Sieb&NI&Kemp&Orosz&MNZS&Petri's Mikes adatai
Mikes v. Zabola.
Mikes v. Zabola.
Wappen, adeliges: Doppelschwänziger Löwe aus einer Laubkrone wachsend, mit d. Vorderpranken einen geflitschen Pfeil pfalweise haltend. – Kleinod: Die Schildfigur.
(Siegel d. d. 1658 mit voller Umschrift des Kelemen von Mikes. – Michael Mikes, siegelt sub d. 1658 mi einem (ganzen) doppelschwänzigen Löwen, welcher in d. erhobenen Rechten ein Schwert mit Parristange, in d. gesenkten Linken einen geflitschen Pfeil hält. – Noch eine dritte mikes-Wappenvariante ist bekannt, als: Gekrönter dopelschwänziger Löwe aus einer Krone wachsend, mit d. Vorderpranken drei geflitschte, gekreuzte Pfeile haltend, der mittlere mit d. Spitze nach aufwärts. – Kleinod: Der Löwe wachsend.
(Siegel d. d. 1709 mit Initialen des Michael Mikes. – Siehe auch: Oetvösm. Kiáll. lajstr.).
Die Charakteristik der alten Mikes-Wappen, ist demnach: der Löwe und der Pfeil.
Wappen, gräfliches: Zweimal gespalten und zweimal getheilt mit g. Schildesfusse, darin zwei je mit einer kupfernen Pauke (worauf zwei gekreuzte Trommelschlägel) belegte grüne Banner mit # Spitzen, – die r. Stangen gekreuzt; dann 1 in R. aus gr. Dreiberge sich erhebend ein w. Patriarchenkreuz; 2 in G. ein r. gewaffneter, gekrönter # doppeladler; 3 in R. ein g. gewaffnetes, aufspringendes w. Einhorn; 4 in B. ein geharn. Mann mit Eisenhelm und zwei w. Straussenfedern, mit d. Linken eine g. Lanze zu Boden stellend, d. Rechte in d. Hüfte gestützt; 4 in R. ein g. Löwe, mit d. Vorderpranken einen geflitschten Pfeil pfalweise haltend: 6.) In B. ein r. gekl. Mann mit s. Schnüren, hohen g. Stiefeln und # Kalpag, auf w. Rosse mit gr. Schabracke sitzend, in d. erhobenen Rechten einen Krummsäbel mit g. Parirstange, mit d. Linken die Zügel haltend.
(Gritzner M., Grafenalbum).
Altes Székler Adelsgeschlecht, die ununterbrochene Stammreihe bis zu Nikolaus, d. i. bis zu Beginn des XV. Jh. zurückführend. Das Prädikat, wird vom alten Stammgute „Zabola” hergleitet, welches das vorstehende Geschlecht, nebst den Besitzungen Papolz und Zágon, inne hatte.
Freiherrenstand, sub d. 1693 für Michael und dessen Bruder Paul Mikes v. Zabola. – Die Linie des Paul, ist erloschen.
Grafenstand d. d. Wien, 4. Maj 1696 für d. obigen Michael.
(L. R. Transs. L. 49. – M. N. Zsebk. I. 163. – N. J. VII. 473–477).
Mikes de Kis-Magura. [Erdély]
Mikes de Kis-Magura.
Wappen: In B. Bär gegen einen belaubten Baum anspringend. – Kleinod: Flugbereite weisse Taube im Schnabel Oelzweig haltend. – Decken: Ohne Farbenangabe.
Adels- u. Wappenbrief von Michael Apafi, d. d. 26. September 1673 für Paul, Philipp, Gregor und Peter (Gebrüder) M. Kundgemacht in Nagysomkút, Kövár vidéke am 28. April 1676.
(Nach d. Original im R. A. BPest).
Mikes v. Zabola. Gr. [Erdély]
Mikes v. Zabola. Gr.
Wappen, adeliges: In R. aus g. Krone wachsend ein dopelschw. g. Löwe, mit d. Vorderpranken einen gefl. Pfeil pfalweise haltend. – Kleinod: Die Schildfigur. – Decken: rg.
(Siegel d. d. 1658 mit voller Umschr. des Kelemen v. Mikes. – Der Löwe, kommt auch mit drei gekreuzten Pfeilen vor. – Siegel d. d. 1709 mit Init. des Michael Mikes. – Siehe auch: Ötvösmű kiáll. lajstr, ec.)
Wappen, gräfl.: Zweimal gespalten u. zweimal geteilt mit g. Schildesfusse, darin je zwei, mit je einer kupfernen Pauke (auf welcher zwei gekreuzte Trommelschlägel) belegte gr. Banner mit r. Schäften u. # Spitzen- dann 1) in R. aus gr. Dreiberge sich erhebend ein w. Patriarchenkreuz; 2) in G. ein r. gew., gekr. # Doppeladler; 3) in R. ein g. gew. aufspr. w. Einhorn; 4) in B. ein geharnischter Mann mit Eisenhelm und zwei w. Straussenfedern, mit d. Linken eine g. Lanze zu Boden stellend, d. Rechte in d. Hüfte gestütz; 5) in R. ein g. Löwe mit d. Vorderpranken einen gefl. Pfeil pfalweise haltend; 6) in B. ein r. gekl. Mann mit s. Schnüren, hohen g. Stiefeln und # Kalpag, auf w. Rosse mit gr. Schabracke sitzend, in d. erhobenen Rechten einen Krummsäbel mit g. Parirstange, mit d. Linken d. Zügel haltend.
(Gritzner M., Grafenalbum).
Altes Székler Adelsgeschlecht, die ununterbrochene Stammreihe bis zu Nikolaus, d. i. bis zu Beginn des XV. Jh. zurückführend. – Das Prädikat, wird vom alten Stammgute „Zabola” hergeleitet, welches das vorst. Geschlecht, nebst d. Besitzungen Papolcz u. Zágon, inne hatte.
Freiherrenstand sub d. 1693 für d. Gebr. Michael u. Paul.
Die Linie des Paul ist †.
Grafenstand d. d. Wien, 4. Maj 1696 für d. vorst. Michael.
(L. R. Transs., I. 49. – M. N. Zsebk. I. 163. – N. J. VII. 473).
Mikes család. (Zabolai, gróf.) [Nagy Iván]
Mikes család. (Zabolai, gróf.)
Régi székely család. Előnevüket előbb Papolczról, utóbb mostanáig Zaboláról irják, egy ág ideig zágoni előnevet is használt.
Ősi czímerük a paizs udvarában oroszlán, utóbb a grófság nyerésekor e czímer tetemesen bővűlt. A báróságot Mikes Mihály és Jakab 1693-ban, a grófságot ugyan azok 1698-ban nyerék.Lehoczky Stemmat. I. 169.*
Ismert törzsük az 1500. körül élt Mikes Miklós, kitől a leszármazásKővári L. Erdély nev. családai 183.* következőleg mutattatik ki:
Miklós 1500.; I. Benedek.; Miklós.; Gábor (Bessenyei Bora.); Erzse (Ajtai Mihály.); Mihály 1584. (László Anna.); III. Benedek.; György 1591. (Szörcsei Ilona.); II. Benedek 1603. (Kemény Zsófi.); Kata (Basa Tamás.); I. Zsigmond.; Pál (Torma Éva.); Orsolya (László Mihály.); Boldizsár 1630. (Daniel Zsófia.); Kelemen † 1758 a kibujdosott.; György 1660. (Kassai Anna.); Mária (Daczó Fer.); Erzse (Henter Ferencz.); Petronella (Nyáradi Zsigmond.); Mihály (Daczó Bora.); Zsófi (Csegezi Tamás.); István (Domokos Anna.); II. Zsigmond 1609–1635. tanács. úr. fő lovász mester (Imecs Bora.) Folyt. a következő lapon.; Zsuzsi.; Judit.; János. †.
«» II. Zsigmond, ki az előbbi lapon. 1609–1635. tanács. úr, fő lovász mester (Imecs Bora.); II. Mihály 1649. kanczellár (Paczolai Bora.); I. Kelemen rendek elnöke 1659. Háromszéki főkapitány 1679. (Kálnoki Zsuzsi.); János (1. Péchi Anna 2. Géczi Zsuzsi.); Ilona (Tordai János.); Anna (Székely Zsigmond.); III. Mihály gróf 1698. † 1721. Három sz. főkapit. (gr. Bethlen Druzs. † 1721.); Pál 1685. † 1721.; Ferencz † 1727. udv. tanácsos (gr. Esterházy Kata.); Pál. †; Mihály. †; Zsigmond. †; István 1744. Fejér v. főisp. (gr. Petki Roza.); Antal 1761. oszt. Háromszéki fő kir. bíró (gr. Haller Zsuzsi.); Mária (gr. Kornis Antal.); Mihály (gr. Teleki Kata.); János † 1815. fő korm. tan. (gr. Mikes Róza † 1821.); Kata (b. Huszár József.); Zsuzsa (b. Szentkereszti Zsigmond.); Antal † 1819.; János (gr. Mikes Róza.); Károly (b. Bornemisza Róza.); Zsuzsa (gr. Kornis Zsigmond.); Árpád.; Leopoldina.; Róza.; Sarolta.; Klára (Bornemisza Pál.); Erzse (gr. Teleki János.); Mária (b. Huszár József.); Karolina (Macskási Pál.); Bora (Cserei Miklós.); Róza (gr. Vas Tamás.); Zsófi (Szabó Lajos.); Zsigmond.; Julia (gr. Haller Antal.); Anna † 1717. (1. b. Bornemisza Pál. 2. b. Dániel István.); Róza (b. Szent kereszti György.); István (b. Dujardin Bora.); Sára (gr. Ibarra Ignácz.); Róza (gr. Mikes János.); Mária (gr. Teleki József † 1846.); Zsigmond (Ugron Julia † 1836.); István † 1836. (b. Orbán Klára.); Bora (gr. Mikó György.); Róza (b. Toroczkay János.); Benedek (gr. Miko Eszter.); Kelemen † 1849. (gr. Miko Róza.); Miklós.; Etelka.; Aladár.
Benedeknek a törzsnek unokái veszik az első ismert uj adományt Papolcz, s több ősi javakra; t. i. Mihály 1584. aprilis 1-én egy részre, a más részekre György ugyan azt azon évi aprilis 30-án, mit 1591-ben megujjíttat.Capit. Albens. Lib. Reg. 1584. I. 346. és 347. Kővári szerint.*
György testvérével Benedekkel 1603-ban Székely Mózses mellett a Barczán Básta foglyává lesz, de csakhamar kiszabadúlnak.Wolph. Bethlen V. 410. 499.*
Benedek unokája II. Zsigmond, zabolai előnévvel főnemes az orbai székben, 1609. oct. 16-án Báthori Gábortól nyert donatiót pávai Bene Istvánnal.Kemény Jos. Not. Capit. Albens. 238.* 1611-ben Brassóba vonult, és Báthori Gábortól megbélyegeztetett, de Bethlen Gábor feloldá.Engel Monumenta Ung. p. 399.*
Valószínűleg a másik (I.) Zsigmond III. Benedeknek fia volt, kit Bethlen Gábor követségekre használt, és ki Szalánczi György magvaszakadtán Zágont kapta 1626. jun. 26-án.Cap. Albens. Lib. Reg. 1626. VI. 357.* Fia Pál és tán fia Farkas is, kik 1685-ben követek Schaffenberg tábornokhoz, a diploma elhozójához. Nevezett Pál Tököli mellett harczolt, vele kibujdosott, s Bukarestben vesztegelve, hol magára haragítván az oláh vajdát, az titkon beküldé az erdélyi hadak császári tábornokához, ki fogarasba záratá, hol szőrnyű kínok közt kivégezteték.Mikola Hist. geneal. 22.* Nejétől Torma Évától fia Kelemen, Rákóczy híve, ki Rákóczyval 1711-ben Törökországba kibujdosott. Honn 1717. jan. 25-én nótáztatatott. A Rákóczy-féle emigrationak legtovább élő tagja, egy Konstantinápolyban élő nénjével 1717–1758-ig kedélyesen levelezett. E gyönyörű leveleit először Kulcsár adá ki 1794-ben, most ujolag Toldy Ferencz a Nemzet Classicusai közt bocsátá közre 1861-ben.
II. Zsigmond, kiről már emlékezénk, I. Rákóczy alatt tanács ur, fő lovász mester, említetik az 1635-ki lustralis könyvben is. Ennek nejétől Imecs Borbálától fiai Mihály, Kelemen, és János. Ez utóbbi két feleségétől sem hagya utódokat, különben volt II. Rákóczy Györgynek kővári kapitánya. De ennek halála után a várban fogva tartott Ugron István, Basa Péter és mások által a várőrség felbujtatván, ő fogságra vitetett, és Barcsai által Váradra küldetvén, ott meg is halt.
Mihály a testőrző lovas katonaság alkapitánya, nejével Paczolai Borbálával kapja 1649. május 22-én Maros-Ujvárnak felét. I. Rákóczy György Lengyelországba küldötte a korona megnyeréseért,Joh. Bethlen Hist. libr. 2.* hasonlóan oda II. Rákóczy Györgynek is követe volt 1656-ban és megajándékoztatott. Velenczében szintén járt követségben. 1657-ben kanczellár lett 1660-ban Barcsay által száműzetett.Joh. Bethlen Hist. libro 8.* Fiatal korában regényes kalandja volt, megszeretvén királyfalvi Tarnóczi Sebestyénnek leányát Sárát, János és Pál testvéreivel a szentléleki kastélyt, hol Tarnóczy Sára lakott, 1630-ban megrohanták, hogy a hölgyet elragadják, de rajta érték őket, és ez okon Mihály kifutott a hazából, miután jószág és fejvesztés mondatott reá; de 1639. april. 9-én kegyelmet nyert.Mikola Historia geneal. p. 22.* Gyermekei nem maradtak. Testvére
Kelemen derék kormányférfi, több követségben járt, 1659-ben itélő mester, (s Enyedi szerint) Háromszéki főkapitány; 1662. nóta kikerülése mián Apaffi hűségére tér, itt tanács úr, és a székelység generálisa, az ellenzéki Béldi Pálnak s másoknak legnagyobb buktatója, végre országos elnök, Béldi Pál számkivetése után a rendek megegyezésével 1679-ben az uzoni kastélyt nyerte.Joh. Bethlen libro 2. et. 3. Az 1679: 10. és 11. artic. –Kazy Hist. libro 8.* Meghalt vízkorságban 1686-ban. Cserei szerint – ki hazafiatlanságról vádolja – báróságot nyert.Cserei Mih. Hist. 64. 86. 95, 97. 101. 109. 132. 168. 177.* Feleségét Kálnoki Zsuzsánnát két szobaleánya fojtá meg Brassóban, miért mindkettőnek ugyan ott fejét vették.Cserei Mih. Hist. 352.* Két fia maradt Mihály és Pál. Ez utóbbi kihalt.
Mihály, eleinte kormány embere, Háromszék főkapitánya, királyi táblabíró, és kormányszéki tanácsos; 1703-ban a Rákóczy mellett fölkelt Háromszék ellen megy, de Hermánynál elfogatik, és szinte megölik; utóbb Rákóczy híve és tábornoka, a forradalom után ismét Leopold híve, kitől grófságot nyert. Meghalt 1721. jan. 6-án, és őseihez a csík-somlyói klastrom sírboltjába temettetik.Cserei Mih. hist. 207–229. és 327–465.*
Később többen viseltek nagyhívatalokat. A legutolsó Kelemen Szeben ostrománál esett el 1849. jan. 9-én ágyúgolyó által, mint a forradalmi magyar lovasság főparancsnoka; tüzes fiatal ember – úgymond Kőváry. – A most élők közűlJános 1848. előtt szinház, conservatorium s minden művészeti egylet elnöke, pártfogója, ellenzéki tag, s 1848-ban a kolosvári nemzetőrség főparancsnoka. A nők közűl Erzsébet, gróf Teleki Jánosné, egyike a legmelegebb keblű s legeszesebb honleányoknak.
Az utolsó időkben a család rendes lakhelye nagyobbára Kolosvár, és temetkező helyül ott a barátok egyháza alatti sírboltot választák.
Mikes család. [Nagy Iván]
Mikes család.
Arad megyében Mikes János 1830-ban hirdetteté ki nemességét.Megyei jegyzőkönyv 1581. sz. a.*
Mikes (kismagurai). [Kempelen]
Mikes (kismagurai).
Czimeres levele kelt 1673. A család nemességét 1830. Temesmegye hirdette ki. – Vö. Siebm. erd. 194.; Lendv. III-111.Mikes (zabolai), gróf. [Kempelen]
Mikes (zabolai), gróf.
Székely eredetü család; a szakadatlan leszármazás a XV. század elején élt Miklós-tól mutatható ki. A család ősi birtokai Papolcz, Zágon és Zabola, melyekről előneveiket irták. Erdély történetébnek egyes tagjai kiváló szerepet játszottak; igy Pál, Tököli hive, kinek fia Kelemen II. Rákóczy Ferenczet Törökországba kiséré stb. Báróságra M. Mihály kormányszéki tanácsos és testvére Pál, kinek ágazata kihalt, emeltettek 1693. A grófi rangot ugyanezen br. M. Mihály nyeri 1696. máj. 4. (LR. erd. I-49.) – A grófi czímer: Kétszer hasitott, egyszer vágott paizs, arany paizslábbal; ebben két, keresztbe tett, vörös nyelü zöld zászló fekete dárda-csucscsal, a zászlók egy-egy kerek, term. (réz-) üst-dobbal megrakva, a dobokon keresztbe tett dobverők. 1. vörös mezőben zöld hármas hegy középsőjéből kiemelkedő ezüst kettős kereszt; 2. arany mezőben egyszer koronázott fekete kétfejü sas; 3. vörös mezőben jobbra fordult ágaskodó, aranynyal fegyverzett ezüst egyszarvu; 4. kék mezőben szemközt álló pánczélos vitéz, sisakján két strucztollal, baljában arany dárdát tart; 5. vörös mezőben jobbra ágaskodó arany oroszlán, előlxbain hegyével fölfelé nyilat tart; 6. kék mezőben balra fordult fehér lovon ülő, ezüst zsinóros vörös mezbe öltözött magyar vitéz, sárga csizmával, felemelt jobbjában görbe kardot tart. A paizsot grófi korona födi. – A grófi rangra emelt Mihály (megh. 1721.) fiai közül Ferencz (megh. 1721.), kinek dédunokája Károly, az idősebb vagy úzoni István, kinek dédunokája István, az ifjabb vagy zabolai ágat alapitották. – Vö. NI. VII-473–7. (gen.), 605.; Pálmay: Háromszék 306.; Szoln.-Dob.-m. monogr. II-402., 358.; 421.; Márki II-696.; Szerencs 347.; Siebm. erd. 93.; Gf. I-10.; 26.; MNZsbk. I. R. I-163–5.Mikes. [Kempelen]
Mikes.
Czimeres levele kelt 1608. decz. 2. (l. Gaál, gávai).Mikes (zabolai), gróf. [Kemp.-Pót]
Mikes (zabolai), gróf.
(VII. K. 200–1.) A család részletes leszármazását l. MFCs. 170–173.MIKES. (Zabolai.) [MNZs]
MIKES. (Zabolai.)
Székely eredetű régi család; a szakadatlan leszármazás a XV. század elején élt MIKLÓS-tól mutatható ki. A család ősi birtokai Papolcz, Zágon és Zabola, melyekről előneveiket írták. Erdély történetében egyes tagjai kiváló szerepet játszottak; így PÁL, Tököli híve, kinek fia KELEMEN II. Rákóczy Ferenczet Törökországba kíséré stb. – A család róm. kath.
Rangemelések: Báróságra M. MIHÁLY kormányszéki tanácsos és testvére PÁL, kinek ágazata kihalt, emeltettek 1693-ban. A grófi rangot ugyanezen br. M. MIHÁLY nyeri 1696. május 4. Bécsben kelt oklevéllel (20/1696. sz. L. Reg. Transs. I. 49. l.).
A grófi czímer: Kétszer hasított, egyszer vágott pajzs, arany pajzslábbal; ebben két, keresztbe tett, vörös nyelű zöld zászló fekete dárda-csúcscsal, a zászlók egy-egy kerek, term. (réz-) üst-dobbal megrakva, a dobokon keresztbe tett dobverők. 1. vörös mezőben zöld hármas hegy középsőjéből kiemelkedő ezüst kettős kereszt. 2. arany mezőben egyszer koronázott fekete kétfejű sas. 3. vörös mezőben jobbra fordult ágaskodó, aranynyal fegyverzett ezüst egyszarvú. 4. kék mezőben szemközt álló pánczélos vitéz, sisakjában két strucztollal, baljában arany dárdát tart. 5. vörös mezőben jobbra ágaskodó arany oroszlány, előlábaiban hegyével fölfelé nyilat tart. 6. kék mezőben balra fordult fehér lovon ülő, ezüst zsinóros vörös mezbe öltözött magyar vitéz, sárga csizmával, felemelt jobbjában görbe kardot tart. A pajzsot grófi korona födi.
[A grófi rangra emelt Mikes Mihály (megh. 1721.) fiai közűl FERENCZ (megh. 1721.), kinek dédunokája az alábbi Károly, az idősebb vagy úzoni, ISTVÁN kinek dédunokája, az alábbi István, az ifjabb vagy zabolai ágat alapíták.]
† KÁROLY (sz. 1815., megh. 1876. nov. 15. Szász-Fenesen); neje br. BORNEMISZA Róza (szül. 1815., megh. 1874. márcz. 1. Kolozsvártt). Esküvő: 1835.
Gyermekeik:
1. ÁRPÁD (sz. 1838.); neje gr. HORVÁTH-THOLDY Róza Jozéfa (sz. 1836. aug. 19.), cs. k. csillagk. hölgy. Esküvő: 1863. máj. 25. Kolozsvártt. Lakás: Csesztve.
Gyermekeik:
a) MÁRIA (sz. 1864. márcz. 13.)
b) KELEMEN (szül. 1865. ápr. 15.), cs. kir. tart. hadnagy a 3. sz. huszár-ezredben.
c) † JÁNOS (sz. 1867. máj. 5., megh. 1886. máj. 22. Sopronban).
d) RÓZA (sz. 1868. szept. 30.): férje bernátfalvi BERNÁTH Béla, csász. kir. hadnagy a 3. sz. huszár-ezredben. Esküvő: 1887. ápr. 16.
e) SAROLTA (szül. 1870. decz. 31.).
2. LEOPOLDINA (sz. 1839.).
3. † RÓZA (született 1840., megh. 1874. ápr. 1. Hidvégen); férje gr. NEMES János (szül. 1834. ápr. 28.). Esküvő: 1861. Hídvégen.
4. SAROLTA (született 1843. júl. 4.); férje bethleni gr. BETHLEN Domokos (született 1837. január 27., meghalt 1875. szept. 19.). Esküvő: 1862.
† ISTVÁN (sz. 1789., megh. 1836. szept. 11. Kolozsvártt); neje lengyelfalvi br. OBRÁN Klára (sz. 1790., meghalt 1872. május 4. Brassóban).
Fiaik:
I. † BENEDEK (sz. 1819. ápr. 24., megh. 1878. aug. 27. Zabolán), a vaskorona-rend tulajdonosa; 1. neje hidvégi gr. MIKÓ Eszter (megh. 1855. deczember 5. Kolozsvártt). Esküvő: 1840. – 2. neje MOSER Zsófia (sz. 1839. okt. 7.). Esküvő: 1864. jún. 20. Charlottenfelsen, Schaffhausen mellett.
Gyermekei 1. nejétől:
1. MIKLÓS (szül. 1841. szept. 4.), a m. főrendiház tagja; neje kászoni br. BORNEMISZA Janka (szül. 1842. május 9.). Esküvő: 1865. ápr. 1. Lakás: Torda-Szent-László.
Gyermekeik:
a) JANKA (sz. 1866. ápr. 1.).
b) ZSIGMOND (sz. 1867. jún. 6.).
c) † LIPÓT (sz. 1874. jún. 24., megh. 1885. jún. 2.).
2. ETELKA (szül. 1843. február 10. Kolozsvártt); férje kászoni br. BORNEMISZA Károly (sz. 1840. Abafáján, Tordam.). Esküvő: 1862. szept. 1. Lakás: Debrek.
3. † ALADÁR.
Második nejétől:
4. ERZSÉBET Sarolta Mária (sz. 1865. decz. 23.).
5. ZSÓFIA Julia (sz. 1867. ápr. 12.); férje KYD Sándor, cs. k. hadnagy a 2. huszár-ezredben. Esküvő: 1887. ápr. 23. Bécsben.
6. ÁRMIN Benedek (sz. 1868. jún. 26.).
7. EMMA Janka (sz. 1869. okt. 2.).
8. ILONA Leopoldina (sz. 1871. jún. 28.).
9. JÁNOS Henrik István (sz. 1876. jún. 27.).
II. † KELEMEN (elesett 1849. január 21. Szeben ostrománál), a magyar lovasság főparancsnoka; neje hidvégi gróf MIKÓ Róza (sz. 1824.). Esküvő: 1844. jan. 18. (özvegye ismét férjhez ment gr. Bethlen Gáborhoz 1851. okt. 21.).
Lap 1 2 Következő
Megjegyzések
Még nincs megjegyzést.
Még nincs megjegyzést.
No comments:
Post a Comment