556. 1524. december 12. (5. die conc. Marié) Buda.
Bathor-i István nádor, a kunok bírája stb. Boldogasszony fogantatásának ünnepén (dec. 8.), amikorra a Márton-napi bírósági ülésszak kezdetén (instanté termino celebrationis iudiciorum festi Beati Martini episcopi) a király az országlakók rövid határidős és áthelyezéses pereit, továbbá az új hatalmaskodással, záloglással, hitbérrel, jegyajándékkal és kötelezvényekkel kapcsolatos ügyeket elhalasztani rendelte, a Gyarmath-i Balassa Ferenc (magn.) és Radwan-i Keczer Gáspár (egr.) által Portelek-i Benedek, Fyldeak-i Ferenc, Beken-i Péter, Erdewhegh-i Márton, János, Mátyás és Benedek nemesek ellen indított perben a nádor tanúkihallgatás és közös vizsgálat megtartását kérte az aradi káptalantól.
Említi az aradi káptalan 1525. január 19-én kelt oklevelében. DL 66053. (Fasc. AN n. 96.)
557. 1524. december 20. (4. die termini ti. sab. p. Lucie) Buda.
Bathor-i István nádornak, a kunok bírájának levele a sági konventhez. Gyarmath-i Balassa Ferenc (magn.) nevében Chehy-i Ferenc királyi ügyvédvalló levéllel megjelenvén, abban a perben, amely a sági konvent kézbesítő, figyelmeztető és biztosító (exhibitoriarum, amonitoriarum et certifi-catoriarum) levele és a királyi személyes jelenlét elé való áthelyezése alapján (ex transmissione) Luca napját követő szombaton (dec. 17.) indult a nádor előtt, panaszt tett Mohora-i Wydffy Lőrinc (egr.), Kelechen-i Kazza Kelemen és Nádasdy Bálint nemesek ellen. — A király ugyanis erre a terminusra halasztotta Márton napja [tájáról] a rövid határidős és áthelyezett, továbbá az új hatalmaskodási, az egyéves záloggal, [hitbérrel] és jegyajándékkal foglalkozó pereket. — A panasz szerint Ferenc-napot követő szerdán (okt. 5.) Wydffy Lőrinc utasítására annak említett két familiárisa Kazza Kelemen nem nemes (providis) familiárisaival: Benedekkel, Posmeher Pállal, Lowaz Balázzsal, Warga Gergellyel, Cheplew Lázárral, Lowaz Benedekkel és Andrással meg Thoth Ferenccel felperes Nógrád megyei Zenthlewrincz nevű birtoka Theghkewaraparlagya nevű mezején Hehy (dictus) Benedek (prov.) nevű vétlen familiárisát kegyetlenül megölette, és lovát minden holmijával elvitette; továbbá még aznap az ottani Heghwth nevű erdőből Kalmár Bálint nevű szentlőrinci jobbágyának 26 disznaját elhajtatta, mindezt oklevelekkel is igazolta és ítéletet kért. Az alperesek ügyvédje: Damon-i István (királyi ügyvédvalló levéllel) erre azt válaszolta, hogy a Theghkewaraparlagya mező és a Heghwth erdő Wydfy Lőrinc tulajdona, ahonnan annak jobbágyait Balassa el akarta kergettetni, és ami lefolyt, az védekezés közben történt, az említett disznók is Lőrinc sajátjai voltak, így az alperesek ártatlanok. Miután a felperes ügyvédje elfogadta a közös vizsgálatot, a nádor kérte a konventet, hogy Fyzesmeg[er]-i Imre, Chernelhaza-i Ambrus, Bethlenkech-i Kechy Máté mesterek, a királyi kúriából mindkét fél részére kiküldendő egy-egy királyi ember vízkereszt 13. napján (jan. 18.) Zenthlewrincz birtokon a szomszédok és határosok meg a megyei nemesek között eskü alatt tartson közös tanúvallatást — a megjelenni vonakodókat az alispánok és a szolgabírák 16 nehéz súlyú márkára bírságolják — a felekllítása tárgyában, és a 15. napra tegyenek részletes jelentést. — A jobb alsó sarokban: Correcta per Warday. — Hátlapon a jobb alsó sarokban: Ellyewelgy.
á
Papíron, hátlapján zárópecsét nyoma. DL 66052. (Fasc. AN n. 94.)
558. [1524]1
II. Lajos király meghagyja a budai káptalannak, hogy Gyarmath-i Balassa Ferenc (magn.) panasza tárgyában — amely szerint Mohora-i Wydffy Lőrinc Beryn Gergely nevű familiárisa (prov.) és mások által az ő Zenth-lewryncz nevű Nógrád megyei birtokán levő Theghke wara thorok nevű erdejében Leestha Bertalan nevű Zenthlewryncz-i ártatlan jobbágyát fegyveresen megtámadva szidalmaztatta, megverette, elfogatta és két lovával együtt Mohora-ra vitette — a Budán 1523-ban György-napra hirdetett budai országgyűlésnek a király által jóváhagyott határozata (constitutio) értelmében az 1521-i Margit-napot, a királyi had indulását követően elkövetett hatalmaskodások ügyében a megintéstől (amonitio) számított 15. napra szóló, mellékelt idézőlevelet az alperesnek kiküldöttje útján kézbesítse. (A befejező rész csonka.)
Átírta a budai káptalan [1524—1525]-ben kelt jelentésében. DL 66065. (Fasc. 1. n. 8.) — 1 Az 1523-i törvényről mint in anno proxime transacto-ról szól, s Balassa Ferencnek ez évben volt egy panasza Vidfi Lőrinc ellen.
559. [1524 — 1525].
A budai káptalan jelenti II. Lajos királynak, hogy [1524-ben] kelt parancsára Gyarmath-i Balassa Ferenc panasza tárgyában [idézőparancsát kikézbesítette mohorai Vidfi Lőrincnek.]
Felül kissé hiányos papíron, melynek alsó része teljesen elpusztult; zárópecsét darabkáival. DL 66065. (Fasc. 1. n. 8.)
560. 1525. január 19. (4. die exequ., ti. 11. die epiph.).
Az aradi káptalan jelenti Bathor-i István nádornak: 1524. december 12-én kelt ítéletlevele (lásd az 556. sz.) értelmében Mylethyncz-i Péter mester, a királyi kúriából kiküldött nádori ember — Kenderes-i László mester kanonok, mindkét fél részére káptalani kiküldött jelenlétében — vízkereszt ünnepének 11. napján (jan. 16.) az összehívott nemesek és nem nemesek előtt a helyszínen eskü alatt tanú vallatást tartott arra vonatkozólag, hogy a Zaránd megyei Beken birtokon az alperesek — Porthelek-i Benedek, Fyl-deak-i Ferenc, Beken-i Péter, Erdewhegh-i Márton, János, Mátyás és Benedek nemesek — földjén keresztül folyó Keres folyó malomgátját (aggerem sive repleturam ill. retentaculum) Gyarmath-i Balassa Ferenc (magn.) és Radwan-i Keczer Gáspár (egr.) felperesek újonnan emeltették-e vagy régi-e, avagy ilyet építeni akarnak-e, továbbá az alperesek az akaratuk nélkül épült gátat lerombolták-e vagy sem? A felperesek részéről nobiles Paulus litteratus de Somos conprovincialis comitatus de Zarand ac Emericus Kys,
