Saturday, October 30, 2010

Budapest Régiségei

Budapest Régiségei 21. (1964)
   ANYAGKÖZLÉS • Czagány István: A középkori körtetagos profiltípus emlékei a budai Vár területén 267-285 (282. oldal)   


A „körtetagos profiltípus" hanyatlásáról eddig mondottakat semmi esetre sem szabad mereven értelmezni. Már csak azért sem, mert a profiltípus tiszta vagy kevert megjelenése — mint láttuk -—, nem mindig jelent korábbi vagy későbbi időmeghatározást a relatív kronológiában. Lehet, hogy a nagyjából azonos időben dolgozó és különféle iskolákat reprezentáló mesterek önálló profilokat is kialakítottak. Ezeknek egymásrahatása és a keverékprofilok létrejötte nem mindig jelenti egyben az utolsó periódus beköszöntését. Mert a keverékprofilok használata mellett akadhattak műhelyek vagy mesterek, akik még jó ideig a tiszta típusú profilokat alkalmazták továbbra is. Az ilyen emlékek például későbbiek is lehetnek a keverékprofilúaknái. Mindez azt jelenti, hogy a kétfajta profil — legalábbis egy ideig — párhuzamosan fejlődik, tehát közöttük időrendi átfedések jelentkeznek.200 
Ugyanezt a folyamatot szemlélteti a Várnegyedben a „körtemotívumos profiT-nak négy igen szép emléke. Az első az Uri utca 40. sz. kapukeretének profilja (16. kép), amelyben a körtetag szerepe még szembetűnő, de a körte a középtengelytől már félre van tolva. A második az Országház utca 9. sz. szegmentíves kapujának 
20b Holl Imre lektori véleménye alapján. 

282 





szép plasztikája profilja (16. kép), amelyen a homloksíktól befelé félkörtetaggal történő profilindítás is jól látható már, az előbbi jelenségen kívül. Egyébiránt ennek a háznak az északnyugati felén, a homlokzati, földszint feletti választópárkány profilja is ugyanezeket a stílusismérveket mutatja mindazon ülőfülkeprofilokkal egyetemben, amelyeket a Budapest Régiségei XIX. kötetében megjelent hasonló, formatani tanulmányunkban „grafikus jellegű"-nek minősítettünk.21 A harmadik a Nagyboldogasszony-templom Mátyás-tornyának második emeleti ablakprofilja (16. kép) és végül a hajdani domonkosok Szt. Miklóstemplom tornyának függönyíves ablakain (18. kép) látható profil (16. kép), amelyben a körtetag már szinte elvész a más stílusú tagozatok között. Pedig kiemelt helyzeténél fogva szembetűnő, mégis a többi tagozatok elnyelik a szerepét vesztett körteprofilt. Az utóbbi két ablakprofil azért érdemel különös figyelmet, mert megbízható datálásuk évszámokkal zárja le a stílus életének utolsó szakaszát. A Nagyboldogasszony-templom Mátyás-tornyának ablakait (18. kép) 1461—1470 között készítették Kassai István dómépítő mester köréhez tartozó, bécs-kassai tanultságú mesterek.22 A Szt. Miklós-templom tornyának ablakai (18. kép) pedig 1478 után keletkezhettek, hihetőleg a meisseni Bauhütte,23 vagy helyesebben szólva talán a drezdai páholyban iskolázott mester alkotásaként. 
Összegezve a középkori „körtetagos profiltípus"-ról szerzett ismereteinket állíthatjuk, hogy a profiltípus helyi emlékeinken 1255—1276 között kezd kialakulni a hengeres stílusból. Eredete olyan építményeken található, amelyekre a XIII. századi, ciszterci korai gótika legalább egy bizonyos mértékig rányomta bélyegét. A stílusfejlődés első korszaka nagyjából 1370-ig tart, amikor már például a Strassburg-ulmi eredetű emlékeken kiforrott alakban él a körteprofil. Még nem tud megszabadulni a más stílusú tagozatoktól, de azok között már elrendező szerepet játszik. A stílusfejlődés második, érett korszaka nagyjából az 1396—1452 körüli évek közé szorítható. Ezalatt virágzik a „vezérkörtetagozatos profil", amely a típus legtisztább megjelenési formája. Ennél a primer profil középszimmetriatengelyét minden esetben körtetag hangsúlyozza, és mellette más stílusú kísérőtagozatok is csak kis mértékben fordulnak elő, mert sokszor azok is félkörtetagozatok. Ez a profiltípus főként a délnémet Ulm-Stuttgart vidéki előképek után készült épületeken fordul elő. Végül a stílusfejlődés harmadik, hanyatló korszaka körülbelül az 1417—1433 és az 1461—1478 utáni évekkel követhető nyomon. A XV. század második fele a „körtemotívumos profil"-ok korszaka, amelyben először a vezérkörtetagnak a középszimmetriatengelytől való félretolása, majd a más-más stílusjellegű profiloknak a homloksíkról félkörtetaggal történő indítása, végül a körtetagnak az egyéb tagozatok közé való beleolvadása jelzi a profiltípus haldoklásának utolsó állomásait. Ilyen profilokat főként a bécs-kassai és meissen-drezdai tanultságú mesterek használtak Budán. 
Az eddigi, helyi megfigyelések alapján, egyelőre még csak valószínűség formájában rögzítjük a következőket. A hengeres stílus feltehetően francia erdetű, vagy a franciás tanultságú mesterek által emelt épületek jellemzője, mivel ezt a stílust a ciszterci, korai gótika, az úgynevezett átmeneti stílus közvetíti hazánk területére. A „körtetagos profiltípus" valószínűleg német-osztrák eredetű, vagy talán a német nyelvterületi tanultságú mesterek sajátja, mivel ezt a típust többnyire a strassburgi, drezdai, bécsi páholyok területéről származó befolyásoknál lehet kimutatni. A grafikus stílus hihetőleg cseh eredetű, vagy a cseh nyelvterületi tanultságú mestercsoportok alkalmazzák. Ugyanis ezzel a stílussal leginkább a Prága-Boroszló környékről jött hatásoknál találkozunk. Valószínűleg a pálcás stílus eredete is cseh területre mutat, legalábbis annyiban, amennyiben az úgynevezett „parleri-pálca" elterjedése a prágai dómépítő Parier család nevéhez fűződik. 


21 





JEGYZETEK 

1 A torony műemléki kutatását és első állagmegóvását 1950-ben Csemegi József és Horler Ferenc kezdték el. A torony helyreállítása 1965-ben befejeződött. A munkák során több részletkutatást végeztünk. Csemegi József tervei alapján került helyreállításra a toronyban a középkori csigalépcső, az északi és a déli kápolna. 
2 A fűtőberendezésnek a barokk hajó területén K—Ny-i irányban három párhuzamosan futó (40X60 cm, ill. 60X70 cm) csatornája volt, melyek a szentélyben, illetve a torony alatt a kápolnák irányába ágaztak el. 
3 Szőnyi Ottó: Leletek a budai helyőrségi templomban. Historica Il.évf. 7—8. sz. 1929. 
4 A feltárás során egy É—D-i keresztárkot és több blokkot nyitottunk. Az egyhajós templom déli oldalát ástuk ki. 
5 Lux Géza: Ujabb ásatások a Margitszigeten. Klny. a Technika 1938. évi 6. számából 6—7. 
6 Csemegi József: A budavári főtemplom. Bp. 1955. 85—87. 1. 46. b, c ábra. 
7 Saroklábazat részlet. BTM 58.109.1. lelt. sz. 
8 Csemegi József: i. m. 133.1.41. 8. ábra. 
9 Kapurészlet a Mária Magdolna templom nyugati tornyából, BTM 1108 lelt. sz. 
10 Gerevich László: A budai vár feltárása. Bp. 1966. 207—216. 
3 Gerevich László [Castrum Budense. Arch. Ért. (1952) 153] a címeres későgótikus faragványok mesterét a felvidéki Kassai István körében keresi. 
11 Mária-dénár, egykorú hamisítvány, CNH II. 116. BTM 60.75.1. lelt. sz. 
12 Károly Róbert dénárja, CNH II. 37. BTM 60.66.1. lelt. sz. 
13 Feltehetőleg a templom átépített szentélyéhez készültek azok a nyíláskeretek, melyekhez hasonló profilozású ablakokkal a Kutná Hora-i Szt. Jakab kolostor templomának szentélyében és a Plzen-i Szt. Bertalan templomnál találkozunk. (Vaclav Mencl, Vyvoj okna v architekture ceského stredoveku. Zprávy Památkové Péce 1960. XX. 5—6 f. 199.1. 12—13. ábra). 
14 Csemegi József: A Szt. Miklósról nevezett budavári dominikánus kolostor templom. Történetírás 1937. 1. évf. 5—6. sz., XXXVII. t. 2. sz. és XXXIX. tábla. A Mária Magdolna templomból származó töredékeket a lábazati megoldások alapján korábbinak vehetjük. 

15 A soproni ferences és Szt, Mihály plébániatemplom XIV. sz.-i periódusa, a csehszlovákiai, ill. az ausztriai szerzetesi, nyújtott, boltozott szentélyek hatását mutatja. Azonos típust képviselnek a hazai építészeti anyagban : a nagyszombati, lőcsei minorita, a marianosztrai és gyöngyösi templomok. 
16 Várnai Dezső: Budavári középkori boltozatok bordáinak formai fejlődése. Bud. Rég. XVI. 363—368. 1. I. t. 19—20. ábra. 
17 Lévárdy Ferenc: Pannonhalma építéstörténete III. Művészettörténeti Értesítő 1959. 222—223.1. 
18 Pest megye műemlékei I. Bp. 1958. 555. 1. 519. kép. A boltozat a zárókövön levő 1509-es évszám, illetve a boltozati profilok alapján valamivel későbbi, mint a Mária Magdolna templomé. 
19 Schürer—Wiese: Deutsche Kunst in der Zips. Leipzig, 1938. 132—3 1. 18. kép. 
20 BTM 1966. 458.1. lelt. sz. Azonos körmeneti kereszt részletei kerültek elő a Mosonmegyei Oroszváron és az ecséri templom ásatásából. 
Sz. Czeglédi Ilona—Koppány Tibor: A középkori Ecsér falu és temploma Arch. Ért. 1964. 1. sz. 49.1. (17. kép) 
21 Esztergom Műemlékei I. rész. Bp. 1948. 224. 1. 234. kép. 
22 Kovács Éva: Limoges-i keresztek Magyarországon. Művészettörténeti Értesítő 1962. II—III. sz. 98—99. 1. 1., 2. ábra. Korpus-szerűen ismerteti a magyarországi darabokat és analógiák alapján igazolja limoges-i készítésüket. 
23 BTM 1966. 459. 1. lelt. sz. 
24 BTM 600 ltsz. A Zápolya-sírkövek mesterének budai kapcsolatait feltételezi Vernéi—Kronberger Emil : A magyar középkori síremlékek c. munkájában. Bp. 1939. 46—47. 1. 27. tábla. Divald mindkét szepeshelyi emléket budai eredetűnek tartja. 
25 BTM 1136. It. sz. és 56.85.1. lt. sz. Kassai István itteni működését a budaszentlőrinci pálos kolostor szentségházának meghatározásával Feuerné Tóth Rózsa kimutatta. Bud. Rég. XVI. 135—143.1. 
26 BTM 53.2495. lt. sz. Budapest Műemlékei I. Bp. 1955. 370.1. 300. kép. 
















Budapest Régiségei 16. (1955)
33.   5. oldal
... Buda . . .... loo FEUERNÉ TÓTH RÓZSA: Kassai István Budán .135 Frau Rózsa ...
34.   TANULMÁNYOK • Feuerné Tóth Rózsa: Kassai István Budán 135-145 (135. oldal)
... FEUERNÉ RÓZSA KASSAI ISTVÁN BUDÁN A budaszentlőrinci pálos ...
... van néhány olyan faragvány, amely Kassai István jelenlétére utal. Kassai István ...
... század végi felvidéki műemlékek jórészét Kassai István nevével fémjelezték. Az attribúciók ...
... figyelembe. A budaszentlőrinci kőtöredékek között Kassai István nyomait keresve mi is ...
35.   TANULMÁNYOK • Feuerné Tóth Rózsa: Kassai István Budán 135-145 (136. oldal)
... körnek a sugara, amelyen belül Kassai István felismerhetően az egymásba írt ...
... bártfai szent Egyed- templom szentségháza. Kassai István műve. 1465
36.   TANULMÁNYOK • Feuerné Tóth Rózsa: Kassai István Budán 135-145 (141. oldal)
... mondják ki: feltételezhető- e, hogy Kassai István a budaszentlőrinci építkezések idején ...
... ügyében. 13 Megtudjuk tehát, hogy Kassai István halála előtt Buda város ...
... oklevél kelte előtt következhetett be. Kassai István budai tartózkodásának kérdése már ...
... építész közreműködését felajánlotta nekik. 15 Kassai István budai tartózkodása idején — ha ...
... nem árulják el felismerhető módon Kassai István formáinak jelenlétét. Ezek között ...
... kápolnával együtt a legnagyobb valószínűséggel Kassai István művei közé sorolható. 141 ...
37.   TANULMÁNYOK • Feuerné Tóth Rózsa: Kassai István Budán 135-145 (142. oldal)
... Kassai István a vakkeret tanúsága szerint ...
... amely egyszerűbb a bártfainál, de Kassai István művészetéhez közel áll. 20 ...
... István művészetéhez közel áll. 20 Kassai István bécsi kapcsolataira mutat az, ...
... homlokzatán lévő „ Adlertor" kapuívén. 21 Kassai István budai tartózkodásának kérdésével már ...
... még bizonyára meg fogjuk találni Kassai István budai működésének további bizonyítékait ...
38.   TANULMÁNYOK • Feuerné Tóth Rózsa: Kassai István Budán 135-145 (143. oldal)
... A „ KASSAI ISTVÁN BUDÁN" C. TANULMÁNYHOZ 1 ...
... középkori építészetben. Bp. 1936. 5. Kassai István életével és művészetével kapcsolatos ...
... kapcsolatos irodalom. L. : Gsemegi József: Kassai István művészete. Bp. 1939. 3. ...







                                                   





                          
                                   

No comments:

Post a Comment