1695-1844 0,53 fm
1695-1699 kb.0,02fm
Borsod vármegye adószedői hivatalát a 18. század végén szervezte meg, de e hivatal iratai közé került két szolgabírói elszámolás a 17. század végéről. Az egyik Kassay János szolgabíró számadása 1695-ből, a másik pedig Csiszár Mihályé 1696-ból. Mindkettő olyan elszámolás, amilyet a számadószéki gyűléseken kellett a szolgabíróknak a megye közönsége elé terjeszteniük. (Ezeket általában a jegyzőkönyvekbe is bevezették.) A számadások bevételi és kiadási részből állnak. Sok olyan tétel van bennük, amely valahogyan kapcsolódik a török elleni háború eseményeihez. Megtudjuk például, hogy mennyi és milyen ajándékokat adott a vármegye a császári hadak tisztjeinek, milyen intézkedéseket hozott a meghalt vagy elköltözött jobbágyok porció-hátralékával kapcsolatban, hogyan ellensúlyozta, ha egy-egy helység természeti csapások miatt nem tudta megfizetni adóját. Szerepelnek a tételek között a megyében kvártélyozó katonaság eltartására fordított pénzösszegek, a vármunkákhoz kirendelt szekerek és fogatok költségei, a Tokaj és Patak alá vonuló császári hadak számára vásárolt élelmiszer és abrak is.
4- to. Tudgyae hány kertet foglaltak el a Kassay részre valo Jobbágyokét és mennyi száz szekér szénát kaszáitattak ottan azon az határon ?
5- to. Tudgyae hogy nem engedtek a Sz. Kiályiaknak épiteni a Falu helyen a Kecskemétiek házat, hanem a kit építettek volt is el kellett hordani.
6- to. Tudgyae Vay Ábrahám Ur a Bárius pénzre mennyi Jobbágyot birt és házhelyet és nevezet szerint kik lehetnének.
7- to. Tudgyae mennyi pénz taxát adtak Vay Uramnak azon resztül azon Jobbágyok Esztendőrül Esztendőre.
8- to. Tudgyae Szegedi részrül mennyi taxát fizettek és hány örökös Jobbágyok voltak az Kassay Uraknak azon Szegedi ágról.
9- no. Tudgyae hogy a Sz: Királlyi Erdőben Semmi magánossan valo része nem volt Vay Uramnak ugy mint az Kassay Uraknak az Uraság számára, és mikor el adtak az Erdőbül valamely Részt Vay Ur számára semmit nem adtak azon Erdőért adott Summábul hanem tsak egyedül az Kassay Urak Perci piálták egésszé n az fructust524 az Erdő részérül. Tudgyae az is hogy azon Kassay Urak részére valo Erdőt is el foglalták Ketskemeti Uraimék.525
Tjk. 1694-1702. 888-889. o. - Sz. K. h.
1701.
... Csismadia Mihály lovát Nagy András kétszer vagy 3szor egi Rakocza forma fával megh ütötte...
hatunk — írja — eleget kereste boldogultnak unokája, édesatyjának írásai között a Pétsi Professorok unszolására, de elö nem kerülhetett.. . "62
Nekrológ írója ezzel fejezi be a róla készült megemlékezést: ,,A Patrióta hazafiúi nevezetet, vajmi sokan szeretik magokra ruházni, de kevesen felelnek meg neki. Mit tegyen hazafinak lenni: mutatja Nunkovics példája."63
A pécsi püspökök 'közül kettő játszott szerepet a nemzeti gondolat és a nyelvmozgalom fejlődésében. Az egyik a Komárom megyei köznemesi származású Király József, a másik az arisztokrata Szepesy Ignác.
Király József 1808-ban idős korában került Pécsre, (szül.: 1734.)
Témánkhoz, életének csak két mozzanata kapcsolódik. A Tudományos Gyűjteményben megjelent nekrológban írják róla, hogy „... a most is keserves mohácsi térséget... keserves könnyhullatással több ízben megjárván és se azon szerencsétlen csatának... sem pedig azon isteni segedelemnek, mely által... a pogány iga alól 1687-dik esztendőben szerencsésen kiszabadíttattunk, legkisebb emlékeztető jelét sehol sem találván..." 1817-ben 3000 forintos alapítványt tett.G4 Ő építtette a fogadalmi kápolnát és a 3000 Ft kamataiból évenként tartottak itt hálaadó megemlékezést, ahol ,,a prédikáció három nyelven tartatik."65
A másik mozzanat az idős pap politikai arculatának megrajzolásához járul hozzá egy vonással. Arról van szó, hogy bár 70 éves elmúlt már Király József, amikor a pécsi egyházmegye püspöke lett, de mégis ő az, aki magával hozza Baranyába a Komárom megyei köznemesség türelmetlen nacionalizmusát. Igaz, ugyan, hogy a magyar népet és nyelvet nagyon szerette, de a soknemzetiségű Baranyában mégis disszonánsán hatott, amikor az egyházmegyét járva német és horvát híveit erőszakosan a magyar nyelv tanulására buzdította, sőt elrendelte, hogy magyarul nem tudó mestereket ne vegyenek fel az iskolákhoz. Ha ilyenekkel találkozott, rendszeresen a szemükbe vágta: ,,Ha magyar kenyeret rágtok, magyarul tanuljatok!"66 Király József idős kora miatt nem tudott, vagy talán nem is akart akklimatizálódni...
A korszak baranyai kulturális életének jellegzetes alakja Szepesy Ignácz püspök. (1780. aug. 13. Eger — 1838. júl. 16 Pécs) Az egri középiskola elvégzése után Pesten bölcseleti, Bécsben teológiai doktori címet szerzett. Pályája első húsz évében Egerben volt a püspöki szeminárium tanulmányi felügyelője, aztán érseki titkár, majd 1808-tól kanonok s egyben a püspöki könyvtár őre. Életének ebben az időszakában, amelynek legnagyobb része a reformkort megelőző önkény idejére esett, csak egy olyan intézkedésről tudunk, amely szoros kapcsolatban van a magyar nyelv fejlesztésével. Kassay József szerencsi plébános az ő anyagi támogatásával készítette el magyar nyelvtanító könyvét, amelyben „magát gondolkodó, és nyelvet ismerő tudósnak mutatta." (Megjelent Sárospatakon 1817-ben)
Szepesyt 1820 áprilisában erdélyi püspökké nevezték ki. Ebben a minőségben, mint főrend vesz részt nagy aktivitással a reformországgyűléseken. 1825 szeptember 14-én tartott magyar nyelvű beszédére már fentebb utaltunk. Itt most a magyar nyelv kényszerítés nélküli terjesztéséről készült országgyűlési javaslatát szeretnénk kissé részletesebben ismertetni, amelyet a két tábla országos vegyes küldöttségének nevében nyújtott be 1826. április 17.-én. E javaslat lényege az volt, hogy az ország minden nyelvén kell magyar nyelvtant készíteni s azt a vármegyék között kiosztani; ahol a tanító nem tud magyarul annyira sem, hogy az anyanyelvén írt magyar grammatikát tanítani tudná, ott a jegyző segítsen neki, s e célból lehetőleg magyarul tudó jegyzők alkalmaztassanak. — A legfontosabb a magyarul tudó tanítók képzése, ezért Szombathelyen, Komáromban, Szegeden és Miskolcon tanítóképzőt kíván felállítani, három-három tanárral. A nyelvterjesztés költségeit önkéntes adakozásból kívánják biztosítani. Ha a tervezett 100 ezer forint összejönne, akkor ennek kamataiból nyelvterjesztő társaságot kell felállítani a nádor felügyelete alatt.67 A szoros ellenőrzés alatt történő, kényszerítés nélküli nyelvterjesztés nem valósult meg, hanem a megyék a helyi politikai légkör állapotának megfelelően igyekeztek realizálni ezt a koncepciót.
Tjk.
No comments:
Post a Comment