1686 után véletlenül egybeesett két igen különböző esemény, s az új helyzet utat nyitott a hazai kávézásnak, először magas társadalmi szinten. A Buda visszavétele és az ország felszabadításával megnőtt öntudat elvette az élét a török italtól való tartózkodásnak, különösen miután a kávézás nyugat-európai új szokásként éppen akkor került nemességünk látóterébe. Nem csak Bécsben, de mindenütt, ahol követként, diákként, vendégként megfordultak.
1686 és 1720 között a kávézás a társadalom csúcsától a birtokos nemesség középrétegéig megkezdődött. A kortársak a kávéivást világosan új szokásként írták le, olyan diffúzióként, amely nyugatról, közelebbről a császárvárosból jött.
Báró PALOCSAY György, éppen császári katonatiszt, 1704-ben 152 soros versben kesereg a címadó Nay modi, az új öltözet, magatartás, életvitel és italok miatt, amit a divatos ifjú magyar korosztálynál éppúgy látni, mint Bécsben. A 38 versszakból egy, a 28. szól az italokról: kávé, csokoládé és tea már mind benne vannak.40
Már az étkekbennis Urak asztalánál
Az sok naymodi közt majd étlen maradnál,
Cave, Csukaladi és herbaté Bornál
Jobb volna, ha otthon jó magyar Bort innál.
Nyugatról, Bécsből 1687/90 után érkezett szokásként írja le a kávézást, teázást, csokoládéivást APOR Péter is 1736-ból visszatekintve, aki a kávé elsőrendű étrendi helyét a reggelin jelölte meg: „Legelsőbben is reggeli: kávé, herbathé, csukolátának híre sem vala." APOR az új étkezési szokás Bécsen túlmutató szélesebb hátterét is érzékelte, mikor így fogalmazott: (korábban, amikor még nem kávéztak), „Nem francia módon, mint most, hanem tíz órakor ettenek ebédet, hat órakor vacsorát" az erdélyi urak fel egészen a fejedelemig.41 A középkori kettős étkezési rendről ugyanis csak az új meleg italok megjelenése idején tértek át az újkori hármas szerkezetre, amelyben már reggeli is volt.42
Az új ital másik étrendi pozíciójáról számol be BETHLEN Miklós 1708/10-ben papírra vetett önéletírásában. Öregember lévén ő megmaradt a hagyományos kettős étkezési rendnél, soha nem reggelizett. Ebéd és vacsora után viszont olykor kávét ivott.43
Mivel európai szokásról volt szó, Habsburg-ellenes oppozíció nem tartotta vissza főurainkat a kávézástól. A név szerint ismert első kávézók közt volt II. Rákóczi Ferenc fejedelem. A hadban álló fejedelem táborhelyeire az udvarmester szerepet betöltő Fo-garassy István Munkácsról rendelte az élelmiszer-utánpótlást. 1710-ben többször sürgeti a kávét. „Azon Szekérben, mellyet Homonnárul Vay úrfi által küldöttem Munkácsra, a szőrharában még alkalmas kávé lévén, mivelhogy innyaadó uram éppen fogytán vagyon, azt is vagy három holnapra valót küldeni ne terheltessék." „Minapi levelemben tött nádméz felöl való mentiómot most reiterálom, hogy a finumábul kávéhoz vagy három süveggel küldjön Kgld." Majd két héttel később: „ő Felséginek már több egy pergelésre való kávéjánál nincsen, hacsak Kgld nem fog sietséggel küldeni." Társzekerük megdézsmálásáról is beszámol, amikor is mezei hadak egyebek közt „a Felséges Fejedelem . . . kávéhoz való aranykalánkáját" is felprédálták.44
^BADICS Ferenc 1912.
41APOR Péter 1736/1972. 14-15.
42KISBÁN Eszter 1975.; KISBÁN Eszter 1984b.
43BETHLEN Miklós 1943. 131.
44THALY Kálmán 1883. 376-377.
Inventáriumok rendszeres vizsgálata, ami nálunk még alig indult el, bizonyára kirajzolja majd azokat a társadalmi, vagyoni, területi lépcsőket, ahogyan a kávézás a XVIII. század folyamán kiterjedt. Egyelőre mérföldkő szerepű a nemeseknél az a KNÉZY Judit feltárta adat, amely 1758-ban a Somogy megyei Kiskorpád községből a középnemes Sárközi család egyik szerényebb háztartásából kávézó-felszerelésről tudósít. Sárközi János és felesége javainak inventáriumában „kávés közönséges findzsa pár" és „herbatés ibrik cserépbül" szerepel. Az egyetlen pár kávéscsésze és a cserép teásibrik alapján gondolhatunk szerényebb háztartásra, a teljes inventárium sajnos nincs közölve.45 Ugyanitt Kiskorpádon, megújított kúriában köszönti névnapján a háziasszony Sár-közy Lászlóné Kazay Krisztinát 1798-ban CSOKONAI, Krisztina napra szóló versével.46 A táncba küldött kisasszonyoknak azt tanácsolja,
Ha hűs lesz, igyanak kávét, ha héség, limonádét.
Kávét Somogyban a XVIII. század közepén helyben lehetett vásárolni. 1745-ből fennmaradt egy kaposvári boltos számlája az Eszterházyak kaposvári tiszttartójának csemegeáru vásárlásáról. Három font Caffa-évt 2 ft 25 dénárt fizetett.47 (1737-ben „kaposi vagy pécsi kordovány csizma" ára a vásári árszabályzatban 2 ft 50 dénár.48) A más társadalmi összetételű Pest megye vidéki mezővárosi boltjai kávét ez időben nem tartottak.49 A paraszti szinten élő szegény kisnemességről egyelőre annyit tudunk, hogy éppen nemes voltuk miatt a XIX. század elején a kávézást velük kapcsolatban elvárták, státusszimbólumnak tekintették. KÜLLŐS Imola hívta fel a figyelmemet a XVIII-XIX. század fordulója kéziratos énekköltészetének a Nyíri dáma - Nyíri úrfi témakörére, és arra a darabra is, amely a kávéra is kitér. Ezek a népszerű, az 1770-es évektől sok változatban fennmaradt énekek a szegény, de mégis uraskodó nyírségi nemeseket csúfolják; szemükre vetik, hogy bár jószáguk nem tesz tíz araszt, mégis gőgösen nézik, miként izzad a paraszt. Rozskenyeret, málét is jó ha kölcsönkaphatnak, de a látszatot vigyázzák: öltözködésben cifráikodnak, a bálban tékozlóan mulatnak, ételükről szépítően hazudnak. A nyíri dáma c. ének egy XIX. század elejéről való változata a korábbiakat egy 4. versszakkal toldja meg, és itt szól a kávéról, amely a nemesi ranggal együtt kellett volna járjon.50
Kávé helyett dinnye levet iszik ha nyár van Télre kelvén paszulyt törvén eszi markával Ha kérdik az ebédet: Mi volt? ez a' felelet
Tyúk hús fátzán pedig lentse fénylik a' száján.
45KNÉZY Judit 1984. 161., 172. - A Sárközi/Sárközy család a XVIII. században Nagybajomban, a szomszédos Kiskorpádon és Kisasszondon birtokos. A század végén mindhárom helyen kúria volt, és a család különböző tagjai lakták. CSOKONAI nagybajomi vendéglátója (1798-99), Sárközy István, debreceni diák majd a belső-somogyi egyházmegye kurátora volt, másodalispánságig jutott. Kiemelkedően értékes könyvtárral rendelkezett. Vö. VASDÉNYEY Imre 1922. 22., 26.; MIKÓCZI Alajos-SOLYMOSY László 1979. 214., 218-219.
46CSOKONAI VITÉZ Mihály 1967. 1. k. 463.
47KANYAR József 1967. 123. Szigetvári Mihály boltos számlája fűszerek, teknősbéka stb. vásárlásáról, 1745. - Üzleti leltára szerint Fodor Simon „görög" kereskedő 1775-ben parasztoknak való árukészlet mellett kávét és „kávéőrlőt" is kínált Kaposváron. KANYAR József 1967. 124.
4*KANYAR József 1967. 109. Vásári árszabályzat 1737.
49Pest megye 14 helysége 28 boltjában, köztük 11 kecskeméti boltban 1737-ben nem volt kávé, noha pl. Kecskeméten fűszeráruból a drágábbakat is tartották. BUR Márta 1985. 256-264.
50STOLL Béla 1963. 520. szám. Budai Zsuzsanna énekeskönyve. A szöveget KÜLLŐS Imolától kaptam. Egyéb változatokhoz Id. BÁN Imre-JULOW Viktor 1964. 157-158. 261.
No comments:
Post a Comment