Ami a Rajeci völgy legfelső szakaszát illeti, Csicsmányi a legvalószínűbben a 14. sz. közepén a Túróci család alapította. A Znió vára alatt elfolyó Vrica patak mentén felfelé hatolva előbb a német Vrickót, majd a patakot követve és átkelve a Facskói nyergen a Rajcsánka völgyében tovább nyugatra tartva ennek legfelső szakaszán Csicsmányi.
Említik Csicsmányi ugyan korábbi oklevelekben is, 1 de az 1364-iről Engel Pál megállapította, hogy hamisítvány.82 Richard Marsina az 1272-iről is ugyanezt állapította meg.83 Ezt még talán azzal is alá lehet támasztani, hogy bennük Smaragd kaszai ispán apja neve János, holott valójában Ajnárd
Csicsmány különleges népművészetéről, egyebek közt rendkívül szép, emeletes faházairól híres, ennek eredete már sokféle találgatásra adott alkalmat. Sokan felfigyeltek németes jellegére, tartották mások balkáni gyökerűnek is. Körmöcbányán, Brandenburgban, a Baltikumban és Karéliában találtak ilyen jellegzetességű épületeket. Ezeket szláv területeknek tartva jelenleg az a felfogás alakult ki, hogy Csicsmány építészete ószláv.85 E területek egyúttal a 12. sz.-i német kolonizáció területei is, így a csicsmányi épülettípus németnek is tartható azzal a magyarázattal, hogy a német jelleg a felső Nyitra-völgyi német telepítéshez tartozó szomszédos német faluból, Vrickóból származik.86 1330 körül ugyanis a bajmóci várhoz tartozó lakatlan erdőt a Gilétfiak irtásra és betelepítésre adták, ez eredményezte a Privigye környéki német betelepülést. E hander-burzoknak nevezett németek eredetileg bányászok voltak, s a Meczenzéf vidékéről lettek idetelepítve. A községneveikben szereplő hai, hau szász eredetű. 1332-ben e vidéken már használják a lehota kifejezést is.8 Ami a két legfelső, a Rajeci völgyhöz legközelebb fekvő községet illeti, Nyitrafő (Klacno) neve 1403-ban Geyder8, 1464-ben Gajdeüehotája89 Tuzsina pedig két falu összeolvadásából jött létre: 1393-ban a Villa Fabri iudex-e ugyanis, Hermannus dictas Meckel, a Tussina patak mentén fekvő helység fölött, Cziczman falu felé újabb telepet hozott létre Heckelshau néven.90 A korábbi falu neve 1430-ban Kovachlehota91 A két település, Schmiedshau és Heckelshau együtt később a patak nevét kapja. 1489-ben Thwssyna92 Vricko alapítása e községekkel egyidejű, utána telepítették a távolabbi Csicsmányi.
A Rajeci völgyben Facskó települt a legutoljára, s a Podmaniczkyak egy ágához köthető.
A Podmaniczkyaknak, Lucskaiaknak és Klobucsaiaknak dalmát eredetű őse prediálisként kerülhetett Klobusicra, majd leszármazottjai további prédiumokat szerez-
DL 794 , DL. 795,
Engel Pál: Archontológia i. m. . I. 338. Munková, Eva: Cicmany. Zilina, 1992. 14. Engel Pál: Archontológia i. m . . I. 338.
Vydra, Jozef: Ludova architektúra na Slovensku. Bratislava, 1958. ; Prazák, Vilém: Úvod ke studiu cic-manskeho domu Vlastivedny Sbornik Povazia, XV. 1985. 221-237.; Munková, Eva i. m. 12-14. Munková, Eva i. m. 13.
Kristó Gyula: Nem magyar népek i. m. 134-135. Vlastivedny slovnik II. 27
Tagányi Károly: Nyitra megye német telepeinek eredete. Századok, 14. 1880 64. CD X. 2. 165. Vlastivedny slovnik III. 211. DL 37667
 |
.84 | ||||||||||
Zsigmond és Mohács között
Lietava és Sztrecsény uradalma évtizedeken át egy kézben volt. 1437-ig Borbála királyné birtoka volt, Zsigmond halála után ismét királyi birtokok lettek. A hozzájuk tartozó falvakat a szükségnek megfelelően olykor átcsoportosították. Konszka és Sztránszké 1456-ban még Sztrecsény tartozéka.161 1474-ben azonban, amikor Mátyás király Lietavát Kinizsinek adományozza, Stranya (Sztránszké), Konska, falvakat már Lietavánál sorolják fel. A Rajeci völgy falvai közül ebben az uradalomban szerepel még Dywrchyna (Gyurcsina), Frywald, Schwgye (Suja), Jasenowe (Jeszenové), Zbynyove (Zbinyó), Czerna Parva (Kiscserna) és Rayecz.162 Thwr, Polvsy, Theplicza falvak viszont 1483-ban Sztrecsényhez tartoznak.163 Kinizsi halála után Lietava is és Sztrecsény is a Szapolyaiaké lett.164 A Rajeci völgyben lévő említett falvakat felsorolták 1496-ban is.165
Thyl Miklós volt konszkai soltész Rajecen telepedett meg. 1454-ben említenek ugyanis egy Privigyén vásározó Michal Til kereskedőt Rayczon, aki az ő leszármazottja lehet. 1460-1469 közt Zsolnán Rageczky Michal néven szerepel.167 A Thil család később nemcsak Rajecen, hanem Frivaldon is élt.
Német nyelvű iratok Rajecről a pusztítások miatt nem maradtak fenn. 1476-ban a rajeci városi jegyzőkönyvek nyelve latin volt.168 1478-ból való - a jóval későbbi másolatban fennmaradt - rajeci mészárosok céhlevele, amely szerint a céhmester a német nevű Yano Mandel169 1479 május 1-én szláv nyelvű oklevelet adnak ki Rajecen Zsolna város részére, amelyet Stranska, Kuonska, Kamenowa Poruba, Durczina, Fraywald, Ssugie, Jesenowa, Bynov soltészai is tanúsítanak.170 1485-ből is fennmaradt egy szláv nyelvű részlet a mára már megsemmisült legrégebbi rajeci könyvből, amely szerint Iwanis tel-
ket vett Dorotha Galiczkálól.171 A vevő neve - mint már láttuk - a János délszláv változata, lehet hogy személye is.
Az eladó pedig nagy valószínűséggel lengyel. 1488-ban Ragecz város bírája oklevelet ad ki,172 amiből kiderül, hogy Rajecen még ez évben is működött latin nyelvű oklevelet kiadó kancellária. 1492-ből pedig két szláv nyelvű jegyzőkönyv-kivonat maradt fenn.173
A ránk maradt legrégibb rajeci jegyzőkönyvek nyelve szláv, közelebbről cseh, „szlovákizmusokkal."174 Az egyik bejegyzés szerint 1515-ben a Skotna-hegy ügyében a Presnowsky (Praznovszky) nemesek ellen ad ki testimoniumot a polgárság, amit tanúsítanak Matthia de Czerna (Csernyánszky) és Albert de Durczina (Gyurcsánszky) „nemesek" is.
A másik bejegyzés pedig egy 1522-ből való jegyzék,175 amely szerint az egyes települések dézsmája
Ragecz_ 21F18 d Konska 3 50
Welka Czerna 1 26 Chunerad
Mala Czerna — Poruba 4 25
Yassenowe 3 50 Durczina 3 50
Zbynow 2 87 Friwald 3 50
Kleczany 1 50 Fackow 2 44
Poluwsy 80 Ssuge 2 -
Stranske 3 50
Tridvoryt 1438 okt. 3-án Albert király eladományozza Hranostay Miklósnak - vélhetően az addigi soltésznak - és fiainak, Jakussonak és Jánosnak, Jakusso fia Miklósnak, valamint Streczen-i Matthussonak, akiket beiktatnak a Sztrecsényhez tartozó Thwur királyi possessio melletti Trydwory viüaba, továbbá két kúria birtokába.176 1439-ben mindazonáltal nemcsak Tur, de még Háromudvar is Sztrecsény részeként szerepel.177 A háromudvari Miklós fia Hranostay Jaksso 1450-ben megveszi egy helybeli jobbágy földjét.178 1451-ben Jakuss fia Miklós és György elzálogosítják Trencsén-megyei Zamrzlo birtokukat. 1525-ben Zaramoduor-i Jánost említenek.180 A község teljes egészében nemesi birtok, a rovásadó összeírásokban ezért nem szerepel.181
1483-ban Porwbka, a Praznovszkyak Trencsén-megyei fészke Sztrécsnóhoz tartozik,182 miután nekik ott nem birtokuk, csak soltészségük lehetett. Praznovszky (Práznóci) András fia Péter 1490-ben (Kő)Porba, Keleczen és Hwnyarad birtokokról végrendelke-
Chaloupecky, Václav: Stfedoveke listy i. m. 148.
DL. 19421. (A kiadási hely nem Regéc!) Studenecz falut Fekete-Nagy i. m. 190 sem ismeri DF 268738, az egyik latin fordítása: DF 268737 Janco, Stefan i. m. 48. DF 26839 DL 13241
Fekete-Nagy Antal i. m. 171. 77-78 DL 14364 DL 15621
Lukinich Imre i. m. II. 313. Lukinich Imre i. m. II. és III. Fekete-Nagy Antall m. 171. D L 18846
Lukinich Imre i. m. I. 18-19., Fekete-Nagy Antal i. m. 295,326
0 Fekete-Nagy Antal i. m. 238. Lukinich Imre i. m. I. 538
No comments:
Post a Comment