vigyázzák: öltözködésben cifráikodnak, a bálban tékozlóan mulatnak, ételükről szépítően hazudnak. A nyíri dáma c. ének egy XIX. század elejéről való változata a korábbiakat egy 4. versszakkal toldja meg, és itt szól a kávéról, amely a nemesi ranggal együtt kellett volna járjon.⁵⁰ 

Kávé helyett dinnye levet iszik ha nyár van Télre kelvén paszulyt törvén eszi markával Ha kérdik az ebédet: Mi volt? ez a' felelet 

Tyúk hús fátzán pedig lentse fénylik a' száján. 

⁴⁵KNÉZY Judit 1984. 161., 172. - A Sárközi/Sárközy család a XVIII. században Nagybajomban, a szomszédos Kiskorpádon és Kisasszondon birtokos. A század végén mindhárom helyen kúria volt, és a család különböző tagjai lakták. CSOKONAI nagybajomi vendéglátója (1798-99), Sárközy István, debreceni diák majd a belső-somogyi egyházmegye kurátora volt, másodalispánságig jutott. Kiemelkedően értékes könyvtárral rendelkezett. Vö. VASDÉNYEY Imre 1922. 22., 26.; MIKÓCZI Alajos-SOLYMOSY László 1979. 214., 218-219. 

⁴⁶CSOKONAI VITÉZ Mihály 1967. 1. k. 463. 

⁴⁷KANYAR József 1967. 123. Szigetvári Mihály boltos számlája fűszerek, teknősbéka stb. vásárlásáról, 1745. - Üzleti leltára szerint Fodor Simon „görög" kereskedő 1775-ben parasztoknak való árukészlet mellett kávét és „kávéőrlőt" is kínált Kaposváron. KANYAR József 1967. 124. 

⁴*KANYAR József 1967. 109. Vásári árszabályzat 1737. 

⁴⁹Pest megye 14 helysége 28 boltjában, köztük 11 kecskeméti boltban 1737-ben nem volt kávé, noha pl. Kecskeméten fűszeráruból a drágábbakat is tartották. BUR Márta 1985. 256-264. 

⁵⁰STOLL Béla 1963. 520. szám. Budai Zsuzsanna énekeskönyve. A szöveget KÜLLŐS Imolától kaptam. Egyéb változatokhoz Id. BÁN Imre-JULOW Viktor 1964. 157-158. 261. 

file:///Users/tibor/Desktop/Gaga%20Baby%20Photos%20%3E%2010-0829-Breznan.webarchive

Antonius Fekete Nagy, Victor Kenéz, Ladislaus Solymosi, Geisa Érszegi: Monumenta rusticorum in Hungaria rebellium anno MDXIV (MOL kiadványai 2. sorozat : Forráskiadványok 12. 1979) MONUMENTA (482. oldal)

t

tempore inter cruciatos fuisset et servus sepe fati Mathei presbiteri fuisset, tamen de aliis premissis nil sibi constasset. 

³¹⁰ Item providus Iohannes Swthor de eadem Bogath iobagio prenotati Nicolai Bogathy iuramento mediante examinatus fassus extitisset in hunc modum scitu, qualiter ipse prescripte rusticane insurreccionis tempore in oppido Bathor personalem residenciam fecisset, uno vero die audivisset in rumore quosdam homines dicentes, quod rustici cruciati 

³¹⁵ ad ipsum opidum venirent ac eo audito quam plures homines metu per-territi, ex quo percepissent eosdem cruciatos maxima facinora perpetrate, festinanter claustrum ibidem fundatum intrassent et ipse attestans quoque simibter una cum abis in dictum claustrum ingressus fuisset, interim autem rustici quoque ipsi cruciferi ad prenotatum opidum Bathor con-

³²⁰ sequenterque claustrum predictum modo simili intrassent. Prescriptus vero Georgius Nagh simul cum ipsis cruciferis existentibus quendam nobilem condam Petrum Kassay protunc vinculis alligatum pre manibus suis habens ipsi attestanti tradidisset dicens: ,,Sutor serves — inquit — nobilem istum !" Ipse vero attestans, ex quo eo tunc tempore cederé de-

³²⁵ bebat, ipsum nobilem tenere cepisset. Medio autem tempore rursus idem attestans alium quoque nobilem captivatum audivisset ac inter audien-dum [eundem] nobilem, quem videbcet captivatum fore audierat, ob-viam sibi adduci vidisset, qui nobilis videns ipsum attestantem sie eundem allocutus fuisset: „Bone magister Iohannes scis — in[q]uit — quia 

³³⁰ tu iam a multis temporibus michi et familie mee laborasti, si igitur poteris intelligere a cruciatis me mortem evadere posse, ego unam par-vam ladulam in cella cantoris mon [ach ]i habeo, in qua quidem res quas-dam, puta piccarium argenteum unum necnon florenos áureos ac abas plusquam ducentos florenos valentes simibter habeo". Dum vero nobilis 

³³⁵ iUe eidem attestanti susurando taba narrasset, tunc iam fatus Georgius Nagh singula iba perspexisset atque eo dicto idem attestans versus domum suam ire cepisset. Inter eundum autem quidam cruciati in ipsum attestantem irruissent eundemque captivassent et captum ad capita-neum duxissent, cum autem ante capitaneum statuissent, tunc prenota-

³⁴⁰ tus Georgius Nagh eidem capitaneo dixisset in hec verba: ,,Is erat — inquit — homo, quocüm nobibs ille captus paulo ante loquebatur". Hoc dicto mox capitaneus ill© et alii consimibter ipsi attestanti palo affigi comminati fuissent in tantum, ut eidem perterrito premissa omnia prenotati nobibs dicta edicere opus fuisset eoque dicto memoratus capita-

³⁴⁵ neus statim prememoratum Georgium Magnum una cum eodem attestante ob earn causam, ut ladulam prescriptam annotati nobibs ex pre-tacti monachi cantoris ceba reducere et ad ipsum perferre deberent, destinasset. Cum autem ipsi in cellam cantoris pervenissent, tunc memoratus Georgius, ex quo ipse magne stature erat iliac que cista sub lecto 

³⁵⁰ cantoris iacuisset, ipsémet intrare non valens ipsum attestantem ad extrahendam ladulam ipsam intrare iussisset et sic idem attestans ladulam ipsam extraxisset moxque ille Georgius cum una securi superiorem partem eiusdem ciste dissecasset, in qua quidem ladula idem attestans nonnullas res vidisset, puta unam cuppam deauratam ac vittam similiter 

³⁵⁵ deauratam et unum cingulum parthaew vocatum, alias vero res ipse

attestans ob rei celeritatem videre non potuisset, quippe dissecata iUa ladula statim idem Georgius per se ladulam ipsam ad prenarratum ca-pitaneum una cum rebus in eadem habitis abduxisset. 

Super qua quidem fassione et attestacione nos ad relacionem dicti ³⁶⁰ magistri Stephani de Werbewcz presentes literas nostras patentes pre-fato exponenti iuris sui ad cautelam duximus concedendas. 

Datum in oppido Bathor predicto die Dominico proximo post festum conversionis beati Pauli apostob anno Domini millesimo quingentésimo 

vigésimo. ³⁶⁵ Dextra subter: 

Lecta. 

1520 Februarii 8 

367 

P 1428 HUBAY CSALÁD 1611-1959

P 1428 HUBAY CSALÁD 1611-1959 

4 r.e, (3 cs. + 1 k.) = 0,45 iratfm. 

Zemplén és Abaujmegyében élt Hubay és a Gelley másként geleji Kathona család és a velük rokon családok iratai, valamint e családok történetével kapcsolatos jegyzetek, kéziratok, levelezések és iratmásolatok. 

A család az iratokat tárgyilag hét "kötegbe" csoportositotta. Ezeken belül a tárgyi egységek az I-II. kötegben folytatólagosan a családnevek betűrendjében vannak, a III-VII. kötegben 31-37, 41-50, 51-58, 61-69, 71-77. sorszámmal jelzeteltek. E tárgyi egységekben az iratok egységenként többnyire évrendben ujrakezdődően sorszámozottak. 

Lajstrom van, az iratanyag ennek segítségével kutatható. Tulajdon, 315/1963. OL. sz. 

Gelley családdal rokon családok iratai 

1. cs. I. köteg Ealpataky 1660-1783 

Bernáth 1696 

Bodó 1718-1780 

Bory 1611-Í728 

Czékus 1817 

Czövelc 1801-1841 

Kassay 1799-1819 Kisvárday (genealógia) 

Körtvélyessy 1803 

Mokcsay 1732-1799 

1. cs. I. köteg Nádassy 1720-1739 

Nagy (rásonyi) 1730-1785 

Pap 1774-1782 

pédery 1807-1827 

Réghy 1543-1570 

H. köteg Széky 1581-1771 

Usz 1780 

Vadnay 1823 

Vendéghy 1774-1780 

Veresmarthy 1791-1814 

Vécsey 1698-1828 Vitéz (genealógia) 

Zabrátzky 1720 Gelley család iratai 

III. köteg 

31 Leszármazással, nemesség- és cimerigazolással kapcsolatos iratok 1671-1751 

32 Gelley István és felesége Balpataky Klára iratai 1698-1731 

33 Gelley József és felesége Usz Teréz iratai 1728-1786 

34 Gelley Antal és feleségei Czövek Zsuzsa és 

Ka ssay Júlia iratai 1761-1818

35 Gelley János és felesége Pamlényi Rebeka iratai 1815-1850 

36 Gelley Ferenc és Anna iratai 1840-1879 

37 Pederi és más ágak iratai 1935-1951 

2. cs. IV. köteg 

41 Kegyúri és egyházi Ügyek 1699-1782 

42 Közbirtokossági ügyek 1750-1789 

43 Gelley Jánoshoz irt levelek 1818-1845 

44 Malombérleti ügyek 1768-1888 

45 Nemesi adófizetéssel kapcsolatos iratok 1797-1842 

46 Receptek (orvosság és háztartási) 1750-1942 

47 Iratkivonatok 1269-1782 

48 Sárospataki főiskolára vonatkozó iratok 1758-1783 

49 Vámospércsi jószág 1752-1781 

50 Adőkőnyv, nyugta, feljegyzés, kézirat 1317-1920 

V. köteg Hubay család leszármazását és nemességét 

igazoló iratok 

51 Anyakönyvi kivonatok 1721-1942 

52 Címerek, cimerrajzok 

53 Leszármazási táblázatok 

54 Naplók, jegyzék, feljegyzés 1693-1959 

2. cs. V. köteg Családtörténeti levelezés 

55 Egyháziakkal 1933-1941 

56 Levéltárakkal, heraldikusokkal 1926-1940 

57 Hubay családtagokkal 1926-1940 

58 Vegyes 1928-1940 

VI. köteg Családtörténeti levelezés 

61 Iratjegyzékek 

62 Iratkivonatok 

63 Iratmásolatok 

64 Fényképmásolat a DL 95046 jelzetű oklevélről 

65 Hubay Győző nemességigazolási iratai 1754-1940 

66 Hubay család pederi ága, családtörténeti kézirat, jegyzet 

67 Hubay család mádi és tállyai ága, családtörténeti kézirat, jegyzet 

68 Hubay család monoki ága, családtörténeti jegyzetek, levelek 

69 Hubay családra vonatkozó jegyzetek 

VII. köteg Hubay József és felesége Csiha Margit iratai 

71 Anyakönyvi kivonatok 1825-1931 

72 Tanulmányi, működési bizonyítványok, kinevezési 

okiratok 1881-1922 

73 Kéziratok, levélmásolat, fogalmazvány 1893-1927 

74 Elismerőlevelek, templomépitéssel kapcsolatos 

iratok 1900-1925 

75 Levelezés 1886-1950 

76 Vagyonjogi iratok 1901-1927 

77 Vegyes iratok 1931-1950 4. k. Lajstrom 

Az iratanyagból kiemelt Mohácselőtti oklevelek a Q 233 törzsszám alatt helyeztettek el. 

Dessewffy Sándor? 

Ujabb Dessewffy családi iratok az Országos Levéltárban 

A Dessewffy család származására vonatkozó okmányait már régebben az Országos Levéltárban helyezte el. Az okmányok a margonyai és a grófi ág letétjeként szerepelnek.^x Ezekhez az iratokhoz adtam át az Országos Levéltárnak e sorok Írását közvetlenül megelőző napokban a család különböző ági tagjaitól összegyűjtött irataimat. 

A családra vonatkozó s legrégebben 1210-ből származó okmányok alapján Éble Gábor megírta a család történetét. /"A cserneki és tarkeői Dessewffy család", Franklin 1903/. Ujabb kutatások alapján magam ugyancsak irtam a család történetéről. /"A Dessewffy nemzetség közéleti szerepe a Habsburg korszakban", litogr, Kelé, 1936/* .. 

Éble a család eredetét Westfáliából származtatja s a már G-yejcsa vezér korában élt Deziszlót - később Gizella királyné udvari emberét - a nemzetség ősének tekinti. Mások, dr. Csánki Jenő és dr. Karácsonyi János a nemzetség magyar • eredetét vallják - igy Tahy István is, /"Tanyák és azokkal rokon családok", Pátria, 1904/ - mindnyájan abból kiindulva, hogy akik a XIII. században Pozsega megyében birtokosok voltak, igy a Dessewffyek /Csernekiek/, azok azt minden bizony-nyal királyi adományként nyerték. /Ez az országrész ugyanis az Árpádok birtoka volt, és van is utalás egy IV* Béla-féle adománylevélre./ Tahy közelebbről meg is jelöli, hogy a Dessewffyek /Csernekiek/ valószínűleg a Tanyákkal rokon Rosd, "illetőleg az ebből szakadt Ácsa nemzetség leszármazottai. Noha szláv rokonságnak /Borics bán/ is vannak nyomai, bizonyos, hogy a Csernekiek a XIII. században tiszta magyar neveket vesznek fel: Kormos, Bakó, Sebe, Lőkös, Egyed, Miklós, Tamás stb., s a Cserneki nemzetségből való további szétága-zásukat megjelölő vezetékneveik is magyar képződésnek: Is-pánffy, Peyr, Terek, Dessewffy /1482 óta/ stb. 

IBakác-s., István: A Dessewffy 

Bércaljai ág. 

III. tábla XIX. izén; 

B A L A M É R 

Aurél, Bertalan 

sz. 1864.VIII.14. Bércalja + 1958.II.3. Vanyiskóc. Neje: mérki Pillér Mária, Pillér Sándor és péchuj-falusi Péchy Natália leánya, sz. 1876 Jekkelfalván + 1959.XII.19. Budapest, eltem. Rákoskeresztúr. Esk.: 1894.VIII.11. Eperjes. Elváltak. 

XX. iz: 

DÉNES A. BÉLA 

sz.1895.VI. sz.1898.XII.30.Eperjes 3. + 1895. orth. sebész-főorvos. VII. 11. + 1968.VII.23.Budapest Bércalján Farkasréti tem. Columb. 

1. neje: Elekes Lily, Elekes Gábor ny.huszárezredes és Péchy Ilona leánya. Esk.1944.1.25. Nyíregyháza. Elváltak. 

2. neje: Kassay-Farkas Ibolya-Sarolta, K.Farkas Aladár és Weissen-bacher Emilia leánya, sz. 1911.III.14. Gács, Esk.: 1948.IX.8. Bpest L.l Bp.VI. Jókai u.20. 

XXI. iz: 

NÓRA PÉTER | Anna- Pál-

Mária Ádám 

sz.1949. sz.1950. 

GYÖRGY 

sz.1901.XII.10. Bércalja l^neje: jakabfalvai Jakabfai vy Judit, Jakabfalvy Gyula gagybátori földbir. és hedrii Hedry Márta de gen Aba leánya. Esk. 1932. IV.6. Eger. Elváltak. 2. neje: Bujnovszky Erzsébet, Bujnovszky La^os és Bényey Julianna leánya, sz.1909.II.2. Szepesolaszi /előbb gróf Haller Alfréd-néf Dóra leánya férjezett Simonyi Imréné/.Esk. 1944. IX. 14. Székesfehérvár. L.: Bp.XI. Fadrusz u.15. 

ISTVÁN 

sz.1903.II.2. Ábrahámfalva Neje: Dessew-Tfy Ida-Viola, Dessewffy Aladár és Kancer Gizella leánya, sz. 1916.11. 17. Budapest Esk. 1942.X. 22. Budapest L.l Bp. XI. Móricz Zs. tér 14. 

[ MARIANNA" 

JUDIT 

V. 25* Bp. rk, 

XI. 14. Bp. rk, 

sz.1933.IV. 30.Debrecen rk. Férje: Juhász György g.kath.Esk. 1954.IV.18. Miskolc. Gyermekeik: Ágnes sz. Miskolc 1956 III.21? Ildikó sz.Miskolc 1960. II. 29. L.: Miskolc 

sz.1934.VIII. 26.Tokaj rk. Férje: Pogácsás Ágoston Esk.1957.III. 2. Miskolc. Gyermekeik: Marietta sz. Miskolc 1957. XII.1| Péter sz. Miskolc 1963.XI.14. L.t Miskolc 

YVETTE ISTVÁN TAMÁS MARI- ZSOLT 

ETTA 

1947. 1951. 

XII. IV.4. 

22.Bp. Bp. 

Férje: 

Fehér 

László 

Esk. 

Bp. 

1970. 

IX.19. 

sz.1945. V.26.SZ. fehérvár rk.Fér-je:Tomsó Gyula rk Esk.1966 V.21.Bp. Leányuk: Krisztina sz. Eger 1967.VII 4. L.: Eger 

sz.1943. IX.30. Ne j e:Jan ky Mária J. Béla és Abo-nyi Mária leánya sz. 1943. Esk. 

1969.VII 12. Bpes 

1946. IV.25 -Bpest +1949 III. 2 Bp. Kerepesi tem. 

XXII. iz: 

s e 

JOHANNA 

sz.1970.VIII. 

Kassai városi könyvek, 1394–1737: Práce Archivu mesta Košic, zv. 3. / 518–549. o. (34_536. oldal)

Levéltári Híradó, 7. (1957)
   Levéltári Híradó, 7. (1957) 3–4. szám • KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKKEK • Halaga, R. Ondrej: Kassai városi könyvek, 1394–1737: Práce Archivu mesta Košic, zv. 3. / 518–549. o. (34_536. oldal)   

Az 4489—1528. évi városi könyvben a 187. fólión tiltakozás található isuper Kóschyczky Ja-nus* az 4504. esztendőnél. - Az 4546~28-AS évek mákulatóriuraában a 25v. fólión a névsorban 4522. esztendőben Franciscus Cassoviensis-t olvasunk. A fenteralitett könyvben egy évvel később (4523) a 387v. fólión már Franciscus Cascher-nek irják. - Ssemmelláthatólag ugyanarról a családról van itt szo, csali a neve van lefordítva. Melyik fordítást kell tehát a név eredeti hangzásának tekinteni? Kosicky (4504). Cassoviensis (4522), Kascher (4523) vagy Kassay (4553)? . 

A kérdés megoldásában az nyújt segitséget, hogy a kassai városi könyvekben milyen mértékben használták ezt vagy azt a nyelvet 

A latin nyelv, mint a folyó irodalom nyelve, csak a név nem eredeti voltára, ellatinosodá-sára nyújthat bizonyítékot. A német nyelv a városban könyvszabály volt. A könyvekbe történő bejegyzések előtt ugyanis egész tételeket élnémetesitettek. Az eredetiségre vonatkozólag tehát ez nem lehet bizonyíték. Álnevekben a magyar alaknak, mint honi formának a használata különösen mindjárt a Zápolyai uralom (4533-4552) alatti erőszakos magyarositás után, kétségét ébreszt a Cassay alak eredetiségéi, illetőleg. Hiszen az irnok részéről a féllel szemben az akkori társadalom szemében udvariassági tény lett volna, ha nevét a műveltség nyelvéről (a latin nyelvről) vagy a városi nyelvről (a német nyelvről) vagy pedig a honi nyelvből (a magyar nyelvből; a iaiakon kívüli egyszerűbb nép nyelvére (a szlovák nyelvre) forditottá volna le? Éppen azért, mivel a legnehezebben a szlovák nyelv törte át magát a kassai városi könyvekbe, sőt a feudalizmus idején sohasem juthatott el odáig, hogy bennük egyenértékű funkciót tölthessen be, a név eredeti voltában láthatjuk a legmegnyugtatóbb bizonyítékot. 

7. A kassai városi könyvek kialakulása és tárgy szerinti csoportosítása 

A tisztázott városi könyvek, miként az elmondottakból is következik, kialakulásuk szempontjából három csoportba oszthatók: 

a) A bírósági bejegyzések (Acta ludiciaria) és a bíróságon kivüli vagyis tanácsi bejegyzések (Nóta extra iucicium, iudicium consjlii) könyvei. 

b) A városi nagy könyvek (Liber civitatis maior). 

A városi protokollumok (protocollum sessionum magistratualium). 

Az elveszett városi könyvek nagy része (4404, 4406, i424, és az 4394. évi könyvet megelőző feltételezett könyv) valószínűleg az «a.» tipusu könyvek csoportjába tartozott 

Miként a bíróság és a közigazgatás mákulatóriumjai, éppen ugy a gazdasági igazgatás regiszterei is elsősorban a hivatal belső segédletei is voltak. De használták őket a hivatali és bírósági bizonyítási eljárások során is. Való igaz azonban az is, hogy a városi nagy könyvbe történt bejegyzésre, vagy pedig a városi oklevél bizonyságtételére mindig mint biztosabb garanciára tekintettek. 

Minden városi hivatal vezetőjének elszámolási registeri kellett vezetnie és az egészévi elszámolással a tanács elé terjesztenie. A nagyobb hivatalok (kamara, cassa contributionalis) a ma-kulatóriumok mellett tisztázatot is készítettek, s közülük egyeseket éppen olyan gonddal és reprezentatív módon köttettek be, mint az un. városi nagy könyveket 

_k 406 

... A taxatorokról már a legrégibb könyvekben, de az ujabbakban is olvashatunk. J>cheutzlich 

leltára a XVI. század elején 4420-tól 4504-ig terjedőleg feljegyzi a városi számvevőség regisztereit összefüggő sorozatukban. 

A fennmaradt városi regiszterek csoportjai azonban csak a későbbi évekkel kezdődnek, és hozzá még hézagosan. Annyira hézagosak, hogy helyesebbnek véltük, ha együtt hagyjuk a csoportban a makulatóriumokat és tisztázat okát 

536 

RÁCZ CSALÁD IRATAI 1. 286/82 sz. 

RÁCZ-RAICS CSALÁD IRATAI I. 287/25 sz. 

187 

RADÁK CSALÁD LEVÉLTÁRA 1291 - 1897 

1. Erdélyben birtokos család iratai. 

2. 3 fadoboz + 3 csomó + 1 fadoboz + 9 csomó irat, 1 csomó genealógia és elavult elenchus. 

3* a/ A Ifiagyar Nemzeti Múzeum rendezése, 

b/ Évrend, ill. 2. alatti tárgyi csoportok. 

4. a/ Segédlet nincs. Az iratok az egyes éveken, ill. tárgyi 

csoportokon belül csak darabszám kutathatók, 

b/ A kérőlapon feltüntetendő az állag neve és az év, ill. a tárgyi csoport cime. 

5. Az oklevelek 1526-ig: E£y. 67237-67263. 

188 

RADVÁNSZKY CSALÁD RADVÁNYI LEVÉLTÁRA 1083 - 1877 

1. Nógrád, Hont, Zólyom és Szepes megyében fekvő birtokokra? a Berzeviczy, Csetneky, Ewdenffy, Görgey, Kassay, Luby, Máriássy, Névery, Palugyay, Putnoky, Szentiyányi és Ujfa-lussy családokra tartalmaz forrásanyagot. Kiemelkedik Hadvánszky Jánosnak, Rákóczi Ferenc belső titkos tanácsosának, Zólyom megye főkapitányának és az egyesült rendek kincstárnokának a kuruc korra jelentős levelezése. 

2. 97 csomó irat, 1 kötet elavult elenchus1 1 kötet conspeetus. 

3* a/ A család XX. századi rendezése. 

b/ Tárgyi csoportosítás alapján I-V "osztály", osztályokon belül ugyancsak tá?gyi csoportositásu "csomók 

belip. az iratok nagyjából évrendben vannak? egyes csomókban numerussal jelzetelve* egy-egy numerusban több azonos tárgyú irat foglaltatik* 

4. a/Conspectus segítségével, amely azonban a középkori anyag 

szempontjából elenchus* Az iratok az egyes csomókon, ill* numerusokon belül csak darabszám kutathatók* 

b/ A kérőlapon az állag cime tüntetendő fel₉ valamint az osztály és csomó római szám jelzete s - ha van - a numerus is. . 

5. As oklevelek 1526-igs X&y* 84668-84754* 

1* A birtokjogi iratok a Felvidékre, különösképen Borsod megyére vonatkoznak.A rokon Bárczpy családra és birtokaira jelentős forrásanyag• Kiemelendő Radvánszky Bélának, zólyomi főispánnak hivatalával összefüggő iratanyaga, valamint a különböző családi levéltárak középkori anyagáról készült másolatgyüjteménye. 

2* 22 csomó irat, 3 kötet elenchus, 23 kö^eg és 3 füzet oklevélmásolat , 1 téka conspectus. 

3* a/ A Littera A-ban levő iratok a család XVTII-XIX. századi rendezése, a Littera B-B-ben levő iratok az Országoa Levéltár rendezése alapján csoportosítva. 

b/ A Littera "A" két seriesből áll* A Series I-ben az Í-&II jelzettel ellátott fasciculusok és 1-11 számmal jelzeteit "csomók" vannak* Az I-MI jelzetű fasciculusok tárgyi csoportot jelentenek s a numerusokkal jelzeteit iratokat évrendben tartalmazzák* Az 1-11 jelzetű *osomók^M-ban az iratok közt tárgyi vagy időrendi összefüggés nem állapitható meg. A Series II-ben az iratok évrendben vannajc* A Littera B-B-ben.as iratok tárgyi csoportot jelentő s numerussal jelzeteit tételekben vannak, e tételek ugyancsak tárgyi csoportosítást jelentő betűvel jelzeteit altételekből állanak* Egy esetben /a B»14.f* jelzetű altételnél/ az iratok numerussal jelzeteit iratcsoportokra oszlanak* Az altételek illetőleg az iratcsoportok az iratokat évrendben tartalmazzák* 

conspectus van. A Littera A* Series II-höz segédlet nem áll rendelkezésre. Az elenchúsból hiányzik a Littera A. Series I. XLII* fasciculusa, valamint a XLVIII. fasciculus 1-16 száma. A Littera A* Series II., valamint a Littera B-B. altételeiben, ill* iratcsoportjában levő iratok csak darabszám átnézéssel kutathatók,. 

KGy. 89257-9o335* 

190 

SAJAi CSALÍD LEVÉLTÁRA 1273 - 1861 

1. A Dunántúlon, főleg Zala és Vas megye területén fekvő birto kokra vonatkozó iratokat tartalmaz, de Göbölfalva és Gargó szepesmegyei birtokokra is találunk adatokat iratanyagában* 

2o 3 fadoboz irat* 

3* a/ A magyar Nemzeti Múzeum rendezése* b/ Évrend* 

4* a/ Segédlet nincs* Az iratok az egyes éveken belül csak darabszám kutathatók* 

b/ A kérőlapon az állag neve és az évszám tüntetendő fel* 5. Az oklevelek 1526-ig: KGy. 67500-67663• 

191-

RÁXÓCZI-ASPREMONT CSALÍD LEVÉLTÁRA 1254 - XIX. század 

1* A Rákóczi-családnak m ország különböző részein, főként az Északkeleti Felvidéken fekvő birtokaira vonatkozó iratok. 

2. 7 fémdoboz /benne a pecsétes nagyalakú újkori iratok/, 12o csomó irat, 6 kötet elenchus, 1 kötet Index familiarum, 1 ; kötet Index localitat»um, I kötet Clavis indicis familiarum, 1 kötet Clavis andicis locorum, 1 kötet Inventarium archivi /1834-ben készült leltár, amely jelzet-sorrendben minden iratról feltünteti eredeti, másolat, töredék voltát/, 1 kötet Prothocollum reversalium super actis ex archivo extra-datis. 

« 

3* a/ A család XVIII-XIX. századi rendezése.