Thursday, September 30, 2010

Baranyai Helytörténetírás 1989. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1989. Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből • VARGHA DEZSŐ: Pécs thj. város szegénysegélyezési tevékenysége a Dunántúl című napilap tükrében 1929-1944 (page 271)

Baranyai Helytörténetírás 1989. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1989.
   Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből • VARGHA DEZSŐ: Pécs thj. város szegénysegélyezési tevékenysége a Dunántúl című napilap tükrében 1929-1944 (page 271)   



A Szociális Misszió Pécsi Szervezete szegény segélyezése 
A misszió széles körű karitatív, szociális és kulturális munkát végzett. Az 1929. november 18-i évi rendes közgyűlésén — amelyet a Káptalan u. 2. szám alatt lévő helyiségük dísztermében tartottak — számot adtak az elmúlt év munkájáról. Marti-novich Ernőné elnöknő megnyitóját követően 
Gyarmathy Miklósné olvasta föl titkári jelentését. Ebből kitűnt, hogy a szervezet 9 szakosztállyal működött. A Budai Külvárosi Asszonyszövetséget Kokas Ilona, a Katolikus Anyák Körét Kassay Árpádné, a Beteglátogató Szakosztályt Gyarmathy Miklósné, a Fog házmissziót Jantsits Lajosné, majd özv. Wagner Béláné, az ínségesek Perselygyűjtő Szakosztályát özv. Holly Frencné, a Szegénygondozó Szakosztályt Pilch Andorné és Borsy Jenőné, a Telepbizottságot Mattyasovszky-Zsolnay Margit, a Zita Kört Kvassay Arpádné, a Leánykiházasító Szakosztályt Zwingler Ferencné vezette. Ezen szakosztályok nevei is meghatározták tevékenységük körét. 
1928-ban ünnepelte a helyi szervezet fönnállásának 10. évfordulóját. Ebből az alkalomból elhatározták, hogy névadójuk, Prohászka Ottokár püspök emlékének áldozva egy róla elnevezett otthont létesítenek, ahova - fogalmazásuk szerint -„elhagyott úrinők" kerülnek beutalásra. Az 1929-es eredményeket számbavéve ismertették, hogy ez az otthon - szerény keretek között ugyan, de - létrejött. Elhatározták még, hogy küzdenek a fölösleges fényűzés ellen, és külföldi áruk helyett magyar árut vásárolnak. Ezért december 1-jén vásárt rendeztek, amelyen a magyar táj jellegzetes népművészeti termékeit vonultatták föl. 
Harmadik tervüket a következő szavakkal ismertették: 
24 Dunántúl, 1930. január 29. 5. p. 
25 BML Pécs thj. város Tanácsának iratai 36 041/1932. sz 

Rozs András: A Magyar Kommunista Párt (MKP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) Baranya megyei és pécsi iratainak (1944-1948) repertóriuma. A Baranya Megyei Levéltár segédletei 2. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 2005.
   FÜGGELÉK (page 414)   


A pécsi és baranyai kisgazda pártszervezet, amellyel Nagy Ferenc és Kovács Béla, elsó'sorban Perr Viktoron keresztül szorosabb összeköttetést tartottak, tisztogatást eddig még nem hajtott végre és amint értesülök, bár a nagyválasztmány f. hó 15-én összeült, újabb vezetőséget nem választott. Úgy a városi, mint a vármegyei szervezetnek elnöke mindezideig Perr Viktor. Ügy vezető elnök a jobboldali weleitásáról (sic!) ismert Széchey Béla, alelnök pedig az ugyancsak kevéssé előnyösen ismert dr. Kassay József. Különösen feltűnő, hogy az a Czirják Antal, akit még 1945-ben hivatalosan kizártak a pártból, de akit egy év múlva ismét visszahívtak, sőt a törvényhatóságba is beküldtek, és aki az őt ért hírlapi támadások miatt visszavonult és előttem tett komoly ígéretet, hogy politikai tevékenységet a jövőben nem folytat, titokban mindezideig még mint a pártszervezet alelnöke működik. A pártba ugyan nem látogat el, de hozzá járnak ki gyakran a kisgazdapárt vezető személyiségei és így az a valószínű helyzet, hogy a háttérből még mindig érvényesíti irányító befolyását. 
A 15-én megtartott nagy választmányi összejövetelen egyébként, - megbízható forrásból származó értesülésem szerint nem jutott kifejezésre a kisgazda párt volt vezetőségével szemben semminemű határozott állásfoglalás: Nagy Ferencet nem ítélték el, kijelentették egyszerűen, hogy a Dinnyés-kormányt támogatják, úgyhogy informátorom véleménye szerint az a látszat, hogy úgy a szónokok Czövek, Samu László és Koszér Nándor nemzetgyűlési képviselők, de a párt választmányi tagjai egészükben Nagy Ferencet és társait nem árulóknak, hanem mártíroknak tekintik és csak tisztán formailag alkalmazkodnak az új viszonyokhoz. 
b./ Informátoromnak alkalma volt betekinteni az Alsódunántúli Kisgazdák Fogyasztó és Termelő Szövetkezetének főkönyvébe. A tartozik oldalon Nagy Ferenc és Kovács Béla, sőt Balogh páter nevén látott elkönyvelve nagyobb összegeket. 
Valószínűnek látszik, hogy nevezett szövetkezet fentiek alapján nevezetteket anyagi támogatásban részesítette és érdemes volna megállapítani, hogy a reakciós vonal támogatására mi lehetőségeket nyújtott fenti szövetkezet. Valószínűnek látszik az is, hogy Mistéthék is kaptak jelentős összegeket, mert Mistéth lebukásáig az újjáépítési minisztérium valamelyik tisztviselője járt le állandóan időről-időre a szövetkezetbe és folytatott itt megbeszéléseket és nincs kizárva, hogy Beck József és dr. Kazár Andor a kisgazdapárt egyik vezetőségi tagja és törvényhatósági frakciójának vezetője ezen a vonalon jutottak Budapesten egy előttem egyébként közelebbről nem ismert strandfürdőnek a birtokába. Hogy utóbbiak Budapesten strandfürdőt birtokolnak, azt nemcsak informátoromtól vett értesülés alapján tudom, hanem Kazár Andor előttem tett saját kijelentéséből is. 
Felhívom belügyminiszter Úr szíves figyelmét is fentiekre és azok kivizsgálására szíves intézkedését kérem. Pécs, 1947. június 21. 
Dr. Boros István főispán 

No comments:

Post a Comment