Tanulmányok
seiről árulkodik. A házában lakó katona már régóta szúrhatta a szemét Szíjgyártónak, és a saját szobájának kemencéje mellett pihenő, beteg katonát meglátva addig leplezett ellenérzései kerültek felszínre, ami miatt elkövette ezt a hivatalához méltatlan tettet.
A nemesség 16. századtól kezdődő, egyre nagyobb számú megjelenésében nagy szerepetjátszott Kassa hadászati és pénzügyigazgatási központtá alakulása.217 A király szolgálatában álló főkapitányok, és többnyire birtokaikról elmenekülni kényszerült tisztjeik egymás után fordultak az uralkodóhoz támogatásért, hogy városi házat vehessenek. A város már 1554-ben királyi parancslevelet kapott, amelyben az uralkodó Segéd György kassai alkapitány részére Szabó János és Kassai László Szapolyai-párti polgárok házának átengedését hagyta meg.218 Nádasdi Tamás nádor pedig a főkapitány seregében szolgáló Kövesdy Lukács számára kért házvásárlási lehetőséget.219 Két évvel később I. Ferdinánd Kun Balázs kassai alkapitány hasonló ügyében volt kénytelen ismételten a városhoz fordulni. Ekkor azonban már felhívja a város figyelmét arra, hogy az országgyűlés végzései szerint nincs semmilyen jogi akadálya, hogy egy nemes bármelyik városban házat vehessen.220 Az 1550-es években megindult kérvényözön, amellyel a környékbéli vármegyék halmozták el az uralkodót, végül oda vezetett, hogy I. Ferdinánd már 1557-ben megparancsolta Kassának, hogy a megyei nemesek szabadon vásárolhassanak a városban házat. Ez azonban nem lehetett túl nagy érvényű, mivel az uralkodó által a városba vezényelt nemes állapotú katonák esetében kénytelen volt minduntalan megismételni.221 Az országgyűlések már az 1540-es években foglalkoztak a nemesek városokba költözésének témájával, de a törvény gyakori megismétlése arra utal, hogy annak végrehajtását a városok mindegyike erősen ellenezte, és ha tehette megakadályozta.222 Kassa sem engedte túl könnyen, ha egy nemes házat akart vásárolni, de 1562-ben már arról panaszkodott az uralkodónak, hogy a városban kb. 60 nemes lakik, akik nem hajlandók elismerni a városi tanács joghatóságát a Kassán birtokolt ház felett, és a város privilégiumait sem tartják tiszteletben.223 A nemesi előjogokra való hivatkozás mellett a 16. század vége felé más érvrendszerek is kialakultak. Annak ellenére, hogy az ily módon beköltöző nemesek két
módok zerent egybe voltihak, is eö Zygyarto Menyhertt ismeth megh rezegedetth, haza gytt az nemetet rutol zidalmazta es egy ostorwal igen vertté, az Lanczknecz peniglen mindeniknek panazolkodott az kyk hoza gyttenek, hogy az gazda eöttett az kemencze zeglittenek vettette volna, netalani bennem odala chonttyatt eltertte, mertt mynden vertt ki peckelt" AMK H II. 1584. Kassa, 1584. jún. 12., H III/2. mac. 28. fol. 37.
217 CJH 1608 (k. e.):6., 13., 14. te, ill. 1647:78., 79., 81., 82., 93. te. ZIMMERMANNR.: A nemességnek a városokba való költözése, PÁSZTOR J.: A szabad királyi városok, 17-33. Jelentőségét elemezteSzekfű Gyula, HÓMAN-SZEKFŰ: Magyar történet, 3. köt. 552., 556-560., ill. SZŰCS J.: Das Stádtewesen in Ungarn, 157-158. Legújabban BESSENYEI J.: A szabad királyi városok.
218 AMK Schw. No. 1711. No. Bécs, I554.JÚ1. 13.
219 Uo. No. 1728. Bécs, 1554. máj. 16.
220 Uo. No. 1772. Bécs, 1556. jún. 20.
22]
Uo. No. 1834. Az uralkodó 1556-ban Perényi Mihály házvásárlását támogatta, amit azonban a város még egy év múlva sem engedélyezett. (Uo. No. 1775., MOL MKL E 21 [Ben. res] 539. köt. fol. 159.) 1558-ban Gyóni János kapitány, illetve Némethy Miklós házvásárlási szándékáról tudunk. (AMK Schw. No. 1932., 1928.) Némethy házát az uralkodó később Christoph Haubitz német kapitánynak engedte át. (Uo. No. 2103.) 1562-ben a szintén Kassán állomásozó, és a hódoltságból elmenekülni kényszerült Széchy György és Perényi Ferenc házvétele ügyében levelezett a város és a király. Uo. No. 2345., 2360.. 2398-2399.
222 CJH 1546:41., 1552:45., 1563:62. te.
223 AMK Schw. No. 2345.
H. Németh István: Kassai polgárok és katonák a 16. században \ 89
és a város vezetése közötti viszonyban is jól észlelhető. Már Serédy György kassai kapitány utasításában is kiemelt helyet foglaltak el a város ügyeibe való be nem avatkozásról szóló artikulusok. Az uralkodó instrukciója elég nagy vonalakban, de megpróbálta elhatárolni a kapitány hatáskörét a város saját ügyeitől, ami csak Kassa védelmi feladataira terjedt volna ki. Az uralkodó számítva a katonaság és a polgárság között előforduló ösz-szetüzésekre, meghagyta kapitányának, hogy tisztán polgári peres ügyekbe nem avatkozhat bele, csak saját katonái felett ítélkezhet.317 Rövid kapitánysága (1552. január 26-december 31.) alatt azonban a szenátus a városban állomásozó katonaság miatt gyakran fordult panaszaival jogorvoslatért az uralkodóhoz.318 1553-ban például Kassa arról tájékoztatta I. Ferdinándot, hogy a katonaság miatt állandó felfordulás van a városban, a német katonák egy csoportja megölt egy magyar nemes katonát, míg a megölt nemesnek egy rokonát megsebesítették. A király ezért utasította a várost, hogy a zavar keltő katonákat ítélje el, illetve hasonló ügyekben forduljon az oda kiküldött királyi biztosokhoz és a kapitányhoz.319
A Serédyt követő Feledy Eusták esetében már jóval több adattal rendelkezünk a főkapitány és a polgárság közötti ellentétekről. Utasításában ugyan Serédyhez hasonlóan őt is felszólították arra, hogy Kassával és a felső-magyarországi városokkal mindenben működjön együtt,320 ennek ellenére a korábbinál is több ellentét feszült a főkapitány és a város között, mint elődje esetében. Feledy — Kassa felterjesztése szerint — már megérkezésekor összetűzésbe került egy vargával, akit a főtéren megvert, majd főkapitánysága idején több hasonló cselekedetre ragadtatta magát, többször megsértve a város joghatóságát. Az uralkodó parancslevelét átnyújtó Georg Bergstettert pedig a feltehetően a levél tartalmán feldühödő Feledy veréssel fenyegette meg. Mathias Seutzlich kassai harminca-dost, aki szintén követként járt a Kassai János házába beszállásolt Feledynél a főkapitány által elkövetett visszaélések ügyében, a ház vaskulcsával verte meg.321 Miksa főherceg véleményéből, amit az ekkor éppen a német-római birodalmi gyűlésen lévő I. Ferdinándnak írt, világosan kiderül, hogy a főkapitány nem tudott megfelelő hangot találni a várossal, nem volt képes megfelelő módon együttműködni a város vezetésével, de még az egyes polgárokkal sem.322 A város felterjesztéséből kiolvasható (mégha figyelembe is vesszük, hogy a város követei a főkapitánnyal szembeni panaszaik során esetlegesen túlozhattak), hogy Feledy nem tudott különbséget tenni egy szabad királyi város kapitány-
317 Serédy utasítása P 11 (Balassa cs. It.) Series XIII. 34. cs. fol. 47^8., E 156 (U. et C.) Fasc.99. No. 12.
(kiadta: KÁRFFYÖ.: Serédy György), E 136 (Inst.) 2. köt. fol. 14-15. 318AMKSchw. No. 1674.
319
Ferdinánd parancslevele Graz, 1553. jan. 31. AMK Schw. No. 1692.
320
Graz, 1553. jan. 1. MOL MKA E 136 (Inst.) Fasc. 6. No. 173. Kiadta. KÁRFFY O.: Adatok Kassa történetéhez 465-466.
321
Kassa panaszlevelén nem szerepel dátum, de az egykorú rájegyzés 1555-re keltezi. Valószínűleg az 1554— 1555-ben kiküldött királyi biztosok számára készülhetett. HKA HFU RN 5. 1555. febr. fol. 109-111.
322
Miksa főherceg Werner György és Torda Zsigmond jelentése alapján javasolta apjának, hogy Feledy helyébe egy barátibb hangot megütő személyt jelöljenek ki a főkapitányi posztra. Uo. 1555. mára fol. 71-72. Honorius Königsberger és Báthory András királyi biztosok jelentése szerint is a katonák és a polgárok közötti ellenségeskedést Feledy magatartása nemhogy fékezte volna, hanem még csak növelte azt. Véleményük szeri"t a kasnak jogosan panaszkodtak Feledyre, mivel a főkapitány sorozatosan megszegte a város jogait, és túl nyersen bánt a polgárokkal
No comments:
Post a Comment