Thursday, October 28, 2010

Komaromy József: A múzeumépület - a középkori scola - építéstörténete



A múzeumépület - a középkori scola - építéstörténete (Múzeumi Füzetek 10-11. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1960)
   18. oldal   

Komáromy József: A múzeumépület - a középkori scola - építéstörténete (Múzeumi Füzetek 10-11. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1960)
965.   18. oldal
... templom kóruskorlátja és legfőképpen a kassai Miklós börtön ( egykor gótikus polgári ...
... kerültek ki. A zubogyi, rudabányai, kassai, ráckevei, gyöngyöspatai, szentléleki és miskolci ...
... ezt. Ez a műhely megelőzi Kassai István mester páholyának a működését. ...


Kassai István mester


polnájának jobb ablaka, a gyöngyöspatai templom déli oldalának harmadik ablaka adnak azonos rajzot [20], a rudabányai templomnak pedig az eddig figyelemre nem méltatott ablakrácsai adnak hozzá szoros analógiát [21 j. Közeli rokonság mutatkozik a szentléleki páloskolostor nyugati ablaka osztótagjának szelvényével [22]. Távolabb pedig a budai Üri utca 34., 48., a Szentháromság utca 7., a budai udvari kápolna, a pesti belvárosi templom északi és déli kapuja szelvénye, a zugligeti Kalmárffy-villa mérmütöredéke, a nánai templom ablaka, a székesfehérvári püspöki palota ablaktöredéke, valamint a Szt. Anna kápolna déli középablaka, a sopronbánfalvi templom szentélyablakának kőrácsa, a kolozsvári Szt. Mihály templom kóruskorlátja és legfőképpen a kassai Miklós börtön (egykor gótikus polgári lakóház) utalnak ebbe a körbe [23]. 
A két miskolci kőrács — különösen az egészen közeli azonosságok és analógiák kapcsán — felveti egy eddigi ismeretlen provinciális északmagyarországi kőfaragóműhely kérdését. Egy olyan műhelyt, vagy vándorló kőfaragót, amely nem annyira a díszesebb templomok, hanem az egyszerűbb falusi egyházak és kisebb városok és polgársága számára dolgozott, megrendelői a kisebb igényű és anyagi erejű kommunitások, vagy polgárok köréből kerültek ki. A zubogyi, rudabányai, kassai, ráckevei, gyöngyöspatai, szentléleki és miskolci példa mutatja ezt. Ez a műhely megelőzi Kassai István mester páholyának a működését. Persze, a kérdésre nehéz egyhamar feleletet találni, vagy a megoldást ^megközelíteni. 
További vizsgálódásra és további leletekre van szükség. Az északmagyarországi műhely vizsgálatát ezenkívül sokkal messzebbről kell kezdenünk és egészen széles területen folytatnunk. 
Mintahogy nem feltűnő az, hogy pl. a kutnáhorai Hradek most feltárt 76 cm-es nyílású udvari ablakának szelvénye azonos a most tárgyalt miskolci kőrácsok szelvényével, ezen túl pedig okiratokkal mutatható ki a kutnáhorai cseh kőfaragómesterek és legények idáig való vándorlása [24], — épp úgy feltételezhető a miskolci és Miskolc-környéki Zsigmond-kori és Mátyás-kori építkezésekkel kapcsolatban a környéken, vagy tágabb területünkön működő és az egyszerű megrendelőket kiszolgáló kőfaragóműhely, vagy egy-két kőfaragómester működése. 
Egyelőre azonban e feladatok megoldása közül elsőként mutatkozik a gótikus miskolci scola épületének rekonstrukciós kísérlete, amit az alábbiakban próbálunk meg. 
Vizsgálva a mai épület földszinti helyiségsorának, lépesőcsarrtokának és a délről hozzáépített helyiségek méretét, — feltűnik az, hogy itt a hossztengely vonalában nagyjában azonos méretű helyiségsor helyezhető el. Az így egy hossztengelyen felsorakoztatott hat — nagyjában egyforma osztás kétségtelenül az egykori boltozatok felhúzását könnyítette meg a provinciális mester számára. Ezt vesszük kiinduló pontnak és a megoldáshoz még hozzávesszük a mai pincerész három helyiségének sorát, a felette lévő boltozassál azonos boltozati rendszerével. 
Ebben a pincerészben ma is világosan elárulja az egykori ajtónyílás, illetve ajtókeret, hogy a mai pincerész az eredeti épület felhúzásakor — voltaképpen földszinti épületrész volt és csak a mai hátsóudvar átlagos 160 cm-es feltöltése után süllyedt alá pincesorba. Ezen a mai pincerészben, (vagyis az eredetileg földszinti részben), még a XVIII. század folyamán is az iskolai növendékek szállása, alvóhelye volt. 
Ennek figyelembevételével mostmár a gótikus miskolci scolát olyan épületként kell megrajzolnunk a Papszernek itt a rétegvonalakban is megmutatkozó és egykor még erőteljesebb lejtőjén, a Szinva partszéle fölött, 

Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)
942.   Frisnyák Sándor: A Zempléni-hegység gazdasági mikrokörzetei a 18–19. században (31. oldal)
... sertéshizlalás. ( A hegyaljai sertéseket a kassai sertésvásárokon értékesítették). A hegyaljai borfalvak ...
943.   László Tamás: Mád történeti városszerkezete (74. oldal)
... Mád, Erdőbénye, Tolcsva. Ezekben a kassai mintájú városszerkezetnek a helyi jellegzetességeket ...
... kötik össze, mint azt a kassai példán láttuk. A vizuális kapcsolatra ...
... zárt képe szintén hasonló a kassai városképhez és városszerkezethez. Mád városszerkezete ...
944.   László Tamás: Mád történeti városszerkezete (75. oldal)
... vízrajzi viszonyokhoz való alkalmazkodás a kassai típusú városszerkezet sajátos adaptációjához vezetett, ...
945.   László Tamás: Mád történeti városszerkezete (80. oldal)
... szerkezetet, mint ahogyan azt a kassai központos elhelyezkedésű templomok teszik. Magassági ...
946.   Varga Gábor: Földrajzi és családnevek Tokaj város szőlőhegyének II. József-kori kataszteri felmérésében (1787) (135. oldal)
... 7 család Körösi 2 család Kassai 6 család Kun 2 család ...
947.   Varga Gábor: Földrajzi és családnevek Tokaj város szőlőhegyének II. József-kori kataszteri felmérésében (1787) (138. oldal)
... 10, Kovács 9, Pap 7, Kassai és Molnár 6- 6, Almási, ...



... 36,8%- uk) helynévi eredetű. ( 6 Kassai, 5- 5 Debretzeni és Almási, ...


Komáromy József: Miskolc élete a Hunyadiak életében (Múzeumi Füzetek 14. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1962)
968.   7. oldal
... az Ernye- várból megmaradt zárókővel. ( Kassai István mester?)
969.   12. oldal
... a diósgyőri várban átalakításokat végző kassai István Mester, vagy műhelye itt ...
... máig megmaradt stalaktit- boltozat valószínűleg Kassai István munkájából maradt meg. Kilátóerkély ...
... Az ajtók és ablaknyílások a kassai Ciovanni Dalmata: Madonna. Relief a ...








Komáromy József: Miskolc élete a Hunyadiak életében (Múzeumi Füzetek 14. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1962)
   7. oldal   





A diósgyőri vár délnyugati tornya mellett levő ablakfülke későgótikus boltozata, valószínűleg az Ernye-várból megmaradt zárókővel. (Kassai István mester?) 

No comments:

Post a Comment