| Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972) |
 | TANULMÁNYOK • Szabó Erzsébet: A miskolci volt minorita templom és rendház (343. oldal)
Gerario, Vitriario uni cum cratibus 42.— Fl, 1733. jul. Lapiciae Agriensi pro insigni Religionis 4.80, Záborszkio pro vectione lapidu, Dno Andre Stain. Regestrum Exitus Pecunialis Anno 1732 — 56. c. számadáskönyvben csak 1732 júniusától van bejegyezve a kiadás, holott az építkezés már 1729-ben kezdődött. Igen sok mesterembert csak a keresztnevén említ, s a származási hely nevét jelöli. 1733. máj. Pro duabus fenetris superioribus Sanctuarii Agriae paratis Arcularis, fabro Serario, Vitriario... AZ. — Fl, Fabro Lignario Martino Agriae... 36.-, — Záborszkio pro vectione lapidu duarii orgiarii. . . 2. 1733. jul. Lapicidae Agriensi pro insigni Religionis. . . 4.80, 1734. febr. Ferrario Agriensi... 9.72, Lapicide Andrea Priker. . . 2.88, Lapicide Zaherezkiano. . . 8.40, 1734. jun. Vecforii Lapidum Martino Veress Dios-győriensi. . . 3.40, 1736. jun. Lapicidis Andrea Tapolc. . . 4.12, 1737. márc. Lapicidae Simoni Agriam 11.45, 1737. máj. Fabro Lignario Joani Molnár. . . 17.19, 1738. máj. Pallerio Laurentio secundum conventionem . . . 124., Pallerio fabri lignario Josepho. . . 20., 1742. jan. Andreas Markovics Faber Serrarioque. . ., 1748. okt. Lapicidae Agriensi pro Lapidibus ad portám Eeclae. . . 18., 1750. okt. Murariis pro porta Magna Ecclesiae. A számadáskönyvben éveken keresztül ezek a mesteremberek szerepelnek, a bejegyzésekből többször lehet következtetni az építkezés menetére is. A másik — Liber Pecuniarius . . .Ao 1763. számadáskönyvben már főképp a rendház építését végző újabb mesterek nevével találkozunk. 1763. nov. Lapicidae Joanni König, 1764. márc. Thomae Sambik Graeco debitum prist inus. . . 37, 34, máj. Josepho Bisgeria pro una Augaria. . . 81.60, Georgio Rosa Greco pro varus ad Capitulum emptis. . . 58.16, 1765. aug. Tegulario Andreáé Szabó. . . 4.80, 1766. jun. Italis pro dealbatione Ecclesiae Secundum Contractual factum in totalem exolutionen persoluti sunt 66 —, Fabro Serrario Laurentio, 1767. jan. Ano Paulo Ritter Feropolae pro acceptis diversis feramentis et clavis. . . 21.60, Fabro Ferrario Georgio Bárány. . . 43.20, 1767. nov. Mgro Joanni Láng, 1768. ápr. Antonio Palirio Murarior, máj. Lapicidae Casparo Lehniczky. . . 12. -, Graeco Francisco Demptsa pro acceptis diversis rebus exfornice ejusdem. . . 28.26, Ferripolae Joanni Perghöfer. . . 11.27, jul. Palirio Mura-rio Antonio Holtz Apfel pro erectione fundamentor tractus.. . 102.—, 1769 jan. Lapicidae Stephano Kugler erga Contract pro labore and novum Refectorii, Ferripolae Georgio Cebeli Paulo Zabadovics pro lapidu, clavis... 137.30, 1770. ápr. Martino Kovács Lapicidae, Martino Juhász Lapicidae, 1771. márc. Pro Lapidibus Pestini transmissi 270.-, 1772. máj. Arculario Joanni Tisza, 1773. febr. Murariori Magistro Jung ad rationem novae cinctura. . . 12. —, 24Szmrecsányi Miklós: Eger művészetéről. Budapest, 1937, 10 táblakép. 25 Az egri káptalan 1256-i és 1438-i pecsétjein csak egy sas van magában ábrázolva. Lehet, hogy itt is az egri káptalanhoz tartozást akarták ezzel kifejezésre juttatni. — Gorove László: Eger városának történetei. Tudományos Gyűjtemény. 1826. 10. évf. 3. k. 56. 1. — Szmrecsányi : i. m. 21 — 26. 1. 2G Diarium 1765—1781. A szobrász nevét nem nevezi meg. ,,1779. ápr. 13. R. P. M. Quardianus Agria redit adducendo secu Statuas lapideas ad frontispicius Eeclesia." „Julius 30. P. Theophilus discessit Agriam cum sculptor qui laborem suum finivit." 27 Hasonló feliratról emlékezik meg Szendrey: i.m., mely az azóta lebontott iskolán volt. 28 A kapu felett a következő kronosztikonos felirat volt: „DOMINICAE INCARNATIONIS 1ESV XTI SER- VATORIS NOSTRI / TEMPORES CLEMENT! S XII, MUNUS PAPA LETENENTIS / SUB CAROLO SEXTO RUS1DEMTIA FUNDITUS EXSTO/VOETO PRAE-LATI COMITUM DE STEMMATE NAT! / ERDŐDY AB INSIGNI GABRIELIS NOMINE D1GNI / RESTI-TUOR FLORI JURIS DE JURE PRIORI / SIC ME PRIMORUM JAM POSSIDET ORDO MINORUM / S. PATRIS ERANS CUNULUM / AERE TATRONO-
RUM SURREXI AD CULMEN HONORUM/OVOS SUPEREXALTO DEUS HOS BENEDICAT AB ALTO / VIVIT ET VIVAT MARIA THEREZIA ANNIS TER FAUST1STER / OVE BEATIS OTEX G DNUS FRAN: BARKOCZY ANTISTES AGRIENSI S." A feliratot az elmúlt évek alatt le vakolták. Felette tört ívű, volutás timpanonban a rend jelvénye volt. 29 Láng Nándor: A debreceni Szent Anna templom. Debrecen 1930. 3, 6. — Gserhalmy József: Értesítő a kegyes tanítórendek debreceni algimnáziumáról. 1895 — 96. iskolai évben. Debrecen 1896. 19. 1. — A templom homlokzati rajzát és a rendházzal együttes alaprajzát megtaláltuk az Orsz. Levtár: Acta Miscellanea 1774. fasc. 93. No. 8. 31 Regestrum.. . Pecunialis No 1732 —56: 1734. jan. 22-én lakatos munkáért, máj. 1-én egyébért kifizetett összegekot említ, de 1743. okt. 20-án is kaptak Szent-miklóssytól adományt. 32 őt akarta megbízni a nyírbátori kálvária képének a megfestésével. 33 Protocollum 1748 — 85: 9. 1. - Az egész oltár készítéséért képpel együtt 10 150 Ft-t fizetett ki Szepessy. A szükséges anyagért 1873 forintot a rendház fizetett. 31 Protocollum 1748 — 85: 6. 1. ,,. . .Haec Ara in medio inprimie Magnificentem Effigiem Magnae Matris Dei gloriose in Coelos Assumptae, Comitantibus Earn non-nullis Angelis, affabre pictam. In secunde hujus Alteris contignatione obviam veniena Suae Purissimae Matri et Genitrici Salvator noster cum Cruce conspicitur, atque penus eurn a Sinistro in Columbae Specie spirit us Sanctus Deus. In tertio tandem contignatione Deus Pater sculptoria arte in nubibvis et gloria praefiguratur. Est autem to tum Altare inauratum et ad marmoream normám deeoloratum. De reliquo exstant S. Duodecim Apostolorum Statua, S. Joannis Baptista et S. Pauli Apostoli cum duobus Angelis proportionatae Altitudinis sub duabus coluinnis, quasi Brachijs et Capitibus suis totum Altare sustentantes: quae omnes statuae sculptae, uti et reliqui 20 ingeli hinc inde collocati cum reliquis floribus, ramis et ornamentis copiosis, insuratae inergen-tataeque in omnium Admirationem exstant, uti et circa Deum Patrem Capite Angelorum." — Regestruin Pecunialis Ao 1732 — 56: 1734. jan. 22-én lakatos munkáért, máj. 1-én egyébért kifizetett összegeket említ. 1743. okt. 20-án is kaptak Szentmiklóssytól adományt, A főoltárt 1755-ben állították fel a szentélybe, festették és márványozták. Az oltárasztalt Erdődy püspök készíttette ,,. . . in sua Lapicidia post Agriam Demin vocitato et fieri. . ." Demjénben és a kőfaragó csak három darabban tudta elszállíttatni a nagysága miatt. 1736. aug. 1-én szentelte fel ideiglenesen maga Erdődy püspök. 35 Az előző pontban leírt főoltárnak megfelelő tematikájú az osztrák Schlierbach cisztercita templom főoltárképe. A szintén három emeletes oltár alsó szakaszában az angyalok közt mennybe szálló Szűz Máriát látjuk. A második szakaszban ugyancsak ovális keretbe foglalt képen a jobboldalt ülő Jézus erősen előrehajolva, karjait széttárva várakozóan néz lefelé. Az oromzaton szobor-csoportozaf: felhők közt puttókkal körülvett földgömbön a lefelé tekintő Atyaisten széttárt karokkal. A képet Franz Werner Tamm német festő festette 1700 körül. A miskolci oltár második szakaszának ovális képe maradt meg, melyen Jézus a kép bal oldalán ül, kevés változtatással a fentiből alakította ki. Megjegyzem, hogy a Schlierbach-i templomot Pietro Francisco Carlone 1679—1685 közt építette. Itt tevékenykedett Barto-lomeo Carlone Stukkateur testvérével Giambattista Carloneval, aki a falképeket készítette. Feltételezem, hogy a miskolci templomot építő Carlonénk azonos családi kapcsolatban állt a fentiekkel, s ismerte jól a templomot. A schlierbachi templom nyolc oltárát 1726-ban szentelték fel. Valószínűleg ő hívta fel a főoltárra P. Kelemen Didáknak és a festőnek a figyelmét. P. liiesenhuber, Martin : Die kirchliche Barockkunst in Österreich. Linz 1924. 370, 424, 570. 1. 70. tábla. P. Kelemen Didák volt a nyírbátori rendház főnöke. Ő állíttatta helyre a templomot, s többek közt annak oltárait is ő rendelte meg. Baranyainé kutatásai szerint
30 |  |
a főoltárt, melynek már 1728 előtt állnia kellett, szintén lőcsei mester készítette. Megállapítása szerint ez a XVIII. század első felében Lőcsén élő Streeius János György szobrász műhelyében készült. A miskolci Proocollum szintén lőcsei szobrászt említ a főoltár mesteréül, de sajnos a nevének helyét üresen hagyva. Egészen biztos, hogy Kelemen Didák ugyanazzal a mesterrel készíttette el a miskolci főoltárt, mint a nyírbátorit, tehát Streeius János György szobrászt kell a miskolci főoltár mesterének is tekintenünk. Baranyai Béláné: A nyírbátori minorita templom berendezése. Művészettörténeti P^rtesítő. 19(50. 9. évf. 3. sz. 210.
A főoltárképet pedig Szbiki István, a művészettörténetben még ismeretlen festő készítette, aki talán azonos azzal a „Pietori Stephani Cassoviensi" Kassai István nevű festővel, aki számadásunkban szerepel, s akit Kelemen Didák a nyírbátori kálvária munkálataival is megbízott.
36 Liber Variorum. 149. 1. —
37 Protocollum 1748 — 85. 7. 1.: „Secunda in Secunda Capella a siniatris Presbiterii collocata est Ara Passionis Dnum . . . nostri Jesu Christi. In cujus medio est Magnus Crucifixus, sub quo B. V. et S. Joannes stant, in Surnmi-tate est gloriosa Ressurreet io, reliquum Arae consistit ex omnibus Mysteriis Ejusdem Passionis arte statuaria ad vivum repraesentatibus, in parte quasi in caverna petrae Christus jacet sepultus."
38Bados Jenő: Magyar oltárok. Bp. é. n. 66. L, CVI. tábla. — B. Qyürky Margit: A Báthoryak nyírbátori templomai. Bp. 1943. 41 — 43. 1. kép 40. 1. után. — Baranyai, Hildegard: Der Krucsay-Alter in Nyírbátor. Acta Históriáé Artium. 1959. 6. köt. 3 — 4. sz. 355 — 372. Képekkel. — Baranyai Béláné: A nyírbátori minorita templom berendezése. Műv. tört. Ért. 1960. 9. évf. 3. sz. 210.
3a S'iebntacher : Wappenbueh des Adels von Ungarn. Nürnberg 1891, 1892. 629. 1.
40 Liber Variorum 1744. 449. 1. — Szabó Erzsébet: XVIII. századbeli iparművész^ Ferenc- (Minorita-) rendi fráterek. Művészettörténeti Értesítő. 1953. 1 — 2. sz. 184. 1.
41 Protocollum 1748 — 85. 7. I. — A számadáskönyvben Singer Mihály neve szerepel hol vezetéknévvel, hol anélkül ,,egri szobrász" jelzéssel. Személyét bizonyítja itt, hogy a számadáskönyv az említett tételnél ,,. . . pro altaribus B. V. Maria Cellensis"-en kívül még a Szent Ferenc oltáron végzett munkát is említi. Ezért a műnkéiért 1743-ban Singer Mihály nevét felemlítve fizetnek.
42 Protocollum 1748-85. 8. 1.
43 Regestrum Exitus Pecunialis Ao. 1732 — 56: bevétel 1741. okt. 20., 1744. ápr. 9., Kiadás: 1740. máj. 3.,
1743. dec. 11. „Statuario Agriensi Michaeli Singer super eonventionem altaris. S. P. Francisci 66.— Ft.", 1752. Jul. 22., dec. 23, 1754. ápr. 1.
44 Protocollum 1748 — 85. 8. 1. — Regestrum. . . Pecunialis 1732-56. „1736. okt, 27. Pro Ara S. Crucis 75.50 Ft."
45 Protocollum 1748 — 85. 8. 1. — A számadáskönyv 1748. ápr. 24-i adat szerint kulcs készült ekkor az oltárhoz. Ezti az oltárt a szobrász és az asztalos, a vörös -márványozást és aranyozást a kassai festő saját költségén készíttette 1743 — 1744-ben.
48 P. Szendrey Bonaventura házfőnök közlése.
47 Protocollum 1748—85. 9. 1. — Regestrum Exitus Pecunialis Ao 1732—1756. bevétel 1743. szept, „ab Exc. Grali Splenyi p. Ara S. Joan Nep. ad interii percepti auri 20.— (84.54 forint), 1744. febr. 22. ugyancsak Splényi ad 10 aurei Hollandi (= 41.15 forint). Kiadás: 1744. jan. 28. Arculario ad raonem S. Joan.dati sunt 20.— Ft,
1744. máj. 10. Statuario erga Labore arae S. J. Nep. 30.- Ft,"
48 Protocollum 1748 — 85. 9. 1. — Regestrum Exitus Pecunialis Ao. 1732—1756. Kiadás 1744. ápr. 24. Fabro Ferrario pro clavis Aram S. Antonii et S. Athanogeris sustentibus. . .
49 Regestrum Exitus Pecunialis Ao. 1732—1756. Kiadás 1751. febr. 5„ márc, máj. 19., a lakatos és asztalos munkákért.
50 Jelenlegi helyére 1766-ban helyezték el ós változtattak rajta, (leszedték a hangvetőről a Szent Antal szobrot és a halakat), s teljesen elkészítették. Diarium 1765—81: 1766. máj., jun. 21. 28. Liber Pecunialis Ao. 1763— : 1766. jún. 11., 1768. márc. 28. asztalos 65.- Rh ft, és 78.- Rh. Ft-t kapott, a szobrász 84.- Rh. Ft-t, József gyöngyösi festő 400,- Fh forintot, ő végezte az aranyozási munkálatokat is 1766. jún. 21 — 28. — Protocollum 1748—85. 10. 1.: A szószéken kívül a szentély két sarkában is volt egy-egy egyszerű katedra a fiatal hitmagyar rázok részére. — Fr. Piringerről bővebben Szabó E. i. m. 184. 1.
51 A Fáy-család nagy segítője, jótevője volt a rendnek, állandó kapcsolat volt köztük, s közülük többen a templom kriptájába temetkeztek. A Fáy-család címerét a helyi követelmények kényszere alatt a pad készítője némileg megváltoztatta. Azon ugyanis ágaskodó lóval szemben álló vitézt látunk. A padon a kazetták téglalap alakiiak, s így a magasságot megkívánó címer elrendezését szélességben igyekezett elrendezni. Ezért ágaskodó ló helyett állót alkalmaz, s oldalához állítja a vitézt.
52 Szabó E.: i. m. 184. — Az egri min. templom lecke oldali első padsorának lapját a miskolcival azonosan képezte ki. Az ev. oldalon állóra a Religionis szó helyett a S. FRANCISCI szavakat faragták. A második padsor lapjaira az égitesteket, illetve szimbolikus jelentőségű vallási tárgyú domborműveket faragtak. A szegedinél az első előlapok egyeznek a fentiekével, a második sor előlapjai részben díszítetlenek, — Liber Variorum 1744: „Tabula Mortuorum Religiosorum. 465. 1. Família Reli-giosa 196, 205, 206. 1., néhol hibásan Stekerle, Steer, Stehel de Eperies vagy Eper-nek írják. — Regestrum Exitus Pecunialis Ao. 1732 — 56.: szerint 1752. dec. 23. ,,pro asseribus quercinia orgei sali munt. . . fl. Rh. 20.50" vették meg a faanyagot a padokhoz, 1755. nov. 9„ dec. 1, 28, „Fratri Josepho pro Sodalibus arculariis" kisebb összegeket kap. — Szmrecsányi M.: id. m. 94. 1. tévesen Stesselének olvasta. — Szabó E.: i.m. 184. —
53 Liber Variorum 1744.: Familia Religiosa 195, 196, 197, 205, 208, 210, 211. 1.
54 Protocollum 1748-1785. 10. 1.
55 Protocollum 1748—1785. 11. 1. — leírása: „...et siinplicibus coloribus aquaticis marmoreo modo incola-ratum. Inferius sunt quasi Almaria duo lata cum cistis suis et duplicibus portis utrinque seris munitis, quo casula albae, et reliquia suppellex recondi possunt. Supra mensam Armarii in quo se sacerdotes indunt, exstant nex Almariole oro reponendie Calicibus et unum majus, quo in festo Caenae Domini SS. Sacramentum Eucharistiae et Monstrantiae recondi solet. Infra dicta Armariola sunt totidem serinia, ubi suppelex pro Calicibus reponi potest. Hoc Armarium ab A. R. Fatre Philipjoo Kottnoki pro tunc Priore Ladensi Ord. S. Pauli primi Eremitate huic Ecclesiae oblatum est."
56 Protocollum 1748-1785. 10. 1. - A készítésért 450 rajnai forintot és két edény bort adtak, a szállítás 98 magyar forintba került. Regestrum Exitus Pecunialis Ao. 1732—56: 1743. máj. 21, 1744. jan. 23, 28, ápr. 26, szept. 8, 29, okt. 18, nov. 19. 1752. dec. 23. Liber Pecu-niarius Ao. 1763: 1772. okt. 30. történtek kifizetések. — Liber Variorum II. 158. 1. — Az 1929. szept. 6-i költségvetés szerint 1362 pengőt fizettek érte. Eredetileg szobrok és vázák díszítették.
57 Az 1928 máj. 23-i megállapodás felsorolja mind a hat képet, külön-külön feltüntetve az összeget, melyet a festő kért értük. A szentély felettiekért 400 — 400, a Cecíliáért 300, a többi háromért egyenként 600, összesen 5900 pengőt kapott, a nyugták szerint is. A képeket 1928. májustól november végéig festette.
58 Az 1929. jan. 15-i számlája szerint a templom díszítőfestéséért, a főoltár aranyozásáért, festéséért ós részbeni aranyozásáért és egyéb festési munkákért 17 000 pengőt kapott 1928. májustól 1929. januárig részletezve.
59 Liber Variorum 1744. 53. 1. — 1772. oki. 9„ nov. 14-i megjegyzés szerint a festő szünetelt a refektórium festésével. A számadáskönyv „Pictori Diós-Györiensis"-t említ, majd a helynevet elhagyva csak mint festőt említi
No comments:
Post a Comment