Á PÉCSI ÊS ÓBUDAI EGYETEMALAPÍTÁSOK 169

http://www.konyvtar.elte.hu/szolgaltatasok/e_szolg/catalogus3.pdf

Á PÉCSI ÊS ÓBUDAI EGYETEMALAPÍTÁSOK 169 

nemzet, mint az ország jogos örökösének kisebbségi helyzete ellen, ama а itöbbá, az imoolatius jogának teljes hijjávai lévő akadémiai nemzetek 3:1 szavazati arányában mutatkozott meg, sőt ezt az arányt megfordította és a cseh akadémiai nemzetnek biztosított három szavazatot, szemben a német nemzet egy szavazatával, mind a tanácskozásokban, mind • az igazságosztásban, vizsgákban, választásokban. A kutná horai dekrétum ugyanis a többi három akadémiai nemzetet összefoglalóan német nemzetnek tekintette, ill. annak deklarálta (naitio Teutoniea). 

Jan z Jesemice védőirata: szembeállította az or-szágtlalkosoikat a külsőkkel, a honosokat az idegenekkel, a cseh királyság igaz cseh országlako-sait a külső nemzetekkel vagyis a német nemzettel. A csehországi németek azonban továbbra is a cseh akadémiai nemzet tagjai maradtak, ámbár nem tekintették őket csehnek. Vajon nem ellentmondásokkal állunk-e szemben? Meggyőződésem szerint éppen Hus tanaiinaik haladó vonásai adják a magyarázatot: ő népét megszentelt nemzetnék, szerencsés országnak, Prágát a második Párizsnak látta. De azt is vallotta, hogy egy jó német kedvesebb neki, mint egy rossz cseh. A Ikonstanzi zsinaton kifejtett álláspontja szerint Csehországban a cseheknek kell elsőknek lenniök a tisztségeikiben, miként a franciáknak Franciaországiban, a németeknek saját földjeiken. A periben Hus azt is elismerte, hogy szerepe volt a kutná horai dekrétumban, a királytól és tanácsától megbízva szívesen 'tevékenykedett a dekrétum körül. Ez persze nemcsák a cseh akadémiai nemzet képviselete, hanem a szélesebben felfogott nemzeti fejlődés útjának egyengetése volt. Másrészt a dekrétum a formálisan nominalista', a haladást nem szolgáló, tudományosan sem élvonalbeli többség hatalmát vette el, az adott helyzetben a haladást jelentő, Wyc-lif haladó realizmusát védő csehékre ruházva azt⁸⁰. 

Prága és Leipzig akadémiai nemzetei eltérő jellegűek az új helyzetben, a kutná horai dekrétum után. Leipzig felsőoktatási intézményét a prágai egyetem német professzorainak és hallgatóinak részbeni kivonulása segített létrehozni, akik a német városba mentek át. De nem szabad mellőzni a népiség tényezője mellett a társadalmi, Vallási, filozófiád ellentéteket seím. Jogos ennyiben az olyan filozófiatörténeti megítélés, hogy a leipzigi egyetem a prágai ockhamis-ták kivonulásának eredménye. De egyben az el-

⁸⁰ Vanécek: i. ni. 55—56.; Loserth: Hus... 95.; Horcicka, Ad.: Eine Handschrift des Klosters Ost-row aus demi Jahre 1403. (Mittheilungen des Vereines für Geschichte der Deutschen in Böhmen 1899) 315.; Skarka: i. m. 43—46, 49, 52^53.; Ley: i. m .12—13.; Copleston: i. m. 154.; Novotny: i. m. 84— 85. 

avult prágai felépítés is tovább élt: Leipzig akadémiai nemzetei a meisseni, a szász, a bajor és a lengyel. A lengyel akadémiai nemzet tagjai javarészt sziléziaiak és kis számban poroszok voltak, hiszen — bár 1408/9-foen a leipzdgi egyetemszervezés miatt is Krakkónak 35 hallgatója voll csupán — az új egyetem tartósan nem versenyezhetett egyszerre az egyik mélypontjából kilábaló (krakkói egyetemmel is. Viszont a megbuktatott prágai rektor, Johann von Münsterberg és a dékán Johann Hoffmann von Sehweid-nitz sziléziaiak voltak. Ebből az alakulásból látszik, hogy nemcsak a prágai események, de a természetes körzeti vonzóerő is hatott. Magyar akadémiai nemzet a leipzdgíi egyetemen ezért sem alakult ki. 1414-ben iratkozott be Andreas Clausenfoorg de septem castris, 1421^Ьет Johannes Cromer de Buda, 1438^ban 'Stanislaus gorlin de pozonia, tehát szász ill. német városi polgárok. A német egyetemi városok kulcsszerepe magyarázza, hogy 1420 után Prága huszita kiáltványait eljuttatták Kölnbe, Erfurtba és Leipzig-be⁸¹. 

A kutná horai dekrétum nem szakította meg — most már a többségi cseh akadémiai nemzetbe tartozó — magyarok áramlását Prágába. 1409 májius 26 után bocsátotta borostyánk oszorúsi vizsgáira a prágai bölcsészkar Egri Jánost, Za-lánkeméni Miklóst, Szatmári Andrást, szeptember 18 és 21 között Kassai Györgyöt. Ez utóbbi vizsgáját november 19-én Hus János rektorsága alatt tette le. December 18 és 21 közöttt bocsátotta a prágai bölcsészkar boros tyánkoszorúsi vizsgára Csapi Lászlót, Tövisi Pétert, Czamai Jánost, Nagyszombati Fábiánt, december 25 körül pedig magislterii vizsgára Újlaki Andrást és Nec-páli Jánosit. 1410 szeptember 17 és 20 között bocsátotta borostyánkoszorúsi vizsgára a prágai bölcsészkar Csanádi Gellértet, Szlavóniai Antalt, Nagyszombati Tamást, Zágrábi Mártont, december 17 körül pedig Zólyomi Mátyást, Kolozsvári Jánosit. Az 1407^ben baocalaureusd fokozatot elért Újlaki András 1410-ben lett rnagister Prágában⁸². Ez a magyarországi diákcsoport — 

⁸¹ Chaloupecky: i. m. 78.; Grundmann: i. m. 18.; Macek, Josef: Villes et campagnes dans le hussi-tiiame [h. es é. n. (!1962)]. 17.; Conrad: i. m. I. 261.; Grundmann: i. im. 7, 34.; Copleston: i. m. 137.; Grünhagen, С: Schlesien am Ausgange des Mittelalters. Eine kulturhistorische Ueibersicht. (Zeitschrift des Vereins für Geschichte und Alterthum Schlesiens, 1884) 59—60.; Kozlowska—Budkowa: i. m. 55.; Horcicka: Eine Handschrift... 314—315.; Horcicka: Ein »Chronieon brève...« 464. ; Fabini, Th, und Teutsch, Fr.: Die Studirenden aus Ungarn und Siebenbürgen auf der Universität Leipzig von der Gründung derselben 1409 bis il<872 (Archiv des Vereines für siebenlbürgische Landeskunde, 1872) 388.; Winter: i. m. 154. 

⁸⁵ Vanécek,: i. m. 61—62.; Zsigmondkori Oklevéltár H/2. 0802, 7070, 7191, 7228, 7239, 7924, 8093. sz.; Kavka: i. m. 91.; Skarka: i. m. 46, 48.; Jirecek: i. m.

A PÉCSI ÉS ÓBUDAI EGYETEMALAPÍTÁSOK 

171 

kánoni jog tudora, (utriusque juris professus), aki miegfelejtkezve tanárainak és mestereinek tanításairól a király ellenségeihez csatlakozott s 800 lovas élén a királyra támadt, de Pest határán vereséget szenvedett s lánoraiverve fogságban tartották. (Zsigmond úgy látszik a Ibécsá egyetem tanáradnak lojalitására utalt vissza.) Hogy.Benedek biztosan Makrai, azlt Windecke névalakja (Benedict de Miaicra, Aide Offen, azaz Pest támadója) igazolja. Óbudán tehát nem harcolt, s így lovasainak -tömegét aligha tekinthetjük az egyetem ifjúságának. A Makrai-epizód tehát nem magyarázza .meg az óbudai egyetem századelej i válságát. A párizsi egyetem máshogy ítélte meg Makrai magatartását, mint a király. így 1406 június 8^án a párizsi egyetem angol nemzetének ülése :(aimelyfoe a németek és keleti szomszédaik is tartoztak), a felszólaló Magyarországi Tamás maglister kérésére elhatározta, hogy közbenjár Benedek (imagister Benedictus de Ungaria ut-niusque juris Micentiatus) szabadon bocsátása érdekében a Magyarországról jövő (követeknél. Az egyetemi küldöttség eredménnyel járt a magyar uraiknál, az uralkodó szabadon bocsátotta. Idővel elnyerte Zsigmond bizalmát és talán zsánaiti szereplése nyomán 1421-ben Makrai Benedek maglisiter királyi consiliarius és az egri püspökség kormányzója volt. Mindenesetre a zsinaton sem az óbudai egyetem tanáraként szerepelt. Ezt a korrekciót is figyelembe véve csatlakozná lehet Mályusz lElemér véleményéhez, aki a »rövid ideig fennállt óbudai egyetem«-iről írt. Bónis György szerint Zsigmond halálát (1437) nem élte túl az óbudai egyetem. Pécset követte sorsában. Egy közvetett adat igen valószínűvé teszi Mályusz felfogását: 1424чЬеп egy hetvenkedő és engedetlen bölcsész baccalairiust, Budai Jánost a bécsi egyetemről kiutasítottak. Érdekében Zsigmond király (és az esztergomi érsek lépett fel és így engedélyezitek az előkelő családból való hallgatónak, hogy — újra megfizetve a beiratkozási díjat — Bécsben tanulhasson tovább. A magas beavatkozások sejtetik, hogy Budai János itthon nem folytathatta volna tanulmányait, sem Pécsett, sem Óbudán. így mondhatja forrásunk 1465-ből, hogy Magyarországon nincs egyetem (non viget aliiquomoido stúdium, generale)⁸⁸. 

A pécsi, délvidéki és budai értelmiség és a huszita Prága viszonya időköziben jelentős, állomáshoz érkezett. A magyarok a prágai egyetem cseh akadémiai nemzeitébe tartoztak, s Hus Jánoshoz közel álltak. 14íll-foen környezetének tagjai kö-

⁸⁸ Heilig: i. m. 46—47.; Fraknói: Nyomozások (1894) 387, 389—391.; Mályusz, Elemér: A konstanzi zsinat és a magyar főkegyúri jog. (Bp. 1958.) il08—109.; Zsig-manidkori OMevéltár II/l. 2636, 4804. sz.; Kardos: A magyarországi... 81—82.; Grundmann: i. m. 18.; Karácsonyi, János: Egy adat Makray Bemedek volt ó-budai egyetemi tanár életéhez, (Századok, 1898) 658—669.; Aschbach: i. m. 198.; Bónis: Repertórium ... 4. 

zött a zágrábi egyházmegye két klerikusa is ott található. Ez megfelel annak a tágabíb egyetemi hallgatói közösségnek, amely 1411-Jben a prágai bölcsészkaron tanult: Toplieai Mihály, Újlaki Jakab, Vásárhelyi Demeter (tálán Valkó megyéből), Űjlalká Bálint. Az utóbbi 1412-ben magister lett. 1408 december 25-e előtt a prágai bölcsészkar Budai Berecket bocsátotta boirostyánkasizo-rúsá vizsgára. Utána Bécsbe távozott. De ez nála nem a 'huszitizmustól elidegenedés jele volt, sőt, á huszitizmus terjesztéséé. Ugyanis 1411-ben a bécsi egyetem anyakönyvébe jegyezték Budai Bereck prágai bacoailaureus és Csanádi György kizárását és a papoknak való feljelentését. De a prágai egyetem beavatkozhatott, в Bereck 1412-ben ásmét Bécsben tanulhatott. 1414-iben azonban már Prágában volt és ott letette a magiste-ri vizsgát. Ez a személyiség 1415-lben a prágai egyetem rektora lett. Ez a legvilágosabb kiállás volt magában is a huszitizmus mellett. Egy huszita szellemű panaszlaveie ezt kétségtelenné is teszi. 14204>ain is éltek Prágában magyar magis-terek, így kívánhatták a július 3-án írásba foglalt négy huszita cikkely magyar nyelven is bizonyítását Zsigmond katonái előtt. Az obszerváns ferences krónika a huszitizmus magyarországi terjedését egyenesen »a husziták városába, a nagy Prágába« járó egyetemi hallgatósággal ma-gyarazza . 

A bécsi egyetemi kapcsolatok intenzitását mutatja a XV. század derekán, hogy Kassai Balázs kánon jogász; 1459-íben a jogi kar dékánja volt, hogy a magyar akadémiai nemzet prókurátorai között a szokásos szász, sőt sziléziai nevek között egy-egy magyar is felbukkant (1456 Nyujfódi Miklós, 1458 Szigeti Mihály, 1461 VeresmárStoná Bálint, 1463 Izdenci Tamás, 1465 Mafcranci Antal), a bölcsészkar nagyrészt szász magister re-gensei között mlégiinkább (1456 Temesvári János, Zalai György, az említett Makranoi Antal, 1465 Székesfehérvári György). A Somogy megyei Per-neszi László 1455чЬеп lett baecalaureus⁹⁰. 

A krakkói vonzás kibontakozása a XV. század legelejére esik, ugyanis már 1401-ben találunk magyarországi jövevényeket (de Peczczen, de Keismark). 1452-íben már annyian voltak, hogy Nicolaus Belonka de Nowa Wesz krakkói házát magyar—német stb. bursa céljára adományozta⁹¹. Prága mellett Bécs és Krakkó társadalmi-

⁸⁹ Barta: Középkorvégi... 109—111.; Hunfalvy: i, m. 465, 468—469.; Kavka: i. m. 93 ; Zsjgmondkori Oklevéltár II/2. 649il. sz.; Barta: L'Université.. 223.; Tóth-Szabó, Pál: A cseh-huszdta mozgalmak és uralom története Magyarországon. Bp. 1917. 154.; Jirecek: i. m. 

⁹⁰ Aschbach: i. m. 592, 595, 597, 603, 613, 615, 620, 623.; Csánki, Dezső (iszerk.): Somogy vármegye (Bp, é. n.) 435. 

⁹¹ Kozlowska—Budkowa: i. m. 70.; Kaczmarczyk C.: i. m. 151. sz.; Gieysztor—Herbst—Lesnodorski i. ím. 43.


Merk Zsuzsa: Nagy András emlékezete. Egy kisváros, Baja főépítészének munkássága (Bajai dolgozatok 13. Baja, 2001)   Nagy András: Emlékezések (77. oldal)   

Községi bíróság, kihágási osztály: Szabady Katalin, Király Sándor, Csendes Lipót. 

Tiszti főorvosi hivatal: Dr. Burtik (Zákány) Andor, dr. Versényi Jenőné, később még dr. Arnold Lajos és egy-két beosztott. 

Városi állatorvos: Ledényi Lajos. 

Hivatalszolgák és kézbesítők (hajdúk): egyenruhás emberek. Lajkó (Lantos) István őrmester, Szőllősi Antal, Szabó István, Magyar István, Rehák János, Ballá István, Szabó József, Gál János, Nagy Antal, Perjés István, Hegedűs István, Mokány Gergely, Saffrankó (Szamos) János, Szálai Márton, ké- 77 sőbb Kassai János, mind derék hűséges magyar emberek. 

Meg kell még emlékezni azokról a nem közvetlen városházi, de városi kartársakról is, akikkel a műszaki hivatalnak sok és kellemes érintkezése volt: 

Közkórház: Dr. Róna Dezső igazgató-főorvos, majd 1940-től dr. Burg Eté igazgató-főorvos és dr. Haranghy László kórboncnok, egészségügyi intézetünk vezetője, a városi vízvezeték-csatornázás előharcosa. 

Városi Gáz- és Villamosüzemek: Horváth Iván gépészmérnök, igazgató és a hozzá beosztott gázgyárvezető Mittacsek (Máriai) Gábor. Horváth Iván tűzoltóságunknak is buzgó parancsnoka volt. 

Állami hivatalok: Államépítészeti Hivatalnál Bencze Béla műszaki főtanácsos; Folyammérnöki Hivatalnál Böröcz Mihály műszaki tanácsosra, később Galambos Jenőre, Knézy Lászlóra, Ballai Istvánra emlékszünk. 

Mindezekkel a hivatalokkal igen jó, egymást segítő kapcsolataink voltak. 

Emlékezések a műszaki osztály nem magasépítési dolgaira 

1. Vízvezeték, csatornázás. Most, 1968-ban sincs még a városnak közműszerű vízvezeték-csatorna hálózata. A tervek ugyan elkészültek, és a vízvezeték főhálózatának fektetését már 1967-ben megkezdték, kilátásban van, hogy 1970-re a gerincvezeték, Duna-parti vízmű és a Pokorny utcai víztorony elkészülnek, de hogy a mellékutcai vezetékhálózat és a bekötések mikor és hogyan lesznek, még eldöntetlen. A csatornázásból is kész már néhány szakasz, és épül a Duna-parti szennyvíztisztító és átemelő mű, de a csatorna befejezésének még nem ismerjük határidejét. Ezek szerint e sorok írásakor a város vízellátása és csatornázása elvileg még mindig az 1929. évinek megfelelő, mikor Nagy András a városhoz jött. Hát milyen is ez? 

a. Vízvezeték. A nagyközönséget 1929-ben két 300 m mély állandó folyású artézi kút, 6-8 db 60-80 méter mély fúrt csőkút szivattyús felszerkezettel, 25-30 ásott kút látta el közkútként vízzel. Sok házban természetesen saját ásott vagy fúrt kút is volt. A nagyobb középületek saját területükön fúrt 60-80 méter mély acélcső kútból kompresszorral nyerték a vizet, és azt rendszerint padlástartályokból osztották szét a vízvételi helyekre. Később ezeknek a középületeknek a száma nőtt (iskolák, óvodák), és a város minden ilyen épületéből a közönségnek is juttatott ejektoros kutak révén az utcán jó ivóvizet. Sőt a nem városi intézményeket is igyekeztek rászorítani ilyen köz-

Juhász Kálmán: Egy dél-alföldi hiteleshely kiadványai - Aradi regesták (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 31-32. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1962)   9. oldal   

37. 1335. IX. 20. — Az ar. kpt. előtt Lippai Fodor Pál tiltakozik Tamás fia Balázs nemessége ellen. (Hazai Oki.-tár VIII. 196. sz.) 

38. 1337. — Az ar. kpt. Vézekényi Istvánt beiktatja Basarág b.-ba. (M. 337.) 

39. 1338. — Az aradi kpt. előtt az alperesek elismerik, hogy Csanád Pál tiltakozott Simánd eladása ellen és ezért az adásvétel érvénytelen. (M. 266.) 

40. 1339. VI. 7. — Az ar. kpt. előtt Kassai Gergely fia László a maga és fivére Gergely nevében is atyját és rokonait, továbbá szomszédait a Kasa ingatlanon levő részeinek elidegenítésétől eltiltja. (Keszthelyi It. D. C. Arad, nr. 7.) 

41. 1340. VI. 11. Az ar. kpt. bizonyítja, hogy Szeri Pósa, továbbá János ar. prép. és Ambrus fiai, Miklós, Péter és Bertalan közt, Jakab fivére Mihálynak Pósa fia János által történt megöletése, miatt választott bíróság előtt egyesség jött létre, melynek értelmében Pósa vérdíj címen 30 márkát tartozik fizetni. (Keszthelyi It. Miscellanea, nr. 49.) 

42. 1340. XI. 26. — Az ar. kpt.-nak meghagyja I. Károly kir., hogy vizsgálja meg Becsei Tötös panaszát, mely szerint malmában Orros Miklós nevű jobbágyát Phile fia Jakab és ennek fia János tettleg bántalmazták. (Zichy I. 563. sz.) 

43. 1340. XII. 17. — Az ar. kpt. jelenti, hogy Becsei Tötös panasza megfelel a valóságnak.'(Vö. 1340. XI: 26.) 

44. 1341. V. 19. — Az ar. kpt. jelenti, hogy Acsádi Gált és tisztjét megidézte. (Vö. 1341. V. 5.) 

45. 1341. X. 18. — Pál országbíró meghagyja az ar. kpt.-nak, hogy idézze meg Mihály bizerei apátot Szeri Pósa mester ellen. (Vö. 1341. XI. 3.) 

46. 1341. XI. 3. — Az ar. kpt. jelenti, hogy megidézte Mihály bizerei apátot. (Keszthelyi It. Miscellanea, nr. 52. Vö. 1341. X. 18.) 

47. 1342. XI. 11. — I. Lajos kir. Pósa mester krassói comes kérelmére meghagyja az ar. kpt.-nak, hogy végezzen nevezett krassóvm.-i Kuké b.-án határjárást. (Vö. 1343. I. 15.) 

48. 1342. — Az ar. kpt. Timan fia Péter unokáit (Mihályt, Jánost és Miklóst) beiktatja az ilyédi kerületben I. Károly kir.-tól hűséges szolgálataikért nyert Patak máskép Woya b.-ba. (Krassó. II/II. 261.) 

49. 1343. I. 15. — Az ar. kpt. jelenti, hogy megjárta a krasóvm. Kuké határait. (Vö. 1342. XII. 11. — Keszthelyi It. Ignota miscellanea.) 

50. 1343. IV. 3. — Az ar. kpt. előtt Konchud fia Gergely fiai Miklós és Jakab gáldi nemesek a Lewretherewe ingatlanon levő részüket a Herman nb. Dénes fia Lászlónak, besztercei és székely ispánnak 30 márka dénárért (,,quamlibet marcam cum decern