Friday, October 1, 2010

A KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK TÁRSADALMA ÉS MOZGALMAI NÓGRÁD VÁRMEGYÉBEN (1873 – 1950)



Földi István: A KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK TÁRSADALMA ÉS MOZGALMAI NÓGRÁD VÁRMEGYÉBEN (1873 – 1950) (Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 32. Salgótarján, 2002)
   KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK ARCHONTOLÓGIÁJA (108. oldal)   



BALASSAGYARMAT NAGYKÖZSÉG / RENDEZETT TANÁCSÚ VÁROS 
A település csak 1923-ban kapta meg a rendezett tanácsú városi címet, addig nagyközség volt, noha a vármegye vezetése is itt székelt. (Már 1891-ben megkísérelték a rendezett tanácsú várossá alakulást, de az akkori próbálkozás nem vezetett sikerre.) 
Főjegyzők: 
- Ticsénszky József: 1870. július 15. - (1903. december). 1834-ben született. 1903 elején állásából felfüggesztették, ennek következtében lemondott. 
- Hesz (Hetényi) Vilmos: (1903. február) - 1904. február 26. helyettes főjegyző, majd 1904. február 27. -1909 tavasza főjegyző. Elhunyt. Fia, Rezső a rétsági járás főszolgabírója lesz. 
- Kosztolányi Gyula: (1909. április 7.) -1909. május 28. helyettes főjegyző, majd 1909. május 29. - (1918. december) főjegyző. (Ld. még a Kisterenyei Körjegyzőségnél!) 
- Hummer Ferenc: 1919. január 22. - 1926. szeptember 30. Balassagyarmat szolgálatába 1883. június 13-án lépett, ahol 1891. október 1-én aljegyzővé választották. 1897. július 25-től Ersekvadkert nagyközség főjegyzője lett. Nyugdíjazták. (Ld. még Érsekvadkert nagyközségnél!) 
- Kassay Károly: (1926. június 8.) - (1927. március 1.) Helyettes főjegyző
- Dr. üld Vannay Béla: (1927. április 5.) - (1941. december). Balassagyarmaton született 1894. március 23-án. Anyja: Róth Anna. A gimnáziumot Szarvason végezte. Kassán és Budapesten jogi tanulmányokat folytatott, s a Pázmány Péter Tudományegyetemen avatták jogtudorrá. Ezután gyakornokként Nógrád vármegyéhez került. Az első világháborúban az orosz és olasz fronton harcolt. Kétszer sebesült és hadnagyként szerelt le. Neje: Bucsek Anna. 
- Kassay Károly: (1942. február 7.) - (1942. június 1.) Helyettes főjegyző. 
- Dr. Szentgyörgyi Károly: (1942. augusztus 7.) - (1950. július 1.) 
NML IV. 402. 10. k. 2/1883. sz. hat.; Balassagyarmat rendezett tanácsú város. NL és HH 1891. május 17. 1. p.; NHL 1923. november 22. 4. p. 17993-923. sz. pályázati hirdetmény.; Hymen. NL 1873. június 29. 4. p.; Főjegyző választás. NL és HH 1904. január 31. 5. p.; Felfüggesztett jegyző. NL és HH 1903. március 1. 2. p.; Jegyző választás. NL és HH 1904. február 28. 3. p.; NML V. 71. 4. k; NHL 1926. szeptember 2. 8. p. 465/1926. sz. tvh. biz. hat.; NML V. 81. 2., 16., 17. k.; XXII. 1. 7. doboz; NHvm 317. p.; MKKÉ (1883) 113. p.; Hetényi Rezső emlékiratai. (NML kézirat) 20. p. 

Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái (1652 -1656) (

Tóth Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái (1652 -1656) (Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 29. Salgótarján, 2001)
   Regeszták (103. oldal)   



1424. (II. 165.) A törvényszék Kandó János (egregius) számára a Dúló Gábor ellen folytatott perében Sárközy Istvánt (egregius) rendelte ki törvényes prokurá torul. 
1425. (II. 165.) 1656. január havának 29. napján Szécsény praesidiumban, Darvas János előtt55 Szécsényi Erzsébet asszony (nobilis), Kassay György (nobilis) házastársa prokurátort vallott. 
1426. (II. 165.) 1656. január havának 29. napján /anno et die eodem, Id. az előző bejegyzést/ Darvas János előtt Barsy Judit asszony (nobilis), Zágorhiday Györgynek, a szécsényi helvét hitvallású egyház lelkészének a házastársa prokurátort vallott. 
1427. (II. 165.) Nadányi Miklós úr (generosus) a törvényszék színe előtt prokurátort vallott. 
1428. (II. 165.) A vármegye közönsége április havának 3. és 4. napjára, Losoncra hirdette meg a következő törvényszéki ülését. 
1429. (II. 165.) A vármegye közönsége 2 forint adományban részesítette Lé-vay István rab személyt. 
Nógrád vármegye törvényszéke 
1656. április 3. Losonc oppidum 
1430. (II. 166.) A vármegye közönsége legelőször és mindenek előtt kihirdette és felolvasta a méltóságos nádorispán úr, valamint Forgách Ádám főkapitány úr levelének a másolatát. 
1431. (II. 166.) A vármegye közönsége ezután felolvasta tisztelendő Horváth Györgynek, a váci püspökség tizedbérlőjének, egyébként ugyanazon püspökség kószágai igazgatójának a nándori Bene János alispán úrhoz írott levelét. A levélnek, amelyet teljes terjedelmében bemásoltak a jegyzőkönyvbe, a szövege a következő: 
„Generoso domino Johanni Bene de Nándor vicecomiti comitatus Neogra-diensis, etc. domino, domino observandissimo. 
Generose domine, domine mihi observandissime! Servitiorum meorum pa-ratissimorum commendationem. 
Elközelgetvén az árendálásnak ideje, kegyelmedet, mint ösmeretlen uramat alázatossan kérni praesumáltam, hogy a nemes vármegyének elejében adná váczi püspök Zongor Zsigmond uram őnagysága akaratját, tudniillik: a déz-mákkal őnagyságokat s őkegyelmeket, tanquam terrestres de jure regni kínálja, kérvén és intvén őnagyságokat s őkegyelmeket, hogy infra tempus quatuor heb-domadarum, videlicet ante et post festum Sancti Georgii martyris, 24. Április affuturum solita árendával compareáljanak in consueto arendationis loco, Neogradini. Az árendátorok infra tempus praefatum jelen lesznek. Annak okáért ha valaki felül megírt üdő alatt solita árendával nem compareálván, ext-

55 A szolgabíró neve itt is és a következő bejegyzésben is utólagos betoldás a lap szélén. 

Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján. 1999.

Szomszéd András: „...Süvegemen nemzetiszín rózsa..."(’48-49-es nógrádi nemzetőrök, honvédek, gerillák). Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 21. Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján. 1999.
   ÖNKÉNTES HONVÉDEK (92. oldal)   



2od AI hadnagyok 
1. Csikány József 
2. Prónay György 
3. Mesko Miklós 
4. Dömök Elek 
5. Somoskőy István 
6. Búsback Adám 

Zászló tartó Őrmesteri ranggal: Serk József 
Porkoláb őrmeseri ranggal: Paczolay Imre 

Káplánok 
Hudacsek József, Miskolczi Sándor Losoncz, Dobai János, Vitalis Móricz, Zimmermann Ignác, Schurman Lajos, Szarka József, Zimány Anzelm, Stubián Mihály, Bobok György, Spiczer Samu, Hankus József, Sleizenger Adolph, Várhalmy József, Baits Ferdinánd, Szexti János, Bakorszky Géza,
  Kassay Adolpf, Hanker Lajos, Baksányi Ivei Dienes, Pongrácz István, Krizsány István, Sunter Lajos, Okolicsányi János, Vattay Gyula, Bakó János Platthy István, Elizeus Károly, Gudely Dániel, Csikán László, Nagy József, Ondreorub Sámuel, Reguli András, Faczmay Dániel, Petrus István, Szepes Lajos, Nagy Anzelm, Filo János, Nemes János, Fekésházy István, Plathy István, Merkoviczy István, Csiszár Bene, Kende János, Kovács Imre, Bolvánszky István, Stefanik István, Kitszeri Alajos, Csókás Lajos, Csókásy Ferencz, Barna Samu, Farkas István, Schneider János, Schaker István, Dobrodka Dániel. 
A többi káplánok kinevezése őrnagy úrra biztatik. Dobcsok káplárja Horváth János A választmány nevében Jankovich László Radulyi Pál? jegyző 

Jelzet: NML IV. 102. szn. Tisztikar 1849 September 3. 
nuk 15. (A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szolnok, 2000)
   ADATTÁR • Benedek Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megyei iratok (1527-1600) / 303. o. (337. oldal)   




4 Helybeli (nagyrévi) nemesek. 
5 Helybeli (turkevei) nemesek. 



 Kispó [Kis Poch] 
Zay Ferenc 
40 
Kende Péter 
20 
Pesthényi György özvegy 
20 
Nagyrév [Nagy Rév] 
Gercsi [Gereczy] Bálint 
50 
Vass [—] özvegy 
10 
Kiss András 
10 
Pókás [pokas] Gergely szegény
-
-
-
Túrkeve [Turkevi] 
Papi Lajos 
90 
Vasi Nagy Ignácz 
15 
16 
10 
Bányai István 
40 
Harangi Gáspár
20 
Tiszaság [Saágh] 
Kassay Imre 
-
-
-
Kunszentmárton 
Töcs Boldizsár 
43 
47 
30 
Lajos Mihály szegény 
-
-
-
Tiszavarsány [Tisza Varsand] 
Derencsényi Farkas özvegy 
19 
20 
90 
Kerecsenyi [Köresztényi] László 
12 
14 
20 
Tiszasas [Sas] 
Zay Ferenc 
70 
Tiszainoka [Inoka] 
Gercsi Bálint és Farkas 
14 
15 
32 
Mesterszállás [Mester Szállása] 
Király őfelsége 
15 
16 
40 
Ecser [Ecsek] 
Lajos Mátyás és Antal 
12 
13 
13 
Tiszaug [Ugh] 
Gercsi [Gereczy] Bálint és Ferenc 
30 
Luka János 
10 
Bábocska [Babocska] 
Olcsarovity [Ovecsarovics] Demeter 
80 

A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szolnok

Zounuk 4. (A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szolnok, 1989)
   ADATTÁR • Benedek Gyula: Iratok Szolnok megye történetéből 1686-1715 / 289. o. (335. oldal)   



33. Szolnok-Külsőváros összeírása a kamara által 
1714. július 22. 
Szolnok mezőváros, külső részei lakóinak összeírása Heves [és Külső-Szolnok egyesült] vármegyékben; az 1714. évben július 22. napján; 
Takács György bíró Telek (Tellek) György 
Bajtay András Demmé István 
Szaránky Sándor Bozsó (Bosó) Ferenc 
Moresz István Mondok György 
Erdőss Mihály Nagy Márton nemes 
Horváth Mátyás Mészáros György 
Batta Pál Balta Márton 
Egyszeri adó. 
A Külsó'város határait délről a Tisza, keletről a mai Magyar utca és nyugatról a Május 1. út képezhette. 
"A névsort hatalmas táblázatban közli, 29 (!) teteiben sorolja fel a személyek jószágait. A felsoroltak szabadmenctelűjobbágyok (hospites). 



Györy György 
Bojtos (Beytess) György 
Nagy Ferenc 
Bozóky (Bozzoky) Mátyás 
Király Gergely 
Balázs (Balas) István 
Szántó Péter 
Kőszeghy Ferenc 
Fodor Mihály 
Mező (Mezzeo) Jakab 
Molnár György 
Zsiros (Siross) Márton 
Demján (Demyan) Demeter 
Herédy János 
Kovács István 
Horváth György 
Zagyvay (Zadvay) András 
Szőcsy György nemes 
Bozsó (Bósó) Mihály 
Kovács György 
Bíró Benedek 
Németh (Német) György 
Kiss Márton 
Demény (Demén) János 
László Lőrinc 
Kiss Jakab 
Boros Márton 
Virágh Farkas 
Jámbor Márton 
Milos (Milluss) Mihály 
Holló András 
Dömsödy (Demsödy) István 
Bozsó (Bósó) István 

Vécsy (Wéchy) István özvegy 
Veszpérmi (Besprimy) Tamás 
Verebélyi (Werebely) Mihály 
Batta Adalbert 
Kiss Imre 
Laky István 
Hegedűs Mihály szegény (miserabilis) 
Boros Mátyás 
Nagy András 
Farkas (Farkass) György 
Tóth (Tótt) András 
Gáspár (Gaspar) István 
Dósa Boldizsár 
Nagy András 
Czene (Czenne) Tamás 
Szabó Mihály 
Szabó György 
Tóth (Tott) János 
Jeney (Jenney) Mihály 
Bozsó (Bósó) János 
Horváth István 
Tóth György 
Almássy Mihály 
Kiss István 
Tóth (Tótt) Márton 
Mezey (Mezöy) István özvegy 
Bogdán Mátyás 
Magyar István 
Nagy János 
Ecsődy Márton 
Kiss István 
Zára (Zárra) György 
Kovács Mátyás 
Kassay István özvegy 
Surányi (Surány) Miklós 

Szolnok-Külsőváros (Zolnok Exterius) közvetlenül a Tisza folyó partján, a déli országrészen fekszik egy tökéletes síkságon és áll a felsorolt lakókból, akik kb. négy éve kezdtek házakat építeni és a teljesen elhagyott helyet megszállni, úgyhogy már mindenki saját házat bír. 
Ezeknek a földje kiterjeszkedik jó egy mérföldre Abony felé, ezzel szomszédosak a nyugati oldalról, északról pedig Rikass községgel, délről Paládics pusztával, végül kelet felől [Alcsi] Acs pusztával, Ezek a lakosok, a földeket éppúgy vetésre, mint szénakaszálásra és legeltetésre közösen használják és kinek mennyi tetszik, annyit vethet, vagy kaszálhat, Szabad a maguk kára nélkül elköltözni, Erdejük nincs, sőt még 



élőfa is igen kevés. Malom hajdan volt a Zagyva folyóban - ténylegesen [egy] sem áll — amely [Zagyva folyó] elválasztja a várat nyugat felől Szolnok-Belsővárostól, [amely] áll négy utcából, Ezentúl a Tisza partján van a megváltóról elnevezett rendtartományhoz tartozó ferences barátoknak egy faháza, amelyben három barát és egy világi személy lakik, Ezekkel párhuzamosan egy német káplán ügyködik avarban. Ennek következtében bírnak egy erős, nagy hosszú épülethez hasonlító, kerítés nélküli náddal fedett eklézsiát [...] 
És ennek a Szolnok-Külsővárosnak minden lakosa alaposan ellenőrzött személy volna, minthogy illendő szokás szerint szerződtetve, megnyilatkozni tartoznának [...] 
Továbbá van két téglaégető-hely a Tisza parton, a Külsőváros mellett, az egyik előzően épült, a másikat pedig a Harmincados Úr építtette, ennélfogva pedig a téglákat [ő] szokta égetni, egyedül az erősség [a vár] építése érdekében adta térítés nélkül, maga fizetvén, [...] 
Ugyanott van továbbá Belsőváros (interius Oppidum)a vár és Külsőváros között, árokkal övezve. Amelyben székel a kapitány, meglehetősen sok magyar lovassági és gyalogsági, valamint egyéb zsoldos lakókkal. Ez áll három utcából, de összeírni nem engedték magukat [...]" 
Ebben a helységben van a harmincados ház vályogból, eléggé komótos [...] 
Továbbá itt van a sólerakat és egy újonnan épített, elég nagy ház, vályogból, zsindellyel fedve, mint tartózkodási hely [istálló ?]. Van továbbá egy, az Őfelsége költségén épített, égetett téglából álló, háromszögű zsindellyel fedett élelmező ház. Továbbá a vár mellett van egy faház, amelyet az előző kapitány kert nélkül épített. Ebben 
a [Belső] városban van 50 lovas- és 20 gyalogos katona, [...] 
A vár áll árokból és elég nagy magasságú védősáncból, amelyet alul és köröskörül fenyőfa-cölöpök öveznek széles térközzel, amely [várat] a déli oldalról a Tisza, keleti és nyugati oldalról, két ágra szakadva a Zagyva folyó futja körül, majd a Tiszával egyesül. Ugyanitt van a hajdan török által épített eklézisa, kőből és téglából, most elhagyva. Továbbá élelelmraktár és elég nagy íisztraktár, valamint sütöde, továbbá két sorban barakok a muskétások részére, újabban fából és gerendából épültek, de még nem teljesen befejezettek és fedettek, amelyekben sok katona lakhat. Továbbá vannak most [lakó] házak, amelyekben 3 katona tartózkodik. Továbbá a Kapitány Úr épített újabban egy elég komótos házat, amely áll néhány szobából és kamrából. Továbbá korcsmát a várban és a Belsővárosban, hasonlóképpen húsboltot is, [...] 
3 Interiori oppido. 
Itt kb. 30 sort hagytunk ki, igen értékes részletekkel, az egész város területéről. 
A kamarajavára fizetendő termények normái maradtak ki. 
Itt a Belsővárosban (másképpen Katonavárosban) lakó katonák mezőgazdasági javai (szántó, rét stb.) vannak leírva. 7 Kevésbé jelentős részeket hagytunk ki. 
Kevésbé jelentős részeket hagytunk ki. 
20 sor maradt ki: Szentivány es Alcsi puszták nem tul sokat mondó leírása. 



A fent megjelölt évben, napon és helyen kiadatott általam, Mattyasovszky Ferenc kirendelt összeíró által, s. k. P.H. Az 1714. évbenjúlius 22. napján. 

A kamarai összeírás eredeti, hiteles, pecséttel ellátott, végig latin nyelvű. Szolnok újjátelepülésének a leírásához alapvető forrás. 
OL E-156. Kamarai lt., U et C, Fase. 51. No. 49. 1-7. 

Szolnok az 1685. október 20-án történt felszabadulása után ismét magyar várossá szerveződött. Újjászerveződésének a 15 éves történetéről (1685-1700) azonban jelenleg nem rendelkezünk elég ismerettel. Miután a Rákóczi-szabadságharc alatt ismét elpusztult, újjátelepülése 1710-ben kezdődött, amelyről szintén kevés információval rendelkeztünk. A várról és a belső városrészről akadtak szórványos részletek, de a Külsőváros homályba veszőnek tűnt. A közölt iratnak nagy értéke éppen abban van, hogy a Külsővárost ismerteti a legrészletesebben. Ugyanakkor összefoglalja röviden az egész város tekintetében, az újjátelepülés első ütemének (1710-1714) az eredményét is. 
34. Nyomozati jegyzőkönyv Füleki Szűcs István vezsenyi hatalmaskodásárói 1715.július 31. 
[... ] A kérdőp ontokról 
Először: Tudja-e bizonyosan, látta-é. vagy hallotta-é az tanú, hogy Nemes Heves Vármegyében, Gyöngyös városában lakozó Füleki Szűcs István, ez jelenvaló ezerhétszáztizenötödik esztendőben, Pünkösd-havának huszonkilencedik napja táján [Vezsenyre] Vesenre menvén, ottan hatalmaskodott és Bus István nevő jobbágyukat fönnt nevezett Tekintetes, Nemzetes és Vitézlő Szepessi János Urunknak és néhai Berthothi Ferencné asszonynak, ottan maga hatalmával megfogatván, annyira sanyargatta, hogy feles3 pénzt hajtott be rajta és mennyi számú pénz lehetett? 
Másodszor: Tudja-é. hogy megnevezett Bus István nevő jobbágy azt az sarcot, melyet Füleki Szűcs István kért rajta, ennek előtte bizonyos esztendőkkel [már] megfizette s egy pénzzel sem volt adós, sőt hittel fogadta Füleki Szűcs István, hogy sohatöbbé azon sarcáért nem háborgatja? 
Füleki Szűcs István valószínűleg a más földesúr kezére ment jobbágyát akarta visszaszerezni. 2 Itt egy 1715. július 17-én kelt határvita jegyzőkönyvét hagytuk ki, ami ugyancsak Vezscnyt illeti. 
3Sok. 338 

Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1591/1592

ihar Megyei Levéltár forráskiadványai 30. Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1591/1592. - Debrecen, 1998
   65. oldal   



23 forintot megnyert. 
4. Kovács (Kowacz) Boldizsár Bornemissza (Bornemiza) Ferenccel szemben harmadnapra feleletet adni tartozik. 
5. Lőkös (Leokeos) János Kádas (Kádas) Sebestyénnel szemben a február 19-i határozattal kihirdetett esküt letette. 
február. 26. 
6. Kovács (Kowacz) másként Szilágyi (Zilagi) Boldizsár előttünk személyesen megjelent, olyanforma bevallást tett, hogy Thőköli 
(Theokeoly) Sebestyén nevében Bornemissza (Bornemiza) Ferenctől peres uton megnyert adósságot a jövő pünkösdig el fogja igazítani és nemes Thököli Sebestyénnel meg fog egyezni, különben tartozik a mondott határ napig 100 forintot letenni és megfizetni. 
7. Bécsi (Viennensis) Rottingenter (keresztnév hiányzik) polgár és kereskedő felperes, valamint Nyirő ( Nyreo ) Mátyás alperes között bizonyos adósság miatti ügyben úgy határoztunk, hogy mivel a Brassó (Coronensis) városa eskü (alatt kitörve) leveléből kitűnik (tinta- folt miatt olvashatatlan), hogy az alperes (két szó a tintafolt miatt olvas hatatlan) a brassói seniornak volt (két szó olvashatatlan a tintafolt miatt) sem (tintafolt) - sem adott, ezért arról és amiatt, hogy abból a fogságból még nem szabadult ki eddig (egy szó olvashatatlan) a mondott esküt (még) nem tette le, az említett Nyirő Máté a határozat szerint esküt tett. 
8. Deák (Literátus) György és felesége Bőr (Bwr) Anna előttünk személyesen megjelentek, bizonyos rágalmazás miatt perbe szállottak, Bornemissza (Bornemiza) Ferenccel és feleségével, tőlük bocsánatot kérve őket megkövetve. Ha ők ezt az egyezséget megsértenék, Bornemissza Ferencet és feleségét becsmérelnék és emiatt az egyezség miatt sértegetnék, 
314. oldal. 
amit valamelyik a szokott módon bizonyíthatna, akkor az említett Bornemissza Ferenc és felesége, Nagy Anna ellenében minden peres eljáráson kivül azonnal 100 forinttal büntetődjenek. 
1. Turi (Thwry) László előttünk személyesen megjelent és olyan bevallást tett, hogy ő 61 forinttal tartozik tekintetes Mészáros (Mezaros) Dénesnek, hitére és becsületére kötelezte magát, hogy tizednapig meg fogja fizetni, arra az időre, minden vagyonát más hitelezői előtt Mészáros Dénes számára leköti és zálogba adja. 
2. Ötvös (Eotwes) Lőrinc Ötvös Tamás összes javait és ezüst kardját letiltotta. 
3. Vasas (Wasas) János ugyanannak összes javait letiltotta egy fél kupa (kupa), 129 uncia ezüst és 13 forint 8 dénár miatt. 
4. Nemes Torkos (Thorkos) János előttünk személyesen megjelent, bevallást tett, minden fia, leánya, testvére, közeli rokona és mindenki másnak - akit e jelen ügy érintene, vagy akire tar-tozna neheztelését a jövőben minden módon magára vállalja és mindenért felel, hogy ő a Cegléd utcában ( in vico Cegléd ), kelet felől Fodor (Fodor) Miklós, nyugat felől Kovács (Kowacz) György szomszédságában levő sarok kőházát, tekintetes Kassai (Kassay) Istvánnak 225 forintért eladta és áruba bocsátotta. 
március 2. 
5. Ötvös (Eotwes) György (a papir kitört, emiatt a név bizonytalan) előttünk személyesen megjelent egyben ilyen forma bevallást tett, az előbbi felesége Cene (Cene) Dorottya megrágalmazása ügyében, hogy a per megindult volt, de bizonyos jóakaratú férfiak közvetítésével a per elaludt, békés egyességre jutottak és ő Kovács (Kowacz) Boldizsár feleségének, Dorottyának rokonait, Deák (Literátus) Kovács János feleségét, ezek személyében az Ötvös rokonokat megkövette, azok különös kegyet gyakoroltak, azzal a feltétellel, hogy ha időjártával ezt a becstelenítést felújítja, akkor minden perbefogás jogorvoslat és kifogás nélkül, fejével bűnhődjék. 


RCHIVUM SUPPLEMENTUM ad honorem Béla Kovács dedicatum. A HEVES MEGYEI LEVÉLTÁR KÖZLEMÉNYEI különszám (Eger, 1993)
   Sugár István: Az egri vár 1552. évi ostromának sebesültjei halottai és sebészborbélyai • 189 (202. oldal)   


Ioannes Zewch pixidarius cast-rensis, in brachio per pixidem vulneratus, meretur flór. 3, et donum regiae maiestatis véstem. 
Lucas Nagh decurio castrensis, vulneratus fűit in capite, meretur flór. 2, et donum regiae maiestatis véstem. 
Petrus Kádas sub capitaneatu Gregorii literati pixidarius,25 in capite vulneratus, meretur flór. 2, et donum regiae maiestatis véstem. 
Lucas Kassay decurio castrensis, mancus factus, meretur flór. 5, et véstem pro dono regiae maiestatis. 
Mattheus Korcholas decurio castrensis, in capite et aliis membris vulneratus et surdus factus, meretur flór. 6, donum regiae maiestatis véstem. 
Georgius Maday pixidarius castrensis, in brachio vulneratus et in latere pixide transfixus, meretur flór. 4, et donum maiestatis véstem. 
Andereas Nagh pixidarius sub capitaneatu Gregorii literati, in brachio mancus factus, meretur flór. 5, et véstem pro dono. 
Georgius Vrban pixidarius castrensis, in humero transfossus pixide, meretur flór. 2, et donum pro véste una. 

Szűcs János várbeli puskás, puskától sebesült meg alsó karján, megérdemel 3 forintot és a király őfelsége ajándékát, egy ruhát. 
Nagy Lukács várbeli tizedes, a fején sebesült meg, megérdemel 2 forintot és a király őfelsége ajándékát, egy ruhát. 
Kádas Péter puskás Gergely deák kapitánysága alatt,25 a fején sebesült meg, megérdemel 2 forintot és a király őfelsége ajándékaként egy ruhát. 
Kassay Lukács várbeli tizedes nyomorék lett, megérdemel 5 forintot és a király őfelsége adományaként egy ruhát. 
Korcsolás Máté várbeli tizedes a fején és más tagjain sebesült és meg-siketült, megérdemel 6 forintot, a király őfelsége ajándékát, egy ruhát. 
Maday György várbeli puskás, az alkarján sebesült és a puska az oldalán hatolt át, megérdemel 4 forintot és a király őfelsége adományát, egy ruhát. 
Nagy András puskás Gergely deák kapitánysága alatt, az alkarja megcsonkult, megérdemel 5 forintot és ajándékul egy ruhát. 
Urbán György várbeli puskás, a vállán áthatolt a puska, megérdemel 2 forintot és adományt egy ruhára. 

25 Kádas Péter eredetileg a felsőtárkányi karthauzi barátok által a közelgő török ostrom hírére a várba küldött 4 főnyi kis csapat vezetője volt. Tehát az ostrom alatt Borne

missza Gergely deák parancsnoksága alá nyert beosztást a külső vár védelmére. 



Anthonius Nagy, cui medius pes in Gyenges per sagittationem pixidis thurcarum sagittatus (sic!) et média parte dilaceratus, perpetuus claudus et habét pedem ex ligno. 
Infrascriptorum nomina non habentur inter dominos curiales, neque inter stipendiarios, quia variis ofjiciis in obsidione servierunt. Ideo pro gratioso subsidio regiae maiestatis humillime suplicant 
...Matthias literátus Gyengyessy procurator officii pastoralis, sepissime fűit in arcé cursor et auditor dominorum praefectorum, qui propriis expensis et alios egenos iuvabat, praesertim sauciatos, tempore insultus instrumenta ignita ministravit. 
Habuit secum servitorem unum. 
Dentur florenorum quinquaginta sales et servitori una vestis. (MOL Lymbus 2. sor, 1-2. fasc.) 
III. 
Supplicationes orphanorum ac 
relictarum pro morte virorum in 
obsidione arcis Agriensis 
interfectorum. 
Domina Margaretha Kassay supplicat, quod páter eius providus Georgius Kassay lapidibus est obrutus et occubuit Stat in arbitrio regiae maiestatis. Videtur danda vestis et sales florenorum 10. 

Nagy Antal, akinek lábközepét Gyöngyösön a törökök puskáinak nyilazása révén megnyilazták és középső része szétroncsolódott, örökös sánta és falába van. 
Az alulírottak nevei nincsenek a kuriális urak között, sem a zsoldosok között, mivel különböző hivatalt viseltek az ostrom során. Ezért a király őfelsége kegyelmes segítségéért a legalázatosabban könyörögnek 
... Gyöngyössy Mátyás deák, a [lelki] pásztori hivatal gondviselője, a várban igen gyakorta volt futár és a prefektus urak kisegítője, aki saját költségén más szűkölködőket is megsegített, kiváltképpen a sebesülteket, támadások idején pedig a tüzes szerszámokat intézte. Egy szolgája volt vele. Adjanak néki 50 forint sót és a szolgájának egy ruhát. (MOL. Lymbus 2. sor. 1-2. fasc.) 
III. 
Árvák és özvegyek kérelmei az egri 
vár ostromában megölt férfiak 
haláláért. 
Kassay Margit asszony könyörög, mivel apját, Kassay György esküdtet a kő agyonnyomta és meghalt. A király őfelsége megítélésében áll. Jónak látszik egy ruhát és 10 forint sót adni néki. 

Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1552-54


ajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 4. Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1552-54. - Debrecen, 1982



   15. oldal   





390/4.—391. Kecskeméti (de Kechkemet) Nagy (Nagh) Jánost Tasi (Tassi) Mihály elfogatta volt, de tisztes férfiak Lissa (Lyssa) Ambrus, Nagy (Nagh) András, Szabótúri (Zabo Thwri) Tamás, Csirke (Chirke) Imre, Nagy (Nagh) Gergely, Deák (Literátus) Balázs, Szabó (Zabo) Jakab, Nagy (Nagh) János, másik Szabó (Zabo) Tamás, Kalmár (Kai-mar) István, másik Kádas (Kádas) István, Szűcs (Zewch) Márk és Kassai (Kassay) János előtti egyezség és kezességük által perújítás született, a pert elnapolták a jövő Lőrinc napra (aug. 10.) azzal a feltétellel, hogyha Nagy Péter a kitűzött napra megjelenni nem akarna, vagy bármi módon azt elhanyagolná — az erőhatalom esetét kivéve — akkor a kezesek kötelesek lesznek Tasi Mihálynak 100 forintot, mint peres úton megnyertet letenni, a bíró úrnak pedig a vérdíjjal tartoznak, egyenként minden kezes 10 forintra kötelezi magát. Azonfelül Nagy Péter arra is kötelezte magát, hogyha a kitűzött napra nem jönne el, Tasi Mihály őt bármely helyen perbe foghatja, hasonlóképpen a kezesei is, az említett száz forint és a vérdíj, mint peres úton megnyert miatt, jelen bizonyság erejével. 

391/1. Tomori (Thomori) Balázs tanúit tartozik elővezetni tizenötöd napra Kádas (Kádas) János ellenében és bizonyítania kell, hogy Tót (Thot) Mihály neki, Tomori Balázsnak megparancsolta, hogy Szegedről el akarván menekülni, vezesse őket és hogy Tót Mihálynak erre megvolt a tisztsége és hatalma. 
391/2. Néhai Farkas (—) Fábián (nővére), Orsolya tiltakozott, hogy a testvérének feleségével folytatott pere itt befejeződött, és véget ért, de ő azzal nincsen megelégedve, perújításra fellebbezte az ügyet, tehát, ha időközben azokban a javakból valami kárba megy, azt vissza akarja kapni. 
392/2. Nagyszombatba való (de Nagzombat) Barát (Barath) Dénes szolgája, István megígéri és kötelezi magát Nagy (Nagh) Andrással szemben, úgy mégis, hogyha ura visszatér, hogy őt pünkösdig Szabó (Zabo) János tartozása, azaz 500 forint miatt kielégítse. De ha mégsem térne vissza, várja őt és jövő június 13-ig (ad proximum festum beati Antonii), tüstént azt követő napon a lefoglalt áruval, azaz a kara-siával kielégíti. 
392/4. Deák (Literátus) Pál Húsos (Hwsos) Mártonnal folytatott perét a földesúr székére fellebbezte, de mivel az nem volt szokás, perét elveszítette. 





dú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 10. Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1564-65. - Debrecen, 1985   37. oldal   


Sabbato in festő dive Catarine (nov. 25. szombat) 
36/3. A szegedi (Zegedinus) Csütörtök (Chytertek) János felperes, valamint Szappanos (Zappanos) Miklós és Káka (Kaka) Gáspár között a Csütörtök Boldizsár pénze miatti perben olyan ítéletet rendeltünk és hoztunk, hogy Csütörtök János őket emiatt a pénz miatt törvényesen nem foghatja perbe, hanem Csütörtök Boldizsár maga jöjjön ide személyesen a pénz keresetére, ha őket a pénze miatt törvényesen akarja perelni. 
36/4. Szappanos (Zappanos) Miklós és Káka (Kaka) Gáspár Csütörtök (Chytertek) Boldizsár pénzét, tudniillik 484 forintot, amelyek itt a városban vannak, visszatartja és tiltja mások előtt a per bevégeztéig. 

Feria tercia ante festum Andree Apostoli (nov. 28. kedd) 
36/5. Ihos (—) Gergely ígérte a főbíró úrnak, hogy 245 forint 30 dénár adósságát meg fogja fizetni Szent András (nov. 30.) jelenlegi vásárán. 

Feria quinta in festő Sancti Andree Apostoli (nov. 30. csütörtök) 
36/6. A tihanyi (Thyhany) Jakus (Jakws) Sebestyén kijelentette Félegyházy (Felegyhazy) Bertalannak a meghalt Tihany (Thyhany) István úr társának örökös megnyugtatására és mentesítésére, hogy István úr javairól és hagyatékáról, amelyeket a törvény rendeletével Jakus Sebestyén és Félegyházy Bertalan között elkülönítettek és szétosztottak, egyik részük Jakus Sebestyénnek, a másik pedig Félegyházy Bertalannak jutott, hogy Félegyházy Bertalant, sem pedig az utódait soha Jakus István úr javai miatt nem pereli és nem követeli. Jakus Sebestyén a javak szétosztásáról kijelentette, hogy ő megelégedett és mindenki részéről felel, hogy senki Félegyházy Bertalant a javak elszámolása miatt továbbra sem fogja perelni és zaklatni. 
37/1. Ungváry (Wngvary) Mihály, Szűcs Rácz (Zewch Rascianus) Gergely szolgája, az uránál levő, tőle behajtandó adósságának részét a törvény erejével vallotta Kassay (Chassay) Jánosnak, vér szerinti testvérének, és megbízta, hogy aztán ő vegye fel számára. 
37/2. Szabó (Zabo) Balázs Szoboszlóról (Zobozlo) belépve ezen város kebelébe és tagjai közé, magát jobbágyul felíratta, beszámláltatta, és beíratott. 
37/3. Bese (—) Albert, Ábrán (Abran) Péter veje, polgárunk kijelentette Ábrán Péternek, a testvérének megnyugtatására és örökkévaló mentesítésére, vejének a háza miatt, amely itt a Mester utcában (in piatea Mesther) van, hogy Ábrán Péter a részéből, amely őt ebben a házban illette és megillette, teljesen ki- és megelégítette. Kijelentette, hogy ezután már e ház körül semmilyen keresete nincs, hanem ezt a házat 

r Megyei Levéltár forráskiadványai 25. Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1576. - Debrecen, 1995   16. oldal   

- 631 -
Febr. in vigília pur. Mariae /Február 1. csütörtök/ 
631/1. 
Az érdemes Molnár /Molnár/ Péter és a kassai /Cassoviensis/ Szabó /Zabo/ Miklós mint felperesek és a debreceni /Debreceniensis/ Kovács /Kowacz / Imre mint alperes között lévő ügyben az alperes fiának, Kovács /Kowacz/ Jónának az érdekében való kezesség révén 1932 forint adósság keresetének ügyében olyan Ítéletet hoztunk, hogy a mi ítélőszékünk vizsgálatában kell ezekről a javakról az esküt letenni. Először, hogy ők a budai /Budensis/ Basa /Bassa/ által megölt Szőke /Zöke/ Andrástól a Bécsben /Viennae/ meghatározott helyes áron vásárolt ólomról vagyis fehér ólomról itt kötelezőlevelet nem adtak ki és nincs nekik. Másodszor, hogy a fentemlített összegből ők sem Szőke Andrástól, sem Kovács Jónától nem vettek fel, hanem a teljes összeggel 1932 forinttal tartoznak nekik. Harmadszor, hogy az előbb említett felperesek, Molnár Péter és Szabó Miklós, semmivel sem tartoznak sem Szőke Andrásnak, sem Kovács Jónának. Negyedszer, hogy azt a hordó csizmát, népiesen czismát egy hordóval, amelyet Szőke János és Kovács Jóna nekik az adósság elszámolására adott, nem biztos és meghatározott áron adta el. Végül a törvény szerint is megvizsgáltuk és úgy találtuk, hogy a kötelező levél jó, az 500 forintnyi adósság ugyanazon összegéről szól és nem más összegről, és hogy a későbbi levelek csak az előbbiek megerősítései abban a részben, ahol a fent említett 500 forintról beszélnek. Azonban az előbb említett Kovács Imre prókátorai jelen ítéletünkkel nem elégedtek meg, az alperes fiának Kovács /Kowach/ Ferencnek jelenlétében. Ezért az ügyet az erdélyi /Transsilvania/ fejedelem kúriájához fellebbezték. 

Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 25. Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1576. - Debrecen, 1995   17. oldal   

Kassai /Kassay/ György mint uj ítélet szerinti felperes Nagyszombat városának / Tyrnaviensis/ polgára és a debreceni /Debreceniensis/ Somogyi /Somogi/ János mint alperes között egy bizonyos adósság összegének peréről ilyen ítéletet hoztunk, hogy Somogyi János köteles esküt tenni, a portékák, tudniillik a posztó árát, amelyet Deák /Literátus/ Jakab egykor az előbb említett felperesről vásárolt, ő nem ígérte, hogy pénzben vagy más portékában adja vissza és fizeti meg. És Deák Jakab, egykoron az ő szolgája, ezeket a portékákat nem az ő akaratával és egyetértésével vásárolta meg ezen felperestől. Azonban ezzel az ítélettel az említett felperes nem elégedett meg, az ügyet az erdélyi fejedelem kúriájára fellebbezte újabb felülvizsgálatra. 632/3. 
Zsidó /Sido/ Mátyás és Tót /Toot/ István előttünk személyesen megjelenve elmesélték, milyen viszálykodás támadt Csimori /Czimori/ István és Verbőci / Verböczi/ Máté között arról, hogy Csimori István Verbőci Mátét becsmérlő szavakkal illette, kiengesztelték egymást, egyik a másiktól bocsánatot kérve, Csimori István 20 forint kötbér alatt ígérte. 
Die pur. Mariae /Február 2. csütörtök/ 
632/3. 
Filles/Philles/ Albert, Sánta /Santha/ András mint felperesek és Farkas /-/ János mint alperes között előterjesztésük szerint nyolcad napra bizonyítani kell. 
-633 -
4 Febr. /Február 4. szombat/ 
633/1. 
Szíjgyártó /Zygiartho/ András prókátora, tudniillik Juhos /-/ István által a törvényszéken tiltakozott Patkó /Patkó/ István ellen, hogy esküjének meghallgatására eljönni elmulasztotta. 633/2. 
Borbély /Barbel/ Imre prókátora Zöldes /-/ György által tiltakozott Bartalis /-/ Ambrus ellen, hogy a bizonyítás előre kijelölt napjára nem volt kész és hajlandó és nem jelent meg. 633/3. 
A váradi /Varadiensis/ Szűcs /Zücz/ Mátyás és a debreceni /Debreceniensis/ Szűcs /Zücz/ Lőrinc hasonlóképp saját részükről felperesek és Gyöngyösi /Gyongiösi/ János alperes között úgy határoztunk, hogy amit akar bármelyikük, előterjesztésüket a következő napon előhozzák.