Sunday, June 24, 2012
KASSAY FAMILY HISTORY AND GENEALOGY
FEUERNÉ TÓTH RÓZSA
KASSAI ISTVÁN BUDÁN
A budaszentlőrinci pálos kolostor területén lefolyt ásatások felszínre hozták a XIV. század elejétől a X V I . század első feléig fennálló épület alapfalainak egy részét.1 A nagykiterjedésű épület együttes teljes feltárására eddig még nem került sor. A gyönyörű fekvésű, egykor fényes kolostor épületet ma már csak az alapfalak csonkjai jelzik.2 Az ásatásokból előkerült és a környékbeli házak falaiból kibontott faragott kövek meghatározása az anyag igen kis részében történt meg.
Budapest területén kevés olyan középkori műemlék van, amelynek építéstörténetéről olyan hiteles XVI. századi forrás tudósítana, mint a pálos krónikás: Gyöngyösi.3 E tanulmány a kolostor emlékanyagából néhány építészeti részletet kíván kiemelni az 1486—92-es évek közé eső időből.
A Mátyás király korabeli gótikus építészet fényes korszakot jelent műtörténetünkben. A gótikus építkezés ebben az időben sajátos, nemzeti jelleget mutat. Amikor a nyugati országokban a „flam boyant" tombol, nálunk kiegyensúlyozott, szertelenségektől mentes gótikus formaképzés uralkodik. Még a XV. sz. végén, sőt a XVI. sz. elején sem burjánzanak el a díszítőelemek, hanem barátságosan szélesednek reneszánsz formákkal. A budaszentlőrinci kolostor töredékei méltó képviselői annak az egészséges építőszellemnek, amelyet a csütörtökhelyi kápolna és a kassai székesegyház korabeli részletei épen őriztek meg számunkra.
Budán, Mátyás székhelyén a Nagyboldogasszony templom déli tornyán kívül alig maradt fenn valami ebből a korszakból. Az is csak erősen restaurált formában. Mátyás udvarának építészetét — úgy vélték régebben — teljesen a reneszánsz uralta. A budavári ásatások bebizonyították azt, hogy a két stílus békésen megfért egymás mellett még a királyi palotában is. A gótikus budai építőműhelyek ekkor még országos viszonylatban is fontos központot jelentettek.
Gerevich László megfigyelése szerint4 a budavári ásatás emlékanyagában van néhány olyan faragvány, amely Kassai István jelenlétére utal. Kassai István a kassai dóm építőmestere, Mátyás király építésze volt. A múlt század végén megindult kutatás a felvidéki városok levéltáraiban számos olyan feljegyzésre, oklevélre bukkant, amelyek a neves építész és szobrász életét és munkásságát jelentős mértékben megvilágítják. Ezek alapján hitelesen személyéhez kapcsolható műve a bártfai szent Egyed templom szentségtartója (1. kép) és a szentély boltozata. A kutatók a hiteles munkára és az okleveles adatokra támaszkodva a XV. század végi felvidéki műemlékek jórészét Kassai István nevével fémjelezték. Az attribúciók egy része bizonytalannak látszik azért, mert a hiteles művek nem tartalmazzák a mester teljes formakincsét, viszont az összehasonlításnál csak ezeket vehették figyelembe.
A budaszentlőrinci kőtöredékek között Kassai István nyomait keresve mi is csak a bártfai alkotások, főként a gazdag díszítésű szentségtartó minél részletesebb vizsgálatával érhetünk el eredményeket.
Gyöngyösi, a budaszentlőrinci pálos krónikás megemlékezik a kolostorban 1486 és 1492 között lezajlott építkezésekről. Ekkor kapcsoltak a kolostor templomához északról és délről5"6 egy-egy kápolnát (2. kép). Az ásatások feltárták mindkettő alapfalait. „In situ" részlet sajnos nem maradt fenn, de a kolostor építéstörténetének ismeretében a felszínre került töredékek között találunk néhány olyan faragványt, amelyek formai és technikai vizsgálat alapján a két kápolna építési idejébe illeszthetők.
Ezek között különös figyelmet érdemel egy keménymészkő szentségház töredéke7 (4. k
TÓTH
KASSAI ISTVÁN BUDÁN
A budaszentlőrinci pálos kolostor területén lefolyt ásatások felszínre hozták a XIV. század elejétől a X V I . század első feléig fennálló épület alapfalainak egy részét.1 A nagykiterjedésű épület együttes teljes feltárására eddig még nem került sor. A gyönyörű fekvésű, egykor fényes kolostor épületet ma már csak az alapfalak csonkjai jelzik.2 Az ásatásokból előkerült és a környékbeli házak falaiból kibontott faragott kövek meghatározása az anyag igen kis részében történt meg.
Budapest területén kevés olyan középkori műemlék van, amelynek építéstörténetéről olyan hiteles XVI. századi forrás tudósítana, mint a pálos krónikás: Gyöngyösi.3 E tanulmány a kolostor emlékanyagából néhány építészeti részletet kíván kiemelni az 1486—92-es évek közé eső időből.
A Mátyás király korabeli gótikus építészet fényes korszakot jelent műtörténetünkben. A gótikus építkezés ebben az időben sajátos, nemzeti jelleget mutat. Amikor a nyugati országokban a „flam boyant" tombol, nálunk kiegyensúlyozott, szertelenségektől mentes gótikus formaképzés uralkodik. Még a XV. sz. végén, sőt a XVI. sz. elején sem burjánzanak el a díszítőelemek, hanem barátságosan szélesednek reneszánsz formákkal. A budaszentlőrinci kolostor töredékei méltó képviselői annak az egészséges építőszellemnek, amelyet a csütörtökhelyi kápolna és a kassai székesegyház korabeli részletei épen őriztek meg számunkra.
Budán, Mátyás székhelyén a Nagyboldogasszony templom déli tornyán kívül alig maradt fenn valami ebből a korszakból. Az is csak erősen restaurált formában. Mátyás udvarának építészetét — úgy vélték régebben — teljesen a reneszánsz uralta. A budavári ásatások bebizonyították azt, hogy a két stílus békésen megfért egymás mellett még a királyi palotában is. A gótikus budai építőműhelyek ekkor még országos viszonylatban is fontos központot jelentettek.
Gerevich László megfigyelése szerint4 a budavári ásatás emlékanyagában van néhány olyan faragvány, amely Kassai István jelenlétére utal. Kassai István a kassai dóm építőmestere, Mátyás király építésze volt. A múlt század végén megindult kutatás a felvidéki városok levéltáraiban számos olyan feljegyzésre, oklevélre bukkant, amelyek a neves építész és szobrász életét és munkásságát jelentős mértékben megvilágítják. Ezek alapján hitelesen személyéhez kapcsolható műve a bártfai szent Egyed templom szentségtartója (1. kép) és a szentély boltozata. A kutatók a hiteles munkára és az okleveles adatokra támaszkodva a XV. század végi felvidéki műemlékek jórészét Kassai István nevével fémjelezték. Az attribúciók egy része bizonytalannak látszik azért, mert a hiteles művek nem tartalmazzák a mester teljes formakincsét, viszont az összehasonlításnál csak ezeket vehették figyelembe.
A budaszentlőrinci kőtöredékek között Kassai István nyomait keresve mi is csak a bártfai alkotások, főként a gazdag díszítésű szentségtartó minél részletesebb vizsgálatával érhetünk el eredményeket.
Gyöngyösi, a budaszentlőrinci pálos krónikás megemlékezik a kolostorban 1486 és 1492 között lezajlott építkezésekről. Ekkor kapcsoltak a kolostor templomához északról és délről5"6 egy-egy kápolnát (2. kép). Az ásatások feltárták mindkettő alapfalait. „In situ" részlet sajnos nem maradt fenn, de a kolostor építéstörténetének ismeretében a felszínre került töredékek között találunk néhány olyan faragványt, amelyek formai és technikai vizsgálat alapján a két kápolna építési idejébe illeszthetők.
Ezek között különös figyelmet érdemel egy keménymészkő szentségház töredéke7 (4. k
díszítés borította. Ma a négy oldal közül egy
maradt meg jórészben (5. kép), a derékszögű sarok
részlet mellett a másik oldalnak csak az indítása lát
ható (10. kép).
A maradvány kiegészíthető vakmérműve kör vonalaiban megegyezik a bártfai szent Egyed temp lom szentségtartója felett elhelyezett baldachin egyik oldalát képező mérművel (3. kép). A hasonlóság fenn áll forma és arány tekintetében, de különbséget is találunk: a csekély profilbeli eltérésen kívül8 (6—7. kép) a budaszentlőrinci töredék gondosabb, részle tesebb, faragása formatisztább. Az egymást kristályo
san keresztező lemeztagok néhány évtizeddel későbbi időben gyakoriak. Ezeket a vonásokat megmagya rázza a közben eltelt idő. A bártfai szentségtartó
1465-ben készült, a budai 1486—92 között.
E hasonlóság alapján még nem teljesen indokolt a két mű mesterét azonosítani. A közös mérműséma gyakori a XV. század végén. Azonban a budaszent lőrinci töredék és a bártfai szentségtartó között el
gondolkoztató méretazonosság áll fenn.
Ahhoz, hogy megértsük ennek jelentőségét,
emlékezetünkbe kell idéznünk a középkori építmé nyek tervezésének módszerét.9
A középkori építész a maitól eltérően úgy ké szítette el a tervrajzot, hogy az egyes emeletek alap rajzait egymásba vetítette. Nem készített méretarányos alaprajzot megadott léptékben — ennek semmi nyoma sincs a fennmaradt középkori terveken —, hanem egy adott méretű szabályos idomon belül arányszerkesz téses eljárással határozta meg az egymás alatt, ill. felett fekvő részletek határvonalait. Tehát pl. a bártfai szentségház egyetlen reális horizontális mérete annak a körnek a sugara, amelyen belül Kassai István felismer hetően az egymásba írt négyszögek arányosító eljá rását alkalmazta. Ez pedig az az öt bécsi láb átmérőjű kör, amelybe a szentségtartó baldachinjának nyolc szöge, ill. a szentségtartó ház négyszöge beleszerkeszt hető (9. kép).
Ha a budaszentlőiinci szentségtartó töredékét négyszöggé egészítjük ki, az szintén egy öt bécsi láb átmérőjű körbe illeszthető bele (8. kép). Ez a méret azonosság nem magyarázható meg azzal, hogy mind két mű azonos rendeltetésű — szentségtartó — volt. Csupán azzal indokolhatjuk, hogy a két mű alkotója azonos személy, aki azonos módszert alkalmazott a tervezésnél, azonos lábmértéket használt. Figyelembe véve a formai azonosságot és a rejtett, de tervezési szempontból alapvető méretegyezést, Kassai Istvánnak valamilyen formában köze volt a budaszentlőrinci
1. kép. A bártfai szent Egyed-templom szentségháza. Kassai István műve. 1465
A budaszentlőrinci pálos kolostor felszínre került anyagában
sok olyan faragványt találunk, amelyek a tárgyalt időben készül
tek. Ezek felismerése nem okoz különösebb nehézséget azért, mert
a XV. század folyamán csak 1486—92 között építkeztek Buda-
szentlőrincen. Megelőzően a pálosok a XIV. század végén emelték
a kolostor templomát,17 később, 1516 körül, a templomhoz új
szentélyt csatoltak.18 A XVI. századi kőfaragványok jól elkülönít
hetők kevert reneszánsz gótikus formáikkal.19 A XV. századi fa
ragványok között nagyrészt kevéssé jellegzetes töredékek maradtak
fenn, főként sablonos profilú nyíláskeretek, amelyek nem árulják el
felismerhető módon Kassai István formáinak jelenlétét. Ezek között
találunk egy szamárhátíves puhamészkő vakkeretet (12. kép), amely
határozottan rokon a tárgyalt szentségház töredékkel. Ez a részlet
profiljában, felfogásában erősen emlékeztet a kassai dóm déli tor
nyának harmadik emeletén elhelyezett Mátyás-címer keretére is
(11. kép). A kassai dóm déli tornya a csütörtökhelyi kápolnával
együtt a legnagyobb valószínűséggel Kassai István művei közé
sorolható.A maradvány kiegészíthető vakmérműve kör vonalaiban megegyezik a bártfai szent Egyed temp lom szentségtartója felett elhelyezett baldachin egyik oldalát képező mérművel (3. kép). A hasonlóság fenn áll forma és arány tekintetében, de különbséget is találunk: a csekély profilbeli eltérésen kívül8 (6—7. kép) a budaszentlőrinci töredék gondosabb, részle tesebb, faragása formatisztább. Az egymást kristályo
san keresztező lemeztagok néhány évtizeddel későbbi időben gyakoriak. Ezeket a vonásokat megmagya rázza a közben eltelt idő. A bártfai szentségtartó
1465-ben készült, a budai 1486—92 között.
E hasonlóság alapján még nem teljesen indokolt a két mű mesterét azonosítani. A közös mérműséma gyakori a XV. század végén. Azonban a budaszent lőrinci töredék és a bártfai szentségtartó között el
gondolkoztató méretazonosság áll fenn.
Ahhoz, hogy megértsük ennek jelentőségét,
emlékezetünkbe kell idéznünk a középkori építmé nyek tervezésének módszerét.9
A középkori építész a maitól eltérően úgy ké szítette el a tervrajzot, hogy az egyes emeletek alap rajzait egymásba vetítette. Nem készített méretarányos alaprajzot megadott léptékben — ennek semmi nyoma sincs a fennmaradt középkori terveken —, hanem egy adott méretű szabályos idomon belül arányszerkesz téses eljárással határozta meg az egymás alatt, ill. felett fekvő részletek határvonalait. Tehát pl. a bártfai szentségház egyetlen reális horizontális mérete annak a körnek a sugara, amelyen belül Kassai István felismer hetően az egymásba írt négyszögek arányosító eljá rását alkalmazta. Ez pedig az az öt bécsi láb átmérőjű kör, amelybe a szentségtartó baldachinjának nyolc szöge, ill. a szentségtartó ház négyszöge beleszerkeszt hető (9. kép).
Ha a budaszentlőiinci szentségtartó töredékét négyszöggé egészítjük ki, az szintén egy öt bécsi láb átmérőjű körbe illeszthető bele (8. kép). Ez a méret azonosság nem magyarázható meg azzal, hogy mind két mű azonos rendeltetésű — szentségtartó — volt. Csupán azzal indokolhatjuk, hogy a két mű alkotója azonos személy, aki azonos módszert alkalmazott a tervezésnél, azonos lábmértéket használt. Figyelembe véve a formai azonosságot és a rejtett, de tervezési szempontból alapvető méretegyezést, Kassai Istvánnak valamilyen formában köze volt a budaszentlőrinci
1. kép. A bártfai szent Egyed-templom szentségháza. Kassai István műve. 1465
szentségtartó elkészítéséhez. Ebben a kérdésben a döntő szót a
történeti adatok mondják ki: feltételezhető-e, hogy Kassai István
a budaszentlőrinci építkezések idején Budán tartózkodott.
Kétségtelen az, hogy 1464—1486 között István mester Kassa város polgára volt,10 innen hosszabb-rövidebb időre távozott el más városokba, 1464—65-ben Bártfára, 1476-ban Diósgyőrbe.11 A kassai dóm vezető építőmestere volt, az utolsó elszámolás ezzel kapcsolat ban 1480-ban történt meg a városi tanáccsal.12 1467'—1487 között a városi tanács külső tagja. 1487-ben megszakadnak a róla szóló tudósítások, élete homályban marad haláláig. Ebbe a sötétségbe vetett némi fényt egy 1499-es oklevél, amely szerint ápr. 13-án István mester özvegye, Dorottya kérésére a budai tanács levelet küld a kassai tanácsnak, a mester — egykori budai polgár (!) — kassai házának ügyében.13 Megtudjuk tehát, hogy Kassai István halála előtt Buda város polgára volt. Halála nem sokkal az oklevél kelte előtt következhetett be.
Kassai István budai tartózkodásának kérdése már régebben is felmerült. De a budaszentlőrinci faragvány lehetővé teszi, hogy életének az 1487—1499 közé eső korszakát megkíséreljük fel eleveníteni.
A mester legkésőbb 1487-ben elhagyta Kassát, lemondott külső tanácstagságáról és Budára távozott. A költözködés azért válhatott szükségessé, mert a király — aki munkásságát már több ízben igénybe vette — az udvar körébe szólította.14 Olyan jelentős megbízatást kapott, hogy meg is telepedett Budán. A budaszent lőrinci építkezés kezdete és István mester Budára költözésének időpontja egy év híján egybevág. A pálosok építkezéseit általában szerzetesi műhelyek végezték, de jelen esetben indokolt a világi mester megjelenése. Ugyanis a pálosokkal igen közeli kapcsolatban lévő Mátyás király részéről baráti gesztus lehetett az, hogy a hír neves királyi építész közreműködését felajánlotta nekik.15 Kassai István budai tartózkodása idején — ha figyelembe vesszük azt, hogy 1465-ben 35 év körül járt16 — körülbelül 55—60 éves lehetett.
Kétségtelen az, hogy 1464—1486 között István mester Kassa város polgára volt,10 innen hosszabb-rövidebb időre távozott el más városokba, 1464—65-ben Bártfára, 1476-ban Diósgyőrbe.11 A kassai dóm vezető építőmestere volt, az utolsó elszámolás ezzel kapcsolat ban 1480-ban történt meg a városi tanáccsal.12 1467'—1487 között a városi tanács külső tagja. 1487-ben megszakadnak a róla szóló tudósítások, élete homályban marad haláláig. Ebbe a sötétségbe vetett némi fényt egy 1499-es oklevél, amely szerint ápr. 13-án István mester özvegye, Dorottya kérésére a budai tanács levelet küld a kassai tanácsnak, a mester — egykori budai polgár (!) — kassai házának ügyében.13 Megtudjuk tehát, hogy Kassai István halála előtt Buda város polgára volt. Halála nem sokkal az oklevél kelte előtt következhetett be.
Kassai István budai tartózkodásának kérdése már régebben is felmerült. De a budaszentlőrinci faragvány lehetővé teszi, hogy életének az 1487—1499 közé eső korszakát megkíséreljük fel eleveníteni.
A mester legkésőbb 1487-ben elhagyta Kassát, lemondott külső tanácstagságáról és Budára távozott. A költözködés azért válhatott szükségessé, mert a király — aki munkásságát már több ízben igénybe vette — az udvar körébe szólította.14 Olyan jelentős megbízatást kapott, hogy meg is telepedett Budán. A budaszent lőrinci építkezés kezdete és István mester Budára költözésének időpontja egy év híján egybevág. A pálosok építkezéseit általában szerzetesi műhelyek végezték, de jelen esetben indokolt a világi mester megjelenése. Ugyanis a pálosokkal igen közeli kapcsolatban lévő Mátyás király részéről baráti gesztus lehetett az, hogy a hír neves királyi építész közreműködését felajánlotta nekik.15 Kassai István budai tartózkodása idején — ha figyelembe vesszük azt, hogy 1465-ben 35 év körül járt16 — körülbelül 55—60 éves lehetett.
Kassai István a vakkeret tanúsága szerint Budaszentlőrincen nemcsak a szentségház elkészítését
irányította, hanem az északi, vagy a déli kápolna építésénél is közreműködött. A szentségtartóhoz
közvetlenül csatlakozó töredéket eddig még nem sikerült találnunk, de mert annak funkciója kétség
telenül megállapítható, megkíséreljük rekonstruálni (13. kép). Kiegészített töredékünk méreteinél
fogva csak a szentségház vasajtaja feletti oromzat lehetett. A sarokfiáié a meglévő kövön világosan
felismerhető. A felső és alsóbb részek kiegészítésénél a gölnicbányai szentségtartót vettük figyelembe,
mint olyan alkotást, amely egyszerűbb a bártfainál, de Kassai István művészetéhez közel áll.20
Kassai István bécsi kapcsolataira mutat az, hogy a budaszentlőrinci szentségtartó egyes részletei és a bécsi dóm faragványai között stílusazonosság áll fenn. A budai szentségháztöredék szamár hátívét kísérő rostos, kemény faragású kúszólevelek hasonmását megtalálhatjuk a Szent István dóm északi homlokzatán lévő „Adlertor" kapuívén.21
Kassai István budai tartózkodásának kérdésével már eddig is több kutató foglalkozott, de mindeddig nem találkoztak olyan emlékkel, amely viszonylagosan ilyen biztonsággal az ő körébe illeszthető lenne. A budaszentlőrinci nyomon elindulva a töredékes XV . századi budai emlékanyagban még bizonyára meg fogjuk találni Kassai István budai működésének további bizonyítékait is.
Kassai István bécsi kapcsolataira mutat az, hogy a budaszentlőrinci szentségtartó egyes részletei és a bécsi dóm faragványai között stílusazonosság áll fenn. A budai szentségháztöredék szamár hátívét kísérő rostos, kemény faragású kúszólevelek hasonmását megtalálhatjuk a Szent István dóm északi homlokzatán lévő „Adlertor" kapuívén.21
Kassai István budai tartózkodásának kérdésével már eddig is több kutató foglalkozott, de mindeddig nem találkoztak olyan emlékkel, amely viszonylagosan ilyen biztonsággal az ő körébe illeszthető lenne. A budaszentlőrinci nyomon elindulva a töredékes XV . századi budai emlékanyagban még bizonyára meg fogjuk találni Kassai István budai működésének további bizonyítékait is.
Kassai István a vakkeret tanúsága szerint Budaszentlőrincen nemcsak a szentségház elkészítését
irányította, hanem az északi, vagy a déli kápolna építésénél is közreműködött. A szentségtartóhoz
közvetlenül csatlakozó töredéket eddig még nem sikerült találnunk, de mert annak funkciója kétség
telenül megállapítható, megkíséreljük rekonstruálni (13. kép). Kiegészített töredékünk méreteinél
fogva csak a szentségház vasajtaja feletti oromzat lehetett. A sarokfiáié a meglévő kövön világosan
felismerhető. A felső és alsóbb részek kiegészítésénél a gölnicbányai szentségtartót vettük figyelembe,
mint olyan alkotást, amely egyszerűbb a bártfainál, de Kassai István művészetéhez közel áll.20
Kassai István bécsi kapcsolataira mutat az, hogy a budaszentlőrinci szentségtartó egyes részletei és a bécsi dóm faragványai között stílusazonosság áll fenn. A budai szentségháztöredék szamár hátívét kísérő rostos, kemény faragású kúszólevelek hasonmását megtalálhatjuk a Szent István dóm északi homlokzatán lévő „Adlertor" kapuívén.21
Kassai István budai tartózkodásának kérdésével már eddig is több kutató foglalkozott, de mindeddig nem találkoztak olyan emlékkel, amely viszonylagosan ilyen biztonsággal az ő körébe illeszthető lenne. A budaszentlőrinci nyomon elindulva a töredékes XV . századi budai emlékanyagban még bizonyára meg fogjuk találni Kassai István budai működésének további bizonyítékait is.
Kassai István bécsi kapcsolataira mutat az, hogy a budaszentlőrinci szentségtartó egyes részletei és a bécsi dóm faragványai között stílusazonosság áll fenn. A budai szentségháztöredék szamár hátívét kísérő rostos, kemény faragású kúszólevelek hasonmását megtalálhatjuk a Szent István dóm északi homlokzatán lévő „Adlertor" kapuívén.21
Kassai István budai tartózkodásának kérdésével már eddig is több kutató foglalkozott, de mindeddig nem találkoztak olyan emlékkel, amely viszonylagosan ilyen biztonsággal az ő körébe illeszthető lenne. A budaszentlőrinci nyomon elindulva a töredékes XV . századi budai emlékanyagban még bizonyára meg fogjuk találni Kassai István budai működésének további bizonyítékait is.
RÓZSA FEUER
ISTVÁN KASSAI
IN BUDA
Im Jahre 1934 wurden die Ruinen des Pauliner
Klosters in Budaszentlőrincz in den Bergen von
Buda ausgegraben. Dabei kamen die wesentlichsten
Teile des gewaltigen Baukomplexes — die Kirche und
die Annexbauten (Abb. 2) — zutage. Die Pauliner
Hessen sich im XIV. Jh. hier nieder. Ihre Kirche
wurde bereits Ende desselben Jahrhunderts errich
tet. Der Kirche mit den drei Schiffen wurden zwi
schen 1486—1492 zwei Kapellen (Abb. 2) angebaut.
Im Rahmen unserer Studie befassen wir uns aus
führlicher mit einigen Denkmälern der Bauten vom
Ende des XV . Jh. Leider kam kein Detail der Zeit
,,in situ" zum Vorschein, doch gibt es unter den
Schnitzwerk-Fragmenten einige Stücke von Qua
lität, die die hochentwickelte gotische Baukunst zur
Zeit des Königs Matthias (1459—1490) getreu wi
derspiegeln. V on diesen verdient besondere Auf
merksamkeit das Fragment des Sakramentshäuschens
aus Kalkstein (Abb. 3). Es weist sowohl in Form,
Profil wie in seinen Ausmassen eine so frappante
Ähnlichkeit mit dem von István Kassai (Stefan Ka-
schauer) im Jahre 1465 erbauten Sakramentshäuschen
zu Bártfa (Abb. 6) auf, dass unwillkürlich die Frage
auftaucht, ob es möglich sei, dass sich István Kassai
zwischen 1486 und 1498 in Buda aufhielt und an den
Bauarbeiten in Budaszentlőrinc teilnahm.
István Kassais Persönlichkeit beschäftigt schon seit langem die ungarischen Kunsthistoriker. Doku mentarische Angaben beweisen, dass er Bauleiter des Kaschauer Doms gewesen ist. Authentisch sind uns seine folgenden Werke verblieben: das Sakra mentshäuschen der St. Ägidius-Kirche Zu Bártfa und das Gewölbe des Sanktuariums. Ausserdem ist uns bekannt, dass er im Dienste Königs Matthias auch in der Burg Diósgyőr Bauarbeiten durchführte. Die Forscher schreiben ihm auch den Bau der Kapelle von Csütörtökhely zu. In seinem bürger lichen Leben in Kaschau genoss er grosse Ach tung: er war Hausbesitzer und Mitglied des äusse ren Stadtrates. In den Jahren 1465—1487 begegnen wir seinem Namen auf Schritt und Tritt in den Archiven von Bártfa und Kaschau. Im Jahre 1487 jedoch hörten die Nachrichten über ihn auf. In diesem Jahre dankt er als Mitglied des äusseren Stadtrats ab und verlässt allen Anzeichen nach Kaschau. Erst nach seinem Tode findet man Spuren, wohin er sich begeben hatte. Aus einem Brief der Witwe vom Jahre 1499, aus Buda nach Kaschau, erfahren wir, dass er „einst Bürger von Buda" war. Bisher fand man keine Schöpfung in Buda, die mit seinem Namen ver bunden wäre.
1 ü Budapest régiségei
István Kassais Persönlichkeit beschäftigt schon seit langem die ungarischen Kunsthistoriker. Doku mentarische Angaben beweisen, dass er Bauleiter des Kaschauer Doms gewesen ist. Authentisch sind uns seine folgenden Werke verblieben: das Sakra mentshäuschen der St. Ägidius-Kirche Zu Bártfa und das Gewölbe des Sanktuariums. Ausserdem ist uns bekannt, dass er im Dienste Königs Matthias auch in der Burg Diósgyőr Bauarbeiten durchführte. Die Forscher schreiben ihm auch den Bau der Kapelle von Csütörtökhely zu. In seinem bürger lichen Leben in Kaschau genoss er grosse Ach tung: er war Hausbesitzer und Mitglied des äusse ren Stadtrates. In den Jahren 1465—1487 begegnen wir seinem Namen auf Schritt und Tritt in den Archiven von Bártfa und Kaschau. Im Jahre 1487 jedoch hörten die Nachrichten über ihn auf. In diesem Jahre dankt er als Mitglied des äusseren Stadtrats ab und verlässt allen Anzeichen nach Kaschau. Erst nach seinem Tode findet man Spuren, wohin er sich begeben hatte. Aus einem Brief der Witwe vom Jahre 1499, aus Buda nach Kaschau, erfahren wir, dass er „einst Bürger von Buda" war. Bisher fand man keine Schöpfung in Buda, die mit seinem Namen ver bunden wäre.
1 ü Budapest régiségei
Zwischen dem Beginn der Bauten (1468) in Buda
szentlőrinc und der Abfahrt István Kassais aus
Kaschau liegt insgesamt 1 Jahr. Es ist wahrschein
lich, dass der Meister auf den Ruf des Königs
Matthias nach Buda kam, wo er sich auch ansie
delte. Das Freundschaftsverhältnis zwischen König-
Matthias und den Paulinern von Budaszentlőrinc
bezeugen zahlreiche Geschichten und Anekdoten.
Die Annahme scheint also berechtigt, dass István
Kassai sich auf Empfehlung des Königs an den
Bauarbeiten der Pauliner betätigte.
Die Ausgrabungen in Budaszentlőrinc brachten verhältnismässig wenig architektonische Elemente zutage. Bis auf die schablonmässigen Profil-Frag mente finden wir sehr wenig Stücke. Ausser dem behandelten Sakramenthäuschen-Fragment deutet noch ein Blindrahmen mit Eselsrückenbogen (Abb. 12) auf die Anwesenheit István Kassais hin.
VERZEICHNIS DER ABBILDUNGEN
Abb. 1. Sakramentshäuschen der St. Ägidius- Kirche zu Bártfa. István Kassais Werk.
1465.
Abb. 2. Topographie der Ausgrabungen in Buda
szentlőrinc. Vermessung von S. Garády. Abb. 3, Fragment des Sakramentshäuschens aus Kalkstein vom Paulinerkloster in Buda
Die Ausgrabungen in Budaszentlőrinc brachten verhältnismässig wenig architektonische Elemente zutage. Bis auf die schablonmässigen Profil-Frag mente finden wir sehr wenig Stücke. Ausser dem behandelten Sakramenthäuschen-Fragment deutet noch ein Blindrahmen mit Eselsrückenbogen (Abb. 12) auf die Anwesenheit István Kassais hin.
VERZEICHNIS DER ABBILDUNGEN
Abb. 1. Sakramentshäuschen der St. Ägidius- Kirche zu Bártfa. István Kassais Werk.
1465.
Abb. 2. Topographie der Ausgrabungen in Buda
szentlőrinc. Vermessung von S. Garády. Abb. 3, Fragment des Sakramentshäuschens aus Kalkstein vom Paulinerkloster in Buda
KASSAY FAMILY HISTORY AND GENEALOGY
KASSAI ISTVÁN XV-ik századbeli kassai építõmesterrõl való ismereteinket a következõkben foglalhatjuk össze: Vándorló éveiben talán Kölnben is megfordult; az 1465-ik évben ugyanis már mint Kassa város polgára, Kölner (Kölni) János képírónak egyik jótállója, midõn ez a polgári jogot elnyeri, a városi jegyzõkönyv szerint: Item eodem die (t. i. feria tertia ante Priscam virginem) Johannes Kölner pictor adep-tus est ius civile more advenarum ; pro eo fideiussores sunt Holyb et magister Stephanus lapicida.
István mester 1464-ben Bártfán adta kiváló tudásának bizonyítékát, midõn az összeomlással fenyegetõ sz. Egyed templomát újra boltozta. Bártfa a jeles építõmester iránt érzett háláját akként örökítette meg, hogy mellszobrát az egyház arcus triumphálisának éjszaki sarkában levõ boltvállkõre kifaragtatta ; a mester baljában mûvészete symbolumát, körzõt tart, jobbjában pedig iratszalagot, rajta: 1464. S. A. azaz Stephanus architectus. Õ faragta a sz. Egyedegyház szentségházát is, melyért 1465-ben 35 frtot fizett neki a városi tanács. Bártfa 1477-ben is hozzáfordult a városban levõ egyik kolostor beboltozása végett s levéltára megõrizte István mester válaszát, melybõl kitûnik, hogy elfoglaltsága miatt vonakodott Kassáról távozni s azzal kecsegtette a bártfaiakat, hogy inkább felével olcsóbban vállalja el a boltozatokhoz való kövek, faragását.
István mester tehetsége a Kassán gyakrabban megforduló király, Hunyadi Mátyás figyelmét is felköltötte s megbízta õt a diósgyõri vár kibõvítésével. Erre vonatkozik a bártfaiakhoz írt említett levelének következõ sora: - - so ich frei vom König bin itzund ; de nyoma van az építkezésnek egy évvel elõbb Kassa város jegyzõkönyvében is: Vorpot Stephani steinmecz. Auch an dem vorgemelten tag (t. i. am Montag nach Egidii) hat ein vorbot gelegt an alle und itzliche guter des obgeschrieben meister Mertens czigler (téglavetõ) von wegen etlichs Gebeudes, das er ihm auf dem Gewr (Diósgyõr) verdinget hatte dem Herrn Kunig zu bauen,
István mesterrel Kassa 1480-ban vet számot a templomon végzett munkájáért s neki még 23 forintot fizetett ki. Polgártársai bizalmából az 1467—1487. években szakadatlanul tagja a városi közgyûlésnek ; a hetvenes években adója 3 1/2 frt-- a nyolcvanas években 2 frt. tekintélyes összeg ahhoz képest, hogy a város királyi adója (census) 900 frt.
Arra a kérdésre, hogy István mester a kassai sz. Erzsébet-templomnak melyik részét tervezte és építette, útmutatásul a déli tornyon levõ címer szolgál, melyen Mátyás király családi címere, a gyûrûs holló is látható. A bártfai és kassai szentségház formai rokonsága arra vall. hogy a kassainak mestere -- Henszlmann lángésznek mondja - - szintén István mester volt. Neki tulajdonítjuk a gölnicbányai szentségházat is.
Kassán a déli toronynak csupán öt emelete épült ki. A második és harmadik emeletet áttörõ sugárablakok, melyeknek orma díszes keresztrózsákban végzõdik s a harmadik emelet falsíkjára sûrûn alkalmazott gótikus pilaszter-tagozás reávall a szentségház dús fantáziájú alkotójára, akinek biztos keze mesteri harmóniát teremtett a kõcsipkék szövedékébe. Az õ alkotásának tekinthetjük a szentségház és a sekrestye ajtaja közt, a keleti falsíkba eresztett dombormûvet is, mely magyarországi szent Erzsébetet ábrázolja ; ezt arra alapítjuk, hogy István mester a dombormûvek faragásával is foglalkozott, de valljuk fõként a kép felett levõ bájos alkotású baldachint szemügyre véve, melynek szerkesztését a hanyatló stíl szertelen formáiban csakis István mester vagy vele egyenlõ rangú társa oldhatta meg oly kifejezõén. Az õ mûve az a kõbõl faragott temetõi lámpaoszlop, melyre Mátyás király címerét is reá faragta s mely ma a dóm déli kapuja mellett áll s alighanem õ tervezte a szepeshelyi dóm Szapolyai-kápolnáját és a csütörtökhelyi kápolnát.
István mester 1464-ben Bártfán adta kiváló tudásának bizonyítékát, midõn az összeomlással fenyegetõ sz. Egyed templomát újra boltozta. Bártfa a jeles építõmester iránt érzett háláját akként örökítette meg, hogy mellszobrát az egyház arcus triumphálisának éjszaki sarkában levõ boltvállkõre kifaragtatta ; a mester baljában mûvészete symbolumát, körzõt tart, jobbjában pedig iratszalagot, rajta: 1464. S. A. azaz Stephanus architectus. Õ faragta a sz. Egyedegyház szentségházát is, melyért 1465-ben 35 frtot fizett neki a városi tanács. Bártfa 1477-ben is hozzáfordult a városban levõ egyik kolostor beboltozása végett s levéltára megõrizte István mester válaszát, melybõl kitûnik, hogy elfoglaltsága miatt vonakodott Kassáról távozni s azzal kecsegtette a bártfaiakat, hogy inkább felével olcsóbban vállalja el a boltozatokhoz való kövek, faragását.
István mester tehetsége a Kassán gyakrabban megforduló király, Hunyadi Mátyás figyelmét is felköltötte s megbízta õt a diósgyõri vár kibõvítésével. Erre vonatkozik a bártfaiakhoz írt említett levelének következõ sora: - - so ich frei vom König bin itzund ; de nyoma van az építkezésnek egy évvel elõbb Kassa város jegyzõkönyvében is: Vorpot Stephani steinmecz. Auch an dem vorgemelten tag (t. i. am Montag nach Egidii) hat ein vorbot gelegt an alle und itzliche guter des obgeschrieben meister Mertens czigler (téglavetõ) von wegen etlichs Gebeudes, das er ihm auf dem Gewr (Diósgyõr) verdinget hatte dem Herrn Kunig zu bauen,
István mesterrel Kassa 1480-ban vet számot a templomon végzett munkájáért s neki még 23 forintot fizetett ki. Polgártársai bizalmából az 1467—1487. években szakadatlanul tagja a városi közgyûlésnek ; a hetvenes években adója 3 1/2 frt-- a nyolcvanas években 2 frt. tekintélyes összeg ahhoz képest, hogy a város királyi adója (census) 900 frt.
Arra a kérdésre, hogy István mester a kassai sz. Erzsébet-templomnak melyik részét tervezte és építette, útmutatásul a déli tornyon levõ címer szolgál, melyen Mátyás király családi címere, a gyûrûs holló is látható. A bártfai és kassai szentségház formai rokonsága arra vall. hogy a kassainak mestere -- Henszlmann lángésznek mondja - - szintén István mester volt. Neki tulajdonítjuk a gölnicbányai szentségházat is.
Kassán a déli toronynak csupán öt emelete épült ki. A második és harmadik emeletet áttörõ sugárablakok, melyeknek orma díszes keresztrózsákban végzõdik s a harmadik emelet falsíkjára sûrûn alkalmazott gótikus pilaszter-tagozás reávall a szentségház dús fantáziájú alkotójára, akinek biztos keze mesteri harmóniát teremtett a kõcsipkék szövedékébe. Az õ alkotásának tekinthetjük a szentségház és a sekrestye ajtaja közt, a keleti falsíkba eresztett dombormûvet is, mely magyarországi szent Erzsébetet ábrázolja ; ezt arra alapítjuk, hogy István mester a dombormûvek faragásával is foglalkozott, de valljuk fõként a kép felett levõ bájos alkotású baldachint szemügyre véve, melynek szerkesztését a hanyatló stíl szertelen formáiban csakis István mester vagy vele egyenlõ rangú társa oldhatta meg oly kifejezõén. Az õ mûve az a kõbõl faragott temetõi lámpaoszlop, melyre Mátyás király címerét is reá faragta s mely ma a dóm déli kapuja mellett áll s alighanem õ tervezte a szepeshelyi dóm Szapolyai-kápolnáját és a csütörtökhelyi kápolnát.
KEMÉNY LAJOS
Saturday, June 2, 2012
KASSAY FAMILY HISTORY AND GENEALOGY
[PDF]
... et testimonio litterarum mediante. Datumin civitate nostra Alba Julia, quarta die mensis Junii, ... STEPHANUS KASSAY, secretarius. . (Eredetije Maros-Torda ...
SZÉKELY OKLEVÉLTÁR
adatbank.transindex.ro/html/cim_pdf1001.pdf
File Format: PDF/Adobe Acrobat... et testimonio litterarum mediante. Datumin civitate nostra Alba Julia, quarta die mensis Junii, ... STEPHANUS KASSAY, secretarius. . (Eredetije Maros-Torda ...
1046.
Rákóczy Zsigmond átírja és megerősíti Báthory Zsigmondnak 1591. jun. 4. a Maros széki székely hadnagyok és gyalog puskások részére adott (s Báthory András által 1599. aug. 2. megerősített) kiváltságlevelét, a mely mentesíti őket az udvarhelyi kapitány és Maros-széki király- bírák hatósága, továbbá az Udvarhely várában állandó őrszolgálat és más teherviselés alól és szabályozza jogviszonyaikat. Kelt Gy.-Fejérvárt 1607. aug. 8.
Rákóczy Zsigmond átírja és megerősíti Báthory Zsigmondnak 1591. jun. 4. a Maros széki székely hadnagyok és gyalog puskások részére adott (s Báthory András által 1599. aug. 2. megerősített) kiváltságlevelét, a mely mentesíti őket az udvarhelyi kapitány és Maros-széki király- bírák hatósága, továbbá az Udvarhely várában állandó őrszolgálat és más teherviselés alól és szabályozza jogviszonyaikat. Kelt Gy.-Fejérvárt 1607. aug. 8.
Nos Sigismundus Rakocy Dei gratia princeps Transylvaniae,
partium regni Hungariae dominus et Siculorum comes etc.
Memoriae commendamus tenore praesentium significantes, quibus
expedit universis, quod pro parte et in personis agilium universorum
centurionum et peditum pixidariorum sedis Siculicalis Marus exhibitae
sunt nobis et praesentatae quaedam litterae confirmationales serenis-
simi quondam Andreae, protunc principis Transylvaniae in pergameno
patenter confectae, sigillique eiusdem pendentis et authentici munimine
in cera rubea impressione roboratae ac manus subscriptione commu-
nitae; quibus mediantibus idem Andreas princeps alias illustrissimi
Sigismundi Bathory fratris et praedecessoris sui, vayvodae Transylvaniae
privilegiales super certis quibusdam regulis et observationibus prae-
dictorum universorum centurionum, peditumque pixidariorum, in publi-
cis huius regni servitiis obeundis et praestandis, litteris in ipsis mani-
festis et expressis verborum formulis, idoneo et condecenti ordine in-
sertis et inscriptis confirmavisse dignoscebatur, tenoris infrascripti;
supplicantes nobis debita cum instantia, ut nos easdem litteras, nec-
non omnia et singula in eisdem contenta, ratas, gratas et accepta
habentes, acceptare, approbare, ratificare, ac tam pro se ipsis, quam
pro posteritatibus ipsorum universis gratiose confirmare dignaremur.
Quarum quidem litterarum confirmationalium tenor talis est:
|
Nos Andreas divina miseratione sanctae Romanae ecclesiae car-
dinalis Bathoreus, Transylvaniae, Moldaviae, Valachie, Trassalpinae
princeps, partium regni Hungariae dominus, Siculorum comes et epis-
copatus Varmiensis perpetuus administrator etc. Memoriae commenda-
mus tenore praesentium significantes, quibus expedit universis, quod
pro parte et in personis agilium universorum centurionum et reliquo-
rum peditum nostrorum pixidariorum sedis Siculicalis Marus exhibitae
sunt nobis et praesentatae quaedam litterae serenissimi Sigismundi
principis etc. domini fratris et praedecessoris nostri charissimi in
simplici papyro patenter confectae, sigilloque eiusdem, in inferiori earum
margine communitae, continentes in se certas quasdam regulas et ob-
servationes in publicis regni servitiis, sub conditionibus et formis in
eisdem litteris specifice denotatis et expressis per eosdem centuriones
et pedites pixidarios observantes tenoris infrascripti; supplicantes nobis
humillime, ut nos easdem litteras ac omnia et singula in eisdem con-
tenta, ratas, gratas et accepta habentes, acceptare, approbare, ratificare
ac pro praefatis universis centurionibus et peditibus pixidariis, ipso-
rumque successoribus universis clementer confirmare dignaremur. Qua-
rum quidem litterarum tenor talis est:
|
Nos Sigismundus Bathory vajvoda Transylvaniae et Sicu-
lorum comes etc. Memoriae commendamus tenore praesentium
significantes, quibus expedit universis, quod agiles universi tam cen-
turiones, quam reliqui sedis nostrae Siculicalis Marus pedites
|
nostri pixidarii humillime nobis supplicarunt, qualiter multa ipsos
premerent gravamina, pleraque nova et inusitata, maxime autem
angeret eos continua arcis nostrae Udvarhely custodia, dum ad
portam eiusdem loci per capitaneum Udvarhelyensem continuo die
noctuque assidere urssi ac ad alia quoque ministeria, insciis, nec
superinde compellatis eorum centurionibus, accersiti, tempus omne
hisce occupationibus impenderent, ob idque rem eorum familiarem,
ex qua sola vitam sustentarent, negligere cogerentur. Accederent
praeterea mulctarum sive birsagionum iniquarum exactiones, quibus,
qui tenuioris fortunae essent, prorsus exhaurientur: unde eo iam
ventum esset, ut nisi certus aliquis eis ordo praescriberetur, minime
munus hoc suum tueri amplius possent. His igitur nos eorum que-
rimoniis permoti, atque etiam eo proposito, ut eos ad publica regni
ministeria a rebus omnibus paratiores instructioresque redderemus,
haec eisdem annuenda et concedenda duximus: Primo, quod a modo
in posterum nec capitaneorum arcis nostrae Udvarhely, nec judi-
cum regiorum dictae sedis Marus, sed nec aliorum quorumlibet
jurisdictioni et potestati iidem pedites nostri eiusdem sedis, sed
nostrae tantum, ac centurionum nostrorum subiiciantur, ad quorum
centurionum iussum incunctanter omnia munera, quae ab illis re-
quiruntur, obeant. Immunes autem sint a continuo arcis nostrae
Udvarhely custodia, sed domi suae rem suam familiarem curent;
hoc tamen adiuncto, quod necessitate aliqua ardua ingruente, si
videlicet rumor hostilis requirat, aut legati externi per illas partes
deducendi, comitandique fuerint, vel aliquis comprehendendus sit et
similis aliqua occurat necessitas, ad nuncium capitanei Udvar-
helyensis statim ad arcem nostram Udvarhely, vel quo ipsi
iussum fuerit, se conferre, arcem nostram tueri, atque hosti quoque
se ipsos, eo numero, quo opus erit, opponere debeant, idque statim
faciant, simulatque per capitaneum centurionibus eorum peditum
nostrorum id significatum, demandatumque fuerit, nam inseiis cen-
turionibus nullus peditum, vel ipso iubente capitaneo, usquam se
commoveat. Centuriones nihilominus in praemissis arduis easibus
nulla, ratione mandata capitanei negligant et rejiciant, caveat tamen
capitancus, ne ex aliqua iniuria illis negocium, facessat et super-
vacaneum laborem, illis imponat. Quod ad rationem modumque
judiciorum attinet, annuimus et concedimus, ut ex parte peditum
pixidariorum inter ipsos duntaxat solos pedites et non alios, cum
nimirum aliqua inter eos controversia, sive personarum, sive rerum
aliquarum ratione coorta fuerit, centuriones ipsorum imprimis eis
ius dicant, quorum judicio si quae partium non fuerit contenta,
causam ipsam sanioris revisionis gratia in praesentiam capitaneorum
arcis nostrae Udvarhely, ac inde rursum in curiam nostram sci-
licet in praesentiam si libuerit, possit appellari. In actionibus autem
litibusque cum alienis, sive nobiles, aut nobilium subditi, sive cives
ii et oppidani fuerint, veterem atque usitatum iuditiorum ordinem
servari ab eis volumus, nempe ut actiones ipsae et a peditibus ipsis
contra nobiles, eorumque subditos, et e contra a nobilibus et eorum
subditis contra pedites, coram ordinariis iudicibus, iuxta regni
consvetudinem, instituantur, prosequanturque, ita utque in comita-
tibus aliquibus huius regni residentes comitum ipsorum eius loci,
qui in sedibus Siculicalibus iudicum regiorum, qui vero in oppidis
iudicum similiter eorundem oppidorum iurisdictioni ea ratione sint
obnoxii et subiecti, ut in universis causis, sive rerum critninalium,
sive haereditariarum, aut alio quovis nomine vocatarum, quae inter
eos utro citroque motae fuerint, iudicum ipsorum ordinariorum et
sententiis et mulctis iudiciariis, et mulctis denique aliis, pro rei
ipsius merito, legalibus executionibus debeant etiam subiacere.
Verum tamen in sedibus Siculicalibus, ac iudicibus regiis non alio
quoquam, praeterquam ad locum sedis ipsius iudiciariae, nimirum
in sede Marus in oppidum Zekely-Vasarhely, et non alio, sigil-
lus pro more ipsorum ad causam dicendam pedites ipsi pixidarii
admoneri, citarique debeant.
|
Ad inquisitiones autem maleficorum quotannis pro regni con-
svetudine obeuntes cum comitibus et judicibus regiis, capitanei
etiam peditum ipsorum pixidariorum, iisdem in locis constituti exis-
tentes, statis semper temporibus simul egredi, paremque cum illis
ea in re operam navare debeant, mulctas tamen sive birsagia ab
ipsis peditibus, si quae tum obvenerint, non comites sive judices
regii, sed capitanei tantum percipiant, Birsagia porro sangvinis a
peditibus ipsis pixidariis extra judicium non capitaneus aut judices
regii exigant et percipiant, sed soli centuriones aut exigant nimirum
et percipiant, aut pro qualitate excessus plagis et carcere reos
puniant. Damus etiam facultatem centurionibus, quandocunque ipsis
|
libitum fuerit, pro ratione offici sui perlustrandi eosdem pedites
nostros pixidarios, ut scilicet diligenter provideant, quibus armis et
quo sint modo instructi, ne ignavia corpore et animo difluant, et
exercitii desvetudine torpescentes negligant armorum cultum, quin
potius semper sint expediti ad omnem rei eventum. Ne quid autem
peditum nostrorum commoditati hac quoque in parte desit, annuen-
dum hoc etiam et concedendum duximus, ut quicunque peditum
nostrorum haereditates quascunque suas tam in villis et possessio-
nibus, quam in territoriis earum habitas, quovis nominis vocabulo
vocitatas, urgente necessitate a se alienare voluerit, eas ad se redi-
mendas, ante omnes alios emptores, aut pignora recipientes pedites
nostri pixidarii primum jus habeant, et potestatem; imo pedites
nostri pixidarii in causa alienanda non aliis, quam peditibus vicissim
nostris haereditates suas alienent, ne inopia praepediti ad eas
angustias redigantur, ut officio tandem suo satisfacere nequeant.
Caeterum si quos ex iisdem peditibus pixidariis haeredibus et pos-
teritatibus utriusque sexus universis deficere contingeret, annui-
mus, ut huiusmodi deficientes bona mobilia et immobilia, quovis
nominis vocabulo vocitata, in consangvineos suos et fratres gene-
rationales propinquiores, pedites scilicet nostros pixidarios, si qui
existerent, devolvantur et condescendant. Qui autem masculini sexus
tantum prole deficerent, filiam superstitem reliquentes, illius bona
in eis filiam devolvantur, ac quicunque ipsam in uxorem, aut peditis
nimirum alicuius filius, aut alioqui advena aliquis liber, suique juris,
non autem sive noster, sive magnatis ac nobilis alicuius subditus
duxerit, in peditatu eo iure succedat, et recipiatur, quo socer re-
cepti defunctus fruebatur, serviebatque in peditatu. Prout praemissa
universa et singula eisdem annuimus, concedimus per praesentes,
harum nostrarum vigore et testimonio litterarum mediante.
|
Datumin civitate nostra Alba Julia, quarta die mensis Junii,
anno Domini milesimo quingentesimo nonagesimo primo. A dextra
autem parte subscriptum erat Sigismundus Bathori; a sinistra vero
Wolphgangus Kovachioczy cancellarius.
Nos itaque praemissa supplicatione nobis modo, quo supra, por- recta elementer exauditata et admissa, praescriptas litteras dicti sere- nissimi principis Sigismundi non abrasas, non cancellatas, nec in aliqua sui parte suspectas, sed omni prorsus vitio et suspicione carentes |
— 24 —
presentibus litteris nostris de verbo ad verbum sine diminutione et
augmento aliquali insertas et incriptas, quoad omnes earum continen-
tias, clausulas, articulos et puncta eatenus, quatenus eadem rite et legi-
time existunt emanatae, viribusque earum suffragatur Veritas, ratas,
gratas et accepta habentes, acceptavimus, approbavimus, ratificavimus,
et pro iisdem centurionibus et peditibus pixidariis dictae sedis Siculicalis
Marus, ipsorumque successoribus universis, perpetuo valituras gratiose
confirmavimus, imo acceptamus, approbamus, ratificamus et confirma-
mus, harum nostrarum vigore et testimo litterarum mediantum.
|
Datum in civitate nostra Alba Julia, die secunda mensis Augusti
anno Domini millesimo quingentesimo nonagesimo nono. Erat sub-
sriptum a dextra Andreas cardinalis Bathoreus, princeps Transylvaniae;
a sinistra autem in inferiori parte Joannes Jacobinus secretarius.
|
Nos igitur praemissa supplicatione nobis modo, quo supra, facta
faventer exaudita et admissa, praescriptas litteras confirmationales, non
abrasas, non cancellatas, nec in aliqua sui parte suspectas, sed omni
prorsus vitio et suspicione carentes praesentibus litteris nostris de
verbo ad verbum, sine diminutione et augmento aliquali inseri et in-
scribi facientes, quoad omnes earum continentias, clausulas, articulos
et puncta eatenus, quatenus eaedem rite et legitime existunt emanatae,
viribusque earum veritas suffragatur, ac in quantum iidem centuriones,
peditesque pixidarii sedis Siculicalis Marus in continue earum usu
perstiterunt, et nunc quoque persistunt, ratas, gratas et accepta ha-
bentes acceptamus, approbamus, ratificamus, ac pro praefatis centurio-
nibus, peditibusque pixidariis saepedictae sedis Siculicalis Marus,
ipsorumque successoribus universis, perpetuo valituras, gratiose con-
firmamus, harum nostrarum, pendentis et authentici sigilii nostri mu-
nimine roboratarum, vigore et testimonio litterarum mediante.
|
Datum in civitate nostra Alba Julia die decima octava mensis
Augusti anno Domini millesimo sexcentesimo septimo.
|
SIGISMUNDUS RAKOCY mpr.
JOANNES PETTKY, cancellarius.
STEPHANUS KASSAY, secretarius. .
BETHLEN GÁBOR.
1083.
Beszterczebánya 1624. fan. 18.
KOVACHOCHY kanczellár.
Bethlen Gábor fejedelem a béke megkötése végett követeket küld
a császár-királyhoz Bécsbe, a követséggel megbízva szt.-lászlói Kamuthi
Farkas tanácsurat, Tordamegye főispánját, Udvarhelyszék kapitányát
és a székelyek főkapitányát, kolozsvári Kassai István protonotariust,
szendrői Bornemisza János kapitányt, hogy Bécsben ő császári és
királyi felségével vagy megbizottaival tanácskozzanak és határozzanak.
Kelt Beszterczebányán 1624. jan. 18.
BETHLEN GÁBOR.
1083.
Beszterczebánya 1624. fan. 18.
KOVACHOCHY kanczellár.
Beszterczebánya 1624. fan. 18.
KOVACHOCHY kanczellár.
BETHLEN GÁBOR.
(Eredetije a Székely Nemzeti Múzeumban. Kiadta. Szilágyi S. az Erd. Orsz.
gy. Eml. VIII. k. 224. l.)
Monday, May 28, 2012
KASSAY FAMILY HISTORY AND GENEALOGY
PDF]
A
Székely Nemzet története és alkotmánya
File Format: PDF/Adobe Acrobat
a morva határon az előőrsöt a besenyő és székely határőrök alkották {3}. Az 1146. ... Mert hiszen a XI. századi besenyő és kun betörések már ott találják a ... szekelyivadekok.tripod.com/szekely_tortenelem.pdf - Similar pages |
Saturday, May 26, 2012
KASSAY FAMILY HISTORY AND GENEALOGY
[PDF]
A GÖNCRUSZKAI KORNISOK. KÉT GENERÁCIÓ TÚLÉLÉSI STRATÉGIÁI. AZERDÉLYI ELITBEN. (1546 k. –1648). T. Orgona Angelika. 2007 ...
DOKTORI DISSZERTÁCIÓ A GÖNCRUSZKAI KORNISOK KÉT ...
doktori.btk.elte.hu/hist/orgona/disszert.pdf
File Format: PDF/Adobe AcrobatA GÖNCRUSZKAI KORNISOK. KÉT GENERÁCIÓ TÚLÉLÉSI STRATÉGIÁI. AZERDÉLYI ELITBEN. (1546 k. –1648). T. Orgona Angelika. 2007 ...
DOKTORI DISSZERTÁCIÓ
A GÖNCRUSZKAI KORNISOK
KÉT GENERÁCIÓ TÚLÉLÉSI STRATÉGIÁI
AZ ERDÉLYI ELITBEN
(1546 k. –1648)
T. Orgona Angelika
2007
A szultáni tanácsnak voltak tiszts.gükn.l fogva meghívott tagjai: a nagyvezér, a
második vezér, a harmadik vezér és az esetenként kinevezett negyedik vezér. Rajtuk k.vül a
ruméliai és az anatóliai kádiaszker, a ruméliai és anatóliai defterdár, a nisándzsi, a ruméliai
beglerbég és később a kapudán pasa.1052 A fejedelmi tanács tagjai – szemben a Magyar
Tanáccsal vagy akár a szultáni tanáccsal – nem hivataluk alapján léptek a testületbe. Nagy
arányban helyet kaptak az országos főtisztségek viselői: főispánok, a kancellár, az udvari
főtisztségviselők, az ország generálisai, de a tanácsúri cím nem volt ranghoz kötve.
Példaként Kassait eml.thetjük, aki tipikus hivatali karriert futott be. Kérdés, létezett-e a
fejedelmi tanácsban a szultáni tanácshoz hasonló hierarchia? A rendek által a Portára írt
hivatalos levelek aláírásai bizonyos sorrendiséget tükroÅNznek.1053 E szerint a belső körbe
tartozott 1633-ban Kornis Zsigmond, Erdélyi István, Mikó Ferenc, Keresztesi Pál és Kassai
István, ebben a sorrendben. Meglepő, hogy Kassai a végén szerepel, hiszen a cenzúráiból
úgy tűnik, primátusa volt a többiekkel szemben: előfordul például, hogy a fejedelem csak őt
kérdezi meg, s csak az ő tanácsára kéri ki a többi tanácsúr cenzúráját.1054
Kik foglaltak helyet a fejedelmi tanácsban? A 12 tanácsos választása az országgyűlés
feladata volt, azonban a fejedelem jelöltjeiből kellett választani, gyakorlatilag tehát a
fejedelem választotta meg tanácsosait. A törvényekben megfogalmazódtak a rendek
személyi összetételre vonatkozó igényei: mindhárom nemzet képviselői kapjanak helyet a
testületben, egyenlő arányban. Ez a gyakorlatban nem valósult meg, a szászoknak pl. I.
Rákóczi György korában mindössze egy képviselőjük volt, 1640 után egy sem. Jóval
kevesebben voltak a másik két nemzet képviselőinél.
A másik, írásban nem rögzített, ám kialakult gyakorlat, hogy mind a négy bevett
vallás képviselői helyet kaptak a tanácsban. Horn Ildikó figyelt fel arra, hogy mind Bethlen
Gábor, mind I. Rákóczi György idején döntő többségben vannak a katolikus tanácsosok.1055
Ez így van, ha a korszak egészét n.zzük, viszont évekre lebontva a katolikus tanácsurak
többsége nem .rv.nyesül. Készítettem két táblázatot, amelyek alapján jól nyomon
követhető I. Rákóczi György törekvése a katolikus dominancia megtörésére. Látható,
hogyan fordul meg a katolikus és kálvinista tanácsurak aránya a korszak végére (1630: 5:2,
1648: 2:4). Azt is hozz.tehetjük, hogy I. Rákóczi György egyetlen katolikus tanácsurat
nevezett ki, Tholdalagi Mihályt 1636-ban, a többiek a leválthatatlanságuk miatt maradtak
1052 Káldy-Nagy 1974, 105–106
1053 Horn 1993, 247.
1054 Kassai István censurái: MOL F 12 Ly. 6. cs. (Kassai István iratai) Kassai javasolja a többi tanácsúr
megkérdezését pl.: Kassai István Rákóczi Györgynek, Kolozsvár, 1638. jún. 15. TMÁO III. 11–
Subscribe to:
Posts (Atom)