... ezt. Ez a műhely megelőzi Kassai István mester páholyának a működését. ...
Könnyen vezethet különböző feltevésekre az az adatunk is, mely szerint a kassai István mester, Mátyás király építésze4 kimutathatóan közreműködött a diósgyőri vár kibővítésekor. Bár ez az adat azt bizonyítja, hogy Mátyás lényeges ->kibővítést« végeztetett István mesterrel, de nem teszi lehetetlenné azt a feltevést, hogy a magyar későgótika e nagy mesterének munkája után, nem történt-e további belső tér képzés, éspedig már a reneszánsz díszítő elemeivel egy olasz mester, vagy a műhelyében dolgozott magyar kőfaragó keze munkája nyomán. Ez a művészi párkánykompozíció mindenképpen új megvilágításba helyezi azt a díszítőpompát, amelyről eddig Diósgyőrben kevés tudomásunk volt. Ez a töredék ízelítő abból a művészetből, amellyel inkább Mátyás, mint valamivel később II. Lajos felesége, Mária, a vár helyiségeinek belső kiképzését a reneszánsz elemeivel gyarapította.
JEGYZETEK
JEGYZETEK 1. Budapest Műemlékei. I. k. (1955. Akadémia K.) 269. 273. pp. Archaeológiai Értesítő. 1952. évi. XXXIV. tábla 2. 2. Budapest Műemlékei. I. k. 270. p. — Mátyás Király Emlékkönyv. II. k. Budapest, (Franklin) 143. p. 3. P. Hugo (Hazael) valószínűleg 1759-ben készített felvételi rajza (Delineatio Regiae Arcis Diósgyőr prout hic et nuno videre est . . . címmel) másolatban a miskolci Herman Ottó Múzeumban. A diósgyőri vár jelenlegi romjaiban csak a földszintről induló falak maradtak itt 30—60 cm magasságban. A rajzon szerepel egy másik »Caminus ex marmore cum inscriptione MARIA DEI GRATIA HUNG BOH REGINA 1526« felirattal is, a kápolnától délre szomszédos helyiségben jelölve. 4. Mátyás Király Emlékkönyv, II. k. Horváth Henrik: A Mátyás-kori magyar művészet című fejezetében, 142. p. —• Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az újabb maradványok között két homokkőből faragott zárókő is található az oroszlánlábas Mátyás címerrel
polnájának jobb ablaka, a gyöngyöspatai templom déli oldalának harmadik ablaka adnak azonos rajzot [20], a rudabányai templomnak pedig az eddig figyelemre nem méltatott ablakrácsai adnak hozzá szoros analógiát [21 j. Közeli rokonság mutatkozik a szentléleki páloskolostor nyugati ablaka osztótagjának szelvényével [22]. Távolabb pedig a budai Üri utca 34., 48., a Szentháromság utca 7., a budai udvari kápolna, a pesti belvárosi templom északi és déli kapuja szelvénye, a zugligeti Kalmárffy-villa mérmütöredéke, a nánai templom ablaka, a székesfehérvári püspöki palota ablaktöredéke, valamint a Szt. Anna kápolna déli középablaka, a sopronbánfalvi templom szentélyablakának kőrácsa, a kolozsvári Szt. Mihály templom kóruskorlátja és legfőképpen a kassai Miklós börtön (egykor gótikus polgári lakóház) utalnak ebbe a körbe [23]. A két miskolci kőrács — különösen az egészen közeli azonosságok és analógiák kapcsán — felveti egy eddigi ismeretlen provinciális északmagyarországi kőfaragóműhely kérdését. Egy olyan műhelyt, vagy vándorló kőfaragót, amely nem annyira a díszesebb templomok, hanem az egyszerűbb falusi egyházak és kisebb városok és polgársága számára dolgozott, megrendelői a kisebb igényű és anyagi erejű kommunitások, vagy polgárok köréből kerültek ki. A zubogyi, rudabányai, kassai, ráckevei, gyöngyöspatai, szentléleki és miskolci példa mutatja ezt. Ez a műhely megelőzi Kassai István mester páholyának a működését. Persze, a kérdésre nehéz egyhamar feleletet találni, vagy a megoldást ^megközelíteni. További vizsgálódásra és további leletekre van szükség. Az északmagyarországi műhely vizsgálatát ezenkívül sokkal messzebbről kell kezdenünk és egészen széles területen folytatnunk. Mintahogy nem feltűnő az, hogy pl. a kutnáhorai Hradek most feltárt 76 cm-es nyílású udvari ablakának szelvénye azonos a most tárgyalt miskolci kőrácsok szelvényével, ezen túl pedig okiratokkal mutatható ki a kutnáhorai cseh kőfaragómesterek és legények idáig való vándorlása [24], — épp úgy feltételezhető a miskolci és Miskolc-környéki Zsigmond-kori és Mátyás-kori építkezésekkel kapcsolatban a környéken, vagy tágabb területünkön működő és az egyszerű megrendelőket kiszolgáló kőfaragóműhely, vagy egy-két kőfaragómester működése. Egyelőre azonban e feladatok megoldása közül elsőként mutatkozik a gótikus miskolci scola épületének rekonstrukciós kísérlete, amit az alábbiakban próbálunk meg. Vizsgálva a mai épület földszinti helyiségsorának, lépesőcsarrtokának és a délről hozzáépített helyiségek méretét, — feltűnik az, hogy itt a hossztengely vonalában nagyjában azonos méretű helyiségsor helyezhető el. Az így egy hossztengelyen felsorakoztatott hat — nagyjában egyforma osztás kétségtelenül az egykori boltozatok felhúzását könnyítette meg a provinciális mester számára. Ezt vesszük kiinduló pontnak és a megoldáshoz még hozzávesszük a mai pincerész három helyiségének sorát, a felette lévő boltozassál azonos boltozati rendszerével. Ebben a pincerészben ma is világosan elárulja az egykori ajtónyílás, illetve ajtókeret, hogy a mai pincerész az eredeti épület felhúzásakor — voltaképpen földszinti épületrész volt és csak a mai hátsóudvar átlagos 160 cm-es feltöltése után süllyedt alá pincesorba. Ezen a mai pincerészben, (vagyis az eredetileg földszinti részben), még a XVIII. század folyamán is az iskolai növendékek szállása, alvóhelye volt. Ennek figyelembevételével mostmár a gótikus miskolci scolát olyan épületként kell megrajzolnunk a Papszernek itt a rétegvonalakban is megmutatkozó és egykor még erőteljesebb lejtőjén, a Szinva partszéle fölött, | 
No comments:
Post a Comment