Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban
229
Kétnyelvű város lévén, Budán gyakran előfordul, hogy valakit felváltva neve német, vagy magyar formájával nevezték.7 Problematikusabb már az iparosok elnevezése. Gyakran nem vezetéknevükön, hanem foglalkozásnevükön hívták az egyes mestereket.8 Mesterséget jelentő vezetékneveknél elsősorban a latin forma esetében következtethetnénk foglalkozásra, a név azonban magyar formájában is gyakran ezt jelentette. A pesti szűcscéhen belül 1511-ben kitört viszálynál az egyik mestert „Anthonius Peczely alio nomine Zewch dictus"-nak hívják, míg a céhmester neve „Barnabás similiter Zewch". Világos, hogy ezekben az esetekben nem vezetéknevet, hanem foglalkozást adtak meg.9 Ugyanez a helyzet Budán. „Chyzar" Demeternek nem ez a vezetékneve, hiszen kardcsiszár mestersége alapján hívták csak így. Említik házában: „... boltham sive cameram ... in qua ... labores suos gladiatorios perficere solitus est. . ."10 Könnyen meglehet, hogy ezek a személyek más oklevelekben vezetéknevükkel jönnek elő, de nem tudjuk azonosítani őket. Sokszor csak véletlenül sikerül ez, mint pl. a pesti kereskedő, patrícius, tanácstag és különben nemes Farkas Tamásnál, akit egy oklevélben „Wasaross", azaz Vásáros Tamásnak hívtak.11
Hasonló nehézséget okoz a származáshely is. Péceli Antal szűcs esetében sem tudjuk, hogy nem egy Pécelre való szűcsről van-e szó. Az 1510-es bortizedlajstromban említett Paulus kapás thot esetében sem tudjuk, hogy melyik volt a vezetékneve ennek a szőlőbirtokosnak, de az is lehet, hogy egyik sem.12 A budai szíjgyártó céh mesterei között viszont valószínűleg Mathias Scebiniensis a sze-beni, Paulus de Cassouia a kassai, Mátyás, ill. Pál mesterek, nem pedig a Szebeni, vagy Kassai családok tagjai. ^Johannes Zabo Brassay esetében sem lehet megállapítani, hogy melyik a vezetékneve, azonban lehet, hogy egyik sem, hanem János szabó Brassóból származott.14 1510 körül a budai Rósás szőlőhegyen birtokolt Johannes Zabo Kassay, aki a dézsmát csíkostói
szőlőjénél fizette ki. Igen, de Csíkostón volt szőlője a Szombatkapu előtt lakó Johannes Zabo-nak, és az Elevenhalszeren lakó Johannes Kassaynak. Melyik volt közülük Kassay Szabó János, a rósási szőlőbirtokos, Pintér Pál bérlője?15 Gyakori vezetéknév a Budai, vagy Pesti. Elsősorban deákoknál, akiket többnyire mindenfajta vezetéknév nélkül, keresztnevükön emlegetnek, de ha pl. de Pesth, Pesthy, Pesthiensis jelzőt kapnak, akkor az lakó, esetleg származáshelyüket jelöli. Tatai György deákot pl. gyakran Pesti vezetéknévvel nevezik, és kétség kívül pesti lakos volt.16
Vannak tulajdonságot jelölő, vagy ragadványnevek, pl. a Magnus, vagy
7 L. pl. Óváry-Altenburger István .Prot. Bud. 549—50. és Pozsonyi kpt. Prot. nr. 5. extraser. 287—89. — vagy a Kreen családot alább.
8 Vö. Kováts Ferenc: Pressburger Grundbuchführung und Liegenschaftsrecht im Spätmittelalter. Eine einleitende Studie zur Herausgabe der Pressburger Grund- und Satzbücher 1439— 1517. Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Germ. Abt. 39 (1918), 60. o., 1. j. — Bécsben is ez a helyzet: H. Zatscbek: Handwerk und Gewerbe in Wien von den Anfängen bis zur Erteilung der Gewerbefreiheit im Jahre 1859. Wien 1949. 133.
9 Prot. Bud. 55.
10 1507: Esztergom Lad. 71. 1. 8.
11 1510: Dl. 61980., 1511: Dl. 61983.
12 1511: Prot. Bud. 55. -1510. tiz.: Kapástemetés szh.
13 1526: Tört. Tár 1890., 385.
14 1510. tíz.: Aranygomb, Kerekpalást, Hengerejtő szh.
15 1510. tiz.
16 L. alább, a családjára vonatkozó II. 3. g. fejezetet.
No comments:
Post a Comment